8 Órai Ujság, 1925. december (11. évfolyam, 272-295. szám)

1925-12-25 / 292. szám

PÉNTEK 8. OLDAL ÓMIujSÁG HMMW’imWMIUWITimy IIWWfca—Uj —MM1925 DECEMBER 25 mes játék. Ahol mindenki ki akar valakit, valamennyien egyet és egyenként ki-ki külön valamennyit játszani. * Egyedül Kossuth az, aki nem akar kijátszani senkit, ö megmondta számtalanszor s áll mellette ma is, hogy ő Magyarország függetlenségét sem Austriával „együtt", mint mi, sem Austria „mellett", mint Mocsáryék, hanem csupán Austria „nélkül" tudja elképzelni. És a mellett lemond arról a könnyű szerencséről, hogy a Magyarország aranykorát visszaidéző „egyedül állás" tanainak legyen prófétája, hívők tábora lenne elég nagy, akik nem gondolkoznak azon, hogy minő terhekkel ajándékozná meg a sors Magyarországot, ha azt a feladatot róná rá, hogy egymagában a világ minden ellenséges karmai közé szorulva, önerejével európai tényezőként tartsa fenn magát? Kossuth nem hízeleg e nemzeti dicsvágynak, hanem gondol arra, hogy ha Magyarország Austria nélkül lehetne független állam, más független államokkal lépjen confederatioba. Ez a dunai confoederatio eszméje. Láttuk a tervet. Félig-meddig vissza is lett hozva a közlemény. Az mindegy. Az eszme Kossuthé volt. Nagy eszme volt. Államférfius magasságot eláruló gondolat. De nem volt hozzávaló föld. Nem kellett az senkinek Sem nekünk, sem a szerbeknek, sem a románoknak. Pedig még akkor meg volt közöttük az ,idem nolle" és bizonyos egy tömlőébe zárt foglyok közötti Bruderschaft. Ma még messzebb vagyunk attól, hogy valakit ez eszmének meg lehessen nyerni. Annak, hogy Magyarország foederals alapon függetlenné legyen, csak egy ára van s az az ár: lemondani a magyar állam, eszméjéről, a Austriával megszüntethetnük a közös ügyeinket, kelene csinálnunk új közös ügyeket Szerbiával, Romániával, s minő közös ügyeket még. Hol volna azoknak a határa ? * Az a magyar állam először nem lenne magyar, másodszor nem lenne állam. Megmondták ezt nekünk a mi barátaink az országgyűlésen: „Mondjatok le a magyar álam eszméjéről, különben Philippinél találkozunk!’’ (Nem Sukorónál ?) Megmondták a román lapban, az Albinában „barbár magyarok Ázsiából jöttetek, menjetek oda vissza.” (Pedig Róma sokkal közelebb nekik, mint Ázsia nekünk.) Megmondták a bécsi centralisták (ezeknek is függetlenség jelszavuk Austria, Magyarországtól), „ha nem bírjátok az önkormányzás terheit, liquidáljátok, mi szívesen átveszszük az adósságaitokat s nem lesz több bajotok rossz kormányotokkal.” A conesrvativek is megmondták, hogy ha meguntuk a jelen rendszert, döntsük fel, majd ők felállítják a magukét, s ha hazaküldik a honvédeket, kitörülnek a népnevelésből egypár milliót, megszüntetik a beruházásokat, mindjárt nem lesz itt sem deficit, se adófelemelés. (Ezek is „függetlenek" a néptől.) Van nekünk függetlenségi barátunk elég, csak hívni kell őket. De ezekkel nem alkuszunk. A mi programmunk elve tiszta és helyes. „Önálló magyar állam, Austriával minden közös actióra egyesülve". Többet nem biztatunk, kevesebbel nem boldogulunk. Mi is hiszünk az Európai események nagy befolyásában álamügyeinkre, miként Kossuth, de azoktól mi a mint Magyarország állami megerősödéséi, úgy Austria megszilárdulását is várjuk. S épen ezért nem hagyjuk el áláspontunkat, mert hisszük, hogy ezen a helyen kell összejönni Magyarország minden hazafias pártjának. Hiszünk programunk diadalában. Izgató kísérletek a diadalhoz bennünket közelebb nem visznek, sőt mindannyiszor egy mérföldmutató kővel hátrább tolnak bennünket. Mert higyye el azt Kossuth és ideiglenes párthívei, hogy sokkal inkább káros a magyar ember adóját az elvérzésig fizetni, roszszabb koplalni, rongyoskodni, sok ábrándjáról lemondani, hogy sem még egyszer hazánk minden centrifugális elemét az osztrák táborba, mint Waffenbrüdereket átkergesse, s azokkal belharcot kezdjen, hogy sem a bécsi centralisták hatalmát még egyszer hazánk sorsában mindenható intézkedővé tegye, hogy sem a conservativ töredék előtt mindazon fegyverzetével erődeivel a szabadelvűségnek a mi nemzetünknek létjogot ad. kapituláljon s a midőn magas missziónkról lemond, önmaga írja alá nemzete halálitéletét; mert amilyen szükséges egy szabadelvű Magyarország, egy retrogád Magyarország, épen olyan felesleges a világon. Az első eset pedig előjön, mihelyt mi tettünk sikerével Austria létezését tesszük problematikussá; a másik kettő pedig, ha felvállalt kötelezettségeinket nem teljesíthetjük, ha nem fizetünk. Mert minden izgatás azon zászló alatt, melyet a magyar nemzet legfényesebb múltú, legragyogóbb tollú, legkérlelhetetlenebb meggyőződésű államférfim kibontott, csak arra szolgál, hogy azokat, kik nézeteinkhez már megfértek, tőlünk újra elijessze s a kormány körül újra csoportosítsa. De még abból, hogy a balközép álláspontját fel nem hagyja a „függetlenségi" párt kedvéért, az nem következik, hogy ugyanazt a kormánypárt kedvéért megtegye. Nekik kell mi hozzánk jönni. Mert én tagadom azt, hogy csak addig élnénk, ameddig osztrákabbak vagyunk Bécsnél, sat, sat. Akkor élünk meg, ha magunkra gondolunk legelőbb. Együtt fogunk szavazni a „függetlenségi" párttal, valahányszor az állameszmét s a szabadelvű irányt látjuk a kormánypárt által megcsorbítva ; de ugyanezek szempontjából a két vezéreszme minden akadályozójával, bárhol üljön is az, szemközt állandunk. Szabadelvűség és hazafiság, nem mindig egyértelmű a népszerűséggel. A sietség gyakran hátrafelé visz; a nyugodt várakozás többnyire célhoz segít. Mi tehát maradunk a régi helyünkön. S hogy adófizetési készségünket mindenkor tanúsítsuk, tiszteletünkkel adózunk nagy hazánk fiatatos szigorúsága meggyőződéseinek. Jókai Mór. j Kereskedők j | figyelmébe! | I n A vámhitelek várható korlátozására való S hivatkozással van szerencsénk b. figyelmétB-C cégünkre fehívni és szolgálatainkat tisztel ! dib lettel felajánlani. Külföldről érkező áruküldeményeit a leggyorsabban elvámoltatjuk s az árura olcsó kamattételt, lombardkölcsönt folyósítunk. Amennyiben a lombardkölcsön összege nem nagyobb a ténylegesen kifizetett vámösszegnél, úgy természetesen az áru további részét azonnal az elvámolás után kiszolgáltatjuk, míg a lombardként visszatartott árumennyiség az igénybevett kölcsön visszafizetésekor raktárunkban rendelkezésére áll. Megfelelő lombard ellenében a vám összegén felül is a legnagyobb készséggel állunk mérsékelt kamatú kölcsönnel b.l rendelkezésére. Szíveskedjék ezen ajánlatunkat evidenciában tartani és adandó alkalommal bennünket megkeresni, mely esetben készséggel szolgálunk a lebonyolításra vonatkozó konkrét ajánlattal. Abban a reményben, hogy ajánlatukkal önnek jó szolgálatokat tettünk, várjuk szíves megbízását. I „ENERGIA I bankbizományi, ipari, kereskedelmi és ír mezőgazdasági R. T. Budapest, VII., Kertész ucca 27 NEMZETI CASINO TITKÁRI HIVATALA ÉS PÉNZTÁRA BUDAPEST IV. KOSSUTH LAJOS U.5 Budapest, 1925 dec. 9 Tekintetes MAGYAR MINIMAX R.T.-nak BUDAPEST, Rózsa ucca 85 Ezennel igazoljuk, hogy folyó hó 5-én a vörös szalonunkban kiütött tüzet a nálunk felszerelt 2 db „MINIMAX" készülékkel rövid idő alatt sikeresen eloltottuk Teljes tisztelettel NEMZETI CASINO TITKÁRI HIVATALA ÉS PÉNZTÁRA ILLIK főtitkár s. k. Levél egy kibujdosott barátom után (TOMPA MIHÁLY) Ki messze, messze vagy, kinek bocskora már Nagy Árva völgyein csoszogva, félve jár. Vagy Liptó bércein küzd le havat, telet. Egy-két szót, jóbarát, hadd szóljak még veled! Pestre, Budára, mondd, emlékezel-e még? .A nagy házak sorát szemed nem látta rég ; Bús és vidám napot töltöttél itt sokat: Összedrótozván a repedt lábasokat. Jól ismert ifjú, vén, kicsinyek és nagyok, S bár messze-messze jársz, abba biztosvagyok : A lelked vérereit, hogy elhagyod e hont És nem úgy hagytad el, hogy sohse lásd [viszont. Van lábas és fazék most is szép számmal itt, De isten tudja mért, mind üres egy kicsit. "‘incs benne krumpli, zsír és más eféle jó, .Az ilyen lábas nem megdrótozni való ! A portánk oly szegény, rá se ösmernél tán, De kék szilva terem most is a szilvafán; Az újbor savanyú, szomorú a szüret, Néha mégis jókedv deríti a szivet. Oly kevesen vagyunk, s te is hiányozol, Oly kevesen vagyunk s mégis tág az okol És százfelé megyünk, mert hát a pásztorok, Ma is oly ostobák, ma is oly botorok. De szőke, szép Dunánk ma is itt folydogál. És fenn a hegytetőn: Buda és vára áll, S a Kárpátok felől kapunk havat, szelet És gondunk gyakran az, hogy mi van teveled? Most mit mivelsz? Mi sors kíséri életed? Megadta a remény, mivel kecsegtetett? Ha hallanád szavam, tudom mit éreznél: Szivet cseréljen az, aki hazát csetél. Fordulj meg öregem , itt vár munka elég, Törött sziveket kén összedrótozni még. És ha lelked igaz, gyere öreg barát: Drótozd össze megint a széttördelt hazát ! Faragó Jenő. Jk ZONDOKA KIÁLLÍTÁS SZENZÁCIÓ! LYRA R.-T. ivábbrohalan VII., Erzsébet körút 19. A világhírű FRIZVIRTH zongorák egyedársisítása.