8 Órai Ujság, 1928. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-15 / 37. szám

SZERDA 10.OLDAL ÓBasujság 1928 FEBRUÁR 15 SZÍNHÁZ Jushny — a Kék Madárról -1­z orosz kabarétársu­lat Budapestre érkezett (Saját tudósítónktól.) A „Kék Madár" néven Világszerte népszerű orosz kabarétársulat tegnap este Budapestre érkezett,és holnap, szerdán este kezdi meg vendégjátékát a fővárosi, Operettszín­háziján. Immár harmadszor­ jött el hozzánk az a kitűnő együttes. Legutóbb két évvel ezelőtt,­­ka­rácsony­­táján járt itt és sajátos előadási stílu­sával, amely főleg dekoratív hatásokban és töké­letesen összehangolt játékban nyilatkozik meg, az európai és amerikai metropolisok után meg­hódította a magyar fővárost is. A Dunapalota halljában beszélgettünk ma Ja­­kov Jushnyval, a kis társulat direktorával és fő­rendezőjével. — Voltak és­ azt mondhatnám,­­— kezdte. — Vofig Bécsitől jövünk, ahol két színházban ját­szottunk, a Deutswhis Volkstheaterben és a Ray­­mund Th­eaterben. Közben lerövidültünk Grácba is egy kis vendégszereplésre, úgyhogy tegnap este a stájer fővárosból hozott bennünket ide a vo­nat. Társulatom, a technikai segédszemélyzetet is beleértve, huszonkilenc tagból áll és ezzel a komplett truppal fogok a budapesti közönség előtt is meg­jelenni. — A Kék Madár —­ mondja egy kérdésünkre — 1926-ban alakult meg Moszkvában, de 1­981- ben már a bolseviki rezsim alatt elhagytuk­­Orosz­­országot és Berlinben kezdtük meg külföldi kar­rierünket. A kabaré megalakítására az impul­zust eredetileg a híres moszkvai Művészszínház, R. Sztaniszlavszkij társulata adta meg. A társu­lat tagjai akkoriban a maguk mulatságára ren­dezgettek zártkörű baráti összejöveteleket, ame­lyeken paródiákkal és apróbb szóló számokkal szórakoztatták egymást. Ezekre az összejövete­lekre később meghívták a színház ben­fent­eseit, barátait, idővel pedig én is bekapcsolódtam, aki akkor egy nagy színháznál voltam. Reám rend­kívül mély hatást gyakoroltak ezek az intim mulatságok, amelyeket egy pohár bor vagy a sza­movár duruzsolása közben tartottunk meg. Így sírdetett meg bennem az önálló kabaré gondo­lata, amelyet 1916-ban meg is valósítottam. — Ebben a kabaréban — folytatta — Szta­­niszlavszkij művészi hitvallása uralkodik. Kollek­tív művészetet nyújtunk, amely a színek, for­mál­, zenei kíséret, játék tökéletes összehangolá­sával igyekszik hatást elérni. Ellenségei vagyunk az Amerikai sztárrendszernek, amely szörnyű rombolásokat visz újabban véghez Európában is, de, megfigyelésem szerint, különösen Berlinben. — Rendkívül nagyra becsülöm a magyar szín­játszást — mondotta tovább. — Budapesten lát­tam Antóniát és még egy darabot, amelyben még az epizódszerepeket is kiváló, tehetséges művé­szek alakították. Mielőtt még a kabarénak szen­teltem volna magamat, én is színész voltam és legnagyobb sikereinket éppen két magyar alko­tásban, a Tájfunban és az ördögben arattam. — Turnéinkon összesen már 159 várost jár­tunk be. Mindenütt nagy sikerrel. Pihenésre csak alig jut időnk. Én, ha lélekzethez jutok, egy Ber­lintől SS kilométernyire eső kis faluba, Schmach­­tenh­agen­ba vonulok vissza, ahol egy kis házi­kóm van. Kunyhóm­o­szba, ahogy oroszul mon­danák, ott pihenjük ki magunkat, én és a fele­ségem ... — Mostani műsorunk csupa újdonság!... Ezzel véget ért beszélgetésünk. V. M. Csatha Kálmán nagysikerű új színművének, a „Lillá“-nak van egy kedves figurája: Édes Gergely, a poéta. Azaz csak volt, mert mától kezdve Édes Gergely nincs többé a szereplők között­ helyét elfoglalta Kedves Gergely. Ennek­­persze históriája van. Csalhó Kálmán Csokonai Vitéz Mihály körül kortársait igyekezett csoportosítani. A „Lillá“-nak csaknem minden alakja históriai Figura; éppen csak egy-két mellékszerep köl­tőit alakja a darabnak, így került a „Lillá“­­ban Csokonai körébe Édes Gergely is, aki poéta volt és református tiszteletes. Az iroda­lomtörténetből nagyon jól tudjuk, hogy Édes Gergely csak kis csillag volt Csokonai Vitéz Mihály mellett és ennek a kis csillagnak is elég sápadt volt a fénye. A „Lilla" szerzője azonban rokonszenvesen állította be darab­jába ezt a Figurát. Nem is volt vele semmi baj­a tegnapig, tegnap azonban Cszahó Kál­mán levelet kapott Édes Gergely most élő le­származottjaitól, akik többnyire előkelő állá­sokat töltenek be s akik udvariasan bár, de határozottan, felkérik a szerzőt, hogy ne sze­repeltesse ősüket, Édes Gergelyt a darabjá­ban. Csathó Kálmán nyomban elegei lett a kérésnek, megváltoztatta Éedes Gergely nevét és a kedves figura most már kedves Gergely­ként szerepel a színlapon és a színpadon ... Nekünk pedig ez az eset eszünkbe juttat egy hasonló esetet. Amikor a Vígszínházban először került színre az „Ocskay brigadéros* 1", az­ Öltlk­­családi egyik feje levelet írt Herczeg Ferenc­nek, tudomására hozván, hogy a család sérel­mezi Ocskay ellenlábasának, Ottliknak a sze­repeltetését. Az illusztris író akkor törölte is az Ottlik nevet és a család régi nemesi elő­k­­evére keresztelte alakját, aki azontúl mint Ozoróczy szerepelt Ocskay mellett. Amikor pedig az „Ocskay brigadéros" átke­rült a Nemzeti Színházba, az Ottlik-család ismét fölkereste Herczeg Ferencet, de most már azzal a kéréssel, hogy­ javítsa vissza a dolgot, hadd szerepeljen csak Ottlik, mint Ottlik és nem mint Ozoróczy. Az Ottlik-család ugyanis közben megértette és föl tudta érté­kelni azt a megtiszteltetést, amely azáltal érte, hogy Herczeg Ferenc egyik ősüket a színpadra vitte. Azt hisszük, el fog jönni az idő, amikor az Édes-család is visszareklamálja majd Édes Gergelyt, a „Lilla" szereplői közé! . .. F. J. Hogyan lesi Édes Gergelyből — Kedves Gergely — Hangversenyek. Komor Vilmos kamarazenekara ezúttal a Szorosan vett ka­marazene határain túlmenő feladatokra vál­lalkozott. Zádor Jenő­­Farsangi szvitje pél­dául zongorás, celestás, hárfás nagy zene­karra írt mű, melynek nem is használt a spó­rolós „Besetzung". A mű két tétele közül a szerenád édeskés ürességén Székelyhídi­ ének­­művészete sem tudott segíteni, az első és utolsó tétel ötletessége,­ a m­ásodik és harmadik ka­­rakterizáló ereje — a második Pierrot-t festi kesernyés háromnegyedben, a harmadik Har­­lequint ideges, gyors páros ütemben — azon­ban őszinte, mély hatást keltett úgy eredeti témáival, mint színes hangszerelésével. A má­sik újdonság Szabó -­Endre tánca volt, a pro­­rom szerint egy készülő pantomim egyik té­tele. A kóstoló nem keltett valami nagy kíván­csiságot az egésznek az íze iránt. Az est­ kül­földi vendége Jeanne Marie Darra volt, aki már Mendelssohn zongoraversenyével úgy meghódította a közönséget, hogy nem enged­ték le addig a pódiumról, amíg egy Proko­­fieff-m­arsot és Chopin tereetű­djét ráadásul el nem játszotta s a siker csak növekedett a szünet után, mikor Erinek szimfonikus variá­cióit igazán brilliáns technikával zongorázná el. Az­ utolsó újdonság Haydn 1791-ben írt D-­ moll szimfóniája volt, mely formásszépség­é- vel és melódiagazdagságával őszinte sikert aratott.­­ A Budai Dalárda lelkes, nagy kö­zönség előtt tartotta szokásos évi nagy hang­versenyét. A programon Szeghő Sándor Walesi kárdjait szánták főattrakciónak. Arany balladájának teljes szövegét kompo­nálta meg benne Szeghő férfikarra, zenekarra és magánhangokra, nagy tudással, de kevés invencióval és még kevesebb drámai erővel, úgy hogy a mű a kitűnő előadás ellenére is száraznak és terjengősnek hatott. Sokkal job­ban tetszett Kodály őserejű, büszke magyar­ságé Bordala és gróf Majláth—Brossing meg­kapom, mélyérzésű Arc Máriája. Egyébként úgy a kitűnő dalárda, mint a közreműködő magánénekesek, Székelyhídi­, Pusztai és Wen­­czell rengeteg megérdemelt tapsot kaptak. (h. s.) — Városi Színház. Teiko Kivet Pillangó­kisasszonya ezúttal is tele házat vonzott. A budapesti közönség régen szívébe zárta ezt a kosztüm- és játékbeli autenticitásán kívül is érdekes, sőt értékes alakítást. A japán éne­kesnő talán nem hozza mindig töretlenül Puccini dallamvonalait, de hangjával és ének­modorával teljességében érezteti meg azt az exotikumot, ami az európai énekesnők But­­terf­ly-alakításábamn többnyire csak szándék marad. (Talán úgy is mondhatnék, hogy a­­Puccini által kölcsönzött exotikumot vissza­­vonatkoztatja a maga eredetiségébe.) Termé­szetesen ezúttal is falrengető sikere volt. — Az Új­­Színházban a Dvivik előállását pontban 11 órakor kezdődnek. Az igazgatóság felkéri a közönséget, hogy az előadásokon pon­tosan szíveskedjék megjelenni. — Ma Cigánykirály Városi Színház. v .... ROTT-KOMÉDIA Tel.­­ T. 277-80 Szerdán teljesen új műsort Csortos Gyula és Roll Sándor együttes fellépte. KÉK MADÁR Holnap este: Jushny orosz kabaréja a Fővárosi Operettszinházban. Holnap, szerdán este, 8 órakor kezdi meg a A Kék Madár — a legszebb orosz muszika. Fővárosi Operettszínházban nyolc napra terve­ A Kék Madár — a legérdekesebb kis darabok, tett vendégjátékát a A Kék Madár — a legművészibb díszletek. Kék Madár orosz kabaré, A A Kék Madár — a világhírű Jushny. A Ivek Madar — 15 egész új világsláger. Tudnivalók a Kék Madárról: A Kék Madár — a legjobb színház. A Kék Madár — a legviccesebb konferansz. A Kék Madár — Budapesten németül játszik. Fedák Sári szombaton a Csókon szerzett vőlegény premier­jén a legbravúrosabb FEDÁK-szerepet játssza. Szigeti József dalosjátéka, Verő György át­dolgozásában, Lajtai Lajos a „Mesék az író­gépről" zeneszerzőjének új betétszámaival alkalmat ad arra a nagyszerű primadonnának, hogy káprázatos színpadi zsenialitását hétféle alakban prezentálhassa a közönségnek. Part­nerei: Síró Anna, Hamvas Józsa, Simon Marosa, Lészay Kató, D’Arrigó Kornél, Szik­lai József, Ferenczy Károly és Horti Sándor. Jegyek válthatók a Városi Színház pénztárá­nál és a jegyirodákban. Legdrágább hely a pengő. wők­­érs Molnár Ferenc, Zilahy Lajos, Gaál Franciska, Medgyaszay Vilma az Andrássy­ úti Színházban A­. ■ irodalom és színművészet legkiválóbbjai vitték diadalra ezt a remek műsort, melynek eseményei: 1. Gaál Franciska vendégjátéka Molnár Ferenc világhírű vígjátékában, az „Ibolyádban. 2. Medgyaszay Vilma. 3. Zilahy Lajos szenzációs víg­játéka, a „Romlatlanság", Vaszary Piroska és Peti Sándor remek figuráival. 4. Bocsánat felség! Gyönyörű rokokó daljáték. 5. Ady-dal­­játék. 6. Radó Sándor, a népszerű komikus. 7. Vidor Ferike cselédnótákkal. 8. Ivóváry Gyula szellemes konferansza. 9. „Egy úr ül a ká­véház­­ban". 10. „A szélkakas". Zsúfolt házak! Tom­­­boló siker! A legdrágább jegy 8 pengő. Szeresd felebaráto­dat mint önmagadat és vidd el át a „ TIVOLI«-ba „ODEO­N 14-ba A lidércfény A novícia (Mona M..len..on) Felső tízezer (UI« 1 A ff y ü 1 ö 1 e t fö 1 dj e *• C,OU UtCICl R»ni»n\«T»rro) (Potu Negri) B­elvárosi Színház — Díszelőadás a Városi Színházban az árvák javára. A Babiloni Kultúrnap rendező­­bizottsága a Városi Színház vezetőségével együtt a balatoni kultusz előmozdítására feb­ruár 10-én szép eredménnyel megtartott dísz­előadást február 17-én, pénteken este 7 órakor a Városi Színházban a fővárosi árvák javára megismétli. Ezt az előadást ugyanolyan programmal és ugyanolyan díszes külsőségek között fogják megtartani, mint volt az első előadás és azon a főváros legkiválóbb színé­szein kívül a kétszáz tagból álló magyar cigányzenészek kara, valamint körülbelül ötszáz szereplő fog résztvenni. Az előadás jövedelmét a fővárosi leányárvák üdülőtelepé­nek a létesítésére fogják fordítani. Évekkel ezelőtt a fővárosi fiúárvák javára is volt ha­sonló előadás és abból az előadásból több mint 100 millió korona jutott a fonyód-bélatelepi fiúárvaházi üdülőtelep felállításának költsé­geire. Ez az üdülőtelep már évek óta teljesíti a maga nagyszerű hivatását és ott évenként május elsejétől október közepéig százas cso­portokban élvezik az árvák a Balaton áldását. Most a leányárvák részére is hasonló üdülő­telep készül és ennek mielőbbi létesítését cé­lozza az előadás megtartása. A balatoni kul­tusz fejlesztésének gondolata így kapcsolódik be egy másik nemes célnak, a gyermekvéde­lemnek szolgálatába és a rendezőség így kí­vánja biztosítani a mindenkor megértő magyar társadalomnak arra irányuló támogatását, hogy az elhagyott árvagyermekek üdültetése biztosítható legyen. Jegyek kaphatók a Városi Színház jegypénztáránál és a jegyirodákban. — Megoperálták a direktort és megoperál­­ták a direktornét. A miskolci színháznak csak­ a minap volt nagy eseménye, a Mersz-e Mary! bemutatója és már megint szenzációt jelentenek Miskolcról. A mostani híradás arról szól, hogy Sebestyén Mihály igazgatót tegnap hajnalban sürgősen meg kellett operálni a miskolci szana­tóriumban. Egy gennyes szörtüsző-gyulladás olyan komplikációkat idézett elő ugyanis, hogy sürgős műtét vált szükségessé. Tegnap délben aztán a dolog azzal komplikálódott, hogy a di­rektoráé, Sebestyén Mihály­né, hirtelen komo­lyan megbetegedett és ugyancsak meg kellett operálni vakbélgyulladása miatt. Mindkét ope­ráció jól sikerült s úgy a színtársulat tagjai, mint a közönség reprezentánsai virágos kertté varázsolták a direktor és a direktornő szanató­riumi betegszobáját. — Trojka—Halal!—Yes—Danton halála. A Magyar Színház­ban Fazekas Imre orosz tárgyú drámája, a „Trojka" állandóan nagy közönséget vonz. Olyan sikere ez a színház­nak, hogy az igazgatóság tegnap este Marton Sándor dr. közvetítésével lekötötte Fazekas Imre legközelebbi darabját, egy magyar tárgyú drámát, a jövő szezonra. A „Trojka" után Molnár Ferenc „Halak­" című vígjátéka a Magyar Színház soron következő újdonsága. Azután, a szezon hátralevő részét a „Yes“, Yvain új operettje és a „Danton halála“ Büchner drámája tölti ki majd alkalmasint. — A Rákosi-iskola vizsgaelőadása. Vizsga­­előadást tartottak a Király Színházban a Rákosi Szidi vezetése alatt álló Unió-színi­­iskola növendékei, akik a „Dolovai nábob" első két felvonását játszották szép siker­rel, utána pedig kabaré-előadást rendeztek. Tehetségükkel és tudásukkal kitűntek: Magyar Anna, Kacsok Teréz, Heves Anikó, Bozler Mik­lós, Fábián János, Rónay György, Komáromi­ Giza, Feleky Erzsi, Molnár Mária, Csiszér Ág­nes, Zombory Anny, K­einer József és Jár­ász László. Csiszér Ágnes szép megjelenésével és a pompásan előadott Tavaszi tánccal (Bach ze­néjére) külön nagy sikert aratott. A közönség szívesen és sokat tapsolt. — Teiko Kiwa, a világhírű japán énekesnő holnap, szerdán este lép fel utoljára a Városi Színházban a Pillangókisasszony címszerepé­ben. Ez alkalommal Pinkerton szerepét: Szedő Miklós, Suzuki szerepét pedig Radnai Erzsi énekli először. — Hópehely. Rimsky-Korsakofz gyönyörű operája csütörtökön este kerül színre a Városi Színházban. — A Városi­­Színház olcsó helyáru délutáni előadás ciklusának második előadása, szom­baton, február 18-án, délután: „Akábfavirösó”, Mikszáth—Fráter dalosjátéka. Legdrágább hely 2 pengő 40 fillér. Legolcsóbb hely 24 fillér. ÉT Y DYBUK­U

Next