8 Órai Ujság, 1930. július (16. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-01 / 146. szám
* • , L .^4^6,0'^$ //s V sn AE&m glf .H Cl 8 I SSE» Budapest, 1930 július 1. fj®jö Bl^fcglbr rift"fc»cw Kedd, XVI. évfolyam 146. sz. gj|^ Szerkesztőség: Vili, keriife!, tlökk Szilárd-utca 4. Kiailéatal: József-körül 5. Telefonszám^lnk: József 463—ML 403^07, 483-1, 463—89 aggaBaa^.«tffifl«gMkggB^ TÉLÉVHE NEGYEDÉVRE EGY11 OH A wsaa ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 14.40 PENGŐ - KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ 7.20 PENGŐ - KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ / FŐSZERKESZTŐ ; BÍR NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA .HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, OLASZORSZÁGBAN 1 URA A királykérdés A magyar legitimizmus hivatottvezére, Apponyi Albert gróf nyilatkozott vasárnap a királykérdésről a Férfiak Szentkorona Szövetségének soproni zászlóbontásán s a szállongó puccshívekkel szemben, melyek az utóbbi hetekben nap-nap után felbukkannak a világsajtó hasábjain, a legerélyesebb és leghatározottabb formában szögezte le a maga álláspontját. Ez az állásfoglalás nem lehet meglepetés senki számára, mert hiszen amióta a királykérdés egyáltalában szerepet játszik a magyar politikai életben. Apponyi Albert gróf következetesen vallja, hogy a becsületes legitimizmus soha nem ragadtathatja magát olyan kísérletekre, vagy cselekedetekre, melyek az ország biztosságát, vagy létérdekeit kockáztatnák. De mégis igaza van Apponyinak, hogy ezt a felfogást időrőlidőre nyomatékosan kifejezésre kell juttatni, mert időnkint fantasztikus hírek járják be a világsajtót, melyek, nyilván nem minden szándékosság nélkül, bizalmatlanságot akarnak kelteni Magyarországgal szemben. Nos' Apponyi' Asbéth'gróf fitiodesi félreértést kizáró szobatossággal fonni hozta meg a maga és a vezetése alattállólegitimisták felfogását a királykérdésről megállapítva, hogy a királykérdés aktuális felvetésére a külpolitikai inl'Jyz.m nem érett meg. Ami tápot ad a különfége hi■ teszteléseknek, az, hogy az utolsó lucqviv király legidősebb fia az idén itéli betizennyolcadik esztendejét, ez, Apponi szerint, csak családi vonatkozá isban bír jelentőséggel, mert a magyar közjog nem ismeri el a Habsburgok házi törvényenek azt a rendelkezétét, mely"nagykörúiaknak nyilvánítja a tizencnyolcadik évet betöltöttfőhercegeket. Ez a házi törvény, amintásd "Bethlen István gróf minizterelnökmegállapította abban, a nyilatkozatában, melyet Londonban való hazaérkezésekor "tett, a magyar közjog szempontjából ,teljesen irreleváns , különben ilyen a gyökeresen megváltozott magyar élet szempont-Apponyi Albert, gróf felfogása a királykérdés időszerűsége dolgában tökéletesen megegyezik azzal az állásponttal, melyet Bethlen István gróf legutóbb juttatott kifejezésre. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy volt idő, amikor Apponyi Albert gróf tökéletesen korrekt felfogásával szemben ott állottak a heveskedő és ■meggondolatlan puccs-legitimisták, akik tragikus kalandba sodorták a királyt is, a nemzetet is. Nem hisszük, hogy a mai viszonyok között a legfanatikusabb legitimizmus is holmi puccsszerű restaurációra gondolhatna. Ám ha mégis akadna könynyelmű és lelkiismeretlen hazárdőr, aki a nemzet sorsát kockára vetné, azzal szemben teljes felkészülséggel áll a becsületesfelelősségérzet. Sztranyavszky államtitkár barcsi beszédében nemcsak a maga, hanem az ország minden józan polgárának a nevében hirdette, hogy a nemzet nem tűr könnyelmű játékot a királykérdéssel s teljes erővel fordul szembe a lángokat gyújtó piromániásokkal. Márpedig, aki a királykérdésről más felfogást vall, vagy éppen más megoldási lehetőségre gondol, mint Apponyi Albert , gróf, az igenis a tűzzel játszik s azgg, vigyaj kell. London, Jan. 30. (Magyar Távirati Iroda.) Az angol akóház hatvannyolc képviselője emlékiratban hívta fel a kormány fiyelmét a nemzeti kisebbségek szenvedéseire. Az emlékirat 'kiemeli, hogy a i\'ép',-tr»v-tí -.ég ma ' az egyetlen szerv , a ‘k'te?bh$t*tfi szérelmek orvoslására, • de ogyá’ja’an nem f!**e! m-g Hrányé kötelességeinek. A kiuMY'M'gi gnraueisszes’Tiődések,FaljTsíja ?evM*h az emlékirat — r gyakorlatban nem válnak be. •• légink?) kesenystégrt megakadályozt'ák pam-s mr .deOrj/ w.'égében és a srt-:újí*ijf» eljárási reformok sem javították meg a 33 .»k ni*ő kisebbség .sorsát. ''TNS'!'.?.'I Tavaly negyvenkét kisebbségi ügyet terjesztettek a Népszövetség elé, a Népszövetség azonban csafi kettőt keti tárgylásala. A memorandum ezután hivatkozik arra, hogy Macfiwmild még kormányrajutása előtt cikket írt, amelyben a kisebbségi panaszok technikai akadályainak . .íncpjsziniptéséi , és négy teljes nyilvánossiymi dolgozó állandó kisebbségi bizottság felállítását sürgette a mandátumos bizottság mintájára. E bizottság feállítsa nélkül !- mondja az emlékirat —szó sem lehet a kisebbségi problémák megoldásáról. Addig is azonban, amíg ez megvalósítható lesz, követelik a memorandum aláírói, hogy e kormány a szeptemberi népszövetségi ülésen bizottság küldését javasolja a kisebbségi garanetaszerűSdések vég- H:hrj?íkii wi;'' is a kisebbségek • édeh raére hivatott ’ népszövetség és népszö* vetségen kévüli intézmények működésének megvizsgálására s reforminvesla*torc kidolgozására.Eza bizottság be*utazná az összes érdekelt országokat, a helyszínen tanulmányozná a kérdést és a népszövetségi tanácsnak legkésőbb két májusáig jelentést tenne. • A‘ memorandum aláírói liberális és szocialista képviselők, köztük Wedgwood ezredes és a független munkáspárt több tagja. Ma délbens 28 féle Celsiuss holnap: lsengel@g MmxivarafisananRinal Hatvannyolc angol képviselő emlékirata a nemzeti kisebbségek szenvedéseiről. Állandó kisebbségi bizottság felállítását sürgetik a probléma megoldásául ----------------------------------------- -------------------------------------------------------------------------------- ‘ 1 A vádtanács fenntartotta Gemm fetartóztatását Lilike vallomására és a házkutatás során talált levelekre utal a vádtanács szenzációs döntése Kedden, vagy szerdán döntenek Vay Kázmér ügyében (Saját Indásítónktól.) A budapesti büntető- törvény-ék vádjanácss Boronkay Dezső elnök- ülésével ma a kora délutáni órákban ült össze, hogy döntsön a királyi ügyészség felfolyamodása ügyében, melyet a vizsgálóbírónak Halassy Gézát szabadlábra helyező végzése ellen terjesztett elő., Délután háromnegyed 2 órakor hozta meg határozatát Halasy Géza ügyében a vádtanács és helyt adva az ügyészség felfoglyamodásának, a vizsgálóbíró végzését hatályon kívül helyezte és elrendelte Halasy előzetes letartóztatásának fenntartását. Mielőtt a vádtanács határozatát meghozta volna, két napon át a legrészletesebben áttanulmányozta az ügyet, számbavette az elhangzott vallomásokat és bizonyítékokat és ezek alapján úgy találta, hogy a törvény által megkívánt okok fennforognak Ha lasy előzetes letartóztatásának fenntar-tására. Littke Kázmér beismerő vallomása Halasy Gézára is terhelő és maga Ha lasy is elismerte, hogy bizonyos pénzeket Lsitkétől átvett és bizonyos pénzeket, bár nem megvesztegetési célzattal, csupán kölcsön formájában Vay Iváz mérnak is átadott. Az eddigi adatok szerint minegy 30 ezer pengőt adott át Littke Kázmér Halasynak és Halasy Géza — Littke vallomása szerint — tett is arra utalást, hogy a pénzekből sógorának, Vay Ivazmérnak is kell adnia. Tanúvallomások hangzottak el arról is, hogy Littke Kázmér ■ Vay Kázmér anyósánál, bár csekélyebb összegű szerelési munkákat végeztetett és arra is van adat, hogy Halassy az építkezések elnyerése ügyében Littkéék felkérésére közbenjárt Vay Kázmérnál. Az pedig köztudomású, hogy az építkezési bizottság Vay Kázmér vezetése alatt állott. Halassy a három százalék jutalékot is akkor említette meg, amikor Littke éppen megköszönte,, hogy az érdekében közbenjár Vaynál. Halassy ellen bizonyít az is, hogy a makói rendőrségi építkezéseknél felmerült hibák miatt, bár a kincstárt jelentékeny károsodás érte és bár több panasz hangzott el, Vay Kázmér csak hónapok múlva hozott határzatot és végül Halassy jutalmat kért és kapott a döntés kieszközléséért. De figyelembeveendő volt az is, hogy amikor az első házkutatásnál bizalmas jelzésű leveleket találtak, voltak olyanok is köztük, amelyek intim kapcsolatokra engedtek következtetni és közben Halassy felkereste Littkét és felkérte arra, hogy hallgassa el azt a körülményt, hogy neki pénzt adott, mert azt úgyis letagadja, vagy öngyilkos lesz és valószínűleg ilyen elhatározásra jut Vay Kázmér is, ha a pénzről Litike beszélni fog. A bonyolult kérdésben nagy súlyal esett latba az a körülmény is, hogy több tanú vallomása szerint a makói építkezéssel kapcsolatos kiutalások