A Hon, 1863. július (1. évfolyam, 147-173. szám)
1863-07-22 / 165. szám
165-ik sz. Szerda, július 22. Előretdéii díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva* Egy hónapra..................................1 frt 75 kr. 3 hónapra......................................5 frt-------6 hónapra.....................................10 frt-------Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Mindig pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztői Iroda: Ferencziek-tere 7ik szám, földszint. §ferl tuti lakása: POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! Országút 18-dik szám 2-dik emelet. NAPILAP, Kiadó-hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam 1803. Beigtatási díj: 1 hasábos»elitsor.............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 80 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. SHgf Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky ház. A lap szellemi részét is letörni • ion közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak iámért kezekig fogadtatnak el £ V3T Előfizetési felhívás „HON" második félévi és harmadik negyedévi folyamára. Előfizetési ár: Julius—decent fieri ’, évre 10 it. Julius—£eptemberi 14 évre 5 st. A .Hon“ szerkesztő és k>dé hivatala. Emlékirat a felföldön, különösen Eperjesen áll ittíndó gazdasági és erd. tanintézet ügyében. *) Tek. orsz. magy. gazd. rgylst! A felső magyarországi gazd. és erdészeti tanintézet ügye az orsz. magy. gazd. egyesület részéről a végeldöntés pontján áll; és a sárosmegyei birtokos osztálynak csak most van első alkalma felszólalni. Julius elsője volt azon nap, hol a mngyei birtokos osztálynak is tér engedtetitt az összejövetelre ; ezen alkalommal sz. kir. Eperjes városa polgáraival együtt kebeléből vegyesen egy bizottmányt küldött ki ezen fontos ügy minden oldalróli előmozdítására. Ezen vegyes bizottmány legszentebb a legelső kötelességének tartja elmondani a t. or. gazd. egy. előtt hogy: a természet által keblünkbe oltott hajlam, melyet minden ember szülővárosa és megyéje iránt érez, bár egészen természetes és mentheti, de menthetlen volna, ha bármi ügyben csupán csak ez volna az egyedüli döntő, s így nyugodtan állíthatjuk, hogy midőn saját érdekünket szeretnénk előmozdítva látni, akkor felszólalunk egész felső Magyarország, sőt hazánk érdekében is. Szóval, midőn az or. m. gazd. egyletnek a felállítandó gazd. s érd. tanintézet helyéül Eperjest forrón ajánlanánk, akkor nem csupán Eperjes és v béke lebeg szemeink előtt, de hazánk egész felföldje, s általa az egész drága hoc. Iparkodni fogunk tehát kibontakozni a provinciális körből, és magesb nézportot foglalni el, midőn Eperjes és vidéke érdekében kívánunk lándzsát törni. Felfogásunk szerint ezen ügyben kétnemű érvek harczolnak ; anyagiak és szellemiek. Az anyagiak közé fertőzik: 1. Véleményünk szerint azon körülmény, hogy Eperjes és vidéke azon pont,melyben az egész magyar felföld gazdasági előnye hátránya, kelleme és nyomora képviselve van. Nem egészen a Kárpátcsúcsok tövében és igy mentve azok elsőrohamu zordonságától; nem is oly távol tőle, hogy a hidegebb égaly és északi vidéki jellemét elvesztné, maga a város egy kellemes, egészséges jói müvelt, dustalaju völgyben fekszik, de amely már saját, elégé szűk határán oly sovány vegyületü földet is leir el mutatni és általában a földmk és föld fekvésének oly különböző nemei, hogy: ezen kis határ mintegy kis tükörben magában foglalja a magyar felföld geognosiáját. Körülövezve egyrészt a leggyönyöröbb vegyületű lombos, másrészt a legtarkább színezetű fenyvesek által, mindkét nemben a felső magyarországi főfajokban képviselve a Tarcza és Szekcső partjain, melyek szinte félig folyó, félig hegyi patakok s melyekbe több csendesebb folyású és zugó bérezi patakok omlanak, oly alkalmasak a tanulmányozásra; egyrészt: mimódon lehet rakonczátlan erejeket korlátozni szabályzás által és megtörni azon romboló szellemet, mely a legszebb hegyeket használ betlen árkokká, a legdusabb talajú lap lyt, terméketlen kavicsossá változtatja; másrészt: mi módon lehet természet-adta erőket értékesíteni rétöntözés, hasznos gyárak és malmok felállitása által, mely szintén bizonyosan egyik feladata és tárgya leend a felföldi gazd. érd. tanintézetnek. Ilyen a város és legközelebb környéke. A távolabb vidék ezen jellemet szintén megtartja . Vannak jelen szorgalmmal évek óta okszerűen rendezett és kezelt különféle váltógazdaságok, példái annak : mimódon lehet rosZ földön is paradicsomot teremteni. Valódi felföldi szorgalomminták. — Vannak elhagyott iszonyúterméketlen, kavicsos, vizmozásos,kiirtott erdejü, gyalogfenyüvel benőtt, elvadult, összevisza árkolt s szaggatott, sárga, szinetlen és legszerencsétlenebb vegyületü határok, honnan a nép kivándorolt, a marha elpusztult; hol a vegetatio szünetel és a természetnek vadkeze iszonyúan működik Valódi felfedi kárhozattanyák. De mindkét nemben méltó tárgyai a tanulmányozásnak. — Az erdőre nézve is a leggyönyörübb tölgyes, bükkös, gyertyán, juharrengetegek ; közönséges vörös, szurkos, jeg< nyefenyük egész hegylánczolata; gyönyörüen kezelt és rendezett erdők, mint p. p. az Eperjes tösznmsf cédjában levő sóvári és sok más hegyek. Vannak ellenben kiírtak elpu ztitott, elhanyagolt, isaeneveszett, mindennemű erdők is; a természet valódi vadvirágai. Mily s.ép alkalom : egyrészt a meglevő szépen, jón, az erdészeti aranyokat tanulmányozni ; másrészt az elromlottat emelni. Vannak e vidéknek dús lapály rétjei, és valódi alpesi kaszálói és legelei. Újra egy tér, melyen a felföldi gadászat egy nevezetes czikke még kiselésre és terjeszésre vár, t. i. a tihénsajt és juhtúró készítés, kezelés, és annak értékesítése. Van továbbá legváltozatosb növényzet. Eperjesen m. e 3,000 és az egész megyében m. e. 4500 növényfaj (holott Debreczen vidékén csak m. e. 500 van). Ez legbiztobb jele a föld különféle vegyületének és az égalj változatainak. És valóban a légmérsékelt változatokat mutat télen és nyáron, melyet ismét csak a felföldön lehet találni. Hissszük tehát, hogy röviden bebizonyítottuk, miszerint ezen vidék azon egész téren, mely a Kárpátok alatt Pozsonból Marmarosig terjed, akár észak, dél, akár kelet s nyugat felé tekintünk, mintegy középutat tart , egy szóval, hogy Eperjes és vidéke gazdászati szempontból az egész magyar felföldet leghívebben képviseli. 2. Eperjes anyagi előnyei közé tartozik, hogy a gyümölcstermelés már eddig is nagy előmenetelt tett e városban, és egész vidéken ; de kellő tanulmányozás és terjesztés által ezen egy ága a gazdászatnak, az egész felföldnek évenkint milliókat jövedelmezhet, és az egész hazára valóságos jótétemény lehet. "Jó udvalevő dolog t. i., hogy a felföldi gyümölcsfák tartósabbak, erősebbek és termékenyebbek. — A kis szebeni gyümölcstermelés századok ó a virágzásban van s ezen kis városnak legtöbb jövedelemforrását képezi s e részbeni kereskedés kihat egész Oroszország fővárosáig. A nyársardói és közellevő helységek és vidék cseresznyéje híres nemcsak e hazában, de a szomszéd Lengyelországban is, szépsége, nagysága, tartóssága és azon tulajdonánál fogva, hogy ritkán férges. Szóval ha van nagyszerű jövendője a magyarország gyümölcsészetnek, akkor anők gyökerét a felföldön kell keresni, a felföldön pedig újra Eperjes és vidéke azon központ, honnan ki kell sugárzstnia, miután már százados alapokkal bir. 3. Az anyagi előnyök közé tartzik azon valóban sok szép ínyagi ajánlat, mely ezen intézet felállítására részint a város, részint a birtokosok részéről történt. — Igaz, hogy ez talán nem üti meg más, mint p. o. Debreczen városa ajánlatának mértékét, kiterjedésben , de értékben mindenesetre. Azért itt a városban minden darab földnek nagy becse van, mely szintén a szorgalomnak legbiztosb ismertető jele. Ezen fölül bátrak vagyunk a t. pr. gazd. egyletet figyelmeztetni, hogy itt az arányok a gazdaságban minden tekintetben kisebbek. Nincsenek roppant felterjedésü legelők és puszták; nincsenek nagy mérvű gazdaságok; és jelleme minden hegyes vidéknek ; de ez lesz jelleme és iránya bizonyosan a gad. tanintézet működésének is. A város ajánlata tehát földben 515 told, s szükség esetében még több örökbér gyanánt; készpénzben: több mint 5000 ft o. é. ; építkezési anyagban: tehetsége szerint ICO—200 ezer tégla és kő, s ezenfölül minden kőbánya és téglavető az intézet rendelkezése alá bocsáttatik. Épületi fa nagyobb mennyiségben. A birtokosok részéről pedig már eddig is, ezen célra szintén szép ajánlatok tétettek. Úgymint 255 darab tölgy, 160 darab épületi fenyő, 60,000 tégla, 400 hordó mész, pénzben pedig 1511 forint osztr é. Felajánltattak a julius elsei összejövetelkor a jelenlevők közmegegyezésével a temesi pénztár romjai, melyben 2963 ft 70 kr o. ó. Igaz, hogy ezt még véglegesen megajánlottnak tekinteni annyiból nem lehet,a mennyiben a nemességnek még élőtársi mindnyájan még részt nem vettek ezen összejövetelnél; de ismerve annak józan gondolkodását, fölteszszük hogy az, hacsak alkalom adatik, mi den tagjának beleegyezése által lesz szentesítve. És igy a birtokosik részéről felajánltatott pénzben eddig is 4474 fő 70 kr. De ha felveszszük, hogy a birtokos osztály még csak csekély részének volt alkalma ajánlatot tenni; ha felvesszük, hogy a legnagyobb birtokosok távol lakván és eddig még fel sem szólitatván, még semmi ajánlatot nem tettek ; hogy az aláírásuk, nagyban még csak ezentúl lesznek szétküldve; hogy a városban is még folynak az aláírások ; ha felvestzük hogy a siker esetében sokan 2—3 annyit ígértek adni és hogy az ember természetében rejlik, miszerint: az eredmény buzdít; úgy — alig lehet kétségünk, hogy az intézet felépitéséhez szükséges anyagok a szükséges fuvarral együtt az ajánlatokból be ne gyűlnének. De hiszen nem is azért említjük ezt, mintha a t. országos gazd. egyletnél ezt tartanánk egyedüli döntő érvnek, mert tudjuk, hogy ha mi országos szempontokat vélünk támogatni saját érdekünk mellett, akkor a t. orsz. gazd. egylet előtt döntő szempont csupán és egyedül csak az országos lehet. Tudjuk, hogy az or. gazd. egylet, midőn ajánlattételre szólita fel a városokat és vidékeket, nem árverésre kívánta bocsátani az ügyet, hanem ily módon biztosabb eszközt óhajtott magának szerezni a valódi érvek kipuhatolására, hogy aztán annál tisztábban ítélhessen. Előhozzuk tehát csupán azért, mert fel valónk szóllitva, és hogy ezen külső jel által is azon belső érdekeltséget mutassuk, melylyel ezen ügy iránt viseltetünk. 4. Anyagi szempontból megemlítendőnek tartjuk, hogy: Eperjesen 6 országút öszpontosul; hogy ámbár századok elött és alatt föltatott nagyszerű kereskedése e városnak az újabb korban megfogyatkozott, de a kereskedés természetes irányát hosszú időre nem lehetvén megakadályozni. Eperjes azon ponton áll, miszerint legrövidebb idő alatt itt legyen csomója a tiszai, a tarnówi és szepesoderbergi vasutaknak. — Mst is azonban naponkint hét gyorskocsi indul, és ugyanannyi érkezik ide ; a személy és kereskedelmi forgalom egyike a legélénkebbeknek az egész hazában. A takarékpénztári idei forgalom 5 millió ft; a postai küldemény 6 milliónál is több. — Megemlítendő, hogy részint a városban, részint a vidéken több gyárak, műmalmok, gőzmalmok találhatók. Van 2 gazdasági gépgyár is, és hogy általában a népesség egyike a legsűrűbbnek a felföldön, és így az egész országban. Ezen körülmények csak előmozdítólag hathatnak a felállítandó intézet jövendőjére, és olyanok, melylyel egy magyar felföldi város és vidék nem dicsekszik. Ezek azon anyagi előnyök, melyek Eperjes és vidéke mellett szólnak. A szellemi érvek pedig e kövekezedek : 1.) Ha a t. pr. m. gazd. egyesület ez ügyben tett előterjesztésében Debreczen mellett méltán érvül hozza fel, hogy a tiszántúli vidéken ezt olyan helynek tartja , „melynek mint e vidék központjának; mind kereskedelmi forgalma, mind természeti helyzete, mind szellemi előrehaladottsága, áll már jelenleg is azon fokon, melynél fogva az egész vidékre jótékony befolyást gyakorolni, és a gazdasági téren is vezér szerepét vinni képes“ — mennybe illenek ezen szavak Eperjesre a felföldet illetőleg ! Eperjes századok óta a múzsák kedvelt tanyája; a kath. főgymnasium és prof. collegium századok óta terjeszti a felvidéken a tudomány jóltevő melegét. Ezen főtanoda nagy szellemi kincsekkel rendelkezik. Van 33 ezer kötetnyi könyvtára, van museum , melyben közel 500 természettani és vegytani készülék , majdnem 8000 állat, 500 növényfaj , és 4000 válogatott ásványpéldány található. — Egy idő óta a természeti tudományokra különösen Haszlinszky Frgyes tanár, m. ak. 1. tag vezénylete alatt nagy gond fordittatik, és szükség esetében az még bővebben is előadható. Sőt birjuk a t. tanár urak abbeli ígéretét, hogy ha netalán eleinte a gazd. intézet szervezésekor a szükséges tanerők hiányzanának, annak elrendezéséig a hiányt szivesen pótolják ingyen. Az újabban átalakított kath. főgymnasium könyvtára és múzeuma szintén szép fejlődésnek indul. Oly szellemi tőkék ezek s oly talált kincs egy keletkezendő gazd. s érd. tanintézetre, melyet sem ezrekre menő holdak, sem százezernyi pénztőkék pótolni nem képesek , és amely újra páratlanul áll az egész felföldön. Ezenfelül megemlítendő, hogy e városnak lakosai műveltek, szorgalmasak, nagyrészt szintén gazdasággal foglalkozók; hogy ez központja a megyének. Mindez szép szellemi erőket gyűjt e falak közé. 2. Említettük már, hogy Eperjes fekvésénél, mostan meglevő országutjainál és legközelebb építendő vasúthálózatánál fogva előbb-utóbb központja lesz az egész magyar felföldnek. Hogy az utolsó időben sok körülmény hatott oda, miszerint a felföld érdekei külön választassanak az alföld érdekeitől —tagadni nem lehet. Nem családunk tehát, ha abbeli nézetünket fejezzük ki, hogy hazánknak talán nem volna ártalmára, ha a magyar felföld jövendő központja a gazd. s érd. tanintézet felállítása által is egy uj kötelékkel vonatnék szeretett hazánk közérdekéhez. 3. Végül talán nem teszünk felesleg munkát, ha bátorkodunk a *. orsz. gazd. egyletet figyelmeztetni, hogy alig van a felföldön megye, melyben sűrűbben volna képviselve a középrendü birtok- sztály, a mely századok óta és most is közvetlenül maga kezeli a gazdaságot. Ez megtartotta, bérszegénységben régi telkét, régi szokásait, és igy legfogékonyabb pbzlangot képez egy gazd. s érd. tanintézet czéljai előmozdítására. Ezek azon anyagi és szellemi előnyök, melyek a felállítandó gazd. s írd. tanintézet ügyében véleményünk szerint Eperjes mellett szólanak, és melyeket a t. orsz. m. gazd. egylet figyelmébe ajánlunk. Mielőtt azonban befejeznénk előterjesztésünket, még egy tárgyról kell megemlékezni. Tudjuk ugyanis, hogy e téren vetélytársunk egy részről Rimaszombat, más részről Igló városa. Tiszteljük ezen városok buzgalmát és hazafias áldozatkészségét, és nem is arról van itt szó köztünk, hogy átalában itt vagy ott, legyen-a vagy nem gazd. tanintézet? mert a magyar felföld hála istennek oly kiterjedt, hogy kényelemmel elférne rajta 5— 6 gazd. tanintézet is. It csak arról van szó , hogy miután előlegesen a felföldön csak egy vagy kettő fog állíttatni — kié legyen most az elsőség ? Megjegyezzük tehát,hogy véleményünk szerint a felföldi gazdászatot híven és teljesen sem Rimaszombat, sem Igló nem képviseli. Rimaszombat kedvezőbb éghajlatú, mint átalában a felföld; és igy növényzeténél s földvegyitékénél fogva inkább hajlik az alföldhöz.Ez már szőlőtermő vidék hol a fenyves erdők nem tenyésznek. Igló pedig a Kárpátcsucsok tőszomszédságában, zordabb éghajlatánál s növényzeténél fogva hidegebb, mint álalában a magyar felföld. Ott a lombosfa gyéren tenyész és gyümölcs nem terem. Ezen felül úgy Gömör, mint Szepes lakosai bő keresetet találnak télen nyáron a bányákban és vad hámorokban; épen azért nincs is annyi idejök a gazdászattal foglalkozniok ; a városi polgárnak és birtokosnak szintén ezen iparágakban van módja és alkalma feltartani magát és jólétre vergődni. A minthogy ez úgy a népre, polgárra, mint birtokos osztályra meg is történt, kiki tudván, hogy a gömöri, szepességi nép, polgár és birtokos mily jólétnek örvend. Ellenben a sárosmegyei és felső zempléni nép és birtokos sovány földének művelésére van egyedül szorítva , tehát talán szükséges lenne most előlegesen is ennek körében állítni fel egy oly intézetet, melynek czélja az okszerű gazdászait és ezáltal a birtok megtartása. Tekintetes országos magyar gazdasági egyesület ! Ezen okokat véltük nagyjából röviden Eperjes mellett felhozni. — Részletességekbe nem kívántunk bocsátkozni, mert ezek részint már ismeretesek , részint általunk bármely pillanatban előadhatók. — Azt hisszük, nézeteink nem tévesek, és nyugodt lelkiismerettel valljuk, miszerint véleményünk az, hogy : a midőn a t. orsz. m. gazd. egyletnek a felállitandó felső-magyarországi gazd. s érd. tanintézet helyiségéül Eperjest ajánljuk, akkor egyszersmind némi szolgálatot teszünk szeretett hazánknak is. — Kelt Eperjesen, 1863. julius 14-én. A t. orsz. magy. gazd. egyletnek alázatos szolgái — a bizottmány nevében Pillér Gedeon és Fuhrmann Andor. 15. Nemzeti kölcsön 81.75. Bankrészvény 793.— Hitelintéz, részv. 191.— Bittet 110.65. Lend.vált. 111.85. Arany 5.34. Pest, jul. 21. Az idő meleg és derült, a hőmérsék 25 foknál nem magasabb. Vízállás 560 felett. Tegnap óta kikötöttek : „István“ D.-Penteléről 1100 m. különböző gabonaneművel; „Sz. György“ Pancsováról 9500 mérő kukoriczával; „Kis Bátor“ D.-Földvárról 1053 m. búzával; „Theresia“ Mohácsról 5300 m. különböző gabonanemüvel; végre „Bátor“ ugyanonnan 5100 m. kukoriczával. Győr felé indult „Erzsébet“ Kuláról 800 m. búza és m. zabot vivén. Gabonavásárunkon alig volt üzleti tevékenység észrevehető, mivel pedig a tavasi búza nem igen kerestetett, az eladni akaróknak újólagos árcsökkentésbe kellett beleegyezniük. 1500 m. 85—86 fnts bánsági 5 ftjával kelt készpénzben. Kisebb részlet uj, különös jóságu és 89 fontot nyomó búza 530 krjával adatott el. Uj rozs 3,15, uj, őszön átadandó zab pedig 2 ftra tartazik; a kukoricza értéke nyugodt üzletnél alig változott. Jelen emléékiratot tárgyhalmaz miatt csupán mai >" ... ■'"'«tjük, Szerk. napon kozó*. _ Távirat. Távirati tudósítás a bécsi böraéről, jul. 21. — 5 ®/» metalliques 76. Gabonaárak Pesten,jul.21. * Bécs, jul. 20. Mai marhavásárunkon összesen 3160 db marha volt felhajtva, melyek—113 darabot kivéve — mázsánként 24—263/a írtjával keltek el. * Trieszt, jul. 18. A gabonavásár a héten egyáltalában nyugodtan folyt, az üzérkedés azonban meglehetősen vett részt a vásárlásban. Jó kész magyar búza teljes áron kelt, forgalma 10,300 st, ennek %-a magyarhoni. Kész, mint későbben átadandó kukoriczára nézve is korlátoltabb a szükséglet, ára azonban szilárd. Forgalma 60,000 st, ebből 51,000 st. havasalföldi. Szerződésre zab csak magasabb áron volt kapható, melybe azonban az üzérkedés bele nem egyezett. Árpa kis részletben adatott el. Összes gabonaforgalom 71,000 st. G. M. München, jul. 18. Alsóbajorországban az aratás már megkezdődött, a gabona mind mennyisége, mind minőségére nézve sokkal jobb mintsem várták volna. A búza ára 34 krral égőkként. Jó 345—350 fts 22—22%, silány 2172—22 ft. Rozs 59 krral olcsóbb; uj termény kisebb mennyiségben hozatván, azonnal elkelt. Jó 127s— 137*, silányabb 12—13 ft. — Árpa szintén 29 krral olcsóbb lett ; üzlete gyenge, átlagos ára 10.50; zab 9 krral olcsók lévén schaffele 7.48 kapható. **) Hamburg, jul. 18, Gabonavásárunkon a tartós viharos és esős időjárás következtében szilárdabb az üzlet. — Helyben átveendő búza fogyasztásra 1 markkal drágábban adatott el, más helyen átveendő szilárdan tartatván forgalomnak nem örvendhetett. ** London, jul. 20. (Távirat) A gabonavásáron a búza élénk üzletnek örvend; zab nyugodt , az idő borús. A 17-bén megkezdett gyapjú árverésen az árak meglehetősen változatlanok voltak ugyan, de inkább a behozóknak kedveztek ; vevő igen nagy számmal volt jelen. Alsó austriai mérő szerint Súly, font szerint Legalant Közép Legmagasb ár oszt. ért. Búza bánsági, 85.86.87 5.6.20 5.45 „ tiszai és pesti 84.85.86 4.70 4.30 6.15 86.87. 5.25 5 40 __ „ fehérmegyei 83 84. 480 6.—— „ bácskai . . 83.84. 450 4.70 Rozs.................... 77.79.80 2 80 290 3.— Árpa sörnek való 68.fi 9.72 2 50 2.60 2.891 takarmánynak 65.67.69 2.35 2.40 3.46 Zab.................... 45.47.49 2.— 2 10 2.15 Kukoricza pesti . 79.83 2 85 2 90 3.— „ . bánsági 83.85 3 05 3.10 3.15 Kőes ....— 2.70 2 85 3.— Bab .....— __ Répcze ....— 7-50 7.60 7.70 Vidéki tudósik (Sz. M.) T.-Füred, jul. 15. A lapok hasábjai telvék az Ínséggel küzdő nép iránti buzgó indítványok, s ajánlatok tételével, hiszem is, hogy a magas kormány ez ügybeni intézkedéseit szívén hordja, hiszem azt is, hogy számtalan egyesek, kik a sorsnak ezen csapásai alól ki vannak véve, vagy anyagi helyzetüknél fogva segélyt nyújtani képesek, szenvedő embertársaik irányába ezt tenni el nem mulasztandják, de félek, hogy a nagylelkű segedelem, több tekintetben későn jövend, mert már idáig is a napszámosok családja között a legnagyobb éhség uralkodik, s habár nagy jótétemény az adó behajtásának egy ideig elhalasztása is, de azzal a szükség, és éhség megszüntetésén még mivel sem segítettünk Arról kellene tehát mielőtt gondoskodni,hogy míg munkaidő tart, utak építése, csatornák és vizek szabályozása által, a munkás népnek foglalkozás, és így kenyérkereseti alkalom nyittassék, mert azon 300 forint, mely Abonyi helyi, tanácsos ur által Szolnokon kiosztatott 5000 írtból a T.-Füreden létező 2000 szűkölködőnek jutott, néhány napra is alig elegendő. Minél előbb tehát munkát a népnek! (R. S.) Piskolt. (Biharmegye.) jul. 15. Tavaszi veteményeink eddig vidékünkön szépeknek nevezhetők, de ha sokáig elmarad még az annyira szükséglett eső, akkor tengeri, bükköny, zab, végképen ki fognak sülni. — A jelenlegi piaczi árak : buza 3.50; rozs: 2.—2.30; zab 160—70; kukoricza 240. (N. M.) Sziszek, jul. 19. E héten több ízben volt esőnk, mely a már fonnyadni indult kukoriczát, és más kerti veteményeket újólag egészen felelevenítette. A forgalom e héten mintegy 9000 mérő kukoricza 2.70—80, és mintegy 3000 m. zabból állott 1.80—95. Búza kevés kele el, s ennek ára ismét 6—15 krral alább szállt. A Száva vize kisebb terhekkel hajókozható, ellenben a Kulpa teljesen hajókázhatlan. (T.) Nyíregyháza, jul. 20. Tegnap nagyon szép esőnk volt, melyet már rég óhajtottunk. Jóllehet az aratás nem a legkedvezőbben ütött ki, még nem mutatkozik az üzletforgalomban semmi különös élénkség. A rozsnak piaczi ára 5 20—40. Gyapjú 75—90 fz. A narba még mindig nagyon olcsó. Spiritus, decz ára a kevés készletnek, nem kerestetik. Repczében szintén kevés a forgalom , jelenlegi piaczi ára 6.50. (P. A.) Mohács, jul. 17. Az aratásnak vége van búza és rozs, mind kereszt számra, mind szemre jól fizetett, és igy mi a hon némely vidékeihez képest magunkat boldogoknak mondhatjuk. Időjárásunk is megváltozott, az eddig uralgott folytonos szárazságot mai napon szép esőzés váltotta fel, mely már néhány óra óta tart, s ezáltal a kukoricza és burgonyatermés iránti reményeink ismét feléledtek. Az árak jelenleg: búza (új) 82—84 font 4—4.20; rozs 79.80.2 40—50, árpa 1.70—2.10; kukoricza 2.60—70. Vegyes. (T. Gy.) Hajós, június végér. Évekig állott fenn az „örjeg-tarjáni ” csatornázdi egylet, s hosszú évek során át nem tett semmit; nem volt képes az ásatási költéret előállitani, — végtére is feloszlott *). Az Örjeg oly terület, melynek birtoklása is teher, mert adó alatt van. Törekedni kell, hogy ne csak teher ne legyen a jövőben, de szépen jövedelmező birtokot képezzen! A hildi Örjeg a Duna közép vízállásánál magasabban fekszik, és e kettő között mintegy közepet foglalja el az úgynevezett Halasicza fok, melynek vize a Kerülőn és a Csanádi Vajason a koppányi holt Dunáig elég eséssel és sebességgel ömlik. — Csekély nézetem szerint legczélszerübb volna a hajósi fáczány-réttől a hildi üregen keresztül, a nádudvari halmok alján a Halasiczáig (mely Nádudvar közelében foly) csatornát ásítani oly formán , hogy a csatorna a hildi örjegen körülbelől azon irányban fűtia, melyet követ egy régi és már beomlott árok —. egész a nádudvari határig , melyen át ismét azon irány volna követendő, melyet a falu alatti kis patakocska a valasicsáig kijelöl.— Óhajtandó volna, hogy az idei szárazság és ínség közepeit kezdetnék meg az ásatás, hogy a nyomorral küzdő szegény népnek alkalma lenne élelmére valót megkeresni! — Az „Ausztriádban megjelent hivatalos kimutatások szerint Ausztria közlekedése a külfölddel a f. h. első négy havában következő eredményű volt. A behozatal gyarapodott : kávé, dohány, fűszer, déli gyümölcs, hering, sertés (146,644 dbbal) kender-, len-, és repeteolaj, bor, kőszén, festő fa, nyers vas, kender és lenne nézve ; csekélyebb mennyiségben hozatott: czukorliszt, kukoricza, rozs, szarvas, marha, nyersbőr, faggyú, fa, réz, gyapot (54 022 mázsával) gyapjú és selyem. Kivitelei több rozs, rizs, liszt,komló, nyers bőr, toll, fa, kőszén, hamuzsir, nyersvas és gyapjú; kevesebb nyersdohány, búza (1.273,345 mázsával,) kukoricza, árpa, zabolajmag, ökör, kender, len és repeteolaj, réz st. Be és kiviteli* vámilleték fejében befizettetett az említett idő alatt 4.676,433 frt, tehát 569,624 fttal több, mint tavai; ezen jövedelmi gyarapodásból a sertésrehozatalra 151,841 frt, kávéra 119,271 frt, gyümölcsre 37,818 frt, borra 33,566 frt, a gyapjúszövetekre pedig 28,173 frt esik. — A „W. Kaufmannshalle“ szerint a gr. Zichy Ödön-féle 20,000—25,000 mérőből álló idei búzatermés, mely Fehérvárott lesz átveendő, egy bécsi ház részéről szerződésileg 5 ftjával vétetett meg. — A czukorüzletben jelenleg magyarázhatlan tünemény vehető észre. 1) A répaadó felemeltetett, s a megrövidített adóhitel állandósittatott; 2) a répaföldek rész állapota mostoha aratásra nyújt kilátást; 3) a fehér czukor készlete jelentéktelen, végre 4) a mai árak szerint a czukor a tápszerek legolcsóbbika, és mindezek daczára a czukor-üzlet lanyhán és minden bizalom nélkül foly. Ezen állapot sokáig alig fog tarthatni. Hivatalos értesítésed kivonata A („S-ny“ jul. 19. számából.) Árlejtés: Pest, a városi rabok számára szükséges kenyér szállítása iránt nyilvános árlejtés fog tartatni, városháza földsiint 1 sz. jul. 30 d. e. 106. Csőd: Szabolcsin, Csege, Eisclcz Sisák ellen megszüntetett; Szabadka, Milkó Samu ellen megszüntetett; Pest, Böhm és Kánya ellen megszüntetett. Felhívás: Kalocsai árvás tszék elé, Rendvay János hitelezői, jul. 28; Fehérm. tszke elé, Szalay István egy év és nap alatt; Fehérm. gyámhatósága elé, Kittner József egy év és nap alatt; Beregszászi könyvi irodába, Klein Mózes hitelezői, aug. 61. 9 ó.; Gömör és Kis Homm, piszke elé, Horváth János egy év 63 nap alatt; Pest, városi tszke elé Theodor A.Eanánuel, aug. 5 ; Bács-Bodrogban. piszke elé, Becker Ferencz, sept. 11. 96.; Érsekújvár tsske elé, ifjú báró Majtényi László, jul. 31. *) Most a szükségelt tőkét, kedvező fizetési feltételekre meg lehetne szerezni. Szerk.