8 Órai Ujság, 1930. november (16. évfolyam, 250-274. szám)

1930-11-01 / 250. szám

1930 NOVEMBER t ÓMiujSÍG Négyévi fegyházra emelte a Tábla Rónai Nándorné büntetését Hisztériás zokogással fogadta a vádlott nő az ítételet (Saját tudósítónktól.) Évekkel ezelőtt nagy feltűnést keltett Rónai Nándorné bűnügye. A gazdagnak ismert, előkelő társaságokban szíve­sen látott asszony több előkelő, vagyonos isme­rősét fantasztikus üzletek meséjével vagyon­­számba menő összegekkel károsította meg. Krei­­tler Margit nevű ismerősétől egy milliárd korona értékű ékszert, valutát és értékpapírt csalt ki és terhére közokirathamisításokat követett el. Kohn Maxmiliantől hatezer dollárt, Hirsch Mátyástól 10.000 dollárt, Csécsi Jolántól 300 millió korona értékű ékszert és értékpapírt csalt ki. A törvényszéki tárgyaláson, amelyet néhány hónappal ezelőtt tartottak meg, a vádlottból egy értelmes mondatot nem lehetett kivenni. Egzaltáltan, idegesen viselkedett s idegorvosok­kal kellett megvizsgáltatni. A szakvélemény azonban megállapította, hogy Rónainé súlyos­­ neuraszténiában szenved, de­ nem elmebajos. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a törvény­szék hatrendbeli csalás, tizenkétrendbeli köz­okirathamisítás bűntettében és egy-egy rend­beli csalás kísérletének bűntettében mondotta ki bűnösnek a vádlottat és háromévi fegyház­büntetést szabott ki rá. Ma került az ügy a tábla Zachdr-tanácsa elé, ahol ismertették a törvényszéki tárgyalás hatalmas anyagát és az elsőfokú ítélet terjedel­mes indokolását. Zsoldos dr. táblabíró előadása után Fischer Ede főügyész kérte vádbeszédéban a Táblát, hogy­­ utalja doroghásba Rónámét, mert nagy­stílusú szélhámosnő, aki bűnös üzelmeivel 560.000 pengő kárt okozott jóhiszemű isme­rőseinek. A pevbeszédek után a tábla kihir­dette ítéletét, m­ely szerint Rónai Nándorné büntetését négyévi fegyházra emelte fel. Az indokolásban kimondotta a Tábla, hogy a törvényszék ítéletét a tömeges bűncselek­ményekkel szemben túlságosan enyhének ta­lálta és ezért adott helyt a főügyész érvelé­seinek. Az ítélet kihirdetését iifebs őr meg­­szakította a tárgyaláson jelen lévő Rónainé hisztériás zokogása. — Borzasztó! ... Borzasztó! — kiáltotta a kezeit tördelve. — Nagy urakkal állottam ös­­­szek­öttetésben, de most mindenki cserben ha­gyott. Végem van!... Végem van!... Az elnök hiába csillapította, Rónainé csak nehezen tudott belenyugodni a súlyos bünte­tésb­e. Közben Fischer főügyész indítványozta, hogy a tábla helyezze vizsgálati fogságba Rónai Nándornét a súlyos büntetésre való tekintettel. Védője ellenezte az indítványt. A tábla nem is adott helyt az ügyészi indítványnak és úgy ha­tározott, hogy Romíné továbbra is szabadlábon marad. m­ Rendkívüli alkalom !Rendkívüli alkalom Bundavásárlásra Károly-körút 20. alatti üzletünk SZOMBAT 3# OLDAI3 «$d­K Uifr ^ HIDEG ELJÁRÁSSAL 9 megszünteti Nyakkendője gyűrődését a szabadalmazott új­ „Compressor" nyakkendő-simító ára 1 pengő pengő amely összeget azonban a cég pénztára egy éven belül készpénzben visszafizeti két nyakkendő vásárlása esetén, tehát teljesen Ingyen Őszi nyakkendőmű­domagok egységárakon 4, 6, 8,10 pengő Mároly-körút Kossuth Lajos-u.3 Fellner Frigyes professzor hazaérkezett Indiából számos világkörükli Japánban még a szocialistáit is betartjá­k. a nemzeti tradíciókat — Magyarbarátok a japániak.­­ Magyar­ok. Kanadában (Saját tudósítónktól.) Több mint háromhó­­n­api távollét után érk­eztt vissza Magyar­­országra Fellner Frigyes egyetemi tanár, aki Magyarországot a nemzetközi statisztikai inté­zet világkongresszusán, Tokióban képviselte. Fellner Frigyes, aki fiával, ifjabb Fellner Fri­gyessel együtt körülutazta a világot, rendkívül érdekes tapasztalatokat szerzett úgy az álta­lános világgazdasági helyzetről, mint annak speciális magyar vonatkozásairól. A több mint háromhetes út egyáltalán nem látszik meg Fell­­ner Frigyesen, aki frissen, fáradtság nélkül beszél élményeiről, amikor Székesfehérváron beszállótt fülkéjébe a 8 Órai Újság munka­társa. A hálókocsi fülkéje zsúfolva van bőrön­dökkel és látunk két apró japáni törpe fenyőt is, amelyet a japánok életfának neveznek, mert többszáz évig elélnek cserépben. A nagy­ ma­gyar tudósnak adták ajándékba a japánok a két életfát, jelképezve, hogy jó barát­juknál, hosszú életet kívánunak. Utazásának céljáról és megfigyeléseiről ér­deklődtünk Fellner Frigyesnél, ak­i a követke­zőket mondotta a 8 Órai Újság munkatársának: — A nemzetközi statisztikai intézet XIX. vi­lágkongresszusát Tokióban tartotta.. A magyar kormány képviseletében vettem részt a kongresszuson, de saját költsége­men utaztam, mert a mai nehéz helyzetben nem kívántam igénybe venni, a­z állam hozzájárulását. Elkerül­hettem volna ugyan a saját kiadásaimat, mert a japán kormány hozzájárult, hogy a résztvevő ta­gok Oroszországon át történő utazási költségeit megtérítse. Én azonban nem­ vállalkoztam arra, hogy Szovjetoroszországon keresztül utazzak Ja­pánba, mert az ember nem felejti el, ha a kom­munizmus alatt itt Budapesten be volt börtö­­nözve. Inkább a hosszabb utat választottam. — Tokióban és általában egész Japánban rendkívül megkopott az a szívélyes fogadtatás és az a meleg baráti érzés, amely a magyarok iránt Japánban megnyilvánul. A külföldi delegátusok közül én érkeztem elsőnek Tokióba és másnap, harmadnap, barátaim lefor­dították a japán napilapok hasábos cikkeit, amelyek megérkezésem alkalmából Magyarország­ról szólottak. I­tt van, hogy mennyire megértik a japánok ctot a fájdalmat, amely bemeéntol ma­gyarokat az ország iga­zságtalan megcsonkítása miatt eltölt. Azok az interújúk és közlemények, amelyeket érkezésemmel kapcsolatban a japán sajtó közölt, lényegesen hozzájárultak ah­hoz, hogy a japáni nép rokonszenvét még inkább fe­lénk fordítsák és a magyar sors triaikumáról azok is felvilágosítást nyerjenek, akik eddig­ erről keveset hallottak.­­ A nemzetközi statisztikai világkongresszu­son hus­zonkét állam képviseltette magát. Az egyik szakosztályban a társadalom statisztikai szakosztályban, helyettes elnökké vá­lasztottak és így a nagyhatalmak és Hollandia mellett a kis Magyarország is az elnökségbe jutott. Az egyik napon a társadalmi szakosztály tanács­kozásait én vezettem, így nagyobb előadást is tartottam a kongresszussal kapcsolatban Cson­ka­­magyarország jövedelmeiről. Előadásomat fran­cia nyelven még Hágában kinyomatták, miuán azonban a japánok túlnyomórészt angolul érte­nek, az előkészítő bizottság Japánban angol nyel­ven is kinyomatta. A gazdasági téren szerzett impressziói­ól intéztünk ezután kérdést Fellner Frigyeshez. — A gazdasági depresszió egész utazásom alatt kisért. Mindenütt nyomóst, vagy legalább is nem lük­tető gazdasági életet láttam és ez a világjelen­ség tényleg mindem­ü­tt, észlelhető. — Amikor Kanadán átutaztam, fel akartam használni az­­ alkalmat, hogy megnézzem a Nia­­gara-vízesést. Leszálltunk Welland állomáson, ahol a fiammal b­eszélgetve, vártuk a Niagara felé vivő vonatot. Egyszerre csak hozzám jön egy munkáskiesejű ember és nagy meglepetésemre magyarul szólít meg. Hallotta, hogy magyarul beszélgetek a fiammal és úgy megörült a hazai­­ szónak, hogy odasietett. Megkérdeztem az egy­szerű munkástól, hogy került ide. Elmondja, hogy itt lakik Wollandban nemcsa­k ő, hanem még vagy háromezer magyar. ■— A munkanélküliség Kanadában is hihetet­len arányokat ö­tött. Somit vanlttul, mumt­mélk­ül a magyarok közül is. Amikor megkérdeztem tőlük, hogy miből élnek, miből tartják­ fenn magukat, felvilágosítottak, hogy az ottani kereskedők hiteleznek nekik élelmiszereket és engedik, hogy fizetés nél­kül lakjanak a lakásukban abban a re­ményben, hogy lassanként, ha munkához jutnak, majd letörlesztik tartozásaikat. Elmondotta ezután még­ Fellner Frigyes, hogy milyen óriási fejlődésen ment keresse­tül Japán. A hét év előtti földrengésnek alig van már nyoma. Úgyszólván teljesen újjáépült Toko, de csodálatosképpen leginkább kis faházak­­ból áll az új rész, ahonnan azonban hatal­mas felhőkarcolók sem hiányoznak. A föld­rengésre való tekintettel­­ azonban ilyen ideig­lenes kis faházakban laknak az emberek. Mintegy ötmilliárd pengőre rugó beruházással történt az újjáépítés. — Amikor Tokióban tartózkodtam, —mondja tovább a professzor — nagy mun­kásmozgalmak voltak, mert akkor szervezték meg a japán mun­kásokat szakszervezetekbe és Vandervelbe, aki ugyanakkor érkezett Tokióba Belgiumból, be­utazta az ipari centrumokat. Az új japáni szocialisták, ha szakszerveze­tekbe tömörültek is, a nemzeti hagyomá­nyokat épp úgy tartják, mint eddig, mert ez elválaszthatatlan a japáni néplélektől.­­­Jan BnHHBnan BHMHi Megemlítette végül Fkllner Frigyes, hogy a kongresszus a legsikerültebbek közé tarto­zik, amelyet a statisztikai tudomány terén eddig tartottak Egyetemi hallgatók a polgármesternél (Saját tudósítónktól.) Az egyetemi és főis­kolai hallgatók menzaegyesületének száztagú küldöttsége kereste fel ma délben ,Sipőcz Jenő dr. polgármestert, akitől azt kérte a küldöttség szónoka, hogy az ingyen étkeztetési akció so­rán ellátásban részesülő háromszáz főiskolai hallgató létszámát emeljék fel hatszázra, mert még ennyien vannak olyan hallgatók, akik a legszűkösebb viszonyok között élnek. Előter­jesztették azt a kívánságot is, hogy a práter­­utcai étkező helyett a K­ökk Szilárd­ utcában működő étkezdében osszák szét az ebédeket, mert így az egész főiskolai diákság együttesen részesülhet az ebédeltetési akcióban. Sipőcz Jenő dr. polgármester válaszában hangsúlyozta, hogy az ifjúság érdekeit a leg­melegebben szívén viseli és néhány napon be­lül már megfelelő intézkedéseket tess kívánsá­gaik teljesítésére. Baróthy Pál ügyészségi el­k letette az esküt (Saját tudósítónktól.) Ma délután fél 2 órakor a büntetőtörvényszék tartotta meg teljes ülését, amelynek egyetlen tárgya. Ba­róthig Pál dr.-nak, az újonnan kinevezett ki­rályi ügyészségi elnöknek az eskütétele volt. Baróthyt a terembe léptekor a teljes ülés nagy éljenzéssel és tapssal fogadta. Ezután Törek­y elnök felolvasta a kor­mányzó kinevezési okiratát, majd Baráth­y Pál dr. letette a hivatali esküt. Utána Töreki­ Géza elnök melegen üdvözölte. Baráthy Pál meghatott hangon mondott köszönetet az üdvözlő szavakért és hangsú­lyozta, hogy mindig az a gondolat fogja ve­zetni működésében, hogy mindenki megkapja a maga igazságát és a jogrend megszilárduljon. Az új ügyészségi elnök beszédét nagy taps­sal fogadták, majd Töreky elnök berekesztette a teljes ülést. Néhány perccel, ezután a budapesti királyi ügyes­­ség testülete jelent meg Baróthy Pálnál, akit Pálányi Aladár elnökhelyettes üdvözölt meleg szavakkal. íparmfitfésznek, viszonfeladat csipkeszövet, grenadin, tüll, függöny és fehérnemű csip­kék, montírozó bársony és bárm­i legalkalmasabb be­vásárlási forrás­a € RM­A“ VH. Jizsef-l­ri 11. Nagy választék! Gyári árak-

Next