A Hon, 1868. március (6. évfolyam, 51-75. szám)

1868-03-22 / 69. szám

jelenik meg, s küldetik szét a társulat tagjainak. Nem tagok is megszerezhetik előfizetés útján. A lap havonként kétszer jelenik meg, tartalmaz ko­molyabb mű­kölcselmi czikkeket, továbbá népsze­rűen előadott műtértelem, fejtő oktató értekezése­ket, a műszerből nem mulattató elbeszéléseket, bel- és külföldi művészeti vegyes híreket és kül­földi leveleket. Előfizetési ára nem társulati tagok számára egész évre 4 ft, fél évre 2 ft. — (L i n d­­ e y mérnök) azt indítványozza, hogy Pestváros szánjon rá még 20000 ftot a már kitűzött 60000-hez, s ajánlkozik az e szaporítás következtében ajánlkozó előnyöket közelebb ki­mutatni.­­ (A csalás alávalóságában) is van­nak fokozatok, és a legnyomorultabbak közé tar­tozik az, melyet valaki tegnapelőtt Pestvárosnál elkövetett. Kozma honvédtűzmesternek ugyanis 80 forint segély utalványoztatván, egy ismeretlen ma­gát Kozmának adta ki, s a pénzt felvévén odább állt ; a­­ valódi Kozma pedig most már segély nél­kül van. Különös a mit „P. Ll.u ir, hogy a csaló személyazonosságát egy városi tisztviselő bizonyí­totta. — (Magyar tudományos akadémia) A gróf Teleki József féle 1868-ki (száz arany) jutalmat, a versenyző négy vígjáték közül a II. számú, „Győzzön a jobb !“ jeligés, B­a­j­u s­z czimü vígjáték nyerte el. Felbontott jeligés leveléből Szigligeti neve tűnt ki mint szerzőé, kinek a jutalom kiadatni rendeltetett. A többi jeligés levél felbontatlanul megsemmisült- Kelt a m­­t. akadé­mia 1868. mart. 19 én tartott összes üléséből. — Arany János, titoknok. — (A magyar gazdasszonyok) ma dél­előtt tartották 6-ik közgyülésöket. Miután az ülést elnök özvegy Damjanics Jánosné néhány be­köszöntő szóval megnyitotta, az egylet jegyzője felolvasta a választmányi jelentést, mely az egylet haladó felvirágzásának hű tükrét mutatja. Az egylet, mely jelenleg 642 tagból áll , 58,542 főnyi vagyonnal rendelkezik. A jelentés felol­­vasása után az egylet Damjanicsnét, az ügy körül kifejtett buzgalma és sok érdemeiért örökös elnökké választotta. A közgyűlés bizott­mányt küldött ki a választmányi jelentés meg­vizsgálására. Az alapszabályok csekély módosí­tással elfogadtattak, s ezek első pontja szerint az egylet ezentúl „országos magyar gazdasszonyok egylete“ czímet visel. Az egylet iskolájának 3 osztályra kiterjesztése ügyében bizottság külde­tett ki. Végül a választmány a régi tagok nagy részt­benhagyásával újjá alakíttatván, az ülés eloszlott.­­ (Szegedről ezt írják nekünk.) A Sz. H. leírja az itt történt merész rablást. Némi eltéréssel igazat mond, csak hogy nem állhatja meg, hogy szokásaként muszka rémet ne lásson az esetben, és el ne zengje titkos sejtelmeit. Mintha nem is tudná, miszerint a művelt Európában a pénznek maholnap nem lesz hazája, s hogy a ke­reskedő kezekben már régebben is az egész szá­razföld minden tökéletes pénzei megfordulnak. Hallomás szerint tudja a Sz. H., hogy a feltört levelekben egy 10 rubeles orosz bankjegy is volt, Bajára czimezve. Erre aztán visiót lát, s az ártat­lan franczia nevelőnőt, kinek a pénz szólt, bizo­nyosan átöltözött kozák hetmannak nézi, mert hát mit keresne máskép a rubel Magyarorszá­gon ? — Ne gyanúsítsunk szüntelen , azt úgy is tudja a Sz.H. hogy a k­incsuka áldását legföljebb falnak szorított népek fogadnák el,de szabad polgár megveti azt. A szegedi posta kirablás alkalmával több magán­levél szerte tépetett és szóratott, d­e szerint a­kik ezen postával Szeged s vidékére le­velet küldtek, igen helyesen teszik, ha megújít­ják tudósításaikat. Ugyanezen kirablásnál igen kényelmes tolvajági alkalomnak látszik, a szege­di indóház háta mögötti mélység oldalán, épen azon hely, a­hol a postakocsik megállása van. Az elővigyázat-hiányt ezen eset mint mulasztást bi­zonyítja. — (A horvát posta hivatalok) ápril első napján kiválnak a bécsi főpostaigazgatóság köréből. A határőrvidékiek azonban tovább is ott maradnak. — (Füredi Mihály) nem — mint tegnapi számunkban áll — melltüt, hanem ezüst billiko­­mot kapott egri tisztelőitől. — (A debreczeni emlékkert egylet) közelebb elhatározta, hogy Csokonai emlékszob­­rát Münchenben önteti. E mű létrehozásához a meglevő összegen kivül még mintegy 6000 forint szükséges, melyet azonban az egylet s különösen Csanak József elnök buzgalma kétségkívül elő­teremt.­­ (A sze­remlei tűzkár­vallottak) részére adakozó dunamenti lakosokat figyelmez­tetjük, hogy a magyar gőzhajótársaság igazgató­sága, minden oly küldeményt, mely ügynökségei útján adatik fel, s „a szeremlei tűzkárosultak­­nak“ van czimezve, ingyen szállít gőzöseivel Ba­jáig, honnan a tovább szállítást az illető község elöljárósága eszközli.­­ (Nyílt számadás és köszönet.)Midőn nehány hó előtt a lapok utján felhívást és kérvényt intéztünk a hazai kiadókhoz és közönséghez, a párisi magyar egyletnek gyűjtendő könyvek érde­kében, bíztunk a kiadó urak és olvasó közönség jó szívében, áldozatkészségében és hazafiságában,­­ örömünk telik most, hogy bizalmunkban nem csalatkoztunk, és szerény felhívásunknak a lehető legkedvezőbb eredménye volt. Fogadják azért mindazon adakozók, kik alább következnek, a leg­­őszintébb köszönet­ünket, a hazától távollevő hon­fiak nevében is, irányukban kimutatott nemes rész­vétükért, mely által lehetővé tették nemcsak a pá­risi, de más magyar egyletek könyvtárának gya­rapítását is, mely áldozatkészség által nem ke­véssé járultak ahhoz , hogy a külföldi idegen népek közt élő magyar honfitársaink közt a nem­zetiséget, hazafiságot és magyar szellemet ébresz­­szék és fentartsák. — Liptay Pál, Kulifay Albert, Ossegovics Imre. A Hono­hr­agán sürgönyei. Bécs, mart. 21. A magyar delegatió az osztrák delegatió üzenetei ás annak a magyar delegatió üzenetei iránt hozott határozatai fölött tanácskozott. A hetes alválasztmány tett jelentést ezek iránt, és javasolja, hogy e tekintetben az osztrák delegatió határozatai fogadtassanak el, mely javaslathoz a gyülekezet hozzájárult. E szerint az 1868-ra szóló közös költség­­vetés minden pontjára nézve a teljes egyetértés helyreállittatott. Bécs, márt. 21. A házassági­­törvény fölött az általános tárgyalás folytatt­atott. Thun vezérszónok a többségi jelentés mellett szól. Az igazságügyi mini­szter ki­jelenti, hogy szilárdan ragaszkodik azon állásponthoz, melyet a törvény előter­jesztésekor elfoglalt. E törvény a szente­­sített államalaptörvények természetes fo­­lyománya ; kimutatja, hogy a concorda­­tum nem népjogi szerződés, és hogy az oly minisztérium, mely nem bírja ezt el­törölni, nem is tudhat alkotmányos alap­elveket végrehajtani. Auersperg minisz­terelnök az elnapolási indítvány inopor­­tunitását mutatja ki, és óvást tesz a fele­lősség ellen azért, mit az elnapolási indít­vány elfogadása után történnék. Miután még Lichtenfels czáfolja a kisebbségi vé­leményt szavazáshoz fogtak , melyben Mensdorff elnapolási indítványa 65 sza­vazattal 45 ellenében és a kisebbségi vé­lemény 69 szavazattal 34 ellenében el­vettetett. S­z.­Pé­ter vár, mart. 21. Egy febr. 29-én kelt császári ukáz a lengyel király­ság megszüntetését rendeli el, mely tény­nyel a csász. birodalommal való teljes egyesítése czéloztatik ; az ukáz a belügyek kezelését kormányi biztosokra ruházza át, kik a sz.-pétervári központi hatóságnak vannak alárendelve. Berlin, márt. 21. Tegnap este a szász koronaiig , a száz-weimari nagyiig, és nagyignő és ma reggel az orosz trónörö­kös ideérkeztek. Hamburg, mart. 20. A „Börsenhal­­le“ sz.­pétervári távsürgönye jelenti . A belügyminiszter benyújtotta lemondását. Utódának Timpscheff postaminisztert mondják. London, mart. 20. A kormányhoz ér­kezett abyssiniai közlemények jelentik, hogy Napier összejővén kassai fejedelem­mel, ez megigéri, hogy az angol csapato­kat élelmezni fogja. Mart. 2-án Napier a hadsereg főbb embereivel és 4 ágyúval Antalába érkezett, mart. 3-án az előhad Asang felé nyomul elő. Ne in­dít­sin át. Mart. 22-re van kitűzve „Thurzó János.“ Történeti dráma 5 felv. Népszinház. Vasárnap mart. 22-én másodszor ,A pesti demimonde“ társadalmi freskó 3 szakasz­ban, írták Jósika és Thali. Hétfőn mart 23-ától mart. 27-ig az „Ördög pirulai előkészületei miatt a színház zárva. tegeltünk hasztalanul, harmadnap jogunk van a végletekhez nyúlni. Kezdeni fogjuk a kutatást a hölgyeknél. — Én megígértem a házi urnak, hogy a­míg visszatér, a hölgyeket kímélni fogják. — Ez annyit te­sz , hogy ön rendelkezésemet nem teljesíti. — Annyit. —Abban az esetben azt kérdem Öntől, értette­­e fensőbbsége rendeletének második részét ? — Értettem, szólt Fehnwald és leoldta kard­ját oldaláról s odavetette az asztalra. Arra kény­­szerithetnek, hogy azt a kardot ki ne húzzam többet soha; de arra nem, hogy adott szavamat megszegjem. — Hát jól van, „Föhnwald ú­r“ , —ha­nem azon percztől fogva, melyben ön kardját leteszi , ön rám nézve nem létezik. Azzal hátra fordult Konyecz úrhoz, s a nők ajtajára mutatott neki. — Azt az ajtót fel kell nyitni ! Azt az ajtót, mely előtt keresztbe fektetve volt Föhnwald lovag korbácsa. Konyecz ur sietett az ajtó felé. De Föhnwald megelőzte s fölvette lovag vesszejét, — és igy szólt : — A százados, meglehet, hogy nem létezik önre nézve többé ; de „Föhnwald ur“ még min­dig létezik ; s ha a kardom nem lesz is az enyim többé , az a lovagostor még mindig az enyim, s a mit Föhnwald kapitány mondott harmadnap­ja, azt Fehnwald úr ma is meg fogja tenni,hogy összetöri azt a lovagvesszőt annak a fején, a­ki e küszöböt át akarja lépni. — Ah! Hisz ez nyilt lázadás! Csendőrök! Hej, ide hozzám! ordita magán kivül Gierig ur, s a két csendőr rohant be hívására szisronysze­­gezve, mig Konyecz ur gyiklesöjét kirántva, se­rénykedett az asztal elé ugrani, melyen Föhn­wald kardja hevert , ha netalán az fegyveres vé­delemhez akarna készülni. Föhnwald pedig hideg nyugalommal állt az ajtóban karjait összefonva s a lovagvesszőt hó­na alá dugva markában. — Főhnwald ur! riadt rá most Gierig. Men­jen ön onnan az ajtóból. — Próbáljon valaki innen elmozdítani. — Főhnwald ur ! Én önt lelövetem ! — Tegye ön. E pillanatban felnyílt a nők szobájának ajta­ja s kirohant rajta Ilonka kisasszony. (Folyt. köv.) Bakonyi magyar daltársulata minden estre a­­ Komlóban tart elődást. A szüneteket jó magyar zene tölti be. KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. Mojsisovics Vilmos Közös­ szabályozási mérnöknek, a magyar­­mérnök-egyesületnél beadott — s felső-olaszor­szági műszaki utazására vonatkozó — jelentése s Magyarország csatornázási és földöntözési ér­dekeit előmozdítani c­élzó három rendbeli indít­vány­a. (Folytatás) I-fő Indítvány: Magyarországnak, aszályos égalj­­ viszonyai által, folyton veszélyeztetett földmivelési érde­kei, műiparunk és kereskedelmünk fejletlensége, olcsó közlekedési eszközeink hiánya, általános elszegényedésünk és hátramaradásunk s mind­ezekhez államadóssági nagy terheink, egy, mi­nél szélesebb alapokra fektetett, hajózó- és ön­­töző­csatorna-hálózat mielőbbi kifejtése által, a folyóink vizében rejlő, kiszámíthatatlan értékű termelő- és mozd­erőnek, földmivelésünk, műipa­runk és kereskedelmünk részére leendő, minél nagyobb mérvű, értékesítését s ez­által, egyete­mes nemzeti jólétünk hathatós előmozdítását — sürgetőleg követelvén, indítványozom : a csatornázás és földöntözés előmozdítása s ha­zánkban leendő minél sikeresebb könnyebb és gyorsabb életbeléptetése érdekéből, puhatoltas­­sék ki, Magyarország földmivelési, műipari és kereskedelmi igényeinek megfelelő s műtani akadályokba nem ütköző, hajózó és öntöző-csa­torna hálózata. Ezen csatorna­hálózat puhatolási munkájának lehető legkevesebb költségű, kivitele érdekéből, az ország alkalmas helyein fennálló vízépítő-hi­­vatalok és vízszabályozó mérnökök, felhívandók lennének , környékük öntözési műipari és keres­kedelmi igényeinek megfelelő, műtani akadá­lyok a nem ütköző olcsóság, czélszerűség és jö­­vedelmesség szempontjából ajánlható öntöző- és hajózó csatorna hálózatnak — a rendelkezésük alatt álló térképek, műlani adatok, helyi isme­­reteik s a vidékbeli érdekeltség véleményének, esetleges meghallgatása által eszközlendő kipu­­hatolására, tervezése és műtani leírására. Amennyiben pedig, ezen csatorna­vonalak ki­­puhatolásához, műtani előmunkálatok indokol­­ják, ezek költségeinek országos alapból leendő utalványozása, felsőbb helyen eszközöltessék ki. Ezen munkálatok rendszeresítése, vezetése s a begyűlt adatok egybeállítása érdekéből, a víz­­építészeti osztályban, egy szakbizottság nevez­tessék ki. A begyű­lt adatok alapján egybeállított, Ma­gyarország csatorna-hálózati térképe­s műtani leírása, — a műszaki tudományosság és orszá­gos érdekeltség tájékozására , a vállalkozási szellem felébresztésére, behatóbb egybevetés és megvitatás érdekéből, nyilvánosság elé bocsáj­­tassék s a végleg megállapított országos csa­torna­hálózat , országgyűlési törvényjavaslat­ként terjesztessél­ föl. (Folytatása következik,­ leszállított árakon. Készáru is, a kontinens min­den piac­án olcsóbb lett. A magyar vidéki piac­okon pangott az üzlet, részben mivel az urak roszasága miatt nagyobb szállítmányok nem érkeztek, részben pedig mert a vásárlási kedv is csekély volt. Az itteni piac­on az egész héten át minden gabnanemüekre nézve lanyha hangulat uralkodott, a malomtulajdonosok visszatartók voltak a bevá­sárlásban, mivel a külföldi liszt megrendelések kissé gyérültek s ez okból a mostani magas ára­kon nem akartak nagyobb készletet beszerezni, hanem csak a nélkü­lözhetlent. A kiviteli kereske­dők sem nagy tevékenységet mutattak, mit a kül­földi piac­ok kedvezőtlen irányzata magyaráz meg. Mindamellett is a búzaforgalom mintegy 120,000 mérőre emelkedett, mely legnagyobb, részt a kivitelre kelt el. Ez azonban egyedül csak a tulajdonosok előzékenységének tulajdonítandó kik az árakat alább szállították, és pedig nehéz minőségű 15, középfajtánál 10—15, egész silány­nál 25—30 krral. Rozs üzlete is lanyha volt, noha kiviteli kereslet ugyan lett volna, de a ke­reskedők oly engedményeket kívántak, melyekre a tulajdonosok nem állottak, habár 15 krt enged­tek, a mult heti vásárokhoz képest ; eladatott ös­­­szesen mintegy 20,000 mérő, a 78 — 80 m­ts pá­lyafőről 4 ft 40 — 45, raktárból 4 ft 50 krjával volt kapható ; kétszeresnek mintegy 8000 mérőnyi forgalma volt, mely leginkább Kelet-Porosz- és Lengyelország számára vetetett meg 15—20 kral hanyatlott árakon 4 ft 80 — 95 krjával. Árpa főleg etetésre való folytonosan kerestetik a külföld számára, de olcsóbb árakon, a forgalom nem volt különösen élénk és mintegy 20,0­­0 mérőre tehető, az árak nehezen tartották fen magukat. A 72 r­ts 2 ft 70—75 krön kelt, a silányabb 2 ft 60 — 65 krajczáron a pályáról. Zab csendes maradt, forgalma nem ment többre valami 5000 mérőnél, mely fogyasztási szükségletre vál­tozatlan árakon, 1 ft 80—85 krjával vetetett meg. Kukoricza készáru forgalma, megrendelések nem érkezvén, csupán a fogyasztók bevásárlásai­ra volt utalva; eladatott összesen mintegy 12,000 mérő, mely között több részlet tiszai. A nehezen fentartott árak következők : pestmegyei 80 fontos 2 ft 75—77 1/2 kr, tiszai 82 fontos 2 ft 85 kr. Szállitandóból a kínálat túlnyomó volt, mert Ü­­zérkedési kedv nincs ; ára 10 krral eső tekint ; szerződés köttetett mintegy 1­ ,000 mérő bánsá­gira, következő árakon: apr.máj.-ban szállítandó 3 ft 15 kr, máj. jan. ban 3 ft 20 kr. Kölesből folyvást tartó kiviteli kereslet tartó kiviteli keres­let mellett, szilárd árakon, 3 ft 30—40 krjával mintegy 15,000 mérő adatott el. Repczéből a vásár óta mintegy 1500 mérő káposztarepcze 5 ft 90 kr—6 ftjával adatott el, mely ár jól fentartja magát. L i­b z­­ r­e nézve nem fordult elő jelentékenyebb változás ; a külföldi megrendelések gyérek voltak e héten, s a fogyasztási szükséglet csekély. A ki­vitel mintegy 35.000 mázsányi volt, mely azonban legnagyobb részt régibb megrendelések teljesíté­sére volt szánva. Az árak nem változtak. üzleti szemle. (Mart. 15—21.) A lefolyt hét első napjaiban tartós esőzés volt, mely a mezei munkát félbeszakította. A hét máso­dik felében azonban ismét derültre vált az idő éb szép, száraz főleg utóbb tavasziasan enyhe nap­jaink voltak. Az őszi vetések állását folytonosan kedvezőnek vázolják; a gyakori esőzések, egybe­kötve az azokat felváltó verőfényes meleg napok­kal, nagyon előmozdították azoknak fejlődését. A meleg esők az eddig megfagyott földeket is meg­­puhították. A külföld piac­ain mindenütt csendes és lanyha hangulat uralkodott, mely a tengeren, valamint vaspályákon érkezett tetemes szállítmányoknak tulajdonítandó, melyeknek következtében a kész­let ott nagyon meggyűlt s a fogyasztók könnyen fedezhetik szükségletüket ; Amerikából nagy szál­lítmányok állanak kilátásban. Az üzérség csekély tevékenységet mutat s a forgalom leginkább csak fogyasztási bevásárlásokra szorítkozik, minélfog­va a tulajdonosok kénytelenek voltak követelései­ket alább szállítani. A búzavetések kedvező állá­sa, melyből ugyan most még nem lehet következ­tetést vonni a jövő aratásra nézve, miután addig még sokféle csapás érheti, azért még­­sem tévesz­tette el hatását az üzletre és szintén lankasztólag folyt be. Később szállítandó buza is el volt ha­nyagolva s ebből nagy kínálat volt tapasztalható. A bécsi börze távirata márt. 21­­ . 5% métalliques 57.0­1 Hitelintéz, részv. 190.80 Nemzeti kölcsön 64.851 London . . .115.50 1860-ki sorsjegy 82.90 Ezüst .... 112.75 Bankrészvények 710.— Arany. . . . 5.45 --------------------------imHHtfälEm*----- —....... Gabonaárak Pesten, márt. 21. Pesti b­e­t­z­e márt. 21 V­o­l­y­o — (A­z o­r­s­z. M­a­g­y­a­r G­a­z­d­a­s­á­gi Eg­ye­­s­l­­­et) igazgató választmányi rendes havi ülé­sét f. mart. hó 31-én dé utáni 4 órakor fogja megtartani a köztelken. Elnöki megbízásból : Morócz Ist­ván egyesületi titkár. — (A „Munkások u­j­s­á­g­a“), melynek üzleti rovata létről létre érd.ekesbül, mart. 22 ki számában többi közt köv. üzleti tudósításokat hozza Pestről . Üveges iparunknál nem lehet panasz üzlet­­hiány miatt,különösen az építkezéseknél elég­ mun­­ka van, s ezeknek folytonos nagy mérvű szapo­rodásáról ítélve rövid időn még több is b­enn. Munkaerő hiányáról sem panaszkodhatunk. Az ablaküveg ára feljebb ment és ősz előtt semmi kilátás, hogy olcsóbb legyen. A többi üvegáru megtartotta rendes árát. A lakatosok nem panaszkodhatnak munka­­hiányról, különösen a­mi az építkezési munk­á­­latokat illeti. De visszatart bennünket a munkák felvételétől úgyszintén a nagyobbszerű vállalko­zásoktól is, mivel mind az anyagi, mind a mun­kabér tetemesen feljebb ment. A vas a múst ősz óta 6 fő 80 krról 10u­ftra emelkedett, s mint a kilátások eddig vannak, még feljebb fog emel­kedni. Többen, kik az őszszel szerződésre lép­­tek, e körülmények miatt aligha rá nem fizetnek vagy egész ingyen dolgoznak. A munkaerő ná­lünk is, mint minden más üzletnél, hiányzik. A kötelesek meglehetősen el vannak munká­val látva, habár a Józsefnapi vásárra többet re­­mény lettünk. A kender nem mondható olcsónak és sok kötelesmester egyenesen Apathinból és más forráshelyekről hozatja kenderét. Munka­erőben nem tapasztalunk ugyan nagy hiányt, de annál inkább hiányoznak az ügyes és szorgal­mas munkások ; ha ilyen munka* keres, kap ele­get. Megrendelések most a beállott hajózás kö­vetkeztében leginkább hajókötelekre, továbbá kötőszékekre és istrángokra történtek Nagy szükséglet van folytonosan zsák­zsinegre a foly­tonos nagy búza-szállítm­ányok folytán. A szíjgyártó ipar különösen e hó eleje óta meglehetősen élénkült, és mondhatni, hogy már 6 éve nem volt anyagi megrendelés, kü­lönösen földesuraink részéről, mi a múlt év ál­dásainak és jelenlegi jó kilátásoknak eredmé­nye. A bőr ára még mindig drága és semmi ki­látás nincs, hogy olcsóbb legyen. A magyar szíjgyártónak nagy hátrányára van, hogy az esti sz­olatos és különösen a finomabb platirozott munkákat mind Bécsitől kell hozatni, mivel van ugyan Pesten két ily platirozó mester, de ezek oly lassan és hanyagul folytatják mesterségü­ket, hogy náluk semmi nagyobb és finomabb megrendelést nem tehetünk, és így legjobb aka­ratunk mellett is bécsi iparoshoz kell fordul­nunk, ha valamit és jól akarunk mestersé­günkhöz készíttetni. Munkaerőről nem panasz­kodhatunk. A lószőrüzletben semmi nagyobb élénkséget nem tapasztalunk, daczára a lefolyt Józsefnapi vásárnak Az árak lejebb szálltak és igen nyo­mottak. Készlet mindennemű lószőrből elég van és folytonosan elég érkezik. A honi nyers ló­­szőrt épen nem keresték. Kecske- és bakszőrből semmi újabb szállítmány nem érkezett, pedig e két utóbbi nagyon keresett czikk. A jelenlegi árak következők: fonott és mosott lószőr morin­­gokban 36—90 frt, rövid nyers lószőr 54—55 frt, félhossza ugyanaz 70—85 ft, hosszú ugyanaz 90—100 frt, hosszú fűszőr tisztított 150—160 ft, nyírott kecske- és bakszőr hosszú nincs, rö­vid 30—35 frt, apraja 11—12 frt. Vizáit a s. IV . mt é­r. KOSSUTH LAJOS és fiainak a magyar nemzethez Írott örökbecsű levelei egy kötetben kőre metszett arczképeikkel díszítve sajtó alól kikerült és megrendelhető Pest Magyar utcza 1. sz. alatt a „Ludas Matyi“ szerkesztője Mészáros Károlynál. Ára 1 forint. A magyar akadémia nagygyűlése. (Mártius 21-dikén.) (K.) Az akadémia tegnap tarta 18-diki ünne­pélyes közülését. Ez ülések iránt a közönség minden műveit osztálya nagy érdekeltséget szokott tanúsítani, s ezúttal ez érdekeltség még nagyobb volt, mint máskor. A díszterem földszintjén tíz óra után már alig lehetett helyet kapni. A karzatokat mind a há­­rom­ oldalon hölgyek foglalták el. Lenn az első széksorokat küldöttségek, főpapok, képviselők, Pest küldöttjei sat. foglalták el. Az ifjúság — a jövő e reménye — különösen nagy számban jelent meg, vontatva a műsor által, melyen K. Eötvös, Arany, Toldy és Horváth Mihály nevei­vel találkozunk. Tiz órakor az ünnepélyes emelvény is bevon­va a hölgyek által hímzett pompás nagy sző­nyeggel — megtelt az akadémia tagjaival. Jelen volt mind a két elnök : b. Eötvös és Lónyai mi­niszterek, továbbá a prímás egri érsek, egy pár püspök, gr. Mikó és Horváth Boldizsár, és sok szerény fekete attillás tudós kiknek nincs magas rangjuk, de vannak magas érdemeik. Egy kettő érdemrendjét is fölfűzte. Ezek nagyobbára olya­­n nők, kik szeretnek csillogni — legalább valam­­ mivel. A megnyitó beszédet K. Eötvös József egész hévvel olvasta föl, lelkesülve és lelkesítve a tu­dományos haladás eszméje által. Beszédjében ékesen fejté ki az akadémia eddigi és ezutáni­­ föladatát. Ez — szerinte — abban áll, hogy míg a nemzet tétele kérdésben volt, addig feladatá­nak elég volt az, hogy a nyelvet és irodalmat ápolta, de most, az utóbbi átalakulás folytán, többre kell törekednie, t. i. a nemzeti hala­­­­dás élére állnia.­­ A nemzet egyéniségét fentartani volt sok ideig a nemzetnek és az akadémiának nemes czélja. E tisztjét híven is teljesíti az akadémia. Most az értelmiség mennyiségét kell növelnie, mert mai nap már a nagy népeket nem a lakos­ság száma, hanem az intelligentia mennyisége teszi, s a­melyik nép sok értelmiséggel bír, ha nem is első nép ma még, de kétségkívül az elsők közé fog jutni. Az elnök e buzdító szavait élénk éljenzés követte. Arany János titkári jelentése rövidbe foglalt tükre volt az 1867-diki akadémiai életnek. Elsorolta az osztályok, bizottságok működését, értekezéseket, kiadványokat,ajándék­okat ; meg­­emlité az akadémia 18 elhunyt tagját, kik ré­szint hazai , részint külföldi tagok valának. Utána Toldy Ferencz tartott emlékbeszé­det Czuczor Gergely elhunyt tag felett, a kinek arczképe az emelvényen megkoszorúzva állt. A mint pap, mint hazafi, költő és tudós egyaránt tiszteletre méltó Czuczor alig egy éve múlt ki az élők sorából. Toldy Ferencz majd két óráig tartó, hosszú emlékbeszédében évről évre,­ nyomról nyomra kiséri Czuczor életét, bölcsőtől a sírig sorolja el az egyes momentumokat, melyek az elhunyt életére, jellemére, buzgalmára világot vetnek, de melyek két óra hosszáig elbeszélve fárasztók voltak. Bármennyi szépséget foglalt is magában Toldy emlékbeszéde,­ bármennyire meg akarunk is hajlani az öregség előtt, mely „túlbeszédes“ ha ifjú korának történeteire emlé­kezik ; ha méltányoljuk is az igaz barát buzgal­mát, hogy hervadhatóan gyopár­­­koszorút fon a barát sírjára ; nem hisszük, hogy a túlságos szé­lessé­g nagygyá fánt koszorú értékesebb lenne, mint a válogatott virágokból összeállított füzér. A szerfölött elnyújtott részletezés annyira kime­ríti figyelmünket, hogy felejtjük az egészet. Tol­dy megemlékezett a beszédében­­az irodal­mi barátokról is, kik Czuczort szerették ; — megrótta üldözőit, kik nemes keblét sér­tették. Nem feledte ki se Kufsteint sem Bu­dát, sem sokkal elébb a barátságos czellát, mely­ben a költő az „Augsburgi ütközetet é­s „Aradi e.­gyülés“-t irta ; sem a napot,melyen Kisfaludi­­val találkozott; sem az „Atheneum“ szerkesztő­ségét, hol együtt dolgoztak s hol örök, sirig tar­tó barátságot kötöttek. Még Rímeli apátról sem feledkezett meg, ki az elhunytnak mindig jó embere maradt. Az elhunyt nemes barátról, a kitűnő költő, tu­dós és hazafiról ér­dekes lett volna nagy vonások­kal bíró erőteljes jellemzést olvasni föl. Hisz úgyis, ki ne ismerné az ősz férfit, ki utóbbi évek­ben mindig Pesten lakott ? ki ne olvasta volna életrajzát, melyeket halálakor a lapok egymás után közöltek arczképével együtt? Minden magy. ember ismerte és minden magyar tisztelte őt. Horváth Mihály püspöknek, a kitűnő törté­nésznek csak nagy nehezen sikerült a hallgató­ság megbomlott sorait ismét rendbe hozni. Csak is az ő szava, csak is az ő remek előadása fokoz­hatta fel ismét a kifáradt érdekeltséget. Horváth Mihály kit éljenekkel fogadtak az emelvényen a „megyék szerepléséről nemzetünk életében“ értekezett. A tudós férfiú a mily ékesen ír, ép oly ékesen beszél is. Még azok is figyelemmel hall­gatták, kiket a tárgy talán nem is érdekelt­­ fenn a karzaton. A csengő bong mely néha eré­lyesen emelkedik, majd alább száll, de mindig nemesen foly, nem tévesztette el hatását. Horváth Mihály elbeszélte történetünknek az ő tárgyára vonatkozó pirásisait, s mély alapossággal vázol­ta, mikor szerepeltek az autonóm, aristokrat­a demokrat megyék. Mi hivatásuk volt a múltban. Bástyái voltak az alkotmánynak , a szabad­ságnak ; védül szolgált a zsarnokság táma­dásai s minden fondorkodás ellen. — Ecsetelte nemzeti jellemünket,— összehasonlította a köny­­nyelmü, könnyen hevülő, de nem kitartó franczia és az állhatatos, szilárd angolokéval, s közép helyre állította a magyart. Őszintén mondta el a magyar nép hibáit és erénye­it. Bátorságát senki sem vitathatja el, a történelem bizonyítja, hogy mennyiszer győzött, s mily gondatlanul eresztő szélnek, a­mit véresen kiküzdött. Egyenetlenség, pártoskodás volt főbűne. „Átok sz­állta meg a magyart , mert az soha együtt nem tart !“ mondja a krónikás, s szavait gazolták idők és körülmé­nyek. Horváth azzal fejezi be, hogy most nem csak a megyék, most a nép, a népnek egyedei, mindnyájan őrei vagyunk alkotmányunknak, s kell, hogy azok maradjunk is. Jeles értekezését közben és a végén zajos éljenekkel és tapsok­kal fogadta felvillanyozott hallgatóság. Végül Rónay Jáczint, jegyző a pályázatokról szólt s Eötvös báró e nöki zárszóval fejezte be a gyűlést. Tudósításunk rövid és szaladékos , de mikor az akadémia máig sem gondoskodik a kislapírók részére egy kis zugról, a­hol legalább jegyzése­ket tehetnének. Felelős szerk.skiadó tulajdonos: Jolkits úr.

Next