A Hon, 1871. november (9. évfolyam, 252-276. szám)
1871-11-22 / 269. szám
269. szám. IX. évfolyam Esti kiadás. Pest, 1871. Szerda, november 22. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. sz.földszint. Előfizetési dij: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .........................1 frt. 85 kr. 3 hónapra ...... 6 „ 50 „ 0 hónapra .........................11 „ — „ Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonkint ... 30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. . *3 irons: nMK&9M3aKaKSKNMn(£n!l'*' Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. sz. Beigtatási dij: 9 hasábos ilyféle betű sora . . . 9 kr. Bélyegdij minden beigtatásért . . 80 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek föl. — Nyilt-téri 5 hasábos petit sorért ... 25 kr. Az előfizetési és hirdetményi dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kertektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak PEST, NOVEMBER 22. Pest, nov. 22. Az Auersperg-féle minisztérium valósulásához mindinkább közelebb jut. Auersperg tegnap az alkotmányhivek előtt fejte ki programmját s ezek megígérték támogatásukat, ma pedig a lengyel delegatióval fog közvetlen értekezni. A reichsratli Auersperg terve szerint 20-ára hivatnék egybe s az összes landtagok föloszlattatnának, s ekkor természetesen, az egyéves választások fognak mindenütt kiíratni. Prágában ma fog megtartatni a föderalista congressus és az valószinüleg a mai nappal véget is érend. A részvét nem oly nagy, mint Prágában remélték, de nem is oly csekély, mint ezt a bécsi lapok állítják. Thiersről mindenfelől az a hír jó, hogy a köztársaságot rövid idő alatt, még talán a tél folytán véglegesen constituálni akarja. Az 1848-iki alkotmány visszaállításáról beszélnek, az elnökválasztásra vonatkozó intézkedések megváltoztatásával. A katonai reformjavaslatban Thiers és Chasseloup-Laubat lesznek az előadók — de ők csak egy pontban, t. i.: a kényszerű szolgálat elvének elfogadásában értenek egyet. De arra nézve, hogy mikor van helye a szolgálati mentességnek, valamint más kérdésekben is, nagy véleménykülönbség van köztük még most is. A nemzetgyűlés összeülése alkalmával, a kormány ez elé a sárga könyvet terjesztendő mely tartalmazni fogja Choiseul és Harcourt római, továbbá Pouyer Ouertier berlini és Ozenne londoni (a kereskedelmi szerződésre vonatkozó) küldetéséről szóló okmányokat. A bonapartista közlönyöknek felfüggesztését a párisi sajtó egyáltaljában nem helyesli. Bár az „Avenir Liberal* és „Pays* elég undokul viselték magukat, de elnyomatásukat még a kormánypárti sajtó se meri védeni, és a radikális lapok épen feltétlenül roszalják azt. Hugo Viktor a nők jogai érdekében következő levelet intézte az „Avenir des Femmes* cz. lap szerkesztőjéhez: „Uram! Igaza volt önnek, amidőn kijelentette, hogy számol reám a nők jövőjének támogatása körül megkezdett fáradozásaiban. Már 1849-ben megnevettettem a nemzetgyűlés reaktionárius többségét, amidőn kimondottam, hogy a férfiak jogának természetes korollariuma a nők és gyermekek joga. 1853-ban Jerseyben, száműzetésem alatt, ugyanezen nyilatkozatot tettem egy Julien Lujza nevű nő sírja fölött, kit politikai véleményei miatt száműztek honából; ekkor azonban már senki sem nevetett, de kiáltozott; a női jogok mellett folytattam erőködéseimet a „Nyomorultakban“ is, majd megújítottam azokat a lausannei congressuson s ismételtem közelebb a Rappelben is. A társadalmi állandóság fő feltétele az egyensúly a nők és férfiak jogai között. Ez egyensúlynak előbb utóbb be kell következni. Én azokkal tartok, kik — mint ön — haladást és csak haladást óhajtanak. Hugo Viktor:* Az orosz csapatmozgalmakról az „Ostz. Ztg.“ azt írja, hogy egész Volhiniába el van terjedve a hír, miszerint több doni kozák ezred útban van és a galicziai határ hosszában lesz felállítva. Kamienik Podolskiban és környékén is téli szállást fogott egy kozák ezred. Azt mondják, hogy a déli tartományokban paraszt mozgalomtól tart a kormány és ezért történik e mozgósítás, mások osztrák háborúval hozzák ezt kapcsolatba. A mai hivatalos lap a királynak következő napiparancsát hozza: A 16. sz. b. Wetzlar sorgyalogezred a varasdi sorgyalogezreddel tüstént aként lesz összeolvasztandó, hogy az előbbi ezred neve, száma, valamint hajtókája, gombja s egyéb fölszerelése az újon alakított ezred számára megmaradnak; hogy azonban e név „varasdi“ az uj ezred számára fönntartassék, ugyanaz most már e czimet viselendő: „ 16. sz. báró Wetzlar varasdi sorgyalogezred. “ Továbbá azt akarom, hogy mindkét előbbi varasdi határőrezred, valamint az eddigi 16. sz. sorgyalogezred történelme az uj ezrednél tétessék le; ezen három ezrednek használatban nem lévő zászlói pedig a bellovári főtemplomban tartassanak, s hogy a nevezett ezredek netaláni alapítványai az uj ezredre szálljanak át. Kelt Schönbrunnban, 1871. nov. 8-án. Ferencz József, s. k. Pest, nov. 22. Az idő pénz — gondolják Lajthán túl, s nagy gyorsasággal sietnek a provisoriumnak véget vetni. S most ott az idő csakugyan pénz, mert az év vége felé kezéig, s ha a reichsbrath mihamarabb nem jő egybe, a kormányzás, miután a tavasi budget ki van merítve, az új pedig még csak megszavazásra vár, segédeszközök nélkül marad. Auersperg ezért ministériumának megalakításán serényen dolgozik. Tegnap az alkotmányhívek irányadó tagjai előtt fejté ki programmját s — mint táviratilag értesülünk — az egybegyűltek megígérték támogatásukat. Auersperg programmjáról már tegnap írtuk volt, hogy az szigorú alkotmányhű szellemben van szerkesztve, most hozzátesszük még, hogy az a közvetlen választások mellett a lengyel követeléseket a reichsrathoz utasítja ugyan, de minden praejudicium nélkül.A programm nevezetes pontját képezi a galicziai ministeri intézmény további föntartása. A tanácskozás az alkotmányhivekkel délutáni 3 óráig tartott s ezután Auersperg ő felsége által fogadtatván, az alkotmányhű párt tagjaival tartott értekezlet eredményét terjeszté elő az uralkodónak. A lengyelek nem jelentekmeg az alkotmányhivek értekezletén s velők Auersperg ma közvetlen fog értekezni. Mint tudjuk, Auersperg az alkotmányhivekre s a lengyel delegátióra fog támaszkodni, s csak ha ez utóbbiakat is megnyerte, hívja össze a reichsrathot dec. 20-ára, melytől ilyformán remélheti budgetjének megszavazását is. Időnyerés tekintetéből az „alkotmányellenes“ landtagokat még a provizorius kormány oszlatná föl. A „Neue Presse“ ma a következő ministeri névsorral szolgál: Auersperg A. elnök és honvédelmi minister, Lasser belügyér, Chlumetzky földm., Unger tárczanélküli, Glazer igazság, Stremayer közokt.minister; a pénzügyi és keresk. tárczákra nézve még nincs megállapodás. A prágai föderalista congressusra ugyan nem érkeztek annyian, mint remélték, de másrészt az sem áll, mint a „Presse“ írta — s ebből is láthatjuk a bécsi lapok ferdítő s hazug természetét — hogy a congressusra senki sem érkezett. Lapunk táviratai közt olvasható, hogy a congressusra eddig is 23-an jelentkeztek, hozzátehetjük ehhez, hogy újabban Prazak, Schrom és Wurm morva képviselők érkeztek meg Prágába. A tiroliak közt ott van pater Greuter is. A congressus ma fog megtartatni s egy ülésnél aligha fog tovább terjeszkedni. Bécsi levelezőnktől a következő tudósítást veszszük : © Bécs, nov. 21. A valószínűtlen, mint nálunk ez már rendes,most is bekövetkezett. Kellersperg programmja nem hagyatott helyben s midőn Auersperg meghivatása bekövetkezett, azt hittük, hogy a herczeg Kellersperg programmjától lényegesen eltérő programmal fog a korona elé lépni. De neki teljesen ugyanaz a programmja, mely Kellerspergé volt s ez a programm elfogadtatik, bár maga Auers- Sperg nem is oly mérvben persona grata, mint I Kellersperg. A latin mondatnak: si due faciunt idem, non est idem, egészen sajátságos fölhasználásával találkozunk itt. Bármint legyen is azonban, Auersperg programmja minden kiegyezkedési kísérletet a reichsrath fóruma elé utasít s a „törvénytelen“ landtagok föloszlatását magában foglalja, s tán — de ez még nem bizonyos — még az egyenes választás elvét is. Több ízben volt már elterjedve a hir, hogy a világkiállítás egy teljes évvel, tehát 1873-ig fog elnapoltatni : a hírnek alapja volt s bár még a végleges elhatározás nem is történt meg s nem is történik meg mindaddig, mig a szakemberek még egyszer s behatóan meg nem vitatják az okokat s véleményt nem mondanak a fölött, lehetséges e valamennyi előmunkálattal elkészülni, mindazáltal már vannak oly adatok a munkálatokról, melyeknél fogva elég bizonyossággal lehet állítani, hogy az elhatározás az elnapolás értelmében fog kiütni. Országgyűlés. A képviselőház ülése nov. 22-én. Elnök Somssich Pál 10 óra után nyitja meg az ülést. Jegyző Mihályi Péter. A kormány részéről jelen van: Tóth Vilmos, Szlávy, Pauler, Lónyay, Tisza, Bittó. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök bemutatja Pest város közönségének feliratát, melyben Toldy Ferencz részére élethossziglan tartó évi segélyt kér. Huszár Imre benyújtja torontálmegyei Tamásfalva közönségének kérvényét, melyben az 1872. és 73. törlesztendő kölcsönrészletet 1878 és 79-ben kérik lefizethetni. Bobory Károly békésmegyebeli több szeghalmi lakosnak kérvényét, melyben Sál Károly szeghalmi járás főszolgabírót hivatalától elmozdittatni kérik. A kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Móricz Pál következő határozati javaslatát terjeszti be. Az italmérési jognak, mint ki.haszonvételnek megszüntetése iránt Móricz Pál képviselő által benyújtott törvényjavaslat tárgyalására egy 15 tagú bizottság oly meghagyással küldetik ki, hogy arról véleményes jelentését további intézkedés végett minél előbb terjessze a képviselőház elébe. — Ki fog nyomatni. Tóth Vilmos felel dr. Pavlovics két rendbeli interpellátiójára. Újvidék, Zombor és Szabadka városok főispánjára nézve azt feleli, hogy a koronának elvitázhatlan kinevezési joga van; hogy pedig minő elvek és indokok vezérelték a ministert arra, hogy Lénárd Mátét terjesztette fel ő felségének kinevezés végett, erre kijelenti, hogy ily kérdésre nem tartozik válaszszal és nem is fog rá felelni. (Helyeslés.) Hanem megjegyzi, hogy Lénárd Máté beszéli a szerb nyelvet, s igy szóló nem sértette meg az 1868. 44. tcz. 26. §-át, hanem még a szerb nemzetiséghez tartozó két egyént: Lazarevics Bazilt és Vidics Lázárt is terjesztett fel ő felségéhez, a kik ki is neveztettek. Ennélfogva szónok határozottan visszautasítja interpelláló azon vádját, hogy a belügyér törvénysértést követett el. (Helyeslés jobbról.) Pavlovics másik interpellátiójára, mely Miletics fogadtatására vonatkozik, kijelenti, hogy — mint az újvidéki polgármesterhez intézett sürgönyében is mondotta — nem ellenezte, hogy Miletics barátjai és tisztelői összejövetelt tartsanak, meghatározandók az ünnepély módozatait és részleteit; azonban egy gyűlésben megállapodás történt egy kiáltványra nézve, mely a szerbekhez van intézve, a Mileticsre kimondott ítélet igazságtalannak mondatik, a magyarok raják pedig idegeneknek neveztetnek s igy az ovatiéknak nem annyira Miletics megtiszteltetése volt czélja, mint inkább a törvényes bíróság ítélete elleni izgatás, és főleg fajgyűlölet. Szónoknak alapos tudomása volt arról, hogy ezen demonstratiók ellen demonstrate fogtuk volna előidézni, melyek a hazára viszályt és veszélyt hoztak volna. Mindezen körülmények tehát szükségessé tették a minister közbelépését, s erélyesen kijelenti, hogy amíg a többség és a király bizalmából minister lesz,soha sem fog megtűrni oly jelenségeket és demonstrációkat,melyeknek czélja a fajgyűlölet terjesztése. (Élénk helyeslés.) Ami azt illeti, hogy szándékszik-e feleletre vonni Lénárd Mátét, előre bocsátva azt,hogy egy csoport Lénárd laka előtt gyülekezett össze s ott az u.nevezett Miletics-hymnust énekelte,mely szintén telve van a magyarok elleni gyűlölettel és hemzseg az oly kifejezésektől, melyeket itt felemlitni, szónok nem tartja a ház méltóságával összeférhetőnek. Ily körülmények között a katonaság rendet csinált, de a nélkül, hogy a fegyvert alkalmazd volna. Ennélfogva szónok nem szándékszik a főispánt feleletre vonni, sőt eljárásával teljes megelégedését fejezi ki. Végül kéri a házat, hogy ezen feleletét vegye tudomásul. (Élénk helyeslés.) Pavlovics István a felelet elején nem lévén jelen, a viszonválaszt holnapra tartja fen magának, mibe a ház is beleegyezik, a tudomásul vételt holnapra halasztván. Következik a napirend : az ipartörvényjavaslat tárgyalásának folytatása. V. Fejezet. Az áthágásokról és a büntetésekről. 84. §. Iparűzhetés jogától senki sem bírói ítélet, sem közigazgatási határozat által meg nem fosztható. 85. §. A kiszabott bírságok akár önálló iparosokra, akár a segélyszemélyzetre méretnek, csak nem fizettetés esetében cserélendők fel fogság büntetéssel s ez esetben 5 ftnyi birság egy napi fogsággal pótoltatik. 86. §. 50 írtig terjedhető bírságban elmarasztalandó : a) a ki valamely ipart önállóan Az a nélkül, hogy azt bejelentette volna, b) a ki a 35. §-ban emlitett üzletek gyakorlásánál a hatóság által megszabott árszabályt meg nem tartja. Vita nélkül elfogadtatnak. 87. §. 20 fttól 200 ftig terjedhető birságban elmarasztalandó : a) aki ezen törvénynek a segédek, tanonczok és gyári munkások felvételét, alkalmazását és a velük való bánásmódot szabályozó rendeleteit áthágja vagy segéd személyzet iskolai oktatására vonatkozó kötelességeit nem teljesíti. b) azon iparos vagy gyáros, ki a munkások bérét áruczikkekben szolgáltatja ki vagy más szabályellenes eljárás által a munkásokat károsítja, c) azon iparos vagy gyáros, ki oly segédet vagy munkást fogad fel, a ki az előbbi munkaadóval kötött szerződésnek törvényes megszűnését nem igazolta. Madarász József indítványozza, hogy az utolsó sorban „nem igazolta“ szavak helyett tététessék: „igazolni nem képes.“ — A §. e módosítványnyal fogadtatik el. Irányi Dániel uja. gyanánt ezen szöveget ajánlja: „100 fttól 500 ftig terjedhető birságban marasztalandó azon iparos vagy gyáros, s ki azt, a mi a munkás élete és egészségének biztosítására szükséges, létesíteni elmulasztotta. Azon iparos vagy gyáros, a kinek mulasztása miatt, vagy rendelete folytán a segédmunkás vagy tanoncz testi sérülést szenvedett,a sérülést szenvedettnek tartozó kárpótláson kivüli 200 fttól 500 ftig terjedhető birságban marasztalandó súlyos mulasztás esetében és ha a szenvedett sérülés egy hónapnál hosszabbra terjedhető munkaképtelenséget vonna maga után, vagy ha épen életét vesztette a segéd, munkás vagy tanoncz, az iparos vagy gyáros a kárpótláson és birságon felül egy hónaptól 2 évig terjedhető bírságban marasztalandó. A sérült vagy képviselőjének panaszára halál esetében hivatalos úton indítandó a kereset. Érkövy Adolf és Szlávy azt tartják, hogy ezen intézkedés nem az ipar , hanem a polgári s illetőleg a büntető törvénybe való, ennélfogva felesleges. Madarász József és Csanády S. pártolják az Irányi által javaslott utat. Tisza László indítványára, ki szintén pártolja Irányi módositványát, — a módositvány a 15-ös bizottságnak adatik ki, hogy erről holnapra jelentést tegyen. 88. §. 100 fttól — 800 frtig terjedhető birságban elmarasztalandó, aki a 8. §-ban előszámlált üzlettelepek valamelyikét felállítja, mielőtt a megkívántató jogerejű engedélyt megnyerte volna ; b) a ki a 8. §-ban felsorolt üzlettelepek valamelyikét hatósági engedély nélkül átalakítja vagy pedig az engedélyező okmányban megállapított feltételeknek meg nem felel; c) a ki a 36. §ban megnevezett iparüzletek egyikét bejelentés nélkül félbeszakítja vagy pedig az abbahagyási szándék bejelentése után a hatóság által megszabott idő lejártáig nem folytatja. Változatlanul elfogadtatik. 89. §. Azon segéd vagy gyári munkás, ki munkájából jogtalanul kilép, iparhatósági határozat alapján történendő visszahozatal által kötelessége teljesítésére szorítható, sőt ezen felül még 8 napig terjedhető fogsággal is büntethető. Madarász József indítványozza, hogy a szövegből a „sőt“ szót hagyassák ki, vagy pedig a 8 nap helyett tétessék 3 nap. — Marad a szerkezet. 90. §. A 87. §. a) pontjában említett kihágások súlyosabb vagy ismételt eseteiben az iparos tanoncttartási a gyáros pedig fiatal munkások alkalmazásának jogától iparhatóságilag egy évre, bírói ítélet által pedig hoszabb időre is megfosztható. Marad. Az ülés tovább foly. A berlini munkások gyűlése. A német socialdemokraták által tervezett központi munkásgyűlés, melynek feladata volna a munkások érdekét az egyesületek centralisatiója által előmozdítani, Berlinben múlt vasárnap nyittatott meg. Hasenclever üdvözli a gyűlést és arra utal,hogy a helyi egyletek nagy része átkot szór aközpontosítási törekvésekre. Mégis reménye, hogy a jelenlevők testvéries egyetértésben és békében fogják a megoldandó kérdéseket tárgyalni. A központosítás czélja a munkabér felemelése és a munkaidő megrövidítése. Eddig ezt strike által akarták elérni. A létesítendő új szövetség a strikeket meg akarja szüntetni, vagy legalább ritkítani. A munkások oly csekély töredékei, minek eddig strikeoltak, nem állhattak ellen sikeresen a munkaadóknak, de ha a gyárosok majd látják, hogy a munkások mögött az egész munkásosztály áll,akkor bizton remélhető, hogy a tömeges ellentállásnak engedni lesznek kénytelenek. Ha mégsem engednének, akkor be kell szüntetni a munkát és striket csinálni, mit azután sokkal nagyobb nyugalommal tehetne a munkás, minthogy családját a szövetség biztosítja nélkülözés ellen. E szövetség eszméje bélés és szónok reményű, hogy nem sokára Berlin valamennyi munkása ezt fölfogva, hozzá fog csatlakozni. Rost (nyomdász) a kis iparosok szorongatott helyzetére utal, kiknek alig áll tehetségükben, önmagukra hagyatva akaratukat keresztülvinni ; ezek támogatásra szorulnak. Az eddigi segítségkiáltások kétségbeejtő eredménynyel jártak. Reménye, hogy ezen most csak helyi szövetség nem sokára nemzeti szövetséggé fog átalakulni. Winne (szivarkészítő) úgy látja a dolgokat, hogy a munkás azon darab hús, melyért az ebek naponta vicsorítják fogaikat. Ez ebeknek szájkosarat kell adni, mely többe kerüljön, mint három tallérnyi adóba. Zeo v szczipészi a munkások alacsony műveltségének tulajdonítja, hogy a munkások szervezése ily lassan halad előre és hogy még itt helyi szövetséggel kell törődni. Finn (ács) még többet remél és úgy vélekedik, hogy a szövetségnek sem helyinek sem nemzetinek, hanem nemzetközinek kell lenni. A többi szónokok mind ugyanezen themákat variálták; beszédeikben nincs semmi kiemelni való. Miután elnöklő Hasenclever még egy altonai táviratot olvasott fel, melyben az ottani munkások rokonszenvüket fejezik ki a szövetség törekvései iránt, a delegáltak hitelesítésével megbízott commissió tesz jelentést. E szerint e gyűlésen 23 különböző egylet 138 küldöttje volt jelen, kik összesen 13.895 munkást képviseltek. R A HON TARCZAJA. Csokonay egy kiadatlan verse és levele. Az eperjesi collégium levéltárában Csokonay Vitéz Mihálynak egy Debreczenből 1795. aug. 18-áról kelt s Gáspár Pálhoz intézett sajátkezű levele és abban egy verse van letéve. Tudtunkkal e levél s költemény még sehol közölve nem volt. S miután a költemény különben is szebb allegóriáinak egyike, a levél pedig érdekes világot vet a költő szomorú helyzetére, érdekesnek tartjuk közölni mind a kettőt, még ha irodalomtörténeti becsük nem volna is. * Czim belül: Tekintetes Fö Nótárius Gáspár Pál Úrnak Csokonai V. Mihály Vig napokat! Az én csak itthon világosodó szemem tsak eggy kis Vidéket látott vala ki maga körül, az ő Horizonját határozták holmi alacson Falak, Jegenyék és Komlók, s én azt gondoltam, hogy azok a Világnak szélei, a mellyeken kívül látszik s hallik valami, de a mellyet fel nem vehetek. — így gondolkodott magában Az eggyügyü Otahajta, Ki ollykor eggyet sóhajta Sorsánn puszta kősziklábann. Ő látván, hogy szűz fenyjében A Nap az ö Partjánn jön fel Az ö Partjánn enyészik el A Tengernek kék Vizében. Azt gondolta tsekély ésszel, Hogy eggy két vad Kőszirt között E kis Szigetbe költözött A Világ mind az öt Késszel. S hogy annak minden Forgása, Baja tsak abbann végződik, Ha a szigethez verődik A szomszéd tenger Habzása. Ezt látván, melly messze terjedtt, Gondolta, hogy van Valami Még arra, de nem tudja Mi ? s Annak tudására gerjedtt. De megunván bölcselkedni Tévelygő Gondolatival Elindult vad Társaival A pusztákra Gyökért szedni, s Hát im vig Kiáltásokra Kendül meg a sziget Fájja, s Egy Európai Gálya, Száll pompásann a Partokra, Melynek Várából végtére Nyájas Nézéssel kilépe A boldogabb Világ Népe E sovány sziget szélére. A több gyáva Barbarusok Elfutottak félelemmel, De ez nézi meredt szemmel: Milyen nyájas Geniusok. A kik Véle fogtak kezet Kiknek szivek olly jó, olly szent Kólók s Hazájokról mindent Sóhajtva elkérdezett. E jó szivü Idegenek A mi csak szép valójába És tsinos Európába Mindent elő beszéltének. Az Indus szemét Könyvelte s mihelyt e boldog megyébe Hivták, ugrott örömébe s Barátit rendre ölelte. Az én itt eddig telt Életem, és a Tekintetes I Uraknak a közelebbi Vásárkor lett ide érkezé- I sek, Tanátsok, — és az én Öröm tisztelettel lett elfogadásom vagynak itten előadva. — Elfogadom tehát azt a Tanátsot, melyre a Bölcseség kötelez, a jó szív édesget, de a melytől a szükség parantsoló szava elkiált és eliszonyit. Azért mivel a Tekintetes Urnak olly nemes szive vagyon, hogy az Érdemetlenre is tekint, bátorkodók azon való Reménykedésemmel alkalmatlankodni, hogy egy ollyan Állapotot, melyben tanulásomat Esztendeig elvégezhessem, Tekintetes Patai úr, vagy Prof. Kövi Úr, vagy más hathatós közbenjáró által szerezni, avagy tsak kimutatni méltóztasson. Bennem háladatos megszolgálóját fogja a Tekintetes Ur feltalálni, és minekutána Kegyes Pártfogóm segéllése által a Tudományok és Érdem fényes oltárához eljutok, a legelső ajándékot érzékenyenn fogom a jó s nemes Szivek Istenségének benyujtani s az Ur neve lesz rajta.— Vajba adnák az Egek, hogy a Tekintetes Úrnak annyi Ditsősége származna ebből, mint énnekem! — Ezt Rousseau is merte eggy Dedicatiójába óhajtani. De hiszen mikor nagyon akar tenni, nem az abból származandó haszon vagy Ditsőséghez méri tettét a jóltermett szív. Debreczenben Aug. 18.dikámn 1795. sietve írtam; engedjen a Tekintetes Ur: Éljen Vigam és szeressen. Eddig a levél; a külső czim pedig ez : Debreczen az Urnák Szathmár Vmegyei Fő Nótárius Tekintetes Gáspár Pál Urnak egész tisztelettel. * A vándor költőnek, az utolsó magyar troubadournak bizonyosan lesznek még a fentebbihez hasonló levelei és talán költeményei is magánosok birtokában. Igen érdekes lenne, ha valami buzgó ember vállalkoznék azoknak összegyűjtésére. A magánjellegű levelek képezik minden korrajzolónak leggazdagabb forrását, miután azokban azillető a legaprólékosabb dolgokról is meg szokott emlékezni, amiket a krónikáké vagy feladata méltóságán alul állónak tart fölemlíteni, vagy mindenki által ismertnek föltételez. A magánlevelezésben e tekintetek fönn nem forognak, az író minden feszély nélkül író, — azért volna érdekes irodalmunk úttörőinek ily rendbe szedett levelezéseivel birni, mert azok nélkül bizony örökké hiányos fogalommal fogunk birni jellemük, működésük, körülményeik felől, és soha sem fogjuk helyesen megítélni és méltányolni tudni ama új világot teremtő küzdelem nagyságát, melynek e tytánok áldozatai lettek ugyan, de elmondhatók Epommondással, hogy örömmel halnak, mert győzve halnak.