168óra, 2012. április-június (24. évfolyam, 14-26. szám)

2012-06-21 / 25. szám

Működési zavarok Interjú a Velencei Bizottság titkárával, Thomas Markerttel formáját válasszuk. Márci­usban úgy éreztük, hogy veszély fenyegeti a magyar bíróságok függetlenségét és az állampolgárok igazsá­gos eljáráshoz való jogát, ezért foglaltuk össze, hogy szerintünk milyen lépések­re van szükség. Mostani megállapításaink koránt­sem ilyen kritikusak. A vá­lasztójogi, a nemzetiségek jogairól és az ügyészségről szóló jogszabályokat ösz­­szességükben a jogállami­ság elveivel összhangban állónak találtuk, bár válto­zatlanul bíráltuk, hogy a legfőbb ügyész az illeté­kestől eltérő bíróságon is vádat emelhet, illetve fel­hívtuk a kormány figyel­mét, hogy az ellenzékkel együttműködve alkossa meg a választási eljárási törvényt. ► Egy meghallgatáson Martonyi külügymi­niszter közölte, hogy a magyar kormány 97 százalékban teljesítette a Velencei Bizottság ajánlásait. Megfelel ez az önök számításának? Egyáltalán, van-e az ügyek százalékos kimu­tatására alkalmas nem­zetközi mérce? És mit tehetnek, ha egy-egy or­szág mondjuk 97 száza­lékban megtagadja ajánlásaiknak a megva­lósítását?­­ Természetesen nem léte­zik olyan mechanizmus, amely mutatná ezeket a százalékokat. De szerin­tünk annál jobb, minél ma­gasabb arányban fogadja el egy-egy ország az indítvá­nyainkat. A Velencei Bi­zottság tanácsadó szerve­zet, javaslataink elutasítá­sának tehát semmiféle szankciója nincsen. Az vi­szont tény, hogy ha egy or­szág alapvetően fontos kér­dések ügyében elzárkózik attól, hogy érveinket komo­lyan vegye, az az Európa Tanácsban is negatív követ­kezményekhez, például monitoringvizsgálatokhoz vezethet. Ilyenkor reagál­hat az Európai Unió is, hi­szen a két szervezet között szoros együttműködés van. Arról például rendszerint az Európa Tanács állásfog­lalását kéri az unió, hogy egy-egy ország érett-e az uniós tagságra. Olyasmi azonban eddig még nem fordult elő, hogy uniós tag­országról kellett volna ki­mondani: törvényhozása szembemenetel az európai értékekkel.­­ Önök megállapítot­ták, hogy a magyar parlament kétharmad Magyarország demokratikus jogállam, ahol vannak jelentősebb problémák, dós többségének dönté­sei esetenként nem fe­lelnek meg az európai normáknak, bírálták a médiatörvényt, az új al­kotmány elfogadásának módját, megkérdőjelez­ték azt is, hogy a jövő­ben nem sérül-e a ma­gyaroknak a tisztessé­ges eljáráshoz való jo­ga. Ezek után még de­mokráciának tartják Magyarországot? — Igen, Magyarország de­mokratikus jogállam, ahol vannak jelentősebb problé­mák, egyebek mellett pél­dául a médiaszabályozással vagy a bírósági reformmal. Most csak kisebb kifogáso­kat emeltünk, de mindez együttesen sem jelenti azt, hogy kétségbe vonnánk a tényt: Magyarország egyi­ke Európa demokrá­ciáinak. ► Vannak, akik az illiberális demokrácia vagy az irányított de­mokrácia kategóriáit használják. És ön? - Én nem vállalkoznék ilyen skatulyázásra. Azt mondanám, hogy Magyar­­országon olyan különleges helyzet alakult ki, amikor egyetlen párt alkotmányo­­zó többséghez jutott a tör­vényhozásban, és nem tart­ja fontosnak, hogy dönté­seinek során figyelembe ve­gye a kisebbség szempont­jait. Ám éppen a demokrá­cia intézményrendszere ga­rantálhatja, hogy Magyaror­szág ezeken a működési za­varokon túllépjen. ■ 168 Óra 25

Next