168óra, 1989. április-december (1. évfolyam, 1-34. szám)
1989-08-29 / 18. szám
Fideszesen a Fideszről A radikális nem szélsőséges Tavaly még a börtöntől féltek ! A múlt héten az illetékes prágai bíróság korrektnek minősített eljárás végén pénzbüntetésre ítélte Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt a közrend megzavarása miatt, és kiutasította őket Csehszlovákiából. Ezzel befejeződött az egyhetes ülő- és éhségsztrájk a budapesti csehszlovák nagykövetség előtt. Eközben a sajtó is a Fidesztől volt „hangos”. Ez adta az apropót Szörényi Péter kollégánknak, hogy Fodor Gáborral, a Fidesz választmányi tagjával beszélgessen. Másfél évvel ezelőtt, amikor még csak a rendőrségi felszólításokat, cédulákat kapták, gondoltak-e arra, hogy ezt az eddig megtett politikai utat be tudják majd futni? Természetesen nem gondoltuk, hogy így lesz. Amikor megalakítottuk a Fideszt, úgy gondoltuk, hosszú folyamat lesz, amíg a szervezet igazából kiterebélyesedik, és országos méretűvé válik. Áttörés októberbenitatási törekvései? - Már rögtön az elején, közel másfél évvel ezelőtt azzal tűnt ki a Fidesz, hogy már akkor nagyon harcosan kiállt a többpártrendszer, a demokrácia, a piacgazdaság mellett. Manapság ezek már közhelynek számítanak; olyan szlogenek, amelyeket ma naponta hallunk a rádióban, úgy is, hogy nincs mögöttük tartalom. Akkor viszont még tabuk voltak. Olyan tabuk, amelyeknek a kimondásához bizony nagy bátorság kellett. Emlékszem rá, hogy amikor a programunkat fogalmaztuk, micsoda hihetetlen nagy, késő éjszakába nyúló vita volt arról, szabad-e leírnunk ebben a programban azt, hogy Magyarországon többpártrendszer szükségeltetik. Sokan azt mondták: ezt taktikai szempontból nem lehet, mert az egyenes úton a börtönbe vezet. - Én meg arra emlékszem, hogy az egyik napilapban egy glosszát olvastam arról, hogy egy rendőr megállít egy fiatalembert a piros lámpánál, és megkérdezi tőle: csak nem Fidesz-tag, hogy le mert lépni a pirosban? - Én is emlékszem a sztorira. Kezdetben bizony számtalanszor tapasztaltuk ezt, nemcsak a rendőrségre való ominózus behívást és az ügyészségi fenyegetést, hogy börtönbe csuknak mindannyiunkat, mert az állam ellen izgatunk. Nemcsak ilyen dolgokról van szó, hanem pontosan ezekről a kisebb, a mindennapi életben tapasztalható ellenszenv-megnyilvánulásokról, ellenségként való kezelésünkről. Számtalan esetet hallottunk, hogy elhelyezkedni vágyó fiataloktól megkérdezték, Fidesz-tagok-e, és ha azt felelték, hogy igen, bizony volt rá eset, hogy nem vették fel őket egy-egy munkahelyre. Mikor történt meg az áttörés? Mikortól számítja a Fidesz, hogy immáron legális szervezet? - A nagy áttörés 1988 októberében volt, amikor a kongresszusunk első fordulóját tartottuk, vagy talán inkább novemberben, amikor a másodikat. De már az októberi kongresszuson nagyon sokan voltak, és ha a hivatalos tömegkommunikáció még nem emlékezett is meg róla, de már jelen volt és forgatott a televízió. (Akkor még azt mondták, hogy az utókornak szánják az anyagot.) De az igazi, a nagy áttörés novemberben, a kongresszuson történt, arról már a tévéhíradó is hírt adott. És akkor az egész ország megtudhatta, amit addig csak suttogva lehetett tudni - vagy a Szabad Európából -, hogy létezik a Fidesz. Mit képvisel a Fidesz? A Fideszen belül igen sokfajta ideológia van jelen, azt hiszem, nem is lenne szerencsés egy ilyen nagyon szigorú ideológiai irányvonalat meghúzni, meghatározni. Mi általában azt szoktuk mondani erre, hogy a fő-fő alap, amin ezek a különböző irányzatok szerveződnek, és amiben találkoznak, az emberi jogok tisztelete. Tehát a Fidesz egyfajta emberi jogi mozgalomként indult, sok szempontból még most is annak tekinthető. - Magyarországon van ennek jövője? Egyáltalán: van ennek jelene? Önöket nemegyszer botrányhősöknek tartják, mondván: fejjel mennek a falnak. Hogyne, mindenképpen van jelene, azt hiszem. Méghozzá azért, mert valóban ilyennek tartják a Fideszt. Azt kell hogy mondjam, ebben semmi megrázó, semmi különös nincs. A Fidesz akcióiban mindig az a közvélemény számára a megdöbbentő, hogy szokatlanok. Tehát olyan kérdésekhez nyúlunk hozzá és olyan módszerekkel, amelyek még nem voltak addig. De azt hiszem, minden akciónkról elmondhatjuk, hogy alapvetően békések, másfelől azt is, hogy mindegyiknek igen alapos és igen komoly elvi megfontolása van. Tehát mindegyik akciónkat képesek vagyunk érvekkel, vitában is védeni. Mégis, mekkora háttérrel rendelkeznek? Gyakran azt mondják - én is többször hallottam már -, hogy egy maroknyi kisebbséget képviselnek. Nem hiszem, hogy olyan maroknyi lenne ez a kisebbség. A szervezet létszáma nem magas: 3000-3500 a Fidesz-tagok száma. Nem is hiszem, hogy az ország lakosságának nagyobbik része, több millióan azt mondanák, hogy számukra a Fidesz a legszimpatikusabb szervezet, de abban biztos vagyok, hogy a fiatalság nagyon nagy százaléka szimpatizál velünk. .. - Milyen nagyon nagy százaléka? - Szerintem a politizáló közvélemény 30-40 százaléka figyeli szimpátiával a Fidesz tevékenységét. - Melyek voltak a Fidesz változási-változóokfajta ideológiával? - Milyen politikát, milyen eszmei irányra Ülősztrájk a csehszlovák nagykövetség előtt Fodor Gábor 12