AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 7. évfolyam (1965)
1965 / 2-3. sz. - SZEMLE - KŐHEGYI MIHÁLY: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962
Sajnálható csupán, hogy a kötet értékes eredményeit az 1960. évi népszámlálás anyagának feldolgozása nem gazdagíthatta. Ennek oka abban keresendő, hogy a legutóbbi népszámlálásnak csupán az előzetes adatai álltak a kutatók rendelkezésére a kötet nyomdába adásáig. A kötet által is bizonyított hazai történeti demográfiai kutatások előrehaladása azonban biztos ígéretet jelent arra, hogy e legfrissebb adatok értékesítésével sem marad adós a tudomány. Magyarország történetidemográfiájának nagy összefoglaló kézikönyvéhez célszerűen hozzátartozik az a jól használható válogatott történeti demográfiai bibliográfia, amely az elemző feldolgozásokban is hasznosítást nyert. A jelenlegi szinten levonható legmegnyugtatóbb következtetések számszerű adatait összegezik végül a kötethez kapcsolt „Történeti Demográfiai táblázatok", és kutatóink értékes törekvéseit a külföld számára is megismerhetővé teszi a célszerűen méretezett orosz és angol nyelvű összefoglalás. Egészében megállapíthatjuk: a kötet szerzőinek és szerkesztőinek munkássága hasznos feladatot teljesített, és a történettudományok számos területén új tudományos törekvések ébresztője és elősegítője lehet. HORVÁTH PÁL A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 1962 Bp. 1962. 159 l. Örvendetes jelenség, hogy hazánk legnagyobb agrártörténeti jellegű múzeuma, a Mezőgazdasági Múzeum, eddigi füzetsorozata mellett terjedelmében nagyobb, színvonalában igényesebb kötettel lépett a nyilvánosság elé. Világszerte kevés az olyan jellegű intézet, mint a mezőgazdaság fejlesztését és az iskolán kívüli agrároktatást múzeológiai eszközökkel segítő Magyar Mezőgazdasági Múzeum — szögezi le Matolcsi János, aki a mezőgazdaság szocialista átalakulásából adódó múzeumi feladatokkal foglalkozik cikkében. A hasonló jellegű külföldi kulturális intézmények a célkitűzés, a működési terület, a munkamódszer és szemlélet különbözősége miatt eltérő típusúak, leggyakrabban néprajzi színezetűek, vagy a mezőgazdaságnak csak valamely ágára specializálódtak. Egyetlen intézmény sem mulaszthatja el káros következmények nélkül munkaterületének, feladatainak gondos felmérését és körülhatárolását, a legmegfelelőbb munkamódszerek kidolgozását. A szerző körültekintő elemzése éppen ezért igen hasznos a továbbfejlődés szempontjából. A közelmúltban múzeumi kiállításaink elvi-módszertani vonatkozásaival általában (Katona Imre,1 Fejős Imre,2 Szentléleky Tihamér,3 Eri István,4 Barbarits Lajos,3 Uzsoki András,6 Korek József,7 Ikvai Nándor,8 Vargha,László,9 Garai Tibor10), de régészeti (Kralovánszky Alán,11 Korek József,12 Salamon Ágnes,13 Oroszlán Zoltán,14 Bóna István—Kalicz Nándor—Oroszlán Zoltán,15 Alföldy Géza,16 Szilágyi János17) és természettudományi kiállításainkkal speciálisan is (Kecskeméti Tibor,18 Törő Imre,19 Garai Tibor20) sokat foglalkozott szakirodalmunk. Sajnálatos, hogy éppen agrártörténeti ki- Katona Imre : Múzeumok szerepe a népművelésben. Múzeumi Közlemények, (ezentúl: MK). 1962/1.38—1.12. 2 Fejős Imre : A múzeumlátogatás művészete. MK 1962/1. 50—51. 1. 3 Szentléleky Tihamér : A győri Xantus János Múzeum új kiállításai. MK 1902/2. 9 — 14. 1. 4 Éri István : Múzeumaink szerepe és tevékenysége népművelési célkitűzéseink megvalósításában. MK 1903/1. 35—46. 1.; Uő: A székesfehérvári István Király múzeum új állandó kiállításáról. MK 1963/4. 32-7. 1. 3 Barbarits Lajos : Eredeti és nem eredeti tárgyak a múzeumban. MK 1963/1. 47—52. 1. 6 Uzsoki András : A szombathelyi Savaria múzeum új állandó kiállításai. MK 1963/1. 52—6. 1. 7 Korek József : A soproni múzeum új állandó kiállításai a Fabricius Házban. MK 1963/2. 46 — 50. 1. 8 Ikvai Nándor : A Jászság története c. állandó kiállítás Jászberényben. MK 1963/2. 50—54. 1. 8 Vargha László : Magyar szabadtéri néprajzi múzeum. MK 1963/3. 13—9. 1. 40 Garai Tibor : Gondok és gondolatok dióhéjban. MK 1963/3. 25—7. 1. 11 Kralovánszky Alta : Néhány gondolat készülő régészeti kiállításainkhoz. MK 1964/2. 28 — 32. 1. 12 Korek József : Új régészeti kiállítás Nyíregyházán. Archeológiai Értesítő (ezentúl: AÉ), 1960. 225 — 7. 1. 43 Salamon Ágnes : A szegedi új régészeti kiállítás (1959). AÉ 1961. 131 —2. 1. 14 Oroszlán Zoltán : Még egyszer a szegedi új régészeti kiállításról. AÉ 1962. 113. 1. 43 Bóna István —Kalicz Nándor—Oroszlán Zoltán : A Magyar Nemzeti Múzeum (Történeti Múzeum) új régészeti kiállítása. AÉ 1962. 241—50. 1. 18 Alföldy Géza : Az Aquincumi Múzeum új kiállítása. AÉ 1963. 119 — 20. 1. 17 Szilágyi János : Az Aquincumi Múzeum új kiállításáról. AÉ 1964. 125—6. 1. 13 Kecskeméti Tibor : „A Föld és Élet fejlődéstörténete" kiállítás néhány módszertani problémájáról. MK 1962/1. 43-6. 1. 49 Törő Imre : „Az ember származása és az őskor embere" kiállítás. MK 1962/2. 5—8. 1. 23 Garai Tibor : Néhány tapasztalat az „Ásványok és kőzetek világa" c. múzeumi kiállításról. MK 1962/2. 15-31. 1.