A Hon, 1865. augusztus (3. évfolyam, 174-199. szám)

1865-08-01 / 174. szám

— (Festészeti tanintézet.) A magy. képzőmüv. társulat egy festészeti tanintézet fel­állítását tervezi, mely iránt már folynak is a bi­zottsági tanácskozások. — (A „Bojtorján“ czimü humorig­t­i­k­u­s hetilap) mutatványszáma megjelent. Felelős szerkesztő: Balázs Sándor. Kiadó Matus János. — (Intézeti vizsgálat.) Jul. 30-kán ment végbe a S­z.-K­a­lo­c­s­a R­ó­z­a-féle jeles nőnövelde második félévi vizsgálata. Főt. Tö­rök Pál superintendens ur, mint vizsgáló elnök s a nagyszámú díszes hallgatóság elismeréssel győződött meg róla, miszerint ez intézetben mindent elkövetnek, hogy a növendékek mü­veit, házias és magyar hölgyekké képeztesse­­nek. A jövő iskolai év sept. hóban kezdődik. Az intézet van aldunasor 2-ik sz. alatt. — (A császárfürdői kocsik) állomás­helye ezentúl a József-téren lesz Ezt a városi tanács rendőri és közlekedési tekintetekből ren­delte el. — (Egy vöslaui borkereskedő) né­hány év óta vásáról borokat Kecskeméten, s saját vallomása szerint vesz 7« rész kecskemé­tit s % rész vöslauit, s ezt azután árulja „kecs­keméti bor“ czimen, mint valami ritkaságot. — (Hátha megfordítva áll a dolog, és % rész kecs­kemétit kever össze % rész vöslauival ?) — (Az alföld­ fiumei vasúti kül­döttség Császár Ö Felségénél.) A „P. H.“ írja: Ö Felsége most szombaton méltóz­­tatott fogadni azon küldöttséget, mely az alföld­fiumei vasút kiépítése s ezen vasúthoz elfoglalt földterület után járó kisajátítási költségek meg­térítse végett folyamodott. A 13. tagból állott küldöttség vezetőjének, sőt, Neumann József gyulai plébános s kerületi alesperes urnák eb­beli legalázatosabb előadására ő Felsége hallo­más szerint, körülbelöl a következőket méltóz­­tatott válaszolni: A magyarországi alföld anya­gi jólétének emelése kivált az e vidéket sújtott gyászos csapások után uralkodói legfőbb gond­jaim közé tartozván, intézkedni fogok, hogy önök kérelme kormányom által a fenforgó tár­gyalások alkalmával kellő figyelembe vétessék s főleg a kisajátítási kártalanítás kérdése mi­­előbbi megoldást nyerjen. — (A kápolnáé nyéki segély­egy­let­) Mint tudós tans k, Kápolnáé Nyéken Ke­­nessey K­ámán közreműködése mellett se­gélyegylet alakult, mely junius első napján már­­ meg is nyittatott a felsőbb jóváhagyás megnye­résének reményében. A lelkes elnök, Kenessey Kálmán ur mindent elkövet, hogy az in­ézetet fölvirágoztassa, s mi is osztjuk levelező azon véleményét, hogy az ily áldást hozó működés teljes elismerésre méltó. Egyszersmind örven­dünk, hogy a népbankok és segélyegyletek üd­vös eszméje mindinkább terjed. — (Ho­s­s­z­a­s á­r­o­m.) Dr. Blanchet a fran­czia tudományos akadémiának értekezést olva­sott fel három különös lethargicus álom­­esetről. Ily eset a többi között most egy 24 éves nőn történt meg, ki 18 éves korában 40 napon át, 20 éves korában, a mézes hetek alatt 50 napon át aludt s végre oly lethargicus álom­­­ba merült, mely majdnem egy éven át tartott, s 1862 ki husvét vasárnapjától 1863-diki martin­éig. Ez idő alatt egy fogát kellett kihúzatni, hogy tejet s levest lehessen szájába csöpögtet­­ni. Ez volt egyetlen tápláléka. Az egész hosszú­­ idő alatt mozdulatlan, érzéketlen volt, összes­­ izmai összezsugorodva. Ütere lassú, lehellete alig észrevehető. Épen nem soványult meg s s arczának színe folytonosan élénk s egészséges maradt. A másik két eset ehhez tökéletesen hasonló volt. — (Rothschild báró), köztudomás sze­­­­rint Plener ellene, mint a „P- Lloyd“ bécsi le­velezője írja, vállalkozott, hogy az uj pénzügy­minisztert tanác­csal és tettel segítendi. ______ Előra­j­za*) a magyar orvosok és természet­vizsgálók I. évi augustus 25 től sep­­t­e­m­b­e­r 2 ái­g Po­z­s­o­n­y­b­an tartandó XI. nagygyűlésének. Alulírott ügyvivők azon átalános meghívás után, melylyel a haza t. sz. orvosait és termé­szetvizsgálóit a fentebbi gyűlés látogatására felszólították, ezennel folytatólag közük ezen gyűlés előrajzát. A­u­g­u­s­t­u­s 25, 26, 27-én : a tagok beírása a felvételi irodában (Primatians palota, belváros János­ tér 13. sz.) délelőtt 9 — 12-ig, délután 3— 6-ig. Aug. 27 én estve 8 órakor ismerkedési es­tély a primatians palotában. *) A t. ez. szerkesztőségek tiszteletteljesen fölkéret­nek, ezen előrajznak becses lapjukba való felvételére­ Aug. 28-án, délelőtt 9­ órakor első közgyű­lés a városi redoute teremben. Délben 2 órakor ünnepélyes közebéd az ezelőtt primatiaus, most katonai lovardában a herczegsoron. Aug. 29-én. Délelőtt 9—1-ig szakgyülések a kir. kath. gymnasium épületében. Aug. 30 án Kirándulás gőzhajón Dévénybe; a társaság 7 órakor reggel indul, s estve vis­­­­­szatér. Aug. 31 és September 1. szakgyülések, mint elébb. Sept. 2. Zárközgyűlés 9% órakor délelőtt,­­ városi redoute-teremben. A délutáni órákat a t. ez. tagok felhasznál­­­­hatják sétákra a ligetbe, hol zene lesz, és színi­­ előadások fognak tartatni az arénában, to­­­­vábbá kirándulásokra a közelebbi s távolabb­i vidékre; ezek a szakgyülésekben fognak ter­­­­veztetni, s az erre, valamint egyéb mulatságok­­ra vonatkozó közlemények a napi közlönyben­­ közhírré tétetni. Továbbá ismételve tudósítjuk a t. sz. orvoso­­­­kat és természetvizsgálókat, hogy ezen gyűlés­­ tagjai a vasutakon (a tisza-, déli állami, déli­, , Ferdinand császár éjszaki, pozsony-nagyszom­­­­bati vasutakon) s a cs. k. dunagőzhajózási tár­­­­saság hajóin aug. 20 tól sept. 20-ig csak felét­­ fizetik a rendes vitelbérnek; ezen czélra azon­ban igazolási jegyre van szükségük,­ mely miatt aug. 20-ig dr. Rózsay József főor­­­voshoz Pesten (országút, 54. sz.) bérmentes levelekben, s a felvételi 5 ftnyi dij hozzácsatolásával forduljanak , felje­gyezvén egyszersmind pontosan nevöket, állá­sukat, lakhelyüket s az utolsó postát, mire az igazolási jegy a postán rögtön el fog nekik küldetni. Pozsonyba megérkezvén, jelentik ma­gukat a felvételi irodában s az igazolási jegy előmutatása mellett beíratnak, s a felvételi je­gyet, a szállási utalványt stb. kezökhöz kapják. — Miután a t. ez. tagok ingyen lakással lesznek ellátva, kívánatos, hogy az előleges bejelentések mielőbb történjenek. Azon urak, kik a vasúti kedvezményeket nem szándékoz­nak igénybe venni, felkéretnek, hogy a szállás utalványozása végett aug. 25-ig jelentsék be magukat egyenesen a nagy-gyűlés egyik titká­ránál, dr. Ka­fka Károlynál Pozsonyban bér­mentes levélben. Pozsony, julius végén 1865. A nagygyűlés ügyvivői. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. A pénz mint a köz­életműveletek vezénylője. i. A pénz munkaeszköz értelmes jó kezekben, mely gyarapítja a termelést, értékesbíti a ter­mel­vényt,­ éles borotva a gyermek kezében, me­l­lyel ön életereit metszi fel; gonosz fegyver ár­m­ányos kezek közt, mely rabjává teszi nem csak a testet, le a lelket is, mikép általa hajt­hatja végre, mitől természete gonosz létére is borzad. A pénz helyes okszerű forgalma első feltétel a nemzet közéletének, egészségének, épségé­nek fentartására s életműveleteinek kellő irány­ban kormányzására. Hol ez hiányzik, vagy hol túl bőségben van, ott aszályt vagy tultengést idéz elő a nemzettestben. Ki ennek forgalmát meg­zavarta, az a nemzetélet műveleteinek folyamát zavarta meg, a ki egy nemzetet pénzétől fosz­tana meg, az a nemes cselekvényekre hivott nem­zettestben még az önérzetet, értelmiséget is el­ölné s a közéletet egy biztos nyomorult halálnak vinné elébe. A pénzforgalom okszerű vezénylése által fel­virágoztathatja egy bölcs kormány a nemzet termelését, nagy hatályra emelheti az értékes­­ítési s közlekedési műszereket, melyek a nem­zettest kellő táplálkozásának eszközei. A pénz okszerű kiadása vagy befektetése által mindenki közreműködhet a nemzetélet fentartására vagy kifejtésére , mint viszont okszerűtlen kiadások által, bárki ugyanannyit árthat, mennyit hasz­nálhatott volna közéletünknek. A pénz okszerű kezelése tehát oly jelentékeny most, mint volt egykor a fegyver kezelése. Most nem fegyver­rel, hanem iparczikkekkel teszik adózóikká a hatalmas­ nemzetek a gyöngébbeket. Nem fegy­verüktől, csak pénzüktől fosztják meg, hogy te­hetlenné tehessék — ha kell, megölhessék : „a vég­elszegényedés dísztelen halálával.“ Most annyit használhat a pénz okszerű kezelése által egy gyönge nő, egy erőtlen férfi, mint használt hajdan fegyverével a bajnok, — viszont annyit árthat léhasága mellett, mint akkor egy rabló­főnök . . . Mindenki tényező részt vesz a pénzforgalom czélszerű vagy czélszerű­tlen vezénylésében, s igy a nem­­zetélet fentar­tásában vagy elnyomá­sában : vagyona s tehetsége szerint, mert a te­hetség is munkát eredményez — a gyakorla­t észbeli tehetség új irányokat ad a pénzfolyam­nak, új vállalatokat léptethet életbe, melyek nemzeti életünk fentartásának műszerei. Közéletünk főbb műszerei a közkormányzást, a megyebeliek a megyét, a kisebb társadalmi vállalatok a hatóságokat, részvényes vállalatok a vállalkozó tagokat vagy bizottmányaikat ille­tik. Kevés jelentőséggel bírnak a magánválla­latok, mert egyes személyhez kötnék , ennek akaratától, tehetségeitől függnek ; ennek ba­jait megérzik — halálával kimúlnak s ritkán képesek jelentékeny erőt vagy eredményt mu­tatni fel, már csak azért is, mert az ipar terén ellenséges szerepet visz egyik vállalat a másik ellen, s mint a csaták terén, úgy itt is mindig legyőzi vagy háttérbe szorítja a nagyobb erőt, néha a nagyobb tömeg a kisebbet. — Pedig mindenki szeret önálló­­lag, függetlenül működni — kevés ember ké­pes alárendelni az önállóság élvezetét a köz­haszonnak — minden ügyesebb kézművesmes­­ter akar lenni , mindenik emelkedettebb te­hetség szerkesztő szeretne lenni az irodalom terén, mint szintén minden, kinek egy kis tőkéje van, szereti egy, bár kisded de önálló kereske­désbe, műhelybe, malomba, ipar s gyárvállalat­­ba fektetni azt, holott többet haszná­lhatott vol­na mind önmagának, mind a közhazának a tár­sulás útján. Nem lehet tiszta éles határvonalakkal elvá­lasztani a kisebb, nagyobb, társas, megyei vagy országos vállalatokat, így igen sokszor szerepet cserélnek a válla­kozók — oly csekély dolgokba vagy oly természetű viszonyokba avatkozhat p.­l. a kormány, melyek inkább csak egyeseket vagy társulatokat illetnének, s viszont oly vállalatokba kezdhet némely egyes erő, melynek kellően meg nem felelhet. Pedig a szerepek ilymódoni felcserélése nagyon zavar­ja a kellő okszerű s czélszerű pénzforgást és néhol hiányos táplálkozást, néhol túltengést eredményez a nemzet vagy államtestben — mely szélsőségek egyaránt ártalmasak a köz­életre nézve. Természet szerint a főkormányt illetik mind­azon vállalatok, melyek a nemzettest örökös állandó műszerveül tekinthetők, melyeken foly­tonosan de bizonyos meghatározott értékek s mértékek szerint, országszerte kell dolgozni, mint p. o. a főbb közlekedési vonalak: ország­utak, országos vas és vizi utak építése, csator­názás, a vizek szabályzása — az éretpénzek veretése, a papírpénzek mennyiségének sza­bályzása — a levelek, a kisebb de sürgős és nagy pontosságot igénylő csomagok, pénzek stb. szétküldése (t. i. posták). A kormányt illeti (de itt már a végrehajtó egyéniségeknek jelenté­keny szabadságot s a közvéleménynek jelenté­keny befolyást kell engednie) a népnevelés s a tudományos tanodák ügye, az ezekhez kellő épületek felállítása, a működő tagok kiképez­­­­tetésének, méltó igényeik fedezésének, a foglal­kozásukhoz kellő eszközök beszerzésének lehe­tő biztosítása. A kormányt illetik a haza védel­méhez szükséges intézetek s vállalatok: — fegyverek készítése, ágyúöntés, lőporgyártás •— laktanyák, katonai növeldék stb. Igen nagy jót tehet a kormány, ha a koronás birtokon példánygazdaságokat, méneseket állit. A közéletre nézve kedvezően vezetheti a nemes érczek kibányászását, ezen termények pénzzé veretését és okszerű forgalomba bocsátását —­ bár a nemépen perui vagy ausztráliai vagy uralhegyi gazdaságú nemesb­érczek kibá­­nyászása s tisztázása már több ipart, több hajlékonyságot igényel mintsem a szokásos modor szerint haszonnal fizethetnék. Igen he­lyesen és jól teszi a főkormányt (habár több kiadással mint bevétellel) ha minta ipar­képző intézeteket, nyomdákat, vagy bármely közhasz­nú iparvállalatokat Aluit, meghonosítás, példa­­adás végett. Hazánkban jótékony lehetne né­mely köz-iparvállalat még azért is, mert kellő tájékozást nyújtana a megadóztatásra nézve (p.­l. czukorgyártás, selyem- dohánytermelés és gyártás, szeszgyártás stb.) nehogy a túladózta­tás esete álljon be, mely vagy anyagi bukást vagy olyan furfangoskodást idéz elő, mit erköl­csi süllyedésnek kell neveznünk. Óvakodnia kell azonban az országos kormánynak, hogy csupán a valóban országos dolgokba fektetvén a közpénzt — hivatási körén túl ne terjeszkedjék , csupán oly vállalatot karoljon fel, melyek a közélet főbb műszerei, — őrködjék hivatása szerint minden jelentékenyebb életműveletek felett, s épen azért mert törvényes főfelügyelő, jótékony gondnok, engedjen kellő önállást a megyéknek, társula­toknak s egyéneknek saját körükben, — vezé­nyelje közvetve mindazon vállalatot, mely me­gyei, vagy helyi jelentékenységgel bir; de ne avatkozzék közvetlen azok műtételeibe, mert ez hasonlitna egy orvosi műtétéihez, mely szerint ez kezeivel nyúlna be valamely ép műszerbe, hogy működését vezesse. Az önmunkásság az egyéni és testületi szabadság lehető legna­gyobb foka, leghatályosb emeltyűje a nemzetek munkásságának. K­u­b­i­n­y­i Lajos. búzára nézve, a forgalom azonban mindamel­lett élettelen volt, mivel jó minőségű termel­vényből csekélyek a szállítmányok s a tulaj­donosok követelései szilárdak. Eladatott 3000 mérő tiszamelléki 88—89 fontos 3 forint 25 krajczárjával készpénz és 3 forint 30 krajczár­­jával három havi fizetésre, 1000 mérő 86 —88 fns 3 ft 15 krjával 3 havi, 1500 mér. idei 89—90 fns 3 ft 30 krjával készpénz fizetésre Rozsra nézve a kedvező hangulat fentartja magát; a kereslet élénk volt; eladatott 2000 mérő 76—78 fns 1 ft 83 krjával a budai pálya­főn átvéve, 1600 mérő 79—80 fns 1 ft 92'/a krjával. Serfőzésre alkalmas árpából 2000 mérő tiszamelléki 71—72 fns 2 ft 40 krjával három havi fizetésre és 1200 mérő silányabb fajta 1 ft 75 krjával készpénz fizetésre. Zabra nézve csendes az üzlet; forgalma nem volt. K­u­­k­­o­r­i­c­z­a ma is keresett volt s ára fentartotta magát; eladatott 2000 mérő bánsági 1 ft 80—95 krjával. K­ö­le­s­b­ő­l mintegy 1300 mérő kelt el 1 ft 85 krjável; a hangulat változatlanul ked­vező. T­á­v­i­r­a­t. Távirati tudósítás a bécsi börzé­ről. Július 31. — 5% metalliques 69.55 Nem­zeti kölcsön 74.60. 1860-diki sorsjegyek 91.05 Bankrészvény 793.—. Hitelintézeti részvény 176.50. Londoni váltó 110.10. Ezüst 107.25 Arany 5.25 Pest, jul. 31. Nagy hőség; az ég ma délben dörögve befellegzett s 1 óra tájban meglehetős bő eső esett; délután újra kiderült az idő. A Duna vízállása 5­­6­­0 felett. A galnaüzletben határozatlan hangulat ural­kodik még mindig s az üzérek még folyvást biztosabb alapot várnak. Itteni malomtulajdono­sok részéről élénkebb kereslet tapasztaltatott Gabonaárak Pesten junius 31-én. Alsó austriai mérő szerint Súly, font szerint Leg­alant Leg­magasfc­­*-3 ce­ll ár oszt. átt. Buza bánsági, » ” : „ tiszai és pesti ” fehérmegyei „ bácskai . Rozs..................... Árpa sörnek való „ takarmánynak Zab..................... Kukoricza tavalyi Bob..................... Köles..................... 82—84 85-86 84—87 88—89 84— 86 85— 66 76- 80 70—72 68-70 45—50 77- 81 87-88 80—82 2.50- 2.75-2.85 2.65 2.70- 8.25—3 35 3.10 2.70— 2.90 1.70— 1.66 2.10—2.35 1.20—1.30 1 18—1.27 1.70­ 2.05 4 40—4.66 1.50— 1.80 erősen tart. csend lany­ha lanyh Repcze ....— 1­­6.75 Pesti börze jan. 31-én. Az adott-vett értékekBefize­tett összeg Tör­tént ela­dá­sok Zár­ árfolyam Kö­zép­megnevezése Pénz Áru árfo­lyam I. Részvények darab­számra Kereskedelmi bank 600 680 685 Pesti takarékpénztár 63 1020— Budai takarékpénztár— 440 445 Ó­budai „­40— 75— Pesti hengermalom . 500— 1005— Pannonifi gőzmalom . 1000— 1315 1826 Keresk. kamra épület. 210— 360 875 Pestbudai lánczhid . 525— 372 Alagút . . 105— 03­65 Magy. bizt. társaság . Pannónia viszonbiztos 300— 599 siló társulat . 200— 360 365 Balatoni gőzhajózás . 167 V.— — — Losonczi vasútrészv.. Pozs.-Nagy­szombati . 200— 27­27'­, I. kibocsátvány . . 210— — — II. kibocsátvány . . 210— — — Rimamurányi bánya .— — — — Domokosi Kux . . .— — --­— Brassói vasbánya . . L­égszeszv társ. 6% — — — — els. köt...................... II. Záloglevelek: 100 5 71%-os Földhitelint.— —80'/, sí y. 6­*/Cos jövedékjegyek: 92 94 — (P. H.) Prága, jul. 29. Az idő e héten, gya­kori záporok következtében kevésbé forró volt mint az előbbi héten. A vetések állása és az aratás eredménye iránt, daczára a sok esőnek kevés jót mondhatunk. Nem csupán, hogy a rozs nagyon roszul fizet és a búza is a középszerű­nél csekélyebb eredményt nyújt, hanem a ter­­melvények minősége is sok kívánni valót hagy. Ez főleg búzára nézve áll, melyet a nagy hőség idő előtt megérlelt. Árpa és zab többet ígérnek; legroszabbul állanak a lóherések és kaszálók, s 1 Szerkesztői izenetek Temesm­egye. M. J. A küldött kérvény szöve­­­­ge véleményünk szerint nem olyan természetű,­­ mely sajtó utjáni nyilvános tárgyalást igényel­­j­­e. Főispánokat candidálni nem lehet hivatá­sunk. Hanem ha az ugyanott alapul fölvett esz­mék kifejtésére fel akarod használni lapunkat, a­zért szívesen átengedjük, csak hogy minden személyes vonatkozástól óvunk. A „Hun“ m­agántár sürgönye. Bécs, jul. 31. Belcredi gr. körle­velet intézett minden, a magyar ko­ronához nem tartozó ország­főnök­höz, melyben felkéri őket, miszerint oda működjenek , hogy a hatóságok eljárása nem csak a törvény ért­elmében correct, szilárd és tekintélyes legyen, hanem a szabad, önálló erők kifejtéséhez megkí­­vántató értelmességnek jeleit is rejtse az magában. Nem tekinthetem másnak, mint napjaink egyik legáldásteljesebb törekvé­sének azt, hogy azon ügyek köre lassan kint kitágittassék, a melyek azok önkor­mányzatához sorozandók a kiknek érde­keik azok által közvetlen érintettek. A hatóságoknak kötelességük ezen törekvé­seket, a­meddig a törvényes határok kö­zött mozognak, teljes erejükből támogat­­niok, s azon kell lenniök, hogy az auto­­nóm­ testületekkel minél jobb egyetértést szilárdítsanak meg tapintatteljes maguk­­viselete által. Megjegyzem, miszerint én a törvény­nek sem szabadelvű sem illiberális keze­lését nem ismerhetem el helyesnek, ha­nem egyedül azt, melynek szelleme a tör­vényes normák betűjének megfelel. A ta­pintatos eljárás mellőzhetetlen; minélfog­va felkérem az orsz. főnököket, hogy a hivatalnokok szolgálattételeit s képessé­güket ezen szempontok szerint ítéljék meg igazságos szigorral. A lakossággal való közvetlen szóbeli érintkezésnél lényeges követelmény az, hogy a hivatalnok ne merüljön el a holt formaságba; az írásbeli érintkezés termé­szetesen szintén jogosult, de sokkal szűkebb határok között, mint eddig. Az államvagyonnal való lelkiis­­­­meretes és takarékos gazdálkodás lénye­­­­e­­ges kötelességük a hivatalnokoknak. A sajtó szabad vélemény nyil­­­­v­á­n­í­t­­á­s­á­t,ha azt igazság­szeretet­e vezérli, mint becses jót kell tisztelnie a hivatalnoknak, a subjectiv érzékenykedést félre kell tenni, s­tt csak a midőn a tényállásnak objectiv megitélése lát büntetésre méltót, egyedül akkor van helyén a birói hatalomhoz fo­lyamodás. A többféle nemzetiségű országokra néz­ve mindegyik nemzetiség irányában a legszigorúbb elfogulatlanságot s egyen­lően igazságos eljárást kell ajánlanom. A hivatalnak és hivatalnok­nak a néppel ennek nyelvén kell érintkeznie. Az erre alkalmas­ság fontos, döntő mozzanat a hivatalnok alkalmasságának megítélésében. Nemzeti színház. Augusztus 1 sőre kedd­re van kitűzve :„Ilka és a huszár-tobor­zó.“ Eredeti opera 3 felvonásban. Irta N. N. Zenéjét szerzette Doppler Ferencz. Az első fel­vonásban előforduló „Magyar táncz“-ot előadja a tánczszemélyzet. Az előadásban a Sárközi Ferencz vezérlete alatti nép­zenetársaság is részt veend. Karmester: Huber Károly. Ren­dező : Böhm Gusztáv, melyek a nagy hőség következtében tökélete­sen kiasztak, minélfogva a takarmányhiány na­gyon érezhető lesz. Csupán a burgonyaföldek állanak szépen, noha az utóbbi hetek nagy hő­sége által ezek is szenvedtek némileg, itt de egy jó, tartós eső még mindent helyre hozhat. Da­czára ezen kedvezőtlen kilátásoknak, egyrészt a külföldi lanyha tudósítások, másrészt a bécsi és pesti alacsony jegyzések következtében pia­­czunkon a gabnaárak nem igen emelkednek , csupán jó, nehéz minőségű búza részesül némi figyelemben, miután ezt gőzmalmok az uj búzá­val való vegyítésre szükségük, a 85—86 f­s 4 ft 40—50 kijával, a 83—84 f­s 4 ft 20—30 ki­jával fizettetik. Rozs kevésbé kedvelt, mivel az új termelvény minősége nagyrészt kielégítő, minélfogva a múlt heti árak nagy nehezen tart­hatták fen magukat Árpa fogyasztásra 2 ft—2 ft 25 krjával fizettetett. A zabra nézve sem ja­vult a hangulat, ellenkezőleg a tulajdonosok kénytelenek voltak a csekély szám­i vevők ajánlatait elfogadni, mérője 1 ft 40 krján volt kapható. Liszt a kiskereskedők részéről megle­hetős figyelemben részesült, s a megrendelések oly sűrűn érkeztek, hogy alig voltak teljesíthe­tők. R­e­p­c­z­é­t keveset hoznak a piaczra, mind a mellett a készáru nem adható el 7 ft 60 krön, később szállítandó pedig 7 ft 85 krön felül. Repczeolajra nézve is lanyhább a han­gulat; különféle külföldi olajnemekből való kí­nálat lenyomta az őszszel szállitandónak árát 30 ftra. Noha a szesz fogyasztásra nem azon mérvben kél mint kivánni lehet, ára nem csupán fentartotta magát, hanem a burgonya­szeszt, augustusban szállitandót 44%—45 ár­jával is vásárolták s ez áron nem igen akadt eladója. (T. Z.) Trieszt, jul 28. A gabnaüzlet e hé­ten csaknem tökéletesen pangott; az összes for­galom minden gabnanemüekből csupán 23,500st. tett. Bánsági és magyarországi búza ára nem változott; az üzlet bágyadt volt, főleg szerződé­si árura nézve. Eladatott 18,500 szál. Kuko­ric­zát keveset fogyasztanak s az üzérkedés nem bir élénkséggel. (B. H.) Pária, jul. 26. Ma délutáni négy óráig a gabnapiacz még nagyon el volt hagyat­va, csak később fejlődött ki az üzlet, — de a legszűkebb korlátok közt —■ egy franknyi ár­emelkedéssel. Következő árakat jegyezzük te­hát : kiváló minőségű ó, fehér búza 27 %—28 frank, hasonló minőségű piros 26%—27 frk, el­sőrendű 26—26% frank, közönséges 25—25% frank 120 kilogrammonként. Uj búzából néhány részlet finomabb minőségű 27 frankjával, másod­rendű 26 — 26 Vs. silány 26 frankjával adatott el. Rozsból ma nem oly élénk volt a kínálat mint a múlt héten; a tulajdonosok most 16­/4 frankot követelnek 115 kilogrammonként hajó­ról Bercyben átvéve. Majd minden tavalyi ár­pánk zsizsikes; mindamellett a közönségesért 14—14'/1,, középfajtáért 14%—14%, jó minősé­gűért 15 frankot kérnek 100 kilogrammonként. Zabból nagy a készlet s ára ézen nem változott. Fogyasztási liszt ma mintegy 5 frankkal lett drágább zsákonként. (B. Z) Borosaid, jul. 28. Az utóbbi üzleti hét meglehetős élett­len volt és a forgalom ne­hány ittheni és soraui gyárosnak folytatott be­vásárlásaira szorítkozik, kik néhány száz má­zsa magyarországi gyapjút 54—56, silányabb lengyelországit 64—66 tallérjával vásároltak össze. Ezenkívül egy berlini és egy hamburgi bizományos mintegy 100 mázsa poseni és szi­léziai nyári és téli fésűsgyapjút 85—95 tallérjá­val vettek meg. Az árak szilárdan fentartották magukat s átaljában a hangulat e czikkre nézve igen kedvező- Lengyelországból most igen cse­kély szállítmányok, ellenben Magyarországból jelentékeny mennyiségek és igen szép minőségű áruk érkeznek. (B. Z.) London, jul. 27. Angolországi búzá­ból a börzén középszerű volt a kínálat, mind­amellett, a kedvező aratási tudósítások és a szép időjárás következtében az üzlet igen kor­lát­os maradt, és alig a múlt hétfői árak voltak elérhetők. Külföldi búza is középszerűleg volt képviselve, üzlete ennek is csendes volt, s ára nem változott. Árpáról körülbelül ugyanazt le­het mondani; készlete csekély s üzlete mind­amellett lanyha ; ára változatlan. Zabbal bőven el vagyunk látva, de a kereslet finom minősé­gűre nézve, mely teljes árakon fizettetik, még sem csökkent; silányabb ellenben lassan kel s csak leszállított áron adható el. Hüvelyes vete­­mények ára nyomott. Lisztből történtek né­mi eladások a minapi árakon. (C. T.) Glasgow, jul. 26. Időjárásunk állan­dón rendkívül szép. Kanadai liszttel most bőven el vagyunk látva, a búzakészlet ellenben kö­zépszerű. A gabnaüzlet az egész héten át lanyha volt, minélfogva a tulajdonosok kénytelenek voltak amerikai búzát valamivel olcsóbban adni. Kukoricza folyvást emelkedik. Egyéb termények ára nem változott. Vidéki tudósítások. (Hrgy.) Debreczen, jul. 23. A gabnaüzlet e héten igen csendes volt, az üzérek nem foglal­koztak a vétellel, habár az aratás eredménye még az ehez kötött várakozásoknak sem felel meg, de hiába, üzletünknek csak a külföld ad irányt, és míg onnan rendelések nem érkeznek, addig üzletünk nyugodni fog. A folyó gabnaárak következők : tiszta búza 2 ft 20—75 kr, rozs 1 ft 25-30 kr, árpa 90—95 kr, zab 80—85 kr, kukoricza 2 ft — 2 ft 20 kr. Gyapjú keresettebb lÖD, az utosó két héten részint külföldi de több­nyire belföldi kereskedők által mintegy 3000 má­zsa vásároltatott és hibátlan egynyiretü 85—100 ft; homokos egynyiretü 75—70 ft; kétnyiretü 75—82 ittal fizettetett. Repcze kevés készlet mel­let, a tulajdonosok által magas áron tartatik , mi által e czikkben semmi forgalom nincs. Ba­romvásár. Egy pár jármos ökör 190 ft, egy pár vágó tehén 148, ft negyedfü tinó párja 156 ft harmadfü tinó párja 130 ft, rágott borjú párja 65 ft, igás ló párja 95 ft, sertés párja 36 ft, juh párja 11 ft. (A­­­d) Arad, jul. 29. Azon körülménynél fogva, hogy a kivitelt illetőleg jelenleg egyáta­­lában üzlet nem történik, új gabonából is, az alább következendő két készletet kivéve, mi sem vásároltatott. Eladatott 2000 mérő 88—90 fns 2 ft 70 kron 2 százalék elengedéssel azonnali fizetés esetében, 1000 m. 89—90 fns 2 ft 75 kr, szinte 2 százalék elengedéssel, mindkét készlet a helybeli műmalmok számára. A hetivásárra behozott galna mennyisége jelentékenynek mondható , s leginkább molnároktól vétetett. Minőségileg e czikk átalában 87—88 fuss 2 ft 40 —50 krön kelt. Mult évi rozsból 1000 mérő 1 ft 37 kr adatott el.A kukoricza még mindig bő esőt szükséges, mit fájdalom nagy mértékben nélkü­lözünk , mert kivéve a hét folyamában két igen jelentéktelen csepergést, még mindig száraz s rekkenő meleg időjárásunk van. A kukoricza mai ára i­tt 55 kr mér. Szesz leginkább apró részletekben Erdély számára vétetik, 41 krral fokától, hordó nélkül. A termények többi fajai­ban teljesen pang az üzlet. A mai hetivásárra behajtatott ökör 67, 75—80 ft dbja; tehén 45, eladatott egy része 60—70 ft darabja; borjú 39, 5 — 12 ft dbja; sertés 145 db, nagyobb ré­sze vevőt talált, és pedig kövérje 20 — 21 forint mázsája, soványa 6—13 ft dbja ; ló 74, 18—80 ft dbja, mind elkelt (Gy. K.) Győr, julius 28. A gabnaüzlet e hét folytán is csendes magatartása volt­.ó búzában igen korlátolt lévén, tetemesb eladások nem történtek, kivéve 1500 m. 88 ftos tiszavidéki melyet egy sverezi ház 3 ft 15 kron megvett. Uj búzát, illető forgalomból említést érdemel, hogy egy jelentékenyebb alléMi kereskedő Győrött September hóban szállítandó 2000 ro. bácskai 87—88 f­s árut 3 ft 15 kron vásárolt. Rozsból néhány csekélyebb tétel­ű áru kelt el 1 ft 70—80 kr mellett. Árpa semmi forgalom­ban nem részesült, és az árak csak névleges érvén­nyel bírnak. Zab 50—ól fns 1 ft 28—31 kron kelt el. Kukoriczát tekintve a kínálat elő­térbe lépett és a 5—10 krnyi árcsökkenés da­czára sem tehetett szert élénkebb forgalomra. Árak : bánáti búza 88—89 fns 3.25—3.35., bácskai b. 85—87 fns 3.10—3.20., uj b. vidé­­künkben­ 88-89 fns 3.20-3.30., rozs 78—80 fns 1.70—1-90., árpa 70—72 fps 1.40—1.60., zab 50—51 fns 1 ft 28—31 kr, bánáti kukori­cza 1.95—2.5., bácskai kukoricza 1 ft 90—2 ft. Tulajdonos kiadó és főmunkatárs: Jókai Mór. Ideigl. felelős szerkesztő : Urházy György.

Next