A Hon, 1863. december (1. évfolyam, 275-298. szám)
1863-12-01 / 275. szám
£ 75-ik $7. Kfdű, december 1. Kiadóhivatal: Pest, Berencziek terén, 7. sz. földszint. Előfizetési díj Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra.....................................1 frt 75 kr. 8 hónapra..........................................5 frt — — 6 hónapra..........................................10 frt — — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. NAPILAP. Első évfolyam 18 Beigtatási dij 1 7 hasábos petitsor...............................17 kr. Bélyegdij minden beiktatásért.....................S0 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel . Az előfizetési dij a laptulajdonos szerkessztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rotál szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-his. S lap szellemi részét illető minden körlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. E3S ffly Előfizetést nyitunk „B ÓN“ december havára f f < 75 kr. december-fibrmirl 34 évre 5 forinttal. A „Ilon“ szerkesztősége és kiadó hivatala. A Magyar Földhitelintézet körlevele a t. ez. megyei és városi árvaszékekhez, ba kör- és magángyámokhoz. A Magyar Földhitelintézet, értékpapírjainak kibocsátásában már most annyira haladván, hogy a készlet egy részét üzletének fennakadása nélkül a belföldi szükséglet kielégítésére fordíthatja, — az igazgatóság elérkezettnek látja az időt, a hazai közönséget erről értesíteni, felkérve egyúttal figyelmét azon előnyökre, amelyeket az értékpapírok mind biztosság, mind pedig a kezelés egyszerűsége és könnyűsége szempontjából a tökebirtokosknak nyújtanak. Ez intézet közvetlen czélja ugyan a hazai földipar felvirágzását eszközölni az által, hogy a bel- és külföldi tőkéket a hazai földipar számára lassanként megnyerje és biztosítsa, de épen azért, mivel a pénzpiaczok bizalmát rendkívüli eszközök és biztosítékok segélyével lehet kivívnia, amennyiben a magánhitel helyébe a közhitelt állítja, s egyesek kötelezvényei helyett oly közkötelezvényeket ad a hitelező kezébe, amelyek az alapítók s az intézet adósainak tömeges és együttleges jótállásán alapulnak, s amelyekért ezenkívül az intézet szervezete, kiváltságos helyzete és az évről évre emelkedő tartalékalap is kezeskednek: önként következik, hogy a tőkebirtokosoknak érdekeivel is teljesen találkozik, oly mérvű biztosítékokat szerezvén nekik, a maieket a legszilárdabb magánhitel sem képes nyújtani. Ennélfogva a hazai tőkebirtokosok saját érdeköknek is nagy szolgálatot tesznek az által, ha tőkéiket az intézet értékpapírjaiba fektetik, mert minél tömegesbben fordulnak a hazai tőkék az intézet felé , ennél több beruházást nyer a hazai földipar, s annál képesebbé válik elvállalt kötelezettségeinek megfelelni, s a forgalmat szaporítani; — de viszont annál nagyobb lesz a biztosság és haszon is, amelyet a tőkebirtokos részint az intézet megszilárdított vllájából és hiteléből, s az értékpapírok árfolyamának emelkedéséből , részint pedig a közforgalom élénkségéből húzni fog. Az intézet s a tőkebirtokosok érdeke közt oly szoros egybefüggés van, hogy e kettő szövetkezése és kölcsönös támogatása egymásnak ad lendületet. Azonban legelső sorban az árvavagyon látszik hivatva lenni, az intézettel szorosabb viszonyba lépni. A magántőke gyakran nem annyira a biztosságot és kényelmet, mint a nagyobb nyereményt tűzi ki magának czélul, s ennélfogva magasabb haszon reményében kétes vállalatokba bocsátkozhatik , míg ellenben az árvavagyon semmi koczkáztatást nem tűr, s nem nyereményt, hanem a törvénynél és saját természeténél fogva csak a biztosság és pontosság előnyeit szabad keresnie. Habár nem tagadható, hogy ez előnyök a magánhitel útján is elérhetők, mind emellett számtalan eset tanúskodik arról, hogy az árvavagyon, bal viszonyok következtében, vagy kellő felügyelet hiányában, elveszett, hogy a legbiztosb hypotheca mellett is majd a jövedelem rendes befolyása fennakad, majd ismét a felmondott tőke behajtása oly jogi vagy egyéb akadályokba ütközik, amelyek évekig leküzdhetíenek, az illető árvák erkölcsi és anyagi helyzetére a legkárosabb visszahatót gyakorolják. És ha ezekhez hozzászámítjuk a fáradalmakat, nehézségeket, amelyek a jelzálog megválasztása s megbírálása, a bekeblezés, felügyelet, a felmondás és a jövedelem vagy tőke behajtása k körül felmerülni szoktak , úgy el kell ismerni, hogy azon előnyök, amelyeket az intézet értékpapírjai akár a biztosság, akár a pontos jövedelmezés, akár a tőke folyóvá tételének egyszerűsége és könnyűsége, akár elvégre azon magasabb tiszta haszon tekintetéből nyújtanak, amit részint a név szerinti értéknél jelenleg még alantabb álló árfolyam, róssiat pedig a kezelési költségek megtakarítása eredményeznek : — az árvavagyon kezelésének s elhelyezésének eddigi módjait teljesen háttérbe szorítják. Lássuk ez előnyöket egyenként. Ami a biztosságot illeti, erre nézve már fentebb érintve volt, hogy az intézet értékpapírjai oly biztosítékokkal bírnak, aminőket a legszilárdabb magánhitel sem képes előállítani. E biztostékok sorába tartoznak: 1) Hogy az intézet a földbirtok tiszta tehermentes értékének 50%-án túl nem nyújt adósainak hitelt, sőt a földbirtokon létező épületeket és beruházásokat sem veszi fel az értékszámításba; követelése tehát még akkor is biztosítva van, ha a lekötött jelzálog értéke felére alászállana; 2) értékpapírjait nem bocsátja ki előbb, amíg az adós kötvénye be nem kebleztetett, s igy több értékpapírja soha sem lehet forgalomban, mint a mennyi a bekeblezett kötvények álta teljesen födözve van; 3) az intézet kiváltságos jogai az adósok irányában ; különösen ő csász. és apostoli királyi Felségének f. évi sept. 18-án 16,209. sz. alatt a hazai törvényhatóságokhoz kibocsátott kegyelmek királyi leirata, amely az intézet ügyeire nézve kivételes törvénykezési eljárást állított fel, amelynek értelmében az intézet, hanyag adósai ellen, minden per nélkül, a pesti váltótörvényszék előtt azonnal végrehajtási eljárást vehet igénybe, s a mely az 1848 : 14. t. sz. alapján feljogosítja, az intézetet, hogy csőd esetében a jelzálog elárverezését, s követelésének a vételárból való kielégitését kérelmezhesse, még mielőtt a csődperbe avatott többi követelés fölött osztályozási ítélet hozatott volna; 4) a törlesztési alap, melyhez az adósok a záloglevelektől évenként 1 °/0, — az 5 éves jövedékjegyektől évenként 20%, — a 10 éves jövedékjegyektől pedig évenként 10% törlesztési járadékot fizetnek, s amely csorbulatlanul a záloglevelek és jövedékjegyek beváltására fordittatik; 5) a tartalékalap , melyből a törlesztési alap netaláni hiányai pótoltatnak s előlegeztetnek. E tartalék alapot képezik: 1% a) az adósok számára engedélyezett hitel amelyet azok a kölcsön kiszolgáltatásakor készpénzben vagy értékpapírokban fedezetül letenni tartoznak; b) az alapítók által aláirt, s közel két millió forintra emelkedő alapítványi tőke; c) as ö csász. és apostoli királyi Felsége által az 1848 : 14. f. sz. értelmében az országos pénzalapból a tartalékalap gyarapítására utalványozott 600,000 forint; d) végre azon szaporodás, amelyet az adósok részéről leteendő 1%-nyi fedezet kamatainak kamatai (ez utóbbiak a tartalékalapot illetvén), továbbá az intézet kölcsönétől előre fizetendő kamatok hasznosítása, s az intézet készpénzbeli üzletei, a tartalékalap számára évről évre emelkedő mérvben eredményezni fognak; 6) az alapítók s az adósok kölcsönös jótállási kötelezettsége, melynél fogva az intézetet érinti minden veszteséget, érdekeltségük arányában viselni köteleztetnek; 7) a felügyelő bizottmány ellenőrködése, főleg pedig azon szabály, hogy az engedélyezendő kölcsönökhöz a felügyelő bizottmányi kiküldöttek többségének beleegyezése mulltatlanul szükségeltetik, s hogy semminemű értékpapírt ki nem lehet bocsátani addig, amíg a flügyelő bizottmány arról, miszerint az jelzálogos kötvény által szabályszerűleg fedezve van, meg nem győződött, b ezt az értékpapírra reá nem jegyzé; 8) a nyilvánosság, melynélfogva a felügyelő bizottmány vizsgálati eljárásának eredménye évnegyedenként a hirlapok útján köztudomásra hozatik; 9) a kormány felsőbb felügyelete; 10) az értékpapírok tulajdonosainak azon joga, mely szerint, ha a tartalékalap kimerülne, kielégitést, a pesti váltótörvényszék utján, az intézet számára lekötött bármely jelzálogos jószágból követelhetnek. Ily nagymérvű biztositékokkal vannak ellátva agyrészről az értékpapírok tulajdonosai az intézet irányában, másrészről pedig az intézet igazgatósága az adósok ellenében; úgy, hogy alig képzelhető ely eset, amelyben az intézet fizetései pontos teljesítésében fennakadást szenvedhetne, miután a törlesztési alapnak a fizetési hanyagság által netalán okozható hiányait ideiglenesen a tartalékalapból fedözheti. A második előny tehát, amellyel az intézet papírjai a törzsérték biztossága mellett kínálkoznak, abban áll, hogy biztos és pontos jövedelmet hajtanak, amely minden késedelem, minden nehézség és költség nélkül folyóvá tehető a lejárt kamatszelvények egyszerű felmutatása által, amelyek nemcsak az intézet központi pénztárában, hanem a vidéki takarékpénztáraknál is, lejárat után, azonnal és készpénzben, minden levonás és szelvényadó nélkül beváltatnak. Ezen előnyökhöz járul még, hogy oly esetekben, a midőn az árváknak a törzs értékére vagy annak egy részére szükségük van, s minden pillanatban* rendelkezésökre áll, a mennyiben az intézet értékpapírjai, mint közkötelezvények, a pénzpiaczokon rendes adásvevés tárgyait képezik, s bármikor értékesíthetők. Ha pedig az értékpapírok árfolyama a szükség pillanatában kedvezőtlen volna,azokra az intézet, az ár keret szerinti érték %-ed része erejéig előleget adván, ez által lehetővé válik az értékpapírok eladását kedvezőbb árfolyam bekövetkezéséig elhalasztani, anélkül, hogy az árváktól a nélkülözhetlen pénzsegély elvonatnék. Fontos előny elvégre az , hogy az 5% %-os záloglevelek, amelyek árfolyama jelenleg 89%, valósággal 6/a %-nyi, tehát a törvényes kamatlábat túlhaladó kamatot jövedelmeznek, s mivel e befektetés mellett a bekeblezés, a felügyelet, a jövedelem és tőkeérték folyóvá tételének eddigi költségei teljesen elesnek: kétségtelen, hogy, a fennálló törvények korlátai közt, az árvavagyon legjövedelmezőbb elhelyezése az intézet értékpapírjaiba való befektetés által eszközölhető. Az alulirt igazgatóság meg van győződve a t. ez. megyei és városi árvaszókek, s a köz- és magángyámok lelkiismeretes buzgalmáról s mély belátásáról, hogy komoly figyelmükre méltatandják az elsorolt előnyöket, s a gondjaikra bízott árvák érdekében nem fognak késni a kezelések alatt álló árvavagyon azon részét, mely eddig jelzálogra szokott elhelyeztetni, a Magyar Földhitelintézet felé fordítani, s ez által mind az árvavagyon biztosítékait szaporítani, s az árvák érdekeit a fizetési hanyagság által előidézhető zavaroktól, s ezekkel kapcsolatban álló áldozatoktól megóvni, — mind pedig saját gondjaikat a kezelés s a felügyelet egyszerüsitése által megapasztani. Annál inkább meg van erről győződve az igazgatóság , mert azon egyetlen alapos aggályt is, mely az árvavagyonnak közkötelezvényekbe való fektetése ellen, az átkeret hullámzásából felmerülhetne, a földhitelintézetek eddigi története teljesen eloszlatja; — a tapasztalás azt tanúsítván , hogy a legnagyobb politikai válságok is az ilynemű értékpapírokat majdnem érintetlenül hagyák, sőt hogy ezek árfolyama az intézet forgalmának növekedtével együtt emelkedett. Minthogy azonban az árvák érdekei, szűkségei és azok helyzete különbözők lehetnek, szükségesnek találja az igazgatóság az intézeti értékpapírok külön sajátságait röviden elősorolni, s kiemelni azon eseteket, amelyekben az értékpapírok egyik neme a másik fölött czélszerűbbnek jelenkezik. * I. Záloglevelek. A záloglevelek oly kötelezvények, melyek által az intézet kötelezi magát az azokban foglalt összeget kisorsolás, vagy az intézet részéről történt felmondás után, készpénzben és teljes névszerinti értékben visszafizetni; — a kamatszelvényeket pedig lejárat után szintén készpénzben és teljes névszerinti értékben, minden levonás vagy szelvényadó beszámítása nélkül, beváltani. Ezeknek három sorozata létezik : az A. sorozatba az 1000 ftos, a B. sorozatba az 500 ftos, a C. sorozatba a 100 ftos záloglevelek tartoznak, de egyéb sajátságaikra nézve teljesen egyenlők. A záloglevelek bizonyos névre, vagy pedig előmutatóra szólnak. Amazokat csak szabályszerű engedmény által lehet másra átruházni, míg az utóbbiak tulajdonosának az tartatik, aki azok birtokában van. Mindenkinek jogában áll a birtokában levő zálogleveleket másokkal, u. m. névre kiállitottakat előmutatóra szólókkal, a nagyobb összegről szólókat kisebbekkel vagy viszont, és a megrongáltakat vagy elavultakat újabbakkal az intézetnél felcserélni. Azonban elveszett záloglevelek újakkal CB&k akkor pótoltatnak, ha azok előbb törvényes uton megsemmittettek. A záloglevelekben foglalt tőke kisorsolna utján fizettetik vissza. Ily kisorsolás évenként kétszer, u m. oct. és ápril hó utolsó napjain történik a királyi biztos jelenlétében. A kifizetés a kisorsolás után fél év alatt teljesíttetik , de leszámítolás útján előbb is beváltható. Ezen értékpapíroktól 672 % kamat jár, amely félévenként, u. m. május 1 én és november 1-én fizettetik ki. Minden záloglevéllel 80 darab kamatszelvény áll kapcsolatban, melyeknek mindegyike egy-egy félévi kamatrészletet képvisel, s mind a lejárat napját, mind az akkor fizetendő kamatrészlet számszerinti mennyiségét kitünteti. A kamatfizetés ezen kamatszelvények beváltása mellett történik. Ezenkívül minden záloglevéllel egy szelvényutalvány (Ta'on) jár, amelynek felmutatása mellett az bIbö 16 év lejártával, amidőn t. i. az eredetileg kiadott 30 darab féléves kamatszelvény már elfogyott, további kamatszelvények fognak kiszlgáltatni. Minthogy e szerint a záloglevelek tőkéje szabályszerűleg csak a kisorsolás után fizettetik vissza, ez értékpapírok kiválólag oly árvák vagyonának befektetésére alkalmasak, akiknek f szükségleteik, a tőkeérték csorbítása nélkül, mabból a jövedelemből rendesen fedezhetők. A lagyon czélszerűek továbbá a tömegesen (cumulativ) kezelt árvavagyonnál, melyből majd egyik, majd másik árva igényel kielégítést. E kielégítés könnyen eszközölhető, ha a tömegesen kezelt árvavagyon kisebb (100 frtos) záloglevelekbe van fektetve; vagy, ha a nagyobb záloglevelek az intézetnél kisebbekkel becseréltetnek. II. Jövedékjegyek. A jövedékjegyeknek két oztálya van : a D. sorozaúak 10 évesek, az E. sorozatúak pedig 5 évesek. Ezen értékpapírok, amelyek csak 1000 írtról állíttatnak ki, abban különböznek a záloglevelektől, hogy nem esnek kisorsolás alá, hanem részletekben fizettetik a tőke vissza , és pedig a 10 éves jövedékjegyeknél évenként 10%, vagyis 100 ft, ellenben az 5 éveseknél évenként 20% vagyis 200 forint. A kamatláb az értékpapíroknál 6%. Mind a kamatok, mind pedig az évi tőkerészletek évenként azon a napon fizettetnek, amely rajtuk kitüntetve van. A fizetés itt is a lejárt szelvények felmutatása s beváltása mellett történik. Ez okból a 10 éves jövedékjegyek 10 darab kamatáé ugyanannyi tőkerészleti szelvénnyel, az 5 éves jövedékjegyek pedig 6 darab kamat- és ugyanannyi tőkerészleti szelvénnyel vannak ellátva. A 10 éves jövedékjegyek jelenlegi árfolyama 99 ft 50 fr — 100 frt. Ötéves jövedékjegyek eddig még nincsenek forgalomba bocsátva. Ezen értékpapírok tehát törlesztés útján 10, és illetőleg 6 év alatt fizettetvén vissza, — leginkább a következő esetekben használhatók : a) ahol az árvavagyon több osztatlan testvért illet, akik különböző időben érvén el nagykorúságukat, osztályrészeiket egymás után veszik kezeikhez; b) ahol az árvák neveltetése a jövedelemből nem lévén eszközölhető, e czélra koronként a tőkeértéknek is egy része igénybe veendő ; c) a tömegesen (cumulativ) kezelt árvavagyonnál, melynek egy része majd folytonosan egyik vagy másik árva kielégítésére készen tartandó. Ily esetekben a kielégítés az évenként lejáró tőkerészletekből eszközölhető, anélkül, hogy e végett a vagyon többi része csak egy pillanatnyira is gyümölcstelenül heverjen. III. Fizetési utalványok. Az intézet fizetési utalványai, melyek mindig bizonyos névre szólnak, fél évnél rövidebb, és egy évnél hosszabb időre — és 100 írtnál kevesebb összegről — nem állíttatnak ki. A kamatlábat a pénzpiaca körülményeihez képest időről időre az igazgatóság állapítja meg. Jelenleg 5%-ra van az szabva, s e kamat az első évnegyedre előlegesen, t. i. a pénz átvételekor fizettetik, s illetőleg leszámittatik, — a többi időre pedig évnegyedenként utólagosan téríttetik meg. Ez értékpapírok különösen czélszerűek: a kisebb árvavagyonnak, vagy egy nagyobb árvavagyon kisebb töredékének befektetésére; például : ha 130 forint forog szóban, amely két darab 100 frtos záloglevél átkeleti értékét nem üti meg, tehát, hogy kamat nélkül ne heverjen, fizetési utalványra fordítható ; b) czélszerűen használhatók nagyobb összegeknél is oly esetekben, a midőn ezekre egy év leforgása előtt szükség van, s ez okból azok sem záloglevelekbe, sem hosszabb lejáratú jövedékjegyekbe nem fektethetők. E figyelmeztetést az intézet igazgatósága azon hazafiui kérelemmel zárja be, hogy azt a t.cz. megyei 8 városi árvaszékek — a főméltóságu magyar királyi udv. kanczellária f. évi oct. 1-én 16,161. szám alatt kelt, és a nagyméltóságu magyar királyi helytartótanács 78,350/863. sz. alatti köriratával közölt azon redelete alapján, amely az árvavagyonnak a magyar Földhitelintézet értékpapírjaiba fektetését országszerte engedélyezte — hivatalos tanácskozás alá venni, s bölcs intézkedéseiknek oly irányt adni méltóztassanak, a mely e hazai intézet, s az árvák közös érdekének megfelelő legyen. A megrendelések, bármily fajú értékpapírok iránt, postautján, a hatóságok részéről díjmentesen, az egyes gyámok részéről azonban bérmentve,a pénzösszeggel együtt, közvetlenül a „Magyar Földhitelintézet pénzügyi igazgatóságához“ intézendők, mely azokat a napi árfolyam szerint rögtön éb pontosan teljesítendi. Az eljárás egyformasága és egyszerűsítése tekintetéből az igazgatóság az 1. alatti rendelvényi mintát ajánlja, melynek első rovatában azon kérdések foglaltatnak, amelyekre a megrendelőnek a 2-ik rovatban válaszolnia kell. Hazafiui tisztelettel. Kelt Pesten, a Magyar Földhitelintézat 1863. évi november 23-án tartott igazgatósági üléséből. Lónyay Menyhért, Csengery Antal, alelnök, titoknok. Felső-tiszai, érvölgyi, alsó-körösi csatorna, in. Bihar Diószegit, nov. 27. Eddig a fent nevezett csatorna-tervezet a legélénkebb részvétnek örvend az érdeklett vidéken. Szathmár, Ugocsa, Mármaros, Bihar megyékben, Debreczen, Szathmár-Némethi városokban bizottmányok alakultak a kitűzött czél elérésének előmozdítására. Bővebb jelentést teendek, a mint utazásomat bevégezendem. Jelenleg bátorkodom : Békés megye érdekeltjeit dec. 10-kére Gyomára, Csongrád megye érdekeltjeit dec. 12-re Szentesre meghívni, hogy ott a teendők iránt értekezni és határozni lehessen. Ivánka Imre: Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bóráéról: nov. 30. — 57, metalliques 74. 30. Nemzeti kölcsön 80.90. 1860-as sorsjegyek 91.80. Bankrészvény 783.— Hitelintéz, részv. 177.60. Erüst 121.— Lond, vált. 120.— Arany 5.80. Pest, nov. 30. Az idő tegnap óta téli jelleget vett fel, éjjel erős fagy állott be, reggel 2 foknyi hideget mutatott a hőmérő, míg nappal a higanyoszlop a fagyponton állapodott meg a nap melege 2 foknyi volt. A Duna vízállása 360 fölött. Kikötöttek: „Gyula“ Földvárról 3100 m. „Theresia“ Tolnáról 1800 m. „Csillag“ Paksról 3150 m. és „István“Bajáról 1473 m. búzával, „Vidra“ vontatóhajó Penteléről 2000 m. b, 1000 m. kukoricás, „Helena1” Paksról 2000 m. búza és 140 m. kuk., „Louisa“ Győrről 4800 m. árpát, „Theresia“ Újvidékről 11818 m. zab és 1300 m. búzát, végre „János“ 2000 m. búzát hozott Adonyról. Búzára nézve ma csekélyszerű szükséglet mutatkozott, minek folytán az eladásra hajlandó tulajdonosok multheti követeléseikből mintegy 10 krt engedni kényszerültek. Rozsból, forgalom nem létesülvén, ezen termény ára csupán névlegesnek mondható. Kukoriczából 1500 na. bácskai első rendű 3.57/akr, 1000 m. eszéki pedig 3.65 krjával kelt el készpénzben. Az árpa és zab ára csekély forgalom mellett változatlan maradt. Gabonaárak Pesten, nov.30. Alsó austriai méret szerint Súly, font szerint LegalantKözép Legmagasb ár oszt. ért. Búza bánsági, 86.87.88. _ . „ tiszai és pesti 86.87.88 5.10 5.25 5.35 „ fehérmegyei 85.86.87 5 05 6.20 6.30 „ bácskai . . 85.86 5.— 5.05— Rozs................... 77.79.80 8.85 3.40 8.50 Árpa sörnek való 68.69.72 2.90 3.00 8.20 . takarmánynak 65.6769 2.70 2.76 2.80 Zab.................... 42.44 2.20 2.25— Kukoricza . . . 82.84.85 8.55 8.65 3.70 Bab....................— 6.30 5.45 6.60 Köles....................— 8.50 8.60 8 70 Repcze .... —625 6.60 —* * Trieszt, nov. 28. Az agip újólag beállt csökkenése a kávéüzlet lanyhulását eredményezte ; a forgalom felette csekély kiterjedését tekintve az árak csupán névlegeseknek mondhatók. — Czukorra nézve — a gyártás csekélyszerűsége, valamint a külföldi piaczokon mutatkozó élénkség következtében — a hagulat kedvező maradt. Külföldi megbízatás folytán, valamint üzérek részéről jelentékeny kötések történek, midőn a múlt heti teljes és még valamivel drágább árak is szívesen adattak meg. A hét vége felé csökkenvén az agip, az illető vevők tartózkodókká lettek ugyan, de ezen körülménynek más következménye alig lesz, mint az, hogy a kivitel valamivel nyugodtabbá fog válni, a kedvező hangulat megváltozásától nem igen lehet tartani. Apróbb részleteket csak emelt árakon akartak eladni, nyers czukor múlt heti változatlan árát tartja. Száraz nyers czukor emelkedett áron kivitelre keresett. A gabonavásár eleinte szilárd volt, söt a búza és kukoricza élénken is kelt, különösen a későbben átadandó, míg a készáru kevesebb figyelemben részesült.Midőn későbben az árkeret változása következett be, elveszvén az egyetlen rugó, mely a heti élénkebb üzletet okozta, a vásár ismét nyugodtabbá vált, az árak pedig csökkenő irányt követtek. 14000 st. bánsági bu a, és 24000 st. kukoricza kelt el. A többi termény elhanyagolt, üzletük pangott ugyan, áruk azonban névlegesen változatlan. Összes forgalom 42,000 st. Késsietünk áll: 114,000 st. búza, 278000 st. kukoricza, 7500 st. rozs, 16000 st. árpa, 2600 st. fehér bab, 6800 st. borsó és 3000 st. lencséből. Búza 6.75—7.35, kukoricza 4 10—445, zab 300—3.15 kr. (G.) Becs. nov. 29. (Nyersbőr.) A nyers tör üzlete piaciunkon mindinkább élénkül; különösen bárány- és juhbőrre erősebb szükséglet mutatkozik ; a késsiet gyönge voltát tekintve, a tulajdonosok áruikat magasabbra tartották; követeléseik szívesen teljesítettek, mely körülmény okát az árkeret emelkedésében találta. Belföldi juhbőr egy helybeli ház részéről nagyobb mennyiségben vásároltatott. Kecskebőr nem igen lévén a külföld részéről keresett. Jó olasz bárány* bőr épen nem található.f Borofixló, nov. 27. A gyapjuüzlet ismét meglehetősen lanyhává vált; szükséglet nem igen mutatkozván, a forgalom nagy terjedelmet nem nyerhetett; orosz fésűs gyapjúból több részlet 55—58 tallér, a tarkowi mű mosása 84—88 tallérjával vásároltatott egy szász gyár részéről. Néhány száz mázsa orosz posztógyapju 60 talléron vásroltatott egy angol kereskedő részéről, nagyobb részlet finom poseni egynyiretű pedig 70 tallérnál valamivel drágábban a Rajnavidék számára. Az árak nyomottak voltak, habár nem is sokkal olcsóbbak, összes forgalom 1400 mázsa ; újólag 4000 mázsát hoztak. * London nov. 27. Gabonapiaczunkon meglehetős élénkség uralkodott, minthogy a búza az üzérkedés részéről jelentékeny figyelemnek örvendett ; ára átalában hétfői magasságát változatlanul megtartotta ugyan, de néhány ízben többet is adtak. — Az árpa és zab ára kedvező hangulatnál emelkedő. Szállítmányok gyöngén érkeznek. Időjárásunk a vetéseknek kedvez. Vidéki tudósítások. (R. H.) Caervenka, nov. 24. Időjárásunk borús de lágy, s a búza és árpavetésre nagyon kedvező. A gabnaüzletben állandó élénkség uralkodik; főkép a búza nagyon kedvelt czikk és az emelkedő árak daczára folyvást örömest vásároltatik. Zabot illetőleg, a tulajdonosok túlságos visszatartása következtében, alig jön létre szerződés ; csak egyes, pénzszűkében levő gazdák adják el csekély készletüket. E czikk, általában egész Bács megyében csak igen jelentéktelen mennyiségekben fordul elő. Arak: búza 85—86 fontos 4.67 kr, szilárdan : z ab 43—44 fontos 2—2.07; kukoricza, fogyasztás részére 3.34. A csatorna csekély vízállása és a rósz utak nagyon megnehezitik a forgalmat. (P. I.) Baja, nov. 28. Piaczunkra jelenleg nem sok gabnát hoznak be, daccára ennek a búza ára alább szállott; ellenben rozsra, árpára és kukoriczára nézve áremelkedést tapasztalunk. Árak : buza 84—86 fts 4.67— 4.80; rozs 76 —78 fts 3.46—3.56, árpa 64—66 fts 2.40—2. 50; zab 42—44 fts 2.16 —2.18 ; kukoricza idei 3.20. Időjárásunk esős. Zalamegye gazdasági egyete rendes félévi közgyűlését f. é. december 21-kén Keszthelyen a nagy vendéglő teremében d. e. 10 órakor fogja tartani, melyre az egyesület f. sz. tagjai hazafiui tisztelettel meghivatnak. A közgyűlést megelőző igazg. választmányi ülés dec. 15-én, Zala-Egerszegen az egyleti szálláson fog megtartatni, miről a választmány tagjai tisztelettel értesittetnek, s szives részvételre felkéretnek. Kelt L. Tomaj, nov. 15 Hertelendy Kálmán, ügyvezető elnök. Hivatalos értesítések kivonata (A »Szurgenji” nov. 29. számából.) Árverés: Buda, ingók, országut, az irg. szerzet közelében, december 2.reggeli 9 órakor . Pest, bútorok, ujvilág utcza sarkán, december 1. délutáni 3 órakor. Homonna ház kert, december 23 délelőtti 10 órakor. Vámos-Ladány fekvőbirtok, december 21. Veszprém, ház, december 21. reggeli 9 órakor. Pest,ingók, országút 44. sz. december 1. délutáni 8 órakor. Kun-Szt-Miklós, ház, december 19. délutáni 3 órakor. Pest, áruczikkek, váczi utcza, december 20 r. 9. ó.