A Hon, 1868. március (6. évfolyam, 51-75. szám)
1868-03-22 / 69. szám
jelenik meg, s küldetik szét a társulat tagjainak. Nem tagok is megszerezhetik előfizetés útján. A lap havonként kétszer jelenik meg, tartalmaz komolyabb műkölcselmi czikkeket, továbbá népszerűen előadott műtértelem, fejtő oktató értekezéseket, a műszerből nem mulattató elbeszéléseket, bel- és külföldi művészeti vegyes híreket és külföldi leveleket. Előfizetési ára nem társulati tagok számára egész évre 4 ft, fél évre 2 ft. — (L i n d e y mérnök) azt indítványozza, hogy Pestváros szánjon rá még 20000 ftot a már kitűzött 60000-hez, s ajánlkozik az e szaporítás következtében ajánlkozó előnyöket közelebb kimutatni. (A csalás alávalóságában) is vannak fokozatok, és a legnyomorultabbak közé tartozik az, melyet valaki tegnapelőtt Pestvárosnál elkövetett. Kozma honvédtűzmesternek ugyanis 80 forint segély utalványoztatván, egy ismeretlen magát Kozmának adta ki, s a pénzt felvévén odább állt ; a valódi Kozma pedig most már segély nélkül van. Különös a mit „P. Ll.u ir, hogy a csaló személyazonosságát egy városi tisztviselő bizonyította. — (Magyar tudományos akadémia) A gróf Teleki József féle 1868-ki (száz arany) jutalmat, a versenyző négy vígjáték közül a II. számú, „Győzzön a jobb !“ jeligés, Baju sz czimü vígjáték nyerte el. Felbontott jeligés leveléből Szigligeti neve tűnt ki mint szerzőé, kinek a jutalom kiadatni rendeltetett. A többi jeligés levél felbontatlanul megsemmisült- Kelt a mt. akadémia 1868. mart. 19 én tartott összes üléséből. — Arany János, titoknok. — (A magyar gazdasszonyok) ma délelőtt tartották 6-ik közgyülésöket. Miután az ülést elnök özvegy Damjanics Jánosné néhány beköszöntő szóval megnyitotta, az egylet jegyzője felolvasta a választmányi jelentést, mely az egylet haladó felvirágzásának hű tükrét mutatja. Az egylet, mely jelenleg 642 tagból áll , 58,542 főnyi vagyonnal rendelkezik. A jelentés felolvasása után az egylet Damjanicsnét, az ügy körül kifejtett buzgalma és sok érdemeiért örökös elnökké választotta. A közgyűlés bizottmányt küldött ki a választmányi jelentés megvizsgálására. Az alapszabályok csekély módosítással elfogadtattak, s ezek első pontja szerint az egylet ezentúl „országos magyar gazdasszonyok egylete“ czímet visel. Az egylet iskolájának 3 osztályra kiterjesztése ügyében bizottság küldetett ki. Végül a választmány a régi tagok nagy résztbenhagyásával újjá alakíttatván, az ülés eloszlott. (Szegedről ezt írják nekünk.) A Sz. H. leírja az itt történt merész rablást. Némi eltéréssel igazat mond, csak hogy nem állhatja meg, hogy szokásaként muszka rémet ne lásson az esetben, és el ne zengje titkos sejtelmeit. Mintha nem is tudná, miszerint a művelt Európában a pénznek maholnap nem lesz hazája, s hogy a kereskedő kezekben már régebben is az egész szárazföld minden tökéletes pénzei megfordulnak. Hallomás szerint tudja a Sz. H., hogy a feltört levelekben egy 10 rubeles orosz bankjegy is volt, Bajára czimezve. Erre aztán visiót lát, s az ártatlan franczia nevelőnőt, kinek a pénz szólt, bizonyosan átöltözött kozák hetmannak nézi, mert hát mit keresne máskép a rubel Magyarországon ? — Ne gyanúsítsunk szüntelen , azt úgy is tudja a Sz.H. hogy a kincsuka áldását legföljebb falnak szorított népek fogadnák el,de szabad polgár megveti azt. A szegedi posta kirablás alkalmával több magánlevél szerte tépetett és szóratott, de szerint akik ezen postával Szeged s vidékére levelet küldtek, igen helyesen teszik, ha megújítják tudósításaikat. Ugyanezen kirablásnál igen kényelmes tolvajági alkalomnak látszik, a szegedi indóház háta mögötti mélység oldalán, épen azon hely, ahol a postakocsik megállása van. Az elővigyázat-hiányt ezen eset mint mulasztást bizonyítja. — (A horvát posta hivatalok) ápril első napján kiválnak a bécsi főpostaigazgatóság köréből. A határőrvidékiek azonban tovább is ott maradnak. — (Füredi Mihály) nem — mint tegnapi számunkban áll — melltüt, hanem ezüst billikomot kapott egri tisztelőitől. — (A debreczeni emlékkert egylet) közelebb elhatározta, hogy Csokonai emlékszobrát Münchenben önteti. E mű létrehozásához a meglevő összegen kivül még mintegy 6000 forint szükséges, melyet azonban az egylet s különösen Csanak József elnök buzgalma kétségkívül előteremt. (A szeremlei tűzkárvallottak) részére adakozó dunamenti lakosokat figyelmeztetjük, hogy a magyar gőzhajótársaság igazgatósága, minden oly küldeményt, mely ügynökségei útján adatik fel, s „a szeremlei tűzkárosultaknak“ van czimezve, ingyen szállít gőzöseivel Bajáig, honnan a tovább szállítást az illető község elöljárósága eszközli. (Nyílt számadás és köszönet.)Midőn nehány hó előtt a lapok utján felhívást és kérvényt intéztünk a hazai kiadókhoz és közönséghez, a párisi magyar egyletnek gyűjtendő könyvek érdekében, bíztunk a kiadó urak és olvasó közönség jó szívében, áldozatkészségében és hazafiságában, örömünk telik most, hogy bizalmunkban nem csalatkoztunk, és szerény felhívásunknak a lehető legkedvezőbb eredménye volt. Fogadják azért mindazon adakozók, kik alább következnek, a legőszintébb köszönetünket, a hazától távollevő honfiak nevében is, irányukban kimutatott nemes részvétükért, mely által lehetővé tették nemcsak a párisi, de más magyar egyletek könyvtárának gyarapítását is, mely áldozatkészség által nem kevéssé járultak ahhoz , hogy a külföldi idegen népek közt élő magyar honfitársaink közt a nemzetiséget, hazafiságot és magyar szellemet ébreszszék és fentartsák. — Liptay Pál, Kulifay Albert, Ossegovics Imre. A Honohragán sürgönyei. Bécs, mart. 21. A magyar delegatió az osztrák delegatió üzenetei ás annak a magyar delegatió üzenetei iránt hozott határozatai fölött tanácskozott. A hetes alválasztmány tett jelentést ezek iránt, és javasolja, hogy e tekintetben az osztrák delegatió határozatai fogadtassanak el, mely javaslathoz a gyülekezet hozzájárult. E szerint az 1868-ra szóló közös költségvetés minden pontjára nézve a teljes egyetértés helyreállittatott. Bécs, márt. 21. A házasságitörvény fölött az általános tárgyalás folytattatott. Thun vezérszónok a többségi jelentés mellett szól. Az igazságügyi miniszter kijelenti, hogy szilárdan ragaszkodik azon állásponthoz, melyet a törvény előterjesztésekor elfoglalt. E törvény a szentesített államalaptörvények természetes folyománya ; kimutatja, hogy a concordatum nem népjogi szerződés, és hogy az oly minisztérium, mely nem bírja ezt eltörölni, nem is tudhat alkotmányos alapelveket végrehajtani. Auersperg miniszterelnök az elnapolási indítvány inoportunitását mutatja ki, és óvást tesz a felelősség ellen azért, mit az elnapolási indítvány elfogadása után történnék. Miután még Lichtenfels czáfolja a kisebbségi véleményt szavazáshoz fogtak , melyben Mensdorff elnapolási indítványa 65 szavazattal 45 ellenében és a kisebbségi vélemény 69 szavazattal 34 ellenében elvettetett. Sz.Péter vár, mart. 21. Egy febr. 29-én kelt császári ukáz a lengyel királyság megszüntetését rendeli el, mely ténynyel a csász. birodalommal való teljes egyesítése czéloztatik ; az ukáz a belügyek kezelését kormányi biztosokra ruházza át, kik a sz.-pétervári központi hatóságnak vannak alárendelve. Berlin, márt. 21. Tegnap este a szász koronaiig , a száz-weimari nagyiig, és nagyignő és ma reggel az orosz trónörökös ideérkeztek. Hamburg, mart. 20. A „Börsenhalle“ sz.pétervári távsürgönye jelenti . A belügyminiszter benyújtotta lemondását. Utódának Timpscheff postaminisztert mondják. London, mart. 20. A kormányhoz érkezett abyssiniai közlemények jelentik, hogy Napier összejővén kassai fejedelemmel, ez megigéri, hogy az angol csapatokat élelmezni fogja. Mart. 2-án Napier a hadsereg főbb embereivel és 4 ágyúval Antalába érkezett, mart. 3-án az előhad Asang felé nyomul elő. Ne indítsin át. Mart. 22-re van kitűzve „Thurzó János.“ Történeti dráma 5 felv. Népszinház. Vasárnap mart. 22-én másodszor ,A pesti demimonde“ társadalmi freskó 3 szakaszban, írták Jósika és Thali. Hétfőn mart 23-ától mart. 27-ig az „Ördög pirulai előkészületei miatt a színház zárva. tegeltünk hasztalanul, harmadnap jogunk van a végletekhez nyúlni. Kezdeni fogjuk a kutatást a hölgyeknél. — Én megígértem a házi urnak, hogy amíg visszatér, a hölgyeket kímélni fogják. — Ez annyit tesz , hogy ön rendelkezésemet nem teljesíti. — Annyit. —Abban az esetben azt kérdem Öntől, értettee fensőbbsége rendeletének második részét ? — Értettem, szólt Fehnwald és leoldta kardját oldaláról s odavetette az asztalra. Arra kényszerithetnek, hogy azt a kardot ki ne húzzam többet soha; de arra nem, hogy adott szavamat megszegjem. — Hát jól van, „Föhnwald úr“ , —hanem azon percztől fogva, melyben ön kardját leteszi , ön rám nézve nem létezik. Azzal hátra fordult Konyecz úrhoz, s a nők ajtajára mutatott neki. — Azt az ajtót fel kell nyitni ! Azt az ajtót, mely előtt keresztbe fektetve volt Föhnwald lovag korbácsa. Konyecz ur sietett az ajtó felé. De Föhnwald megelőzte s fölvette lovag vesszejét, — és igy szólt : — A százados, meglehet, hogy nem létezik önre nézve többé ; de „Föhnwald ur“ még mindig létezik ; s ha a kardom nem lesz is az enyim többé , az a lovagostor még mindig az enyim, s a mit Föhnwald kapitány mondott harmadnapja, azt Fehnwald úr ma is meg fogja tenni,hogy összetöri azt a lovagvesszőt annak a fején, aki e küszöböt át akarja lépni. — Ah! Hisz ez nyilt lázadás! Csendőrök! Hej, ide hozzám! ordita magán kivül Gierig ur, s a két csendőr rohant be hívására szisronyszegezve, mig Konyecz ur gyiklesöjét kirántva, serénykedett az asztal elé ugrani, melyen Föhnwald kardja hevert , ha netalán az fegyveres védelemhez akarna készülni. Föhnwald pedig hideg nyugalommal állt az ajtóban karjait összefonva s a lovagvesszőt hóna alá dugva markában. — Főhnwald ur! riadt rá most Gierig. Menjen ön onnan az ajtóból. — Próbáljon valaki innen elmozdítani. — Főhnwald ur ! Én önt lelövetem ! — Tegye ön. E pillanatban felnyílt a nők szobájának ajtaja s kirohant rajta Ilonka kisasszony. (Folyt. köv.) Bakonyi magyar daltársulata minden estre a Komlóban tart elődást. A szüneteket jó magyar zene tölti be. KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. Mojsisovics Vilmos Közös szabályozási mérnöknek, a magyarmérnök-egyesületnél beadott — s felső-olaszországi műszaki utazására vonatkozó — jelentése s Magyarország csatornázási és földöntözési érdekeit előmozdítani célzó három rendbeli indítványa. (Folytatás) I-fő Indítvány: Magyarországnak, aszályos égalj viszonyai által, folyton veszélyeztetett földmivelési érdekei, műiparunk és kereskedelmünk fejletlensége, olcsó közlekedési eszközeink hiánya, általános elszegényedésünk és hátramaradásunk s mindezekhez államadóssági nagy terheink, egy, minél szélesebb alapokra fektetett, hajózó- és öntözőcsatorna-hálózat mielőbbi kifejtése által, a folyóink vizében rejlő, kiszámíthatatlan értékű termelő- és mozderőnek, földmivelésünk, műiparunk és kereskedelmünk részére leendő, minél nagyobb mérvű, értékesítését s ezáltal, egyetemes nemzeti jólétünk hathatós előmozdítását — sürgetőleg követelvén, indítványozom : a csatornázás és földöntözés előmozdítása s hazánkban leendő minél sikeresebb könnyebb és gyorsabb életbeléptetése érdekéből, puhatoltassék ki, Magyarország földmivelési, műipari és kereskedelmi igényeinek megfelelő s műtani akadályokba nem ütköző, hajózó és öntöző-csatorna hálózata. Ezen csatornahálózat puhatolási munkájának lehető legkevesebb költségű, kivitele érdekéből, az ország alkalmas helyein fennálló vízépítő-hivatalok és vízszabályozó mérnökök, felhívandók lennének , környékük öntözési műipari és kereskedelmi igényeinek megfelelő, műtani akadályok a nem ütköző olcsóság, czélszerűség és jövedelmesség szempontjából ajánlható öntöző- és hajózó csatorna hálózatnak — a rendelkezésük alatt álló térképek, műlani adatok, helyi ismereteik s a vidékbeli érdekeltség véleményének, esetleges meghallgatása által eszközlendő kipuhatolására, tervezése és műtani leírására. Amennyiben pedig, ezen csatornavonalak kipuhatolásához, műtani előmunkálatok indokolják, ezek költségeinek országos alapból leendő utalványozása, felsőbb helyen eszközöltessék ki. Ezen munkálatok rendszeresítése, vezetése s a begyűlt adatok egybeállítása érdekéből, a vízépítészeti osztályban, egy szakbizottság neveztessék ki. A begyűlt adatok alapján egybeállított, Magyarország csatorna-hálózati térképes műtani leírása, — a műszaki tudományosság és országos érdekeltség tájékozására , a vállalkozási szellem felébresztésére, behatóbb egybevetés és megvitatás érdekéből, nyilvánosság elé bocsájtassék s a végleg megállapított országos csatornahálózat , országgyűlési törvényjavaslatként terjesztessél föl. (Folytatása következik, leszállított árakon. Készáru is, a kontinens minden piacán olcsóbb lett. A magyar vidéki piacokon pangott az üzlet, részben mivel az urak roszasága miatt nagyobb szállítmányok nem érkeztek, részben pedig mert a vásárlási kedv is csekély volt. Az itteni piacon az egész héten át minden gabnanemüekre nézve lanyha hangulat uralkodott, a malomtulajdonosok visszatartók voltak a bevásárlásban, mivel a külföldi liszt megrendelések kissé gyérültek s ez okból a mostani magas árakon nem akartak nagyobb készletet beszerezni, hanem csak a nélkülözhetlent. A kiviteli kereskedők sem nagy tevékenységet mutattak, mit a külföldi piacok kedvezőtlen irányzata magyaráz meg. Mindamellett is a búzaforgalom mintegy 120,000 mérőre emelkedett, mely legnagyobb, részt a kivitelre kelt el. Ez azonban egyedül csak a tulajdonosok előzékenységének tulajdonítandó kik az árakat alább szállították, és pedig nehéz minőségű 15, középfajtánál 10—15, egész silánynál 25—30 krral. Rozs üzlete is lanyha volt, noha kiviteli kereslet ugyan lett volna, de a kereskedők oly engedményeket kívántak, melyekre a tulajdonosok nem állottak, habár 15 krt engedtek, a mult heti vásárokhoz képest ; eladatott összesen mintegy 20,000 mérő, a 78 — 80 mts pályafőről 4 ft 40 — 45, raktárból 4 ft 50 krjával volt kapható ; kétszeresnek mintegy 8000 mérőnyi forgalma volt, mely leginkább Kelet-Porosz- és Lengyelország számára vetetett meg 15—20 kral hanyatlott árakon 4 ft 80 — 95 krjával. Árpa főleg etetésre való folytonosan kerestetik a külföld számára, de olcsóbb árakon, a forgalom nem volt különösen élénk és mintegy 20,00 mérőre tehető, az árak nehezen tartották fen magukat. A 72 rts 2 ft 70—75 krön kelt, a silányabb 2 ft 60 — 65 krajczáron a pályáról. Zab csendes maradt, forgalma nem ment többre valami 5000 mérőnél, mely fogyasztási szükségletre változatlan árakon, 1 ft 80—85 krjával vetetett meg. Kukoricza készáru forgalma, megrendelések nem érkezvén, csupán a fogyasztók bevásárlásaira volt utalva; eladatott összesen mintegy 12,000 mérő, mely között több részlet tiszai. A nehezen fentartott árak következők : pestmegyei 80 fontos 2 ft 75—77 1/2 kr, tiszai 82 fontos 2 ft 85 kr. Szállitandóból a kínálat túlnyomó volt, mert Üzérkedési kedv nincs ; ára 10 krral eső tekint ; szerződés köttetett mintegy 1 ,000 mérő bánságira, következő árakon: apr.máj.-ban szállítandó 3 ft 15 kr, máj. jan. ban 3 ft 20 kr. Kölesből folyvást tartó kiviteli kereslet tartó kiviteli kereslet mellett, szilárd árakon, 3 ft 30—40 krjával mintegy 15,000 mérő adatott el. Repczéből a vásár óta mintegy 1500 mérő káposztarepcze 5 ft 90 kr—6 ftjával adatott el, mely ár jól fentartja magát. L ib z re nézve nem fordult elő jelentékenyebb változás ; a külföldi megrendelések gyérek voltak e héten, s a fogyasztási szükséglet csekély. A kivitel mintegy 35.000 mázsányi volt, mely azonban legnagyobb részt régibb megrendelések teljesítésére volt szánva. Az árak nem változtak. üzleti szemle. (Mart. 15—21.) A lefolyt hét első napjaiban tartós esőzés volt, mely a mezei munkát félbeszakította. A hét második felében azonban ismét derültre vált az idő éb szép, száraz főleg utóbb tavasziasan enyhe napjaink voltak. Az őszi vetések állását folytonosan kedvezőnek vázolják; a gyakori esőzések, egybekötve az azokat felváltó verőfényes meleg napokkal, nagyon előmozdították azoknak fejlődését. A meleg esők az eddig megfagyott földeket is megpuhították. A külföld piacain mindenütt csendes és lanyha hangulat uralkodott, mely a tengeren, valamint vaspályákon érkezett tetemes szállítmányoknak tulajdonítandó, melyeknek következtében a készlet ott nagyon meggyűlt s a fogyasztók könnyen fedezhetik szükségletüket ; Amerikából nagy szállítmányok állanak kilátásban. Az üzérség csekély tevékenységet mutat s a forgalom leginkább csak fogyasztási bevásárlásokra szorítkozik, minélfogva a tulajdonosok kénytelenek voltak követeléseiket alább szállítani. A búzavetések kedvező állása, melyből ugyan most még nem lehet következtetést vonni a jövő aratásra nézve, miután addig még sokféle csapás érheti, azért mégsem tévesztette el hatását az üzletre és szintén lankasztólag folyt be. Később szállítandó buza is el volt hanyagolva s ebből nagy kínálat volt tapasztalható. A bécsi börze távirata márt. 21 . 5% métalliques 57.01 Hitelintéz, részv. 190.80 Nemzeti kölcsön 64.851 London . . .115.50 1860-ki sorsjegy 82.90 Ezüst .... 112.75 Bankrészvények 710.— Arany. . . . 5.45 --------------------------imHHtfälEm*----- —....... Gabonaárak Pesten, márt. 21. Pesti betze márt. 21 Volyo — (Az orsz. Magyar Gazdasági Egyeslet) igazgató választmányi rendes havi ülését f. mart. hó 31-én dé utáni 4 órakor fogja megtartani a köztelken. Elnöki megbízásból : Morócz István egyesületi titkár. — (A „Munkások ujsága“), melynek üzleti rovata létről létre érd.ekesbül, mart. 22 ki számában többi közt köv. üzleti tudósításokat hozza Pestről . Üveges iparunknál nem lehet panasz üzlethiány miatt,különösen az építkezéseknél elég munka van, s ezeknek folytonos nagy mérvű szaporodásáról ítélve rövid időn még több is benn. Munkaerő hiányáról sem panaszkodhatunk. Az ablaküveg ára feljebb ment és ősz előtt semmi kilátás, hogy olcsóbb legyen. A többi üvegáru megtartotta rendes árát. A lakatosok nem panaszkodhatnak munkahiányról, különösen ami az építkezési munkálatokat illeti. De visszatart bennünket a munkák felvételétől úgyszintén a nagyobbszerű vállalkozásoktól is, mivel mind az anyagi, mind a munkabér tetemesen feljebb ment. A vas a múst ősz óta 6 fő 80 krról 10uftra emelkedett, s mint a kilátások eddig vannak, még feljebb fog emelkedni. Többen, kik az őszszel szerződésre léptek, e körülmények miatt aligha rá nem fizetnek vagy egész ingyen dolgoznak. A munkaerő nálünk is, mint minden más üzletnél, hiányzik. A kötelesek meglehetősen el vannak munkával látva, habár a Józsefnapi vásárra többet remény lettünk. A kender nem mondható olcsónak és sok kötelesmester egyenesen Apathinból és más forráshelyekről hozatja kenderét. Munkaerőben nem tapasztalunk ugyan nagy hiányt, de annál inkább hiányoznak az ügyes és szorgalmas munkások ; ha ilyen munka* keres, kap eleget. Megrendelések most a beállott hajózás következtében leginkább hajókötelekre, továbbá kötőszékekre és istrángokra történtek Nagy szükséglet van folytonosan zsákzsinegre a folytonos nagy búza-szállítmányok folytán. A szíjgyártó ipar különösen e hó eleje óta meglehetősen élénkült, és mondhatni, hogy már 6 éve nem volt anyagi megrendelés, különösen földesuraink részéről, mi a múlt év áldásainak és jelenlegi jó kilátásoknak eredménye. A bőr ára még mindig drága és semmi kilátás nincs, hogy olcsóbb legyen. A magyar szíjgyártónak nagy hátrányára van, hogy az esti szolatos és különösen a finomabb platirozott munkákat mind Bécsitől kell hozatni, mivel van ugyan Pesten két ily platirozó mester, de ezek oly lassan és hanyagul folytatják mesterségüket, hogy náluk semmi nagyobb és finomabb megrendelést nem tehetünk, és így legjobb akaratunk mellett is bécsi iparoshoz kell fordulnunk, ha valamit és jól akarunk mesterségünkhöz készíttetni. Munkaerőről nem panaszkodhatunk. A lószőrüzletben semmi nagyobb élénkséget nem tapasztalunk, daczára a lefolyt Józsefnapi vásárnak Az árak lejebb szálltak és igen nyomottak. Készlet mindennemű lószőrből elég van és folytonosan elég érkezik. A honi nyers lószőrt épen nem keresték. Kecske- és bakszőrből semmi újabb szállítmány nem érkezett, pedig e két utóbbi nagyon keresett czikk. A jelenlegi árak következők: fonott és mosott lószőr moringokban 36—90 frt, rövid nyers lószőr 54—55 frt, félhossza ugyanaz 70—85 ft, hosszú ugyanaz 90—100 frt, hosszú fűszőr tisztított 150—160 ft, nyírott kecske- és bakszőr hosszú nincs, rövid 30—35 frt, apraja 11—12 frt. Vizáit a s. IV . mt ér. KOSSUTH LAJOS és fiainak a magyar nemzethez Írott örökbecsű levelei egy kötetben kőre metszett arczképeikkel díszítve sajtó alól kikerült és megrendelhető Pest Magyar utcza 1. sz. alatt a „Ludas Matyi“ szerkesztője Mészáros Károlynál. Ára 1 forint. A magyar akadémia nagygyűlése. (Mártius 21-dikén.) (K.) Az akadémia tegnap tarta 18-diki ünnepélyes közülését. Ez ülések iránt a közönség minden műveit osztálya nagy érdekeltséget szokott tanúsítani, s ezúttal ez érdekeltség még nagyobb volt, mint máskor. A díszterem földszintjén tíz óra után már alig lehetett helyet kapni. A karzatokat mind a három oldalon hölgyek foglalták el. Lenn az első széksorokat küldöttségek, főpapok, képviselők, Pest küldöttjei sat. foglalták el. Az ifjúság — a jövő e reménye — különösen nagy számban jelent meg, vontatva a műsor által, melyen K. Eötvös, Arany, Toldy és Horváth Mihály neveivel találkozunk. Tiz órakor az ünnepélyes emelvény is bevonva a hölgyek által hímzett pompás nagy szőnyeggel — megtelt az akadémia tagjaival. Jelen volt mind a két elnök : b. Eötvös és Lónyai miniszterek, továbbá a prímás egri érsek, egy pár püspök, gr. Mikó és Horváth Boldizsár, és sok szerény fekete attillás tudós kiknek nincs magas rangjuk, de vannak magas érdemeik. Egy kettő érdemrendjét is fölfűzte. Ezek nagyobbára olyan nők, kik szeretnek csillogni — legalább valam mivel. A megnyitó beszédet K. Eötvös József egész hévvel olvasta föl, lelkesülve és lelkesítve a tudományos haladás eszméje által. Beszédjében ékesen fejté ki az akadémia eddigi és ezutáni föladatát. Ez — szerinte — abban áll, hogy míg a nemzet tétele kérdésben volt, addig feladatának elég volt az, hogy a nyelvet és irodalmat ápolta, de most, az utóbbi átalakulás folytán, többre kell törekednie, t. i. a nemzeti haladás élére állnia. A nemzet egyéniségét fentartani volt sok ideig a nemzetnek és az akadémiának nemes czélja. E tisztjét híven is teljesíti az akadémia. Most az értelmiség mennyiségét kell növelnie, mert mai nap már a nagy népeket nem a lakosság száma, hanem az intelligentia mennyisége teszi, s amelyik nép sok értelmiséggel bír, ha nem is első nép ma még, de kétségkívül az elsők közé fog jutni. Az elnök e buzdító szavait élénk éljenzés követte. Arany János titkári jelentése rövidbe foglalt tükre volt az 1867-diki akadémiai életnek. Elsorolta az osztályok, bizottságok működését, értekezéseket, kiadványokat,ajándékokat ; megemlité az akadémia 18 elhunyt tagját, kik részint hazai , részint külföldi tagok valának. Utána Toldy Ferencz tartott emlékbeszédet Czuczor Gergely elhunyt tag felett, a kinek arczképe az emelvényen megkoszorúzva állt. A mint pap, mint hazafi, költő és tudós egyaránt tiszteletre méltó Czuczor alig egy éve múlt ki az élők sorából. Toldy Ferencz majd két óráig tartó, hosszú emlékbeszédében évről évre, nyomról nyomra kiséri Czuczor életét, bölcsőtől a sírig sorolja el az egyes momentumokat, melyek az elhunyt életére, jellemére, buzgalmára világot vetnek, de melyek két óra hosszáig elbeszélve fárasztók voltak. Bármennyi szépséget foglalt is magában Toldy emlékbeszéde, bármennyire meg akarunk is hajlani az öregség előtt, mely „túlbeszédes“ ha ifjú korának történeteire emlékezik ; ha méltányoljuk is az igaz barát buzgalmát, hogy hervadhatóan gyopárkoszorút fon a barát sírjára ; nem hisszük, hogy a túlságos szélesség nagygyá fánt koszorú értékesebb lenne, mint a válogatott virágokból összeállított füzér. A szerfölött elnyújtott részletezés annyira kimeríti figyelmünket, hogy felejtjük az egészet. Toldy megemlékezett a beszédébenaz irodalmi barátokról is, kik Czuczort szerették ; — megrótta üldözőit, kik nemes keblét sértették. Nem feledte ki se Kufsteint sem Budát, sem sokkal elébb a barátságos czellát, melyben a költő az „Augsburgi ütközetet és „Aradi e.gyülés“-t irta ; sem a napot,melyen Kisfaludival találkozott; sem az „Atheneum“ szerkesztőségét, hol együtt dolgoztak s hol örök, sirig tartó barátságot kötöttek. Még Rímeli apátról sem feledkezett meg, ki az elhunytnak mindig jó embere maradt. Az elhunyt nemes barátról, a kitűnő költő, tudós és hazafiról érdekes lett volna nagy vonásokkal bíró erőteljes jellemzést olvasni föl. Hisz úgyis, ki ne ismerné az ősz férfit, ki utóbbi években mindig Pesten lakott ? ki ne olvasta volna életrajzát, melyeket halálakor a lapok egymás után közöltek arczképével együtt? Minden magy. ember ismerte és minden magyar tisztelte őt. Horváth Mihály püspöknek, a kitűnő történésznek csak nagy nehezen sikerült a hallgatóság megbomlott sorait ismét rendbe hozni. Csak is az ő szava, csak is az ő remek előadása fokozhatta fel ismét a kifáradt érdekeltséget. Horváth Mihály kit éljenekkel fogadtak az emelvényen a „megyék szerepléséről nemzetünk életében“ értekezett. A tudós férfiú a mily ékesen ír, ép oly ékesen beszél is. Még azok is figyelemmel hallgatták, kiket a tárgy talán nem is érdekelt fenn a karzaton. A csengő bong mely néha erélyesen emelkedik, majd alább száll, de mindig nemesen foly, nem tévesztette el hatását. Horváth Mihály elbeszélte történetünknek az ő tárgyára vonatkozó pirásisait, s mély alapossággal vázolta, mikor szerepeltek az autonóm, aristokrata demokrat megyék. Mi hivatásuk volt a múltban. Bástyái voltak az alkotmánynak , a szabadságnak ; védül szolgált a zsarnokság támadásai s minden fondorkodás ellen. — Ecsetelte nemzeti jellemünket,— összehasonlította a könynyelmü, könnyen hevülő, de nem kitartó franczia és az állhatatos, szilárd angolokéval, s közép helyre állította a magyart. Őszintén mondta el a magyar nép hibáit és erényeit. Bátorságát senki sem vitathatja el, a történelem bizonyítja, hogy mennyiszer győzött, s mily gondatlanul eresztő szélnek, amit véresen kiküzdött. Egyenetlenség, pártoskodás volt főbűne. „Átok szállta meg a magyart , mert az soha együtt nem tart !“ mondja a krónikás, s szavait gazolták idők és körülmények. Horváth azzal fejezi be, hogy most nem csak a megyék, most a nép, a népnek egyedei, mindnyájan őrei vagyunk alkotmányunknak, s kell, hogy azok maradjunk is. Jeles értekezését közben és a végén zajos éljenekkel és tapsokkal fogadta felvillanyozott hallgatóság. Végül Rónay Jáczint, jegyző a pályázatokról szólt s Eötvös báró e nöki zárszóval fejezte be a gyűlést. Tudósításunk rövid és szaladékos , de mikor az akadémia máig sem gondoskodik a kislapírók részére egy kis zugról, ahol legalább jegyzéseket tehetnének. Felelős szerk.skiadó tulajdonos: Jolkits úr.