8 Órai Ujság, 1931. június (17. évfolyam, 122-145. szám)
1931-06-02 / 122. szám
mi JÚNIUS 2 ÓíaiujslG KEDD 3. OLDAL A karteljavaslatot tárgyalta ma a felsőház Szterényi József báró és Fellner Henrik a tőke megvedését követelte. (Saját tudósítónktól.) A felsőház mai felesét tíz órakor nyitotta meg Wlassics Gyula báró elnök. ....................... A mai ülés napirendjére tizennégy különbözőtörvényjavaslatot és jelentést tűztek ki. A felsőház vita nélkül elfogadta az értékpapírpiac helyesebb szabályozása céljából a Pénzintézeti Központ közbejöttével alakult részvénytársaságnak adható adó- és illetékkedvezményekről szóló, a házadó alá eső ingatlanok illetékkiszabási alapul vehető törvényszerű legkisebb értékének leszállításáról szóló törvényjavaslatokat, valamint a legfelsőbb állami számszéknek az 1921—22., 1922—23. és 1927—28. évi zárszámadási jelentéseit, az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvény módosításáról és a cukorrépa termeléssel és a cukorgyártással kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló, a Budapesten kelt magyar-osztrák vasúti forgalmi államszerződés becikkelyezéséről szóló, az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló római nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről, valamint az irodalmi és művészeti tulajdon tárgyában Montevideóban kelt nemzetközi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. A magyar-osztrák barátsági békéltető eljárást terülésztott bírósági eljárásról szóló szerződésre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásánál Balogh Jenő szólalt fel. örömmel üdvözölte a javaslatot, mert ez újabb jelensége a nemzetközi jog ama fejlődésének, mely államok között ilyen szerződésekkel újabb kapcsolatokat teremt. Reméli, hogy az egész emberiség haladására és a békés együttműködésre ad alapot ez a szerződés és reméli, hogy a magyar nemzet haladását is szolgálni fogja a törvény. Kifogásolja azonban, hogy a törvényjavaslat címében a Wien szó szerepel, mert ez ellentétbenáll a magyar nyelv helyességével. A javaslatot különben elfogadja. Ezután a felsőház általánosságban és részletekben is elfogadta a javaslatot. Vita nélkül elfogadták az országos bizottság jelentését a villamosenergia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló törvényjavaslat egyes szakaszain történt módosításokra vonatkozóan. Általános érdeklődés közepette tértek át ezután a karteljavaslat vitájára. Kaltenecker Viktor előadó hosszabb beszédben ismertette a különböző gazdasági irányok fejlődését és változásait. Főként a szabadverseny különböző fázisaira mutatott rá és ennek alapján hivatkozott arra, hogy abban a harcban, amelyet a piacok biztosításáért folytatnak, meg kell változtatnia az állam eddigi magatartásának, mert feltétlenül beavatkozásra van szükség. Ezután részletesen ismertette a javaslat egyes intézkedéseit és hivatkozott arra, hogy a nemzetközi kartelek nemzetközi szabályozásának gondolata már régebben felvetődött és igen nagy tekintélyű gazdasági és jogi szakemberek vallják, hogy a nemzetközi szabályozást meg kell előznie a nemzeti törvénynek, az egyes országok szerinti szabályozásnak. Végül hangsúlyozta, hogy ez a javaslat nem kísérleti törvény, hanem olyan intézkedés, amely szuggesztív erejével el fogja érni, hogy megnyugtatja a kedélyeket és segít kijegecesedni a karteletikát, ami rendkívül fontos eredmény lenne. Kéri a javaslat elfogadását. Szterényi József báró szólalt fel elsőnek a javaslathoz. Először általánosságban leszögezi, hogy miért szavaz a javaslat ellen. Véleménye szerint szabályozásra szükség van, de ennek a szabályozásnak nem szabad a gazdasági életbe való belenyúlást is jelenteni. A javaslat benyújtásakor az ipari kartelek elleni panaszok uralták a helyzetet. Akkor a mezőgazdasági volt a domináló szempont és annak javítása volt a cél. Ma az egyetlen remédium ebben a kérdésben egy nemzetközi kartel létesítése. Amíg nemzetközileg nem szabályoztatik az agrártermelés, az exportkontingens kérdése, addig nincs orvosság, amellyel a helyzeten javítani lehetne. A mezőgazdasági tervekkel szemben állanak a nemzetközi ipari kartelek és Briand javaslata éppen az, hogy a nemzetközi ipari kartelek kielégítsék az ipari államokat és akkor ők engedélyezik majd a preferenciákat a mezőgazdasági államoknak. Nem lehet tudni, hogy a Briand-féle javaslat nem akar-e a Loucheur-féle kartel szervezet előfutárja lenni? Ezután ismertette Szterényi báró Loucheur kartelfelfogását, majd hangoztatta, hogy sajnálja, hogy a londoni gabonakonferencia az oroszok állásfoglalása miatt eredménytelenül oszlott szét. A kényszertársulás gondolatával már 1918- ban, kereskedelmi miniszter korában foglalkozott, amikor előre látta a háború után szükségszerűen bekövetkező ipari válságot és ekkor az iparnak kényszertomásokba való tömörülését akarta elérni. Nemzeti vonatkozásban tehát ez nem új gondolat, de nemzetközi vonatkozásban új. A kontingentálás alapján kötött magyar, osztrák és magyar-olasz kereskedelmi szerződéseket véleménye szerint csak kartelekkel lehet keresztülvinni, hogy az simán lebonyolítható legyen. Azért hozta fel ezeket a körülményeket, hogy rámutasson arra, hogy ma forradalom van a gazdasági életben egész európaszerte. Ilyen jelentőségek mellett, amikor teljesen kialakulatlan a helyzet, óvatosnak kell lenni a gazdasági törvények alkotásánál, mert különben könnyen összeütközésbe juthatunk a világgazdasági irányzatokkal. Egyedül magyar szempontból nem lehet e kérdéseket megoldani. — A kartelek a termelés szempontjából gyakran nélkülözhetetlen tényezők, azonkívül tényezői a népek gazdasági közeledésének is. Nemzetközi vonatkozásban a kartelek politikai veszedelmet is jelenthetnek a nemzetközi tőkében rejlő hatalomnál fogva. Lehetnek azonban helyzetek, amikor a kartel egyegy termelési ág termelésének szabályozása érdekében fontos és az állam érdekében is szükséges. Utal a kényszerkartelek rendszerére, amelyet Németország teremtett és amellyel például a széntermelést is szabályozni tudta. — Ha a visszaélések folytán a beavatkozás szüksége előáll... — Már elő is állott! — hangzik el egy közbeszólás. — ... Nem akarom védeni a karteleket, — folytatja Szterényi. — Indokolt, hogy a karteleket a kormány figyelemmel kísérje, amenynyiben ez nem jelent beavatkozást a gazdasági életbe. A beavatkozás csak addig terjedhet, amíg nem veszélyezteti a vállalkozói kedvet és a tőke biztonságát. A törvénytől nem vár olyan nagy hatást, mint mások, de ha megszünteti a súrlódást a mezőgazdaság és az ipar között, akkor szükséges volt, hogy idehozzák. Majd a kartelek által előidézett áralakulásokról beszél. A magyar ám árának a külföldiekkel való összehasonlítása sokszor nem helyes, mert külföldön esetleg mások az adózási viszonyok és a közterhek. Ezután a javaslat egyes intézkedéseit bírálja. Helyesli, hogy a javaslat, amikor ellenőrzés alá helyezi a karteleket, megvédi, őket mindenféle zsarolással szemben és helyes az is, hogy a magánérdekek érvértesítését rendes bírói útra tereli. Speciális SHELL autóolajok palackokban Minden SHELL töltőállomáson kaphatók. Csak az olaj árát fizeti. Vásároljon SHELL olajcsekkfüzetet Ön pénzt takarít, „VER-KO" Cipőt mert igen tartós, elegáns és olcsó VEH-KO tiplik IV. Múzeum körül 33 Helyes a javaslatnak az ellenőrzés tekintetében követett módszere is. Súlyos hibának tartja azonban, hogy a kereskedelmi miniszter helyett a közgazdasági minisztert iktatták be. Azzal, hogy a kartelek kérdését kiveszik a kereskedelmi miniszter hatásköréből, külön kartelgazdasági kérdést csinálnak. A nemzetközi kartelek ugyanolyan elbánás alá helyezése, mint a hazai karteleké, könnyen a külföldi tőke elijesztésére vezet. Hibásnak tartja a vitás kérdéseknek a királyi Kúria elé való utalását, mert ott kizárólag gazdasági és nem jogi kérdések lesznek eldöntendők. Távol kell tartani a Kúriát, e magas és legnagyobb tekintélyű bíróságunkat a gazdasági élet hullámzásától. A javaslatot elfogadja. Szterényi József bárót hatalmas, másfél óráig tartó beszéde után lelkesen megéljenezték. A karteltörvény és a gazdasági válság Fellner Henrik szólalt fel ezután, aki az ipari termelés szempontjából szól a kérdéshez. Hangoztatta, hogy kartel- és vámvédelem nélkül ipart egyetlen országban sem lehet fenntartani. A karteltörvény hívei a javaslattól a mezőgazdasági válság enyhülését várják. Csodálkozik ezen, mert az iparcikkek árai törvények segítségével nem befolyásolhatók. Arra is figyelemmel kell lenni most már a vállalkozásoknak, hogy a kartelek, amelyekre kalkulációikat építették, egyik napról a másikra megszüntethetők. Az is lényeges számukra, hogy a szomszéd államokban sehol sem található fel a karteltörvényhez hasonló rendszabály, pedig ezekkel szemben kell felvennünk a versenyt. Kétségtelen, hogy politikai okok szüleménye ez a törvény ... Az iparellenes agitáció és az iparellenes hangulat kérdésével foglalkozik ezután és hivatkozik arra, hogy az iparcikkek drágulása világjelenség. 1913 óta ez a drágulás Magyarországon kisebb mint Németországban, Ausztriában, vagy Csehországban. Lehetetlen azt kívánni, hogy az iparcikkek ára hasonló mértékben essék, mint a gabona ára. Azzal az állítással szemben, hogy a vámvédelem csak néhány száz ember érdekeit szolgálja, hangoztatja, hogy itt több, mint másfélmillió ember érdekéről van szó. Feltétlenül híve Bethlen István gróf politikájának és az ország soha sem tudja meghálálni, amit a miniszterelnök Magyarország belső konszolidációja és méltó európai elhelyezkedése szempontjából tett. De a kormány helytelenül járt el akkor, amikor az iparellenes kampány valósággal pszichózissá fajult és nem lépett fel idejében nagy határozottsággal az ipar védelmére. Ezután a javaslat egyes intézkedéseit bírálta és kifogásolta, hogy túlságosan beleavatkozik egyik-másik intézkedés a gazdasági életbe. A kinövések kiküszöbölésére irányuló törekvést mindig helyesli, de a javaslat nem ad támpontot arra, hogy milyen cselekedet veszélyezteti a jó erkölcsöt, vagy pedig a javaslat szerinti közjót. Fellner Henrik a törvényjavaslatot nem fogadja el. A felsőház a vitát holnap tíz órakor folytatja. Az ülés két óra után ért véget. Szörnyű vihar és jégverés Németországban Berlinben megállt az autóbuszközlekedés, a vidékről óriási károkat jelentenek Berlin, június 1. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Tegnap órákon át oly hatalmas viharkatasztrófa zúdult a fővárosra, amilyenre alig volt még példa. Tomboló vihar közepette felhőszakadás indult meg. Egyes külvárosokban patakokban folyt a víz. Számos gépkocsi megállásra kényszerült. A külvárosi pályaudvarokon rettentő harcok indultak meg helyért a város belsejébe vezető vonatokon. Számos nőt és gyermeket legázoltak. Az autóbuszok beszüntették a járatokat, ami fokozta a zavart. Sok kisebb építmény összeomlott. A pincék vízzel teltek meg. A tűzoltóknak többszáz esetben kellett segítséget nyújtaniok. Berlin, június 1. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Gettigából jelentik, hogy ott és az egész Vera-völgyben pusztító vihar tombolt. A Hedemünde-Eichenberg vasútvonal töltése többhelyütt teljesen öszszeomlott. Az országút sokhelyütt használhatatlanná vált. Három ház beomlott. Az anyagi kár rendkívül nagy. Münchenből jelentik, hogy Füssenben és környékén az úgynevezett Allgauevidéken vihar, felhőszakadás és jégeső tombolt. Seeg körül a vetések teljesen tönkrementek, úgyszintén a gyümölcsösök is. Még egy órával a vihar után is 80—90 gram súlyú jégdarabok voltak találhatók. Nagy területek órákon át téli táj látványát nyújtották. Detmold, május 31. (Wolff.) Tegnap délután Lippe tartományon olyan viharkatasztrófa vonult végig, amely sokkal nagyobb volt a május 7-iki zivatarnál is. A vihar különösen a tartomány délkeleti részein tombolt T lyuktojás* nagyságú jégdarabok a gabona* és gyümölcs termést teljesen tönkretették. A Niese-folyó Schieder körül több kilométernyi szakaszon kilépett medréből s nagy réteket és mezőket öntött el. Egyes házakba a víz oly rohamosan nyomult be, hogy a lakosoknak csak szomszédok segítségével sikerült az ablakokon át menekülni. (MTI.) Heidelherg, május 31. (Wolff.) A nára virradó éjszaka Heidel(Wolff.) A fiúra berg környékén felhőszakadásszerű eső volt. A város több utcáját elöntötte a víz. (MTI.) Ha nem akar a telefonnál sokáig várakozni, kérje beszélgetéseit meghatározott időre.______ Hölgyek figyelmébe! Sok pénzt takarítanak meg, ha KLEIN ANTAL áruházában vásárolnak. Nyersselymeket, Shantungokat, Buretokat, Crepe de Chineket, Georgetteket, Mousselineket, Mintás Bembergeket és olcsó Műselymeket, Puplinokat, Zefireket, t’anszu Batisztokat, Ripszvásznakat Pikéket, Grenadinokat, Selyemharisnyát, Férfi- és Gyermekzoknit, Női és férfi Fehérneműeket készen és mérték szerint. Fürdőtrikókat, Frottierokat, Törülközőket, Pizsamakermeket 50 féle anyagból. Divatgalérokat Crepe de Chine és Georgettek el, Kesztyűket, Csipkéket Szallagokat Butoráthuzatokat és Mosókat uj mintákkal. fenti Gikkeksi relámit olcsón árusítjuk. Jöjjön hozzánk vásárolni, örömet szerzünk Önnek olcsó áramú és jó áruink kitűnő minősége révén. KLEIN ANTAL Divatnagyáruháza Alapítva 1889. Higy-utca 53. (Anacsa-utca sarok)