8 Órai Ujság, 1922. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-25 / 20. szám
4 t Rassay és Limgmiep újabb támadó polémiája a miniszterelnökkel. A nemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósítónktól. — A nemzetűilés mai ülését tíz óra után nyilatta meg Hottlik József elnök. Kevés képviselő van a teremben, mire Hornyánszky Zoltán a tanácskozóképesség megállapítását kéri. Az elnök felfüggeszti az ülést. A szünetben Pálig Dániel szemrehányásokkal illette Hornyánsakyt, hogy technikai obstrnkciót folytatnak. A jelenvolt kisgazdák az ellenzéket okolják a vita elhúzódásáért. Lovász az ellenzék felé kiált: „Maguk hiányoznak mindig!" Bottlik József és Kassait a liberalizmusról vitáznak. Képviselők nem igen érkeznek, s végül a teremben lévő pár képviselő is kivonul a folyosóra, közben az ellenzék hangoztatja, hogy azoknak, akik a sürgősséget, kérték, illenék itt is lenni. Háromnegyed 11 órakor ismét megnyitják az ülést s a zárszó jogán szólásra következő képviselőket szólítja fel az elnök. Balla Aladár és Karafiáth Jenő nincs jelen s igy Rassay Károly él a zárszó jogával. Először a miniszterelnök tegnapi beszédével foglalkozik. Nem az indemnitási vita idézte elő a miniszterelnökkel szemben való bizalmatlanságot, hanem Bethlen előző politikája, aki annak idején a szabadikirályválasztók ellen pártot kívánt szervezni. Nem tette soha kritika tárgyává a királylátogatás alatti magatartását, igaz, hogy úgy járt el mint, ahogy a magyar miniszterelnöknek el kellett járnia, de hibáztatja, hogy a detronizálás után nem mondott le, miután az előző politikája által kompromittálva volt. Határozati javaslatát indokolja meg, mely szerint a trón betöltését kizárólag belügynek kell tekinteni s semmi beavatkozást e téren nem szabad fúrni, sem pedig a külállamokkal szerződésre, megállapodásra lépni nem lehet. A miniszterelnök a királykérdésben több kényszert fogadott el, mint amennyire kötelezve volt. Az antant csak azt a negatívumot követelte, hogy a Habsburgok ne léphessenek trónra, míg a miniszterének kötelezte magát, hogy a királyfidélrdést csak az antant hozzájárulásával intézik el. Mi az oka ennek? Szilágyi Lajos: Osztrák Albert főherceget akarják! Rasczy: A miniszterelnök kijelentette, hogy ő a Habsburg-dinasztiát, a Habsburgok egyik tagján keresztül akarja megmenteni. Ali sohasem IV. Károly, soha egy személy, soha egy család ellen hadakoztunk, hanem az ellen tiltakoztunk, hogy a Habsburgrestauráción keresztül a régi osztrákmagyar monarchia feltámadjon. Mert ezt jelentete a Habsburg-restauráció. — És ezért tiltakozni kell ama politikai gondolat ellen, melyet a miniszterelnök nem cáfolt meg, tudniillik a Habsburgok egyik tagjának trónraemelése ellen, mert a vitát csak Albrecht főherceg személyére vitte át. Ezután az államfői hatalom időtartamáról szóló határomi javaslatot ismerteti, melyre a miniszterelnök nem reflektált. Gondoskodni kell arról is, mit történjék akkor, ha a nemzetgyűlés nincs együtt. A nemzetgyűlés most szét megy, négy hónapig nem lesz együtt s ezalatt a legsúlyosabb dolgok történhetnek Megtörténhet, hogy az államfő közben eltávozik azk sorából és a törvény nem gondoskodik, mi történjék ebben a helyzetben. Erről még ennek a nemzetgyűlésnek gondoskodnia kell. Ezután a kormány választójogi tervezetét bírálja. A miniszterelnök ama kijelentése, hogy a tárgyalást az ellenzék akadályozza meg, cinizmus, mert az ellenzék állandóan hangoztatta, hogy amint idehozzák a választójogi törvényt, abbahagyjuk az indemnitási vitát. A miniszterelnök kijelentette, hogy ebben a kérdésben taktikája van. Valóban taktikája van. Előbb az indemnitást akarta megkapni hat hónapra, hogy akkor vagy úgy játszik a nemzetgyűléssel, ahogy akar, vagy ... Bethlen István gróf miniszterelnök: Tessék megpróbálni! Tessék megpróbálni! (Zaj.) Rassay: A miniszterelnök nem hajlandó nyilatkozatot tenni, milyen lesz a választójogi törvény. Drózdy: Nem lesz reakcióból törvény! (Zaj.) Rassay: Nem tudom, hogy lesz-e vagy nem, annyi bizonyos, hogy rövid időnk van rá február 16-ig. Rassay: Lehetetlen terminus, hogy a nemzetgyűlés a tiszántúli választásoktól számítva 2 évig maradjon együtt, de ha úgy is van, legalább kormánynyilatkozatot halljunk, hogy az ellenzék állást foglalhasson. Ha a nemzetgyűlés új választójogot nem alkot, úgy ismét nemzetgyűlésnek kell összeülnie, mert a mostani választójog beívelt, más meglevő, régi választójogot alkalmazni nem lehet, nem lehetséges, hogy a választójogból kizárják újra azokat, akiket részeltettek benne. Drozdy Győző: Forradalomba kergetik az országot! (Gúnyos derültség a középen. Bethlen nevel.) Ha elveszik a választójogot, azzal játszanak! Bottlik elnök Drozdyt rendreutasítja. Rassay: Határozati javaslatot terjeszt elő, hogy megszükített választójoggal ne tegyék ki újabb megpróbáltatásoknak az országot. Folytassa a miniszterelnök Tisza István politikáját attól a megértéstől kezdve, hogy Tisza az általános választójog mellett foglalt állást. — A sajtószabadság és gyülekezési szabadság teljes helyreállítását követeli ezután. Egyes közigazgatási hatóságok intézkedéseit teszi kritika tárgyává, úgy a törökszentmiklósi főszolgabíró határozatát, amellyel nem engedélyezett egy politikai népgyűlést. Bottlik elnök figyelmezteti a szónokot, hogy beszéde nem függ össze a® előterjesztett határozati javaslattal. Tessék a vita után sürgős interpelláció alakjában előterjeszteni. Rassay: Csinálták volna meg a detronizációt előbb, akkor dicsekedhetnének közjogi álláspontjukról, így kényszer alatt cselekedtek. Kéri a javaslatai elfogadását. (Helyeslés balról.) Rascovszky István személyes kérdésben kér szót. — Valótlan. — mondja, — hogy azért távolították el Andrássyt és Rakovszkyt Tihanyból, mert a király nem reflektált szolgálataikra. Ezt az állítást a legközelebbi órákban meg fogja cáfolni. Ezután Lingauer Attiiíi beszél a zárszó jogán. Először a kereskedelmi miniszterrel polemizál s a levélcenziuát teszi ismételten szóvá. A levélcenzura nemcsak a szellmi labiálmut, hanum r.zi értékeket is elveszi i. A levelekből a bélyegküldeményt kilopják. Ugron Gábor: Nem volt kiviteli engedélye a küldőnek hétvégre. linnauer:: De kiviteli engedélye sem volt a kivevőnek. (Derültség. ) A miniszterelnököt nem kötéllel hívták erre a helyre, de mindenesetre kemény kötésű, erős politikust vártak benne. A miniszterelnök azt mondotta, hogy semmiféle mellékkormányokat nem ismer és semmi illegitim befolyást nem észlel. Áprilisban, amikor harcot hirdetett a mellékkormányok ellen, később oly listával jött, melyben Gömböst államtitkárnak vette. Rakovszky: -Mi akadályoztuk meg. Lingauer: Bethlen azt mondta, hogy Gömbös egy tehertétel, de Nagyatádi Szabó kivánja Gömbös államtitkárságát. (Nagyatádi Szabó mosolyog.)Rakovszky: Csak ne játszaná Nagyatádi oly nagyon a szfinxet. Lingauer: Azt mondotta Bethlen, hogy mi ártunk az országnak az antantnál kedves kijelentéseinkkel. Foglalkozik ezzel kapcsolatban Belliden miniszterelnöknek a kisgazdapártban tartott beszédével, mely inkább lehetést kedves az antantnak, s az ellenzék vezéreit okolja az októberi események bekövetkeztéért. — A királykérdésben a miniszterelnök jól tudhatta, hogy a király a pragmatica szankció hatálytalanításával az ország függetlenségét helyre akarta állítani, hisz a húsvéti proklarmációban is benn volt, melyhez a miniszterelnök is hozzájárult. Pécsett azt mondta a miniszterelnök, hogy a királlyal való tárgyalás elengedhetetlen feltétel. Tegnap egész másképen beszélt, de nem mondotta meg azt, hogy a király húsvétkor már elfogadta azokat a feltételeket, melyeket Bethlen most felhozott. — Bethlen mondotta Pécsett, hogy az uralkodás nem csak jog, hanem kötelesség. A vis major megszűntével a királynak nyilatkoznia kell az uralkodói jog gyakorlásáról, mert a nemzet meg nem fosztható attól, hogy alkotmányos királya legyen. Tehát nem azok felelősek a történtekért,, akik behozták a királyt, hanem akik áprilistól kezéne a tárgyalásokat folyton húzták. A miniszterelnök pécsi beszédében azt mondotta, hogy a detronizáció beláthatatlan következményekkel fog járni a nemzetre nézve és mégis mit láttunk ?. — azt, hogy detronizált. —. Ha a miniszterelnöknek igaza volt Pécsett, akkor az 1921. XLVII. t.-c. nem más, mint a forradalmi tényeknek, amelyekről Pécsett beszélt, a törvénybe iktatása. Arról íve szól a miniszterelnök, hogy a király biztonságban érezhette volna magát Budapesten. Hogyan érezhette volna magát a király biztonságban Budapesten, ha a kormány tagjai sem érezték magukat biztonságban. A katonaság és a közigazgatás nem volt egészen a kormány kezében. Ezt onnan is látjuk, hogy amikor Gömbös Gyula nagy tapsok között kijelentette, hogy amerikáztak, épp a túloldal tapsai között és a kormány kétségbe volt esve e miatt. A király, amikor a budai Várban volt fenn húsvétkor, azt a felvilágosítást kapta, hogy a személye itt nincs biztonságban. A király őfelségét nagy dugdosva levezették miami melléklépcsőn, hogy a tisztikar szeme elé ne kerüljön, mert baj lesz . . . ----Amikor eltávozott, a mellékkormány igen illusztris tagja azt mondta, hogy őfelsége után kellene küldeni a Prónay-különítmény tisztjeit, őfelsége imm érezhette magát a budai legitimizmus védelme alatt túlságosan biztonságban és ezt tökéletesen megértem. Élt az a mellék kormány vezette eilenc a hadműveleteket, amelynek feje Gömbös Gyula volt, aki a Prónay-különtmény tagjait akarta utána vezetni. Szmrecsányi György: Majd én elmondom a hadparancsot, amely szombaton délután jött ki. Lingauer Albin: Arról is szólt a miniszterelnök, hogy az indemnitási vita ártott a nemzetnek. Szabó István (nagyatádi): Teljesen igaza volt! • Lingauer Albin: Hát az nem ártott a nemzetnek, hogy felolvasták azokat a jelentéseket, amelyek a királylátogatás alkalmával a felvidéki és a horvát királyhű vezetők helyzetéről szólottak. Az nem ártott, hogy felolvasták a jelentést arról, hogy lefogták a királypárti embereket, a Radics-párti embereket épúgy, mint ahogy itt lefogták a politikusokat. Azt mondta a miniszterelnök, hogy mi ártottunk. Hát a kormány ténykedése és a többségi párt magatartása nem, amelyet a szélső szabadkirályválasztói hangulattal felheccelek és igy eltűrte, hogy a legbizalmasabb irredenta dolgokat nyilvánosságra hozzák? Azt állítani, hogy mi ártottunk, legalább is nevetséges. — Két beszédet hallott, amely gyengeségre vall: a legitim kormány fejétől és a mellékkormány fejétől. Erre vall az, amit Gömbös a hadsereg amerikásásáról mondott. A miniszterelnök azt mondta, hogy vannak, szervezeteink, amelyekkel nyomaikkól tudnánk adni, de olyan gyengék vagyunk, hogy irredenta politikát nem csinálhatunk. Addig csináltak mindenféle különítményeket, míg a külföld vasgyűrűt vont körénk s amikor nem sikerült súlyt adni politikájuknak, akkor azt mondják, hogy mi vagyunk ennek az oka és a felelősséget ránk akarják hárítani. Azt mondta a miniszterelnök, hogy elzárták a kormány elől a királyt. Ezt nem pártpolitikai, hanem történelmi szempontból kívánom ismertetni. A személyesen jelen voltak megcáfolták ezt annak megállapításával, hogy őfelsége nem akarta fogadni még Tihanyban sem Kánya kormánymegbízottat. A miniszterelnök nem tartotta jónak súlyos tévedését helyreigazítani és meghagyta ezt a tévedést a Fehér Könyvben is. Ez nem történhetett véletlenül, ez készakarva történt, a politikai gyűlöletből kifolyóan. Rakovszky István: Úgy van! A gyűlölet diktálta. Sztkrecsányi György: Most különösen helyén való a gyűlölet! Lingauer Albin: A miniszterelnök kijelentette, hogy nem a királyra lövettek hanem a környezetében lévő lázadókra. Nem tudom, hogy a nemzeti hadsereg tud-e olyan, pontosan lőni, hogy a király mellől épen Andrással és Rakovszkyt lőjje ki. Én a lövedékeknek ezt a precizitását még nem tapasztaltam. Bethlen István azt mondotta, hogy ő lövetett. Nagyatádi is kaposvári beszédében azt mondotta, hogy ő lövetett. Nagyatádi: Én ezt sohasem mondotta,ta. (Zaj.) Lingauer: Ezzel szemben személyesen részt vett egyének vallomása alapján a következőket állapítom meg. Mikor Thán tábornok a budaörsi vasúti őrháznál állott csapatainál megjelent nála Ostenburg zászlóaljának egyik tüzéraltisztje és Ostenburg nevében arra kérte, hogy ne nyissák meg a tüzet a Budaörsre beérkezett vonatra, mert a második szerelvényen ül a király és a királyné Az első vonatra valóban nem is történt lövés és Ostenburnék abban a hitben voltak, hogy nem fognak lőni a király vonatára. Amint azonban a második szerelvény befutott, amelyről azt hitték, hogy abban ül a királyi pár, nagy tüzérségi tűzzel fogadták a vonatot és felbeta. Szerén, 1922 jamtár 25. Gyárosak, Zsímek, kereskedők! Magyar gyártmányok áruképviseletét Olaszországban elváítjuk. Részletes ajánlatot kér Biedertwawun & con;Rios Milano, Corso Buenos Ayres 50. Magyar, német, olasz levelezés. Kötődés vödetek között, tással olcsón kabát, Mm, rufoe, harisnya szó, kötést és javítást hozott anyagból és rendelésre. Kereskedőkkel külön megz állapodás. Issolid, pontos kisszolgálás