168óra, 2012. április-június (24. évfolyam, 14-26. szám)
2012-06-21 / 25. szám
Működési zavarok Interjú a Velencei Bizottság titkárával, Thomas Markerttel formáját válasszuk. Márciusban úgy éreztük, hogy veszély fenyegeti a magyar bíróságok függetlenségét és az állampolgárok igazságos eljáráshoz való jogát, ezért foglaltuk össze, hogy szerintünk milyen lépésekre van szükség. Mostani megállapításaink korántsem ilyen kritikusak. A választójogi, a nemzetiségek jogairól és az ügyészségről szóló jogszabályokat öszszességükben a jogállamiság elveivel összhangban állónak találtuk, bár változatlanul bíráltuk, hogy a legfőbb ügyész az illetékestől eltérő bíróságon is vádat emelhet, illetve felhívtuk a kormány figyelmét, hogy az ellenzékkel együttműködve alkossa meg a választási eljárási törvényt. ► Egy meghallgatáson Martonyi külügyminiszter közölte, hogy a magyar kormány 97 százalékban teljesítette a Velencei Bizottság ajánlásait. Megfelel ez az önök számításának? Egyáltalán, van-e az ügyek százalékos kimutatására alkalmas nemzetközi mérce? És mit tehetnek, ha egy-egy ország mondjuk 97 százalékban megtagadja ajánlásaiknak a megvalósítását? Természetesen nem létezik olyan mechanizmus, amely mutatná ezeket a százalékokat. De szerintünk annál jobb, minél magasabb arányban fogadja el egy-egy ország az indítványainkat. A Velencei Bizottság tanácsadó szervezet, javaslataink elutasításának tehát semmiféle szankciója nincsen. Az viszont tény, hogy ha egy ország alapvetően fontos kérdések ügyében elzárkózik attól, hogy érveinket komolyan vegye, az az Európa Tanácsban is negatív következményekhez, például monitoringvizsgálatokhoz vezethet. Ilyenkor reagálhat az Európai Unió is, hiszen a két szervezet között szoros együttműködés van. Arról például rendszerint az Európa Tanács állásfoglalását kéri az unió, hogy egy-egy ország érett-e az uniós tagságra. Olyasmi azonban eddig még nem fordult elő, hogy uniós tagországról kellett volna kimondani: törvényhozása szembemenetel az európai értékekkel. Önök megállapították, hogy a magyar parlament kétharmad Magyarország demokratikus jogállam, ahol vannak jelentősebb problémák, dós többségének döntései esetenként nem felelnek meg az európai normáknak, bírálták a médiatörvényt, az új alkotmány elfogadásának módját, megkérdőjelezték azt is, hogy a jövőben nem sérül-e a magyaroknak a tisztességes eljáráshoz való joga. Ezek után még demokráciának tartják Magyarországot? — Igen, Magyarország demokratikus jogállam, ahol vannak jelentősebb problémák, egyebek mellett például a médiaszabályozással vagy a bírósági reformmal. Most csak kisebb kifogásokat emeltünk, de mindez együttesen sem jelenti azt, hogy kétségbe vonnánk a tényt: Magyarország egyike Európa demokráciáinak. ► Vannak, akik az illiberális demokrácia vagy az irányított demokrácia kategóriáit használják. És ön? - Én nem vállalkoznék ilyen skatulyázásra. Azt mondanám, hogy Magyarországon olyan különleges helyzet alakult ki, amikor egyetlen párt alkotmányozó többséghez jutott a törvényhozásban, és nem tartja fontosnak, hogy döntéseinek során figyelembe vegye a kisebbség szempontjait. Ám éppen a demokrácia intézményrendszere garantálhatja, hogy Magyarország ezeken a működési zavarokon túllépjen. ■ 168 Óra 25