A Hon, 1869. november (7. évfolyam, 252-276. szám)
1869-11-22 / 269. szám
269. szám. VH. évfolyam. " ’*'kiadás: Pest, 1861 Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra . 3 hónapra . 6 hónapra • Az esti kiadás killenküldéseért felülfizetés havonkint . Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. ( POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP, PEST, NOVEMBER 20. Pest, nov. 20. A képviselőház mai ülésében megtagadta azt, hogy a legfőbb bírói hivatalnokokra nézve követendő eljárást, illetőleg határozatát elhalasztva, figyelembe vegye azon módozatot is, amelyet én ajánlottam; anélkül, hogy figyelembe vegye azon törvényjavaslatot, amelyet e tárgyban beadott módosítványom horderejének s értelmének kiderítése végett ez alkalommal a ház asztalára letettem s az osztályokhoz utasittatni kértem. A ház teheti azt, mit jónak lát, ellene nincs szavam, de miután még csak fel sem olvastatva javaslatomat, az igazságügyminiszter úr és mások megtámadták azt, állítva róla olyanokat, mik benne épen nem foglaltatnak, következtetve olyanokat belőle, mik abból nem következtethetek , minden további szó nélkül a nyilvánosság elébe bocsátom ezen törvényjavaslatomat, Ítélje meg kiki , állanak-e azok, mik eligaz, olyanok által, felhőlene kik nem olvasták rajtak. A törvényjavaslat a következő : Törvényjavaslat a kir. táblák elnökei és alelnökei, a kir. Curia elnökei, alelnökei és itélő bírái, továbbá a kir. Curiánál alkalmazott Ügyész elmozdíttatásáról illetőleg nyugdíjazásáról. 1. §. A királyi táblák elnökei és alelnökei, a kir. Curia elnökei, alelnökei és itélő bírái, továbbá a kir. curiánál alkalmazott ügyész, az országgyűlés mind a két házának ő felségéhez intézett együttes felirata folytán, hivatalaikból elmozdítandók, illetőleg nyugdíjazandók. 2. §. A fent említett birósági tagok bármelyike ellen, az országgyűlés akár egyik, akár másik háza előtt lehet panaszt emelni, illetőleg vádat benyújtani. A panaszt, vagy vádat emelheti akár a kormány, akár az illető háznak valamelyik tagja, akár kérvény útján az ország bármely polgára. 3. §. A panasz v. vád figyelembe csak úgy vehető : a) ha nem általánosságban az igazságkiszolgáltatás ellen, vagy az aziránti bizalom lerontására van intézve, hanem a 2 dik §-ban említett osztályzatba eső valamely egyes bírósági tag ellen emeltetik ; b) ha abban oly bűn, vétség, vagy mulasztással, vagy hivatala folytatására való képtelenséggel vádoltatik az illető, mely ha reá bizonyul,az alsóbb fokú bíróságok tagjaira vonatkozó törvény értelmében, a hivatalbóli elmozdítást, vagy a nyugdíjaztatást vonja maga után. c) ha a vád oly indokolás mellett és bizonyítékokra hivatkozással terjesztetik elő, amelyek a köztörvények értelmében a vizsgálat elrendelésére elégségesek. 4. §: az olyan panasz vagy vád, mely a 3-dik §. határozmányai ellen vét, vagy azoknak meg nem felel, egyszerűen félreteendő. 5 dik §. Ha az országgyűlés bármelyik házában ilynemű vád vagy panasz emeltetik, a ház kormányi kinevezéstől függő, hivatalban nem levő tagjai közül egy 9 tagú bizottságot választ, mely csupán afelett mond véleményt, hogy a vád vagy panasz, a 3-dik §. értelmében figyelembe vehető-e vagy nem ? 6- dik §. Hogy a ministérium, melynek kötelessége a bírák tekintélyének alaptalan vádak elleni védelmezése, alapos tudomás folytán határozhassa el az állást, melyet az ily vádra vonatkozólag a törvényhozás előtt elfoglalni helyesnek tart,azon esetben, ha az nem tőle eredt, a további teendőknek 30 napra elhalasztását kívánhatja. 7- dik §. Ha ilyen halasztási kívánat ki nem jelentetett, vagy a halasztási idő már eltelt, az országgyűlés illető háza legelébb is a bizottság jelentése felett határoz. 8- dik §. Ha oly vádra, vagy panaszra nézve, mely a felsőházhoz adatott be, az a figyelembe vételt kimondotta, az egész ügy minden arra vonatkozó iratokkal együtt a képviselőházhoz teendő át, mint amelyet a felirat kezdeményezése egyedül illet. Pdikk. Ha a vád, vagy panasz ily módon a képviselőházhoz áttétetett, vagy ez a nála benyújtottra nézve a figyelembe vételt kimondotta (5. 6. 7. §.) erről a vádlót úgy, mint a vádlottat értesíti, s egyszersmind a további eljárás czéljából egy 9 tagú bizottságot választ. (5. §.) 10- dik §. A bizottság a vádlót bizonyítékai előadására, és jelesen ha tanúi vannak, azok megnevezésére határidő kitűzése mellett utasitja. 11- dik §. Mi megtörténvén a vádat a vádlottal közli,s ellenbizonyitékainak előadására,s jelesen, ha vannak, ellentanúinak zárhatáridő alatt megnevezésére utasítja. 12- ik §. A 10. és 11 ik §§-ban említett határidő 15 napnál rövidebb és 30 napnál hosszabb nem lehet, egyik vagy másik fél indokolt kérelmére azonban újabb 30 nappal megtoldható. 13 dik §. Ezek után a bizottság a tanuk kihallgatására és a tárgyalásra határidőt tűz ki, amelyről mind a feleket, mind a tanukat 15 nappal előre értesíti. 14 dik §. A vádló és vádlott akár csak személyesen, akár csak törvényes meghatalmazott által is megjelenhetnek, akár pedig mind maguk, mind meghatalmazottjaik jelen lehetnek,s a tárgyalásban részt vehetnek. 15-dik §. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. 16. §. A tárgyalás befejeztével a bizottság zárt tanácskozmányban állapítja meg véleményét, s azt indokaival együtt haladéktalanul a képviselőháznak beterjeszti. 17- dik §. E vélemény csupán az elmozdítás vagy nyugdíjazás iránti felterjesztés tételére vagy elhagyására szólhat. 18- dik §. A jelentés: kinyomatván napirendre tűzetik, a fölvétel napjáról a vádló és a vádlott értesittetnek. 19 dikk. A fölvétel napján mind a vádló, mind a vádlottnak, illetőleg meghatalmazottaiknak egy nyilatkozattétel engedtetik, minek befejeztével azon esetben, ha egyik vagy másik részről a bizottság eljárása ellen emeltetett volna panasz, annak elnöke vagy előadója az eljárás igazolására felszólalhat. 20- dik §. Ezek után a ház zárt ülésben határoz, határozatát még az napon vagy legfeljebb a következőn nyilvános ülésben kihirdeti. 21- dik §. A határozat csupán a felterjesztés megtételére vagy elhagyására vonatkozó megállapodást és annak indokait tartalmazhatja. 22 dik §. Ha a fölterjesztés megtétele határoztatott el, a felirat elkészíttetik, s hozzájárulás végett a felsőházhoz minden az ügyre vonatkozó iratokkal együtt áttétetik. 23 dik §. A felsőház az összes iratokat, egy az b-dik §. értelmében választott bizottságnak adja ki véleményadás végett. 24 dik §. A bizottság véleménye beadatván, az kinyomatik, napirendre tűzetik, midőn is a ház zárt ülésben határozván, határozatát nyílt ülésben (20-dik §.)kihirdeti,s arról a képviselőházat értesíti. 25- dik §. A határozat hozatalában a felsőháznak csupán oly tagjai vehetnek részt, kik kormányi kinevezéstől függő hivatalban nincsenek. 26- dik §. Ha a felsőház nem járult a képviselőház feliratához,az ügy befejezettnek tekintendő, ellenkező esetben pedig a felirat mindkét ház nevében ő felsége elébe terjesztendő. 27. §. Ő felsége a felirat folytán tett intézkedésekről az országgyűlést az igazságügyi miniszter útján, még azon ülésszak alatt értesíti. 28. §. Ha egy ily ügynek tárgyalása azon ülésszak alatt, melyen a vád vagy panasz beadatott be, nem fejeztetett volna, az a közelebbi ülésszakban folytatandó. Uj választások közbejötte után azonban a vád vagy panasz megújítandó. 29. §. Oly panasz vagy vád, mely egyszer a fentebbiek szerint elintéztetett, többé meg nem újítható. 30 dik §. Az eljárás költségeit a vesztes fél viseli. Nov. 20. 1869. Pest, nov. 20. Holnap reggel nyolcz órakor veszi kezdetét ama na£y választási harcz, melynek előkészületeit három hét óta kiséri Európa figyelemmel. Méltán nevezhetjük választási csatának, midőn 150—160,000 harcros lép ugyanaz napon a küzdtérre: enynyiből áll körülbelül a Szajna-departement négy kerülete választóinak száma, kik holnap jelöltjeikre szavazandnak. Minden arra mutat, hogy a részvét ez alkalommal rendkívüli lesz. A májusi általános választásoknál a két legszélsőbb párt : a Bonapartisták s a forradalomra vágyók, tartózkodtak a választástól, mert a pártjuk színezetével biró jelöltek hiányzottak. Most az „ engesztelhetlenek“ legszélsőbb részének is megvannak jelöltjei, s a Bonapartisták — vel ők szavaznak; a túlreactionárius s túlimperialistikus „Pays“ maga az esküt megtagadó jelöltek legbuzgóbb harcrosai közé tartozik ! Az utóbbiaktól a választási idő kezdetén megtagadtuk a sikerre való komoly kilátást. A többi jelölt közül az első kerületben Rochefort Henriknek nyújtottunk legtöbb kilátást a sikerre, Cremieuxnek a harmadikban, Brisson Henriknek vagy Glais- Bizoninak a negyedikben, s végre Arago Manónak a nyolcadikban. E sorozat bír ma is a legvalószínűbb kilátással a győzelemre, jóllehet a három heti előharcz ingadozási e valószínűséget majd fokozta, majd lohasztotta, így p. o. Arago győzelme a nyolczadik kerületben ma már nemcsak igenis valószínű, de csaknem bizonyos. A kerület alig számít néhány ezer párisi választót, többnyire a Párist környező szajnamegyei falusi községekből (St. Denis, Pantin stb.) áll. E falusi népnél nem igen akart az esküt megtagadó Pyat Felix jelöltsége viszhangra találni. Egyidejűleg kísérletté etett egy meggyengitett ,,legszélsőbb“ jelöltséggel is ; a jelölt Gent volt, az 1849-ks képviselő s száműzött, kit tiz évi száműzetése helyéről Gent de Nouka Hiva-nak is neveztek. — Mint vidékinek s Párisban egész a választási mozgalmakig ismeretlennek,annál nehezebb volt Párisban gyors népszerűségre vergődni, hogy elöhaladott kora s az átélt szenvedések megfoszták őt a választógyülésekben oly szükséges természetes izgató eszközöktől (minő a hang stb.) Mellette küzdöttek Arago ellen Laverturou és Herold urak. Első a „Gironde“-nak e legjobban vezetett s legelterjedtebb franczia vidéki (bordeauxi) lapnak főszerkesztője s egyike a legkitűnőbb ellenzéki íróknak , mint szónok jelentéktelen és sokkal egykedvübb, semhogy a tömegre hatni bírna; azonfelül Párisban talán csak a legműveltebb körökben ismert egyén, ki is nyolcz nappal a válság előtt visszavonult. Hérod fiatal, művelt ügyvéd, ki néhány politikai perben tüntette ki magát; mindamellett ez ideig inkább mint apjának (a hírneves zeneszerzőnek) fia, s nem saját érdemei után ismeretes. Ügyvéd ügyvéd ellen, öröklött név öröklött név ellen. — Aragónak a kipróbált régi harczosnak győzelme Herold az ifjú világférfiu ellenében annál bizonyosabb, minthogy az előbbinek erőteljes termete s hatalmas hangja a legviharosabb választógyűlésekben is tetemes előnyt biztosítnak. Herold és Gent urak egyenként legfeljebb néhány ezer szavazatot nyerhetnek, talán Barbés is néhány százat, de a többséget Arago nyeri, ha nem is az első, de a második szavazásnál okvetlenül. Nem mondhatni ugyanazt Cremieuxról, kinek az utóbbi napokban nem megvetendő vetélytársa támadt Pouyer Quertier személyében. Mint egyike Nyugat-Francziaország legtevékenyebb s leggazdagabb gyapotgyárosainak, a császárság kezdete óta, mint roueni képviselő ült a törvényhozó testületben, s ott a többség legvakabb engedelmességü s leghallgatagabb tagjai közé tartozott; csak az utóbbi két ülés-szakban „nyilatkozott“, s pedig feltűnően s fényesen. A szabad kereskedelmi politika, melyet a császári kormány 1861. óta a követ, s az ország anyagi romlása, melyet ötévesen a szabad kereskedelem- 51 nek tulajdonít — feletti philippikái, valamint a Pereire s más ez időközi nagyobb szédelgők ellen tartott lesújtó beszédei a múlt évben nagy feltűnést okoztak Francziaországban, s megtették a körutat az összes európai sajtóban. Mint nagygyáros, az idegen áruk behozatala által károsítva hiszi magát, mint oly férfiú, ki millióit a hosszú szorgalom és „munka“ által szerető, azon emberekre, kik millióik százait , játszva szerezték, szörnyüködéssel ” tekint. Innét magyarázható szenvedélyessége mind a két kérdésben, k Mint gazdagsága által független, szakkérdésekben gyakorlati s tapasztalt férfiú, a ki soha nem bocsátkozik oly dolog vitatásába mihez alaposan nem ért, támogatb va rendkívüli emlékező tehetsége s a lega erőteljesebb természeti tulajdonok által *), : Pouyer-Quertier conservativ elveket forrradalmári hevélylyel véd, s oly tűzzel r. tud számok felett beszélni, minővel más ember csak a legmagasabb elvkérdések vita■ tásánál szokott. Az utóbbi általános választások alkalmával Rouenben az öszdemocrata Dessaux ellenében megbukott, s miután őt a kormány elejtette, s az ellenzék nem bírta neki megbocsátani tizenöt évi imperialismusát. A harmadik párisi kerület polgári váasztói, hol a nagy kereskedelem s a nagy j- ipar van képviselve, benne a „nemzeti“ e- ipar s egyszersmind a „becsületes keresset“ védőjét látják a tőzsdekalózok ellenében. Az utolsó vasárnap már 6000 szame vázát volt számára aláírások által biztosítva, mielőtt még a jelöltséget elfogadta volna. Kétségtelenül megnyeri azon 11 k ib 12,000 többé kevésbbé conservativek szavazatait, kik azt májusban Ollivier Emilerre adták. A kimenetel attól függ, várjon s „legszélsők“ fentartják-e Ledru Rolskin tisztán tüntető jelöltségét, annak viszszautasítása daczára. Ez esetben ama 21 - et 22.000 szavazat, mely az utóbbi általános 1. választás alatt Bancelnek adta a győzelelmet, most Cremieux és Ledru között meg.) oszlik, ami Pouyer részére döntheti a gyözelmet. A másik, sokkal valószínűbb esetben az 1848-as igazságügyminisztéré bizonyos siker. Sokkal kevésbbé érdekes a választás: küzdelem a 4. választókerületben; ez és s úgy mint a 3. kizárólag belső páris é városrészeket foglal magában, kiválólag k. ---------------a *) Pouyer-Quertier 3—4 font Rostbeuf-öt szokott elpusztítani, leöntve néhány palaczk pezsgővel, mielőtt a szószékre lépne; ott pedig a hagyományos czukros viz helyett Bordeaux-ival finn fraoti tortás - polgári, vagy legalább alsóbb osztályú polgári népességgel. Az eskütagadó Barbés alig nyerene néhány száz szavazatot. A többi négy jelölt, ki végig a küzdtéren , megmaradt, mind a határozottan szabadelvű irányt vallja, és csak árnyalatok által különböznek egymástól. S imon in, egy érdemes mérnök, ki szaktudománya érdekében tett utazásait , igen kellemes módon tudja elbeszélni és leírni (Kalifornia aranybányái stb.), nem bír különös szónoki tehetséggel, nem valami jelentékeny politikai múlttal, és a nagyobb közönség előtt teljesen ismeri rétrén. Az utolsó két megjegyzés áll A11 - - ra nézve is, ki tehetséges ügyvéd, de kire a nézve az érintett nehézségeken kívül azt is akadályul szolgál, hogy a mostani áramalathoz képest igen langy. Ga is-Bizon 32 évi parlamentáris működésére is hivatkozik, azonban a közönség nagy része épen e körülményben lát okot arra, hogy a valóban „rokkant“ férfiúnak nyugalmat engedjen. Brisson, a négy jelölt között a legradicálisabb, mint ügyvéd jelentéktelen, mint a ,,Temps“ munkatársa tiszte- életre és kedveltségre tett szert, és a választási időszak alatt mint szónok is helyét állotta. Ő tetszik a tömegnek a nélk 1,kül, hogy a polgárságra ijesztőleg hatna, a Simonin alig nyerend néhány száz, Alelou kap talán 2—3000 szavazatot. Glaisa- Bizonira jön egy tekintélyes kisebbség, Eb Brissoné lesz a többség, de nem lehetetlen, de hogy az utóbbi kettő között új választáso-y lesz szükséges. v b A holnapi választócsata fő érdekessége az aZ első kerületben öszpontosul, de ép ez 3- okból ezen választás két hét óta oly soka a szorosan meghányatott, hogy alig szükséiges tovább időznünk mellette, ta . Mi Rochefortot Párisban megjelenésée- ' nek első napján akként ítéltük meg, min' ; ként 3-4 nap után Páris őt találta: ö a ' egy felfújt nulla. Merész, vagyis inkábbb vakmerő, mindenre kész, mi feltűnést okoz, de minden szellemi képességet nélkülöző, politikai és sociális kérdésekről az legkisebb fogalommal sem biró; azonfelül is, nem bir semmi jellemszilárdsággal, már sra most is napról napra egy lépéssel hátrál, fit ! Alig koptatta el még maga magát egy páterisi napi bálvány oly gyorsan mint ő. Rou- defort megjelenése előtt az első választói kerületben oly jól állottak a radicálisokra is- nézve az ügyek, hogy Carnot, az 1848. oktatásügyi miniszter és 12 éven át párisi képviselő, nem is mert föllépni a socialista jelöltek — Cantagrel és Laurier — ellenében. Azóta a hangulat olyannyira változott, hogy Carnot még Rochefort ellen is, ki előtt Cantagrel és Laurier is kénytelenek voltakhátrálni, síkra lépni merészelhet; az összes szabadelvű sajtó és a democrata sajtónak egy része élénken támogatják Rochefort ellenében. Mindazonáltal az utóbbinak még igen nagy kilátásai vannak. Mint tudva van, a választást megelőző öt napon semmi nyilvános gyülésezés nincsen megengedve, tehát Rochefort öt napot nyert, melyeken nem volt alkalma magát új sületlenségek által compromittálni. Másrészt Carnot csak az utolsó napokban jelöltetett ki, tehát a tömeget beszéd által nem nyerhette meg; azonfelül annyival inkább ,,elmúlt“nak tartják, mivel 12 év óta az ellenzék leghallgatagabb tagjaihoz tartozik. Szem elől nem tévesztendő, hogy az 1. kerület egy belvárosi választóval sem bir ; kizárólag a régi Párissal észak felöl határos, csak 1860. óta bekeblezett Montmartre, Lachapelle, Belleville stb. elővárosokból áll, hol a munkás lakosság határozottan túlnyomó. Ha Carnot megbukik, ez mindenesetre tisztességes kisebbséggel történend; ha golyózásra kerül a dolog, akkor Carnot győzelme bizonyos. Általában véve jogosan remélhetni,hogy a holnapi pótválasztások a f. é. máj. havában megejtett általános választások értelmében fognak kiütni: határozott óvás a császárság személyes kormányzata, de ép úgy az éretlen utczai zendülés ellen, mely csak egy újabb államcsínyt idézne elő. Horn Ede: Tisza Kálmán: mai számunkhoz egy év melléklet van csatolva.