8 Órai Ujság, 1920. május (6. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-23 / 123. szám
'ÉÉ FöSÍ ií®M8S ÉH / MlnMfw aSiart, l /Jwimáp.1' t; / ' -j/Saját' tudósítónktól. — l*Mij/ITp a románok • közét 1,1 hónapig * V#»«5 megszállás után •Szi'bólcsván negytei-vkiülitették, Mikéc állvülü-' a vármegye alispánja hosszabb 'jfelentésben' számolt be a törvényhatósági bizottságnak . Szabolcs mi egyes -helyzetidről, tea ellenséges uralom alatt, lejelentésében egyebek között leírja azt a kálváriák utat, amelyet Nyíregyháza pol-gármes- terével, valamint a vármegye főügyészével együtt a megszállás rémségen külöttpseji pedig a rablással -hatásos, rekvírálások enyhítése érdekében megtettek,, Miután a debreceni, és a kolozsvári román hatóságoknál sikerült bizonyos kisebb enyhítő-rendelkezések kibocsájtását elérni, utjuk -Nagy Szebenibe vezetett, ahol -Maniu Gy.Tanát, az erdélyi kormányzótanács akkor rajég. teljhatalmú cipőkénélképiek audienz,ciát, Áraniu ..elnök ..kijelentette. :a kis Rül,. döttség előtt, hogy a gyenep . utasításokkal., ném. enyhítheti az esetleges visszaéléseket, miután Szabotcsnaegye. kívül esik azon a területen, amely.., az .. i 1916-ilá párisi rezolució értelmében Rosnániát fogja megilletni, a bukaresti kormánynál azonban interveniált a " rekvirálások mértékének, Ifeszájlitása érdekében. A rekvirálásról Maniu Gyula a politika terére lépett át és kérdést intézett az alispánhoz, hogy véleménye szerint a magyar közvélemény mily hangulatul .fogadná Erdély ..elvesztését. Az alispán, válasza után,, piely. szerint az ország ilyetén módoa.. való, megcsonkításába egyetlen. Igaz magyar' ember sem fog belenyugodni, Erdély diktátora anélkül, .hogy, a ".választ egyetlen megjegyzésre is péstattá nyáltna," újabb kérdéssel fordult, i)az alispánhoz: miként fogadná az ország közönsége oly. kormány... megalakídlását, amely ily területvesztő békeszerződést hajlandó volnaaláírni. Meg sem várva" azerflofm kérdésére a választ- Mária Gyula —mint az 'alispán! .jelentés jellemzően' mondja —rt „bizonyos idegességgel** bár állatnikezdte ’Károlyi Gyula szegedi koranyinyalakitási' vállalkozását, azt, mostcsován, hogy e komány összetétele miatt nem számíthat az ajstant elismerésére. Bírálata során leplezetlen nyiítsággal falu elenkormárni gondolatának igyekezett megnyerni a három magyar vármecsei vezető férfiút, amely, kormarig román protektorátus alatt megalakulva, , a románoknak a kedvezőbérbeszerződés aláírására késznek mutatkozna, annyival is inkább, mert akkor az antant nemállana a kényszerűség előtt, hogy Jim Bélával tárgyaljon. Ez az érdekesen---m megSzerkesztett történelmi dokumentum, csak elégtétellel tölthet el bennünket; jóért világosan láthatjuk ebből, hogy maguk a Témán Vezetőférfiak - ■ is mennyire tisztában vannak azzal micsoda'?vu«A kánikus erők remegtetik meg ésteszik bizonytalanná a meghóditott országrész földjét, amelyen oly ' kétségbeesett erőfeszítéssel igyekeznek beren-' dezkedni. r ' V . . * AH9T9NIKOT1N cigarettfshüvely és papír • • •' Kapható mindenántól' Viszonteladók része/és i gyár 'egyedű Tasitól'v Weiszfeiler Sándor nagykemkedö,Wessselényi-u. 8 v • mm, Émmjmm ■ ■ ■■■■■■roi ■ ■<■■■■■— ZT? 1 : «Sí: •: Bűt. a a. etponto a legétterjedtebb és legreáboba. Gyártja: Tabarin vegyészeti külonlegességek gyára. Közp. iroda VII., Wesselényi u. 7. Telei, 3.96-02. . ,, ,. r j 'fxir&ti• **iks tt *?. f ■ •• t-PofthyMítiós Magyarországhatofias akciójáról j és a teón bővítéséről. A,kormányzó nyiIatfco£ata atfá kommunisták kivégzéséről, / a Somogyí-ttgyr^es Hieiáctérsoa vádjairól. '•* - ■.! Hágja, .máj. 22. "(A ^Budapesti Ijjápthté 'táviratát'.N HoUdMsph Míái^buredu, külön tudósitójnXBmj^ístré, érkezett 'és megje- lent Horthy Miklós kormányzónál, aki több' kérdésére szives volt kimerítően válaszain! ’ - , A levelezőnek arra a kérdésére, vaj- ! jón Magyarországon is helyre fog-e állattá atéjijylftgies béke,'1-a -korm'frtrtz#' * a következőket válaszolta: . " — 'A háborúból már több, mint elég~. volt; a legyőzött és a aiiőztes ' pépei; egyaránt békére, valódi békére vagydakoznak. Ennek bekövetkezése azonban:' nem .tölünk függ- Ma jórészt a mi, sorsunk is az antan't kezében van. A békeszerződés formai megkötése nem jelent semmit, ha igazi kibékülés nem jön létre, amelynek nyomán megszűnik a merev, elzárkózás, bizalmatlanság és ellenséges- érzés, mely a javakkölcsönös kicserélését és a gazdasági, forgalomfölvételét ma mindenféleképp akadályozza, a termelésit megbénítja" és végeredményben"egész "Európagazda,sági csődje felé vezet. ..Ha van ország, úgy Magyarország az, amely átérzi, az igazi béke bekövetkezésének szükségességét,, hiszen nélkülözhetetlen cikkeink, fánk, vdsünc, sónk ezidőszerint azország területén,, nincsenéki. Valutánk''leromlott és inyersanyagok v/hiányában.a. (elmeljés r.nem, tud negindolni. .higyje el. ilyen helyzetben csak a kétségbeesés adhatna fegyvert az ország kezébe. Nagy várakozással' nézünk '' ehért -az egyre több. megértést tusínsiscó- táMtánt.. átlamok Jöyp, .politikája-- felé- -és 'Váztjak. a. fejleményeket, .A^mi^fell^,15.merelüink .ifyugodT. mert a világháború megindításáért való felelősségrSl 'utalálT Ilnlét még vitának helye, egyet a'ZöhMn minl denesetre le kell szögeznem,hogy • a megköteledő békeszerződésért és a világ nyugalmának helyreállításáért a felelősség teljes egészében a békét diktáló ántantot terheli,, , , ■" Arra a kérdésre, várjon • Magyarország készül-e mindamilyen katonai akcióra, a kormányzó a következőket mondo Vai- ■- ■ . •Biz'tosíthatom'i " hogy' tídrésszi( katonai vaott politikai)akcióra Mámort országon .senki semgondol. Péne fe-. léfljó le, milyen politikai, földrajzi-,és katonai helyzete Van ma ' Magyarországnak, amdvijek. határai teljesen nyiltak-.. .Nem lehet hadseregünket;' annyira recsukállunk.. hogyz a belső :rend föntartására is .alig legyen .gre'ggndp, amikor* szomszédaink 'milliós hadseregekett tarthatnak fönn. Habáraink nem lehetnek • teljében rtédtélettek; inért szomszédéiok ,abba a „kísértésbe eshetnékék, hogy rossz termés esetén átlátogassanak a. ir’7'',Vár Alföldre és innen pótolják hiányzó készleteiket. Megnyugvást csak az egyforma elbánás elve hozhat és ezért a leszerelésnek általánosnak kell'lenni. ■ - A tudósító a hítgyrár 'Irda'-betöltése-„■rőt és a királyság; ügyéről intézette kérdést' Tsorsky Miklós kormányzóhoz, aki 'a'következőket válaszolta: .ad- Magyarországon mindenki m anarchista. Ezt tulzás nélkül mondhatom. Azt'.'az ottbán, hogy máskor'kapjon az opszüs ismét','királyt, ma egyáltalán nem lehet még megmondani. Az irányelv az, hogy csak teljesen konszolidált, viszonyok között kezdheti meg a kirója az uralkodást^ !Ak -általános hely-' zet'pjég-.ma. samneg, nem ae.. hogy erre gondolni lehess’en.. . ... . A levelező'ktegkérdezte, jegjjen Margjanországok'. "a' nyugati tírtalmakkalvaló barátság a. mongrobhá b.e.ly.feájlitása es_éím'jV, .ígénypsílfni fog-e, a i, . kormányzó Javkísveskéző-'vála'szí,'Wáfár . — Természetes, hogy a‘ nyugati de'-nakrMák Mxániásan acndoasn mér. • iegdni.' fogjuk; hiszen legfőbb, törekvélsünk, hogy mindest félreértést,..3pidy. i viszonyainkat 'megzavarhatná, kikftüszöböljünk’ és távoltartsunk. !Meg ■ vagyunk győződve... hogy ez feltétlenül sikerülni.-is .fog.: -A tudósitó-'.azon kérdéséra. A-ajjen, ab kerülni fog-e a közigazgatás újjászervezése, avagy kénytelen lesz az ország kivételes intézkedésekhez nyúlni,, ,a a kormányzá a követlkezőket fejtette ki : — Az erős közigazgatás megteremtésének" semmi sem áll az útjában. .Megfelelő középosztály hiányáról egyáltalában nem panaszkodhatunk. A szakismeretekkel rendelkező középosztály hiányát másutt'és' pedig'a közgazdasági terén' érezzük,, ahol valóban kevés.a képzett'Szakérődés, közigazgatás terén azonban a magyar középosztálynagy tradiciókkal és alapos kézpzettséggel'rendelkezik.' .-5 ■n ,,. . • , j—r A két forradalom természetesen nagyon megviselte a 'közigazgatás épületei is ésa közigazgatás'' rendszere korszerű reformokra ,egyébként is, rászorul. ,A leszerelt tiseztek közigazgatási állásokban eddigelé nagyobb számban' ’ elhelyezést nem 'nyertek. E pályák ma oly kevéssé jövedelmezők, hogy, a foglalkozást kereső tisztek inkább a szabad keresteti pályák felé törekszenek.' A 'munkásosztály' körében nem észlelhetö: mozgalom, vagy élé, védetlenség, mely a katonai vezetést bárhol' indokolttá tenné. :'Nyomátéka, sün 'háhgsinyöróni, hogy "Magyarország m .semmiféle. kivételes hatalom i\nK?fQítée hogy 'az.országban, .kiz^eólag. régi.. alkotmányunk .értelmében történik a híráslipitás. közigazgatás ' és. nfittdeh* k^zhatatoír gyakorlása. A “forrradalmi állapotok megszüntetése, céljából legfőbb törekvésünk éppen az volt, hogy mindenben helyreállítsuk a törvényes uralmat és a jogfolytonosságot. A levelező megjegyezte, hogy a Magyarországot rágalmazó hírek állandóan Bécsből kerülnek a külföldi lapokba, mire a kormányzó a következő. Két mondotta:- %,■ , ■ — figura van, amikor megállapítja, hogy . .a.rosszindulatúkoholmányok túlnyomórészben bécsi forrásból kötetnek külföldre. A bécsi sajtóban csak számokkal tudnak dobálódznni, de ha neveket kérdez és azt kutatja, kik hát azok a meggyilkolt emberek, akkor nem tudnak válaszolni. Éppen így áll a dolog az internálásokkal is. A legutóbb vett jelentések szerint összesen 1'SQO egyén van internálva, ezek közül 1500 a politikaié internáll-a többi vagy árdrágító,, vagy fegyenc.. ■ Y^lampnnyi internált ’ a hajmáskéri' ■ fogolytáborban' vart elhelyezve, ahol kifogástalan ellátásbáiv észtösmódba A'v'ári'* ’ v ér .szűk, miként ezt.& svájci vöröskereszti pisszió, és . ipás 'kikifijett missziók is megiyi apipuláló. „Az élelmezés, körülbelül azonos' a midapesti ' tisztvisítpkörtyhákéval.' ‘Egyik 'se valaimi fényes, de lehet-é a mostani körülmények között jobbat követelni? A fogolytáborban eddig összesen 11 haláleset fordult elő, nagyobbrészt spanyol betegség miatt. A tudósító megkérdezte, mekkora a' kivégzések száma a kommunizmus óta. ' A. kor hiányzó . .&..következőket vált‘ szólta.. '.- * Vi -Erről ^'pontos ,jelentészeink .vannak. ’EíVIv szerint' a r komdianizmus megszűnése óta összesen 30 kivégzés j volt. A kivégzettek közt van néhány, aki sohasem volt kommunista,hanem magánérdekből gyilkolt ,és rabolt. Mintegy....'25-nek a kommunizmusban is ’része volt, valamennyi többrendbeli gyilkosság elkövetése miatt sikolt ,halállal." Ha meggondolja, hogy a kommunizmus leverése után Párisban 24 óra alatt 151100 embert véanztek k' éstiá' az orokiországi hellafombák juttak e az eszébe,...be-..fogja félki, hogy cl aszani valóban nem magas, főleg fia, f. a konwninisták gazüi’tleit is figyelünktt vésszük. Forradalmiak sehol .oly vértelenül, mint Magyarországon nem zajlottak le és Németországban a Kasrp-féle puccsal kapcsolatban egyetlen városban több ember esett a zavarolgásoknall' áldozatul. ' ,mint Magyarországon az egész ellenforradalom alatt. A népharag kitörésének némely helyett valóban az volt az oka, hogy a hatóságok, túlzott kiméleltenséggel jártak el a' kommunista ' gonosz levőkkel szemben] és a tömegek igazságérzete nem téként kielégítve, önkényes módon szerezték meg maguknak azigazságosnakvélt elégtételt és megtorlást, , , ,Somog*i szerkesztő esete is .jaz, utóbbiak közül való.. . a román megszállás alatt, mint a Népszava szerkesztője ismételten denupciálta a nemzeti hadsereget, izgatott a románok további ittmaradása mellett, amiről újságja,a Népszava, kétségbevonsíoltalan 'bizonyí' tékokat, szolgáltatés milliókra mertő skásjolytarkó Zotti az' országnak azzal', hogy' közréis müködött a román megszállás meghosszabbitásában. Mindezért Somogyinak a hatóságok Részérőlegy hadaszája sem . görbült meg. Tovább szerkesztette a Népszavát amely az ős . vezetése alatt mereven szembehelyez- kedett a nemzeti szempontokkal. Bármilyen sajnálatos és elitélendő volt is: tollát Somogyi, meggyilkolása, ez, a, ki- vételes lés teljesen izolált esés, ha helyes világításban nézzük, semmi esetre sem alkalmas arra- hogy a műveit Nyugat közvéleményét ellenünk hangolja. Dublinban és ■ más ír városokban naponként történnek erőszakos cselekmények és a külföldi sajtónak még seny'jut eszébe az íreket mulidézekért felelősségre vonni- Pedig Írországbannem] volt kommunizmus és nem is.. sejtik, mit'jelent, az égy országra. " A kommunizmus, összeomlásitt után közönséges, bűntények és politikai vétségek miatt összesen5569 embert állítottak 'elő.,Ezeknek túlnyomó része kihallgatás, és a Vizsgálat lefolytatása után már szabadlábra került ." Ezidőszerint mindössze 1617 ember, ; van még- -letartóztatásban, illetve .intem liláivá; ' valamenyien Hajmáskéren., Enllitettem 'ínát, hogy a hájiparkéri fogolytábor mintaszerü rendben vált'és azt hiszem, hogy a háború alatt internált magyar állampolgárok, akik a kül-földön rekedtek, szivesen cseréltek le vérbiát bánásmódot ezekkel az internált' komionistákká!'' ' ’ ' ' 'iaz. Annál meglepőbb, sőt érthetetlen, hogy olyan' kétségtelenül jóhiszermű ember,, mint Henderdon,angol munkás-i ve,zex ,is, alaptalan vfidokat emel, Floyd Jecorpe-hoz intézett nyílt legelében egy a magyarországi internálták, piint egyéjjj , magyar dolgok miatt. Válasz helyett meghuvtuk az angolokat, nézzék "meg "személyesen a fogolytábort; látogassák , meg a börtönöket és győződjenek meg a mi viszonyainkról. Örömmel látjuk, v lógy, a' moghivásnak egy' bizottság ,ki-is küldése által eleget is tettek. v ..A’.'isárnap', 1920 május 23»V' Jjs % \ X w ,,,.. ,, 1 8S MM. BS-MozGO ' VII., Akácfa u. V.Fontok —szombat—vasárnap : Juriex új megbízatása. I. rész : Titoküzérek-Ezenkivül: Psilanderrel A bécstelen. Előadások: hétköznap 6, 10 és 11-tor. ISIKIT IDZSD ESSSTSâ WH»gilli iuuum Telefon: 150^87. J ÜBállépés ,A. Diadalmas szerelem 5'íjr. Ögdea: Judex aj a&egrbizatása. IV. rész,. Ab: «lőé*dálfstok kezdete 4, 6 és 8 órássolp. Luién ROYAL ORFEUM Este 3. Pünkösd vasárnap és hétspjén *128 nagy ünnepi D H Q ► H fi és a pompás szinházis előadás. ItUouLLU és variete»attrakciók| n oy a 1 •JtíL a báré: Fél Kóvary Gyula konferál.KIS KOMÉDIA V-Jt Revav-Utca 18.,fere.on 14-22 mn£l ROTT és STEINHARDT S Darázsfészek Is Náthán der Weise. Kezdetek ASkos