8 Órai Ujság, 1931. június (17. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-02 / 122. szám

mi JÚNIUS 2 ÓíaiujslG KEDD 3. OLDAL A kartelj­avaslatot tárgyalta ma a felsőház Szterényi József báró és Fellner Henrik a tőke megvedését követelte. (Saját tudósítónktól.) A felsőház mai­­ felesét tíz órakor nyitotta meg Wlassics Gyula báró elnök. ....................... A mai ülés napirendjére tizennégy különböző­­törvényjavaslatot és jelentést tűztek ki. A felsőház vita nélkül elfogadta az érték­papírpiac helyesebb szabályozása céljából a Pénzintézeti Központ közbejöttével alakult rész­vénytársaságnak adható adó- és illetékkedvez­ményekről szóló, a házadó alá eső ingatlanok ille­tékkiszabási alapul vehető törvényszerű leg­kisebb értékének leszállításáról szóló törvény­­javaslatokat, valamint a legfelsőbb állami szám­széknek az 1921—22.,­­ 1922—23. és 1927—28. évi zárszámadási jelentéseit, az egyes külállamok­­kal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvény módosításáról és a cukorrépa termeléssel és a cukorgyártással kap­csolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló, a Budapesten kelt magyar-osztrák vasúti for­galmi államszerződés becikkelyezéséről szóló, az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló római nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről, valamint az irodalmi és művészeti tulajdon tár­gyában Montevideóban kelt nemzetközi szerző­dés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. A magyar-osztrák barátsági békéltető eljárást te­rülészt­ott bírósági eljárásról szóló szerződésre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásánál Balogh Jenő szólalt fel. örömmel üdvözölte a javaslatot, mert ez újabb jelensége a nemzet­közi jog ama fejlődésének, mely államok között ilyen szerződésekkel újabb kapcsolatokat teremt. Reméli, hogy az egész emberiség haladására és a békés együttműködésre ad alapot ez a szerződés és reméli, hogy a magyar nemzet haladását is szolgálni fogja a törvény. Kifogásolja azonban, hogy a törvényjavaslat cí­mében a Wien szó szerepel, mert ez ellentétben­­áll a magyar nyelv helyességével. A javaslatot különben elfogadja. Ezután a felsőház általánosságban és részle­tekben is elfogadta a javaslatot. Vita nélkül elfogadták az országos bizottság jelentését a villamosenergia fejlesztéséről, veze­téséről és szolgáltatásáról szóló törvényjavaslat egyes szakaszain történt módosításokra vonatko­­­zóan. Általános érdeklődés közepette tértek át ezután a karteljavaslat vitájára. Kaltenecker Viktor előadó hosszabb be­szédben ismertette a különböző gazdasági irányok fejlődését és változásait. Főként a szabadverseny különböző fázisaira mutatott rá és ennek alapján hivatkozott arra, hogy abban a harcban, amelyet a piacok biztosításáért foly­tatnak, meg kell változtatnia az állam eddigi magatartásának, mert feltétlenül beavatkozásra van szükség. Ezután részletesen ismertette a ja­vaslat egyes intézkedéseit és hivatkozott arra, hogy a nemzetközi kartelek nemzetközi szabá­lyozásának gondolata már régebben felvetődött és igen nagy tekintélyű gazdasági és jogi szak­emberek vallják, hogy a nemzetközi­ szabályo­zást meg kell előznie a nemzeti törvénynek, az egyes országok szerinti szabályozásnak. Végül hangsúlyozta, hogy ez a javaslat nem kísérleti törvény, hanem olyan intézkedés, amely szug­­gesztív erejével el fogja érni, hogy megnyugtatja a kedélyeket és segít kijegecesedni a karteletikát, ami rend­kívül fontos eredmény lenne. Kéri a javaslat elfogadását. Szterényi József báró szólalt fel elsőnek a javaslathoz. Először általánosságban leszögezi, hogy miért szavaz a javaslat ellen. Véleménye szerint szabályozásra szükség van, de ennek a szabályozásnak nem szabad a gazda­sági életbe való belenyúlást is jelenteni. A ja­vaslat benyújtásakor az ipari kartelek elleni pa­naszok uralták a helyzetet. Akkor a mezőgazda­­sági volt a domináló szempont és annak javítása volt a cél. Ma az egyetlen remédium ebben a kérdésben egy nemzetközi kartel létesítése. Amíg nemzetközileg nem szabályoztatik az­ agrárter­melés, az exportkontingens kérdése, addig nincs orvosság, amellyel a­ helyzeten javítani lehetne. A mezőgazdasági tervekkel szemben állanak a nemzetközi ipari kartelek és Briand javaslata éppen az, hogy a nemzetközi ipari kartelek kielégítsék az ipari államokat és akkor ők enge­délyezik majd a preferenciákat a mezőgazdasági államoknak. Nem lehet tudni, hogy a Briand-féle javaslat nem akar-e a Loucheur-féle kartel szervezet előfutár­ja lenni? Ezután ismertette Szterényi báró Loucheur kartelfelfogását, majd hangoz­tatta, hogy sajnálja, hogy a londoni gabona­­konferencia az oroszok állásfoglalása miatt eredménytelenül oszlott szét. A kényszertársulás gondolatával már 1918- ban, kereskedelmi miniszter korában foglalko­zott, amikor előre látta a háború után szükség­szerűen bekövetkező ipari válságot és ekkor az iparnak kényszert­omásokba való tömörülését akarta elérni. Nemzeti vonatkozásban tehát ez nem új gondolat, de nemzetközi vonatkozás­ban új. A kontingentálás alapján kötött magyar, osztrák és magyar-olasz kereskedelmi szerződéseket véleménye szerint csak kartelekkel lehet keresztülvinni, hogy az simán lebonyolítható legyen. Azért hozta fel ezeket a körülményeket, hogy rámutasson arra­, hogy ma forradalom van a gazdasági életben egész európaszerte. Ilyen jelentőségek mellett, amikor teljesen ki­alakulatlan a helyzet, óvatosnak kell lenni a gazdasági törvények alkotásánál, mert különben könnyen összeütközésbe juthatunk a világ­gaz­dasági irányzatokkal. Egyedül magyar szem­pontból nem lehet e kérdéseket megoldani. — A­ kartelek a termelés szempontjából gyak­ran nélkülözhetetlen tényezők, azonkívül ténye­zői a népek gazdasági közeledésének is. Nemzet­közi vonatkozásban a kartelek politikai veszedelmet is jelenthetnek a nemzetközi tőkében rejlő hatalomnál fogva. Lehetnek azonban helyzetek, amikor a kartel egy­egy termelési ág termelésének szabályozása érde­kében fontos és az állam érdekében is szükséges. Utal a kényszerkartelek rendszerére, amelyet Né­metország teremtett és amellyel például a szén­­termelést is szabályozni tudta. — Ha a visszaélések folytán a beavatkozás szüksége előáll... — Már elő is állott! — hangzik el egy közbe­szólás. — ... Nem akarom védeni a kart­eleket, — folytatja Szterényi. — Indokolt, hogy a kar­­teleket a kormány figyelemmel kísérje, ameny­­nyiben ez nem jelent beavatkozást a gazdasági életbe. A beavatkozás csak addig terjedhet, amíg nem veszélyezteti a vállalkozói kedvet és a tőke biztonságát. A törvénytől nem vár olyan nagy hatást, mint mások, de ha megszünteti a súrlódást a mező­­gazdaság és az ipar között, akkor szükséges volt, hogy idehozzák. Majd a kartelek által előidézett áralakulá­sokról beszél. A magyar ám árának a külföl­diekkel való összehasonlítása sokszor nem he­lyes, mert külföldön esetleg mások az adózási viszonyok és a közterhek. Ezután a javaslat egyes intézkedéseit bírálja. Helyesli, hog­y a javaslat, amikor ellenőrzés alá helyezi a karteleket, megvédi, őket mindenféle zsarolással szemben és helyes az is, hogy a ma­gánérdekek érvértesítését rendes bírói útra tereli. ­ Speciális SHELL autóolajok palackokban Minden SHELL töltőállomáson kaphatók. Csak az olaj árát fizeti. Vásároljon SHELL olajcsekkfüzetet Ön pénzt takarít, „VER-KO" Cipőt mert igen tartós, elegáns és olcsó VEH-KO tiplik IV. Múzeum­ körül 33 Helyes a javaslatnak az ellenőrzés tekintetében követett módszere is. Súlyos hibának tartja azon­ban, hogy a kereskedelmi miniszter helyett a köz­­gazdasági minisztert iktatták be. Azzal, hogy a kartelek kérdését kiveszik a kereskedelmi miniszter hatásköréből, külön kartelgazdasági kérdést csinálnak. A nemzet­közi kartelek ugyan­olyan elbánás alá helye­zése, mint a hazai karteleké, könnyen a kül­földi tőke elijesztésére vezet. Hibásnak tartja a vitás kérdéseknek a királyi Kúria elé való utalását, mert ott kizárólag gazdasági és nem jogi kérdések lesznek eldöntendők. Távol kell tartani a Kúriát, e magas és legnagyobb te­kintélyű bíróságunkat a gazdasági élet hullám­zásától. A javaslatot elfogadja. Szterényi József bárót hatalmas, másfél óráig tartó beszéde után lelkesen megéljenez­ték. A karteltörvény és a gazdasági válság Fellner Henrik szólalt fel ezután, aki az ipari termelés szempontjából szól a kérdéshez. Hangoztatta, hogy kartel- és vámvédelem nélkül ipart egyetlen országban sem lehet fenntartani. A karteltörvény hívei a javaslattól a mezőgaz­dasági válság enyhülését várják. Csodálkozik ezen, mert az iparcikkek árai törvények segítsé­gével nem befolyásolhatók. Arra is figyelemmel kell lenni most már a vállalkozásoknak, hogy a kartelek, amelyekre kalkulációikat építették, egyik napról a másikra megszüntethetők. Az is lényeges számukra, hogy a szomszéd államokban sehol sem található fel a kar­teltör­vényhez hasonló rendszabály, pedig ezekkel szemben kell felven­nünk a­ versenyt. Kétségtelen, hogy politikai okok szüleménye ez a törvény ... Az iparellenes agitáció és az iparellenes hangulat kérdésével foglalkozik ezután és hivat­kozik arra, hogy az iparcikkek drágulása világjelenség. 1913 óta ez a drágulás Magyarországon kisebb mint Németországban, Ausztriában, vagy Cseh­országban. Lehetetlen azt kívánni, hogy az iparcikkek ára hasonló mértékben essék, mint a gabona ára. Azzal az állítással szemben, hogy a vámvédelem csak néhány száz ember érdekeit szolgálja, hangoztatja, hogy itt több, mint másfélmillió ember érdekéről van szó. Feltétlenül híve Bethlen István gróf politiká­jának és az ország soha sem tudja meghálálni, amit a miniszterelnök Magyarország belső konszolidációja és méltó európai elhelyezkedése szempontjából tett. De a kormány helytelenül járt el akkor, amikor az iparellenes kampány valósággal pszichózissá fajult és nem lépett fel idejében nagy határo­zottsággal az ipar védelmére. Ezután a javaslat egyes intézkedéseit bírálta és kifogásolta, hogy túlságosan beleavatkozik egyik-másik intézkedés a gazdasági életbe. A ki­növések kiküszöbölésére irányuló törekvést min­dig helyesli, de a javaslat nem ad támpontot arra, hogy milyen cselekedet veszélyezteti a jó erköl­csöt, vagy pedig a javaslat szerinti közjót. Fellner Henri­k a törvényjavaslatot nem fo­gadja el. A felsőház a vitát holnap tíz órakor foly­tatja. Az ülés két óra után ért véget. Szörnyű vihar és jégverés Németországban Berlinben megáll­t az autóbuszközlekedés, a vidék­ről óriási károkat jelentenek Berlin, június 1.­­ (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Teg­nap órákon át oly hatalmas vihar­katasztrófa zúdult a fővárosra, amilyenre alig volt még példa. Tomboló vihar közepette felhőszaka­­dás indult meg. Egyes külvárosokban pata­kokban folyt a víz. Számos gépkocsi meg­állásra kényszerült. A külvárosi pályaudva­rokon rettentő harcok indultak meg helyért a város belsejébe vezető vonatokon. Számos nőt és gyermeket legázoltak. Az autóbuszok beszüntették a járatokat, ami fokozta a zavart. Sok kisebb építmény összeomlott. A pincék vízzel teltek meg. A tűzoltóknak többszáz esetben kellett segít­séget nyújtaniok. Berlin, június 1. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Gettigá­­ból jelentik, hogy ott és az egész Vera-völgyben pusztító vihar tombolt. A Hedemü­nde-Eichen­­berg vasútvonal töltése többhelyütt teljesen ösz­­szeomlott. Az országút sokhelyütt használhatat­lanná vált. Három ház beomlott. Az anyagi kár rendkívül nagy. Münchenből jelentik, hogy Füssenben és kör­nyékén az úgynevezett Allgauevidéken vihar, fel­hőszakadás és jégeső tombolt. Seeg körül a veté­sek teljesen tönkrementek, úgyszintén a gyümöl­csösök is. Még egy órával a­ vihar után is 80—90 gram súlyú jégdarabok voltak találhatók. Nagy területek órákon át téli táj látványát nyújtották. Detmold, május 31. (Wolff.) Tegnap délután Lippe tartomá­nyon olyan viharkatasztrófa vonult végig, amely sokkal nagyobb volt a május 7-iki zivatarnál is. A vihar különösen a tarto­mány délkeleti részein tombolt T lyuktojás* nagyságú jégdarabok a gabona* és gyümölcs­ termést teljesen tönkretették. A Niese-folyó Schieder körül több kilométernyi szakaszon kilépett medréből s nagy réteket és mezőket öntött el. Egyes házakba a víz oly rohamo­san nyomult be, hogy a lakosoknak csak szomszédok segítségével sikerült az ablako­kon át menekülni. (MTI.) Heidelherg, május 31. (Wolff.) A nára virradó éjszaka Heidel­(Wolff.) A fiúra berg környékén felhőszakadásszerű eső volt. A város több utcáját elöntötte a víz. (MTI.) Ha nem akar a telefonnál sokáig várakozni, kérje beszélgetéseit meghatározott időre.______ Hölgyek figyelmébe! Sok pénzt takarítanak meg, ha KLEIN ANTAL áruházában vásárolnak. Nyersselymeket, Shantungokat, Bure­tokat, Crepe de Chineket, Georgetteket, Mousselineket, Mintás Bembergeket és olcsó Műselymeket, Puplinokat, Zefireket, t’anszu Batisztokat, Ripszvásznakat Pikéket, Grenadinokat, Selyem­harisnyát, Férfi- és Gyermekzoknit, Női és férfi Fehérneműeket készen és mérték szerint. Fürdőtrikókat, Frottierokat, Törül­közőket, Pizsamakermeket 50 féle anyagból. Divatga­lérokat Crepe de Chine és Geor­gettek el, K­eszty­űket, Csipkéket Szallagokat Butoráthuzatokat és Mosókat uj mintákkal. fenti Gikkeksi relám­­it olcsón árusítjuk. Jöjjön hozzánk vásárolni, örömet szerzünk Önnek olcsó áramú és jó áruink kitűnő minősége révén. KLEIN ANTAL Divatnagyáruháza Alapítva 1889. Hi­­­gy-utca 53. (Anacsa-utca sarok)

Next