A 7 napról, 2001. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

2001-07-05 / 27. szám

Környezetvédelmi fórum Vásárhelyen Körmünkre égett a környezetszennyezés úr.­­Wés Zoltán országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke tartott lakossági-szak­mai fórumot június 27-én Hódmezővásárhelyen, a Városhá­za dísztermében. Ezt megelőzően dr. Rapcsák András pol­gármester, országgyűlési képviselő társaságában a mártélyi üdülőterületet tekintette meg. A fórumot Rapcsák András nyitotta meg, a város környezet­védelmi beruházásait ismertet­ve. Említést tett a korszerű szennyvíztisztító telepről, a szi­­lárdhulladék-lerakóhely meg­építéséről, az energiatakarékos közvilágításról és a geotermikus közműrendszerről, valamint a külföldi tőkeberuházásból, álla­mi segítség nélkül megépült csatornarendszerről. Elmondta, hogy hamarosan megkezdőd­het a 47-es út négysávosítása és a tehermentesítő út megépíté­se, ami jelentősen lecsökkenti a városon keresztülhaladó jár­műforgalmat. Hódmezővásár­helyen háromszáznegyven köz­munkás dolgozik a zöldterületek karbantartásán. A szúnyogirtás­ra ügyein az önkormányzat kiad­ta a megbízásokat, de regioná­lis összefogás nélkül nem érhet­nek el kellő eredményt. Iskolá­inkban a környezetvédelmi ne­velés magas szinten valósul meg. Végezetül Mártély egyedül­álló természeti értékeire hívta fel az elnök figyelmét, és a terület rendbehozatalához kérte a se­gítségét. A következő terület a levegő­­szennyezés, melyre nem megol­dás, ha bezárják a környezet­­szennyező gyárakat. A gyárak ál­tal kibocsátott szennyezőanyag mennyisége eltörpül az autók ál­tal termelt szennyezés mennyi­sége mellett. Az egyik legsúlyo­sabb probléma ezen a téren, hogy a kamionosok a fizető-au­tópályák helyett szívesebben választják az ingyen igénybe ve­hető utakat, melyek városokon, településeken haladnak keresz­tül. Az önkormányzatok kitehet­nek tiltó táblákat, de az igazi megoldást az jelentené, ha a vasúti szállítást olcsóbbá tennék, és a kamionok keresztülhalad­nának ugyan az országon, csak éppen nem keréken. A szemét a legnagyobb probléma Dr. Illés Zoltán előadása ele­jén félig tréfásan megjegyezte, hogy a vásárhelyieknek nem tud mit mondani a környezet­védelemről, ezért országos ügyekről fog beszélni. Minde­nekelőtt kijelentette, hogy Ma­gyarországon a környezetvéde­lem nem prioritás. A rendszer­­váltás óta a kormányok mindig a következő négy évre halasz­tották a cselekvést, ami eddig működött is, de a küszöbön álló uniós csatlakozás miatt a 2002-ben megválasztott kor­mány már nem teheti meg ezt. Egyébként, ha nagyon akarják, Magyarországot akkor is felve­szik az unióba, ha nem tudunk megfelelni az uniós előírások­nak, csak éppen nagy összegű támogatásoktól esne el az or­szág. 3000 milliárd forintra lenne szükség, hogy elérjük egy kö­zepesen fejlett nyugat-európai ország színvonalát, ami a jelen­legi költségvetés mellett húsz évet venne igénybe. Egyébként Magyarország komoly erőfeszí­téseket tett az utóbbi időben, s csak négy területen kért a kor­mány halasztást. A környezetvédelmi prioritá­si lista élén a hulladékkérdések állnak. Ezen a téren teljes a ren­dezetlenség, különösen a ve­szélyes hulladékokat illetően. Fontos szerepe van a tudatfor­málásnak, enélkül nehezen va­lósítható meg a szelektív hulla­dékgyűjtés, és ha meg is való­sul, megfelelő háttéripar nélkül nem működik. A szelektív sze­métgyűjtést sok helyen csak a jelentős összegű támogatások miatt végzik, a feldolgozás nem történik meg. A második helyen a szenny­víztisztítás, csatornázás terüle­te áll, ahol számos visszaélés történt, a nagy pénzeket felvet­ték, csatorna viszont nem épült. Másrészt az önkormányzatok állami támogatás nélkül nem mernek belevágni az építésbe, pedig a csatornázás hosszútávú befektetés, és a nagy befekte­tők invesztálnak pénzt ilyen vál­lalkozásokba. Néha egyéni érdekek győznek feltételeit, hogy kényszeríthes­­sék a nem bekötőket. Kruzslicz István több problé­mát is felvetett felszólalásában, és azzal a kérdéssel fordult Illés Zoltánhoz, hogy az állam miért nem támogatja az alternatív energiaforrások elterjedését. A Környezetvédelmi Bizottság el­nöke elmondta, hogy míg egyes nyugati országokban külön tör­vények vannak az alternatív energiaforrásokról, nálunk e­­gyetlen szélerőmű van Ajka tér­ségében. A napenergiával az a legfőbb gond, hogy hatékony tá­rolása nem megoldott. A szél- és napenergia világméretű el­terjedésének legfőbb akadálya, hogy ellentétes lobbik működ­nek, akiknek nem érdeke az újí­tás. Illetve még nem. Amíg ki nem vették az utolsó cent hasz­not a kőolajból, szó sem lehet ennek más energiaforrásokkal való helyettesítéséről. gyűlés tárgyalni fogja annak jogi A rövid előadás után lehető­ség nyílt arra, hogy a hallgatók kérdéseket tegyenek fel dr. Illés Zoltánnak. Aczél Ferenc a csator­názással kapcsolatban jelezte, hogy azoknak, akik rácsatlakoz­tak a hálózatra, többet kell fizet­niük azok miatt, akik nem kötöt­tek rá. Van-e végrehajtási rende­let ezzel kapcsolatban? — kér­dezte. Illés Zoltán elmondta, hogy vannak olyan települések, ahol a polgárok szabályosan könyörögnek a csatlakozásért. A közösségi érdekek, sajnálatos, módon, gyakran ütköznek egyé­ni érdekekbe. Dr. Lázár János politikai főtanácsadó hozzátette, hogy a júliusi közgyűlés egyik napirendi pontja lesz ez a prob­léma. Városi szinten ötven szá­zalék a bekötési arány, ami egyes városrészekben jóval ma­gasabb, más városrészekben vi­szont jóval alacsonyabb. A köz­ Az elnök népszavazást javasol A fórumot követő sajtótájé­koztatón dr. Illés Zoltán először egy szigetszentmiklósi környe­zetszennyezési ügyről beszélt. Veszélyes hulladékok lerakása talaj- illetve vízszennyezést oko­zott. Mártélyról szólva az elnök kijelentette: érdemes arra, hogy a magyar kormány környezet­­védelmi és vízügyi költségveté­séből rendbehozatala bekövet­kezhessen. Ember és természet együttélését példázhatná, ha a vízminőség megőrzése érdeké­­ben lépések történnének. Ugyanis ahol szemét van, ott nincs turizmus. A természetvé­delmi és az idegenforgalmi ér­dekek szorosan összefonód­nak. 325 millió forintra lenne szükség az iszapkotrásra, csa­tornázásra és a természetvéde­lemmel kapcsolatos bemutató­központ létrehozására. Tájékoz­tatást kér a Környezetvédelmi Felügyelőségtől, hogy miért nem vezethetik a mártélyi isza­pot felhígítással a Tiszába, ho­lott tudomása van arról, hogy Szegednél nagyobb töménysé­gű iszapot is beleengednek a folyóba. A másik helyi jellegű prob­léma, amelyhez hozzászólt, a veszélyes hulladék lerakó épí­tése. Anélkül, hogy az ügyben állást foglalna, azt javasolta a beruházóknak, gondolják meg alaposan, hogy szabad-e, illet­ve kell-e egy ilyen lerakót léte­síteni Hódmezővásárhely hatá­rában, mivel az EU nem támo­gatja az ehhez hasonló létesít­mények létrehozását. A város­nak pedig meg kellene adni a lehetőséget, hogy népszava­zással dönthesse el, akarja-e a veszélyes hulladéklerakó szomszédságát. Kokovai Péter

Next