A Hét, 1979 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1979-01-05 / 1. szám
Példás élet a tudomány és a haladás szolgálatában Elena Ceaușescu elvtársnő átveszi a Vegyészek Amerikai Társaságának díszoklevelét — tudományos tekintélye nemzetközi megbecsülésének egyik jelét Új korszak kezdetét jelentette intézetünk, a Temesvári Kémiai Központ életében az 1970-es esztendő. Hazánk kutatási rendszerének nagymérvű korszerűsítése eredményeként viszonylag fiatal tudományos műhelyünk, amely addig az akadémia temesvári kutatóbázisa keretében tevékenykedett, átalakult kémiai kutatóközponttá s a fővárosi Központi Kémiai Intézet közvetlen irányítása alá került, amelyet nagy szakértelemmel és hozzáértéssel immár évek óta dr. Elena Ceaușescu mérnök akadémikus vezet. Nagy előnyt jelentett a kutatómunka erőteljesebb kibontakoztatásában, hogy a kutatóintézetek az egyes szakminisztériumok hatáskörébe és ellenőrzése alá kerültek. Gyakorlatilag ennek volt az eredménye, hogy a kutatólaboratóriumok elsősorban az ipar kutatási feladatainak teljesítésére vállalkoznak. Főleg a kutatási témák összehangolásában, értékelésében, a párhuzamosságok kiküszöbölésében mutatkozik meg a központi irányítás szerepe és jelentősége. Nagy gondot fordítanak például arra, hogy a mellékes vagy csekély gazdasági jelentőségű feladatok, célkitűzések megoldására ne fordítson egyetlen intézet se sok időt és energiát. A kutatóintézetekben és üzemi laboratóriumokban folyó szerteágazó kutatómunkát irányítja, vegyi kutatás sokrétű problémarendszerét fogja össze az Elena Ceaușescu elvtársnő közvetlen, vezetése alatt működő Központi Kémiai Kutatóintézet A kémiai kutatás egyik nagy problémája, hogy az ipar nehezen és ritkán vállalkozik hosszú távú nagyobb kutatási témák támogatására. Általában rövid távú feladatok megoldásával bízza meg kutatóintézeteinket, s csak a konkrét, kézzelfogható eredmények érdeklik. Pedig a kutatás természetéhez, lényegéhez tartozik, hogy nehéz előre megmondani vagy megjósolni a vizsgálódások, a kísérletek eredményeit. Ha előre tudnánk a végeredményt, szükség se lenne a kutatásokra. A Központi Kémiai Kutatóintézet arra törekszik, hogy segítsen és változtathasson ezen a nemegyszer áldatlan helyzeten. Örömmel olvastam a Nature című folyóirat hasábjain azt az interjút, amely Elena Ceaușescu elvtársnőnek az Angol Királyi Kémiai Társaság tagjává választásakor készült, nemzetközi rangú tudósasszony többek között kijelentette, hogy a neki adományozott cím arra is kötelezi, hogy a jövőben hathatósabban munkálkodjon a román és a külföldi kémikusok kapcsolatának ápolásán, szorosabbra fűzésén. A jelek, az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy valóban előrelépés történt ezen a téren. A fejlődő kapcsolatok serkentőleg hatnak hazánk vegyészeti kutató munkájára. Az Elena Ceaușescu elvtársnő vezette Központi Kémiai Kutatóintézet nagy hangsúlyt helyez a növényi hatóanyagok vizsgálatára. A feladat teljesítése azonban közelről sem egyszerű, egyrészt mert a hagyományok nem olyan erősek ezen a téren, másrészt egy ilyen kutatás elvégzésének nemcsak vegyi vonatkozásai vannak. Nemcsak a növényi hatóanyagok szerkezetét kell meghatározni, nem növénytani, farmakológiai haés orvosi kérdéseket is tisztázni kell. Halaszthatatlanul el kell végezni az egyre szigorúbb és igényesebb teszteket, amelyekhez azonban százával kellenek a különböző kísérleti állatok. Nagyon sok a feladat ezen a téren, s pillanatnyilag senki sem vállalja hosszabb távon az ilyen fajta kutatások támogatását. A Vegyipari Minisztériumnak, vélemények szerint, bőkezűbbnek kellene lennie ezen a téren. A temesvári kémiai kutató központ mindannyiunk örömére tovább fog bővülni a következő években. Talán már ebben az évben elkezdődik rég dédelgetett tervünk megvalósítása s az intézet mellett felépül két kísérleti gyártelepünk, ahol félipari keretek között szintéziseket fogunk tudni majd előállítani. Egyik eddigi legnagyobb problémánkat fogja ez megoldani. Szükséges, hogy a nagyobb kutatóintézetek mellett működjön egy ilyen ipari bázis. A fővárosban és Kolozsváron már működnek hasonló egységek, s reméljük, hogy már ebben az évben nálunk is hozzákezdenek több milliós beruházással a kísérleti telep felépítéséhez. Nemcsak kutató, hanem termelési bázis is lesz és kis mennyiségű, néhány tonnányi anyag, előállítását is vállalni fogja. S ez hozzájárul ahhoz, hogy a temesvári kémiai kutatóbázis eredményesebben járuljon hozzá Vegyiparunk fejlődéséhez, vegyészetünk nemzetközi hírnevének öregbítéséhez. Erre ösztönöz valamennyiünket a kiváló tudós, Elena Ceaușescu elvtársnő személyes példaadása, akit születésnapján melegen köszöntünk. KEREK FERENC A szakavatott irányítás távlatai Századunk nyolcadik évtizede a hazai kutatásban a gyökeres fordulat periódusa: a tudomány közvetlen termelőerővé alakul, a kutatás teljes potenciálja a szocialista építés gyakorlati problémáinak megoldására Pártunk történelmi jelentőségű irányul. dokumentumokban lefektetett programja Románia fejlődésének jelen szakaszát valóságos tudományos-műszaki forradalommá teszi, amely nemzetgazdaságunkat a közepes fejlettségű országok sorába emeli. A Kolozsvári Kémiai Intézet munkaközössége idejében megvizsgálta és magáévá tette az országos szintű hatalmas tudományos-műszaki átalakulás keretében ráháruló feladatokat. Majdnem harmincéves töretlen fejlődése során gyűjtött tudományos-műszaki potenciáljának teljes bevetésével, a párt irányvonalaihoz igazodva, a kutató-, oktató- és termelőmunka szerves összeötvözésével komplex tevékenységet bontakoztatott ki. A kutatás fő irányvonalait nemzetgazdaságunk égető kérdéseiből válogattuk ki, oly módon, hogy előzetes tapasztalatainkat minél hatékonyabban értékesíthessük. A várt eredmények nem is maradtak el, néhány kiemelkedő megvalósítást az alábbiakban említünk meg. Csak az 1977-es év folyamán, a kutatóink által kidolgozott eljárással 11 millió lej értékben nyertek vissza platinát, rádiumot, elhasznált ipari katalizátorokból; az ily módon kiküszöbölt (Folytatása a 11. oldalon) BARABÁS ENDRE ERNST R. GILMONT, a Vegyészek Amerikai Intézetének elnöke, az Intézet tiszteletbeli tagját megillető oklevél átnyújtása alkalmából. (Scinteia, 1973. XII. 18.) „A Vegyészek Amerikai Intézetének tiszteletbeli tagjává avatjuk Elena Ceaușescu asszonyt, annak elismeréséül, hogy kiválóan vezet egy nagyhírű tudományos intézetet, kimagasló érdemeiért, amelyeket tanulmányaival szerzett, fontos hozzájárulásáért a tudomány fejlesztéséhez és kiváló eredményeiért az oktatás területén, nemcsak Romániában, hanem világviszonylatban is. Elena Ceaușescu asszony az első külföldi tudós, akinek ezt a címet adományozzuk. Eredményei, amelyekkel a vegyészeti kutatómunkát világviszonylatban magasabb fokra emelte, jelentős hozzájárulás a vegyészet fejlődéséhez világszerte. Tevékenységének köszönhetően a vegyészet előtt ma új távlatok nyílnak. Elena Ceaușescu asszony sokat tett azért, hogy növelje a szakma tekintélyét és rangját.” RICHARD NORMAN professzor, az angol Királyi Kémiai Intézet elnöke, az Intézet „Fellow" címének ünnepélyes átnyújtása alkalmából. (Scinteia, 1978. VI. 14.) „ön kiváló tudós, mind kutatótevékenysége révén, mind az általa döntő szerep által, melyet Románia tudománypolitikájának orientációjában betölt. Ismerjük az ön jelentős hozzájárulását, melyet a makromolekuláris kémia terén nyújt, főként az izoprének polimerizációjához, a szintetikus gumi stabilizálásához és kopolimerizálásához: ennek a munkának az az érdeme, hogy hozzájárul a vegyi folyamatok mechanizmusának jobb megértéséhez, valamint a nagyobb hatékonysághoz a kémiának az emberiség javára való felhasználása tekintetében. Úgyszintén ismerjük azt a rendkívül fontos szerepet, melyet a kémia romániai fejlesztésében tölt be. A bukaresti Központi Kémiai Kutatóintézet vezérigazgatói minőségében a kémiai téren folyó kutatási és fejlesztési tevékenységet irányítja, ezzel egyidőben a fejlett technológia bevezetésén munkálkodik a román vegyiparban. Egy átfogóbb területen ön, a Tudomány és Technológiaügyi Országos Tanács Burájának tagjaként, megosztja a felelősséget a tudománypolitika egybehangolásában és a technológia fejlesztésében." Dr. LUZ OLIVEROS-BELARDO, a maniilai női egyetem alelnöke, a doctor honoris causa bizottság határozatának ismertetése alkalmával. (Scinteia, 1975. IV. 12.) „Rendkívül sokra értékeltük azt az odaadást és tehetséget, amellyel dr. Elena Ceaușescu mérnök, akadémikus a tudományos kutatás és a fejlett technológia modern romániai alkalmazását célzó fejlődési törekvések kérdéseihez viszonyul, mint a bukaresti Központi Kémiai Kutatóintézet vezérigazgatója. Egyben kifejeztük elismerésünket azért a vezető beosztásban végzett munkáért, amelyet társadalmi-politikai téren fejt ki, a tudományos kutatásban rá jellemző akadémiai és alkotó szellemért, amely kiváltotta honfitársai tiszteletét és a külföldi tudósok megbecsülését, amint azt hírneves szervezetek tiszteletbeli tagsága, valamint egész sor külföldi cím, érdemrend és érem, illetve tekintélyes intézmények tiszteletbeli tagsága tanúsítja." NICOLAOS LOUROS, az Athéni Akadémia elnöke, az akadémiai levelező tagság odaítélése alkalmából. (Scinteia, 1976. III. 27.) „Az athéni Akadémia nagyra értékelve Elena Ceaușescu asszony, elsőrendű szerepét a romániai tudományosság fejlődésében, valamint kimagasló kutatási eredményeit, felhasználja megtisztelő athéni tartózkodását, hogy kifejezze reményét és óhaját, hogy a két ország között szorosabbra fűzzük azt a tudományos együttműködést, amelynek célja csakis a közös előny lehet. Tiszteletünk és csodálatunk jeleként az athéni Akadémia Ceaușescu asszonyt a levelező tagok sorába választotta.“ EMANUEL MERINGER professzor, Illinois állam Tudományos Akadémiája Vezetőtanácsának képviselője, az Illinois Állam Tudományos Akadémiája tagját megillető oklevél átnyújtása alkalmából. (Scinteia, 1978. IV. 15.) „A cím odaítélése, az első egyébként, melyet az illinoisi Tudományos Akadémia külföldi személyiségnek adományoz, azt bizonyítja, hogy a vezetőtanács tagjai elismerik az ön kivételes hozzájárulását a kémia terén folyó tudományos kutatás fejlesztéséhez. Fogadja, tisztelt akadémikus nő, a tiszteletbeli címet, melyet Illinois állam általam képviselt Tudományos Akadémiája adományozott egyrészt az ön által képviselt román tudomány érdemeinek, másrészt annak a nemzetközi tekintélynek az elismeréséül, melyet az ön országa vívott ki független politikájával, a világbéke érvényesítéséhez nyújtott aktív hozzájárulásával.“ 3 A HÉT NAPIRENDEN