A Hét, 1985 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Hajók, „hajósok“ új nemzedékei Csillog a Duna a reggeli napfényben, sokáig, gyönyörködve nézem, mielőtt befordulnék a galaci ICEPRONAV, a hajótervező és hajózási kutatóintézet kapuján. De az első csarnokban meg is feledkezem a pompás folyóról: idebent egy kis fantáziával már a nyílt tengerre nyílik kilátás, 1:10-es léptékben. Mert téved, aki azt hiszi, hogy a hajótervezés csak papíron történik: minden elkészül nemcsak rajzban, hanem három dimenzióban is, kicsiben. Az intézet egyedülálló az országban.„ Itt fut össze és nyer megoldást minden technikai probléma, amely a hajógyártással kapcsolatos — mondja Constantin Alexandru, az intézeti pártbizottság titkára. — Mi készítjük a tervrajzokat, és állítjuk elő a technikai dokumentációt az összes hazai hajógyáraknak: Orşovának, Giurgiunak, Olteniţának, Brăilának, Galacnak, Tulceának, Konstancának, Mangáliának, Drobeta-Turnu Severinnek. A technológiatervezésen kívül, természetesen, fontos alapkutatásokat is végzünk. De egyedülálló az intézet munkája azért is, mert tudni való, hogy egy hajó tulajdonképpen egész úszó város, személyzetének lakást, étkezést, mindenféle ellátást kell biztosítania, csak éppen iskolái nincsenek. — És ez a hatalmas úszó test — kerekíti le a rövid bevezetőt Corneliu Cloşcă tervezőmérnök — azonkívül, hogy halad azen, és biztosítja személyzete jó ellátását, munkörülményeit, nem utolsósorban valamilyen rendeltének is megfelel, valamit szállít. Egy hajó megépise és üzemeltetése a lehető legkomplexebb művelet, magas fokú ipari fejlettség kell hozzá. Egy modern óceánjáró vagy egy tengeri olajfúróberendezés legjobb színvonalán reprezentálja egy ország ipari fejlettségét. Tizenöt éves a galaci modern tervezőintézet; a IX. pártkongresszus irányozta elő a létesítését, 1969. december 30-án avatták fel (az alapítólevél ott olvasható a bejáratnál). Ami a modellezést illeti, ez a legújabb módja a tervezésnek, ma már az egész világon elterjedt. Nem nehéz megérteni, hogy a hajótervezésben még nagyobb szerepük van az ellenőrző műveleteknek, mint másutt, hisz sok minden érheti a hajót a nyílt tengeren. Egy próbamedencében nem reprodukálható ugyan bármilyen lehetséges helyzet, de bizonyos körülmények igen, méghozzá egyre több, s a kiszámíthatatlan elemeket, a szeszélyes tengert a kapott adatok alapján számítógépek is segítenek kifürkészni. Alapvető hidrodinamikai problémákra (hogyan viselkedik a hajótest a vízzel való érintkezés során) a próbamedencékben, modellek segítségével összehasonlíthatatlanul megbízhatóbb választ lehet kapni, mint papíron, aminek óriási a jelentősége a hajó biztonsága és a költségek szempontjából egyaránt. Az egyik próbamedence 260 méter hosszú csarnokában vagyunk, ahol a hajó mozgása közben keletkező vízellenállást tesztelik. Kísérőim — Balogh Csaba, Clement Georgescu és Bakó Adolf tervezőmérnökök — kedvesek, türelmesek, a legegyszerűbb műveleteket is részletesen elmagyarázzák. Ezekkel nem terhelem az olvasót, bár igazság szerint nincs olyan apró részlete ennek a munkának, amely ne volna hallatlanul érdekes. Vegyük a legalapvetőbbeket, például a hajócsavar kavitációs próbáját. A kavitációs csatorna messziről olyan, mint egy miniatűr fedett repülőhíd. De nem híd, hanem csatorna, víz forog benne, a csavar a hajótesttel áll, amit persze nem vennék észre, ha Clement Georgescu mérnök nem hívná fel rá a figyelmemet. Magyarra fordítja a szót (medgyesi születésű), hogy ne legyenek nehézségeim a műszaki kifejezésekkel: „Víz és csavar között a viszony, természetesen, itt is ugyanaz, mint a vízen haladó hajón. A víz forgási sebességét a kavitációs csatornában, azaz a hajócsavar fordulatszámát vezérlőasztalon állítjuk be, ugyanitt mérjük a hajtóerőt. Az adatok feldolgozása számítógéppel történik. A kavitációs próba tulajdonképpen a csavar formájának a próbája. Ha nem jól tervezték, a forgási sebességtől légbuborékok keletkeznek, amelyek koptatják a csavart. A hajótest optimális formáját szintén számítógépen kapja meg a tervező, de az újdonság a tervezésben már régen nem ez, hanem a számítógép adatainak gyakorlati próbája a medencében, hajómodellekkel. A modellnek nincs motorja, a medence közepe táján elhelyezett vontatókocsi vezérli. Fiatal mérnök, Adrián Simion állítja be a sebességet, és jegyzi az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó adatokat. — Az így kapott adatok alapján végezzük el a szükséges módosításokat a hajótest formáján, mégpedig úgy, hogy minél kisebb legyen az energiafogyasztás. Ehhez a hullámzást, a hullámok hosszát és magasságát is tekintetbe veszik. A próbamedencékben hullámgerjesztők vannak, mikroprocesszorral működnek, és mindenféle (összetett, kígyószerű stb.) hullámokat elő tudnak állítani. Egyáltalán, a bámészkodó riporternek az az érzése, hogy óriási játékcsarnokba tévedt, ha nem tudná minden hajóskönyvből vagy filmből, hogy itt aztán nem babra megy a játék. Ebben a medencében történik az ország energiaszükséglete szempontjából olyan nagy jelentőségű tengeri olajfúróberendezések modelljeinek a kipróbálása is. Itt is bonyolult hidrodinamikai és más problémákat kell megoldani, az úszótest például fúrás közben felemelkedik a víz fölé. Nemrég próbáltak ki egy olyan úszótartályt is, amely a kitermelt kőolajat a hajóhoz szállítja. Közben már egy másik próbamedence csarnokában járunk, ahol a hajó kormányzását és irányváltoztatását, egyszóval manőverezését ellenőrzik. Balogh Csaba mérnök, aki a hajótervezésben a kormányzáshoz szükséges rádiótechnikai felszerelésekre specializálta magát (Enyeden született, a főiskolát Konstancán és Leningrádban végezte, közben két évig hajózott is) elmondja, hogy a hajómodelleket rádión vezénylik, az adatokat fotogram rögzíti, ezeket aztán egy sztereoszkópikus műszerrel dekódolják, és így állapítják meg a hajó útvonalát és sebességét. (Folytatása a 4. oldalon) KACSIR MÁRIA : Házhoz jön a város — A városiasodás alapja mindenütt az ipar fejlődése. Hogyan igazolja ezt a tételt Uzon község? — Uzon ipari fejlődéséről voltaképpen csak a jelen ötéves tervben beszélhetünk. A község iparát ugyanis még 1979-ben is a szeszgyár képviselte. Azóta a régi gyártelepen felépült a keményítőüzem. Ez Kovászna megye második keményítőgyára, a kézdivásárhelyi mellett. Jelentős vállalat, jelenléte jól érezhető az egész megye ipari termelésében, jövedelmében. Egyébként a vasúton utazók is nyom A HÉT kérdéseire válaszol WILLMANN JOLÁN, Uzon község pártbizottságának titkára, a községi néptanács elnöke bán észreveszik, mikor a vonat befut az uzoni állomásra. Korszerű, új épülete nyomban előtűnik, mintegy a mai Uzon „névjegyeként“. — Ha Brassó felől közeledik az utas, egy még magasabb épületen akad meg a tekintete, még az állomás előtt, a vasúti pálya mellett. . — Az is ebben az ötéves tervben készült el. Gabonasiló és vetőmagtisztító vállalat. A magtisztító kapacitása olyan nagy, hogy más megyék számára is dolgozik. Egyébként nem ez az egyetlen uzeni egység, amelynek „hatóköre“ kiterjed nemcsak Kovászna területére, hanem más megyékre is. Működik nálunk egy útépítő vállalat, amelynek tevékenységét tavaly nyáron több megyére terjesztették ki, korszerű betonutakat épít. Ugyancsak ebben az időszakban jött létre azonban egy mezőgazdasági szállítási vállalat. Említeni szeretném a szövetkezeti varroda "megnyitását. Ez is 1979 óta elért eredményünk. Igaz, hogy ennek a varrodának a jelentősége nem hasonlítható a nagyobb ipari üzemekéhez, de ilyen, most fejlődő községnek az életében, mint a miénk is, számít. A varrodát a műemléknek nyilvánított Pünkösti-kúriában rendeztük be, tulajdonképpen a bodzafordulói szövetkezet részlege. Ami községünk szempontjából igen fontos: asszonyoknak, lányoknak nyújt munkalehetőséget — idehaza. — Eddig csak a községközpont iparát említette. — Uzonhoz hat falusi település is tartozik: Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Bikfalva, Magyaros, Uzonfüzes és Lisznyópataka. Szentivánban működik egy korszerű műmalom, amelynek napi teljesítőképessége száz tonna gabona megőrlése. Lisznyó, Bikfalva lakói részint ingáznak, részint a helybeli termelőszövetkezetben dolgoznak. Az utóbbi fél évtized változásaihoz tartozik az is, hogy három kisebb településünk, Magyaros, Uzonfüzes és Lisznyópataka nem kerül felszámolásra, újra adunk ki építési engedélyt, gondolunk e települések jövőjére is. — Mezőgazdasági fejlődés, változások? — E téren legfontosabb említenivalónk, hogy az ipartelepítéssel egy, időben felépült az állami gazdaság ezer férőhelyes fejőstehénfarmja. Ál(Folytatása a 4. oldalon) 3 A HÉT 1985. január 1 „A falusi lakásépítkezések a helységrendezési és a típustervek alapján valósulnak meg, ami hozzá fog járulni a falusi lakosság életszínvonalának emeléséhez, életfeltételeinek a városiakéhoz való közelítéséhez." NICOLAE CEAUSESCU ,elvtárs kongresszusi Jelentéséből BEKE GYÖRGY ■A HÉT RIPORTJA