A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)

1863-01-08 / 5. szám

5-ik sz. Csütörtök, jan. 8. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva* Egy hónapra...............................1 frt 75 k*. 3 hónapra . . . • • • • • — 6 hónapra....................................... írt Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere­dik szám, földszint. Kiadó-hivatal1: Pest, Ferenczik terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam 1863. Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. A magyar gőzhajósi vállalat érdekében. ív. *) Ellenben gőzhajón szállítva : efV 100 lóerejű­ vontató gőzösön (remorqueur) s négy uszály hajón, melyek mindenike 4000 mérőt bir el, azaz mindössze 16,000 mérőt szállítva, ugyanazon vonalon az utat 80 órára lehet számítni fölfelé, 40 órára le­felé, mi körülbelül 10 napot tesz, s ugyan­csak két heti lerakodási időt számítván, habár 4 uszályhajóról s 4 különböző for­mától a kirakodás hamarabb megtörtén­­hetőnek képzelhető, a kiadások is ezek : Hajóslegénység 24 napra 972 ft 96 kr. 7 mázsa szén óránként 120 óra alatt 840—42 krjával 352 ft 80 kr. Fag­gyu, olaj, fa, stb. . Hidmegnyitási- s horgony­dijak ...... 60 ft -- kr. 30 ft -- kr. 4 uszálykötél 120 ftjával­­ 480 ft 10 percent ko­pásnak ....................... 5 °/o elhasználódás 180,000 ft tőkét képviselő érték­ből a hajószerekben . . 591 ft 60 kr. 2055 ft 36 kr. így a szállítási költség 12.8/oo kraj­­czárba kerül mérőnként s e szerint épen 50 percenttel kevesebbe, mint evezős hajó által. Gőzösöknél a szállítási költségek min­dig egyenlők, s ha az eddigi vontató- és uszály­hajóknál czélirányosabb hajók épít­tetnek , még sekély vízállások sem hat­nak zavarólag a szállításra. Az evezős hajóknál ellenben a szállí­tási költségek, mint már említve volt, a „vontató“k által 800—1000 fttal emelked­hetnek, mi mérőnként 100 li krral emeli a szállítási bért, sőt oly esetek is beálla­­nak, t. i. tavas­szal árvizek alkalmával, még pedig a Tiszán és Száván minden évbe­n„ a Dunán olykor o­l­y­k­o­r, mi­dőn a hajózás 2—3 hónapig, még pedig a kereskedésre nézve legfontosabb évszak­ban, merőben félben szakad. A „vontatók“ költségeit pedig a kö­vetkezendő számítás mutatja ki : 25 ló, egy lóra 1 pesti mé­rő zab hetenként, 6 hét alatt 150 mérő ? ft 50 krjával............................ A vontató bevétele mint fe­nébb számítottuk . . 1125 ft levonva a költséget 862 ftot, marad 263 ft, vagy­is lövőnként 10 ft 50 kr. Mivel azon­ban a fogatok rendesen 5—6 földmivesei, egyik-egyik 50—55 ftot keres egy uta­zással, ha szerencsés az ut; ha ellenben, — a mi 2—3 útban mindig megszokott történni, 1—2 ló kihül, ez felemészti a nyereséget, ha t. i. valami szerencsétlen­ség miatt oda nem vész mindannyi jó s nehány ember is. Medgyaszay István. *) A HI. czikkben a „regie“k helyett olv­ r­g­i­e­t. — A „Triester Ztt.“ jan. 3 iki számában a következő igen érdekes czikket olvassuk : Ta­gadhatatlan, hogy a kereskedelmi körök a Szi­­szek-Steinbrücki vasútvonal megnyitása által Szi­szeket kereskedelmi fontossághoz juttaták, és még­is tény, hogy ez a Sziszek nem töltötte be azon szerepet, mely jogosan megilleti, s reá is ruházta­­tott. Ennek különfélék az okai. Mindenek előtt a Száva akadályai tartóztatják föl az üzlet biztos menetét, az által, hogy vize gyakran oly sekély , miszerint sü­rgetés szükség, a Száva medré­nek szabályozása annyira, hogy a hajózás felaka­­dás nélkül folytattathassék hullámain. Egyik te­temes hátramozdítója a sziszeki forgalom felvi­rágzásának a Duna gőzhajó társaság is, mely a kereskedést nem mozdítja elő. Az okokat kihalla­tatlanul nem lehet gáncsolni, — hanem annyi tény, hogy azok hatásai égbekiáltók , s valamig ezen társaság ezégének első sza­vát tettleg meg nem változtatja, a Száván nem fog megfelelni az igényeknek és kivánalmaknak. Ezen vonal segítségért kiált, jöjjön az bárhonnan, úgy tetszik, mintha rendszerül tűzte volna maga elé a D. G. T., hogy a Szávára csak össz­pontosítva irányozza hajóit, s nem folytonosan úgy, hogy egymás után érkeznének s tennének rendes fordulókat egyenlő időközökben.­­ Az ezzel ellenkező eljárás a továbbszállításban uj fel­­akadásokat s nem kétségeket okoz, s a vaspálya, melynek néha hetekig nincsen aránylag elegendő szállítani valója, egyszerre hirtelen kénytelen a rögtön felhalmozott szállítmányok sokasága miatt kellő erőket kifejteni; ami, — ha igazságosan ves­szük fontolóra, — méltánytalan eljárás! De midőn a déli­ vaspálya érdekében kimondom az igaz szót, lehetetlen hiányait is leplezetlenül hagynom; s ezek főkép a következők : a forgalom nincs pontosan beosztva; a szállítási árak na­gyon terhelők; végre azon spekulativus kísérletek egyik másik czikk mennyiségével a speciális ta­­riffára vonatkozólag, mely eljárással a horvátor­szági vaspályán már felhagyott. Az üzlet tehát nem virágozhatott fel, mert a föllebbi akadályokhoz csatlakozott még: a valuta csökkenése, a pénzválsággal járó bizalmatlanság, a külföldi jó termések következtébeni csekély ki­vitel, Észak-amerika versenye a világ­piaczokon, s a termesztők és gabnatulajdonosok visszatartóz­­kodása, kik számitó irány nélkül csak elkerülhet­­len eladásokra szorítkoznak, végre egy társaság túlcsapongásai, mely eredetét egészen megta­gadva, szűkkeblű önzésbe sülyedt, s az üzletet itt összpontosítani törekedett. Az őszi gabnaforgalmat 400,000 mérőre tehetni, a többi terményszállít­­mányok 500,000 ft értéket képviselhettek. Ezen összeghez aránylag kevés piaczunkon a készlet, gabnatáraink úgyszólván üresek, s minthogy sza­porításuk ez idő szerint lehetetlen, az áremelke­dést bizonyosnak tarthatni, minden figyelembe­vétele nélkül, a más piacrokoni viszonyoknak. — Piaczunkon kiváló figyelemre méltók a következő czikkek : Gabona, liszt, fa, szilva, és szilvapá­linka; a gabona szállítás útját mifelénk legol­csóbbnak mondhatni. A hazai műmalmok liszt­jére, valamint a szomszéd országokéra, nyomasz­tólag hat a verseny következtében tömegesen szállított , néha vesztegető áron adott idegen ászt. A fanemek piaczra készítése vidékünkön szembetünőleg lábra kapott, hanem az árak, a mi­nőségek daczára­, nem javultak, s a kelendb­ség is bágyadt e nemben. A boszniai szilva ára, a rendkívüli bő termés miatt, aránytala­nul ősükként, sok az eladó, s aránylag kevés vásároltatott; a szilva pálinka ellenben meglehetős kelendőséggel dicsekhetik. Ha a közlekedésben nem­­ történnek czélszerű változások, úgy a jövő év jó­formán üresen találja raktárainkat, aminek természetes következménye üzletünk pangása lenne, mely bajt csak­is az imént említett közlekedési vál­tozások háríthatják el tőlünk. A külföldről érkező legtöbb tudósítások bú­zára nézve kedvezőbbek, ámbár ezen termény ára sehol sem javult tetemesen. Angol búza, mint a távsürgönyből kivesszük, f. hó 5-kén London­ban 1 shillinggel quartere drágult. Párisból f. hó 3-dikáról jelentik, hogy kávés búza kinálta­­tott és 50 cnt. — 1 frankkal többet követelnek érte. A német tengeri kikötőkben is magasabbra tartatott f. hó 3-ban a búza; ára szi­lárd. A Rajnamelléken £ hó 4-kéig korlá­tolt forgalomnál, az árhullámzások jelentéktele­nek maradtak. Kölnben f. ló 3 dikán a búza 200 vámfontjának ára 6% tallér volt, azaz a mai értékállás szerint pénzünkben 11 frt 34 kr. Ha 200 vámfont búza helybeli árát 8 forintra tesszük csak, ezen ár nem ösztönözhetne Kölnbe való szállítás­ra, mivel a vitelár és egyéb­ illetékek sokkal töb­bet tesznek, mint 3 frt 34 krt. Ugyanazon okból Baj­orország sem tehet nálunk vásárlásokat, azért nem tetszhetik oly különösnek, ha vásárun­kon állandókig lanyhaság uralkodik, és az árak hetenkinti csökkenésük daczára sem tarthatják magukat. Néhány ezer mérő búza kisebb részletenkint kelt el, és ugyan 85 fontos 3 frt 75 kr; 87—88 fontos 4 frt 20—25 kron. Nagyobb részlet 88 fon­tos tiszai búza, mivel nem volt egészen tiszta, csak 4 frt 25 krnyi árt ért el. A többi gabonaneműből csak csekély mennyiségű kelt a jegyzettük ára­kon. Egy ősziés szép nógrádmegyei 71 fontos árpa kivitelre 2 frt 50 kron vásároltatott. — Húsárak; marhahús fontja 24 kr; borjú­hús 32—38 kr; juhhus 16—18 kr; disznóhus 24 28 krajczár. 48 ft­­­ kr. POLITIKAI ÉS KÖZGAZÁSZATI NAPILAP. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési róva szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektő fogadtatnak el. kém­éten febr. 20. és márc. 20-án d. e. 9 óra­kor Müller Fér. hagyatékához tartozó házak és szőlők. Idéztetnek: II. Vitéz János, pozso­nyi váltótörvszék elé jan. SO. Rosznagel Antal pesti vtörvszék­ elé jan 22. Kohn Mór pesti vtör­­vényszék elé jan 16 . Krauss Simon, pesti vtör­­vszék elé jan. 27 . Serki János Kecskemét városa törvszéke előtt egy év és nap alatt. ---------------------- be* . -v. Legalázatosabb előterjesztése a legenge­delmesebb államadóssági bizottmánynak, 1862. nov. 28-ról, 137. sz. a. az államadósság ügyeiről, az 1862. első félév végével. Felséged! Az 1859. dec. 23-ról (11. §.) kelt legfelsőbb nyiltparancs rendelete értelmében, a legengedel­mesebb államadóssági bizottmány az államadós­ság igazgatóságai által, az államadósság ügyeiről az 1862. első félév végével, 1862. sept. 25-re 2620. sz. a­ tett jelentés bírálatának eredményeit a következőkben bátorkodik Felségednek legke­gyelmesebb tudomására juttatni. Az ezen bizottmány által, az általa pontosan megvizsgált könyvviteli kimutatások alapján szer­kesztett s ide csatolt kimutatás tartalma szerint, melyben az összes általános állami, valamint a lombard-velenczei, s végre a földtehermentesitési adósság egyes kategóriáiban 1861. October vég óta előfordult összes változások részletesen ki vannak tüntetve, az 1862. első félév végével, a névérték szerint tényleg fönnállóit: A) Az általános államadósságból: I. Tőkevisszafizetés nélkül: I. A régibb adósság : ft. kr 62.790,794 32% részint bécsi értékben ka­matozva részint nem kam»,­­a­tozva és conv. pénzben kamatozva s 14,485,100­­2. Az urab adósság: ft. kr. 1,578,195,871 124/s conv. pénzben, s 89,940,419 92 ausztr. értékben. II. Visszafizetés mellett: ft. kr. 1,867,898 49 bécsi értékben, 140,797,632 —% conv. pénzben s 116,670,634 94 ausztr. ért., végre 3. a függő államadósság. ft kr 408,936,342 69 ausztr. ért. B) A lombard velenczei királyság adósságából:] a) A tőkésített. I. Tőkevisszafizetés nélkül: ft. kr. 26,879,004 9 conv. pénzben : 1,188,960— ausztr. ért. II. Visszafizetés mellett: ft. kr. 9,437,290 39 30,000,000 — conv. pénzben, és ausztr. ért. végre b) a függő adósság: ft. kr. 1,210,034 78%„ ausztr. ért. miből, a állam-letét­­pénztár ac­­tiv vagyo­nának, s a lomb. ve­lenczei tör­lesztési pénzalap­nak, összesen 6,576,409 81 leszámitás után, még 2,445,434,667 100% marad, még pedig : a) az általános állam­adósságot illetőleg . . 2,379,292,943 13 b) a lom. velenczei ki­rályság adósságát illetőleg 66,141,723 971% (Folytatása a 4-dik oldalon.) kisorsolható: 4304563 58­70,446,287 j &5s/„ 1^527011,076 9L%. 6 kocsis utanként és fejen­ként 20 ftjával . . . 6 ember kosztja s napon­ként háromszori bora 96. krjával............................. Széna, vasalás, hám . . A „kaparás“ saját fogyasz­tása .................................. Kövezeti vám Budán és Győrött............................. Összesen______________ 175 ft — kr. 120 ft — y. 241 ft 92 kr. 75 ft — kr. 40 ft — kr. 10 ft 8 kr. 862 ft — kr. Gra toO n. el -r a P e s 1 e nV i dé ken Más p i a c z o ko n Alsó austriai mérő szerint. Leg­al­ant Leg.. magasb cáN Sziszek jan. 4. Marczali jan. 2. Temesvár jan. 3 Z n­a­i­m jan. 3. Velencze jan.3. Súly, font szerint Közép *-c3 A Súly, font szerint Leg­al­ant Leg­magasfc Súly, font szerint Leg­alant Leg­mag­asb Súly, font szerint Leg­alant Leg­m­agasb Sly, font­­.érint Leg­alant Leg­magast Súly, font­ szerint Leg­alant Leg­magasb ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ért. ár oszt. ért. Búza bánsági. . • • • 85.87.88 3.80 4 20 4.25 82.88 4.0 4.80 83.86 3.40 3.70 85.87 3.60 3.80 15.87 4.80 5 10 4.80 5.20 n tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.75 3.85 3.95—­­— — — — — 3.30 3.50—­­— — — — ;I­n­t)­m­­ 86.87.83 4.— 4-15 4.25 *c5OQ— — — — — — — — — — — — — — „ fehérmegyei. . .8371.84.85 3.85 4.— 4.10 103 — — — — — — —­­#— — — — — — — „ bácskai .... 83­/1.34.85 3.70 3.80 3.90 cő— — — — — — — — — *—— — — — — Rozs..................... 76.78.80 2.50 2/5 2.60 PM 75.77 2.50 3.0 75.80 2.0 2.20— 2.50 2.70— 3.40 3.54— 2.85 2.90 Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2.10 2.15 2.40 64.68 2 20 2.40 68.— 1.80— — — — [1­ 2.30 2 56— — „ takarmánynak . 65.67.68 1.80 1.90 1.95— — — — — —­­— — — — — — — — Zab......................... 45.47.50 1.46 1.53 1.62 42.48 1.50 1.70 45.50 1.40 1.50— 1.70 1.80 1­1.30 1.66— 1 92— Kukoricza pesti . . .— 2.30 2.35 2.42 82.84 2.50 2.70 —­­— — — 2.15 2.20­— — — — — „ „ bánsági . .— 2.45 2.55 2.60 02— — — — — — — — — b­— — — — — Köles...............................— — — — — — — — — — — — — — — — — — — Bab.................................— 2.85 3. 3.15­0 — — — — 2.80— — — — — — — — — — Repcz« ........................... 8.— 8.25 8.40 börze január 5-én. Államadósság. Földtehermentesítési kötelez­vények. »­­%-es magyarorsz. 100 frtos horvát „ „ x erdélyi _ „ „ Az austriai bank záloglevelei. 6 évre „ 10 n ” sorsolható Sorsjegyek 1839. évi teljes „ x 1854. „ ötödr. „ teljes „ 1860. „ „ , X Ötödr. „ Hitelintézeti Dunagőzhajózási „ „ Trieszti Budai Eszterh­ázy hg Salm Pálffy Clary St. Grenois Windischgrätz Waldstein Keglevich Comp rentpapirlö­rt a 105 „ húz. n. Sept. 1. Jan. Mai 2. Jan. 2. Jan. 18 Adott ár 77.30 68.75 82.30 76.75 73.­74.50 104.50 100.— 89.50 145.— 141.— 94.— 93 40 94.70 130.50 95.50 117. Tartott ár 77.40 69.25 82.40 77.25 73.50 74.75 104.75 100.50 89.75 Elsőbbségi kötvények. Államvaspálya 2/5 frk. Lomb.-velenczei „ 105 ftos Osztr. Lloyd „ „ Részvények. Jan. 3. 34.— Juni 15. 95.50 Jan. 38.25 40 Marc 15. 37.­40 Marc.15. 33.75 Jan. 3. 36.50 20 Dec. 1.20 50 Dec.15. 21.75 10 Máj.1 15.75 1­5 Jan.2 17.­14. 50 142.50 94.50 93.50 94.91 130.75 96.— 118.— 34.50 96.-38.75 37.50 34.- 37.-20.75 22 — 16. 17.50 szaki vasút Ham „ Déli Nyugati „ 210 Tiszai „ 200 Bankrészvény — Hitelintézet 200 Al.austr.esc.bank 500 Lloyd 525 Dunagőzhajózás „ Pesti lánczhíd * 205.50 frios 500 frank 350 „ Adott ár 122.50 120.50 93 — 185.50 230 — 268.50 185.50 147 — 820 — 225.20 648— 238. 430 — 403 — Váltók (3 bóra). Hamburg 100 bankmark 41/, Augsb. 100 db német fr.3­/j London 10 ft sterling 3 °/„ London „ „ látra „ Páris 100 frank 4“/» Pénznemek. Korona.......................... Császári arany .... Reczés .......................... Napoleon d’or..................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Tartott ár 123.50 121. 94. 185 60 231.— 269.— 157.50 822 — 226.30 650 — 239 — 432 — 405 — 85.70 95.75 113 — 113.75 44.90 15.50 5.40 5.40 9. 9 24 687, Ezüst....................................[ill • 751112. 85.90 96 — 113.20 114.75 45. 15.60 5.42 5.41 9.03 9.60 1.697. A fentebb kijelölt adósságok, ausztr. é. 5 pere« tőkére átszámítva, kitesznek. ■** ft. kr. a) Az általános állam­­adósságot illetőleg ös­­szesen ..................... • 2,381,564,789 361 b) A lomb. velenczei királyság adósságát ille­tőleg .... e szerint összesen . ft. kr. 2271846 23 Táviratok. Távirati tudósítás a bécsi bör­zéről : január 7-dikén. 5% metaliques 76.10 Nemzeti kölcsön 82.15. Bankrészvény 818 Hitelintézet 225.40. Ezüst 113.25. Lon­doni váltók 114.75. Arany 5.49. Liverpool 5 Jan, délben. Gyapot­ban élénk üzlet, szilárd árak mellett. Va­lószínű áruforgalom 12,000 bál. Fest, jan. 7. A mai idő is egészen tavaszias volt. A Duna vízállásának csökkentéből azt lehet gyanítani, hogy fagy fog nem sokára bekövetkez­ni, jelenleg 4'­5­­0 fölött. 2 ft 80 kr; árpa 52 f­t. 2 ft; zab 48 f­t. 1 ft. 20 kr; kukoricza 80 f­t. 2 ft. 40 kr; repete 8 ft; bur­gonya 80 kr. a. m.—­„Bor akója 10 ft. 40 kr; Szalonna mázsája 30 ft. Ökör párja 130 ft., tehén p. 100 ft., borjú p. 20 ft; disznó dbja 50 ft. — Ve­téseink jól állnak, időjárásunk derült, az utak jók. (N. M.) Sziszek, jan. 4. Az őszi vetések általában jóknak mondhatók, mindazáltal némi aggodalmat okoz a gazdáknak az idő tartós lany­­hasága, attól tartván, hogy a sokáig késő tél majd a tavaszi napokban fog kiterjeszkedni. — A ha­józás megszűnte következtében szállítmányok nem érkeznek piaczunkra, s az üzlet általában lassú; az árak ingadozók, lehet, hogy rövid idő múlva csökkenni fognak. Eladás kevés volt, az árak így állnak : bánsági búza 82—88 fontos 4—4 ft 80 kr; kétszeres 75—77 font, 2 ft 50 kr—3 ft; árpa 64—68 font, 2 ft 20—40 kr; zab 42—48 font, 1 ft 50—70 kr; kukoricza 82—84 font, 2 ft 50—70 kr; szalonna 26—28 ft; z­s­i­r 30— 32 ft mázsája. Gyapjú : Bárány­­gyapjú 1181/*—120 ft; határőrvidéki 55—60 ft; kender, magyar : 19—20 ft. Straubi­ng jan. 3. Időjárás hideg és szá­raz ; a mai galnavásárra nagy számú szállítmá­nyok érkeztek ámbár elég vevő volt jelen. Jobb fajtájú búza 18 ft 25—50 kr; silányabb minősé­­gü 17 frt 75 — 18 frt; a rozs minősége szerint 11—12 frt, árpa élénk üzletnél 9 frt 50—10 frt 50 kr és a zab selfele 5—6 frt. Gazdasági lapszemle, B.-Gyarmat, január 5. Tisztabuza pozs. mérönkint 2 frt 90 kr — 2 frt 80 kr, rozs 2 frt 10—2 frt, árpa 1 frt 90 kr — 1 frt 80 kr, zab 1 frt 10 kr — 1 frt, kukoricza 2 frt, burgonya 80 kr, 3 ab 3 frt, mák 9 frt 40 kr. L­o­s­o­n­c­z, jan. 2. Tisztabuza pozsonyi mé­rönkint 3 frt 40—20 kr, rozs 2 frt 50—20 kr, ár­pa 1 frt 80—70 kr, zab 1 frt 10—2 kr, kukoricza 2 frt 12 kr, burgonya 1 frt 20 kr. Besztercze-Bánya, decz. 29. 1862 Tisztabuza alsó ausztriai mérönkint 3 frt 80—50 , kétszeres 2 frt 70—50 kr, rozs 2 frt 40—20 kr, árpa 2 frt 10 kr — 1 frt 80 kr, zab 90 kr — 1 frt 20 kr, kukoricza 2 frt 50 kr, burgonya 1 frt. F. M. K. Vidéki tudósítások. (B. T.) Mar­ez ali, jan. 2. Az előbbi tartós fagy daczára jól állnak őszi vetéseink, kivéve a repetét, mely sok helyütt nem fog sikerülni; az idő három nap óta egészen meglágyult; Sylvester napján egész nap esett. Gabna üzletünk lanyha, a mai hetivásárra alig hoztak be mindössze 300 mé­rőt, — az árak pár krnyit estek. A gyapjúnak még nincs vevője. A folyó árak ezek : búza 83 86 fnt, 3 ft 40—70 kr; rozs 75—80 fnt, 2—2 ft 20 kr; árpa 68 fnt 1 ft 80 kr; zab 45—50 fnt, 1 ft 40—50 kr; kukoricza 80 fnt 2—2 ft 10 kr; haj­dina 70 fnt, 1 ft 80 kr ; bab 2 ft 80 kr; mérönkint. — Birka párja 10—12 ft; vágó borjú 1 db. 5—6 ft, hízott disznó­­ db. 40—60 ft, félhízású makkos db. 20 —28 ft; Ökörbőr párja 25 ft, lóbor pr. 7. tehénbőr p. 16 ft. — Szesz foka 45 kr; bor­akója gombai uj 4 ft,­­ 6 ft 50 kr — 8 ft; bökönyei u 3 ft 60 kr; homoki uj 2 ft 60— 80; törkölypálinka 12—13 ft; szilvapálinka 15—18 ft. — Szesz­fok szerint 45 kr. — Szalonna mázsája 35 ft; disznó zsir 40 ft; kő­olaj 36—37 ft. —­ Kender, hossza 24—28 ft; kócz 7-­­8 ft. (B.) Debreczen január 5-kén. A legkö­zelebb múlt pest-váczi vásár silány eredménye le­hangolta vala az itteni folyó vizkereszt vásár felöli várakozást is , de a­mily kevés is volt az, a­mit e vásártól reméltünk a valódiság, úgy látszik még annak egy kis részecskéjét sem szándékozik teljesíteni. Nyers termesztményekben még eddig semmi lényeges forgalom nem történt és valószínűleg nem is történend. A borvásár e tekintetben némileg egye­düli kivételt képez ; a­mennyiben a borkészletnek (juh- bárány- és szarvasmarha-bor) egy nagy ré­sze 30 35% árcsökkenéssel elkelt. E rész termény­vásár következését legfájdal­masabban érzik a pesti (gyártmányos) nagykereskedők. A­mennyiben a vidéki vöröskereskedők nagy része már eddig megbukott, a nagykereskedők úgy az incassó mint az eladás­ra nézve csak egyesekre számolhattak; a rész vagy is egészen semleges termény vásár pedig ezen egyeseket is fizetésre és vásárlásra képtelenné tévé, mert ösmert dolog, hogy a vidéken a völös üzlet a terményüzlettel kevesebb több öszvefüggésben áll. Egyelőre ezen általános adatokkal szolgálván, a vásár bevégeztével annak eredménye felöl bő­vebben és részletesebben írandók. Igaz tisztelettel (Sz. K.) Tokaj, dec. 3. Piaczunkon gyen­ge a gabnaforgalom, s az árak csökkenő félben vannak. Piaczi árak: búza 82 fiat. 4 ft; rozs 68 fnt. Vegyes­ szRoveredoban a kereskedel­­felosszlattatott, az­akart képviselőt küldeni a tyroli­mi kamara­ért, hogy nem országgyűlésre. Bécsi vasári tudósitás, decz. 28. jan. 3-ig. Vágó marha érkezett: magyar 970; halicsi 900; német 385; összesen 2255. Súly darabonkint 540—760 frt. A vidékre elhajtatott 623, nem kelt el 21 darab. A hús mázsája 24 frt, —28 frt 50; a marha darabszámra 130—215 frtig. Borjút hoztak: levágott: 2911 db fontja 19—29 kr. bárányt 247 db a 4 frt—10 frt párja; birka, levágott 267 db 14—18 kr fntja. Süldők, levágott 998 db 26—38 kr fontja; ele­ven 243 db. 28—30 kr fntja, középsők 23—25 kr fntja nehéz 932 db 25—27 kr fontja W. K. H. A „Berliner Bank und Handelszei­tung“ jan. 5-dikén kiadott számában következő szavak állanak : Az itteni üzlet világban nagy ha­tást gyakorol egy hír, melyet ma jelentenek Frank­furtból. „A frankfurti bank kijelentet­te, hogy ő távol kívánja magát ezen­túl tartani, attól miként osztrák pa­pirosokra kölcsönöket nyújtson.“ Miután az összeköttetés a frankfurti bankár világ legelőkelőbb czégei és az osztrák szövet­ségi elnökség között tudva levő dolog, e határozat annál meglepőebben hatott. Az indok kétségtelenül az osztrák papirosok­nak az üzérkedés által a végtelenségig felcsigázott árfolyamában keresendő, melyet egyedül a bank­­ad­ó létrejöttére kívánnak építeni. Ezen indok azonban távolról sem elegendő hogy az ilyetén üzérkedésnek alapul szolgálhas­son, mert az új bank­rendszer semminemű bizto­sítékot nem nyújt a pénzfolyam állandósítására. És egyedül ez igazolhatná az olyatén mozgalmat, mint azt az osztrák papirosokban a múlt hónap óta tapasztalhatni. .. Hivatalos hirdetések a „Sürgönyéből. Árverések: U­j-P­esten, jan. 8-án 1. 9 órakor Mathias János és neje ingóságai; Szolnokon jan. 12-én d. u. 3 órakor Zeller János lefoglalt gyapjúszövetei s más vörös kel­mék ; Gégényen Bihar m. marcz. és jan. 7-én szántóföldek és kaszálók s kisebb királyi haszon­vételek; Szegeden, jan. 31. és febr. 28-án ifj. Béla Fér. csődtömegéhez tartozó földek; ugyan­ott jan. 31. és febr. 28. án d. e. 9 órakor Szűcs­­ Antal s neje Sugár Ágoston birtokában levő föl­dek rétek és épületek 2960 ft. értékig, — K­e­c­s­m I I

Next