8 Órai Ujság, 1924. augusztus (10. évfolyam, 156-180. szám)
1924-08-01 / 156. szám
Budapest, 1924 augiisitiis 1. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 40.000 korona, negyedévre 120.000 korona Egy szám ára kedd kivételével 2000K, kedden 3000. Külföldre az előfizetés kétszeresét számítjuk Ara Ausztriában: hétköznap 2000 osztr. korona, vasárnap 2500 osztr. korona ^Wx^Éfitt Felelős szerkesztő : Dr. NADÁNYI EMIL Péntek, X. évfolyam, 156, sz. SZERKESZTŐSÉG: VIIL, RÖKK SZILÁRD UTCA 4. SZÁM Telefon: József 103—00, J. 105—01, J. 105—02. KIADÓHIVATAL: VHL KER., JÓZSEF KÖRÚT 5. SZÁM Telefon: József 43, J. 53, J. 63, József 23—84. Egységes tankönyv. Hivatalos híradás jelenti a kultuszminiszternek azt az elhatározását, hogy a középiskolai reformmal kapcsolatiban egységesíti a tankönyveket s ezzel megszünteti a kiadóvállalatok egészségtelen versenyét, melynek a szülők pénztárcája adta meg az árát. A tankönyvmizéria nem új keletű fogalom. Már a békében is az iskolaév kezdetén állandó volt a panasz a drága tankönyv miatt és minden szeptemberben megismétlődött a szülők felzúdulása ama visszaélés ellen, hogy legtöbbször ugyanazt a tankönyvet új kiadásban kellett drága pénzen megvenni. Sehol a világon olyan sokféle tankönyv nem volt használatban, az üzleti spekuláció sehol nem vetette magát olyan erővel a tankönyvekre, mint minálunk. És a kiadóvállalatok e nagy versengésének csodálatosképpen nem az volt az eredménye, hogy olcsóbb tankönyvek kerüljenek forgalomba, hanem ellenkezőleg, a mi gyermekeink tanultak a legdrágább könyvekből. Bölcs és bátor elhatározás az, amelyvéget akar vetni az évtizedek óta virágzó tankönyvuzsorának. Mert ez lesz a legelső és legüdvösebb hatása a kultuszminiszter elhatározásának. Az egységes tankönyv egy csapásra megszünteti a kibővített és javított és átdolgozott és a jó ég tudja milyen jogcímű uj meg új kiadásokat, a jó alkalmat, hogy a régi tankönyvet értéktelenné tegyék és új vásárlására kényszerítsék a szülőket Egy-egy új iskolaév új tankönyvei a békében is jelentékeny terhet róttak a családapákra és ma, amikor minden rendkívüli kiadási tétel pénzügyi felfordulással fenyegeti a háztartások túlnyomó részét, különös örömmel kell üdvözölni ennek a kiadási tételnek bizonyosan igen jelentős lecsökkentését. De anyagi természetű hasznán kívül van ennek a tankönyv egységesítésnek egy másik igen nagy előnye is. Ez az egységesítés ugyanis szigorú kiválasztást jelent, csak az a könyv kerülhet a tanulók kezébe, amely valamennyi közül a legjobb, a legvilágosabb, az oktatás céljait legjobban szolgáló. A magyar tankönyvírás, bár igen kiváló művelőkkel dicsekedhet, mégis szép számmal produkált olyan könyveket, melyek nem állják ki a legszigorúbb kritikát. Az üzleti élelmesség, mely ezeket a könyveket napvilágra hozta, elveszti talaját abban a pillanatban, amint az egységesítés következtében csak a legkiválóbb, a legszigorúbb kritikát is kiálló munka juthat a kiadásdicsőségéhez. Hogy ez a szelekció milyen hasznára lesz a magyar oktatás ügyének, az egész magyar kultúrának, azt nem is kell külön hangsúlyozni. Az epiteiphan Ami ifibiztostól a Röulálra szánt 12 millió arányin egyszerre való loigisitisát kérték. Az Építőiparosok Országos Szövetségének küldöttsége Smith főbiztos alatt — A küldöttség tárgyalásai Szabóky Alajos pénzügyi államtitkárral — Saját tudósítónktól. — A szanálási törvényben tudvalevőleg 12 millió aranykorona szerepel közmunkák céljaira, amely összeget a költségvetés szerint havi részletekben utalja ki a kormány. Az Építőiparosok Országos Szövetsége ma dr. Kálmán László szövetségi ügyész vezetésével küldöttségileg kereste fel Smith Jaremiás népszövetségi főbiztost ebben az ügyben, akitől azt kérték az építőiparosok, hogy tegye lehetővé a főbiztos a 12 millió aranykoronát kitevő összegnek egyszerre és nem havi egymillió aranykoronás részletekben való kiutalását, miután az építkezéseknek a főszezonja most még tart, azonban decemberben, januárban és általában a téli esős havas hónapokban az építkezések szünetelnek. A küldöttség szónoka előadta azt, hogy most van legnagyobb szükség az építőiparral kapcsolatos szakmákban pusztító munkanélküliség leküzdésére és ezért szükség volna arra, hogy ez a 12 millió aranykorona már most folyósíttassék egy összegben, nem pedig elaprózott havi részletekben és olyankor, amikor az építkezés szünetel és a vele kapcsolatos iparágaik is panganak. Kérték továbbá a főbiztost, gondoskodjék arról, hogy az eddig már teljesített, de még ki nem fizetett munkálatokat ne vegyék be a közmunkáknak abba a kontingensébe, amelyre a 12 millió aranykoronát elsősorban fordítani kell, hanem csak az újonnan kiírandó közmunkákra szolgáljon ez az összeg. Kérték végül a főbiztost, tegye lehetővé a közmukákra és az építkezésekre előirányzott összegeknek a felemelését. Smith főbiztos rendkívüli megértést és jóakaratot mutatott az építőiparosok kívánságaival szemben, azonban hangsúlyozta válaszában, hogy a közmunkákra előirányzó összeg felemeltetése neki nem áll módjában. A 12 millió aranykoronának a szezonban egyszerre való folyósítását nem tartja lehetetlennek és ígéretet tett arra, hogy az építőiparosoknak ez irányú kívánságát pártolni fogja a kormánynál. A közmunkákra szánt összeg a jelenlegi költségvetési keretek között már nem emelhetők fel, azonban nem tartja lehetetlennek — mondotta a főbiztos — hogy ha a külföld bizalma a szanálás sikerei folytán Magyarország iránt megerősödik, akkor újabb kölcsönösszegek lesznek fölvehetők, amelyek azután fokozott mértékben használhatók fel a közmunkák céljaira. Egyelőre azonban csak magában az országban lehetne újabb segélyforrásokat keresni, amelyek a 12 millió aranykoronán kívül is közmunkák céljaira volnának felhasználhatók. Smith főbiztostól a küldöttség a pénzügyminiszériumba vonult, ahol báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter távollétében Szabóky Alajos államtitkár fogadta a küldöttséget. Az építőiparosok megismételték a főbiztosnál előterjesztett kéréseiket, kiegészítve azokat azzal az újabb kérésükkel, hogy az 1909 törvény szerint érvényben volt adómentességeket, amelyek ez év január elseje óta megszűntek, az új építkezésekre újból léptessék életbe és azok visszamenőleg az idei építkezésekre is érvényesek legyenek. Szabóky államtitkár válaszában kijelentette, hogy a kormány a legjobb indulattal kezeli az építőiparosság ügyeit és iparkodik a munkanélküliség leküzdésén, továbbá különböző adókedvezményekkel akarja előmozdítani a magánépítkezést is s ezért arra kérte a küldöttséget, hogy előterjesztett kívánságaikat írásba foglalva juttassák el hozzá, hogy azokat a kormány megfontolás tárgyává tehesse. kormány kezében bizonyítékok vannak, amelyek szerint Avarescu tábornok államcsínyt tervezett. Avarescu ugyanis meg akarta dönteni a Bratianu-kormányt és diktátorrá akarta kikiáltatni magát. Az ostromállapot országos kihirdetését beavatott helyen szerzett információink szerint azonban másért rendelték el. — A liberális kormány — mondotta tudóssónknak egy vezető politikai személyiség — az ellenzéki pártok tömörülése óta csak a legnagyobb erőszakkal tudja fenntartani hatalmát. A múlt évben azért hirdették ki az ostromállapotot Erdély nagyobb városaiban, hogy megakadályozzák az ellenzék szervezkedését. A mostani rendeletnek azonban ennél sokkal súlyosabb okaik vannak. A kormány érzi azt a nagy bizonytalanságot, amely a megoldatlan besszarábiai kérdéssel lebeg a feje fölött. Vezető katonai körökben állandóan arról sugdosnak, hogy az orosz kormány nagyobb csapatösszevonásokat végez Besszarábia határán. Ezt természetesen Románia sem nézheti tétlenül s ezért most be is szüntették a katonák nyári szabadságolását és az összes tisztet visszarendelték csapatősijéhez, sőt a tartalékosok egy részét is behívták fegyvergyakorlatra. A román hadseregben azonban nem uralkodik erős háborús hangulat és így kénytelen a kormány a katonaság kedvét másképp is fokozni. Ezt azzal remélik elérni, hogy kimondották: Besszarábia frontnak tekintendő és így az ott szolgálatot teljesítő katonák ugyanolyan felemelt fizetést kapnak, mint amennyit a háborúban kaptak. Az első behívók szétküldésekor természetesen már mindenütt mozgósításról beszéltek és ez a parasztság körében olyan elkeseredést váltott ki, hogy a kormány komolyan tartott a forradalom kitörésétől. A lakosság megfékezését célozza tehát elsősorban az ostromállapot kihirdetése és ha Avarescu tényleg gondolt arra, hogy egy puccsal átvegye most a hatalmat, akkor nagyon jól számított, mert a mostani idő a legmegfelelőbb a liberális kormány elsöprésére, mert minden erre irányuló törekvést boldogan támogatna Románia lakossága. Óra BwlesnaÉti mii litdeli Ili loiÉiiM a: oslrtmállapilol Beszüntették a katonák szabadságolását. — Beszarábiában frontszolgálatot teljesítenek a katonák. — A bukaresti kormány fél a forradalom kitörésétül. — Saját tudósítónktól. — Kolozsvár, július 31. A 8 Órai Újság jelentette először, hogy a román kormány az egyetemi városokban kihirdette a szigorított ostromállapotot és a belügyminisztériumban az ország összes sziguranca főnökének bevonásával hoszszabb tanácskozást folytattak arról, hogy az ostromállapotot kiterjesztik az egészország területére. Ezt az értesülésünket az események rövidesen igazolták is, mert ma már Romániában mindenütt kihirdették az ostromállapotot. Hogy ez miért történt, annak súlyos és komoly okai vannak. Értesülésünk szerint legkevésbé felel meg a valóságnak az az ok, amelyet a bukaresti kormány Parison keresztül mintegy a maga igazolására közölt a külfölddel. Ez a francia hír arról számol be, hogy a román Az angol felsőház elfogadta a munkanélküliek biztosításáról szóló javaslatot. London, július 31. (Wolff.) A felsőház harmadik olvasásban elfogadta a munkanélküliség ellen való biztosításról szóló törvényt, mégpedig olyan változtatásokkal, amelyekkel az alsóház nem ért egyet. (Wolff.) Snowden kincstári kancellár hosszabb beszédét követő vitában Lloyd George kijelentette, hogy a munkáspártnak a munkanélküliség ellen tervezett intézkdései végeredményben a magántulajdon kiküszöbölését s az ország valamennyi iparának az állam részéről való kisajátítását célozzák. A munkáspárt ezzel várni akar a legközelebbi parlamenti választásokig, amikor reménye szerint többségbe jut.