A Hon, 1872. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1872-03-21 / 67. szám

tartókkal hidaltatnának át, s ezek tartóssága a fáéhoz képest ötszörösnek vétetik: a Magyar és Erdélyország 768% mfdnyi államutjain levő 9295 és 3166% mértföldnyi törvényhatósági útjain levő 38,872 híd és áteresz fele részén (a másik fele boltozottnak és 4 ölnél nagyobb nyí­lásúnak vétetvén) a vastartók egyszeri kicseré­lésének ideje, azaz 80 év alatt a szükséges fa­anyag ötszörös előállítási árának 50%-ka vagy­is az állam utakon 586,702 frt, a törvényható­sági utakon 4,470.280 frt összesen tehát 5,056­ 982 frt, így évenkint 63,212 frt takaríttatnék meg. A második értekezést Wollfahrt Ernő tartotta „a fényről mint munkaerő­rő­l.“ Az értekezés két részből áll. Az első a fény gra­­phikai tulajdonságainak különböző használati módjait: a photographiát, photolithographiát és phototypiát ismerteti. A bemutatott minta képek tanúságot tesznek arról, hogy az ily nemű raj­zok, tisztaság és szabatosság tekintetében sem­mivel sem állnak hátrább, mint az autographiai utón előállított másolatok, sőt még a kőnyomat­tal is vetekednek. Minthogy pedig ezeknél sok­kal kevesebbe kerülnek, igen valószínű, hogy a fény használata által a rajzok közönséges máso­lása idővel egészen mellőzhetővé fog válni. Az értekezés második még sokkal érdekesebb részében a photogammetria (photogeometria) földmértan egy egészen új ágának elveit fej­­tegető Wollfahrt ur. E tárgyban már sok tanul­mány létetett, különösen Chevalier Párizsban és Meydenbauer által Berlinben. Az utóbbi által felállított elvek helyesebbek és gyakorlatilag könnyebben alkalmazhatók. Találmányát azon­ban titokban tartja és eljárásának csak alapesz­méit hozta eddigelé nyilvánosságra. Értekező az ezekben nyújtott vezérfonal segélyével tett saját tanulmányának és kísérleteinek eredményét adta az elmélet teljes kifejtésével a szakülésen elő. Az elv, melyen az eljárás alapszik, abban áll, hogy valamely tájnak két, esetleg több állás­pontból, egy külön e czélra szolgáló photogra­­phiai műszerrel eszközlött felvétele után, a terü­let vagy tárgy minden pontjának helyzete a mű­szer (körülbelül 1 □ méternyi) tábláján megje­lölt összrendező tengelyek irányában adva van, és minthogy minden pontnak az összrendező ten­gelyektől való távolsága a lábszögök érintőjét (tangensét) képezi azon sugárral, mely a műszer ismert gyutárjának megfelel minden egyes pont­nak úgy vízszinti mint magassági helyzete szer­­keztés útján (mint a mérő asztallal való felvé­telnél) vagy számítás útján (mint a szögmérő se­gélyével eszközlött felvételnél) meghatározható. Ha ezen, elméletileg egészen helyes alapon nyugvó felvételi mód, melylyel értekező is, bár igen tökéletlen műszerrel eléggé sikerült kísér­letet tett, kellőleg tökéletesítve és a gyakorlat tű­zpróbáját kiállva utat törne magának, úgy két­séget nem szenved, hogy a photographiai mű­szer bizonyos helyi viszonyok közt, a mérő asz­talt egészen kiszorítaná eddig elfoglalt állásá­ból, sőt sejtmérési czélokra is használtathatnék. Ajánlatosnak mutatkoznék ezen mód alkalmazá­sa vasúti vonalozásoknál, rétegtervek készítésé­nél dombos vidéken, és különösen hozzáfér­­hetlen tárgyak,­­ (mint ellenséges er­idők stb.) felvételére; a két utolsó porosz had­járatot megelőző években gyakran hallottunk Csehország és Francziaország különböző vidé­kein látott porosz fényképészekről; vájjon nem voltak-e e fényképészeti felvételek hasonló czélok­­kal összekötve ?) Mindenesetre a tárgy eléggé fontos, hogy azt a kormánynak is figyelmébe ajánljuk. Mind a két értekezés egész terjedelmében a „Magyar Mérnök-és Építész­egylet Közlönyé­nek legközelebbi füzetében fog megjelenni. Esküdtszéki tárgyalás. (Pap Elek magánvádló Lipcsei Imre ellen.) Elnök Sebestyén Pál. Bírák Mirth An­tal s dr. Szabó János. Jegyző Krene­­dics Gyula.* Vádló ügyvédje : Füze­ss­éri Géza. Védő : Z­s­i­g­r­a­y Pál. Az esküdtszék a következő tagokból alakult meg: Csávolszky Lajos, Emich Gusztáv, Kövesdi Mór, Miksics Imre, Hinka József, Alker Ernő, Veszély Károly, Vághy Lajos, Stehló Kornél, Szigligeti Ede, Nitzalovszky Antal, Micsinzei Antal. Vádlott és vádló személyesen megjelentek. Vádlott tiszafüredi lakos, földbirtokos, 60 éves. Vádló Karczagi lakos, jász-kun esküdt. A vád tárgyát képezi egy a „Ilon“, „Pesti Napló“, „Ellenőr“ 1871. aug. 18 án kiadott szá­mában Lipcsei Imre aláírással a nyílt tér rovata alatt megjelent közlemény,melyben Lipcsei Imre a vádló által netán fölmutatott váltókat hami­saknak nyilatkoztatja, s mindenkit fölszólít, hogy azokat el ne fogadja. A czikk egész terje­delmében vádló szerint sértő, gyalázó, s becste­­lenítő rágalmat tartalmaz, s ezért kéri a megha­tározott büntetés kimondását. A vádlevél felolvasása után a bíróság annak elbírálására, elfogadja-e az esküdtszék az egy­részt vádlott által felidézett tanúk és beadott, de vádló által kifogásolt okmányok, másrészt a vádló által beadott, de vádlott által kifogásolt erkölcsi bizonyítványok felolvasását illetőleg kihallgatását,­­ visszavonul. A bíróság félórai tanácskozás után visszatér, s az elnök kijelenti, hogy sem a tanúk kihallga­tását, sem az erkölcsi bizonyítványt nem en­gedi, a vádlottak kihallgatását azért nem, mert a kérdő pontok szerint vallomásaik oly körül­ményekre vonatkoznak, melyek nem közvetlen a tárgyat illetik; az erkölcsi bizonyítványokat nem, mert az esküdtszéki intézmény szóbelisé­gen alapul. Erre mind vádló, mind vádlott ügyvéde beje­lentik semmiségi panaszukat. Ezután vádlott a vizsgálati iratokból a vizs­gálati jegyzőkönyv felolvasását kéri. Ez meg­történvén. Vádló ügyvéde Kátai Gábor és Svéder Ká­­rolynak, kik a teremben jelen vannak, kihallga­tását kéri, vádlott erkölcsi minőségére nézve. A bíróság a kihallgatásba beleegyez. Minthogy Svéder Károly időközben eltávozott, csak Kátai Gábor hallgattatik ki. Kátai Gábor karczagi lakos, vádlót gyer­mekkorától ismeri, s róla semmi becstel­enítőt nem tud. Vádló ügyvéde azon kérdést kéri intéztei a tanúhoz, van-e tudomása arról, hogy Lipcsei több ízben irt alá váltót Pap Eleknek. Vádlott ügyvéde tiltakozik az ellen, minthogy ez nem tartozik vádló erkölcsiségére. A bíróság e kérdése föltevését nem engedi meg, s a bizo­nyítási eljárást befejezvén, vádló ügyvédjének adja a szót a vádbeszéd előadására. Füzesséry Géza vádló ügyvéde előadja a viszonyt, mely vádló és vádlott közt fönállt. Vádló, karczagi földbirtokos, elvette vádlott Lip­csei Imre unokahugát, s ennek folytán Lipcsei Imre, mikor pénzzavarba jött egy jószágvétel végett, Pap Elekhez fordult s ennek hitelével, ez által alájegyzett váltókkal tisztázta állását. Alig történt ez meg, anyagi csapások annyira vitték Pap Elek vagyoni állását, hogy ez szorult Lip­csei úr jótállására. Lipcsei úr egy ideig segített is, de csakhamar megtagadta. Megtámadták ennélfogva mind a vádlót, mind a vádlottat. Vádlott beváltotta azokat a váltókat, de nem támadta meg velük Pap Eleket, de nem szüntette meg az ezek foly­tán vádló vagyonára kimondott végrehajtást sem. S ezóta folyton minden utón módon igyeke­zett vádlót tönkre tenni, anyagilag, szellemileg. Egy ilyen tény volt az, a­mi az inkriminált czikkben bevádoltatik. Kéri esküdteket, mondják ki vádlottra a vétkest. Z­s­i­g­r­a­i Pál, vádlott ügyvéde tagadja azt, mintha vádlott minden ok nélkü­l adta volna pusz­ta gyűlöletből az illető czekket a lapokba. Ő erre nézve irományokat akart felolvasni, s utal ezekre, melyek megtalálhatók a tárgyalási okmányok között.Előadja ezután hosszasan a váltók történe­tét, s bizonyítja, hogy vádlottnak önvédelemből kötelessége volt a kérdéses hírlapi közleményt beiktatni. Kéri vádlott fölmentését. P­a­p­p Elek vádló védelmezi magát s ta­gadja a magyarázatot, melyet vádlott a közte és Lipcsei Imre közt fenforgott szerződéseknek adott. Kéri az esküdteket, ítéljenek tárgyi­lagosan. Füzeséry válasza, Lipcsei Imre föl­­szólalása után a tárgyalást elnök befejezettnek nyilvánítja, s összegezvén a tárgyalást fölteszi a következő kérdéseket: 1) Megvannak-e az esküdtek lelkiismeretükből győződve, hogy a kérdéses, Lipcsei Imre által aláírt czikkben foglaltatik-e Pap Elek ellen rá­galom vagy nem ? 2) Lipcsei Imre-e a czikk szerzője vagy nem ? 3) Ennélfogva Lipcsei Imre vétkes-e vagy nem ? Az elnök figyelmezteti az esküdteket a fontos tisztre, melyet a törvény rájuk ruház s ezután az esküdtek visszavonulnak. Negyedórás tanácskozás után elnök Hinka József kimondja az eredményt. E szerint az első kérdésre igennel szavazott 2, nemmel 10, a má­sodikra mind igennel, a harmadikra igennel 1, nemmel 11. E szerint vádlott felmentetett. Ezután a bíróság is visszavonul, s vádlót a 63 ft 72 krnyi költségekben elmarasztalta. Vád­ló semmiségi panaszt nyújt be. Tárgyalás vége fél 1 órakor. Turin, mart. 16. (M.) A pénzügyéri terveket négy nap óta tár­gyalja a ház elegendő hévvel, s sokan már is azt tartják, hogy a tárgyalás a kilátásba helye­zett idő előtt fog befejeztetni, de hogy ki lesz azután a győztes ? azt most meghatározni lehet­­len. A­mit egyelőre mondhatunk, az, hogy az ellenzék támadása erélyes s hogy a kormány­párt nagyon bágyadtan védi a javaslatot, állít­ják ugyan, miszerint a jobboldaliak a nem rég tartott értekezleten elhatározták, hogy minden esetre s minden módon támogatni fogják a ja­vaslatot, daczára annak én azt hiszem, miként ha annak védelmében nagyobb lelkesedést nem tanúsítnak, csak az ellenzék heveskedése vagy a bizalmi kérdés, melylyel hír szerint a pénzügyér kapcsolatba hozni szándékozik javaslatát, fogja Sella úr terveinek a sikert biztosíthatni. Úgy látszik azután, hogy a jobboldaliak bá­­gyadtságának az az oka, hogy meggyőződve ar­ról, miként a jelen politikai viszonyok közt le­­hetlen kezekre kerütliék a kormányt, azt akar­ják, hogy ez legalább is óhajtásuk szerint módo­sítsa magát, mire Lanza­ur végkép nem akart ráállni, készebbnek nyilatkozván a miniszervál­­ságot előidézni, semhogy a ministeriumot a tiszta jobboldal kénye kedve szerint módositsa. A ház feloszlatásáról is kezdettek már suttogni s azt álliták, hogy midőn a ministerelnök Nápolyba a királyhoz kirándult, kilátásba helyezte a felosz­­atást s abbeli szándékát ő fgnek tudtára adta. Hogy mennyi alappal bírnak mind­ezen hírek ? azt nehéz volna meghatározni. Való azonban az, hogy Lanza ur a napokban csakugyan kirán­dult Nápolyba, hanem, hogy ott a királylyal a ház feloszlatásáról, vagy — mint sokan hiszik — a spanyol király érdekében tanácskozott-e ? azt nem tudjuk, valószínűbbnek tartjuk azonban az utóbbi feltevést, minthogy egy idő óta a spa­nyol ügyek roszabb fordulatot vévén Don Ama­dé sorsa különösen érdekelheti az olasz királyt s mindazokat kik a fiatal hgnek a spanyol trón elfogadását tanácsolták. Olaszországban meg a helyzet nem oly válságos, hogy a házat felosz­­atni s uj választások által a nemzet tanácsát dkérni kellessen, ha csakugyan az olasz bel s dilügyeknek uj s határozottabb irányt kell adni, úgy — arról nem is kételkedünk — czél­­szerűbbnek fog találtatni a miniszterválság mint a ház feloszlatása,amely a helyzeten mit sem ja­víthatna, sőt bizonyos körülmények valósultával azt fölötte válságossá tehetné. A kormány attól tartván, hogy a szabadság s egyenlőség fáradhatlan apostola — Mazzini — halála, a közcsend háborgására nyújt alkalmat, Pisa, Genova s más városokban megszaporította a helyőrséget; mindeddig azonban a kormány félelme alaptalannak nyilvánult. 12-én Bologná­ban a nagy hazafi emlékére egy nagyszerű nép­­gyűlés tartatott, mely csend s rendben folyt le. Itt holnap tartják meg ugyanazon czélból a nép­­gyülést s hihetőleg más városok is követni fog­ják a példát; valószínű azonban, hogy a köz­csend a legkevésbé sem lesz megháboritva. A lapok alaposnak mondják a német s olasz védszövetség megkötéséről szárnyalgó hírt. A „Voce della Veritá“ pedig arról értesül, hogy Berlinben Bismarck s az olasz követ gyakori ér­tekezleteket tartanak. A munkás congressus jövő hó 17—21 táján fog összeülni a fővárosban ,s mindeddig mintegy 100 egylet jelentkezett, azt tartják azonban, hogy ezen szám jóval meg fog szaporodni; az egyletek képviselői az illető egylet zászlójával fognának megjelenni. Olaszország ez idő szerint azonban nem annyira a munkások mint a császárok, királyok, legek s nagy államférfiak találkozási s gyülhelye. A napokban Miklós orosz s Károly badeni nagy hgek érkeztek meg a fővárosba, Nápolyba pedig az amerikai egy­ államok elnökének hitvese Grant asszony ; a Galles-i hget mára várták Ró­mába, a­hová a napokban a dán király is meg fog érkezni. KÜLÖNFÉLÉK. — A Teleky pályázatban kiemelt da­rabok szerzői a „Haladás“ szerint ezek : a „Vi­­lágboldogító“ szerzője ifj. Ábrányi Kornél, az „Új Világ“ szerzője Szigligeti Ede. — A száz arany díjat nyert mű szerzőjéről Dóczi (Dux) Lajosról ezeket írja a „Reform“ : Dóczi Lajos — egy huszonhat éves fiatal ember — sopronme­gyei, németkereszturi születésű iskoláit a sopro­­nyi protestáns gymnasiumon végezte, honnan Bécsbe került a hírlapirodalomhoz. Egyik bécsi lap őt Pestre küldötte országgyűlési tudó­sítónak 1866-ban — s Dóczi ez alkalmat arra használta, hogy összeköttetéseket szerezzen magának a magyar sajtó körében. — Azóta rövid megszakasztással itt volt, — s munkássá­gát a magyar irodalomnak szentelte. Irt számos politikai, eszthetikai és különféle tárgyú tárcza­­czikkeket, mely utóbbiakból felemlítjük a Cso­­konay - tanulmányt, a húsvéti­ novella czimü költői beszédet, a Faust-fordítás két mutatvá­nyát. A színműirodalom terén a „Csók“ csak második műve. Az első „Az utolsó próféta“ a budai népszínházban került színre. Dóczi jelen­leg a külügyminisztériumban titkár. — A könyvnyomdászok és betűön­tők segélyző egyletének márt. 17-én tartott évi közgyűlésében elrendelt új választások eredménye a következő : Megválasztottak szótöbbséggel: El­­nök: Wein J., alenök :­­Busmann F., pénztárnok: Benedek Sándor, ellenőr: Böhm Béla, magyar jegyző : Bakos Péter, német jegyző Bauer J. M. Választmányi tagok : Ács Mihály, Warshauer, Bendl, Brandmüller, Kuba, Szabó Elek, Galateo, Gröber, Engel Georg, Fürtinger, Prihoda, Vizsay Imre, Herchel, Tanay, Balázs, Szabó József, Kretsek, Greif, Bakos István, Szalay. Pót­ tagok Baurek, Weiss, Mika, Szőke, Scherbaum, Pollák Gusztáv Steiner, Halle, Stagel, Kiss Antal. — Képviselőválasztás: Szabolcs me­­gye nyír­bogdányi kerülete a 69/72-ki ország­gyűlésre már harmadik képviselőjét küldi. A f. hó 19-én végbement választáson id. Elek Gábort az ellenzék hívét választá meg. Első képviselője Somossy Ignácz szintén ellenzéki férfi volt. Utóda Vay Ádám gr. a jobboldalhoz tartozott. A kerü­let ugy látszik időközben jól meggondolta e dol­got és ismét visszatért azon elvekhez, melyek egyedül képesek a haza önállását kivívni és biz­tosítani.­­ A nemzeti tornacsarnokban szombaton e hó 23-kán esti 7 órakor szabad­­tornázás lesz, melyben részt venni a mű­ködő egyleti tagok felkéretnek. A szabadtorná­­zás után közös vacsora lesz a vívóteremben, mely­ben csak egyleti tagok, előre váltott jegy mellett vehetnek részt.­­ Vakmerő rablóbanda garázdálko­dott közelebbről az abrudbányai havasokon. A belényesi vásár után a vidéki nép kisebb csapa­tokban 4—5-ével haza indulván, a Czáda nevű havas részben hat fegyveres rabló állta utjukat,s a ki csak arra ment, minden érték tárgyaitól megfosztatott, sőt egyet, ki pénzét átadni vona­kodott, több a fejére mért balra ütéssel halálo­san meg is sebesítették. A merész rablók egy egész nap űzték rablásukat s csakis este vonul­tak haza a gazdag zsákmánynyal. A nyomozás azonnal megindult, s a csendőrség kíséretében kiszállott vizsgáló biró és ügyész a biharmegyei Magura havasrészben hármat a tettesek kö­zül kézrekerítettek, kik jelenleg az Abrud­­bányai-börtönben várják társaikat s bünte­tésüket. Hivatalos közlemények. A Csáktornyai kir. tvszékhez Bekk József megyei iktató irodatisztnek, Koltay Győző Írnoknak, a Csák­tornyai I.-bírósághoz Baranyai Károly Írnoknak ne­veztetett ki. Kineveztettek továbbá bírósági végre­hajtónak : Dimitrievics János, a statistikai országos hivatalhoz ministeri fogalmazóvá: Kollerfi Mihály, 97 50 108 75 109 — 109 — 109 50 Gőzhaj­ózás. A cs. kir. arab. Duna-gőzhajózási társaság. A DUNÁN. Bécs-Pozsony , naponkint 3 órakor d. u. Bécs-Pest : naponkint 6­ órakor reggel. Új-Szőny-, Esztergom-, Vácz- s Pest (helyi közös) napon­kint kora reggel, a bécs-győri vonat megérkezte után. Pest-, Baja- és Mohácsra naponkint déli 12 órakor. Pest-Új­vidék naponkint reggeli 6­/2 órakor. Pest-, Zimony- és Belgrád : hétfőn, kedden, szerdán, pén­teken és szombaton reggeli 61 órakor. Pest-, Orsova-, és a Dunafejedelemségekbe (hajóváltozta­tással Orsován) - Jordán és szombaton reggeli 61/8 órak Zimony-Orsova csütörtökön és vasárnap reggel, Belgrád­­ról a szerb parton kedden reggel. Orsová­, Gyurgyevo-, Galacz : pénteken és hétfőn reggel, melyek közül a pénteki Konstantinápolyba megy. Pozsony- Bécs : naponkint reggeli 6 órakor. Pest- Bécs : naponkint esti 6 órakor. Pest-, Vácz-, Esztergom- és Új-Szőnyre : (helyigőzös) na­ponkint délutáni 3 órakor. Baja-, Pest: naponkint délutáni 2 órakor. Mohács-, Baja- és Pest : (helyi közös) naponkint körülbe­lül déli 12 órakor, csatlakozva a Pécsről Mohácsra me­nő reggeli vonathoz. Újvidék-, Pest : naponkint délelőtti 11 és 12 óra közt. Belgrád- és Zimony-, Pest: kedden, szerdán, csütörtökön, szombaton s vasárnap, regge­l 6 órakor. Orsováról Pestre : pénteken és hétfőn reggeli 6 órakor. Orsóvá Belgrád : szerdán reggeli 5 órakor. Galacz-, Orsóvá-, Zimony-, Pest : (hajóváltoztatással Or­­sován) hétfőn és csütörtökön estefelé. Galacz-, Orsóvá- és Belgrád­­ (haj­óváltoztatással Orsován) szombaton este felé. IYILT-TER. Egger Codein-mell-labdacsai.1_ A legbiztosabb szer makacs durub­ok, köhögések rekedtség, torokfájdalmak, náthaláz és mindennemi elnyálkásodások ellen. Kartonokban 25 és 50 krjá­val. Egger A. -nál Pesten Erzsébet tér 3. sz.Kapható ezenkivül még Buda-Pest legtöbb gyógyszertárában és kívánságra Magyar- és Erdélyország minden na­gyobb gyógyszertárában. Két 50 krajczáros tobozná kevesebb nem szállittatik. Konstantinápoly-, Orsova-, Belgrád-, Zimony- és Pestre (hajóváltoztatással Orsován) csütörtökön. A TISZÁN: Szeged­, Zimony : szerdán és szombaton reggeli 1­5 órakor. Zimony- Szeged : vasárnap és csütörtökön regg. 8 órakor. A SZÁVÁN: Sziszek- Zimony : kedden és pénteken reggel. Zimony- Sziszek : kedden és szombaton reggel. Egyesült magyar gőzhajótársaság. Pestről Bezdánba minden páros számú napon, indulás 6 órakor reggel. Bezdánból Pestre minden páratlan számú napon 9 órakor délelőtt. A Ferencz-csa­tornán. Bezdánból B.-Földvárra vasárnap, kedden, csütörtökön reggel 4 órakor. B -Földvárról Bezdán irányba kedden reggeli 4 órakor. Sz.-Tamásról kedden, csütörtökön, szombaton regg. 6 óra. 152 BÉCSI TŐZSDE Mártius 19. Államadósságok (100 frts.) Egység. papír k. máj.—nov. 5% * „ k. febr.—a«&,5»/„ (fj ezüst k. jan. —jun. 5% „ » k. »pr.—fflNífjMfl­­l-Ont. ért. viszafizetendö (*/s) 5% 1839-iki egész sorsjegy . . fW „ „ egyötöd „ . . . 1854-ki 250 frtos „ 4%/0 1860-ki 500 „ „ 5% . 1860-ki 100 „ „ 5% . 1864-ki 100 , „ ... Államjószág záloglevél 120 frt. Földteherm­entesitési kötvény. Horvát-tótországi ..... Erdélyországi................................ Temesi bánáti........................... Ugyanaz 1867. kisors................... Magyarországi........................... „ 1867-iki . . Egyéb kölcsönök. Dunaszabályozási..................... . M. vasúti kölcsön 120 o. é. sz. sz. 5% Magyar jutalomkölcsön . . . „ széllőváltsági 100 frtos Török jut. 400 ft. 180 befiz. . Részvények. Angol-osztr. bank 200 frtos ez. 45% Angol-magyarbank 200 frt ez. 40% Osztr. földhitelültéz. 200 frt ez 40% Keresk. és iparhitelintézet 160 frtos Alt. m. hitelint. 200 frt. 40% befiz Tk­esti keresk. bank 500 frt . . Pesti keresk. bank 500 frt ... Alsó-ausztr. leszámitolóbank 500 ,frt Franco-osztr. bank 200 frt e. 80% bef. B magy. bank 200 frt e. 30% bef Ipar és ker. generalb. 200 ft 80% bef. Péc* Áru Pénz Áru Pénz Áru Keresk. bank Bécsben 200 ft 60% bef. 239 50 240 — Magyar földhitel int. 6%% . • • „ „ jövedékjegy 6%/0 . 91 -91 211 Osztr. jelzálogbank 200 ft. 25% 1— — — — Osztr. nemzeti bank........................... 838 — 840 -„ keresk. bank...........................— — Osztr. egyesületi b. 200 ft. 40% „ 130 50 131 — „ jelzálogbank 6% . . . . 85 50 88 — Ált. forgalmi bank 200 ft. 60% „ 206 50 207 — Bécsi bankegyesület 200 ft. 40% — Alf. fiumei (n.-várad-eszéki) 200 ft. e. 334 — 183 — 386­­184 — Elsőbbségi kötvények. 65 — 65 10 Cseh nyugati vasút 150 ft...................— — (100 frtos.) Cseh északi vasút 200 ft...................... — —— 65 — 65 10 Osztr. Dunagözh. társaság 500 ft pp. 630 -633 — Alföld-fiumei 5% e. 0. é. . . . 91 — 91 25 70 10 70 30 Erzsébet vasút 200 ft. pp.................... 247 25 247 75 Bátaszék Dombóvár 200 ft. e. 5% . 91 50 92 — 70 10 70 30 B­­inz-budweisi vasút 200 ft. e. 211 — 213­­Cseh-északi pálya 5% e. 0. é. . .— 102 —­------­— — „ „ 200 e. é. 164 — —— „ Nyugati pálya 5% e. 0. é. . .— 92 50 311 50 313 50 Ferdinand északi vasút 1000 ft. pp.2312 —2317 -„ „ , 1869 5% e. 0. é. 91 50 92­­311 50 313 50 Ferencz­ József vasút 200 ft. e. . . 210 50 211 50 Egy. m. gőzhajózási 100 és 200 ft. 6%— — 94 50 95 —Pécs-barcsi vasút 200 ft. e. . . . 199 — 200 — Dunagőzhajózási társ. 5% pp. . . 93 — 94 -102 90 103 50 Galiez. Károly-Lajos vasút 200 ft. e. 257 50 258­­Erzsébet pálya 5% PP.......................... — — 92 — 122 60 123 50 Grátz-köflachi vasút 200 ft. . . .— — — — 148 25 148 50 Kassa-oderbergi vasút 200 ft. . . . 192 50 193 -„ „ 1862 kib. 570 e. o. é. 91 25 91 75 120 — 120 50 Lemberg-csernov.-jassyi v. 200 ft. e. 171 -171 50 „ „ 1870 kib. 5% e. o. é. ------— Triesti Lloyd 500 ft. pp........................ 453 — 455 -Ferdinand északi vasút 5% pp. . . 90 — 90 50 Osztr. északnyugati vasút 200 ft. e. 214 — 214 50 „ * „ 576 o­ é. . 86 50 87 — Pozsony-nagyszombati vasút I. kib.— — * „ „ 5°/ e. 0. é. 101 50 102 — 78 50 „ „ « n. kib.— — Ferencz-József pálya 5% e. 0. é. . 99 75 100 — 78 — Rudolf vasút 200 ft. e........................... Erdélyi vasút 200 ft. e........................... 177 60 178 — Pécs-barcsi 5% e. 0. é.......................... 95 50 96 — 78 25 78 75 188 50 189 50 Galicz. Károly­ Lajos 5% e. 0. é. .— — 78 — 78 50 Államvasut 200 ft. p.............................. 386 — 388 — „ „ , ll.kib.57oe. o.é. 101 — 101 25 81 25 81 75 Sz.-fehérvár-gyür-gráczi...................... — —— Kassa-oderbergi...................................... 93 60 93 90 79 — 79 50 Déli vasút 200 ft..................................... 206 60 200 75 Lemb.-cserny.-jassyil. kib. 5% e. n. é. 79 — 79 25 Déli ész. ném. összek. v. 200 ft. p. 184 50 185 — „ „ „ II. kib. 5% e. o.é. 87 60 88­­Suez társaság 500 frank . . . . --- ---— „ „ „ III. kib. 5% e. 0. é. 81 50 82 -Tiszai vasút 200 ft.................................. 285 50 283 50 Osztr. Lloyd 5% p. p............................ Osztr. északi pálya 5% e. 0. é. . .— — Bécsi tramway..................................... 257 — 258­­99 75 100 — M. galicziai........................................... 170 -171 — Budapesti lánczhid 6% 0. é. . . .— — 78 — 78 25 Magy. észak-keleti vasút 200 fr. e. Magy. nyugati 200 ft. e........................ 169 25 151 50 170 — 152 — Rudolf pálya 5% e. 0. é....................... „ „ 1869. kib. 5% e. 0. é. 93 — 93 — 93 50 93 50 Magyar keleti vasút 200 ft. e. . • 179 50 180 50 I. erdélyi vasút 5% «• 0. é. ... 93 50 94 — 331 50 332­­Salgótarjáni kőszén 100 ft................... 165 — 166 — Állam vaspálya (500 ft. dbonként) . — —— 117 25 117 75 Securitas v. bizt. 300 ft........................ __ __ __— „ „ 1867. kib. (500 ft. db.) Déli vaspálya (500 ft. db.) ....— 126­­Első osztr.-magy. czukorgyár 200 ft._ __ _ — 112 — 112 50 345 — 345 50 „ „ »%­­­. 0. .. ... . 96 25 95 75 165 50 166 50 Záloglevelek (100 frtos). „­­ 1870-74.67„(500f.db.) „ „ 1875-76.676(500f.db.)— — ____ _ _ „ * 1877—78.6%(500f.db.) Dél-észak­ném. összek. 5% 0. é. .— — 958 — 962 -Ált. osztr. földhitel 5% e.................... 104 50 1­­5­­— — 143 — 143 50 „ , „ 57....................... 89 25 89 50 „ „ , 6% 0. é.. .— — 115 75 116 25 Nemzeti bank 5% p. p.........................— ____ Tiszai vasút 5% _* _............................. 97 50 98 — . . 5%................................. 91 80 92 10 Magy.­galicz. 200 ft. e. 5% . . . — 92­­Pénz Áru Magyar északkeleti 300 ft. 5% . . 89 80 90 20 Magyar keleti vasút 5% 0. .. . . 85 10 85 30 Magy. nyugati 200 ft. 5% 4. . . .— — Magánsorsjegyek. Keresk. hitelintézet 100 frt . . . 188 50 189 50 Clary 40 frt pp......................................... 36 — 38 — Dunagőzhajózási 100 frt pp. . . . 99 25 99 75 Keglevich 10 frt pp................................ 16 50 17 50 Budai 40 frt. 0. ............................... . 31 50 32 50 Pálffy 40 frt. pp....................... 28 50 29 — Rudolf alap 10 frt .. .......................... 15 — 15 50 Salm 40 frt. pp........................................ 40 — 41 — Szt.-Genoi8 30 frt. pp........................... 29 — 30 —­­ Stanislau városi 20 frt 0. é. . . . 25 — 26 — 1 Triesti 100 frt. pp...................................— 121 — 1­50 frt. 0. é................................ 58 — 59 — Waldstein 20 frt pp............................... 22 50 23 50 Windischgrätz 20 frt pp. . . . . 24 — 24 50 Váltók (3 hóra). Amsterdam 100 hol. frt 5% • • • 91 20 91 30 Augsburg 100 d. n. frt. 4'/1% • • 92 20 92 30 Berlin 100 tallér 5%........................... — — — —, Boroszló 100 tallér 5%......................— — Brüssel 100 frt 2%%......................— — —­Mainai Frankfurt 100 d. n. frt. 4% 92 35 92 50 Hamburg 100 markbanco 4% . . 81 30 81 40 London 10 font sterling 5% . . . 109 65 109 80 Lyon 100 frank 2%%......................— — Milano 100 uj ltra 5%...................... — — — — Marseille 100 frank 2%.....................— — München d. n. frt. 4% % . . . .— — Paris 100 frank 2*/3%...................... 43 10 43 20 Sz.-Pétervár 100 rubel 6*/a%. . .— — Bucarest (31 nap lát­nt.) 100 pl. piast.— — — Konstantin. „ B „ 100 tö. B— — Péntek. Császári arany...................................... 5 24 5 25 „ „ teljes súlya . . .— — 20 frankos arany................................ 8 70 8 71 Orosz imperiál......................................— — Mária Terézia tallér...........................— — _ Egyesületi tallér .....................................— — — Orsová­, Gyurgyevo- Galacz , tóhoz, szerdán reggel, csatlakozva a szerbiai ha­­ szártisztté Tóth József, — Schuster János Rucker Antal, Vécsey István, Weisz Napoleon, Intődy Adolf és Katicic II. osztályú főtávirdatisztekké neveztettek ki. Mészáros Gyula 37-dik zászlóaljbeli közhonvéd szabadságolt állományú honvéd hadapróddá nevezte­tett ki. Gulácsi Lajos aradi illetőségű tanuló „Lu­kácsiéra változtatá vezetéknevét. — Nemzeti színház, márcz. 20-án adatik: „A völgy lilioma.“ Dráma 5. felv. Ma este a „Nagy-Komlóban“ Bakonyi magyar daltársulata tart előadást. A szüneteket Bunkó Feri és fiai jól rendezett népzene tár­sulata tölti be. Az új magyar daltársulat a „Belez­­naykertben“ mindennap újabb mű­sorozattal előadást tart és N­a­g­y Jakab tilinkóművész mu­lattatja a közönséget. A szüneteket jó magyar népzene tölti be. A mHOX“ magántársürgönye” (Ered. sürg.) Szombathely, márcz. 20. A kőszegi választó­kerület Deák­pártja az országgyűlésnek öt évre való meghosszabbítása ellen nyilatkozott. Nagy a sensatio. Bécs, mart. 20. A „Vaterland" a liberális la­pokkal szemben kinyilatkoztatja, hogy Kossuth iránt sohasem rajongott és a vele való szövetség iránt sohasem tanúsított vonzalmat. Csehország conservativ nemessége sem gondolt soha arra, hogy Kossuth-tal bármely feltétel alatt egy kézre játszék. Bécs, mart. 20. A „N. Fr. Pr.“ úgy hallja, hogy nem fognak több török sorsjegyek kibo­csáttatni, hanem a török vasutak továbbépítésé­re szükséges pénz szerzése végett kötvények fognak kibocsáttatni. Prága, mart. 19. Azon udvari kocsi lovai, melyben Ferdinand császár sétakocsizást tett, megbokrosodtak, azonban minden baj nélkül megállították azokat. — Az ellopott de megke­rült levélcsomagból hat hivatalos levél hiányzik. Neu-Bistritzen is elloptak egy Bécsből jövő le­vélcsomagot. Prága, mart. 19. A czukorgyárosok közgyű­lésén a csehek külön kiállítást kívántak. Rotte­­man a magyarországi gyárosok nevében kinyi­­latkoztatá, hogy szívesen küldenek gyártmányo­kat az ausztriai együttes kiállításba, de a cse­hek nem kívánhatják tölü­k, hogy kívánatukat támogassák. Páris, mart. 20. A „Bien Public“ a szövet­­ség-hírekkel szemben azt hangsúlyozza, hogy Francziaországban csupán a hosszas béke esz­méje az uralkodó. A „Patrie“ Arnoultnak Thiers­­sel folytatott értekezéséről tesz emlitést, melyben Thiers a visszatarlás eszméjét határozottan elveti. Bécs, mart. 20. (Kezdet) Hitelintézeti rész­vény 346.—. Magy. földhitelint. —. Angol­magyar —. Angol Ausztriai 333. Vj- Magy. hitelrészvény —.—. Franco­magyar —.— Vál­tóbank —.—. Napoleond’or 870. V.* Állam­vaspálya —.—. Lombardok 207.80. Galicziai Tramway —.—. Magy. sorsjegy —.— 1860-as —. 1864-es —. Bécs, martius 20. (Előbörze.) Hitelrészvény 345.—. Magyar földhitelintézet 135.—. Angol- Magyar 117.25. Angol Ausztriai 330.50. Ma­gyar hitelrészvény —.—. Franczia - magyar 115.75. Váltóbank 339.—. Napoleondor 873.50. Allamvasut 386.—. Lombardok 207.10. Gali­cziai —. -. Tramway 258.—. Magyar sorsje­gyek 208.50. 1860-ik 103.—. 1864-iki 148.— Magyar jutalomsorsjegy------. Hitelsorsjegy 190 Arany 524. Frankfurt 92.35. Párisi hitel 43.10. Járadék 64.80. Ezüst 108.— London 109.75. Török sorsjegyek —.—. Frankfurt, mart. 19. (E.zárl.) Váltóárf. Bécs­re —.—. Amerikai 1882-re 96.%. 1854-iki — —. 1864-es —.—. Lombardok 220.75. Évjá­ruléki papír------. Osztr. bankrészv. —.—. Osztrák hitelrészvény 368.25. Osztr. államvasp. részvény 412.75. 1860-as 93.75. Ferencz Jó­­zsefvasp. Galicziai 276.75. Évjáradék ezüst 64 Ve- Györ-Gráczi Nyomatik­a kiadó-tulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvény társulat nyomdájában Barátok tere 7. sz. — 1872. Frankfurt, mart. 19. (Zárlat.) Váltóárfolyam 107.02. 1859-ik E metalliqes —. Uj ezüst köl­csön—Nemzeti kölcsön —.—.Régi metalli­­ques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Ameri­kai 1882-re 96.’A - Osztr. hitelrészv. 367.50. Ostr. államv. 414.50. 1854. sorsjegy. 85.—. 1864-ki 157.50. 1860-i 93.13/%. Ferencz­ József vasút —. —. Lombardok 222.—. Galicziai 276.50. Papír­­járadék 59. Vs- Ezüstjárad. 64. VI. Osztr. bank­­részvény 895.—. Magyar sorsjegyek —.—. Né­met-osztrák bank —. —. Győri —.—. Gömöri 66.75 , 67.25. Páris, martius 19. Liszt 68.50. Répaolaj 103.50, 103.50, 100.50, 95 —. Lenolaj 96.50. 97.—. 97.50. Szesz 51.50. 52.50. 55.25. Finomított czukor 151.—. Berlin, mart. 19. Búza-----.76—., — 75%, rozs 53—, 523/1, 52%. Zab 45.%. 45 V­. Árpa helyben Olaj 27. %. 27 V,, 27.%. 24 */,. Szesz 22.20 22.25 22.28. Köln,mart. 19. Búza 76.—, 710. Rozs —5. -----58. V,. Olaj 13.%. 138/10. Stettin, mart. 19. Búza 62—.—76.—, 75.—. Rozs 48­.—52—. 51.VI. Olaj 27.‘A- 26%. Szesz 22% 2. 22 V?. Hamburg, mart. 19. Búza —, 151.—. Rozs —, 102.—. Olaj 27.V., 27.V«. Szesz 19.%, 19. V,, 19%. 19.% Közgazdasági vegyes. — K­e­l­e­t-sibériai kereskedelmi társulat czím alatt egy vállalat alakult Ham­burgban, melyről a berlini tőzsdelap nem nagyon kedvezőleg szól: „Keletszibériával való kereske­dés és az Amur folyamban való aranymosás ko­­ránsem oly vállalat, mely sokakat vonzhatna. Az alapítók nevei sem nyújtanak garantiát az iránt, hogy e vállalat solid leend. Alaptőkéje 1 millió tallérra van téve, a­miből egyelőre 250,000 tal­lér fizettetnék be, 250,000 tallér értékben pedig Lüddorf amuri üzlettulajdonos venne át részvé­nyeket.­­ A nyitrai takarékpénztár 1871. évi forgalmi kimutatása szerint az összes for­galmi bevétel 5,186,754 ftra ment, az 5%-es betétekből befolyt 223,555 ft, 60%-es 219,852 ft, visszafizetés váltókra 2,546,142 ft. Visszafize­tett 5%-es betét 180,502, 6%-es 150,188 ft. Kölcsön adatott 2,646,967 ft. Készpénz marad­vány 50,460 ft. Mérleg és vagyon kimutatás fő­tétele 1,269,139 ft. A forgalmi tiszta jövedelem 35,055 ft. Jótékony czélokra 9,277 ftot adott a takarékpénztár. Boroszló, mart. 19. Búza 35—, rozs 162—, zab 136.—.—. Olaj 27*/«—.—. tavaszi 272A. Szesz 21%, 22%», 22%». Kivonat a „Bp. K.“-ből. Árveré­s­ek: Dognácskán (Krassó) apr. 3. Pen­­cze József és Borbála ingatlana. — Pankotán (Arad) apr. 24. Csapa Marincza fekvőségei. — Szatmáron jun. 3. Tamáki László hagyatéki birtoka. — Nagy- Kállóban máj. 16. Szentmiklóssy Amália birtoka (23067 frt). — Egerben apr. 15. Czapok József és neje ingatlanai. — Nyíregyházán apr. 22. Tamásy Ferencz fekvőségei. — Megyeren (Nógrád) apr. 29. Kocsáry Béla birtoka (15933 frt). — Abauj-Szántón apr. 3. 425 hordó sör. — Monoron apr. 22. Jávorka István ingatlanai. — K.-Várdán (Szabolcs) máj. 14. Eisenberger Dávid ingatlanai. — Felsőn-Viszten (Fogaras) mart. 28. községi erdőrészletek. — Pesten városházt­ér 3. sz. a. april 3. Seregi Józsa ingóságai. ——————————— Felelős szerkesztő : JÓKAI MÓR.

Next