8 Órai Ujság, 1937. július (23. évfolyam, 147-172. szám)
1937-07-02 / 147. szám
A közjogi géniusz vita nélkül, ünnepélyes egyhangúsággal szavazta meg ma a képviselőház a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot, miután az előzetes tárgyalások során sikerült kiküszöbölni az eredeti törvénytervezetből azokat az elgondolásokat, amelyekkel szemben úgy ellenzéki, mint kormánypárti oldalon aggályok merültek fel. A törvény történelmi jelentőségéhez méltó komoly tanácskozások meghozták a kívánatos eredményt: ma olyan javaslat került a képviselőház elé, mely szerencsés formában egyezteti össze a nemzeti szuverenitás elvét azzal a mélységes tisztelettel és lojalitással, mely az államfő személyét körülveszi s ezt a mintaszerűen alkotmányos szellemű közjogi alaptörvényt már nyugodt lelkiismerettel szavazhatta meg a Ház. így ' történt Ez a szép és felemelő „„ui/.” a nemzet ” .Hosrthy Miklós kori új személye és érdemei iránt, ünnepélyesen demonstrálja azt a mélységes bizalmat és megbecsülést, mely a legválságosabb időkben, a legszenvedélyesebb politikai harcok közepette is egyesíteni tudta a nemzetet Horthy Miklós körül. A kormányzói jogkör kiterjesztése elsősorban ennek az őszinte bizalomnak következménye, de alapvető közjogi kívánalmak is sürgették, hogy az idevonatkozó törvényben mutatkozó hiányokat végleges és határozott formában rendezzék. A rendezés módjában és formájában újból diadalmasan emelkedett ki a magyar nemzet alkotmányos géniusza, az az ősi hagyományokon kifinomodott közjogi érzék, mely annyi történelmi sorscsapáson keresztül, idegen népek ellenséges gyűrűjében törhetetlenül megőrizett és fenntartott bennünket. Ezen az alkotmányos szellemen nem fogott sem csábítás, sem fenyegetés. Volt idő, amialkotó és nemzetfenntartó géniusz apró-cseprő kis vitákban, ma már szinte komikusan és érthetetlenül ható közjogi szócsatákban élte ki magát. De ezek a közjogi futamok a gazdasági jólét és külpolitikai biztosság langyos légkörében, most utólag megállapíthatjuk, nagyon hasznosaknak bizonyultak, megőrizték az alkotmányos szellem rugalmasságát és a közjogi érzék elevenségét. A levitézlett reformkorszak ezen a közjogi érzéken vált nevetségessé és bukott meg diktatúrás törekvéseivel és ez a közjogi géniusz a legfőbb biztosítékunk a jövőben is mindenfajta külföldről importált parancsuralmi jelszóval és diktatúrás próbálkozással szemben. HÍZIPÉLDÍHL Budapest, 1937 július 2. péntek r d ' Offtaiussie XXIII. évfolyam Főszerkesztő: Bethlen András Alapította: Nadányi Emil 147. szám Külföldre szökött Surgoth Jenő Nagy lelkesedéssel fogadta el a Ház a kormányzói javaslatot Ez a törvény a nemzet egységét erősíti meg — mondotta Darányi miniszterelnök Történelmi nevezetességű ülésre ült össze ma délelőtt a magyar képviselőhöz. A Darányi-kormány bemutatkozásakor kormányprogramként jelölte meg a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról szóló törvényjavaslat előkészítését. Ma délelőtt került a képviselőház plénuma elé ez a nagyfontosságú alkotmányjogi javaslat, amelynek tárgyalására a képviselőház tagjai szinte teljes számban felvonultak. Már jóval 10 óra előtt gyülekeztek a képviselők a Ház folyosóin és a törvényhozók nagy többsége a mai ünnepélyes alkalomból sötét ruhában jelent meg a Házban. A folyosókon kisebb-nagyobb csoportok alakultak, amelyekben a politikai helyzet örvendetes átalakulását és egy komoly, a lelkekben gyökeredző nemzeti egység megteremtésének lehetőségeit vitatták meg. Pártkülönbség nélkül mindenki éppen a ma tárgyalásra kerülő kormányzói törvényjavaslatra hivatkozott, amely fényes bizonyítéka annak, hogy nagy kérdésekben nincs különbség a pártok felfogása között és mindenki csak a nemzet érdekét tartja szem előtt. * A a* JtiOfy .. Jíkac ; iÜ&(Z —• e • „Ragaszkodunk az ősi királyság intézményéhez" Negyed 11 után szólaltak meg az ülés kezdetét jelző csengők. Ekkor már az ülésterem karzatain helyet foglalt a közönség és néhány pillanat alatt benépesedtek a padsorok. Csak a szélsőbaloldali helyek maradtak üresen: a mai ünnepélyes képviselőházi ülésen nem vettek részt a szociáldemokrata párt tagjai és a polgári képviselők közül távolmaradt, az ülésről Csoór Lajos is. A kormány legtöbb tagja megjelent az ülésen s itt voltak a pártvezérek is, akik mögött zárt sorokban helyezkedtek el a párttagok. Sztranyavszky Sándor elnök tíz perccel fél 11 előtt nyitotta meg az ülést. Bejelentette, hogy napirenden a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról szóló törvényjavaslat szerepel s felhívta Ángyán Béla előadót szólásra. Az előadó beszédében rámutatott arra, hogy a javaslat tárgyalási rendjét illetően a törvényhozásban képviselt pártok abban egyeztek meg, hogy ezt a javaslatot az általános és részletes vita mellőzésével kívánják letárgyalni. A pártok eme elhatározásában a nemzeti egység nagyszerű megnyilatkozását látja. (Helyeslés.) Ez dokumentuma annak, hogy nagyjelentőségű alkotmányjogi kérdésekben akkor, amikor azokat a parlamenti metódusok szerint kellő módon előkészítették, a pártok között mélyreható ellentétek nincsenek. « i- - - -■* , ' ■ t-gj címzi, a nemüzeti oritejapci, rl -.kumentálja ennek az ülésnek solymnitása is, s ugyanez a szellem hatotta át a bizottsági tárgyalás menetét is. A benyújtott indokolások mind azt célozták, hogy minél tökéletesebb legyen a törvényjavaslat. Eckhardt Tibor a bizottságban klasszikusan fejezte ki ezt az egyetértést, amikor azt mondta, hogy nem mint ellenzék ülnek le a javaslat tárgyalásához, hanem mint magyar emberek. (Általános nagy taps a Ház minden oldalán.) Előadói beszédében nem akar semmiféle magyarázatot adni, hogy ne adhasson alkalmat vitára, hanem csak fejezetenként ismerteti a javaslatot és kiemeli az indokolás fontosabb közjogi megállapításait. Beszéde további részében a kormányzói intézménnyel kapcsolatos kérdésekről hosszabb fejtegetésbe bocsátkozik, amelynek során hangsúlyozza, hogy az államforma megváltoztatásáról nem volt és nem is lehetett szó, mert minden körülményei között ragaszkodnunk kell az ősi királyság intézményéhez. (Általános nagy taps és helyeslés minden oldalon.) Az előadó ezután kérte a javaslat általánosságban való elfogadását. Az elnök szavazásra tette fel a kérdést, mire a Ház tagjai egyhangúlag nagy lelkesedés közben általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadták a törvényjavaslatot. A miniszterelnök beszéde Darányi Kálmán miniszterelnök emelkedett ezután szólásra. — Úgy érzem, — kezdte beszédét, — hogy kötelességmulasztást követnék el, ha most, amikor a Ház ezt az egyik legfontosabb közjogi kérdésünket szabályozó törvényjavaslatot egyhangúan elfogadni szíves volt, a kormány részéről is köszöntet ne mondanék azért az állásfoglalásért, amelyet ebben a kérdésben pártkülönbség nélkül a Ház minden részéről tanúsítottak. Ez az állásfoglalás külföldön és belföldön egyaránt a leghatásosabban bizonyítja, hogy a nemzet szempontjából döntő jelentőségű kérdések megolá-