A Hon, 1863. július (1. évfolyam, 147-173. szám)
1863-07-01 / 147. szám
147-ik sz. Szerda, július 1. Előfizetési díj: Pontán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra.............................1 frt 75 ki. 8 hónapra..................................5 frt----------6 hónapra.................... . . 10 frt------Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, a ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztői iroda: Berencziek-tere 7ik szám, földszint, öserl. csitó lakása: Országút 18-dik szám 8-dik emelet. Kiadóhivatal’; Pest, Ferencziek teren, 1. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPI Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor.............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 80 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatása mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. 00: " Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. Szervitatér, gr. Taleky hás. E lap szellemi részét is«tó minden L. .remény a szerkesztőségbe« intézendő. Bérmentetlen levelek ereik kimert kezektől fogadtatnak el { gazdasági-, ipar-,kereskedelmi és kSiMi*dá*lma» szerkesztőjének fojtása. Előfizetési felhívás isMOM“ második félévi és harmadik negyedévi folyamára. Előfizetési ár: Júlias—decemberi V. évre 10 It. Jaltas—September V. évre ft ff. A „Hun,, sz*rkeastó óh kledé hivatala Építsünk malmokat. HoninTk természetes iparágainak egyikét tagadhatlanul a malomipar képezi, s hogy es a legközelebb lefolyt 10 év alatt a tökéletesség örvendetes magasságára jutott, eléggé bizonyítja azon körülmény, miszerint azoknak készítményei a párisi, müncheni és londoni világkiállításoknál első díjakkal jutalmaztattak. A magyar liszt Europa minden piaczán most már oly tekintélyt és előnyt vívott ki, hogy ez minden más európai, sőt az amerikai malmok készítményeinek is fölébe tétetik és mindezeknél drágábban fizettetik. A malomipar vízhatása jótékony befolyást szült honunk gazdászati körülményeire, azokra nézve pedig, kik ezen iparággal foglalkoztak, különösen nyereséges volt. — A malmok folytonos virágzásnak és ritka gyarapodásnak örvendenek , melynek indoka egyébiránt nem csupán ezen iparág kedvező helyzetében, hanem malmaink eddigi csekély számában is keresendő. Hogy hazánkban aránylag még kevés malom van, azt csak ezelőtt 14 nappal is elég alkalmunk volt tapasztalhatni miután azok, a mutatkozott keresetnek nem voltak képesek teljesen megfelelni az ez által azon különös tünemény idéztetett elő, hogy Linz, Grrátz és Prágából kellett Magyarországba lisztet szállítani. Azt fogják talán ugyan némelyek ellenvetni, hogy ezt csupán a mostani rendkívüli körülmények, és [UNK] liszt árának rögtöni emelk «(pzta de ez mit sem változtat állításainkon, sőt annak erősbítésére felhozhatjuk, hogy volt már más alkalommal is, oly idő miizonyos lisztnemüekben hiányt szenvedtünk. A malmok szaporítása teltát, mind a termelők, minek pedig a fogyasztók bekében fölötte >szükséges,annyival is inkább, mert míg elsőnek szcllárditását nem kevéssé moróditja elő, addig az utóbbinak legalábbis beszerzői könnyebbséget nyújt. Nem a rendőrségi rendelvények, és politikai napilapjaink egyikétől legközelebb indítványozott árszabás idézik elő az olcsóbb árakat, hanem a piaczi versenyzések, melyek ismét csupán malmainknak nagyobb számbani építése által keletkezhetnek. Az ország fővárosában jelenleg már 6 nagyobbszerű gőzmalom létez, s a hetedik „Pannónia“ épülőben van, most lenne tehát ideje, hogy az ország többi részeiben is ily malmok építtetnének. Minden nagyobb termény piaczczal biró városban, mely vasút vagy pedig hajókázható folyam mellett fekszik, malmot kell építeni, s ezek a fővárosi malmok fölött már annyival is előnyben állanának; — mert először annak felállítása nem kerül annyiba, másodszor kezelése kevesebb költséggel jár. Örömmel értesültünk tehát arról, hogy a bajai gőzmalom eddigi tulajdonosai elhatározták, vállalatukat kibocsájtandó részvények útján szélesebb alapra fektetni, ezáltal alkalom nyujtatván kisebb tőkepénzeseinknek is, ezen, mind nemzetgazdászati tekintetben, mind pedig saját érdekében üdvös, és czélszerű vállalatban részt vehetni. Az aláírási határnap nemsokára lejár, miért is kívánatos volna, hogy ez a közönség által kellő időben felhasználtassék, nehogy a közgyűlés összehívásának elhalasztása által a vállalat működése késleltessék. Iparunk általában még csak kevéssé van kifejlődve, és így nyers terményezésünkkel egy arányban nem áll; de ha tőkepénz hiányában jelenleg nem állíthatunk is egyszerre valamely nagyobb gyárakat föl, legalább ne mulasszuk el az alkalmat megragadni ott, hol társasulások útján csekély összeggel nagyobb hasznot teremthetünk elő. Jelen czikkünk czíméül használt szavakkal szólunk tehát ismét az ipar, és kereskedelmet űző közönséghez: építsünk malmokat“! B. Csaba, jun. 22. Vidéki levelező B. Csabáról jelenleg más tárgyról nem írhat az Ínségnél. Folynak ugyan a mint folynak, egyéb ügyeink is, de mindannyian összezsugorodnak e nagy kérdés előtt: Lenni avagy nem lenni. Legöregebb embereink nem emlékeznek oly évre, melyben az alföldi gazdászat valamennyi ága annyira sújtva lett volna, mint jelenleg. Marhatar áuk pusztulásnak indul. Nem csak minden néven nevezendő szalmát az utolsó sírásig már elétettünk, de vetéseink egy részét is már lelegeltettük. Aradba, Biharba nyári legeltetésül küldeni szokott gu iáink elsoványodva mi d hazamenekültek, s itthon nyomorúságos éhendöglésnek néznek eléje. A marhának most nincsen ára, mert természetesen senki sem veszi. A legjobb borjas teheneket, melyek különben 80—100 fton elkeltek, 20 fton hasztali kínálják. Vannak esetek, hogy a tulajdonos így sem lévén képes eladni marháját, ingyen kínálta, vagy az országúton kipányvázva dögleni hagyta. S miután idei termésünknek kevés szalmája is egész határunkon átlagosan egy arasznál nem hoszabb, s ez is a tél beállta előtt már fel fog takarmányoztatni, fenyegető alakban áll elénk e kérdés: mi lesz lovainkból és szarvasmarháinkból ? Lucernásaink termése, hála Istennek, még kielégítő ugyan, de quid hoc ad tartam sitim! Termésünknek pár hét alatt nyoma sem marad. Ha még kukoriczánk is roszul sikerül, akkor marhatartásunk végképen tönkre jut. Mivel fogunk ekkor a jövő években szántani ? Ez kből láthatni, hogy ez idén fűteni egy gzál szalmát sem logunk. Pedig az egész alföld szalmával fűt; kemenezei mind szalmára épített boglyakemenczék. A tehetősbek és előrelátóbbak a közel és távol erdőkből nyakra főve hordják ugyan a fűtésre szánt fát, de ez az erdőkben maholnap elfogy, mielőtt az emberek fele magát ellátta volna, a másik fele pedig pénzszűkébe venni sem képes. Ha zordon tél köszönt ránk, szegényeinket nem csupán éh-, de fagyhalál is fenyegeti. Előre látható, hogy előfálik, kerítéseink és hasfedeleinket is pusztulás fenyegeti. Pedig az ínségnek fenyegetőbb oldala még hátra van. Itt-ott egyes családok máris éhen lézengenek. Papjainkhoz naponként kerülnek segélyért rimánkodó családapák, kiknek házában kifogyott a kenyér, gyermekeik napok óta éheznek. Pár nap előtt mintegy 30 ilyen családapa tömegesen felkereste egyik lelkészünket, s komoly hangon követelte,hogy nekik kenyeret vagy munkát eszközöljön, különben családjaik otthon éhen halnak. A takarás e héten beáll ugyan, s ad annyi munkát, hogy egy időre segítve lesz rajtuk. De a távolabb jövőben az éhhalál veszélye óriási alakban emelkedik. Múlt héten városi elöljáróságunk a tavalyról fenmaradt gabonakészletnek izal kánti összeírását eszközölte, melynek folytán kitűnt, hogy búza, árpa és kukoricza, tehát kenyérnek valónk, összesen még 10,000 köböl van." Ma indult 13 tagú küldöttség a határra szerteszét, hogy a lábon álló termést megbecsülje. Tartunk tőle, hogy a jelentés kétségbeejtő lesz. A hoz értőknek eddigi becslése szerint 30.000 m. búzával bevetett holdjainkról alig fog 30.000 köböl bekerülni. Ebből 20.000 k. vetőmagnak kell, marad élelemre 10,000 tk., a meglevő készlettal összesen 20,000, holott 30,000 lakosnak a jövő évi termésig legalább 60,000 k. kell. Csabának tehát, mely eddig tömérdeket termelt kivitelre, ez évben 40,000 k. máshonnan beviendő búzára leend szüksége! Miből fog pénzelni, hogy háztartásának és gazdasági vitelének költségeit fedezze? Miből fogja az adót fizetni, hacsak a mi kormánytól a városnak már felterjesztett adóelengedési kérelmére méltányos válasz nem érkezik! Gabonahiányunkat a világ kifejlett kereskedési szelleme fedezni fogja ugyan, mert a közlekedésnek jelen eszközeivel akár Amerikából is, de teremteni fog elég gabonát. Csakhogy nem ingyen teendő. Honnan vegye a birtokosság az élelemre és vetőmagra szükséges pénzt, midőn semmit sem adhat el; miként hárítsa el a szegénység az éhhalál veszélyét, midőn a munkakereset teljes szünettel fenyeget, ha csak ismét a rv. kormány a városnak felterjesztett kérelme értelmében az országos alapból 100,000 ft kölcsönt nem ad. De nézetem szerint a 100,000 ft is vajmi kevés! Csupán a szükséges búzára köblét 10 fton számítva, kell 400,000 ft. Hát ezenkívül takarmányvételre, háztartás és gazdaságvitelre ! Reményiem, városunk nem fog késni a magyar földhitelintézet megnyílását felhasználni arra, hogy magának onnan is mielőbb kölcsönt eszközöljön. Proximus ardet Uealegon! A hitelintézet pedig, bizton hisszük, üzleti érdekét hazafisággal aként kötendi egybe, hogy tevékenységét kiválólag az világlátogatta vidékekre fordítandja. Végre, ha kölcsönt nyerünk is, hátramarad a kérdésnek magva: miként óvni meg városunknak mintegy 5000-re menő szegényeit az éhhaláltól. E szám talán nagynak fog látszani. Ámde vegyük tekintetbe, hogy egy 32,000 lakossal biró városban hány oly család van, mely egész éven át napszámmal keresi kenyerét ?! Különösen városunk el van árasztva az úgynevezett hornyákokkal, kik évek óta a felvidékről ide szállooganak. Ezeken kívül egy tekintélyes szám évi eleségszükségletének nagy részét aratáskor „részes“ munkával keresi meg. Bezzeg az idén alig szerez annyit, amennyivel családját két hónapig eltarthatja. Végre földesgazdáink egy része azon ürügy alatt, hogy magának sem lesz elég kenyere, rendes „conventiós“ cselédeinek egy részét, néhol mindnyáját, elbocsátja. A városházán e miatt tömérdek a panasz. Ezen el bocsátottak uj szolgálatot nem kaphatván, családjaikkal az éhezők számát szintén szaporítani fogják. Aki előtt tehát amaz 5000-nyi szám magasabk látszik, annak kívánom, vajha ama számot fél év múlva, midőn az ínség tetőpontra hágand, megkettőzve ne lássa. Ezeken a nyerendő kölcsön egy részének előlegezésével talán segitve lenne; de miután, a kölcsön azokon, kik örökké szegényébe maradnak (és ilyen a legnagyobb rész) megvehető soha sem lenne : ily terhet a birtokosság előreláthatólag magára nem vállaland. E féle előlegezést s más, eléggé ismeretes okok sem ajánlanak. Más mód, az éhhalál veszélyét a szegénységről elhi j vitán", nincs, mint forvast nyitni becsületes keresetre — közmunkák által Rendkívüli idők rendkívüli eszközök alkalmazását igénylik. E téren nincsenek járt utcáink, miken a köznapi gondolkozásmód is segíteni tudna magán. A közönséges akadályok és nehézségek most homok szemek legyenek, mikben az óriási regitő szellem meg ne botoljék. Az Ínség egész terjedelmes alföldünket fenyegetvén, nagy mérvű intézkedéseket szükséges. Csabára nézve legyen szabad azon közóhajtást kifejeznem : vajha az alföldi vasut, melynek előmunkálatai Szegedtől Csabáig már készek, még ez ősz folytán építtetni megkezdetnék! Ez nem csak a szegényeknek, de a vállalkozóknak is érdekében okszik , mert soha olcsóbban e vasutat fel nem építhetik, mint ez évben, midőn a napszám 30—’0 kr s még ennél is csekélyebb lesz r. 1. Távírat. Távirati ta fj ósitás « öéept bftréről:joi. 36.~ 5% metalliques 75. 90. Nemzeti kölcsön 81,35. Bankrészvény 800.— Hitelintéz, részv. 190,70. IBvafih*£ 109,60. Lond. vált. 110,60. Arany 5,28. Pest, jun. 30. Több nap óta tropicus hőméraök uralkodik, a hőmérő árnyékban 28 fokot mutatott. A kukoriczára nézve az eső elkerülhetlenül szükséges lenne. A Duna 1’2 lábbal apadt, ma 8500 felett. Kikötöttek legutóbbi jelentésünk óta „Neptun“ 4340 m. k. „Bertus“ ercsényi 3500 m. árpa és „Alexander“ Stopárról 8200 m. kukoriczával. Győr felé indultak : „László“ 2000 m. tusa, • 050 m. zab, „He?mine“ 8000 m. különféle gabnaneraüveg „József“ 3800 m. kuk. és „Miklós“ 13,000 különböző gabnanemüvel. A búzaüzletre nézve kedvező maradt a hangulat, kivált jó minőségű keresett molnárok részéről a bejegyzettük drágább árakon. Nagyobbszerű forgalom azonban nem létesült. Kukoriczára nézve nagyobb szükséglet mutatkozván, a hét eleje óta mintegy 12000 m. kelt el. 4000 m. tótországi 3 ft, 2000 m. bácskai és nagyobb részlet tolnavidéki 2.85 krjával adatott el. Bánsági 3.10 krja tartotik. Nagyobb részlet silányabb minőségü rozsra 2.20 krjával kötöttek szerződést. Árpa és ssab nem igen örvend keletnek, az utóbbi igen szilárdan tartja magát. A tegnapi londoni gabonavásáron a búzának üzlete korlátolt volt,az árak alig tarthatták magukat. A müncheni szombati vásáron a búza felfele 2,23, a rozsé 109 krral csökkent, az árpa azonban 15, a zab pedig 8 krral drágult. Gabonaárak Pesten, jun. 30. A szolnok megyei gazdasági egyesület jövő julius hó 5 én Török-Sz.-Miklóson a casinó teremében délelőtti 9 órakor választmányi ülést, ugyanazon hó 19-én pedig közgyűlést fog tartani, melyre a t.sz. tagok teljes számmali megjelenésre kéretnek az elnök meghagyásából T.-Sz.Miklós, jun. 28-án. Herki Károly titkár. Logszerint szerint alantAuzép magasvár oszt. ért. Búza bánsági, 85.8i.87 5.60 5.80 6.10 „ tiszai és pesti 84.85.86 5.35 6.60 6.65 « y>nv 86.87. 5.80 610— „ fehé ́ rmegyei 83 84.85 5.40 6.55 670 „ bácskai . . 83.84. ..20 5.35— Rozs................... 77.19.e0 3.20 8.80 3.45 Árpa sörnek való 68.69.72 2.70 2.80 2.90 A takarmánynak 65.67.69 2.50 2.60 2.70 Zab.................... 45.47.49 2.— 2.05 2.10 Kukoricza pesti . 79.88 2.70 2.80 2.85 „ , bánsági 82.85 2.95 3.3.10 Köses ....— 3.— 325_ Bab................... ____ , Repeze ....— — — Alsó austriai mérő Súly, fontLeg-0-W í Első évfolyam 1863. ..>1 Vidéki tudósítás. (Sz. M.) ürügy, jun. 22-dikén. A mit a lapok a más vidékeken uralkodó szárazságról s e hó 3 dik 4-dikén volt nagy dérről írtak, az e környéken is sőt mondhatom, egész Nógrád megyében sem hiányzott, úgy annyira, hogy a nagy szárazság miatt jóllehet rétjeink többnyire lapályos, s különben vizenyős természetűek, alig termettek annyit, hogy miután a marhák számára zöldbe hordattuk volna, azoknak, kiknek kevesebb marhája lévén 10% nyi szénát takaríthatott be a tavalyihoz képest, az őszi vetések nagy része a folytonos hideg szelektől s forróságoktól ostromoltatva meg van perkelődve, s bizony a szükséges vetés és élelmezésen felül bajjal marad eladni való, a tavasziakat pedig alig lesz érdemes letakaritani. — Minthogy a dér által okozott elfagyás már kezdi magát kinőni, s egyedül a babot, tököt, uborkát kelle újra ültetni, dinnyénk mi sem maradván, ezt csak mint elmúlt, s kisebb vakmitást említettem mag. — De bár lett volna akárminő szép kilátásunk minden terjesztményünkre, a tegnapelőtti jéggel telt felhőszakadás mindent megsemmisített volna, s azon felül, hogy rétjeinket egy időre beiszapola a nagy árvíz a jég Verőcsétől a Duna parton kelet éjszaknak egy vonalon vagy 12 határt annyira lecsépelt, hogy még tegnap is szekérszámra lehetett a jegét az országút melletti árokba sz dni,határúkban azonban az ősziek egészen északnak esvén ezeket elmellőzte, de a szőlőket annyira elverte, s inkább megsemmisítette,hogy imiltamot látszik a tökén egy ketté tört csupasz része, s ha meggondoljuk, miszerint a mi homokos határunkban a bor jövedelem az, melyből mindenki pénzel, nem tudom, hogy a cselédfizetéseket s a legszükségesebb házi kiadásokat miből fedezetdjük, ily csapást szőlőink három év alatt sem hevernek ki. Ily körülményekhez még hozzájárul azon kellemes hir, hogy ha a 3-dik fertályra járó adónkat e hó 21-dikéig le nem fizetjük, ezentúl katona executió által leszen behajtandó. Bízunk azonban, hogy a magas kormány a községek reclamatióit, melyek, mint hallom, már beadattak, figyelembe vévén, a jég által tönkre tett szőlőket s földeket az adótól egészen felmenti, s a többi adókra nézve pedig, méltányos respiriumot odaad, s bármi kis részletfizetést elfogadand, miről, ha megengedi, jövőre értesitendem. Végre, ma lévén a balassa-gyarmatbi orsz. vásár, az árakról is tudósítom , ugyanis tisztabúza 3 ft 60—80 krig, rozs 2,40—80, árpa nem igen volt, zab igen silány 2 ft, kukoricza 3 ft — 3 ft 20 krig, s ezen árak szerint is vevő nem lévén alig adott el valaki, és igy daczára a csapásoknak, a múlt hetiekhez képest minden 1 frt 20 krral olcsóbb. Marha szintén igen olcsó, igen jó pár jármos ökör 100—140 ft, s alább, de ezek már a legjava, tehén 25— 40 forint, ló épen nem verődött. Minálunk, ahol még a múlt vásárkor az árak majd kétennyiek voltak, hallatlan dolog. Mégis ennek dacaira a hús ára mindig 16 —19 m, a juhhús 10 kr, a borjúhús 20—24 kr, holott ez utóbbi darabját 4 fton sem lehetett eladni, s így egyéb is aránylag igen olcsó volt. Mi lesz mindezekből, a jó isten tudja. (G.E.) Gálszécs, jun. 22. Medard napja óta nálunk folytonosan esőz vén, félnünk kell, hogy most az eső fogja azt elrontani, mit a szárazság meghagyott. — Az őszi vetések tűrhetők, sőt helyenkint szépek. Takarmányunk alig van. A kaszálókon, mint eddig ki lehet venni, egyezernél többször alig fogunk kaszálhatni, és így rendkívüli szükségnek nézünk elébe. Vásári áraink amily gyorsan emelkedtek, oly hirtelen leszálltak, olyannyira, hogy az árkülönbség 2—3 frtnál kevesebbet alig tesz. Búza 3 frt — 4.30, roes 2—2.25, árpa 1.80—2 ft, zab 1.80— 2.20, kukoricza 2.20—2.50 kr. Tokaj, jun. 23. A f. hó. 20. és 21 dikén bekövetkezett eső által legelőink és réteink uj életre ébredtek. Különben gabonanemü veteményeink között még egynémelyiknek ezen jó eső gyarapítására fog szolgálni, mert mintegy fele a hatásnak már vagy lekaszáltatott vagy marhák legelésére forditatott. A megmaradt vetemények ugyancsak középszerűn aluli aratást ígérnek, de a kukoricza még minden reménnyel biztat, hogy a sivár aratásnak jó pótléka leend. Hegyeinket illetőleg sem hallgathatjuk el, miként az átalános aszály, itt is maradandó nyomokat hagyott hátra, főképen a déli, s délkeleti oldalakon. Itt ugyanis, bár a vesszők és gerezdek szép fejlődéssel leptek meg tavasz kezdetén, de azok a lég forrósága által nagyon magszorittatván, a vesszők az ezelőtt két hónappal elért stádiumban maradtak, a fürtök pedig rostul járták be a virágzást, s a megmaradt szőlőszemek nagy része is már már száradásnak indult. Ellenezőleg a hiresebb légjáratú promontoriumok mind a vesszőre, mind a termésre nézve a legreményteljesebb kifejlődés fokán állanak s jó szüretet ígérnek. Vigasztalásunkra van az, hogy e szép és bő esső meglehetősen beszivárogtató nedvest hegyeinkbe a igy talán talán tőkéink a délies helyeken a kiromlástól meg fognak avatni. Közvetlen az eső utáni napon junius 22 én tartatott meg a tokaji szentjános napi országos vásár. A g ho’ia’jemnek felemelkedett árain némi alább az állás vala itt tapasztalható. A búza köble azaz 2 mérő kell 7 frt—7 frt 20 kr. A rozsé 4 frt 80—5 frt, — az árpáé 3 frt 60 kr. Zabé 3 frt 60 kr. — kukoricásáé 4 frt 50 kr. Mindezen életneműekből azonban nagyon keevés mennyiséggel volt a vásár képviselve. A szarvasmarha és lóvásár sokkal nagyobb területen volt kiterjeszkedve. Itt azonban nagyon gyéren köttettek vételek. A szép szálas ökrök párját tartogatták 150—200 frtra. Azonban 140 frtjával is szép ökröket elárusítottak. A színesebb tehenek párja 80—100 forint körül ingadozott. A száraz és kövér disznók egyáltalában igen olcsók voltak. A szalonna mázsája 28—29 forint körül, a szappané 20—22 forint körül állt. A spiritus 30 fokú ietését 26 krron, a közönséges pálinkát pedig 16 krron tartogatták. Pár nap óta a hús ára leszállittatott 14 kr eddigi áráról 11 krra r. 1. Somogy, jun. hó 23. Időjárásunk sajátságos. Pár óráig nagy hőség, majd napokig tartó komor, felhős ég, mintha őszben volnánk és sokszor oly hűvös jég, elcsúszik a téli ruha. Az esők most is látogatnak; gyakran esik, de kevés, s hogy — mi kívánatos volna —• használnak-e a darab idő óta több helyen megcsökkent tavasziaknak, alig hihető, mert az esőt oly heves szelek váltják fel, hogy alig 24 óra alatt minden száraz. Többen féltek, mikép a rekkenő melegben megszorul az eleség, most sincs mitől tartaniok. Egy hét múlva lesznek vidékek, hol aratnak. Aratásunkról csak kedvezőt írhatok; az idei termés a középszerűnél jobbnak mondható. Legelőinkkel meg lehetünk elégedve, ha több — s huzamos ideig tartó esőzés nem lesz, a sarjútermés sem üt ki valami gazdagon ; a lapályos rétek is szárazak lévén. A szörnyes marhavészt kétségbe vonják ; legalább e gyászesetet egy vidék sem igazolja; marháink egészségesek úgy a gúlákban, mint a járom előtt. A kövér sertvéseknek nagyon leszállt beesők;a kaposvári uradalom haszonbérlője több száz darabot hizlal, úgy hiszem kénytelenségből, nem tudván rajtok túladni. Az eleség úr itt is nagy lendületet vett, de a kereskedők kezdenek ismét visszahúzódni; a vevők a tartós áron jóval alább kérik a termékeket. A búza jelenleg visszaszállt 4 ft. 20 krra. A gyapjú ár is emelkedett, 20—30 fcot mázsánként; itt sincs elég vásárló. Külföldi megbízásokról rém is hallunk. Az egészség jó lábon; irtják az erdőket — már t. ’. télen át folyvást — a fa drágul. Még megérjük, hogy fában is szegény lesz Somogy! SzöeiA. hordó vételre biztatnak ; bor ára 3—4 ft. (Sz. M.) Kúia, jun. 25-kán. A héten tartott júniusi orsz . vásárunk az iparmű-czikkekre nézve kedvezőbben folyt le, mint a mostani sanyarú körülmények közt vártuk volna, és mondhíitok,hogy a vörös kereskedők és iparosok egyáltalában kedvező vásárnak örvendettek; tömérdek nép csődült össze, mely jelentékeny vásárlásokat tett, mivel a múlt hetekben történt nagy áremelkedések, gazdáinkat készleteik eladására határozták és így a nagy pénz hiány egy időre megszűnni látszott. A nagy kereskedés nem volt oly élénk, ámbár a forgalom szép volt, de a pénzbehajtás igen silány eredményű. A terményüzlet nem volt kedvező, eladó tetemes számmal, de kevvező, és rendkívüli sok termény volt kiállítva Juhber leginkább talált vevőre, párját 25 kr. 3 ftig szívesen vették. A báránybőr párja 1 ft 20. 1 ft 80 kr. thénbőr párja 13—14. ökör bőr párja 18 2. lóbőr 5 — 6 ft párja; borjúbőr párja 2 f. 80 kr. ft. tollú mázsája 65 ft 90 krig, lóször rövid .36 ft 38 ft hosszú 65—80. Régi réz mázsája 50 forint. A gyapjú-üzlet igen élénken folyt, az egész vásári készlet eladatott mázsája 68. 75 frton. — A marhavásár azonban felette szomorú eredményt mutatott; a legszebb pár ökör 140—160 ftért bocsátatott ki, de nem talált vevőt, juh párja 5 — 6 ft lovak szerfelett olcsók és láttam szép teheneket 25 30 ftért kínálni és még olcsóbban eladni. — A gabona kereskedelemben a hangulat igen lecsillapodott, az árak utolsó tudósításom óta tetemesen csökkentek. Búza 4.60—4.70; zab 1.70—1.80 kukoricza 2 65—2.80; árpa uj 1 ft 90.—2.10. Időjárásunk nem igen kedvező, száraz, szeles, a hőség rekkenő, a kukoriczára jó eső már igen elkelne, zabszerfelett kevés lesz de annál óbb búza, mely a tavalyinál mennyiség óa minőségre nézve jobb, láttam ma uj búzából mutatványt, melynek súlya 88 font. Az árpa kaszálása már megkezdetett, ezen gabonanemű is szépen ’ott. Takarmányban igen szűkölködünk, egy mázsa széna 3 ft, de ezen az áron sem lehet kapni. (H. E.) Gyöngyös, jun. 27. E hó folytán beállt néhány sisak j6 kis eső következtében a kiszáradt mező egy kissé megújult, a burgonya s kukoricza új életet nyert, s ha olykor-olykor még egy kis eső éri, ezekből még meglehetős termést várhatunk. — Gazdáink a téli takarmányhiányt igyekeznek az ajánlott takar. ..y- 1 növények vetése általi pótolni, még pedig a kis kedvező időjárással igen jó sikerrel. — A repaezé és őszi árpa kaszálás megtörtént, mely > bi annyira silány volt, hogy majdnem gyomláló kelletett; a repete azonban különösen ez,yaémely helyen igen kielégitőnek mondhat.' ’*iyi aratás imitt-amott megkezdetett; erről azonban még keveset mondhatni. Időjárásunk ismét igen melegre fordult; tegnap (26) 28 fok volt. — A gabonaárak ingadoznak; e heti árak a múlt hetihez képest ismét alászállottak. Búza 82 — 85 fontos 4 ft 50 — 70 , rozs 70—72 fontos 3.40— 50, árpa 62 — 64 fontos 2.60—80, zab 50 fontos 220, kukoricza 2.70— 90, bab 5 ft. r. 1. V £ 1 ~ ^ Ligent Hivatalos értesítések kivonata , A („8-ny“ jun. 28. számából.) Árverés: Pest, szobabeli bútorok, vácz.*. ut S3. sz. jul. 1. d. u 3 ó.; Pest, vánok, a váltó törvényszéknél, jul. 3 d. u. 36.; Szeged, ház jul. 18. d. o. 10 ó ; Fehérm. Érd, ingatlanok, jul. 31. d. e. 9 ór.; Böszörmény, kisebb királyi haszonvételek, boltok s némely magánlakul szolgáló épületek aug. 5, árverés utján 3 évre haszonbérbe fognak adatni; Bars mn.: Vihnye, szobabútorok, jul. 24 d. e. 10 ó.; íasaa ingatlan birtok, jul. 28; Pest, mindennemű ingóságok, a 3/a órányira eső Rákos nevű vendéglőben, jul. 7 d. u. 3 ó. Csőd: Biharm. Belényes, Biró Lajos ellen megszüntetett; Pest, Kiss Károly ellen, jul. 13—15. g. Kiczei Jakab. Felhívás: Baranyamegye tszk* 4«ié„; Balogh Andr. aug. 29. r. 9 ó.;Pest vár. tszékfi Beskovica M. jul. 6. r. 9 ó.; Szepesin. 2-od pácja elé, Bezegh, Okolics.ínyi, Töke, Zábo Desee’, ffy és Dráveczky, 60 nap alatt; A ” ■ kir. helytartósági tanács elnökségéhez Samu, Zemplénin, tszke elé, M. Unger, 11 r. 96.; Szathmárm. tszéke elé, a cseegeri o.u. kath. egyház képviselője s gondnoka, az erdélyi kolozsvári museum igazgatósága, Suta Ferencz, továbbá özv. Korda Ad.Imné szül. Toldalagiy Zsuzsanna, Cserei Eliza, Szentiványi Lászlóné,. Molnár Anna, Leszkay Ferencsné, Molnár Kata, Elek Pálné, Kczey Erzsébet, Sebesei Ágnes, Bagossy Ferencz, Kende Zsigmond Szilágyi, Amália, b. Perényi Károly, b. Perényi Alad jc. és b. Parányi Malvin Hessenstein grófnő, aug . reg. 9 ó.