A 7 napról, 2001. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
2001-07-05 / 27. szám
Környezetvédelmi fórum Vásárhelyen Körmünkre égett a környezetszennyezés úr.Wés Zoltán országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke tartott lakossági-szakmai fórumot június 27-én Hódmezővásárhelyen, a Városháza dísztermében. Ezt megelőzően dr. Rapcsák András polgármester, országgyűlési képviselő társaságában a mártélyi üdülőterületet tekintette meg. A fórumot Rapcsák András nyitotta meg, a város környezetvédelmi beruházásait ismertetve. Említést tett a korszerű szennyvíztisztító telepről, a szilárdhulladék-lerakóhely megépítéséről, az energiatakarékos közvilágításról és a geotermikus közműrendszerről, valamint a külföldi tőkeberuházásból, állami segítség nélkül megépült csatornarendszerről. Elmondta, hogy hamarosan megkezdődhet a 47-es út négysávosítása és a tehermentesítő út megépítése, ami jelentősen lecsökkenti a városon keresztülhaladó járműforgalmat. Hódmezővásárhelyen háromszáznegyven közmunkás dolgozik a zöldterületek karbantartásán. A szúnyogirtásra ügyein az önkormányzat kiadta a megbízásokat, de regionális összefogás nélkül nem érhetnek el kellő eredményt. Iskoláinkban a környezetvédelmi nevelés magas szinten valósul meg. Végezetül Mártély egyedülálló természeti értékeire hívta fel az elnök figyelmét, és a terület rendbehozatalához kérte a segítségét. A következő terület a levegőszennyezés, melyre nem megoldás, ha bezárják a környezetszennyező gyárakat. A gyárak által kibocsátott szennyezőanyag mennyisége eltörpül az autók által termelt szennyezés mennyisége mellett. Az egyik legsúlyosabb probléma ezen a téren, hogy a kamionosok a fizető-autópályák helyett szívesebben választják az ingyen igénybe vehető utakat, melyek városokon, településeken haladnak keresztül. Az önkormányzatok kitehetnek tiltó táblákat, de az igazi megoldást az jelentené, ha a vasúti szállítást olcsóbbá tennék, és a kamionok keresztülhaladnának ugyan az országon, csak éppen nem keréken. A szemét a legnagyobb probléma Dr. Illés Zoltán előadása elején félig tréfásan megjegyezte, hogy a vásárhelyieknek nem tud mit mondani a környezetvédelemről, ezért országos ügyekről fog beszélni. Mindenekelőtt kijelentette, hogy Magyarországon a környezetvédelem nem prioritás. A rendszerváltás óta a kormányok mindig a következő négy évre halasztották a cselekvést, ami eddig működött is, de a küszöbön álló uniós csatlakozás miatt a 2002-ben megválasztott kormány már nem teheti meg ezt. Egyébként, ha nagyon akarják, Magyarországot akkor is felveszik az unióba, ha nem tudunk megfelelni az uniós előírásoknak, csak éppen nagy összegű támogatásoktól esne el az ország. 3000 milliárd forintra lenne szükség, hogy elérjük egy közepesen fejlett nyugat-európai ország színvonalát, ami a jelenlegi költségvetés mellett húsz évet venne igénybe. Egyébként Magyarország komoly erőfeszítéseket tett az utóbbi időben, s csak négy területen kért a kormány halasztást. A környezetvédelmi prioritási lista élén a hulladékkérdések állnak. Ezen a téren teljes a rendezetlenség, különösen a veszélyes hulladékokat illetően. Fontos szerepe van a tudatformálásnak, enélkül nehezen valósítható meg a szelektív hulladékgyűjtés, és ha meg is valósul, megfelelő háttéripar nélkül nem működik. A szelektív szemétgyűjtést sok helyen csak a jelentős összegű támogatások miatt végzik, a feldolgozás nem történik meg. A második helyen a szennyvíztisztítás, csatornázás területe áll, ahol számos visszaélés történt, a nagy pénzeket felvették, csatorna viszont nem épült. Másrészt az önkormányzatok állami támogatás nélkül nem mernek belevágni az építésbe, pedig a csatornázás hosszútávú befektetés, és a nagy befektetők invesztálnak pénzt ilyen vállalkozásokba. Néha egyéni érdekek győznek feltételeit, hogy kényszeríthessék a nem bekötőket. Kruzslicz István több problémát is felvetett felszólalásában, és azzal a kérdéssel fordult Illés Zoltánhoz, hogy az állam miért nem támogatja az alternatív energiaforrások elterjedését. A Környezetvédelmi Bizottság elnöke elmondta, hogy míg egyes nyugati országokban külön törvények vannak az alternatív energiaforrásokról, nálunk egyetlen szélerőmű van Ajka térségében. A napenergiával az a legfőbb gond, hogy hatékony tárolása nem megoldott. A szél- és napenergia világméretű elterjedésének legfőbb akadálya, hogy ellentétes lobbik működnek, akiknek nem érdeke az újítás. Illetve még nem. Amíg ki nem vették az utolsó cent hasznot a kőolajból, szó sem lehet ennek más energiaforrásokkal való helyettesítéséről. gyűlés tárgyalni fogja annak jogi A rövid előadás után lehetőség nyílt arra, hogy a hallgatók kérdéseket tegyenek fel dr. Illés Zoltánnak. Aczél Ferenc a csatornázással kapcsolatban jelezte, hogy azoknak, akik rácsatlakoztak a hálózatra, többet kell fizetniük azok miatt, akik nem kötöttek rá. Van-e végrehajtási rendelet ezzel kapcsolatban? — kérdezte. Illés Zoltán elmondta, hogy vannak olyan települések, ahol a polgárok szabályosan könyörögnek a csatlakozásért. A közösségi érdekek, sajnálatos, módon, gyakran ütköznek egyéni érdekekbe. Dr. Lázár János politikai főtanácsadó hozzátette, hogy a júliusi közgyűlés egyik napirendi pontja lesz ez a probléma. Városi szinten ötven százalék a bekötési arány, ami egyes városrészekben jóval magasabb, más városrészekben viszont jóval alacsonyabb. A köz Az elnök népszavazást javasol A fórumot követő sajtótájékoztatón dr. Illés Zoltán először egy szigetszentmiklósi környezetszennyezési ügyről beszélt. Veszélyes hulladékok lerakása talaj- illetve vízszennyezést okozott. Mártélyról szólva az elnök kijelentette: érdemes arra, hogy a magyar kormány környezetvédelmi és vízügyi költségvetéséből rendbehozatala bekövetkezhessen. Ember és természet együttélését példázhatná, ha a vízminőség megőrzése érdekében lépések történnének. Ugyanis ahol szemét van, ott nincs turizmus. A természetvédelmi és az idegenforgalmi érdekek szorosan összefonódnak. 325 millió forintra lenne szükség az iszapkotrásra, csatornázásra és a természetvédelemmel kapcsolatos bemutatóközpont létrehozására. Tájékoztatást kér a Környezetvédelmi Felügyelőségtől, hogy miért nem vezethetik a mártélyi iszapot felhígítással a Tiszába, holott tudomása van arról, hogy Szegednél nagyobb töménységű iszapot is beleengednek a folyóba. A másik helyi jellegű probléma, amelyhez hozzászólt, a veszélyes hulladék lerakó építése. Anélkül, hogy az ügyben állást foglalna, azt javasolta a beruházóknak, gondolják meg alaposan, hogy szabad-e, illetve kell-e egy ilyen lerakót létesíteni Hódmezővásárhely határában, mivel az EU nem támogatja az ehhez hasonló létesítmények létrehozását. A városnak pedig meg kellene adni a lehetőséget, hogy népszavazással dönthesse el, akarja-e a veszélyes hulladéklerakó szomszédságát. Kokovai Péter