168óra, 2005. április-június (17. évfolyam, 14-26. szám)

2005-05-19 / 20. szám

lota áll. Amely egyúttal bér­ház is. A tulaj fényűző lak­része az egyik, a kiadó laká­sok sora a másik minősítést indokolja. (Noha a bérlemé­nyek sem szegényeknek va­ló voltak, sőt.) Ez utóbb a Szovjetunió külkereskedel­mi képviselete lett. Kicsivel arrébb, a Kmetty utca sarkán született 1898- ban Szilárd Leó. Miként tu­dóstársai, ő is az Egyesült Államokban halt meg. Leóka még láthatta Móric bácsit, mármint Jókai Mórt, aki a túloldalon lakott, a Feszty-villában. Az epres­kerti nagy művészek egyi­kének apósaként. Az ám, Epreskert! A Baj­za utca éke. Az ott magaso­dó eperfákról kapta a nevét a Külső-Aradi út-Epreskert utca-Steiner utca-Hajtsár utca határolta terület. Szinte a véletlen szülte, hogy mű­vésztelep legyen. Tudniillik Huszár Adolf, egy Deák­szobor elkészítésére kapván megbízást, amondó volt, hogy ahhoz megfelelő műte­rem is kell, ami addigi alko­tóhelyén, a Városligetben nem állt rendelkezésére. Később a főváros, előse­gítvén a Magyar Képzőmű­vészeti Akadémia létrejöttét, területet adományozott mes­teriskolák létesítésére az Ep­reskertben. Az elsőt Benczúr indította, a másodikat Lotz. Idővel az Epreskertben alko­tott Székely Bertalan és Zala György is. Úgy alakult, hogy a Bajza utcai részen a festők műtermei sorakoztak, a Lendvai utca felőlin a szobrászok terei. Különösen Stróbl Alajos érezte magáé­nak a kertet. Antik és rene­szánsz alkotások másolatait helyezte el itt. Például Ko­lozsvári Márton és György Szent György-szobrának utánzatát, de ide menekítette (szétszedvén, majd újra ösz­­szerakván) Mayerhoffer András 1700-as évek köze­pén épített józsefvárosi kál­váriáját. Az Epreskertben kapott teret Feszty Árpád, a híres­neves körkép megalkotója is. (Apósa sugallatára festet­te meg A magyarok bejöve­telét.) Itt húzta fel 1886-ban a villát, amelynek emeletén a Laborfalvy Róza halálakor Pesti korzó megözvegyült Jókai Mór, földszintjén lánya, a festő­művész Róza és annak férje, Feszty Árpád lakott. Lá­nyuk, Masa - a korabeli kró­nika szerint csodaszép hölgy — sohasem ment férjhez, de beállt egy női szerzetesrend­be, és szintén festőművész lett. (Róza idősebb Andrássy Gyula „törvényen kívüli” gyermekeként látta meg a napvilágot, de sok év után Jókai adoptálta.) 1899-ben Jókai elhagyta a Feszty-villát, hogy új életet kezdjen egy ifjú, még tizen­éves színésznővel, Nagy Bellával. Az író családja igencsak megneheztelt, ne­vezetes balhé kerekedett a dologból. A Jókai-villából­ Petőfi­­ház lett (a költő emlékét ápolni hivatott társaság vette meg) 1911-ben. Itt alapozó­dott meg a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye, amely aztán - kinővén a he­lyet - áttelepült a Károlyi­kastélyba. 1957-től a Termé­szettudományi Múzeum Embertani Tára volt itt (öreg csontok), egészen 1999-ig. Ma a Képzőművészeti Főis­koláé a Feszty-Jókai-villa - amely a második világhábo­rúban megsérült, s eredeti formájában már nem állítot­ták vissza. A hajdani művésztelep már az első világháború vé­geztével felbomlott. Külön­álló villák épültek a műter­mek helyén. Az Epreskert is összezsu­gorodott, de kálváriája áll. A Bajza még megy egy sarkot, eközben a hátára veszi a ze­nei általánost, amely polgári leányiskolaként kezdett funkcionálni 1916-ban. A Podmaniczkynál megáll az egykori Hajtsár, Marha­hajtó, Bajza utca. Szemben a vasúti sínek alatt átível a Tuner. A túloldalról jól látni az alagút elejét. Bányai György 43

Next