A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)

1863-01-10 / 7. szám

7-ik sz. Szombat, jan. 10. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere­dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2 dik emelet. Kiadó­hivatal1: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam 1861 Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva* Egy hónapra...............................1 frt 75 k*. 3 hónapra.................................... 5 frt------- 6 hónapra....................................10 frt — — Az ír előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számittatni. "Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Nyílt levél gr. Károlyi Sándorhoz! Minap Pesten veled lévén, egy esz­mét pendítettél volt meg, a melyről az­óta gyakrabban gondolkoztam, s a mely esz­me létrehozásának vágya íratja velem e sorokat. Ugyanis, ha jól felfogtam alapesz­médet, egy társulatot óhajtanál alapítani, melynek feladata az volna: részint felolva­sások, részint nyilt vitatkozások által ter­jeszteni hazánkban a nemzetgazdászat kö­rüli józan eszméket, s így mintegy hazánk közvéleményére oly irányban hatni, mely egyik fő feltétele jövendő anyagi haladá­sunknak. Mennél gyakrabban fordult meg ez eszme agyamban, annál inkább meg­győződtem annak alaposságáról, életreva­lóságáról s keresztülvihetőségéről, meny­nyiben annak létesítésére sem anyagi ál­dozatok, sem megfeszítési tevékenység nem szükségesek,­­ hanem inkább a „mulatva tanulni“ egyik példája volna az. A legnagyobb nemzetek, mi nehezen tudták felfogni nemzetgazdászati eszméik azon részét épen, mely leginkább szolgál javukra, mutatja a történelem. Hisz a roppant vagyont gyűjtött Északamerika, az angol kereskedelmi szerződés alapelveit indulatosság o roszul értelmezett politika által vezéreltetve, oly módon értelmezte, hogy annak helybenhagyása miatt, hazá­­juk legnagyobb fiát, az emberiség egyik vezércsillagát, áruló névvel illeté. Wa­shington, hazafiúi öntudata által vezérel­tetve, azonban nem engedett, s évek múlva ugyanazok állták emlékét, kik nem átal­lották ellene fondorkodni, a szerződés lét­rejötte alkalmával. Nem lehet czélom itt oly eszmék elemezésébe bocsátkoznom, melyekhez nem értek, s melyekre nézve magam is óhajtom a „világosságot“ — de czélom igenis e sorok által felkérni téged, lennél tevékeny korszerű eszméd keresztül vitelére nézve. E sorokat akarattal a „Hon“ számára irom, miután jelen lapunk épen ez irányban kíván hatni, egy uj mezőt nyit­ván hazánkfiai tanulási i­gyekezetének, szak s anyagi haladásának. Különösen érdekelne eszméd életbe­léptetése , mert meggyőződésem szerint a nemzetgazdászat azon­ban, mely az egyes országok fekvéséhez­, talajához, politikai körülményei s műveltségi fokához képest, kell hogy irányozza alapeszméit. Alig szükség itt az utolsó évtizedek óta, az egyes világállamok megváltozott nemzetgazdászati eszméikre utalnom, me­lyeknek annyi üdvös következményeit szemléljük naponkint. Azon reményben, miszerint e hozzád intézett soraim értelmét félre nem magya­rázod, búcsúzom tőled. Podmaniczky Frigyes.5)­gyak ára az áruk összegének a készpénz összegéhezi viszonyától függ. Ezt csak an­nak kimutatására hozzuk fel, miszerint nemcsak a nagy közönség, de mély gon­­dolkozású nagy emberek sem voltak tisz­tában az iránt, amit a közéletben ár­nak nevezünk. Nem szádékunk ez alkalommal mélyebben bocsátkozni ezen speculatív ter­mészetű tárgy taglalásába, hanem szoro­san az árváltoztatásokról szólunk csupán, mint amelyek mélyen behatván a gyakorlati üzlet­ életbe, mindenkire nézve nagy fontosságúak, s annál fontosabbak, ha olyan piaczról keletkeznek mint a mienk, mely sok tekintetben irányt ad az egész országnak. Azon feladatot, miszerint a termé­nyekről egészen pontos árjegyzés adassék, még senki sem oldotta meg tökéletesen, s nem is lehet azt bizonyos részben megol­dani, mert a termények különféle minősége oly sokféle fokozatú, hogy azok árát pon­tosan csak azon esetben lehet meghatároz­ni s kimutatni, ha gondos vizsgálat alá vétettek. Vegyük például a Pest vidéki egynyiretű gyapjút, s mondjuk, hogy ezen fajta gyapjú mázsája 100 ft; még ezzel korántsincs az mondva, miszerint minden termelő gyapja elérheti ezen árt, mivel áta­­lános tudomás szerint lényeges befolyása van a gyapjúra annak, hogy mint van a vásárra elkészítve s mennyire tetszetős a vevő­ szemeinek. Az ily termények árjegy­zése tehát nem lehet tökéletesen pontos, hanem meg kell elégednünk az ugyan­azon nemű termények különféle árjegyzé­seivel. Még sokkal nagyobb nehézségekbe ütközünk a gabna árjegyzéseknél melyek mindennap közöltetnek. A tudósítások kü­lönféle természetűek, de csak a legfonto­sabbakat akarjuk közülük kiemelni. Hazánkban nemcsak a föld minősége, de a földmivelés czélszerűsége is annyira különböző, hogy a piac­ra hozott termé­nyek minősége 20—3076 árkülönbséget okoz. Magától értetik tehát, hogy ha a vásárra vitt gabona minőségében oly sok­féle a különbség, az áraknak is nagyon eltérőknek kell lenni. Nincs tehát miért felakadni a felett, ha egyik termesztő, 86 fontos búzájáért, mely tiszta minden ide­gen magtól, 4 ftot kap mérőnkint, szom­szédja pedig, kinek búzája szintén 86 fon­tos, de például üszögös, konkolyos és sok közötte a föld, csak 3 ft 80 krjával adhat túl a magáén. Már csak ezen két példából is eléggé kitetszik, mily rendkívül nehéz a gabonaárakat, melyeknél többnyire néhány kr. határoz, tökéletes pontossággal jegyezni. Az árjegyzéseket nehezítő más kö­rülmény az, hogy nincsen nyilvános gabnacsarnokunk. Sok adás-vevés történik piaczunkon, melyekről nem lehet megtudni, hogy mi áron köttetett az alku, pedig az árjegyzések elkerülhetlenül szük­séges kelléke az, miszerint minél több el­adás összevetésének legyenek eredményei, mivel egyes, vagy csak kevés eladási eset ritkán szolgálhat biztos zsinórmértékül az árjegyzések megállapítására. Végre félre­értéseket okozhatnak a mindennapi árjegy­zések is, a­mennyiben tény, hogy nem történnek mindennap eladások. Lapunk kereskedelmi és gazdászati részének meg­alapításakor figyelembe vettük mindezen, s még más egyéb akadályokat és nehézsé­geket. Ezen nehézségek lehető elhárítása te­kintetéből három árrovatot alkalmazunk lapunkban, a különféle súly és árkülönb­ségek jegyzésére; ezekhez járulván még az „irányzat“ rovata, melynek rendelte­tése az, hogy a nem Pesten lakó olvasó, midőn a gabonaárakat olvassa, egyszer­smind az üzlet menetéről és mint állásáról is tájékozhassa magát, amit annál szüksé­gesebbnek tartunk, minthogy semmiféle terménynél sincs oly szoros összefüggésben az ár az irán­nyal, mint épen a gaboná­nál. Midőn tehát az olvasó „irányzat“ ro­vatunk alatt ezt olvassa : „pangás“, „ne­hézkes“, „csendes“ ebből, bátran követ­keztetheti, hogy a beírt árakon történnek ugyan vásárlások, de aki egyáltalában túl akar adni gabnáján, könnyen megeshetik, hogy egy-két krajctárt kénytelen en­gedni. Ellenben, ha ugyanezen rovat alatt „szilárd”,, „élénk“, „lendületes“ szavak ol­vashatók , ebből azt következtethetni, mi­szerint az általunk jegyzett árak könnyen megkaphatók, sőt egy két krajczárral töb­bet is megad egyes esetekben a vevő. Ezt egyszer mindenkorra jónak véltük előadni. Egyébiránt feladatunknak ismerjük, előfordult adásverések alapján nemcsak a gabona­árakat pontosan jegyezni, hanem oly terményekét is, melyeknél tehetsége­sebb a pontos árjegyzés, milyen a zsira­dék, olaj, szesz, stb. s olyan termé­nyekről, melyek minőségre nézve lényege­sen eltérők, rendesen napi vagy heti tudó­sításainkban fogunk kimeritőleg s irány­­adólag szólani. A győrvidéki gazd. egylet részéről e­z évi jan. 26-án d. e. 9 órakor Győrött az olvasó-egylet teremében igaz­gatóválasztmányi ülés, más­nap pedig, az az 27-én szintén r. 96.és ugyan­­ott k­ö­z­g­y­ü­l­é­s fog tartatni, melyeken a t. ez. választmányi és egyleti tagok annál bi­zonyosabban megjelenni kéretnek, mert a közgyűlésen a m. évi számadások fognak megvizsgáltatni, s az ez évi teendők meg­állapítása mellett több közérdekű, s az egy­let életét közelről érdeklő indítványok is tárgyalandók lesznek. — Győrött, jan. 2-án 1863. Gróf Batthyány Géza, elnök. A győrvidéki gazdasági egy­letnek, erdészet, gazdasági fa-tenyésztés, kertészet, selyem tenyésztés és méhészet szakosztálya részéről f. évi jan. h­ó 12-én reggeli 10 órakor — Győrött az olvasó­­egylet teremében — ülés fog tartatni mely­re a t. ez. szakosztályi tagok tisztelettel meghivatnak. Főtárgya leend az ülésnek: a mintá­kért feletti tan­ácskormány. Győr, jan. 3-án 1863. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása : József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi börze j­a­n1­u­á­r 8-án. y 40 Marc. 15. T 40 Marc. 15. lend­s . Jan. 3. Gra­fco XI EL­­ Él X*a P­e­s­e­nV­i­dé­c­e 11 Más p­i­a­c­z­o­ko­n ALC austriai mérő szerint. Leg­al­ant Leg­magasb N Szeged jan. 5. Győr jan. 8. P o z s o n jan. 8. Krakkó jan. 4. Salzburg jan. 4. Súly, font szerint Közép H ű i—i Súly, font szerint Leg­alant Leg­magask Súly, font szerint Leg­alant Leg­magasb Súly, font szerint Leg­alant Leg­magasb Súly, font szerint Leg­al ant Leg­magask Súly, font szerint Leg­alant Leg­magasb ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ért. ár oszt. ért. Búza bánsági, .... 85.87.88 3.80 4 20 4.35— — — 86.88 4.40 4.65 80.86 3.50 3.90 82.85 7, 4.25 4 38 4.78 „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.75 3.85 3.95— 3.75 3.80 88.89 4.80 4.95— — ■---— — — _ _ _ n n n n 86.87.33 4.— 4-15 4.30 QD— 3.85 3.95— — — — — — — — — _ _ _ „ fehérmegyei. . . 8371.84.85 3.85 4.5 4.15— — — 84.85 3.85 2.90— — — — — — — _ _ „ bácskai .... 831­..84.85 3.70 3.80 3.90 80— — — — — — — — — — — — — __ __ Rozs................................. 76.78.80 2.55 2.60 2.65­ — 2.35 2.45 77.80 2.75 2.85 75.78 2.80 3.— 80.81 2.68 2.75— 3.62 Árpa somok vala . . . 68.69.72 2.10 2.15 2.40 63— 2 10 2.20 70.71 2.­2 .8 70.71 1.70 2.80 70.71 2.25 2 50— 2.37 „ takarmánynak 65.67.68 1.80 1.90 1.95 Ph— 2. — 2.10— — — — — — — — — — — Zab.................................... 45.47.50 1.46 1.53 1.62— 1.85 1.90 45.48 1.40 1.48 45.50 1 60 1.80 49.51 1.40 1.50— 1.44 Kukoricza pesti . . .— 2.30 2.35 2.42— 2.­2.10— 2.30 2.40 80.82 2.20 2.40— — — — — „ „ bánsági . .— 2.45 2.55 2.60— — — — — — — — — — — — — — — Köles...............................— — — — — 2.40— — 1.90 2.10— — — — — — — — Bab................................— 2.85 S. 3.15 0 — 3.— 3.75— — — — — — — — T—— — Repeze........................... 8.— 8.25 8.40 3.— 8.— . Államadósság: 5 °­ 0-es Metalliques 100 frtos £ V’0/«-es » , ne 0%-es nem. köles. „ „ Füldteh­ermentesitési kötelez­vények. 5%-es magyarorsz. 100 frtos , horvát , erdélyi „ „ Az austriai bank záloglevelei. 59/0-es 12 hóra szóló 100 frtos 6 évre , 10 „ sorsolható . Sorsjegyek 1839. évi teljes „ ötödr. 1854. „ teljes 1860. „ „ n ötödr. „ „ [intézeti „ Jan. 2. Dunagőzhajózásin Jim. 18 n n 1­11 „ Jan. 3. K­házy hg „ Juni 15. i „ Jan. Ji 105 „ n l­uz. n. Sept. 1. _ n Jan. 2. n Mai „ 10 Dec. 15. Máj. 1. Adott Tartott ár ár 75.50 75.75 66.50 67.— 81.80 81.90 75.25 76.— 74.50 75.­73.25 73.75 104.50 104.75 100.—100.50 89.50 89.75 145.50146 — 141.50142.— 92.50 93.­92 50 92.60 93 9c 94.10 129.75 130.— 95.75 96.25 117.—118 — 34.— 34.50 95.50 96.50 38.— 38.50 37.-37.50 33.50 34.-36.50 37.— 20 25 20.75 21.75 22.25 15.75 16.— 17.-17.50 Elsőbbségi kötvények. Állam vaspálya 2/5 fik. Lomb.-velenczei „ 105 ftos Osztr. Lloyd „ „ Részvények. Északi vasút 205.50 frtos Állam „ 500 frank Déli „ 350 „ Nyugati „ 210 „ Tiszai „ 200 „ Bankrészvény — — Hitelintézet 200 Al.austr.esc. bank 500 „„ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhíd „ „ Váltók (3 hóra). Hamburg 100 bankmark 4­­/20/0 Augsb. 100 db német fr.37,% London 10 ft sterling 3 °/0 London „ » látra „ Páris 100 frank 4“/, Pénznemek. Korona.......................... Császári arany .... Reczés .......................... Napoleon d’or..................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Ezüst............................... Adott ár 127.50 121.50 93.-186.20 233.50 274.— 153.50 147.— 516.— 225.10 650.— 239.— 428.­ 400.­86.10 97.30 114.70 114.70 45.45 15.65 5.48 5.47 9.14 9.40 113.25 Tartott ár 128.— 122.— 94.— 186.40 234.— 275.— 154.— 818. — 225.20 652.- 241.- 430.— 403. 86.55 97.40 114.75 114.75 45.50 15.70 5.49 5.48 9.16 9.43 1.„ 113.75 Az árjegyzésekről. (J—K. M.) Ezen fogalmat: „ár“,jófor­mán minden ország nemzetgazdászai defi­niálták már, de nem mindnyájan óhajtott sikerrel, így például Montesquieu, aki pedig ugyancsak szellemdtís s éleselmís, biz­tos ítélő tehetséggel bíró államférfiú volt, arra nézve, hogy mi tulajdonképen az ár, tévedésben volt, azt állítván, hogy a tár­*) Tudatnunk kell tisztelt barátunkkal azt a tényt, miszerint ez eszme nemcsak megszületve, de megérve is látszik lenni a mai kor fiaira nézve. Mily hirtelen fel­fogta közönségünk lapunknak azon irányzatát, misze­rint az államjogi küzdelmek mellett s főleg azoknak szélcsendő alatt az állam és közgazdászat tere az, me­lyen magunkat el kell látnunk ? bizonyítja azon körül­mény, hogy alig egy hetes lapunkhoz ez óráig annyi eredeti közgazd­szati adat érkezett a hon minden vidé­kéről, miszerint eleve láthatjuk, hogy ez évben a közgaz­­dászattal foglalkozás egészen közkedvességüvé fog válni. Szerk. Nedeczky Sándor, id. szakoszt. elnök. Távi­ratok. Távirati tudósítás a bécsi bör­zéről: január 9-kén. 5% metaliques 75.10. Nemzeti kölcsön 81.90. Bankrészvény 815. Hitelintézet 225.—. Ezüst 113.25. Lon­doni váltók 114.80. Arany 5.50.­­London, jan. 7. Az angol b­úza ke­resett volt, utóbbi árakon. Az idegen búza ára nem változott, valamint más gabnane­meké sem. Leitb, jan. 7. A mai vásárt nem mondhatni ugyan élénknek, mindamellett mégis körülbelől 1 shilinggel emelkedett a búza és árpa ára, —• quarterenkint. A többi gabnanemek szilárdul megtartották múlt heti árukat. ___________________ Pest , január 9. Az időjárás esős. A vizállás tegnapi 4'1­0 felett. Újabb Pár­i­s-ból érkezett tudósítások, bizo­nyítják, hogy a búza Frankhon főpiaczain 40— 60 címmel drágábban kelt, frankkal több követeltetett. Lisztért Párisban 1 Stettin, Danzig és Hamburg tengeri piaczokon f. h. 6-dikán a búza ára jó vevési hajlamnál szilárd volt. Silányabb magyar búza ára a stettini börzén 641/2 tallér volt, oly ár, mely a helybeliekhez hason­lítva csekélynek tetszik. Helybeli piaczunkon ma nagy üzletcsend volt észrevehető. Nagyobb búzamennyiségek kö­zül csak 1000 mérő 87 fontos tiszai búza ada­tott el, (mely üszögös volt) 4 fton a. a. mé­rője. A többi gabnanemek forgalma változatlan áraknál csak cseké­lységekre szorítkozott. Meg­jegyzendő, hogy a rozs a jegyzettük árakon tar­­totik. = B­é­c­s : Hál­lam 8. A szesz-üzletről a „W. G.“ írja : Már vége felé látszik közeledni legisleg­rosszabb szaka, • s ha még nem jegyezhetünk is jobb árakat, annyi bizonyos, hogy szilárdságban nyertek. Egy­részt alább hagyottak az erőtetett kí­nálások, más­felöl több s jobb vásárlási kedv mu­tatkozik. A helyi fogyastásra a vonalon belöl be­­raktárolt mennyiség nov. 1. óta már jóformán leapadt, a hozatalok pedig az előbbi évekhez ké­pest jóval csekélyebbek. A valuta visszaesése már elvesztette hatályát.­­ A termelés első sza­­kában a nyomott árak szempontjából kiindulva, meglehetős valószínűséggel következtethetni, hogy aránylag kisebb lesz a termelés, s hogy az árak oly tartós és következetes esését szükségkép re­­actio fogja felváltani. Az árakat így jegyezzük, tüstént átadva : 46­,­4—47 kr fok szerint; későbbi szállítmányok a későbbi vagy korábbi határidők­höz szabva 48 — 49xj2 kr. A hangulat javult, ele­gendő kedv mutatkozik speculatióra. Gyapjú. A pénz árfolyamának újabb szál­lása már­is hatást gyakorol a forgalomra és az árakra nézve. A múlt heti üzlet mindössze csekély mennyiségű­ részletekre, összessen mintegy 200 mázsa kétnyiretű gyapjúra szorítkozott, ezt cseh és morvaországi gyárosok vették. Bejegyzett árak : finom egynyi retü 190—210; közép finom 155— 165; közönséges 105—125 posztónak (fésűs) 105—125 kétnyiretü 60 — 100 frt. mázsája. — Prága, jan. 6. A mai hetivásárra 85 ga­bonával terhelt kocsi érkezett, lassú forgalom­nál következő közép árakon történtek az eladá­sok : 2047 m. 81—87 fontos búza 4 ft. 69 kr. — 5 ft. — 5 ft. 20 kr . 520 m. rozs 79—82 fontos 3 ft. 57 kr. — 3 ft. 74 kr. 3 ft. 94 kr. árpa 394 m. 69—74 fontos 2 ft. 54 kr. — 2 ft. 71 kr. zab 286 m. 47 — 51 fontos 1 ft. 52 kr. — 1 ft. 57 kr. A repete tartja előbbeni árat, a jó minő­ségű 8—8 ft 25 kr., mert kisebb gyárak most igyekeznek fedezni a hiányt. Az olaj sem válto­zott árában és jó czikkért 33 ftot követelnek má­­zsánkint. A fehér lóhere mag most nem keresett, a csekélyebb minémüségű 22 forintért sem kell, a középszerűt 24—26, az első rendet 28 — 32 fo­rintjával fizetik. A veres lóheremag szilárd, a szép ibolyaszint 24—26 ft, de a csekélyebb és tavali ára egészen kimarad az üzletből. Az össze­köttetés Hamburggal egészen megszűnt, egyrészt mert ott is alant állanak az árak, másrészt az ezüst árfolyamának következtében. A Komló szilárd, a saatzi már jóformán elfogyott, a külföld igen keresi. Saatz városi : 160- 165; Saatz, vidéki: 150—155; Saatz ke­rületi: 135—140 aschai veres 95—110; zöld 60— 70 ft. szintén keresett. Vidéki tudósítások. (St. J.) Posony, jan. 8. Piaczunkra még min­dig kevés gabonát szállítanak, annál inkább, mert felolvadtak utaink s így rostak; a gabona kereske­delemben az üzlet most is lanyha, alig nehány száz mérő 83 fitos búza lett a külföld részére 3 ft. 70 kr. eladva. Az időjárás tavaszi, a hó elfogyott a földek­ről, de azért a vetések szépen mutatkoznak; a gőzhajózást két vontató hajóval megkezdették, a vízállás 8­­7“­0 alatt. (M. ö. f.) Győr, jan. 8. A gabona üzletben lanyha a hangulat, a múlt héten az egész üzlet egy kevés búzára szorítkozott, azonfelül néhány 1000 mérő zabot vettek meg nyerészkedésre a kitett áron. (A közlött gabona árak az állandó rovatban kimutatvák) Vegyes. — A vízvezetéki társulat választmány ma tarta első ülését, melynek eredménye gr. Czapá­­ry Antal ő méltóságának indítványa folytán tör­tént azon czélszerű intézkedés volt, hogy az eddig 46 tagból álló választmány két albizottmányra oszlott, melyek egyike a vízvezeték­ jogi és finan­­cziális oldalát a másik annak mütani oldalát fogja tisztába hozni, az első Perger I­g­n­á­c­z, a má­sik pedig, Rottenbiller L­i­p­ó­t úr elnöksége alatt fog működni, és ezen utóbbi már holnapután tartandja első ülését. A mai ülésen előfordult töb­bi tárgyak közül csak az bír átalános érdekkel, hogy a pénztárnak Rózsa Lajos és Schoosberger Henrik urak által történt átvételéről tétetett jelen­tés, mely szerint jelenleg, a kamatokat idő nem számítva, 12,218 ft 77 krra rúg a társulati pénz­tár összege. Pr. M. — Gr. Desewffy és Lónyay Meny­­­hért, midőn közelebbről, mint a magyar földhitel­intézet elnökei Ő Felségének megerősittetésü­ket, személyesen megköszönték volna, hir szerinti egy­szersmind folyamodást nyújtottak be az uralkodó­hoz, a földhitelintézet ügyleteinek bélyeg- és ifiér­tékmentességéért. — Gazdasági egyletünk választmánya, Tisza Kálmán elnöklete alatti, hó 5-én N. Váradon gyű­lést tartott. A választmányi tagok nagy számmal jelentek meg, s lelkes ügyszeretetük által remélni engedék, hogy ha az egylet érdekei általuk foly­tonosan ily buzgóan felkarolva lesz : nem sokára élvezendjük a siker gyümölcseit. B. —. Az erdélyi orsz. gazdasági­ egyletnek jan. 7-kén, tartott igen érdekes vál. ülésében egy bi­­­­zottmány jön kinevezve ö Felségéhez intézendő felirat szerkesztésére, az úrbéri kárpótlás körüli kérdésben, e feliratot valószínűleg egy küldöttség fogja ö Felségéhez benyújtani. K. K. Gazdasági lapszemle, Győr, január 7-kén. — A gabnaüzlet v beállott pangásra nézve a hét folytA hFs%? vendetes változást sem közölhetünk.­ .. 'folyvást maradt minden a réginél. A búzára nézve nem igen történnek kérdezősködések, zabot is csak annyit vesznek, a­mennyi a fogyasztók szükségle­tére kivántatik. Az időjárás folyvást enyhe,­­ ak­kor midőn a lapok az alvidékről kemény fagyok­­ról tudósítanak, mi nálunk a legszebb tavak­­, napok vannak , minek következtében folyóink ’le­apadnak. -----r-Az árak következőkép jelölhetők: Bánáti búza 86 — 88 fon. 4 ft 20—80 kr, bácskai búza 83—85 fontos 3 frt 60—90 kr, magyar bú­za 84—87 fon. 3 ft. 50 kr—4 frt 30 kr, rozs 75— 80 fon. 2 ft 40—80 kr, serfőző árpa 68 —71 fon. 1 ft 80—2 ft — kr, takarmány-árpa 64—65 fon. 1 frt 40—60 kr, kukoricza 2 ft 20—25 kr, zab uj 43—47 fon. 1 ft 40—52 kr, bab 3 frt 20—30 kr, köles 1 frt 90 kr — 2 frt 10 kr. Gy. K. Szeged, jan. 6. Piaciunkról csak igen lanyha üzletmenetről írhatunk; a tél fehér leplét ismét levetkőző, s nyolcz nap óta időjárásunk egészen tavaszias , melynek következtében az alsó Tisza jegétől nagyrészben megszabadult , s ha e lanyha időjárás még néhány napig így tart, a felső Tisza és Maros is szabad lesz a jégtől. Hogy ezen gyönge időjárás az őszi vetésre ked­vező alig hisszük, miután még erős fagyok vár­hatók. A fölengedett utak miatt piaczunkra kevés szállíttatott, miáltal az árak csaknem a múlt he­­tiek maradtak. Tiszta búza és zab néhány árral inkább felebb ment. A sertéskereskedés a régi bajban sijlődik, mivel a kiviteli tilalmak még mindenütt szigorúan megtartatnak. Terményeink helyi ára : Tiszta búza nehéz minőségű 3 frt 85—95 kr., közönségesebb 3 frt 75—80 kr., rozs 2 frt 35—45 kr., sörházi árpa 2 frt 20 kr., etetnivaló árpa 2 frt — 2 frt 10 kr., zab tetejezve 1 frt 85—90 kr., kukoricza 2 frt — 2 frt 10 kr., bab 3 frt 50—75 kr. Egy mázsa szikkadt szalonna 23—24 frt, egy mázsa fris olvasztásra 20—21 frt, egy mázsa füs­tölt oldalszallonna 30—32 frt, sonka mázsája 30 —32 frt. Szegedi piaczi árak: Repete mérője 8 frt — kr. Borsó mérője 6 frt 20 kr. Lencse mé­rője 6 frt 10 kr. Paszuly m. 4 frt — kr. Köles m. 2 frt 40 kr. Burgonya m. 1 frt 20 kr. Marhahús fontja 18 kr. Juhhús fontja 12 kr. Sertéshús fontja 20 kr. Szalonna mázsája 23 frt 50 kr. Zsír itezéje 44 kr. Lángliszt mázsája 12 frt — kr. Zsemlye­liszt m. 6 frt 60 kr. Kenyérliszt itezéje 6 kr. Ku­­koriczaliszt itezéje 4 kr. Arpadara itezéje 6 kr.

Next