8 Órai Ujság, 1921. május (7. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-07 / 98. szám
borúért való felelőség kérdésében. Amikor alkalma volt a legilletékesebb tényezők előtt nyilatkozni, kijelentette, hogy ezt a tételt nem ismeri el. A polemizálás most hiábavaló, mert az ilyen kérdésekben mindig a győzőnek van igaza. A velünk szembenálló államférfiakban annyira meggyökeresedett ez a meggyőződés, hogy nem lehet megingatni. Feltéve, de meg nem engedve, hogy mi volnánk az okozói a háborúnak, akkor is szembe kell helyezkednie Magyarországnak ilyen értelemben való beállítása ellen. Új ha abból indulunk ki, hogy a béke a bünhödésen épül fel, akkor keresnünk kell a bűnhődés fokának megállapítására a bűnösség mértékét. Meg kell állapítanunk, hogy valamennyi állam közül, amelyek a központi hatalmakkal tartottak, egyetlen államot sem sújtottak olyan kegyelten békével, mint Magyarországot, amiből arra lehet következtetni, hogy Magyarországot tekintik a legbűnösebbnek. Pedig a bűnösség foka az elhatározási szabadságtól függ. Mindenki annyira bűnös, mint amennyire szabadon cselekedhetett a bűnözésben. Ez kriminalisztikai szempontból megtámadhatatlan elv, S Magyarország tudvalévően valamennyi érdekelt oltani körül a .iegkcikrbí' irányihírt a háború és béke kérdésében, tehát a legkevesebb felelősség is terheli. Az akkori miniszterertől, a végsőkig ellenezte azokat a lépéseket, amelyek a háborúra vezettek. ís négssavazát. Ez már a népszavazásról, a határkérdésről. a ki .bb jogainak z‘ tos'.tásáről b- ve. z.-.-.r. a ncnizi,!.' szbvetségéneiv k érettjére l.í d. k..-. 'z.rz.ödéssel afaya-’tofi Lise:ő ir-tr-.. --'A- jegyzi, hogy a . jkttzerrett - s. -t a fellevésheit írták alá, hogy a népszavazás kénében a kitérő iv-ban icg-a.t Ígéretet Valóra váltják. Az angol parlamenti felszólalásoib’an azzal a reg váddal ta’áiliccunk, amely a n.raie. - .ségekticki Magyarországon történt elnyomáráról szólt Ezt helyesnek ismertek , és azok is, akik különben barátságosak voltak irántunk. Ez nagyon mélyen beírhatott a kéztuihuba, azért, mert akik ennek hasznát remeté ,,, óriási propagandát fejtettek ki ".Magyarország ellen és ami megvédésünkre nem történt semmi. Az az igazsága annak, amit Andrássy Gyula gróf is említett beszédében, hogy súlyt, kell helyeznünk az idegen közvéleményre, mert később ez politikánkban jut a kifejezésre. A nemzetiségeknek általunk való elnyomásával szemben egy tételt áltítok fel. Van egy tény, amely 5 perc alatt tökéletes cáfolatot ad. Ez a következő : mi követeltük a népszavazást a tőlünk elszakítandó területeken és azzal, hogy a népszavazást követeltük, azokat, akiket állítólag elnyomtunk, bíróinkká tettük. Nemzeti becsületünket tettük kezükbe és akármilyen határozatot hoznak is, elfogadjuk és azok, akik ezt visszautasították, a mi ellenfeleink voltak. Ők tudják, miért nem akarták a népszavazást, mi pedig tudtuk, miért akartuk. Először az igazságérizetből kifolyólag, mert igazán komolyan vettük és vesszük a népek önrendelkezési jogát, amellyel minket hitegetnek, most egymásután szöknek ettől az elvtől és hogy nem éreztük bűnöseknek magunkat, legjobb bizonyítéka, hogy azok, akik minket vádoltak, nem mertek a legigazságosabb tényezők elé kerülni. (Nagy taps és éljenzés.) — A határok kérdésénél feltűnő, hogy a nyugati hatalmak nyelvezete milyen módosuláson ment keresztül. Amikor a delegáció Párosban volt, akkor Balfour olyan önérzettel jelentette ki, hogy a határok a lehető legjobbak, amelyet megállapítani lehetett, focmv kétségtelen, volt . A nyugatmagyarországi megyékről a most folyamatban levő tárgyalások miatt nm akart szólani az angol államtitkár. A cseh határról szólva, azt mondja, igaz ugyan, hogy nagyszámú magyar lakosságit kellett bekebelezni a cseh államhatárok közé, de a lakosság annyira össze-vissza lakik, hogy nemzetiség szerint területileg elkülöníteni nem lehet. Ugyanezt a tételt alkalmazza Romániára és Jugoszláviára vonatkozólag is. Megdöbbentő megállapítás ez: a békeszerződéssel kapcsolban írásban és élőszóval is kifejezte, hogy a három és egyharmad millió magyarajkúlakos közül, akiket Magyarország testéről elszakítottak, egy milliónyalcszáznyék,vanezer, tehát a nagyobb rész, olyan területen lakik, amely Magyarországgal kompakt egységet képez és azzal biográfiai összefüggésben vam, így Pozsony és vidéke, a Csallóköz, Komárom, Kassa, Szatmár, Arad, aBácska stb. Konstatálni kívánja, hogy ez a beállítás abszolút nem fedil tényeket, sőt azokkal rikító ellentétben áll. • Itt nem csak nagyszámú magyar volt, hanem nagy kulturális centrum feláldozásáról is van szó, ameynek helyébe nem vitek mást és amely az arrberiség szempontjából is nagy vesztesség. Ezekre a dolgokra sajnos az angol parlamentben nc.n aen.ncm meg aaiasz. es éppen cm"*, akar ont ezeké: a téi-pS-megá lapásokat itt helyre, hozni. Ami a németeknek a román* uralomhoz való cs-'lak ozása: incsi, a • német sír,’ zöme, a szabadon választod neauoti ■ tanácsok, nőért a 'búk esz érzőttés niUk'ÜMcse- élői! ’-a.Pák át* ’ai’ták emlékiratot, antelyláh viltskoznák a Magyarországról való d.,;:ukitt.s ellen. A jugoszláv határokat illetőleg az államtitkár azt állította, hogy ott is az cUn.; i -'.b vviszonyok '3iflláján: varfént a megállaplás. Nézzük meg, hogy a túlnyomónak áilito.'-t többség miből' áll. •Sztrb van 380.008, -'.orvos 0.0.0Q9, ös-' szesen tehát 470.000. Magyar 450400, némái 304.000. Tehát csak ez a két szám 750.000 embert tesz ki 470.000- rrt e c mben. Román van 77 000, .tót 46.000, rutén 51.000, bunyevác és vlad, aki a legerélyesebben tiltakoztaka szerb besorzás ellen, 130.000. Tehát a 470.000-rel szemben még mindig csak, egy millió 90.000 áll. Hogy lehet tehát azt mondani, hogy túlnyomó többségről van szó. Ha tehát ezekhet még hoz,’ rászoruntjuk a tótokat és ruténeket, akkor is csak 441.000 áll 685.000-zal szemben. Már ezekből is láthatjuk, hogy milyen beállítás alapján osztották fel Magyarországot. A hátrányairól szólott Apponyi Albert. — Mohón faltak fel a körülöttünk levők mindent. A minket, környékező államok nagy étvágya hasonlít a kora ifjúság étvágyához, amelynek következménye a másnapi gyomorrontás. Nem akarja kétsébevonni, hogy ezeket a munkákat a kérdésekben döntők lelkiismeretesen végezzék, azonban munkájukból egy kardinális dolog hiányzott: a nyugati államférfiaknak — és ez,nem sértés reájuk, — a keleteurópai viszonyokról igen hiányos a tájékozódót faáguk, rá vannak szorulva a helyszínen lakó tényezők iniormáziójaira. Információ szerzésére azonban csak az egyik felet hallgatták meg, a másik a meg nem hallgatott fél Magyarország volt. El kell ítélni magát az egész munkát, amely a békekérdést eldöntötte Elmondja Apponyi Albert, hogy a döntés helyén is hangosan tiltakozott az egyoldalu elintézés ellen. Az angol alsóházi vitában megállapították, hogy a kísérőlevél holmi aprócseprő botár kiigazításokról beszél.. A külügyi államtitkár beszédében nem volt ilyen leszállítása a kísérőéveinek. A határok megállapításával a békeszerződés is foglalkozik. A békeszerződés 29. §-a írja körül a határmegállapító bizottság hatáskörét. Ez a bizottság a maga hatáskörében dönt a megállapítandó határvonalakról, mégpedig a helyszínen. Ez dönt a revízióról, mégpedig a helyi érdekeltségek figyelembevételével A kísérő irat azt mondja, hogy amennyiben eihnikai és gazdasági szempontból a batírmegállapítás nem volna kielégítő és a kutatás azt találná, hogy olyan igazságtalanság történt, amelynek jóvátétele nem helyi, hanem általános érdek, felhatalmazza a határmegalapító bizottságot, hogy erről jelentést tegyen a nemzetek szövetségének. Nem tudom, a nemzetek szövetsége milyen elvek szerint fog eljárni, de ez a békeszerződésben foglalt halálok vlóságos revízióját jelenti. Itt nem aprócseprő, hanem nagyobb dolgokról van szó. A kísérő irata szerint a rutén kérdés is függőben van. De különösen felhívom a tisztelt nemzetgyűlés figyelmét a kísérőlevél utolsó passzusára, amely a határozó népesség érdekeinek megóvásáról szól. Egy, milliónyolcszázezer ilyen magyar van, akik a határszéleken élnek; ezek érdekeit védi a kísérő irat. Ez az okmány ünnepélyes ígéret, amelyet megszegni nem lehet, nem is tételezem fel, hogy ezt meg akarnák szegni. (Nagy taps.) A békeszerzők nem ismerték Magyarországot. US&prssis Szombat, 1921. május 7. félrevezetettsége. Pár héttel később, amikor a békefeltételek végleges szövegét közölték, a kísérőlevél számolt a lehetőséggel, hogy nem mindenütt az etikai és gazdasági követelmények szerint állapították meg a határokat. Most pedig azok a komoly nyilatkozatok, amelyek a békeszerződésről szólnak, bizonyos megtehetőzés hangján beszélnek, azt mondják, nem állítható, hogy tökéletes, de az adott helyzetben mást nem lehetett tenni és a jövőre ,utalnak. A román kultúra • Rövidesen érintette ezután,a kulturális szempontokat. Az angol parlamenti vitában az a képviselő, aki a legkevesebb rokonszenvei szólott rólunk, Tomzon szintén mentegetőzni akar, különösen a románokat illetőleg a kisebbségi jogok megvédésének szempontjától azt mondja, hogy történtek hibák, de azokon nem kell csodálkozni, mert hiszen a román királyság nincs berendezve olyan mennyiségű intellektuális egyénekkel, különösen hivatalnokokkal, akik a volt Romániánál nagyobb területet megfelelő adminisztrációval láthatának el. (Nagy zaj.) — Ez a román kultura! Apponyi Albert: Ez tökéletesen áll, ez nem leszól,ás, ez a históriai fejlődés eredménye. Ez az ítélet ebben a kérdésben, ez a megállapitás leleplezi azt a nagy lufi turbánt, amelyet Magyarországgal szemben elkövettek. (Nagy taps és helyeslés. Ezután a gazdasági rendelkezések ! Most pedig legyen szabad áttérnem a belpolitikai kérdésekre. Annak megállapításával kezdem, hogy a miniszterelnök úr prograndibeszédének számos olyan tétele van s különösen az alapvető tételek olyanok, amelyekkel tőkéjétesen egyetértek, amelyeket ütötomel felkövani az ö szállítió! és arról a he yitii, ahol’ii . Telje en honorálom annak hangsúlyozásai, hogy uj pri: :,;;U kell isir. ’lni, mert a pó. bikát nem; Jojiel ott ipisttalnh ahol .Tisza Éíván iá..yáút. a fradicía’áj/o- lásáró! mondott, ahhoz hozzátehem, r.i tradice terebélyes la, amelynek gyömöcstermö ágai vannak,' de vannak elkorhr.dt ágai is s ha ezek le.- 1 L’ji.ánaí; lyuTfv.ósdiihit;'az * latra dió'. Ezeket a szárazágakat le kell vágni. (Taps.) • — Teljesen egyetértek a minkz r-réliii.k urama ij;-ion tűsével. hfc.:v Tegyen vége a ' forradalmi szellemnek. Vétet ked vetni,a forradalmi szellemnek teljes erővel. De végét kell vetni az ellenforreklahni szellemnek is! (Úgy vaál. Vo.kes. '-api a kisgazdapárton.) A forradtvoni felidézi, az ellenforradalmat, de’ezerak addig jogosult , és csak addig tarthat mentségre számot, amíg nem ragadtatja magát túlzásokra (Taps..).',miert az ilyen ellenforradalom ujabb forradalmat idéz - elől (TOS'.) — A miniszterelnök urral egyetértek abban, hogy a jogrendet az egész vonalon teljes mértékben helyre "kell állítani. Bizalmam állandósága attól az erélytől függ, amellyel közéletünk e fattyúhajtását ki akarja irtarni. Amit a miniszterelnök úr a zsidókérdésről mondott, hogy tudniillik ezt a kérdést nem kívánja a jogegyenlőség megbontásával érinteni, mert a jogegyenlőség olyan alapja az országnak, amelyet bántani nem szabad, ezek a kijelentések megegyeznek azzal, amit én jászberényi beszédemben mondtam. A miniszterelnök úr is a jogrend feltétlen megóvását hangsúlyozza, a királykérdés kikapcsolását és ezt igen helyesen teszi, mert nekünk konstruktív munkát kell folytatnunk és ettől semmiféle, más kérdésnek nem szabad minket elterelnie. Teljesen egyetértek a miniszterelnök úrnak a munkássággal szemben elfoglalt áláspontjával is. A miniszterelnök úrnak ez irányban tett kielentéseit szemcsésen egészíti ki a népjóléti miniszter úr egyik legutóbbi parlamenti nyilatkozata. Mai katasztrófánkat a mohácsi vésszel hasonlítják öszsze. Van is a kettő közt sok hasonló ág. A mohácsi katasztrófát forradalom előzte, meg, olyan forradalom, amely akkor lehetséges volt: a jobbágyság szociális fellázadása. Őseink azt a ragj ihljat követték el hogy egy egósz osztályon akartak bosszút állni egyetek eltévelyedéséért. Ne essünk most is ebbe a hibába! ife, elferjunk "coszaut állaaiai **«gétö munkásságon a vezSfDS: egy részének hibájáért ! (Tap« a i'itóetlen kisgazdák soraiban.) Számot kell vetniazzal, hogy a szociáldemokráciának van világszervezete, s mnelybe a' magyar szociáldemokrácia is bele van kapcsolva. De van hasonló világorgan'z musa más társadalmi osztálynak is, sőt a" legnagyobb ilyen világinternacionalismus a featkolibisulus Ez nem irányul a nemzeti eszme ellen. Szeretetet és megértést kell tanúsítanunk aorrikások iránt a nemzet javára. (Tetszés.) Ezután a miniszterelnök szerdai interpellációi, válaszának apósán az ipar és kereskedelem problémájáról szólt -A dolgozó kap ennek a.. -államnak nem csak többsége, hanem gerince. A mezőgazdasági többtermelés előmozdításáról a miniszterelnök nem beszélt. Valószínű, hogy erről a kérdésről majd a földmívelésügyi miniszter beszél a költségvetési vita folyamán. De beszélt a miniszterelnök a földbirtokreformról, amelyet én magam várok és sürgetek. A nagybitokos önmaga ellen vét, ha nem nyújt segédkezet a föklbirtokreform gyors végrehajtásához. (Telkes taps a kisgazdapárton.) A többtermelésre kell ,fordítanánk minden illv/*Tmünket errekell irányítani közgazdikánkat. De ne kéjelegjünk abban a gondolatban, hogy tisztán mezőgazdasági állam vagyunk. — Ha csak egy akarunk lenni, nem tudunk megélni. Statisztikai adatok bizonyítják ezt. A nemzet vitális érdeke a kereskedelem és az ipar ápolása. Iparágaink nagy részét elvesztettük a A belpolitikai kérdések. Francia, olasz, német, magyar forditásokat vállal ötten nyelvekben tökéletes fordító. Szives megkeresések «Forditó“ jeligére a kiadóba keretnek.