8 Órai Ujság, 1938. március (24. évfolyam, 48-68. szám)
1938-03-01 / 48. szám
1938 MÁRCIUS 1. KEDD GRIGER MIKLÓS MEGHALT Mély részvéttel, és elmerengve emberi dolgoknak, harcoknak és harcosoknak elmúlásán, állunk Griger Miklós korai ravatalánál. Egy hete még itt volt közöttünk, bár akkor is már betegségtől elgyötörve, hogy a parlamentben elmondja beszédét a mezőgazdasági munkásjavaslatról, szót emelve a falu és a tanya dolgos népéért. Olyan küzdelem volt már ez, mint a vitézé a harctéren, akit golyók jártak át, a sorsa menthetetlen és ő még féltérdre ereszkedve is forgatja hősi szablyáját, az utolsó lélegzetvételig. Ez a beszéd volt Giiger Miklós hattyúdala és méltóbban nem is búcsúzhatott volna attól a színtértől, amely oly sok küzdelmének, nemes harcainak, nem egyszer szenvedésének, de mindig hősi helytállásának volt másfél évtizedes tanúja. Pap volt, a lelke tele hittel, szeretettel, ember volt, tele jósággal, sugárzó bizalommal, politikus volt, tele a jellem szilárdságával, a hősi bátorság kiállásával, az örök politikai eszményekért való meg nem alkuvó és törhetetlen lelkességgel. Sorsa: az örök ellenzékiség volt, mert mindig a még jobbat, a még többet, az eszményt sokat és az eszményi jót akarta az ország és a nép számára, amelyet oly végtelenül szeretett. Azt mondják, legutóbb, amikor a külföldön Ottó királyfinál járt, a királyfi meg- * dicsérve törhetetlen kitartását, így bíztatta: — De, ha egyszer hazakerülök, legyen nyugodt, kedves Grigor, gondom lesz magára! Mire az öreg harcos így válaszolt: — Nem lehet, felség. Ismerem magamat. Mert, ha egyszer felséged hazakerül, egész biztos, hogy én leszek az első alázatos ellenzéke felséged kormányának. Része volt rengeteg keserűségben, üldöztetésben, amely, azt mondhatni, végigkergette az egész országon, de elnémítani nem tudta. Életének utolsó pillanatáig benne lobogott a tűz, az igazság nemes szenvedélye, mindig ott akart lenni a harcolók, a megfosztottak, a megsértettek táborában. Amit a hatalom soha nem tudott elérni, azt elvégezte a halál: — a „vörös pap“ elhallgatott. A mostani elgyávult, megalkuvó és meghunyászkodó időkben végtelen veszteség, ha egy ilyen gerinc összeroppan, ha megszakad egy ily bátor szó és megszűnik dobogni egy ilyen tiszta, igaz és nemes szív. * Kedvezményes szentföldi utazás. Április 26-án indul az, „Adriatica" szalongőzöse dr. Patai József főszerkesztő részvételével a Múlt és Jövő ezidei szentföldi társasutazása. Időtartam három hét és a programban szerepel Palesztinának minden bibliai és új nevezetessége. Az utazásban olyanok is részt vehetnek, akik rokoni látogatás, vagy gazdasági kapcsolatok létesítése céljából óhajtanak Palesztinába utazni. Prospektust küld és részleges felvilágosítással szolgál a Múlt és Jövő szerkesztősége, V., Vadász u. 11. HÍNDEN KINKSAILÓ már cds 1 ■ t Ö 1 köteles alkalmazotti adat- és szabadság-nyilvántartást vezetni. Árusítja könyv- vagy kartoték-formában: MINERVA Kossuth Lajos-u. 20 A halottaságyon .. . Ma éjszaka pár perccel éjfél után a Szent Imre-kollégiumi lakásán meghalt Grigor Madós, a harcoslelk bicskei plébános, a Jovasberényi kerület országgyűlési képviselője, akit azúj ezredéve kiüldözött a képviselőházból, de aki hosszú harcok és ötszörös bukás után mégis visszakerült a parlamentbe. Griger Miklós budapesti tartózkodása alatt mindig a pesti Szent Imre-kollégium egyik vendégszobájában szállt meg. Most is megszakítás nélkül két hónapja lakott a kollégiumban, ahol az egyik második emeleti vendégszobában szállásolták el a nagybeteg papot. Griger Miklós évek hosszú sora óta súlyos szívbajban szenvedett s betegsége az utóbbi időben viszérgyulladással súlyosbodott. Tegnap a késő esti órákban visszavonult szobájába. Ma kora reggel, amikor az intézet szolgája bement Griger szobájába, megdöbbenéssel látta, hogy Griger Miklós halottsápadtan, mozdulatlanul fekszik ágyán. Azonnal fellármázta az egész kollégiumot. Bárd János prefektus rögtön a vendégszobába sietett és egy pillantást vetve az ágyra, megrendülten állapította meg, hogy Griger Miklós meghalt-vezetői régóta próbálták rábeszélni, hogy vonuljon vissza a politikai élettől, mivel a szíve nem bírja az állandó izgalmakat. Angina pectoris ... A kollégium vezetősége azonnal értesítette a halálesetről a IX. kerületi tisztiorvosi hivatalt, ahonnan pár perc múlva tisztiorvos érkezett a helyszínre és megállapította, hogy Griger Miklóst éjfél után pár perccel álmában érte a halál. Angina pectoris ölte meg. Bár a prefektus közvetlenül a vizsgálat után feladta Griger Miklósnak „sub conditione“ a haldoklók szentségét és egyben intézkedett, hogy az első gyászmisét elmondják a halott apát lelki üdvéért. A gyászmisét Marcell Mihály egyetemi tanár mondotta és azon megjelentek a kollégium gyászszalagos diákjai is. A prefektus a halálesetről azonnal értesítette a halott Griger Bicskén élő nővérét, valamint káplánjait, akik Griger Miklós politikai munkássága idején a plébánia ügyeit intézték. Azonkívül bejelentette a halálesetet a háznagyi hivatalnak és értesítette Griger Miklós titkárát és rokonságát is. Addig, amíg a rokonság nem intézkedik, a szobát a kollégium vezetősége lezáratta és oda senkit nem engednek be. Griger Miklósnak nagyon sok szenvedést okozot szívbaja és éppen ezért politikai barátai, valamint pártjának, az egyesült kereszténypártnak Az utolsó beszéd Giiger Miklós azonban nem engedett ezeknek a kéréseknek, hanem tovább folytatta politikai tevékenységét. Legutóbb a képviselőház február 18-iki ülésén mondott szociális érzésektől átfűtött, hatalmas beszédet a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról szóló javaslat tárgyalásánál. Ezen a napon reggel, mikor beszédének elmondására a Házba érkezett, orvosának kíséretében jött a parlamentbe. Beszéde kezdetén annyira rosszul érezte magát, hogy megkérte a Házat, mondhassa el ülve beszédét Tekintve, hogy a házszabályok ezt nem engedik meg, az elnökség legnagyobb sajnálatára kénytelen volt a kérést visszautasítani, azonban intézkedett, hogy a nagybeteg Griger Miklós lábai elé kis párnás zsámolyt tegyenek. Griger az egész beszéd alatt ezen a párnás zsámolyon pihentette beteg lábát. A hatalmas beszéd után, amelyet nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők is megtapsoltak, Griger Miklós azonnal elagyta a parlament épületét és a Szent Imre kollégiumban lévő lakására ment, ahol napokon keresztül őrizte az ágyat. Pár nappal ezelőtt még azt tervezte, hogy lemegy a kőszegi választásra és végigmegy a tolnai kerületben is, azonban erre sem került már sor, mert nem érezte magát elég erősnek az útra. Ezért úgy Tolnára, mint Kőszegre levelet írt a választókhoz, akiket arra hívott fel, hogy Kőszegen Kovács Sándor püspöki tanácsost, Tolnán pedig Knefély Ödönt támogassák. Tegnap este fél kilenc órakor a nagybeteg Grigor még telefonált az egyik hétfői lap szerkesztőségébe és aggódó hangon érdeklődött a kőszegi választás eredménye iránt. Amikor meghallotta, hogy Hindy Zoltán öt szavazattal győzött, szemrehányásokat tett magának, hogy nem ment le Kőszegre és nem dolgozott ő is a keresztény párti jelölt érdekében. Ugyanakkor elmondta, hogy a jövő hetet részben Bicskén, részben Sóskúton akarja eltölteni, ahol teljesen visszavonul a politikától, hogy egészségét helyreállítsa. Griger Miklós váratlan halála nagy megdöbbenést keltett városszerte. A Szent Imre kollégium telefonja reggel óta állandóan cseng, a hallban diákcsoportok állanak és adják meg az érdeklődőknek a felvilágosítást. Temetéséről egyelőre még nem történt intézkedés, majd a háznagyi hivatal és a rokonság kő- SACHA GUITRY A SZERELEM GYÖNGYEI CECILE SOREI, • ZACCONI Az első előadás mindemiap mérsékelt bolgkrral. CSAK CAPITOL Veszélyes üzem az autó, de különösen veszélyes tulajdonosára, ha nincsen szavatossági biztosítása. 3 zösen fogják megállapítani, hol és mikor kisérik utolsó útjára a magyar politikai élet nagy halottját. Egy hősi harcos élettörténete Griger Miklós 1888-ban született Körmöcbányán. Középiskoláinak elvégzése után Besztercebányán a népnevelő és hittudományi főiskolát hallgatta, majd a budapesti Tudományegyetem hittudományi fakultásán teológiai doktorátust szerzett. Többször járt Németországban, ahol a lelkipásztorkodás ügyeit, továbbá a szociális és antialkoholista mozgalmakat tanulmányozta. A keresztény publicisztikának és az egyházi irodalomnak régi, kitűnő munkása volt, akinek igen sok cikke és értekezése jelent meg a különböző keresztény lapokban. Nagyobb röpiratot írt „Lelkipásztor az antialkoholizmus szolgálatában“ címmel. 1910-ben néppárti programmal fellépett Lukács László akkori miniszterelnök ellen és mivel ezt a lépését püspöke nem helyeselte, áthelyeztette magát a székesfehérvári egyházmegyébe és Sóskuton lett plébános. A Károlyi-forradalom alatt az elsők egyike volt, aki szót emelt a forradalom ellen. Fejér vármegyének 1919 február 3-án tartott közgyűlésén nyíltan hangoztatta ellenforradalmár voltát és pártolta gróf Károlyi József bizalmatlansági indítványát. Magatartása miatt a bolsevisták sokat üldözték. Mindkét nemzetgyűlésen a csornai választókerületet képviselte keresztényszocialista programmal. A frankügy kapcsán első volt, aki élesen megtámadta őrgróf Pallavicini Györgyöt magatartása miatt. Gömbös Gyulát miniszterelnöksége idején sokat támadtak, ezért az 1935-ös választásokkor kiadták a jelszót, hogy „a vörös pap nem kaphat mandátumotTényleg kisebbségben is maradt a választásokon és csak 1937 februárban, Hadnagy Domokos halála után nyerte el a lovasberényi mandátumot. Griger Miklós már 1921 óta betegeskedett. Szívbaja mindjobban elhatalmasodott rajta és töbször vált kritikussá állapota, de életereje mindig legyőzte a súlyos betegséget. Egyszer a vonaton lett annyira rosszul, hogy az éppen vele utazó Prohászka Ottokár püspök meggyóntatta és feladta az utolsó kenetet. Később misézés közben támadta meg egy alattomos roham, de mindig újból és újból erőre kapott és nagy odaadással s elhivatottsággal végezte munkáját. A legitimista mozgalomnak is évekig volt mozgató ereje. .PÁTRIA kávéházban (holnaptól) a világhírű tenorista A PÁRISI CASINO DE PARIS ATTRAKCIÓJA (Budapesten először) EGRESSY ÉS 17 TAGÚ ZENEKARA DÉNES JÓZSI