8 Órai Ujság, 1921. június (7. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-11 / 126. szám

151 nagyobb mértékben megvédelmez-­etik a független és pártatlan bíróságot. Legyen második kamara a magyar királyi Kúria. — A­­végrehajtó hatalom beavatko­zik az ügyészség munkájába. Nincs ügyészség, ahol ne lennének naponta eltussolt bűncselekmények, nem lehet ítélkezni nagy bűnök és nagy bűnösök felett. Az­­igazságszolgáltatásnak ez a bizonytalansága forradalomra vezet. Az ügyészséget függetleníte­ni kell. Nem lehet tovább tű­rni, hogy a kor­mány szörnyű bűnök megtorlását megakadályozza az ügyészség munká­jába­­való beleavatkozással, mint ahogy számos esetben megtörtént. A mozi-ügy. Ezután a mozi-kérdéssel foglalko­zott. A cáfolatok ellenére is rettenetes­­jogfosztások történtek. Nem akar egyéni érdekeket védelmezni, de azt cinikus kijelentésnek tartja, hogy az államnak mindenhez joga van. Az ál­lam nem léphet le az erkölcsi talajá­ról. A kormány erről a talajról lépett le a mozi­rendelettel. Nem lett volna szabad tábornokoknak adni az elvett mozikat, hanem ha már el kellett venni, tették volna állami privilégi­ummá a mozikat a rokkantak javára. A belügyi miiniszter azt a negatívumot, hogy az államnak joga van nem meg­­adni az engedélyt, pozitívummá teszi, hogy mélyen belenyúlhasson jogos magánérdekekbe. A sajtókérdés. A sajtókérdésben sem lehet nyíltan látni. A két legutóbbi kolportázs jog­kl­vonás apró kiszűrés, gyermekcskry, mely kompromittál bennünket. Más lapokkal szemben kellett volna ezeket a rotor/rókát alkalmazni, melyek háló­szobák titkait leplezték le, a mit be­csületet boncolták, ezek ellen kellett volna eljárni. Ha nem akarjuk, hogy az­ ország tönkrejusson, í un s'alent: szorny állsz ki Zabán. A jogrend kérdésével kapcsolatban Friedrich Ist­ván ügyéről beszél. Ekörül olyan dol­gok tör­téntek, amelyek mélyen sár­­te fél: a jogrendet. Váry A­zért fő­ügyésze megbuktatták, mert az elő­re elhangzot f­izmivallomások alapján n­m látott okot eljárás indítására Friedrich Lován ellen. A katonai tár­gyalás három-négy napján ugyanazok­nak a tanuknak majdnem azonos val­lomásai alapján, melyekből Váry fő­ügyész ind-t­­­ása szükségét az eljárás megindításának, megindítot­ták a nyo­mozást Friedrich ellen. Kérték Fried­rich -t intelmi jogának felfüggesztését, ami meg is történt. Független magyar bíróság elé került az ügy. Most tár­gyalják, lehet, hogy az i'­­let bizo­nyára az igazságnak megfelelősek­, de ha fehnen­ő lesz­ is, mi ez másfél évi tor­­tura tengernyi szenvedéseihez képest? — A tárgyaláson azt halljuk, hogy a tanuk mentalitását más vágányra akarják vezetni, mint azt Usain dr. vallotta. Ezt a vallomást igaznak­­kell amíg a hamis eskü bélyegét rá nem sütik Fiamra. Annak idején interpel­lált a szónok ebben az ügyben, de vá­laszt nem kapott. Közbejött a kor­­mányváltság és interpellációját lötröl­­ték. Friedrich István ellen a három nap tanúvallomásai után megindították az eljárást. Most, amikor más szava­hihető­­tanuknak részéről olyan kije­lentések hangzanak el, melyek szerint a tanukat befolyásolni akarták, egy kis balmeghúzással, esetleg más esz­közökkel, az ügyészség hallgat és nem vesz semmiről tudomást. Nem történt semmi azok ellen, akik praktikákat folytattak és ezeket a praktikákat ma is f­olyt­­atják-A jégrend hajója léket kapott, vele együtt mi is elsüllyedünk. Ha tavaly volt ok az élj­árásra F­riedrich ellen, most is van ok másol­ ellen való eljárásra. Interpellál az iránt is, hogyan szö- t-Jtött meg Itellai. Lehetséges, hogy be­csapta a katonai hatóságokat, de annyi bizonyos, hogy valaki kiengedte az országból, bizonyos, hogy valaki sal­ett apró fű­szulásos politikát foly­­tatn, mely nagy ügyeket sért, mely tönkreteszi erkölcsi integritásunkat. Az igazságügyi tárca költségvetését néhány határozati javaslat benyújtásá­val elfogadja. Javaslati a követke­zők:­­ Az ügyészségeket függetlenítsék a végrehajtó hatalomtól, a katonai bírás­kodást és­­a főudvarnagyi bíráskodást szüntessék meg, az internálási ügyeket a független bíróság hatáskörébe utal­ják, a bíróságok a szent­­korona ne­vében ítéljenek s a bírák és ügyészek kinevezését és illetményeit szabályoz­zák. (Helyeslés.) A párbaj ellen. Rassay Károly: A bírói szervezet ki­építésére hívja fel az igazságügy minisz­ter figyelmét, s a megszaporodott bírói személyzet felhasználásával új bírósá­gok felállítását kéri. A lakáskérdésről szól ezután, s utal arra, hogy e téren a viszonyok az új lakásrendelet óta sem javultak. Konkrét eseteket sorol fel a lakáshivatal igazságtalan rendel­kezéseinek megvilágítására. Határozati javaslatot terjeszt be a párbajozás szi­gorít megbüntetéséről. A politikai életre is kihatással van már a párbajmánia. Berky Gyula: Már nem lehet poli­tikai véleményt sem mondani. Ilassay: Legutóbb is egy elhangzott felszólalás után valamely környezet, vagy egy csoport lovaglás után akarja a maga igazát megvédeni. Nekünk jo­gunk van kritikát gyakorolni minden közfunkciót végző tisztviselővel szem­ben, ezért nem mondunk le, s ezért lovagias útra az ügyeket terelni nem­ lehet. A köztisztviselőt megvédi a mi­niszterük, ha jónak látja, vagy a nem­zetgyűlés elnöke elégiáiért szolgáltat nekik, amennyiben a felszólalás fut megy a parlamentáris formákon. (He­lyeslés.) Ezután felolvassa határozati javaslatát amely egyezik a már bejegy­zett indítványával, s amely törvény formájában van megszövegezve. vus conductust szerzett számára, va­laki lehetővé tette, hogy útlevél nélkül hagyja el az országott. Holniczky Ödön: Automobil- papok­. Prónai-kü­lönítmény! I­­ Hornyánszky: A jogrend i­s érd­ükt, a Britanniáso­k ügye is. Azok a bűnösök, akiket elítéltek, sehol sem­­ töltik ki-a büntetésüket, én legalább nem tudom, hol ülnek. Talán az igazságiü­gyminisz­ter i­' meg foga mondani,­­ Beniczky Ödön: Majd és' megmon­dom! Hornyá­nszky: További­­ sérelmet lát abban, hogy amikor Gadó István törvényszéki elnök a Tisza-per tárgya­lásán azt az enunciációt jeszi, hogy bár az ügyészség utasította, hogy csak a bíróság saját belátása alapjáig mérsé­­kelte a tényeket és ebben a perben sem érvényesítheti senki befolyását a bíró­­ságnál, a cenzúra ezt a kijelentést, amely az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat megerősítené, az állam érde­kébe ütközőként törli. Rassay: Törvényellenes vagy nyilvá­nos tárgyalásról szóló tudósítást cen­zúráznak. Hornyánszky: A jogrendnek csak ezekkel a sérelmeivel akarok foglal­kozni,­­de nem akarok idehozni súlyos dolgokat, amelyeket bizonyítani tudok, nem akarom ezeket a bűnöket ide­hozni hazánk érdekében. Zákány Gyula: Hát ilyenek is van­nak? Hornyánszky a jogrend sokat vita­tott kérdésével foglalkozik még hosz­­szasabban, majd két határozat­ javal. Hát terjeszt elő, az egyiket a bírák előléptetésének gyorsíásáról, a mási­kat pedig az akció fedezetére a bélyeg­­illetékek felemeléséről.­ ­ hó­­ly Ernő meg­vérti az ügyvédeket. Bródy Ernő, Hornyánszky felszóla­lására reflektálva kijelenti, hogy a maga részéről is lehetetlen állapotnak tartja, hogy megkülönböztetést tegye­nek vádemelés dolg­áb­an. Nem lenni senki­t tekint­élyrem­o­olás­sal vádolni, amikor maguk a kormányzó körök ad­nak példát ilyen ténykedésekre, ilyen bizonytalanságra. Ezután Vitter László beszédével fog­lalkozik. Vitter vádjait elmondhatta volna illetékes helyen. Nem vol illő idejönni velük. Rassay: Itt véd az inmunitás. Virter: Én el fogom mondani ezt máshol is.­­Óriási zaj. Az elnök folyton csen­get, végül rendreutasítja Victert. Bródy visszautasítja Virter vádjait, amellyel Papp Józsefet, az ügyvédi ka­mara elnökét illette. Ami Virternek azokat a kijelentéseit illeti, melyek az ügyvéd szerepére vonatkoznak a kom­munizmus alatt, erre az a megjegy­zése, hogy a kommunizmus egészen el­törli az ügyvédséget. Az ügyvédeket Az ügyvédekéit burzsoáknak minősíti. Virter: Termelő biztosok lettek. (Óriási zaj.) Ugron Gábor: Ne gyanúsítson! Mégis hallatlan, ahogyan beszél. Rupert Rezső: Nem méltó a magyar ügyvédséghez. (Nagy zaj.) Az elnök rendreutasítja Ugront. Bródy Ernő: Az ügyvédség égő­­ha­raggal van eltelve a kommunizmus iránti, mely öt­létében támadta !"Míg­­nem lehet tehát úgy beállítani az íügy­védi kamarát, mint amely a borny iminizmust védi. Tiltakozik?^­iztc-t amak kívánsága ellen, hogy kár­ürófotóttá küldessék az ügyvédi kantorába. Kü­lönösen furcsának tartja el­ a kamara egy­ tagját DIT" Rupert: Van is fogalma az ügyvéd­ségről! jf Bródy: IV kamara autonómiája tör­vényben­­van lefektetve, ebbe nem avatkozh­aju­k be’A sen­tildésé kormány­­biztos. ./­­ Ez iRáp az igazságügym­iniszteri tárca kérdésével­ foglalkozik. A nemzetgyűlés negligálást Ht a legszembeszük­őbb, mén­ián is rendeleteitel korm­ányoz­­nak. Meg kell szüntetni azt •, helyze­tet, hog­y köziga­zgatási hatóságokat bírói funkciókkal ruházna feg fel "A természetes és a jogrendnek meg­felelő helyzet az volna, hogy minden olyan ügyet, amely igazságszolgáltatás, a bíróság hatáskörébe vigyenek, mert a biróság.*A legerősebb alkotmánybiz­­tositék. } \Az uj* sajtó törvény. — "jAfxplv beszélnek, hogy uj sajtó­törvény készül. 1914-ben már elkészült egy satótörvény, amely soha nem ..ment ltt az életbe, mert megh­ozatala , állandóan cenzúra alatt áll a sajtó. E­zS**'tör­vény elég szigorú. Ha nem lesz cenzúra, és ez a törvény életbe léphet, akkor megoldódik az egész sajtókérdés. .A cenzúrát el kell törölni, a sajtó életének rendes folyamatát helyre kell állítani és akár örma­gát­ól életbe lép ez a szentesített törvény, amelynek még vannak ki sem próbált szakaszai. A lakásrendelet visszásságai. Ezután a lakásrendeletre tér át, a­melynek visszásságait tárja fel. Kéri az igazságügyminisztert­, hogy a lakás­­hivatalt mostani földtájában törölje el, ne legyen az közigazgatási, hanem bírói fórum, ennek minden attribútu­mával, nyilvánossággal, szóbeliséggel és közvetlenséggel. A lakások, különö­sen az üzlethelyiségek intézése ma furcsa szempontok szerint történik. A fióküzletek rekv­iálásánál különösen sok méltánytalanság történik. Dinics Vidor: Tiszta bolsevizmus! Bródy Ernő: Abszurd szempontok érvényesülnek. Vázsonyi Vilmos dr.: Az irigység! Dinics Vidor: Pénzügyi szempontok­ból sem engedhető meg. Bródy Ernő: A miniszter tegyen meg mindent a lakástem­etés megindítása érdekében. Beszéde végén idézte azokat a nagy férfiakat, akik a jog és igazság jejében működtek­ az igazságügymi­­niszteri székben és a közpályán­­ arra kérte az igazságügyminisztert, hogy ezek szellemében vezesse tovább az ügyeket. A költségvetést elfogadja. Vitter válasza: Vitter László dr. félreértett szakai­nak helyreigazítása címén jelenti, hogy Papp Józsefet, az ügyvédi kamara el­­­nö­két nem akarta személyében tá­madni. Ő az ügyvédi kamarát sem vá­dolta meg kommunizmussal, csak azo­kat, akik kiírták a fekete táblára: ügyvédek téglahordáshoz kerestetnek. Rupert Rezső dr.: Tessék ezt a ka­mara küzgyu'Y'sép elmondani. Hornyánszky Zoltán: Ki' is elmond­hatja. S Vitter László: Az autonómiát nem tekintem öncélnak, csak eszköznek a cél megvalósítására." Ha az eszköz rossznak bizonyul, akkor habozás­­nél­­kül eldobom. (Helyeslés a középen.) Schlachta Margit a válópörhizról. Schlachta Margit határozati javasla­tot terjeszt be a 4mindjobbal, elszapo­rodó válások megnehezítésére és hivat­kozik a Ká­lvin­ Szövetség ilyen irányú átiratára. Beszél a fogházak állapotá­ról és azt kívánja, hogy a­­taloncházban és a fogházban levőket fogják megfe­lelő munkára. Ez nem veszélyezteti a kisipar érdekeit. Határozati javaslatot terjeszt elő arról, hogy a fogházak női osztályán női labőröket alkalmazzanak. Az elnök ezután az általános vitát berekesztette. Az igazságügy miniszter válasza: Tom­csányi Vilmos Pál igazságügy­miniszter röviden akar reflektálni a vita során elhangzott megjegyzésekre. Ami a bírói kar helyzetét illeti, kije­lenti, hogy minden módon gondos­kodni fog az igazságügyi kormány a Iihák megélhetéséről. E­ztt a célt szol­­g­álák a külön illetékek és a délutáni k­a­­pó­rák. Szb­recsáryi: Nyolc korona egy órára.­ Tomcsányi igazságügyminiszter: Ez valóban nem sok, de tekintetbe kell venni az állami pénzügyi erejét. Szilágyi Lajos: Sok pénzbe kerülnek a különítmények. Ezért nem lehet a bírókat jól fizetni. Tomcsányi igazságügyminiszter: Az új költségvetéssel kapcsolatban az igaz­ságügyi kormányzat megállapított­a, hogy minden bíróságnál hány állásra van szükség és ezeket az állásokat még a költségvetés letárgyalása előtt be fogják tölteni a státus-törvény alapján. Előkészítő munkák folynak a bírák­l­ns kérd­és­ének dolgában is.­­ Több felszólaló megállapította, hogy hiányok vannak az igazságszol­gáltatásban. Elsősorban ilyen hiány­nak tartják a lassúságot is, ez valóban fom­ám. Ennek oka a bíróságok mun­kával való túlhalm­ozottsága. Ezen igyekezni fog a kormányzat segíteni. Legközelebb törvényjavaslatot­­terjeszt te ezt elő a bűnvádi perrendtartás egy­szerűsítéséről. Szm­recsfinyi: Mindjárt felakasztják! — A tisztultabb erkölcsi felfogás remélhetően az ügyvédi karból is ki fogja küszöbölni a hibákat.. Le kell szögeznem erről a helyről, hogy az or­szág érdekében áll, hogy ismét olyan ügyvédi karunk legyen, mint régen. Azokat a fenkölt eszményeket,­­ me­lyeket Rupert hangoztatott, nem lehet mindig megvalósítani a gyakorlati életben, de az ügyekvés megvan, hogy a régi nagy szellemek nyomdokain ha­ladjunk. Én az ügyészi kart konkrét ügyekben soha nem utasítottam, min­denkor csak általános direktívákat adtam. Ezután áttér a Tisza-ügyre. Szavait a baloldalon ülő Friedrich-­­párti képviselők kis csoportja egyre fon­­­ódó izgalommal hallgatja. A miniszter kifejti, hogy nem helyes beállítás az, mintha a bíróság ugyan­azon indokok alapján indította volna meg az eljárást, mint annak idején. A katonai tárgyalás alkalmával újabb adatok merültek fel, amelyeket figye­lembe kellett venni a polgári bírósá­­­goknál történt vádemeléskor. Vázsonyi Vilmos: Az ügyészi érte­kezlet ellene nyilatkozott a vádnak. (Hugit zaj.)­­ Hornyánszky Zoltán: Halász Lajos korronaügyész is ellene volt. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy-, miniszter: Nem tudom a zajt tűsk­iá­bál­ni. -Kérem*. btíl«a5^ak-4!^,­swnd-; A jogrend és Friedrich István ügye. Szombat, 1921 június 11.

Next