8 Órai Ujság, 1921. június (7. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-01 / 117. szám
r Szerda, 1921 június 1. Clie&stt bfiBitma mísoniki feiesige is iíjfíii ni anlokd Iliink el ft nagy jÉr tárgyalásának Sfi-ik napja. / — Saját mdősitónktól. —• JDr. Gadó István elnök a mai fötárfryalás megnyitása utáf dr.&czisieriGyula elmeorvos-szakértőt,/mint Gaertmo Harcéi ellenőrző szakértőjét eskette meg. Gaertner botrányai. A szakértői esküt letétele után Gaertner I fiarcel állt föl és a a kövekező kijelentést I tette: i — Méltóságos elnök ur! Talán jelej lsetne esketni az újságírókat is, mert már I elegett hazudtak. , I Elnök: Üljön le, rendreutasitom. Gaertner: Hat hét óta butítják itt a pépet az újságírók . . . Elnök: Hallgasson, újra rendreutasi- Item. Gaertner: Huszonegy hónapja szenvedek s ártatlanul uram! Elnök: Ha nem viselkedik tisztessége- 1 van, azonnal meg fogom büntetni. Gaertner: Nem félek én a büntetéstől. I Eleget szenvedtem már ártatlanul. ElnökEzennel kihirdetem a határozatot. Csütörtökön fegyelmi büntetésül magánzárkában marad, sötétben, huszonnégy órát böjttel és bitesekben. Gaertner: Köszönöm és most kihirdetem az én határozatomat. Holnaptól kezdve nem jelenek meg a tárgyaláson. Elnök: Elrendelem, hogy Gaertner Maricélt botrányos magaviselete miatt vezessék ki a tárgyalóteremből és további intézkedésemig a vádlottak szobájában őrizzék. Ha ott nem viselkednék rendesen, bilincseljék meg. Gaertnert erre a csendőr kivezeti. Elnök: Fölhívom a szakértő úr figyelmét arra a körülményre, hogy Gaertner az utóbbi időben egyre fokozottabb mértékben viselkedik akkér, hogy gondolkozóba kell esni, vájjon nem szimulál-e. A büntető bíróság ismeri az ilyenfajta trükköket. Ezután folytatta a bíróság Varsai Ferencné tegnap félbeszakított tanúkihallgatását. Kitől kapta Sztanykovszky a pénzt. Elnök: Tegnap ott hagytuk el, hogy Sztanykovszki harmincötezer koronát költött Olgára. Nem volt szó arról, hogy honnan van Sztanykovszkinak annyi pénze? Tanú: Azt beszélték, hogy Károlyitól kapta. Elnök: Nem volt az a benyomása, hogy csak az önök elkápráztatása céljából használta Sztanykovszki Károlyi nevét? Tanú: Nem, mert egyszeri Rothmüller Olga elmondta, hogy a királyi palotában egy vacsorán voltak, amelyen Károlyi is részt vett. I Polónyi Dezső: Ismeri én LengyelZoltánt ? 1 Tény: Moty láttam először, itten ül. '(És rámutat F Fényes Lászla: Nagy derültség.) ' 5 Fényes László: Majd keimet cserélünk. Kovács vizsgálóbíró kálváriája. i Polónyi: A katonaiárgyaláson megtkérdezte öntől Magyar Zoltán, hogy mit sakad Kovács vizsgabíró haláláról? . Tanú: Igen. Én Kovács vizsgálóbírótrégen, ismerem. Többször voltam nála. Egy napon itt fönt jártam és láttam, hogy az előszobában nagyon izgatottan föl s alá sétált, egy tréfi, akire azt mondták, hogy : Friedrich István. . Polónyi: És mi történt ezen alkalomjámal ? Tanú: Benyitottam a vizsgálóbiró úrihoz, de ő intett nekem, hogy ne menjek be. Aztán kijött hozzám és én elmondtam neki, hogy hívja fel ide Olgát, az nagyon fecsegő leány, sokat megtudhatna. Amikor Kovács vizsgálóbiró kijött, az egyik arca vérvörös volt. Az arcára mutatott és azt , mondta, lássa, ez az én jutalmam. Este aztán olvastam az újságban, hogy öngyilkos lett. [ Elnök: A bíró urnák eszik az egyik Orca volt vöröst , Tami: Az egyik. i . Dr. Salusinszky tett indítványt arra. I f hogy a tanút ne bocsássák esküre. Utó.ijí&f&life &«??«» vizsgálóbiró urnál a szóbanforgó kihallgatásnál két hatósági tanú és pedig Zsacskó Béla és dr. Kovács Miklós vizsgálóbirák voltak jelen. Friedrich István az én kíséretemben jött ide fel és én végig az előszobában tartózkodtam. Magam láttam, hogy dr. Vlain Ferenc volt az, aki az előszobában izgatottan fel és alá járt. Nem hinném, hogy Kovács vizsgálóbíró úr emlékével összeegyeztethető lenne e tanúnak a megesketése, akinek a vallomása szerint dr. Kovács pofont kapott. Elnök: Az ügyvéd urat ezért rendreutasítom. Fényes: Az ügyvédem által bejelentett ellenzéshez hozzájárulok. A következő tanú Kohlmann Anna szakácsnő. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy 34 éves. Elnök: Talán 36. Érdekes, hogy ezek a tanúk nem akarnak megöregedni. A tanú elmondja, hogy Bótsimajeréknél két évig szolgált és hogy Sztanykovszky többször járt oda. Azt hallotta, hogy Sztanykovszky elveszi Róthmüller Olgát. Sok ékszert és ruhát hozott neki, Sztanykovszky második feleségének vallomása. I Ezután Sztanykovszky Tiboly második I feleségét, Róthmüll* Olgát hallgatják ki. I Az elnök figyelmezteti, bogár nem köteles I vallomást tennni, dee a tatul vallani akar. I Elmondja, hogy isnerkedett meg Sztany- Ikovszkyval, aki első alkaslommal elmondta, I hogy hős ember ugyane sohasem élt a I feleségével. A szülői ellenezték a házasság Igot, de ő mégis hozzáment, mert nagyon I tetszett neki, hogy a forradalomban sze- I repelt, újságokban állt a neve s fényképe , a kirakatokban volt. Tud róla, hogy I Sztanykovszky a 11-es katonatanács tagja, I volt. Meg van győződve róla, hogy a férje I nem részes Tisza meggyilkolásában. I Az elnök kérdésére ezután elmondja, I hogy Sztanykovszky a Markó utcai fogházból gyakran csempészett ki neki leveleket. Hüttner is állandóan levelezett Sztanykovszkyval. Lengyel ügyvéd egyszer megkérte a tanút, hogy arra kérje Hüttner apját, hogy Török legyen Hüttner védője. Sztanykovszky egyébként a haditörvényszéki tárgyalás előtt négy-öt ízben is odahaza volt. Ezután elmondja, hogyan lett Lengyel dr. Sztanykovszky védője. „Ez n£m tartozik ide.‘‘ο Elnök: Igaz ez? Tanú: Igen, amit én mondója azért helyt állok. Azt elhiszem, hogyf Lengyelnek jobban fognak hinn,mint Sztanykovszky feleségének. j/r Elnök: lUfH.JUfr-sdvndjon, fő, hogy igazat valljon a bíróság előtt. Tanú: Én igazat beszélek. Elnök: Ismertetem a két levél tartalmát. Az egyik 1920 július 6-án kelt, a másik Sándor aláírással van ellátva, ez Hüttner levele Sztanykovszkyhoz. Ismertetni fogom tartalmukat. Tanú: Ez nem tartozik az ügyre, ne tessék ismertetni. Elnök: Én jobban tudom, hogy mi tartozik az ügyre. Ebben a levélben szemrehányást tesz önnek a férje, látszik, hogy összevesztek, majd úgy folytatja, hogy ma beszéltem az őrnagy úrral és azt mondta, hogy pár nap múlva megkapom a fizetésemet, 25—30.000 koronát. Ha megkapom ezt a pénzt, akkor azt a körülbelül 30.000 koronát, amellyel a Rothmüller családinak tartozom, meg fogom téríteni. Én nem vagyok gazember, csak szerencsétlen. Minden tettem, minden lépésem magához vezetett. Belementem meggondolatlanul a forradalomba, belekerültem a Tiszai-ügybe. Ha ezt el nem ismerem, elitélnek zendülésért és emiatt sokkal súlyosabb büntetés járna, mint a Tisza-ügyért. Amit tehettem, elvállaltam, élni akarok magáért. Elnök: Mikor kapta ezt a levelet? Tanú: Erre nem tudok visszaemlékezni, de még a haditörvényszéki tárgyalás előtt. Elnök: Nem antidatálták ezt a levelet júliusra, az I betűn javítás látszik. Tanú: Nem. Más nem javíthatta volna ki, mint én, én pedig nem javítottam. Elnök: Folyt már a tárgyalás, amikor ezt a levelet kapta? Tanú: Nem tudok rá visszaemlékezni, úgy tudom, hogy ezt a levelet a tárgyalás előtt kaptam. Nem késhetett a levél semmit, mert a dátum után mindjárt megkaptam. Hüttner levelei a fogházból. Elnök: Van itt egy másik levél, amelyet Hüttner irt Sztanykovszkhoz. Ennek tartalma a következő: Tudhatod, hogy beismerő vallomásodnak semmit alapja nincs. Nem csináltunk semmi.Megvertek és igy kényszeritettek, hogy hamisan valljak. Vissza akarom vonni ezt vallomásadmal és egy-két hét múlva vissza is vonéki. — Margialus vizsgálóbiró az mondotta, hogy a te vallomásod visszasízásának nincs semmi értelme. Én pedig azt mondom, hogy egyetlen egy kivezető út van, jól vigyázz,az igazság utj®. Úgy add elő a dolgokat, majd ha én már visszavontam a vallomásomat, akkor kérem majd, hogy veled szembesítsenek. A levél további részében aprólékos kitamnitás van Sztanykovszki számára, hogy mit, miképpen mondjon. Elnök (Hüttnerhez) : Nézze meg ezt a levelet, az ön írását „ „ Hüttner: Nem. Elnök, Az írás egészen hasonlít a magáéhoz. Hüttner: Igen, a betűi hasonlóak. Elnök: Ha neon eredeti ez a levél, kérdezem, várjon ilyen tartalmú levelet itt-e? Dr.Polónyi: Itt van nálam a levél eredetije. Hüttner: Igen, emlékszem, ilyen tartalmú levelet irtani. Elnök: Mi szükség volt arra, hogyha az igazság útját akarták, erre részletes kitanítást írni a levélben? Hüttner- Mi amikor három-négy levelet I váltottunk a vallomás visszavonásáig. Az I egész nemleges irányban van csinálva. Elnök: Számítottak ugyebár arra, hogy I a levelüket elcsípik? Hüttner: Arra mindig számíteni kellett. I Elnök: Úgy gondolták tehát, hogy ha I a hatóság kezére jut a dolog, olyan látszata legyen a levél tartalmának, mintha I az igaz volna. I Hüttner: Igen. INGYEN nem, de olcsón és jól ÉTKEZHET a PALACE - FINCÉBEM (Rákóczi-út 43. szám.) :*: Szenzációsan elsőrangú Konyha) lnök: A levél dacára is megmarad a millett, amit eddig itt vallott?, f Hüttner: Igen. f Elnök: (Sztanykovszkyhoz) Mi szükség volt arra, hogy ily részletes kitanítást írjon Hüttner a vallomás visszavonására? Sztanykovszki: Én a rendőrségen tett beismerésemet 1920 január 5-én már viszszavontam. Tehát Hüttner e levelet keltekor de facto már visszavonta, tőlem függetlenül a vallomást. Hüttner a rendőrségen lefektetett egy körmönfont vallomást és ugyanolyan körmönfontsággal akarta visszacsinálni. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után Fényes Lászlónak a tanú nacionaliséjára vonatkozó kifogásai után Elnök (Sztanykovszki Tiborné tanúihoz) : Van-e tudomása arról, hogy férje valamelyik fogházban szóbelileg is érintkezett Hüttnerrel? Tanú: A margitkörúti fogházban az én jelenlétemben is beszélt Hüttnerrel. De lényegtelen dolgokról. Fényes: Hol ismerte meg ön Ulaint? Tanú: A Margit-körúton, Lengyel Zoltán mutatott be. „Ulain Friedrichet be akarta ugrani.“ / Fényes: Milyen érintkezése volt ennek dr. Ulainnal? / ...Tanú: Beszállít majem az ügyi/-, majd el akart küldeni így bizonyos helyre, ahova én nem mennem el. jr Fényes: Hova? V.__ Tanú: Erre megtagadom a vallomást...Fényes: Amennyiben az ügyre vonatkozik, köteles vallomást tenni. Elnök: Az ügyre vonatkozik ez a dolog? Tanú: Igen, közvetetten az ügyre vonatkozik, de valakire való tekintettel nem mondom meg. Fényes: Talán a férjére való tekintettel? Tanú: Nem. Elnök (Fényeshez) : Tudni akarom, hogy milyen okból kíván választ e kérdésére. Mit akar ezzel igazolni? Fényes: Szeretném megtudni, mert már eddig is gyanú van rá, hogy dr. Ulain és dr. Lengyel tevékeny részt vettek egy másik hatóságnál e bttnper anyagának előkészítésében. Ezeknek az előkészítési munkálatoknak a körülményeit szeretném tisztába hozni. Elnök (tamilhoz) : Ennek az ügynek az előkészítésére vonatkozott az a dolog? Tanú: Igen. Elnök: Hát mi volt az, mondja meg. Tanú: Elnök úr erre nem felelek. Elnök: De köteles felelni. Ha megtagadja a vallomást, addig marad fogva, amíg nem vall. Tanú: Nem vagyok köteles vallani. Elnök: Talán szégyen háramolnék vallomásából magára. Tanú: Énrám nem, de olyan személyre, akit nem akarok az ügybe belekeverni. Elnök: Összefüggésben van ez a dolog azzal, hogy férje miért tett beismerő vallomást? Tanú: Igen. Elnök: És összefüggésben van az itten szereplő vádlottak valamelyikével? Tanú: Igen. Elnök: És kivel? Tanú: Friedrich Istvánnak Elnök: Na, hát most már kötelezem, mondja meg, mit mondott magának Ulain. Tanú: Először Paksi, majd Paim detektív beszélt erről a dologról, azután, az uram és azután dr. Ulain mondták el. Aztán jelentést tettünk Sztrupka őrnagy úrnak, úgy volt, hogy egy alkalommal a férjem odahaza volt Paim detektív kíséretében. Ott volt az édesanyámnak egy ismerőse, egy előkelő úriasszony, akinek a nevét azonban nem akarom elárulni. Kérdezte, nem volna-e a családnak valami kívánsága, mert több úriemberrel beszélt a dologról. Én kértem az uramat, vonja vissza a vallomását. A férjem ezt elmondta a detektívnek, majd Sztupkának is. Másnap Sztupka megkérdezte, mi van a dologban, én azonban nem mondtam semmit. . . Másnap a detektív és a férjem hazajöttek és a detektív mondta, hogy Friedrich akciót indít az Uram érdekében és most tőrbe lehetne csalni. Vigyek egy levelet hozzá és kérjek ennek fejében tőle sok pénzt. És ha pénzt ad, akkor Friedrich megvan fogva, mint felbujtó. Én ezt a levelet hazahoztam, megmutattam az édesapámnak, aki azonban összetépte és azt mondta, hogy ne merjek tenni egy lépést se, mert akkor nem tudja, mit csinál velem. Ulain, Lengyel, Paksi jöttek a nyakamra és fenyegettek, hogy elfogják az illetőt, ha nem teszek vallomást. Én kijelentettem, hogy ha vallomást tétetnék velem, elmondom ezt a dolgot is. Erre elálltam a vallomástételtől. Erről beszéltünk Ulainnal. . Elnök: Ki volt az a hölgy? Tanú: Ezt nem mondom meg. __ SztanykovszkiMajd megmondom én: Pirievicsné volt. Elnök: ő volt? • Tanú: Igen. Fényes: Milyen címen rendelte önt be Sztupka? Tanú: Nem rendelt be, én minden nap fenn voltam. Fényes: Ön azt állította, hogy az ura három-négy ízben volt otthon és egyizben a detektív eltávozott a lakásból és csak órák múlva jött vissza. . Tanú: Nem órák múlva. v . Elnök: Igenis azt mondta, hogy csak este háromnegyedtízkor jött vissza. Tanú: Ez nyelvbotlás van. Fényes: Mivel magyarázták önök ezt a nagy szabadságot? Tanú: Én nem magyaráztam semmivel és nem is kutattam az okát, örültem, hogy a férjem otthon van. Fényes: Ha én a bírósághoz kérelmet intéznék és a bíróság el is rendelné, hajlandó volna ön a férjétől kapott leveleket rendelkezésre bocsátani? . .. Tanú: Igen. Fényes: Akkor én kérem a tekintetes törvényszéket, méltóztassék határozni, hatósági személyt a tanú lakására kiküldeni, a leveleket lefoglaltatni és elhozatni. Tanú: A védőnél is van néhány fontos levél. __ Fénys: A többi levél a lakásán van? Tanú: Sok levelet elfogtak és később mégis elküldték, igy került haza Hüttner levele is. Vágó: Tud arról, hogy Hüttner menyasszonya bejárt a Margit-körúti fogházba. Tanú: Igen, Hüttner menyasszonyával megismerkedtem és mesélte, hogy ő sokszor órák hosszat egyedül van Hüttnerrel. Amikor az ítéletet meghozták, a Royalszálló halljában vigasztaltam és mondták, hogy menjek fel Ereki képviselőhöz és kérjem meg, hogy tegyen valamit férjem érdekében, mondták, hogy nem lesz semmi 3 ELVESZETT arany karkötő három briliánssal, szombaton délután Kálvin-tér és Koronahercog utca között, megtaláló illő jutalomban részesül* ' - MAUtmVKÖBUT 5/b, iY/1* -» j