168óra, 2005. április-június (17. évfolyam, 14-26. szám)
2005-05-19 / 20. szám
lota áll. Amely egyúttal bérház is. A tulaj fényűző lakrésze az egyik, a kiadó lakások sora a másik minősítést indokolja. (Noha a bérlemények sem szegényeknek való voltak, sőt.) Ez utóbb a Szovjetunió külkereskedelmi képviselete lett. Kicsivel arrébb, a Kmetty utca sarkán született 1898- ban Szilárd Leó. Miként tudóstársai, ő is az Egyesült Államokban halt meg. Leóka még láthatta Móric bácsit, mármint Jókai Mórt, aki a túloldalon lakott, a Feszty-villában. Az epreskerti nagy művészek egyikének apósaként. Az ám, Epreskert! A Bajza utca éke. Az ott magasodó eperfákról kapta a nevét a Külső-Aradi út-Epreskert utca-Steiner utca-Hajtsár utca határolta terület. Szinte a véletlen szülte, hogy művésztelep legyen. Tudniillik Huszár Adolf, egy Deákszobor elkészítésére kapván megbízást, amondó volt, hogy ahhoz megfelelő műterem is kell, ami addigi alkotóhelyén, a Városligetben nem állt rendelkezésére. Később a főváros, elősegítvén a Magyar Képzőművészeti Akadémia létrejöttét, területet adományozott mesteriskolák létesítésére az Epreskertben. Az elsőt Benczúr indította, a másodikat Lotz. Idővel az Epreskertben alkotott Székely Bertalan és Zala György is. Úgy alakult, hogy a Bajza utcai részen a festők műtermei sorakoztak, a Lendvai utca felőlin a szobrászok terei. Különösen Stróbl Alajos érezte magáénak a kertet. Antik és reneszánsz alkotások másolatait helyezte el itt. Például Kolozsvári Márton és György Szent György-szobrának utánzatát, de ide menekítette (szétszedvén, majd újra öszszerakván) Mayerhoffer András 1700-as évek közepén épített józsefvárosi kálváriáját. Az Epreskertben kapott teret Feszty Árpád, a híresneves körkép megalkotója is. (Apósa sugallatára festette meg A magyarok bejövetelét.) Itt húzta fel 1886-ban a villát, amelynek emeletén a Laborfalvy Róza halálakor Pesti korzó megözvegyült Jókai Mór, földszintjén lánya, a festőművész Róza és annak férje, Feszty Árpád lakott. Lányuk, Masa - a korabeli krónika szerint csodaszép hölgy — sohasem ment férjhez, de beállt egy női szerzetesrendbe, és szintén festőművész lett. (Róza idősebb Andrássy Gyula „törvényen kívüli” gyermekeként látta meg a napvilágot, de sok év után Jókai adoptálta.) 1899-ben Jókai elhagyta a Feszty-villát, hogy új életet kezdjen egy ifjú, még tizenéves színésznővel, Nagy Bellával. Az író családja igencsak megneheztelt, nevezetes balhé kerekedett a dologból. A Jókai-villából Petőfiház lett (a költő emlékét ápolni hivatott társaság vette meg) 1911-ben. Itt alapozódott meg a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye, amely aztán - kinővén a helyet - áttelepült a Károlyikastélyba. 1957-től a Természettudományi Múzeum Embertani Tára volt itt (öreg csontok), egészen 1999-ig. Ma a Képzőművészeti Főiskoláé a Feszty-Jókai-villa - amely a második világháborúban megsérült, s eredeti formájában már nem állították vissza. A hajdani művésztelep már az első világháború végeztével felbomlott. Különálló villák épültek a műtermek helyén. Az Epreskert is összezsugorodott, de kálváriája áll. A Bajza még megy egy sarkot, eközben a hátára veszi a zenei általánost, amely polgári leányiskolaként kezdett funkcionálni 1916-ban. A Podmaniczkynál megáll az egykori Hajtsár, Marhahajtó, Bajza utca. Szemben a vasúti sínek alatt átível a Tuner. A túloldalról jól látni az alagút elejét. Bányai György 43