A Gyógyszerész, 1905 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1905-01-15 / 1. szám

A Gyógyszerész. E reactionál tehát a neuronal nitrogénjé­nek 5/7­ része hydrogencyaniddá vegyül. A káli és nátronlúggal megegyező mó­don hatnak a Calciumhydroxyd- és baryum­­hydroxyd oldat is. Ammónia, magnesium­­hydroxyd, továbbá lúgfémcarbonátok hatá­sára azonban kéksav nem keletkezik. Ez az elmélet szempontjából igen érdekes reactio, az ez irányban végzett kísérletek tanúsága szerint, az élő szervezetben sem történik, amennyiben ilyenkor a neuronal egészen elütő módon bomlik. A neuronal e viselkedésének, mondhat­juk, analogonja a chloralhydrat bomlása; a chloralhydrat ugyanis lúgos anyagoktól a kémlőcsőben chloroform keletkezése köz­ben bomlik, míg a szervezetből javarészt urochloralsav alakjában ürül ki. Maró lúgok a neuronalból a bromot is elvonják. Vizes oldatának forralásakor is elbomlik a neuronnal; a forralt oldatból ugyanis ezüstnitrat oldat hozzáadásakor ezüstbromid dús csapadék alakjában ki­válik, míg a hidegen telített vizes oldatból ezüstnitráttól ezüstbromid ki nem válik ; az oldat ugyan észrevehetően megzavarosodik ilyenkor, de ezt csak a neuronalt szeny­­nyező ammóniumchlorid okozza. A neuronalnak a gyógyszerkönyvbe való felvétele esetén Zernik dr. a következő szövegezést ajánlja: Diaethylbromacetamid, neuronal. Fehér, kristályos por; kissé kámforra emlékeztető szagú és keserű, hűtő, de egyúttal csípős ízű. 66—67°-on megolvad. Mintegy 120 s.­r. hideg vízben oldódik; forró víztől elbomlik. Alkohol, aether, úgy­szintén zsíros olajok bőségesen oldják. Ha a készítmény 0 2 gr.-jának 0 1 gr.-nyi sárga metiurioxyddal és 5 cm­ vízzel ké­szült keverékét néhány perezig forraljuk, az oldhatatlan maradékról azon forrón le­öntött folyadékokból kihűlésekor fehér csapadék válik ki, káliumjodid-oldat né­hány cseppjétől a folyadékban bőséges, élénksárga csapadék keletkezik, amely las­sacskán kristályossá és skarlátvörössé válik. Neuronal 0.1 gr.-jának 1 cm3 nátron­lúggal és 4 cm3 vízzel forralás úttán ké­szült oldatához ferrosulfat apró kristályká­­ját és egy csepp ferrichlorid oldatot adván, az újból melegített oldatnak sósavval való megsavanyításakor intensív sötétkék csapa­dék keletkezik. A készítmény telített, hideg vizes oldata ezüstnitrát-oldattól jelentékenyebben meg ne zavarosodjék, hevítéskor azonban sárgás­fehér csapadék váljék ki e folyadékból. A neuronalt sötét helyen óvatosan tart­suk el. CASCARA SAGRADA HATÓ­ANYAGAI. Cascara sagrada, vagy Rhamnus pur­­shiana kérgében lévő fontosabb ható­anya­gok eddigelé ismertetett sajátságainak újabb tanulmányozása során H. A. D. Jowltt a következőket állapította meg: Emodint a kéreg kétségtelenül tartal­maz. E mellett még az emodinnal isomer anyag csekély mennyiségeit is tartalmazza, a­mely a frangula kéregből előállított iso­­emodinnal valószínűleg azonos. A kéregben glykos, továbbá olyan anyag csekély mennyi­sége is van, a­mely savak hatására syrin­­ginsavvá alakul; az anyagot behatóbban Jowlett eddigelé nem vizsgálta. Chrysarobin, vagy chrysophansav, avagy glykosidák jelenlétét, a­melyek hydrolysiskor emodinra, chrysophansavra, vagy rhamnetinra bom­lanak, a szerző meg nem állapíthatta. Korábbi kutatók evvel ellenkező adatai valószínűleg az emodin ama sajátságos viselkedésére vezethetők vissza, hogy az vízben ugyan oldhatatlan, a sagrada-kéreg vizes kivonatában azonban oldható és ez oldatból a használatos oldószerekkel, a­milyenek benzol, aether és chloroform, vajmi nehezen rázható ki. Ha azonban az ilyen keverékhez savat adunk, gyantaszerű anyag válik ki, majd az emodin a nevezett oldószerekben könnyen oldódik. Az emodin e viselkedéséből következtettek emodint képző glykosidák jelenlétére. A Dohme-tól és Le Ploinck-től állítólag elkülönített purs­­hianin, illetőleg cascarin tisztátalan anya­gok voltak. A kéreg 2%-nyi zsiradékot tartalmaz, a­mely az arach­insav rhamnolesteréből, szabad arachinsavból, továbbá a lmolin- és myristinsav glyceridjeiből áll. A rhamnol C20H340 összetételű alkohol, 135— 136°-on olvad és a Power- és LEBs-től a kosamn­­magvakból előállított alkohollal valószínűleg azonos. A rhamnol acethyl-származéka 107°-on olvad. A rhamnol bizonyára a quebrachol- (a­melylyel talán azonos is), a cupreol-, a cinhol-sorozatba tartozik. A kéregből kristályos keserű anyagokat Jowstt­­nek előállítania nem sikerült. A friss és az érlelt (három éven át eltartott) kéreg ható­anyagai között különbözőség megállapítható nem volt. 3

Next