8 Órai Ujság, 1929. május (15. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-16 / 109. szám
CSÜTÖRTÖK 8. OJDAC 1929 MÁJUS 16 Ók&misió SZÍNHÁZ Jericza Ha a tökéletest fokozni lehet, Jeritza Mária tegnapi színészi produkciója ez a fokozás volt. Nem új nüanszokat keresett — ő eddig is kiaknázta minden szerep minden lehetőségeit — de egyszerűbb, közvetlenebb eszközökkel csinált meg mindent, úgy, hogy ahol eddig még talán tudat alatt éreztük a színpadot, most csak az életet, az emberábrázolás csodáját láttuk még Salome eanberietlen alakjában is. Nem Salomét játszotta, ő maga volt Salome, nem is a Strauss Richárdé, hanem a Wildéé, sőt az ótestamentumé. Észre sem vettük, hogy nehéz frázisokat énekel és deklamál, hogy virtuózan táncol, csak a nőt, a földreszabadult démont láttuk benne, aki bennünket is éppúgy megbűvölt, mint a tetrarchát. Jeritza színészi nagysága azonban nincsen olyan komplikált feladatokhoz kötve, amilyent Salome ró az alakítóra. Fantáziája a maga egyszerű testi és lelki habitusában még nagyszerűbb produkció volt, pedig sokkal passzívabban fogja fel, mint ahogy általában szokták. A megtört, szerelmében megalázott, már csak szánalomért, a rehabilitálásvalamilyen formájáért könyörgő tévedt nőt játssza meg, aki már a féltékenységre sem formál jogot s akinek egyetlen energikus gesztusa az, mikor Lola rózsáját kitépi Turidán kezéből. Még Alimnak is szinte öntudatlanul zokogja el bánatát s csak akkor eszmél rá, hogy mit tett, mikor már késő. De ahogyan passzív, ahogyan szenved, az több minden indulatkitörésnél, minden temperamentumosságnál. Mikor a Resurraxit alatt térdre roskad, mikor félve, remegő hangon intonálja a húsvéti himnuszt, hogy aztán beleöntse egész lelkét, minden féle reménységét, annál többet színpadon nem lehet elérni. Én nála az sem baj, hogy az egész Alfie-duettet egy árnyalattal mélyen énekelte — a Jeritza művészete igaz marad akkor is, ha indisponáltságában pár taktust hamisan is énekel. (h. s.) Junka Húsz esztendővel első megjelenése után, újra bevonul a Vígszínház színpadára Junka, a drága kis cseléd. Nevezetes pedig a dologban, hogy: ugyanaz a Junka vonul be. A Liliom női főszerepét most is Varsányi Irén játssza, aki a darab első bemutatóján tulajdonképpen ezzel a szereppel vonult be a magyar színművészet legelső sorába. Változatlanul ott áll most is a legelsők között, jelentvén meleg és tiszta szépségben, derűben és halk fájdalomban valami különösen egyéni és értékkel teli hangot a nagy magyar hisztriák sorában.★ A húsz esztendő előtti premier különben is sokféle szempontból jelentett akkor ilyenfajta bevonulást. Többek közt például ezen a napon jelent meg először a komoly magyar irodalomban és főleg a színpadi irodalomban a Városliget. Eddig is szerepeltek már operettek, bohózatok, amelyek künn játszottak a ligeti vurstliban, de most először történt, hogy komoly író és komoly poétaszem látott meg mély emberi szépségeket a kikiáltók, gyorsfocografások, a mutatványosok bódéi körül. Meglátott különleges embereket, különleges figurákat és egészen új emberi érzéseket. Meghallotta ezeknek a különös embereknek különös dialektikáját. Még azoknak is, akik húsz esztendő óta nem látták a darabot, furcsa ritmusával ott zenél az a különös beszélgetés két kis cselédlány között a ligeti fák alatt egy padon, míg kíséretül e rövid és szaggatott mondatok színességéhez átszűrődik a fák között a vurstli zaja, verklik és rezesbandák muzsikája.★ A két kis cselédlány közül az egyik — Harmat Hédi szegény — korán és régen elment, a másik kis cselédlány most újra leül a padra s újra elkezdi a maga megható szerelmének tiszta történetét. Varsányi Irén most kárpótlást kap sok minden keserűségért. Mert ez a munka felejthetetlen a tegnapiaknak, de éppoly felejthetetlen lesz a maiaknak. Nincs nehezebb feladat művész számára, mint maradandó emlékezetévé tenni az életnek egy olyan szürke kis jelentéktelenségét, mint egy fakó, fiatal kis veréb. Egy ilyen kis semmiséget, egy ilyen kis cselédleányt emelni fel az emlékezés és a szépség tetejére, olyan művészi teljesítmény, amely csak ritkán adódik és nagy kiváltságosaknak adatik meg. Az író és a színésznő zsenik találkozóját rendezték itt , hogy a húsz esztendő utáni reprízen ismét Varsányi Irén lesz Junka: ez épp olyan elengedhetetlen szüksége a darabnak és az előadásnak, mint az a szöveg, azok az akciók, amelyeket az írófantáziája teremtett meg. Egyik a másik nélkül — a mi számunkra — elképzelhetetlen. Az igazi értékek útja ez, hogy az író munkája és a színésznőé egyképpen és ugyanolyan friss,eleven és gazdag ma, mint akkor Volt... A képzelt beteg Újpesten, az Országos Művészszínház előadásában Nyolc hónapos vándorlás után holnap Budapest kapujába érkezik egy lelkes színészcsapat, az Országos Művészszínház együttese. Nem Thespis kordáján rótták az országutat, járták a kis és nagyvárosokat, de mégis csak vándoroltak, hogy nemes, tiszta, illúziót keltő színészi és színpadi produkciót vigyenek távoli helyekre. így érkeztek most el Budapest határába. Újpesten, holnap, csütörtökön este kezdik meg előadásaikat Moliére vígjátékával, A képzelt beteggel. Az előadás szereplői: Sebestyén Zoltán, Réz Mária, Hegedűs Rózsi, Rózsássy Ágnes, Oroszlán György, Mester Tibor, Homokay Pál, Bihary József, Kömives Sándor, Boronkay Ilona, Szentiványi Béla, Pataky Miklós. Harminchat várost jártak be eddig, nyolc hónap alatt; műsorukon szerepel: Hercseg Ferenc „Három testőr"-e, Goethe „Faust''-ja, Sarétou vígjátéka: „Az idegenek"; Wade Oszkár színjátéka: „Az eszményi férj'"; Ibsen: „A társadalom támaszai"; Fauston: „Niobe"; Shakespeare : „A makrancos hölgy"; Tolsztoj: „Kreutzer-szonáta" és egy sereg más darab; közte: Szigligeti, Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza, Zváhy Lajos, Vajda Ernő, Fodor László több színműve. Az újpesti szereplés elé érthető érdeklődéssel néz a közönség, amely egy sereg új színészt és új rendezőt ismerhet meg az Országos Művészszínház értékes produkcióiban. —arlowszky hercegből Haibsbugfőherceg lesz Reinhardt „Denevér" előadásában. Berlinből jelentik. A legkiválóbb művészi erőkből összeválogatott együttes Reinhardt rendezésében ünnepi előadásban fogja Berlinben szintehozni A denevért. Eisensteint Herman Thimig, Frankot Theo Denegger, Frescht Hans Moser, Rosalindát Marie Bajat, Adélt Adélé Kern fogja játszani. Orlovszky herceget Béla Lipinskájával akarta eljátszatni Reinhardt, a művésznő azonban bécsi szerződése miatt nem vállalhatta a szerepet. A dalmű átdolgozója, Bössler Károly, most ebből az epizódalakból főszereplőt csinál és pedig egy habsburgi főherceget. A szerep betöltéséről Kurt Bois-szal tárgyalnak. Az átdolgozás során megváltozott az egész darab struktúrája és három felvonás helyett számos revüszerű jelenetben fog színre kerülni. A partitúrát Erich W. Korngold a régi „Denevér“-ből és Strausz János egyéb műveiből állította össze. — A Magyar Írók Egyesületének díszelőadása a Nemzeti Színházban. Szombaton este féltizenegykor kezdődik a Nemzeti Színházban a Magyar írók Egyesületének ünnepi díszelőadása, amely a Magyar Könyvhét legkimagaslóbb eseménye lesz. Az irodalom és zeneművészet kiválóságai közül személyesen szerepelnek Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Móricz Zsigmond, Surányi Miklós, Vándor Iván. A gazdag műsoron Herczeg Ferenc és Orbók Attila egy-egy darabja szerepel, a Nemzeti Színház tagjai pedig a két egyfelvonásoson kívül még tizenkét költő versét mutatják be. Jegyek kaphatók a Nemzeti Színház pénztáránál és az összes jegyirodákban, valamint a rendezőség irodájában (Városház utca 14., félem. 6. Telefon: Aut. 892—82.). — Egy szenzációs sikerű newyorki dráma csúfos bukása Londonban. Londoni tudósítónk írja: Newyorkban két éven át en suite került előadásra John Colton darabja, amelynek cselekménye Sanghaiban játszódik le (Sanghai Gesture). Amerikában rengeteget írtak erről a drámáról, amelynek megtekintésére minden este tódult a közönség. A nagy sikeren felbuzdulva, egyik londoni színház elhatározta, hogy a darabot bemutatja az angol közönségnek is. De a lord Chamberlain, aki erkölcsi szempontból vizsgálja felül a darabokat, nem engedélyezte az előadást. Az engedély megtagadásának az volt az indokolása, hogy a darab témája erkölcstelen és hogy a dikció is a jóízlésbe ütközik leplezetlen durvaságaival. Az igazgató a különösen kifogásolt részeket kihagyta a drámából és újra megpróbálta az engedély megszerzését. De valamennyi újabb kísérlet kudarccal végződött. Közben ez a herce-hurca felkeltette a darab iránt a közönség érdeklődését. Ezt a mesterségesen felfokozott kíváncsiságot akarta most kiaknázni egy magántársaság, amelyre nem terjedt ki a lord Chamberlain hatásköre és a drámát a napokban bemut A bíróság elrendelte a zárlatot a „Hello Montreal" miatti perben. A törvényszék több tárgyalás után ma döntött abban, a zárlati perben, amelyet a Rózsavölgyi zeneműkereskedő cég indított a Magyar Színház, illetve Titkos Ilona ellen, mert a művésznő a „Hello Montreal“ című dalbetétet a cég engedélye nélkül több estén keresztül énekelte az Agglegény apában. A felperesi cég keresete előadta, hogy három estére megengedte a dal éneklését s később, amikor a kormányzó is végignézte a színdarabot, arra az estére még egy engedélyt adott,, azonban a művésznő még a 16-ik előadásnál is ezt a dalt énekelte. A Magyar Színház ezzel szemben azt hangoztatta, hogy nem azonos szöveggel énekelte Titkos Ilona a dalt s később Nádor Mihály zenéjére Zágon István egészen új szöveget írt s még ma is azt éneklik, ha a darab előadásra kerül. A legutóbbi tárgyaláson Nyiry Zoltán dr. kihallgatta Titkos Ilonát is, aki hasonlóképpen adta elő védekezését. A mai folytatólagos tárgyalásra a felperes cég jogi képviselője bemutatta azt a gramofonlemezt, amelyről Titkos Ilona a dalt betanulta és összeegyeztették a kották szövegét is. A peres felek ügyvédeinek meghallgatása után Nyiry bíró ítéletet hirdetett, amelyben helyt adott a felperesi keresetnek és elrendelte a zárlatot a „Hello Montreal“ szövegére, melódiájára és a kottákra. Ezenkívül eltiltotta a Magyar Színházat a dalbetét további éneklésétől. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy Titkos Ilona vallomása is megerősíti a felperesi érvelést, amely szerint a dalt a Rózsavölgyi cég engedélye nélkül nem lett volna szabad több estén keresztül énekelni. A kártérítési részben a bíróság később tart tárgyalást. tatta, Óriási közönség szállta meg a nézőteret. Mindenki azokat az izgalmasan érdekes részleteket várta, amelyeket a cenzúra kifogásolt. De amit a darab nyújtott, abban nem volt sok köszönet. Grandguignoli téma, mégpedig a legellenszenvesebb fajtából. Arról szólt a darab, hogy egy angol „úr", aki Sanghajban egy koncesszió tulajdonosa, elcsábít egy kínai leányt, akit azután megdöbbentő cinizmussal leánykereskedők kezére juttat. A nő boszút esküszik és az a pokoli gondolata támad, hogy csábítójának leányát ugyanolyan sorsra juttatja, mint amilyen neki jutott osztályrészül. A közönség egy darabig türelmesen, bár észrevehető idegességgel várta, hogy mikor válik a darab érdekessé, emberivé. Amikor azonban kiderült, hogy a szenzációs amerikai színdarab a legsötétebb borzalmaknak halmozása, gúnyos köhécselés, pisszegés kerekedett, úgy hogy a második és harmadik felvonást már nem is igen lehetett hallani. Csak az angol közönség fegyelmezettségének köszönhető, hogy nem tört ki viharos botrány. Ez a furcsa premier most már végleg megpecsételte a darab sorsát. Az előadás minden tekintetben igazolta lord Chamberlaint és ezek után természetesen szó sem lehet arról, hogy a cenzúra döntésén változtassanak. A kísérlet érdekes volt abból a szempontból, hogy rávilágított a londoni és a newyorki ízlés különböző voltára. — „A szürke ruha" a rádióban. Kiváló művészi eseményben részesíti a rádió ma, szerdán, hallgatóságát. Mikrofon elé viszi Bethlen Margit grófnő háromfelvonásos színművét, „A szürke ruhát", amelyet nagy sikerrel adtak elő az idén először Olaszországban, Milánóban, majd Budapesten a Vígszínházban. Bethlen Margit grófnő finom hangú, szépen megírt elbeszéléseivel, színes, komoly, érdekes meséivel és regényeivel eddig is kiváló értéke volt irodalmunknak s fölfelé ívelő irodalmi pályafutásának egyik tündöklő állomása A szürke ruha, amelyben tehetsége egészen új terrénumon mutatkozott be, igazolva, hogy tolla hivatott nagyszabású irodalmi alkotásokra is. A rádió előadásának különös érdekességet ad Bajor Gizinek, a Nemzeti Színház nagy művésznőjének föllépése Klára szerepében. Rajta kívül mikrofon előtt is ugyanazok játsszák el a darabot, akik a Vígszínházban sikerre vitték: Törzs Jenő, Somlay Artúr, Bárdy Ödön és Eszterházy Ilona, úgy a szereplők kiváló egyénisége, mint a rendezés alapos munkája, amelyet Hegedűs Tibor, a Vígszínház rendezője végez, biztosítják a darab rádióelőadásának sikerét is. jjEKEW CIRKUSZ ^chiag-Tau minden csütörtök, szombat, vasár- és ünnepnap d.a* 4 ^ftPon 9 este S órakor és este S órakor Telefon: Lipót 919—35 A Városi Színház pünkösdi előadásai Pünkösd vasárnap délután 3 órakor rendes esti helyárakkal I este fál 8 órakor ARANYPÁVA I ARANYPÁVA Pünkösd hétfőn délután 3 órakor mérsékelt helyárakkal I este fél 8 órakor PARASZTBECSÜLET — BAJAZZÓK I ARANYPÁVA Gábor József tragikus utolsó útja (Saját tudósítónktól.) A tragikus körülmények között elhunyt Gábor József operaházi tag holttestének hazaszállításáról tegnap reggel intézkedett a gyászoló család. Illéspusztáról el is indult a halottszállító automobil, amelynek este 7 órakor kellett volna Budapestre megérkeznie. A rokonság azonban hasztalan várakozott az Andrássy út 16. szám alatti lakáson, s az autó nem érkezett meg. Útközben a balassagyarmati országúton hatalmas viharba került az autó s a soffőr egy vendéglőben várta meg, amíg eláll a vihar. Késő este lett, mire a gépkocsi megérkezett Budapestre. Ebben az időpontban azonban már senkit sem talált az Andrássy úti lakásban a soffőr, aki abban a hiszemben, hogy az énekest bizonyára az Operaházból temetik, a színház főbejáratához hajtott. Ugyanabban az időben, amikor a soffőr a portásnál jelentette, hogy elhozta a halottat, a színpadon Strauss „Salome" - ját játszották. Azt az operát, amelynek főszerepét Gábor Józsefnek kellett volna énekelnie. Pillanatok alatt elterjedt a híre az Operaházban, hogy Gábor József holttestét leplombált koporsóban meghozták s azonnal intézkedtek, hogy egy temetkezési vállalat szállítsa ki a koporsót a rákoskeresztúri temetőbe. Éjfél volt, amikor a tragikus hirtelenséggel elhunyt művész holttestét a temető halottasházában a ravatalra fektették. Gábor József temetésének időpontja felől még nem történt intézkedés. A szezon nagy színházi eseménye: a Vetélytársak premierje Pénteken este mutatja be a Magyar Színház a mostani szezon leghíresebb darabjái, amely Berlin egész színházi életét uralja attól a naptól fogva, hogy először színre került. Érdekes emberi cselekménye van a darabnak: két férfi szerelmi vetélkedése, Fiagg kapitány (Somlay) és Quint seignerant (Kiss Ferenc) a francia kocsmároslányért, Germainént (Tőkés Anna). Színház és irodalom együtt, hallottam nagy rendezői lehetőségekkel és kitűnő szerepekkel; ez a Vetélytársak. A Magyar Színháznak majdnem egész személyzetét foglalkoztatja a darab, amelyet egy jó előadás fog sikerre vinni. Minden este 8 órakor, pünkösd vasárnap és hétfőn délután fél 4 órakor Kikelet ucca 3 FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ — Tannhauser — Pilinszky Zsigmond. Pénteken, május 17-én Pilinszky Zsigmond, a berlini Südtische Oper művésze énekli a Tannhauser címszerepét a Városi Színházban. Jegyek rendes esti helyárban a Városi Színház pénztáránál és az összes jegyirodákban. Legdrágább hely 6 pengő. A Budai Színkör operettújdonsága SOMOGYI NUSI vendégfelléptével Mit susog a teher akác... Bemutató: május 18. — szombat este fél 8. Hangulat Jókedv. Látványosság. Tánc. FILMHÍREK Harry Liedtke, az ismert német filmszínész, — mint Berliniből jelentik, — tegnap vakbélgyuladásban hirtelen megbetegedett. Azonnal szanatóriumba vitték, ahol még tegnap délután megoperálták. Az operáció sikerült s a beteg állapota kielégítő.★ Emil Jannings, a németek legnagyobb drámai filmszínésze tegnap este felesége és leánya kíséretében két és félévi hollywoodi tartózkodás után visszaérkezett Németországba. Mint Berlinből jelentik, a cuxhaveni kikötőben rengeteg barátja és tisztelője várta a művészt, akit a tömeg lelkes ünneplésben részesített. MODERNBÚTOR SZALON Állandó nagy kiállítása tllői-út 14. Hitelkép a• egyéneknek készpénzáron fizetési kedvezmény. A legjobb hirdetési orgánum minden kereskedő számára az mimKimiMK A gazda a tavaszi munka VBB megkezdésével az ÖMiMiliUBI hirdetéseiből tudja meg, hogy mit, hol, milyen, árban kaphat meg legjobban, legolcsóbban. Megjelenik hétfő kivételével mindennap! Szerkesztőség és kiadóhivatal: