168óra, 1995. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1995-04-25 / 16. szám
PÁSZTOR MAGDOLNA Ködlovaglás és babazsúr beszélget ! A közelmúltban Orbán Viktor pártelnök bejelentette, hogy babazsúrnak nevezett találkozón, családtagjaik körében szeretnék megünnepelni a Fidesz hetedik születésnapját. Nyilvánvalóan ön is hivatalos erre a családi összejövetelre, vagy nem? Nem, nem vagyok hivatalos. De az adott körülmények között ezt nem is bánom, mert úgy gondolom, amiért korábban a Fideszben politizáltam, én továbbra is azt képviselem. Szerintem jelenleg a Fidesz halad tovább egy más úton. És vitáink most még túl közel vannak ahhoz, hogy netán együtt tudjuk ünnepelni ezt a születésnapot. - Ön egy interjúban szinte könnyes szemmel emlékezett arra, amikor 1988. március 30-án éjfél után harmincheten aláírták a Fidesz alapító nyilatkozatát... — A parlamenti munka során volt fideszes társaim közül többekkel mindmáig kiválóan tudok együtt dolgozni, és még beszélgetni is szoktunk. Felteszem, hogy másokkal is csak azért nem, mert egyszerűen nincs rá alkalom. - Sok fontos figurája a Fidesznek annak idején vidékről járt egyetemre, tehát kollégiumban lakott. Ön pesti fiú volt, de egy évre szintén beköltözött a kollégiumba. Gondolom, azért, hogy ne maradjon ki semmiből. Volt olyan esztendő is, amikor megosztotta a szobáját Orbán Viktorral... - Hát, igen... De visszatérve a közelmúltba: többünknek a Fideszből való kiválását azért nagyon kemény viták előzték meg. Tehát Ungár Klára, Fodor Gábor meg én, és mások, akik később kiszálltak a pártból, természetesen nem törődtünk bele minden további nélkül abba, hogy azt érzékeltük: a Fidesz már jó ideje más irányba, más stílusban kezd politizálni. Már megbocsásson, úgy gondolom, kemény viták most is lehetnek a Fideszben... Ők haragudtak meg végül magára ennyi- re, vagy ön neheztel annyira rájuk, hogy nem akar velük együtt ünnepelni? - Én, személy szerint, nem neheztelek volt fideszes társaimra. Igaz, nagyon kritikus véleményem van többek döntéseiről és arról a magatartásáról, amelyet magam is megtapasztaltam. Úgy hallottam, Orbán Viktor például egyik legutóbbi interjújában árulónak bélyegezte Fodor Gábort. Ezt én, természetesen, teljes mértékben magamra is vonatkoztattam, másokra is. - Önnek különben, úgy tudom, talán a legjobb barátja Fodor Gábor... konzervatív szót arra az anakronisztikus, kortévesztő és poros ideológiára vagy nem tudom én, micsodára. A ködlovaglásra, amelyet az a sokak által - szerintem tévesen - konzervatívnak nevezett politikai csoportosulás képvisel, melynek mára, sajnálatos módon, a Fidesz is részévé vált. Úgy érzem, nagyon megdöbbentő fejlemény, hogy a rendszerváltás márciusi ifjai által létrehozott szervezet egyszer csak ilyen anakronisztikus képződményben találja magát. Ez afféle képtelen politikai bukfenc, mintha annak idején a mégis életben maradó Petőfi Sándor a ’48-as eszményektől homlokegyenest eltérő elképzeléseket kezdett volna képviselni. Igaz, már egyetemista korunkban megmutatkozott, hogy bizonyos dolgokról másképp vélekedünk. De sok mindent hasonlóan gondoltunk. Persze, az még fekete-fehér helyzet volt. 1990-től, az első országgyűlési kampány idejétől s az új parlament megalakulásától aztán azok a különbözőségek is előjöttek belőlünk, amelyek valószínűleg korábban is bennünk voltak. És ha mi jó páran - nemcsak Ungár Klára, Fodor Gábor meg én, hanem például Szelényi Zsuzsa, Hegedűs István és mások is, akik azóta szintén kiszálltak a Fideszből - hamarabb ráébredünk arra, hogy Orbán Viktorék olyan hatalmi építkezést folytattak a Fideszben már 1990 elejétől fogva, amely nyilvánvalóan arra irányult, hogy ők határozhassák meg a párt arculatát, akkor talán jobban szembe tudtunk volna ezzel szállni. Akkor ki tudtuk volna egyensúlyozni az ő törekvéseiket. És abban az irányban tudtuk volna tartani a Fidesz politikáját, amely magában foglalhatta volna az ő elképzeléseiket is, de mi is belefértünk volna. Hát, ez nem sikerült. - Lehetséges, hogy a megalakulás pillanatától kezdve Molnár Péter, Fodor Gábor egy egészen más Fideszt gondolt el, mint Orbán Viktor, Deutsch és Szájer? - Ezt azért nem hiszem. A Fidesz emberi jogi alapon létrejött liberális párt volt. Számunkra mindig is nagyon fontos volt, hogy ilyen politikát folytasson. Ezért számomra megmagyarázhatatlan, hogy fideszes politikusok részt vesznek olyan fórumokon, amelyeken a hozzászólók egy része megengedhetetlen hangot üt meg. És ahol elhangozhatnak olyan vélemények is, amelyekkel egy emberi jogokat tiszteletben tartó liberális politikai párt nem vállalhat közösséget. A Fekete György által szervezett, Kiáltás című fórumra gondolok, amelyen olyan szélsőséges beszédek is elhangzottak, amelyekkel liberális politikus - semmiféle politikai kényszerhelyzetre, gyakorlati szempontra hivatkozva, saját lelkiismeretét megnyugtatni próbálva - nem vállalhat közösséget. ■ A K-vonal című rádióinterjú részlete. Molnár Péterrel ! - Igen, hát ez is hozzátartozik... De azért ez az egész történet, minden szomorúsága és rossz volta ellenére, számomra még ma is azt jelenti, hogy ’88-ban elkezdtünk együtt csinálni valamit, elkezdtünk együtt politizálni. És akkor szinte minden lényeges kérdésről közösen tudtunk gondolkodni. Ez később megváltozott: Viktorék bizonyos értelemben erősebbnek bizonyultak. A Fideszt a maguk képére formálták. Olyan Fideszt alakítottak ki, amelyben mi, enyhén szólva, már nem tudtuk otthon érezni magunkat. Sőt, úgy éreztük, hogy onnan távoznunk kell. Ezek után valóban elváltak útjaink. - A Fidesz azóta közelebb került az úgynevezett konzervatív politikai erőkhöz... - Nem tartom megfelelőnek a 1 21