8 Órai Ujság, 1929. május (15. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-19 / 112. szám

1989 MÁJUS 19 ÓMiusSIG VASÁRNAP 13. OLDAL A dunántúli országos villamosítás Irtás Verebély László, országos középítési tanácsos A bánhidai országos erőmű építkezése, amely úgy méreteiben, mint jelentőségében ezidőszerint az ország legnagyobb közmunkája, tervszerű gyors ütemben halad előre a megvalósulás útján. Ott, ahol még alig egy esztendővel ezelőtt az Eszterházyuradalom gazdasági épületeinek szerény csoportját tükrözte vissza az eliszaposodott kis bánhidai tó, ma már 40 méter magas kémények emelkednek ki az erőmű óriási épülettömbjéből és közel 700 serény munkás dolgozik a belső szerelésen és azokon a nagyszabású létesítményeken, amelyek a magyar racionális energiagazdálkodás ezen első hatalmas erőforrásának megindításával összefüggnek. A dunántúli villamosítás országos jelentőségét és időszerűségét semmi sem domboríthatja ki jobban, mint villamosításunk jelenlegi állapotának nemzetközi viszonylatba való beállítása. A főbb civilizált országok energiatermelésének fejenkénti hányada kilowattórákban ugyanis a következő: Amint látható, Magyarország megdöbbentően hátul áll e sorozatban. Ez más szóval annyit jelent, hogy Magyarország minden egyes lakosának sokkal kevesebb — törtrésznyi — energiamennyiség áll rendelkezésére az ipari és a mezőgazdasági javak termelésénél, elosztásánál és feldolgozásánál, mint a többi civilizált országok lakosainak. A magyar gazdának, munkásnak, iparosnak is csak két keze van és így — ha nem bocsátjuk rendelkezésére azt a természeti energiamennyiséget, amely külföldi versenytársainak munkateljesítményét fokozza, nem kívánhatjuk tőle — még a legnagyobb erőfeszítés mellett sem — azt, hogy helyét a nemzetközi versenyben megállja. Ipari és mezőgazdasági többtermelésről, vagy általában nagyobbszabású gazdasági program megvalósításáról mai gépesített korunkban szó sem lehet mindaddig, amíg olcsó energiát bőségesen nem tudunk a termelés szolgálatába állítani. Hogy e téren mennyi teendőnk van, azt szembeszökően igazolják a statisztika adatai amelyek szerint Csonkamagyarország 3437 városa és községe közül csak 470, vagyis 13,7 százalék rendelkezik villamos energiaszolgáltatással és az összes lakosságnak csak 27,9 százaléka használja tényleg a villamos energiát. Ez utóbbi adatra nézve még szomorúbb értéket kapunk, ha Budapestet, amely a maga egymilliót meghaladó lakosságával az országos képet teljesen eltorzítja, figyelmen kívül hagyjuk. Ez esetben az ország lakosságából kereken csakis egymillió, vagyis 14,9 százalék élvezi a villamos energiaellátás előnyeit. E gazdasági és szociális szempontoknál nem kevésbbé jelentős az észszerű energiagazdálkodás takarékossági követelménye. Csakk amagyarország villamos energiagazdálkodása ez időszerint tudvalévően úgyszólván kizárólagosan hőerőművekre van utalva, amelyek viszont — legalább is addig, míg a kutatás más vagy újabb természetes hőforrásokat nem bocsát a technika rendelkezésére, — csak igen szerény barnaszén- és lignitkészletekre támaszkodnak. Hogy e szerény készletekkel milyen pazarlóan bánunk, arra nézve a statisztika a következő képet nyújtja. Korszerű berendezésű nagy gőzerőművekben, egyes kivételesen kedvező viszonyok között dolgozó amerikai óriásteleptől eltekintve, egy hasznos kilowattóra előállításához évi átlagban kb. 4500 kalóriahő, vagyis kereken 0,85 kg tatai szén kell. Ezzel szemben Magyarország közcélú gőzerőművei e hőmennyiség 3,8-szorosát fogyasztják. Még a budapesti erőművek is átlagban 85 százalékkal több szenet tüzelnek el, mint amennyit ugyanazon villamosenergia termelésére korszerű berendezés mellett fordítani kellene. A főváros és a vidéki eredmények figyelembevételével állíthatjuk, hogy megfelelően megszervezett országos energiagazdálkodás mellett közcélú villamos műveink jelenlegi szénfegyasztásának több mint felét meg lehetne takarítani. Minthogy pedig 1928-ban villamosműveink 720.000 tonna szenet fogyasztottak el, korszerű gazdaságos üzem esetén megtakarítható lett volna mintegy 400.000 tonna szén, kereken 10 millió pengő értékben. Ez más szóval annyit jelent, hogy villamos energiagazdákodásunk szervezetlensége és villamosműveink tökéletlensége következtében ezidőszerint évenként fölöslegesen elfüstölünk 10 millió pengőnyi értéket egy olyan nemzeti vagyontételből, amelyet soha többé pótolni nem tudunk s amelynek élettartama alig három emberöltő. Villamosítási állapotainknak a többi civilizált országok szintjére való emelése, az országnak olcsó villamosenergiával való bőséges ellátása és igen szűkös szénkészleteink legtakarékosabb felhasználásának parancsoló szükségessége azok a nagy nemzetgazdasági szempontok, amelyek a dunántúli országos villamosítás tervét megérlelték és sürgős megvalósítását, éppen a mostani viszonyaink között, nemcsak indokolttá, hanem elsőrendű kormányzati feladattá tették. Herrmann Miksa miniszter hervadhatatlan nagy érdeme, hogy a feladat jelentőségét idejében felismerte és a hatalmas művet a megvalósulás útjára terelte. Az építés múlt év tavaszán indult A bánhidai villamos erőmű építkezése. Norvégia....................... 2500 Kanada............................1263 Svájc ...................................940 É.A. Egyesült Államok 720 Svédország .... 608 Ausztria ..... 374 Németország . . . 326 Belgium ..............................291 Anglia...................................282 Franciaország . . . 280 Olaszország .... 185 Spanyolország . . . 153 Hollandia .... 119 Finnország .... 104 Dánia............................100 Japán............................ 96 Csehszlovákia ... 85 Magyarország . 76 Lengyelország ... 66 Románia....................... 25 Oroszország .... 23 Ezer négyzetméter fűtő felületű kazánok szerelése, Az erőmű vízszűrő készülékének építkezése.