8 Órai Ujság, 1920. február (6. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-15 / 40. szám

Nincs osztrák-cseh területi megegyezés. L. Bécsi hiddsitánk telefonjelentése — Bécs, febr. 3­4. Az álamkancellár válaszol azokra a felleggyanusításokra, melyek arról szól­nak, hogy Clarpeg határszéli községet Cseh­szlovákiának engedtek át, kije­­lenti, hogy Prágában területi kérdések­­ről szó sem volt, a határkiigazítások kérdését rábízták arra a vegyes bizott­­­­ságra, melyet a hul­­lám kijelölt. B. 8. i. n f Veniz­elosz Párisban. i­n Paris, február 14. (A római Távirati Iroda szikra­­tárb­an a budapesti rádió­állomás út­ján.) Venizelosz szerdai,­ este Athénból Pá­risba, illetve Londonba utazoét. A török nacionalistán hajtogatása. Paris, február 14. (A MTI­ szikratávirata.) Kanstasztinápolyból­­jelentik: Afilner angol tábornok az angol főbiztossal kö­zölte, hogy Koniah környékén az ulemák a török nacionalisták fölbujtására pré­dikációikka­ annyira felizgatják a la­kosságot, hogy könnyen a keresztény mészárlásokra vetemedhetik. Az angol főbiztos felszántotta a többi antant ha­talmuk képviselőit, hogy közös lépést tegyenek a török kormánynál. — Helyreigazítás. A S­írai Újság 1920 február 13-iki számában „A nem­zetgyűlésen meginterpellálják a kul­tuszminisztert. Berta Ilona nyugdíjaz­tatása miatti címmel megjelent Cikknek reám vonatkozó állításaira az 1914. évi XIV. t.­e. 20. §-a alapján kérem a kö­vetkező helyreigazítás közlését: 1. Nem igaz, hog­ v ..Kunifi Zsigmond forradalmi 'kultuszminiszter helyettesei' voltam. 2. Nem igaz, ho­gy akkor az akciót Berta Honn nyugdíjaztatása iránt én indítot­tam meg. 3. Nem igaz, hogy most ..egyik napról" a másikra" történt az intézkedés, mert erről a szándékról az igazgatónő 1919. szeptember eleje óta tudhatott, december közepe óta pedig tudott. 4. Nem igaz, hogy az Erzsébet Nőiskolának főiskolává való átszerve­zése hármképen is belekapcsolódik a diktatúra alatt történt eseményekbe". 5. Nem­ igaz, hogy ..mindenáron a régi helyükre akartam juttatni a diktatúra­­alatt kompromittált " két tanárnőt.". . semmi ilyen szándékot nem nyilvání­tottam. 6. Nem igaz, hogy az illetők vissza­foga­dására és a főiskolai szerve­­­­zetre, meg a rektorságra nézve bárki az én megbízásomból bármi nyilatkozatot tett volna; ezeknek a dolgoknak egy­máshoz semmiféle közük sincs, lehűl 7. az sem igaz, hogy az ottani tanárok ..többsége -­ főiskolai átszervezés érde­kében úgy kényszerült határozni, hogy « két tanárnőt visszafogadják". Buda­­­­pest, 1920 február 13. Dr. Imre Sán­­­­dor vám­álhm­titkár. . .­tiltásainkat egész terjedelmében fen­­tart­ják. IfaMHAI brillinnst. p!“»1*nát és ezüstöt JU öHtf rdl bárkinél maga­ V|p.n eks­.oreiz, YIVUN­JUI, sabb­őrön vesd MBfíI Er­­sébet­­kőrut 7. (­Rák­óczi-ut mellett) Telefon J. 53—19 Briánsak, Wiss Weisselberger M. I. 11I112BASS úron rl­olt mu­nk­aruhái: BRAUN Brilliánsokat, gyöngyöket, platinát, ékszereket mindenkinél drágáb­ban CZAI/BL gmi­ éks­ terüdeta VII., Király­ u. 51. v.m utBKlIj linis Terét templommal szemben. „TAURUS" MEISEL írógép és irodabútorü­zlet nagy raktára fürdő-utca 9. Treifon T45—47. — TJ­ és ham­nált írógépek és iroda­­bútorok eladása át­vétele, g­l'll—" I I H .■■■"......... 1 ."l’JNI.I 1)111*... . A jövő héten elkészül a főváros költségvetése. Mindent emel a főváros. — A kórházi ápolási díjak emelése. — A takarékosság elve a kiadásoknál.­ ­ — Saját tudósítónktól. — A főváros összes ügyosztályaiban lá­zas munka folyik, amelynek az a célja, hogy a főváros költségvetését minél előbb tető alá hozzák. Körülbelül négy hét óta folyik ez a munka és az ügy­osztályok legnagyobb része már a le­g­­kö­­ebbi napokban befejezi a munká­ját. Hogy a főváros költségvetésében számszerűkn milyen deficit fog mutat­kozni, azt ma még a városházán sem mondják meg, vagy nem nem akarják megmondani. Bizonyos az, hogy a fő­város tanácsa két szempontot tartott szem­bőlt a költségvetés összeállításá­nál. Az egyik szempont az volt, hogy minden vonalon a legszigorúbban ta­karékoskodjék, a másik pedig az, hogy minden bevételt tételt, amit csak le­het, az elviselhető maximumra emeljen. Hogy a takarékosáig elve fog-e ár­tani bizonyos kulturális, higiénikus és gazdasági szempontból, az majd csak a költségvetés nyilvánosságra kerülése alkalmával lesz megállapítható, de bi­zonyos az, hogy a számvevőség­ már néhány ügyosztályának visszaadta az elkészített költségvetést az­zal az utasí­tással, hogy a kiadási tételeket még jobban redukálják, vagy hogy a bevé­teli előirányzatot még erősebben emeljék. A főváros bevételeinek növelése cél­jából mindenekelőtt fölemeli — mint arról mi is beszámoltunk — a vigalmi adót. Nemcsak abban áll ez az eme­lés, hogy az eddigi átalényrendszert megszünteti, hanem abban is, hogy a húsz százalékot veti ki mindenütt, ahol erre a szabályrendelet szerint jogez van, pedig mind­ezidáig a húsz százalékkal megad­óztat­andó szórakozó­­helyek is csak olyan átalányt fizettek, amely tíz százaléknak felelt meg a leg­­jobb esetben. Felemeli a tanács a városi vámokat is, amelyeket eddig egy 1­877-ben foi-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOPOPO adott rend élei szerbit szedtek. Ez a rendelet valóban elavult, hiszen a vámtételek oly minimálisak voltak, hogy például a fa métermázsájáért a városi vám mindössze 4 fillért tett ki. Ezeket a vámokat átlag a tízszeresére fogja emelni a főváros. Fel fogja emelni, sőt részben már fel is em­elte a főváros az építési en­gedélyek díját, amiből ugyan ma az építkezés pangása mellett nem sok jö­­vedelemre számíthat a főváros, de ez­zel kapcsolatosan felemelte a főváros az összes műszaki eljárások, tűzvizs­­gálat stb. díjait is, amelyek között olyanok is voltak, amelyeket­ eddig díj­talami­ teljesített az illetékes ügy­osztály. Fel a­karja emelni ezenkívül a fő­város a piaci helypénzeket is. Az eme­lés itt körülbelül száz százalékos, amennyiben az érmicikkám­ok négy­zetei öt évet­k­ént 40 fillér helypénzt fizettek, ami most egy koronát fog kitenni, viszont az állandó árusok ez összegből 30 százalék engedményt fog­nak kapni. Nagyon lényeges és közegészségügyi szempontból egyenesen szomorú a kórházi díjak emelése. A­ kórházi ápo­lási díjak még a háború altat­­ is mind­össze három koronát tettek ki, most a tanács hetven koronára fogja fel­emelni. Ezekből a felemelt díjtételekből a főváros tanácsa körülbelül ■ ο■'ا—10 milliónyi bevételi többletet remél, de ezenkívül a főváros összes üzemei is emelik áruik és termékeik, valamint munkáik árát és díját, úgy hogy a vá­rosházán igen nagy a reménykedés arra nézve, hogy a deficit, amely a reális költségvetésben mutatkozni fog. "Semmiesetre seft­ lesz olyan nagy, amilyenre a mai viszonyok mellett számítani lehetett volna...­avel a népek szövetségének tanácsa a problémák megoldásához nyúl, abban a tekintélyben, amelyet a népek szö­vetsége megszerzett és abban a szellem­ben talál lápot, amelyet tárgyalásai és tevékenysége föl fognak tüntetni. Az Oroszországgal és Törökországgal való békekötés nehézségeit illetőleg Lord Curzon kifejtette: " A nehézségek nagy része azon kötelezettségekből származik, amelye­ket különböző szövetségeseinkkel szem­ben vállaltunk a háború elején, a Fran­ciaországgal, Olaszországgal és más hatalmakkal való megállapodásokból és amelyek a hatalmak egy részét a háborúba való lépésre késztették, más­részről amelyek a területi fölosztásra vonatkoznak a győzelem esetén. Anél­kül, hogy n­a a rosszulás hangján szó­lanánk e szerződésekről, mint intő példára kell azokra utalnunk, amelyek megóvhatnak attól, hogy bármikor hasonló kísérleteket megismételjünk. A mai ig­en gondterhes helyzetben a megoldáshoz szükséges tényezők a kö­vetkezők: elsősorban a szövetsége­seinkkel és nevezetesen Franciaország­gal való legszorosabb kooperáció. An­glia és Franciaország természetes védői a közeli és a középső Kelet sor­sának. Mindenesetre nagyobb mérték­ben vagyunk érdekelve, mint bármely más hatalom és remélhetőleg nem fog­juk megengedni az érdekeltek valamely csoportjának, hogy akár csak egy pil­lanatra is megakadályozzák a becsületes és barátságos kooperációt. Másodszor arra kell törekednünk, hogy a mi fe­lelősségeinket azok között a határok között tartsuk, amelyeket népünk pénz­ügyi és katonai teljesítőképessége megszab. Harmadszor alkalmat kell adni a Kelet különböző nemzetiségei­nek, hogy saját autonóm létet élvez­hessenek. DEtenLsM3 A békeszerződés nagy részét­­ módosítani fogják. A vili£ nyugtalansága még éveken át nem ér véget — '■‘ A népszövetség garanciája a békés kiegyezésnek* Bern, febr. 14. Lord J.arton felsőházi beszédénél,, t*kittünk fekvő teljes szövegéből még a következő jellegzetes részleteket adjuk szó szerint: — Azokkal szemben, akik kifogásol­ják a békekötés lassúságát vagy elég­telen eredményét, rá­­kell mutatni arra a jelentős különbségre, amely a párisi és csaknem valamennyi más békeérte­­kezlet között fennáll. Bármilyen köny­­nyűnek tűnik is fel most két ellenséges hatalom viszonyának rendezése. .A pá­risi értekezlet mégis azelőtt a feladat előtt állott, hogy rendet teremtsen egy olyan kiláéban, amelyet több mint öt évi háború szenvedései és pusztításai szétszaggattak. A háború folyamán ij erők­­szabadultak fel és a béke munká­jánál az alapelvek érvényesültek, ame­lyeket ugyan jelenleg elismerünk, de amelyek soha azelőtt nemzetköz­i ügyek rendezésénél isen szerepeltek. Nem te­hető fel, hogy egy ilyen természetű ka­zán forró tartalma egy, de akár két vagy öt év erő belül lehűlne. . .1 forrás és a nyugtalaúság még éveken át nem ér véget. A békeszer­ződés alkotói a tőlük telhető legjobb trupkát végeztek és az idő maga fogja eldönteni, vájjon igazuk volt-e, avagy tévedtek. .A békeszerződés alkotói kö­zül egy sem igér­li azt, hogy munká­ját szentnek és sérthetetlennek mond­ják és elvárja mindegyikük, hogy a béke művének igen nagy részét az idők során medgeritnni lógják. "A­ Németor­szággal való béke immár ratifikálva van. Németországgal újból megindult a diplomáciai és kereskedelmi viszony és ha Németország hajlandóságot mu­tat az iránt, hogy híven teljesítse a béke föltételeit, minden tőlünk telhetőt el fogunk követni a végből, hogy Né­metországot megsegítsük abban, hogy a békeszerződésből folyó kötelezettsé­geinek eleget tehessen és a civilizált nemzetek között helyét ismét elfog­ad­hassa.­­ A népek szövetségének e pillanatban szerződésszerűkig pontosan meggállapí­tott feladata van, de annyit kell mon­danom, hogy már a közel­jövőben még sokat várunk a népek szövetségé­től. Azok, akik az elmúlt év eseményeit a legközvetlenebb forrásból származó adatok alapján tanulmányozták­­, nemcsak a problémák bonyolultságát, hanem az elért megoldás bonyolódon­­­ságát is megértik, mindinkább arra a következtetésre­­jutottak, hogy a népek szövetsége feltétlenül fontos nemcsak mint garancia arra nézve, hogy nem fognak megismétlődni ama borzalmak, amelyeknek emléke talán már elhalvá­­nyodik, hanem mint garanciája a bé­kés kiegyezésnek, amelynek létesítésére törekszünk és igen erős az a meg­győződésem, hogy nemcsak Európá­nak, hanem általában az egész világ­nak egyedül igazi reménye az, hogy új korszak küszöbén állunk és hogy e remén­y nikrong a komolyságban, amely­ Vasárnap, 1920 február 15. Brilliánst, gyöngyöket, ékszert, aranyat, platinát, ezüstöt JeSimagaliaVb CBipn A ékszeré**, VII, árban vesz, rillLU H. Rákóczi-ut 2 s*. Brilliánsokat. Friedlander Ármin túrát, VII , Dohány-u. 1a FT égyleteket lebonyolítunk. Tőzsdei II L* Ki­ng megbízásokat elfogadunk. Értekezés 7 Fi 3­­ Ia díjmentes. Heusch­losz Testvérek A bankiroda, Budapestül., Lovag­ u. 20.­­ ................MTAlnfgon 20­09. a­lapítva 1980-ban­. Ügyvédi vizsgára vizsgákra és szigorlatokra, államszam­­vítort államvizsgára és tanári pardalojsal vizsgára legsikeresebbeu k­vezit u.o a Szontagh-szeminárium Jegyzetk­ori­őrvsés. HVr-irk­ul stb.*.. érteke­zés délelőtt 9—13 es dóm­eán 3—7-ig. *Ji?i amis fogaikat töröttet is, platinát és aranyat legmagasabb árban veszek. W.vsohogrod vm, Tisza Kálmán­­tér 13. az. Levelezőlapra jövök. PÍBDFORÍ1 moisiente^i •” ^ KENŐCS UJéÓl KAPHATÓ. 3 a VISZ­­ETFGSÉGüT.Sö,tÖBT.N«u’ r ---1­ ie. N — ------ bSUglH.HU. U Grv A RT. BJHESŐÉGET. 1 10. 15 és 30 km­oTi4« floborokban 'RodorT’Sü- ^ léé utánra való SKÁ.B0F0iU1PbDkft at a a kor. j Ivalh­atő minden gyóg­ vs­ortarban. i?'óraUtár: 9 Török J. gyógyszerére, Possíci, r’;*á!y-u. 12. írta IIM p - gyöngyöt, pU.vliráá, v Rr? i m 8 ^^OLLÖP^ dö Könyvet p koronááfí SsS É Kölcsön Könyvtárában, tej IV.,Boák ft.:t.z-j. IB.(teli-p!il»lVi;'tthiirtrt-l. B Keresk­edőt Stől 6 inasán ',elektő^ Vesin;'..: Brilliáns, platina, slyönág, arany és ezüst e­sőpiaket, mindenkinél magasabbár­at fizetnell. ESPAH. Király­ u. 50. fh Vér­­en bőrbetegsége­úl mlí Zutn­i !11* I ■■■*1 dapoot, Jóanet-körút s

Next