8 Órai Ujság, 1924. április (10. évfolyam, 76-83. szám)
1924-04-16 / 82. szám
uie mursi. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 30.000 korona, negyedévre 90.000 korona Egyes szám ára hétköznap 2500 K, vasárnap 2000 K Külföldre az előfizetés kétszeresét számítjuk Ara Ausztriában: hétköznap 2000 osztr. korona, vasárnap 2509 osztr. korona Felelős szerkesztői Dr. NADÁNYI EMIL SZERKESZTŐSÉG: VID., RÖKK SZILÁRD UTCA 4. SZÁM Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. KIADÓHIVATAL: VIH. KÉR., JÓZSEF-KÖRÚT 5. SZÁM Telefon: József 43, J. 53, J. 63, József 23—84. Harc után* A harc véget ért. Leomlottak a sztrájk barrikádjai a sajtó útjából és a megindult tárgyalások remélhetően végképpen nyugvópontra juttatják a munkások és főnökök viszonyát az igazság és méltányosság jegyében. Fölöslegesnek tarunk e pillanatban minden rekriminációt a polgári lapokra kényszerített harc okainak dolgában, elégtételnek fogadjuk el a munka rendjén, szerződések is idén ejtett sérelemért, hogy a harc befejezése egyben nyílt és becsületes beismerése annak, hogy a kiindulási pontnem volt helyes, méltányos és igazságos. Ezt a beismerést jelenti, hogy a munka a status cpio ante alapján indult meg. Amidőn ezt megállapítjuk, Sávairól sem szándékozunk holmi blesó triumfust ülni, újabb keserűséget fölkavarni akár az egyik, akár a másik toldaton, de ezzel a megállapítással zárkózunk az igazságnak és magának az ígyérdekének is, mely a fölmerült kérdések motívumainak tárgyilagos tisztázottságát kívánja. Ha tehát súlyos hiba volt a mukásság részéről a munkaszerződés önkényes megtörése, el kell fogadnunk e hiba expiálásául a munka fölvételét azon a ponton, ahol abbamaradt. A józan belátás felülkerekedésében bizonyára része volt annak a kéretlen támogatásnak is, melyet a polgári front renegátjai, a fajvédőlapok nyújtottak. Ez a támogatás még csak pillanatnyi taktikai előnyt sem biztosíthatott a harcban álló munkásoknak, de nyomasztó kényelmetlenséggel nehezedett a harc amúgy is ingatag erkölcsi alapjára. Aszociáldemokrata munkásság látható rossz érzéssel fogadta ádáz politikai ellenfelének kétes értékű segítségét, ösztönösen érzeve, hogy abból hiányzik a jóhiszeműség, a segítő szándék és csak olyan politikai sakkhúzást leplez, mely a fajvédő csoport fantaszta ábrándjainak, katékony törekvéseinek szolgálatára hivatott. Ez a nyugtalan kis csoport, melynek eleme a zavar, ebben a harcban is csak alkalmat látott a közeledésre a maga céljai felé, melyeket elfogulatlan ítélettől semmiesetre sem lehet oly fenkölteknek minősíteni, hogy szentté avatnák a szerződésszegést, a polgári front elárulásának és egyéb ismert ténykedésüknek eszközeit. Hogy ezt itt, a nyamászsztrájk kapcsán leszögezzük, nem azért történik, mintha érdemesvolna sok szót vesztegetni a fajvédőkre, akik szereplésükkel már régen rászolgáltak a közvélemény súlyos ítéletére, hanem, hogy ismételten rámutassunk a társadalom összefogásának szükségére az ilyen veszedelmes és csupán a destrukció malmára hajtó politizálás ellen. Tízmillió aranykoronát jegyeznek a gazdák Jegytank alapfilaÉül tmaiorigrashslfsEg fonfbillES&nfkfizusfil a Jegyzés céljára — Tárgyalások a gazdák és cnalmosok között. — Saját tudósítónktól. — Hónapok óta folynak a tanácskozások arról, hotty miként falié be: a gazdák számára lehetővé tenni. Hogy a Jegybank részvények ..jegyzésében résztvegyenek. A kérdés megoldását az teszi komplikálttá, hogy a képzést nemes valutában kell végezni, a gazdáknak azonban nem áll rendelkezésükre nemes valuta, hanem csupán terményük van. A tanácskozások éppen azokra a módozatokra vonatkoznak, amelyek alapján a pénzügyi és gazdasági érdekképviseletek a jegyzéshez szükséges nemes valutátbiztosítani tudnák a gazdák részére. Az utóbbi napokban Bod János és Korányi f-Frigyes báró miniszterek ebben a kérdésben konkrét tárgyalásokat folytattak és megbeszélték azokat a módozatokat, amelyek segítségével a gazdákat külföldi nemes valutához juttatják. Tárgyalások indultak meg a malomkoncentráció vezetői és a gazdák képviselői között. A malmok képviselői készségüket fejezték ki az iránt, hogy a gazdáktól átveendő búzamennyiségre külföldi fontkölcsönt szereznek és azt azután a Jegybank részvények jegyzésére fordítják. A gazdák oly arányban jegyeznék angol fontokban a Jegybank részvényeit, mint amely arányban az egyes gazdák szállítottak búzát. Tegnap Szabóky államtitkár elnökletével a mezőgazdasági érdekképviselet négy delegátusa: Balogh Elemér, Marscheill Ferenc, Matschenbacher Emil és Jeszenszky Pál tanácskoztak ebben az ügyben a Bacher Emil vezetésével megjelent malomképviseleti kiküldöttekkel. Az értekezlet csak azért nem jut kl konkrét megállapodásokra, mert a malmok nem tudták közölni azokat a feltételeket, amelyek mellett afontkölcsönt megkaphatják, azonban kilátásba helyezték, hogy módot kertenek, hogy érintkezésbe lépjenek Anglia pénzpiacának illusztris vezetőivel és a velük folytatott megbeszélések után véglegesen rendezni fogják a kérdést. A jegybank részvényeinek ügyében felhívást fognak intézni a gazdákhoz, amelyben kifejtik a tárgyalások lényegét és figyelmeztetik a gazdákat, hogy készüljenek elő arra, hogy a mezőgazdasági, érdekképviseletek megfelelően kivehessék részüket a jegybank, részvényeinek jegyzéséből. Körülbelül 10 millió aranykoronára rúg az az összeg, amelyet a gazdák jegyezni kívánnak és ennek 50 százalékát május 20-ig, a másik felét pedig június 20-ig kell a jegyzések alapján nemes valutában a Jegybankhoz befizetni. Pestvármegye kifejezi a szanálási program iránti bizalmát A pártpolitika kizárását követeli ebben a kérdésben. — Saját tudósitónktól. — Pestvármegye törvényhatósági bizottsága ma délben tartotta e havi közgyűlését ,részig Elemér főispán elnöklete alatt. Az elnök megnyitó beszédében meleg szavakkal emlékezett meg a megye halottairól, Pörster Elek kunszentmiklósi főszolgabíróról és Csányi László váci polgármesterről. A megemlékezést Pörster Aurél köszönte meg, aki egyúttal bejelentette, hogy jótékony célra egymillió koronát bocsát a törvényhatóság rendelkezésére. Ezután Agarasztó Tivadar dr. alispán terjesztette elő évnegyedes jelentését, majd a megüresedett állásokra pályázókat kijelölő választmány ülésezésének tartamára az elnök a közgyűlést felfüggesztette. A jelölések értelmében a főszolgabírói állásra dr. Szilágyi Gábort, a dr. Szilágyi Gábor megválasztása folytán megüresedett szolgabírói állásra dr. Puhl Sándort választották meg nagy szótöbbséggel. Több kisebb pont letárgyalása után Weicher Miklós megyebizottsági tag, törökbálinti lelkész állt fel szólásra, aki szavaiban rámutatott arra a benső emésztő lázra, amely a sokat hányatott szerencsétlen ország testét gyötri és amelyet most a válság, a krízis legsúlyosabb árában akarunk legyűrni a külföldi kölcsön orvosságának segítségével. Rámutat a szanálási javaslatok nagy fontosságára, amelyek ezzel a külföldi kölcsönnel kapcsolatosak és hangsúlyozza, hogy az idő rendkívül sürget és az ország gyógyulását, amelyet a szanálási programm gyors keresztülvitelétől várunk, hosszas vitatkozásokkal késleltetni óriási veszedelem volna. Azokkal szemben, akik a kölcsönnel kapcsolatban különböző közjogi és külpolitikai aggodalmakat tápláltak, megállapítja, hogy az általuk jósolt veszedelmek egyike sem következett be és ezek üres rémlátásoknak bizonyultak. A kölcsön — folytatta — nem ajándék és nem áldozat az antant részéről, hanem inkább busás jövedelmet biztosító tőkebefektetés, mert hiszen a nagy kamatokon és a húsz éven át fizetendő jóvátételen felül meg lesznek hosszú időkre kötve kezeink azokkal szemben, akik minket bajainkban felsegítettek. De ebbe is belenyugszik az ország érdekéből, hiszen magának az ellenzéknek egyik legtekintélyesebb vezére, Apponyi Albert gróf is azt mondotta, hogy a " javaslatok" el nem fogadása az adott helyzetben úgy gazdasági, mint pénzügyi és külpolitikai tekinttetben egyenesen katasztrofális volna az országra (ügy van!) Beszéde végén amelyet lelkes tapssal fogadott a gyűlés, a következő határozati javaslatot terjesztett el a közgyűlés elé: Mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy feliratot intéz a nemzetgyűléshez, amelyben kifejezi a szanálási programm iráni bizalmát, reméli, hogy a háború és az azt követő forradalmak miatt előállott gazdasági válságból sikerülni fog országunkat a gazdasági rend és békés fejlődés útjára vezetni, reméli, hogy nemzeti függetlenségünk csorbítása nélkül fogja a megoldást keresztülvinni és abbeli óhaját fejezi ki, hogy e kérdésből minden pártpolitikát kikapcsolva, kizárólag a nemzet egyetemes nagy érdekeit és jövő boldogulását tartsa mindenki, de különösen minden törvényhozó, szem előtt. , Horváth Zoltán szólalt fel ezután, kifejtve, hogy nincs abban a helyzetben, hogy, a határozati javaslatot, elfogadja. Az úgynevezett szanálási javaslatok olyan nagy komplexumot alkotnak, hogy azt egy ilyent rövid felszólalás után ítélve, elbírálni nem lehet és épp így nem nyilváníthat ezzel kapcsolatban a kormány iránt bizalmat, mert szerinte ez a kormány a háború és a forradalmak óta elmúlt négy esztendő alatt a gazdasági helyzet rendelésére irányuló minden kísérletével fiaskót vallott, tibizhatik úgymond az orvosságban, de ha az orvosban csalódott, akkor annak nem előtegezheti a bizalmat. (Zajos ellentmondások.) Négy év óta az ország minden társadalmi rétegének helyzete napról-napra rosszabbodik, holott lett volna mód a bajok enyhítésére, ha a kormány megmaradt volna első kiindulási pontja mellett, amikor azt vette programutjába, hogy Magyarország talpraállítását azoknak vagyonából eszközli, akik minden időben a konjunktúra kihasználásából éltek, a sikervilág tagjainak vagyonából. Ezek azonban ma is úgyszólván adózatlanul maradtak a szónok szerint és a terveket ismét a legszegényebb társadalmi osztályokra hárították. Zajos ellenmondások: tem úgy vun, nem úgy van! Smitbóky Jenő: Ez nem parlamenti Itt máskép kell beszélni! Ebben a terembeti mnás hangot használjon. Horváth Zoltán azt vitatja beszéde további során, hogy Apponyi beszéde a szanálási javaslatokkal kapcsolatban csupa aggodalom a külföldi és a belföldi diktatúrával és az ellenőrző bizottsággal szemben, amely a kölcsönnel össze nem függő politikai jogokat fog gyakorolni és nemcsak pénzügyeinkbe, hanem közigazgatásunkba is bele fog szólni. Mindezekért nem lát okot arra, hogy a kormányt üdvözölje Dr. Tihanyi Vilmos szólalt fel ezután, aki hatásos érvekkel mutatott a szanálási programm helyességére és meggyőzően fej-,tette ki,hogy most a nemzet élet-halálkér* déséről van szó és csak hálával, és tisztelettel illethetők azok az emberek, akik meg-, mentettékaz *. országot a közgazdasági káosztól és nem engedik, hogy az ország ismét kalandorok kezére kerüljön. Javaasolja Weicher Miklós határozati javaslatának elfogadását. _ Horváth Zoltán tiltakozik és újabb beszédbe kezd, az elnöklő főispán azonban figyelmezteti, hogy csak személyes megtámadtatás címén van joga még egyszer felszólalni, de nincs joga újabb beszédet mondani. Végül az elnök kimondotta, hogy a a közgyűlés egyhangúlag elfogadja a benyújtott határozati javaslatot. Ezután a tárgysorozat többi pontjának letárgyalása következett. A közgyűlés a kora délutáni órákban ért véget. Vukzi J'./'a. r.j. ” . ...... ÁTVETT!.