8 Órai Ujság, 1926. május (12. évfolyam, 98-120. szám)
1926-05-01 / 98. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK * EGYES SZÁMÁRA. NEGYEDÉVRE 120.000 K - KÜLFÖLDRE 240.000 K FELELŐS SZERKESZTŐ HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON EGY HÓRA 40.000 K - KÜLFÖLDRE 80.000 K -K 11 A VÁMVI FMTT 2000 KORONA- AUSZTRIÁBAN 2000 OSZTRÁK K AUSZTRIÁBAN EGY HÓNAPRA 50.000 MAGYAR K 11 JUGOSZLÁVIÁBAN 4 D. FRANCIAORSZÁGBAN 1F Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VI. Aradi utca 14.Telefon: 3-34,154-26,154-27,154-28 Mayer János földmívelésügyi miniszter kijelentette, hogy a minisztérium tisztviselői a vállalatok igazgatóságába be lettek delegálva és a tantemeket nem vették fel A költségvetési vita során felel a földmívelésügyi miniszter Gaál Gaszton vádjaira — Almásy László a képviselők összeférhetetlenségéről — Bejelentés tárgya lehetne az is, hogy az egyes képviselők milyen egyesületeknek a tagjai — Szilágyi Dezső összeférhetetlenségi törvénye sem hozott megnyugvást Az egységes párt az összeférhetetlenségi törvény teljes revíziója elé semmiféle akadályt nem gördít (Saját tudósítónktól.) A költségvetési vita során sok szó esett az összeférhetetlenségről és legutóbb is Gaál Gaszton hevesen kikelt az ellen, hogy a köztisztviselők bizonyos válla- Ja! kint 'igazgatóság: tagságot vált-Ünk '»*•lönösen a földmívelésügyi minisztérium tisztikarát állította úgy oda, mint amely különösen nagymértékben van érdekelve egyes vállalatok igazgatóságában, vagy felügyelőbizottságában. Mayer János földmívelésügyi miniszter e felszólalásra vonatkozólag ma a következőket mondta a 8 Órai Újság munkatársának: Élénken foglalkoztatja a nemzetgyűlés egyes pártjait a képviselők összeférhetetlenségének ügye is, melynek megreformálására Hegymegi Kiss Pál nyújtott be javaslatot. L.'.v/'ő, az egységy* párt ügyvezető elnöke az összesernettetlenségi törvény reformjáról , általában a képviselőknek az egyes magánvállalkozásoknál elfoglalt igazgatósági, vagy felügyelőbizottsági tagságáról a következőket mondotta a 8 órai Újság munkatársának : — Az összeférhetetlenség kérdése régi és folyton aktuális problémája a magyar parlamentnek is. — Ez a gondolat azonban — mondotta tovább Almásy László — még tovább is fejleszthető! A bizottság ellenőrző működését esetleg kapcsolatba lehetne hozni a társadalmi és egyeséleli élettel is. " Bejelentés tárgya lehetne például az a körülmény, hogy az egyes képviselőkmilyen egyesületeknek a tagjai. Természetesen, hogy rendkívül kényes ez a fegyver, amit így a bizottság kezébe adnánk. Míg ugyanis egyfelől védelmet nyújt az ellen, hogy a magyar nemzet képviselői Budapest, 1926 május 15. XIL évfolyam 98. sz. A demagógia likvidálása írta Mikszáth Kálmán Amikor e sorok írója Angliában tartózkodott , ott hallotta elbeszélni, hogy egy gazdag kereskedő panaszkodván a mulatozó életmód költséges voltáról, arra az ellenvetésre, hogy ő mint tehetős ember csak megengedheti magának, azt felelte: „A mulatságot igen, de nem a mulatozás megszokását.“ Erre kell gondolnom, amikor Nagy Emil reflexióit olvasom a „negyvennapos szóáradat“ felett, amely most készül az ország nyakába zúdulni. Mi már egy további fázisában vagyunk a betegségnek, mint ahogy azt Nagy Emil diagnosztizálja: ami kérésünk volt, az nemcsak mind ráment már a parlamenti mulatozásokra, hanem a mulatozás megszokásának erkölcsi defektusai is sűrűn kezdenek mutatkozni. Nemcsak magában a parlamentben, a botrány taján ülések krónikus határozatképtelenségében, komoly és életbevágó kérdéseknek vagy unalomból megsavanyított figyelmetlen darálásában, vagy személyeskedő érbotrányt hajszoló szempontoknak felvetésével azoknak a felületes p léhaságba való fullasztásában mutatkoznak, hanem az egész közéletben, amelybe a parlament hovatovább mint a politikai botrányok, komolytalan jelenetek színjátéka illeszkedik, de, hogy a fe-