8 Órai Ujság, 1943. augusztus (29. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-02 / 172. szám
1943 augusztus 2, hétfő XXIX. évfolyam, 172. szám . 1943 augusztus 3-án, kedden: A nap kel 5.23 ó., nyugszik 20.16 ó. j A hold kel 7.26 ó., nyugszik 21.29 ó. Főszerkesztő: Bethlen András Főmunkatárs: Dr. Kertész Róbert Antal István az önbizalom sorsdöntő fontosságáról Bomlás kezdődött az Imrédy-pártban . ENERGIKUS OLASZ CÁFOLAT ELLENSÉGES ÁLHIREKRE Elkeseredett harcok Szicíliában A feltétlen megadás örök szégyene volna Itáliának * *; ~ . .' ' . ‘ ‘ f . • ... v t ' . Olaszországban a fasizmus felszámolása következetesen tovább folyik. A legjelentősebb lépés ezen a téren azoknak a külön szakértőbizottságoknak a felállítása, melyek minden fasiszta rendelkezést felülvizsgálnak abból a szempontból, hogy mennyire felelnek meg az alkotmányos szabadságnak. Kevésbbé világos a helyzet külpolitikai vonatkozásban. Kétségtelenül megállapítható, hogy az olasz kormány és közvélemény egyértelműleg visszautasítja a feltétlen megadás gondolatát, melyet becstelennek tart és amely különben sem hozná meg Itália számára az óhajtott békét. A Messaggero különbséget tesz belső és külső szabadság között és azt írja, hogy „keserű tréfa volna, ha csak azért akarnánk visszaszerezni belső szabadságunkat, hogy azt rögtön elveszítsük a külső ellenséggel szemben. Ha az ellenség nem változtatta meg magatartását Olaszországgal szemben, Olaszországnak sem szabad megváltoztatnia a magáét az ellenséggel szemben.“ A Tribuna szerint a feltétel nélküli megadás örökös szégyent és Olaszországnak a nemzetek között utolsó helyre való visszaszorulását jelentené, de jelentené a nyomor és bosszú örökségét, az egész ország csatatérré változását és a legszentebb hagyományok elpusztulását. Mindebből világos, — és ezt egyformán látják Berlintől Bernig, Ankaráig és Lisszabonig mindenütt — hogy a feltétlen megadás követelése nem vezethet eredményre. Ebből a szemszögből nézve jelentős az a negatívum, hogy az utolsó 48. órában az angolszász idegháború vezetői nem is operáltak már ezzel a követeléssel. Róma új külügyminisztere, Guariglia, annak a reményének adott kifejezést, hogy most már szóhoz juthat a diplomácia is és Olaszország végre saját külpolitikát csinálhat. Csak természetes és a helyzet hallatlanul kényes voltából következik, hogy egyelőre — és nyilván még egy jó ideig — sehol semmi nyomát nem láthatjuk a Guariglia kijelentéséből logikusan várható lépéseknek, sőt minden oldalról csak a legerélyesebb cáfolatokat olvashatjuk, melyek szerint semmiféle fegyverszüneti vagy békeajánlatokról nincsenek tárgyalások. A Vatikánból — és nemcsak a Vatikánból — viszont fokozott diplomáciai tevékenységről érkeznek tudósítások. A szovjet kormány a török és a svéd kormányhoz intézett jegyzéket a politikai menekültek ügyében. A szövetségesek lépése Stockholmban igen nagy feltűnést keltett. A svéd kormány azon az állásponton van, hogy a lépés Svédország jogát sérti. A svéd külügyminisztériumban kijelentették, hogy semleges kormány nem köteles befogadni külföldieket, ezzel szemben arra sem kötelezhető, hogy menekültek ügyében a nemzetközi egyezményekkel ellentétes magatartást tanúsítsanak. Egyébként a háborús bűnöző fogalma különböző módon értelmezhető. Svédország mindenkor a maga módján értelmezte a menedékjog alkalmazását. A svéd kormány álláspontját körülbelül a Socialdemokraten fejezi ki, amely a következőket írja: Ebben az esetben azonban nincsen szó belpolitikai ellenfelek védelméről, hanem háborús bűnözőknek egy nemzetközi törvényszék által való megbüntetéséről. Mindenesetre elképzelhető, hogy olyan esetek fordulhatnak elő, amikor azok az elvek, amelyeket Svédország menekültek ügyében alkalmazott, nem alkalmazhatók. Madrid nem vonja meg a menedékjogot Madrid, aug. 1. (NST) A spanyol fővárosban hivatalosan nem vették tudomásul Roosevelt kijelentését a menedékjogról. Politikai körökben ezzel kapcsolatban kijelentették, hogy a spanyol válasz nem lehet kétséges. Spanyolország nem hajlandó, hogy Amerikától előírásokat fogadjon el a lovagiasság kérdésében. A menedékjog ezenkívül az új spanyol rendszer uralma alatt túlságosan jelentékeny szerepet játszott, mintsem, hogy azt kérdésessé lehetne tenni. Az új Spanyolország sok vezető személyisége csupán azért van még életben, mivel a polgárháború első hónapjaiban külföldön menedéket és védelmet kapott. A menedékjog tiszteletben tartása a spanyolok számára ma egyet jelent önmagunk tiszteletben tartásával. Madridban különösen nyomatékosan mutatnak rá az angolszász követelés kereszténytelen jellegére. Az üldözöttek védelme a kereszténység hagyománya. Ezt a hagyományt még a protestáns és kis Hollandia sem szegte még 1918- ban, mennyivel inkább vissza kell utasítania a katolikus és saját méltóságára büszke Spanyolországnak az idegen beavatkozást ebben a kérdésben, — hangoztatják Madridban. Stockholm, aug. 2. (Bud. Tud.) A brit kormány utasította ankarai, berni, buenosairesi, lisszaboni, madridi, stockholmi és vatikáni diplomáciai képviselőit, hogy az illetékes kormányok tudomására hozzák a brit kormánynak azt a kívánságát, hogy ne adjanak menedéket politikai menekülteknek. Amennyiben az említett semleges kormányok politikai menekülteket fogadnának be, a brit kormány ebben azoknak az elveknek megsértését látná, amelyekért az egyesült nemzetek harcolnak és amelyeket minden rendelkezésükre álló eszközzel érvényre akarnak juttatni. Hasonló lépést tettek az Egyesült Államok stockholmi, ankarai, madridi, lisszaboni, berni, vatikáni, valamint buenosairesi képviselői. Dublinben semmiféle diplomáciai lépés nem történt a szövetségesek részéről. Az amerikai külügyminisztériumban kijelentették, hogy Írország az angol blokád következtében nem érhető el politikai menekültek által. A Corriere della Sera vezetését Ettore Janni vette ái Róma, aug. 1. (Stefani) Vasárnaptól kezdve a „Corriere della Sera“ irányítását Ettore Janni, az ismert író és liberális újságíró vette át, aki vezető szerepet töltött be ennél a lapnál, mielőtt az csatlakozott a most megszűnt rendszerhez. (MTI)