8 Órai Ujság, 1919. december (5. évfolyam, 126-147. szám)
1919-12-02 / 126. szám
Kedes, 1919 december 2. Bn Otaius Matasmmm t. A románok a magyar színészet ellen, Kolozsvárról jelentik: A lopokban a román impérium alá vont területen működő magyar színigazgatók Kolozsvárott ankétet tartottak, amelyen hét magyar színigazgató, Braniste Valér miniszter és Serbán államtitkár is jelen voltak. A miniszter közölte a színigazgatókkal, hogy játszási engedélyük ez év végén lejár és újévtől kezdődőjén a magyar színjátszás terén új rendszabályokat léptetnek életbe. Szendrei Mihály aradi színigazgató kérte, hogy a rendszerváltozást csak a jövő év szeptemberében léptessék életbe, amihez a miniszter hozzájárult. Braniste végül kijelentette, hogy december hónap 31-én a budapesti színészegesülettel és nyugdíjintézettel meg kell szüntetni minden kapcsolatot és mintául január elsején a magyar területeken szervezkedő színészegyesület már megkezdi működését, ebbe az egyesületbe kell beiratkoznia minden színésznek, aki román impérium alá vont területen működő társulat kötelékébe tartozik. — Prografumbeszéd Szentendrén. Szentendrén tegnap délelőtt 21 község közül ezer választó részvételével Almási László, a kerület volt képviselője, a városház udvarán beszámolót, egyúttal programmbeszédet tartott. Almásy hosszabb beszédben fejtette ki politikájának irányelveit, amelyek keresztény nemzeti alapon nyugszanak. Kijelentette, hogy ő maga királypárti, s reméli, hogy az a politikai pártalakulás, amely a Nemzeti Társaskörből alakul, fedni fogja az ő programmját, annál is inkább, mert az új párt minden valószínűség szerint csatlakozni fog a keresztény biokhoz. A nagyszámban őszaz együtt választók lelkeseit fogadták a Programmbesaédet és újból egyhangúlag Almásat jelölték. — Szegedi hírek. Amint Szegedről jelentik: De Tournadre tábornok, szegedi város kormányzó közötte a polgármesterrel, hogy a francia város kormányzásán továbbra is Szegeden marad és az ezzel ellenkező hírek nem felelnek meg a valóságnak. — A szegedi kormánybiztosság közélelmezési osztálya a gabonabeszerzés fokozása céljából akcióit indított és kieszközölte a kormánytól azokat a gazdasági gépeket, amelyekért rekompenzáció gyanánt Jugoszláviától gabonát kaphat. A tárgyalásokat a Hangya szegedi fiókjának vezetője intézi, aki már el is utazott Belgrádba. A szegedi államrendőrség új vezetője dr. Boltka Sándor, volt kolozsvári főkapitány megérkezett Szegedre és elfoglalta hivatalát. A rendőrség tisztikarát kibővítik, a legénység létszámát felemelik és a karhatalom is a rendőrségi főparancsnok vezetése alá kerül. — A szerb katonai parancsnokság csütörtökön újra elzárta a szegedi hidat, de tárgyalások folynak a végből, hogy néhány napon belül a közlekedést újra megnyissák. — Rubinák Gyula programmbeszéde Kecskeméten. Vasárnap tartotta Kecskeméten az Egyesült kisgazda- és földművespárt zászlóbontását és egyúttal a város képviselőjelöltje, Rubinek Gyula fölmivelésügyi miniszter elmondotta programmját. A nagygyűlésre leutaztak a két Szabó István miniszter, Korányi Frigyes pénzügyminiszter, Patacsi, Guthy, Dubravszky és Hempel államtitkárok és sok volt képviselő. Kecskeméten Majthényi Béla polgármester üdvözölte a minisztert s az ünnepélyes bevonulás után nyomtan kezdetét vette a népgyűlés, amelyet Kovács Sándor pártelnök nyitott meg. Utána Rubinek Gyula miniszter többek közt a következőket mondotta: — A mi programmunk elsősorban ez, hogy a földmíves osztályt anyagilag felvirágoztassuk, gyarapítsuk és szaporítsuk. Az evolúció a természetes fejlődésnek, az egyén szabad érvényesülésének a biztosítása. Ne legyen különbség születésben, származásban; mindnyájan egyformák legyünk az érvényesülés lehetősége tekintetében. És miután a kisgazdaosztály szaporítása sok vidéken másként nem megy, mint csak úgy, ha a kormány a kisajátítás jogával él, a kormány megdönthetetlen programmpontja, hogy a kisajátítás jogáttörvénybe iktatja. Ezáltal lehetővé válik, hogy a legegyszerűbb munkás, a legszerényebb cseléd is idővel, ha megszerzi magának a hozzávaló szakértelmet és tőkét, felemelkedhetik a birtokos osztályba. — A magyar középosztály pusztulóban van. Gondoskodnunk kell arról, hogy az evolúció révén újabb rétegek emelkedjenek ki a kisgazdaosztály köréből, amelyek el tudják végezni a középosztályt terhelő társadalmi kötelezettségeket. Az a társadalom, amelynek nincsenek vezetői, elveszett. A népnek szüksége van vezetőkre. Nekünk a kisbirtokosok osztályából kell pótolnunk az intelligenciát, lehetővé kell tenni egy új középosztály képződését. A miniszter beszéde után többenre szólaltak fel, köztük nagyatádi Szabó István is. Délben társasebéd volt, délután pedig küldöttségeket fogadott a miniszter, aki kiséretével együtt este visszautazott Budapestre. — Összeütközött autók. A Váriutca és Korona utca sarkán a Bp. 385. számú autó, amelyet Kázmér József gépkocsivezető és a 912. számú autó, amelyet Molnár Arthur főhadnagy vezetett, összeütköztek. Molnár kocsija felszaladt a járdára és az ott elmenő Kormos Józsefné szül. Horváth Boriska 40 éves házfelügyelőnél és Fuchs Irma 29 éves óvónőt, a Horváth Zoltán-féle szőrmesztet kirakatához nyomta. Komosné bordatörést szenvedett, Fuchs Irma zúzódásokat. Mindkettőt lakásaikra szállították. Az autóknak, s a bennüléknek baja nem történt. — Halálozás. Semsei Semsey Gyula, Torontál vármegye nyugalmazott főlevéltárnoka. 52 éves korában szivszélhüdés következtében , Budapesten elhunyt. Kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja. Vasárnap délután 3 órakor temették a farkasréti temető halottasházából. —* Kolozsvárt ügyvédek hűségesküje. Kolozsvárról értesülünk, hogy az erdélyi kormányzótanács rendelkezése folytán a kolozsvári hatóságok mindazokat az ügyvédeket, akik a hűségesküt letenni vonakodtak, lakásaikból kilakoltatták. Akik nem kolozsvári születésűek, vagy nem oda illetékesek, azokat a városból ki is utasították. Az ügyvédek legnagyobb része a rendelkezés folytán — semhogy a magyar államhoz való esküjét megtagadja — el is hagyta a várost. Csupán négy magyar ügyvéd maradt vissza Kolozsváron. Dr. Pap József, aki az Esterházy-kormány főispánja volt, dr. Ötvös Lajosés dr. Fischer Tivadar ügyvédek ugyanis dr. Róth Hugó ügyvéd kezdeményezésére vele együtt letették a román hűségesküt. — A tettenért zsebtolvaj. A Rókus-kórház előtt egy villamoson Rotzenfeld Mór gyáros zsebéből kilopták a pénztárcát 3380 korona tartalommal, Rózenfeld azonban a tolvajt tettenérte és elfogta. Bevitték a rendőrségre, ahol megállapították, hogy Mannheim Simon 21 éves kereskedősegéddel azonos és letartóztatták. Inassstatctii GS Diana pinelletel (krém, szappan, púder, fogkrém) Magyarország meg nem szállott részeibe gom vas? vauin bármily mennyiségben ismét azonnal szállít a Diana Kereskedelmi Részvénytársaság V., Nádor utca 6. sz. rr r ____ _ . HUVESZET. Jegyzetek. „Rózsa.1 — Szigligeti-bemutató. —. „Magyar világ, magyar jellemekkel.* —- irta Bajza, a nagy kritikus, a Lotus drámairó. Szigligetinek „tudós társasági" jutalmat is nyert első előadott vígjátékáról, a „Rozsa’-ról, s ebben teljesen igaza voltt. Abban azonban már kevésbbé, amit folytatólag mondott, hogy e mű .,nagyrészint hiú másolata a kornak, melyből vétetett.. Nem. A „Rózsa" ugyan a XIV. szá-zadban játszik, de szereplői: a kedvesen elmés és finoman kacér ifjú özvegy Rózsa, — a dőli éskomoly gavallér, Ország, — a deres hajsza, de fiatalos kedélyű Csupor bácsi, a magyarosan egészséges észjárású Endre gazda — nem annyira a félezredével azelőtti magyarságnak, mint inkább a száz évvel ezelőtti, tehát körülbelül a szerző korabeli magyar életnek alakjai és képviselői. — a bajnok Teddi és a kóbor Bábel pedig inkább csak a szerző költői képzeletének szülöttei. Ezért éppoly szellemesen, mint találóan mondja Herczeg Ferenc, a fehsyított darabhoz tét bevezetőjében, hogy mikor a „Belvárosi Színház" előadja ezt a nyolcvanesztendős darabot, nem az Anjou-k koráit akarja megismertetni a közönséggel Szigligetin keresztül, hanem inkább Szigligetihez kíván eljutni az Anjoukon át. A rendkívül gondos rendezés és pazarul művészi kiállítás valóban ezt az irányelvet követi: a Tőry és Pogány építőművészek által kitűnő érzékkel s finom ízléssel tervezett* díszletek —az ambitusos előcsarnok, meg a képekkel ékesített kedves hölgyszoba, a Károgivárban, s a falusi vendégfogadó egyetlen szobája, melyben Toldi Miklós és Bábel lovag egymás mellé kerülnek— újabb kori építő és díszítő motívumokat mutatva, nagyapáink kedves, boldog korába viszi vissza meglépett magyar lelkünket, s a fényes magyar öltönyöknek is csak egy része kiván régibb korszakot képviselni. Ez az elmés felfogás világért sem válik hátrányára sem a derűs vígjátéknak, sem az előadásnak, sőt összhangzik a darabbal, mely alakjai nevének s meséje külső keretének nyomán történetinek van ugyan nevezve, melyből azonban — mint különben legtöbb történeti vigjátékunkból — eléggé hiányzik az igazi históriai levegő. Ez egyébként érthető is, mert hiszen történelmünk kevéssé őrizte meg a régi társadalmi életnek, viszonyoknak, szokásoknak azokat az aprólékos emlékeit, melyeknek színes kövecseiből az igazán történeti vígjáték tarka mozaikját — az örök emberi vonásokból rajzolt képek keretéül — sikeresen lehetne öszszeálltani. De a „Rózsa" azért máig is legjobb történeti vígjátékaink egyike s azért is nevezetes, mert Szigligeti elsőrangú vígjátékirói tehetsége — ami már komoly drámáinak vigabb elemeiben, azelőtt is mutatkozott — ebben a minden utánzattól ment, egészben önálló felfogásra valló darabban bontakozott ki először. Ha e kedves vígjáték meséje két külön részre szakad is, melyek elsejében Bábel lovag csúflétevése, másikában pedig a nagyszakállu Toldi kijátszása a célja a pajzán * özvegygyel társult ügyes szerzőnek — mulatságos alakjai és különösen ötletes párbeszédei (melyekben több értékes gyöngy csillog, s több éle szikrázik, mint a sok mai szellemeskedő szerző híressé felfújt darabjában), teljesen érthetővé teszik az eddig ebben az irányban nem mozgott Belvárosi Színház mindenképpen igen dicséretes vállalkozását. Az előadás részben igen jó. A legteljesebb elismerés Bánóczit illeti, aki Nagy Endrében, Toldi kísérőjében a józan, becsületes, hűséges magyar parasztnak olyan remekbe készült figuráját nyújtja, mely nemcsak a Szigligeti géniuszához, hanem az öreg Bencze képét megrajzolt Arany Jánoséhoz sem méltatlan. Pether Attila is jó a torzonborz Toldi Miklós szerepében, mely ha talán nem is éppen azt a Toldit mutatja,amit mi az Arany lelkének prizmáján keresztül ismerünk, de lélektani szempontból elég sikerülten rajzolt alakot tár elénk . A szakállmonológot igazi költői átérzéssel mondja, e derék ifjú színész. Simonyi Mária, a színház vezetőségének nem csekély áldozatkészségre valló gyönyörű jelmezeiben — olyan elmés és kackiás, mint ahogy azt a szerző akarta. Tordai igen szemrevaló lovag, ország eléggé színtelen szerepében, de beszédben és megtartásban már nagyon is modern, a mai szalonok parkettjére illő gavallér. Harsányi Rezsőnek — ennek az egyébként, ügyes, fiatal színjátszónak, felfogásával pedig semmiképpen sem érthetünk egyet. ő ugyanis Bábel lovag-bot, ebből az önhitt és hazudozó, gyáva és arcátlan, de nem minden ügyesség hijján lévő fickóból — akit eddig a Nemzeti Színház három legfinomabb és legkedvesebb fooovivant színésze; a múlt század negyvenes éveiben László József, az ötvenesek végén, Szerdahelyi Kálmán, a nyolcvanasok elején pedig (mely előadásról mintha megfeledkezett volna a világ) Halmi Ferenc adott , túlságosan rikító színekkel cifrázott pojácát csinált, megfosztva ezzel ezt az alakot nemcsak igazi mulatságosságától, hanem a valószínűségtől is. Az ilyen Bábel-féle figurák csak akkor fogadhatók el, ha egy szimészi finom egyéniség szeretetreméltósága ragyogja be az alak eredendő silányságának sötét foltjait. Harsányi úgy eltorzítja Bábel rajzát, hogy az így sokkal szenvedhetlenebbé válik, hogysem akár nézőtéri közönsége, akár színpadi környezete szívből mulathatna rajta. Az ilyen Bábelen nem kacagtak volna a szellemes Rózsa és barátaiéi, s a Jóízű Csupor bácsi — kinek ma zrvarosan öreges alakjában jól esik! a régi kedves színházi világ egykori szeretetreméltó sihederét, Zilahi Gyulát látnunk— valószínűleg kilódította volna őt Rózsa asszony várából, mielőtt ott nagyobb szerepet játszhatott volna. Szász Károly* ** Az Uránia Jókai-filmje klasszikus szépségével és bájos meséjével á partfban zsúfolt házakat, vonz. Az előadások 5, és 8 órakor kezdődnek. * Állandó táblás házak vannak a „Fővárosi Kabaré"-ban. fanaér, gyárfás és Ferenczy az „Utazás" című bohózatban és Sarkadi mint elővezető az „Anna,bál" eliafi kacagtató operettben óriási sikert érnek el. 5 ŐRIÉSTnozoo M1HM1IS NHUUM Talo£onJ Hétfő, kedd, szerda Magas diplomácia rSíf® Irta Pakots J. kendezte Balogh B. Főszereplő Lóthia Istenítélet Az előadások kezdete 4, 6 és 8 órakor. Vasárn és ünnepnapokon 3 órától. vB&mm tíz előadás 6 órakor heidődik ! Király Ernő vendégfellépése és as u! decemberi műsor. •mr'jr* fővárosi *Mrk 14.abiliács Az előadás 6 ém fél órakor kezdődik. Szenzációs műsor! Gyárfás, Huszár, Ferenciy az,utalás‘-ban,Sarkad! mint csővezető az “Annába!* kacagtató operettben. ROYAL-ORFEUM Ha először a kitűnő nj decemberi műsor! Kezdete fél 7 órakor. ROYAL KABARÉ JSS! ROYAL-KABARÉ Ma új műsor. Kezdetek/Joltán Mihály látván bohózaté, Kőváry, Pajzs, Faragó, Forró darabjai. Kis operett, traták, magánszámok Solti, Viráffk, Sándor Stefi, Papp János felléptével. IS KOMÉDIA Révay-utes II. as. ROTT és STEINHARDT felléptével. S&moplpSke és Por Buokttgo, Kezdete 6 0 órakor. Vasárnap két előadás.