A Hon, 1874. április (12. évfolyam, 75-99. szám)

1874-04-02 / 76. szám

Mihály 50 kr. Marczényi András 2 frt. Az eddig nyugtázott 623 frt 85 krral együtt 656 frt 90 kr. Nemzeti színház. »Alfonzul­.« Vígjáték 3 felvonásban. Irta Dumas Sán­dor, fordította Paulay. Először adatott a nemzeti színpa­don april 1-én. A nap, az előadás napja kitünően volt megvá­lasztva. A­kik olvasásból nem ismertük előre a da­rabot, mind megjártuk vele az első áprilist. A szin­­kóban bizva, vigjátékba mentünk s egy sajnálatra méltó eseményből tértünk vissza. (Ne tessék félreér­teni a »sajnálatra méltó esemény« csak a tragoedia definitiója.) Alphonz ur nem trag­edia ugyan, de lé­nyegileg bonyodalmára úgy, mint kifejlődésére néz­ve sokkal sajnálatra méltóbb esemény akár a »Sze­gény ifjúnál« akár a »Völgy liliománál« s az ég tudná elsorolni ama franczia termékeket, a­melyeket pedig drámáknak vagy legalább is színműveknek jelent be a színlap. Azok legalább post varios casus házassággal végződnek, itt meg a darab elején már jóformán nyélbe ütött házasság is füstbe megy a da­­végén. Egy szóval, aki ebbe a darabba azzal a szán­dékkal megy, hogy azon majd nevet,­­ bizony meg­­járja az áprilist még deczemberben is. Aztán ha már benne vagyunk, hogy a színlap ellen polemizáljunk, kérdjük : a gyengébbek kedvé­ért miért nem tették oda Dumas Sándor neve elé, hogy »ifjabb.« Mert az »idősb« meghalt ? Engedel­­met kérünk ! Tessék azt megjegyezni, hogy a költők soha sem halnak meg. Idősb Dumas Sándor legalább él, ha jól tudjuk, még a magyar nemzeti színház deszkáin is. — Legalább tájékozva lenne az eléggé be nem avatott ember, hogy ez alkalommal is kap valamit a »kaméliából,« habár kissé már hervadt állapotban. No de hát térjünk vissza Alfonz úrhoz. Hanem elébb húzzunk keztyüt; nem azért, mert szalonba lépünk, hanem mert tistességes ember reszel hozzá puszta kézzel nyúlni. Soha ilyen hitvány, embert, mint ez az Alfonz úr. Nincs arról önöknek fogalma, mi­csoda silány egy fráter ez. A jellemtelenség quintes­­sentiája. Nincs rá elég jellemző kifejezés. Bitang, czudar, gyáva, hazug, nyomorult, — kérem, ezek a nevek egytől egyig magasztaltak ahhoz a szóhoz képest, méltóképen kifejezni tudnia, hogy milyen ő. Persze Francziaországban azt mondják az a fajta emberre, hogy kissé könnyelmű. Hanem mi bizony csak Jósikával (már t. i. Miklóssal) tartunk, hogy a könnyelműség a leghitványabb jellemvonás minden hitvány jellemvonás között, ha másért nem, hát azért, hogy a könnyelműség az az egyetlen, a­melyet ab­ban a privilégiumban részesít a bölcs társadalom, hogy mentségére őt magát hozza fel. Aki lop arra nem mentség az, hogy ő tolvaj. De aki könnyelmű­ségből vagyonában, becsületében, családi boldogsá­gában rabol meg másokat s fel nem veszi az általa okozott szerencsétlenséget: hja, annak meg kell bo­csátani, mert, hiszen ő könnyelmű. No Alfonz ar épen jó példa erre. Apját korán elvesztette, anyját pedig, kinek minden vagyonát el­pocsékolta, nyo­morban engedte meghalni. Már húsz éves korában elcsábított egy leányt (hogyne! hiszen ez a darab új franczia termék), s aztán elhagyta. Az e viszonyból származott leányt paraszt emberekhez adta nevelésbe­ falura, s gondolt is vele annyit, hogy tizenhárom év alatt meglátogatta hatszor. Persze ál­név alatt, mert tulajdonképi neve Octave csak leá­nyának és paraszt környezetének »Alfonz ur.« — Az anya ez esemény után nőül ment egy tengerészhez, egy becsületes, gyöngéd, jellemes tengerészhez, kit becsül, tisztel, imád, szeret, — de azt a kis előzményt nem látta szükségesnek felfedezni előtte. Hiszen olyan csekélység! A tengerész sokat van hazulról távol, s olyankor neje gyakran meglátogatja leányát, kit valódi anyai szívvel szeret. Mind­ezek a dolgok azonban a darab kezdete előtt történnek. A darab azzal kezdődik, hogy Octave, (ez Alfonz urnak az igazi neve) meg akar nősülni, nőül venni egy ven­déglőben szolgálót, ki a vendéglő tulajdonosával két órával ennek halála előtt összekelt s most Párisban két háznak és ötvenezer livre évi jövedelemnek az ura. Hogy ehhez a házassághoz mi köze akárkinek is ? s ha volna is, hogy mit törődik azzal Oetave ur ? azt ugyan nem tudjuk, elég az azon, Oetave nem hiszi, hogy leánya a parasztoknál elég jól van elrejt­ve, s nem hiszi, hogy azóta nyomába jutna ennek a dolognak, hajlandó lesz hozzá menni, jónak látja te­hát a leánykát biztosabb helyre vinni. Ez a biztosabb hely a tengerész háza, kinek neje a leánykának any­ja. Itt persze nem derülhet ki semmi. Oh ezek a francziák okos emberek! Octave úr a függöny felgürdültekor épen a helyzetet constatálja Raymondenak, Montpiglin ne­jének, ki­borzad a gondolattól, hogy kis leánya férje házához jöjjön s egy elejtett szó, önkénytelen mozdu­lat, a leányka vigyázatlansága vagy saját gyöngesége árulója legyen férje előtt a féltett titoknak. Haboz, mit határozzon ? De Octave azzal fenyegeti őt, hogy a leányt Amerikába küldi, ha ő nem veszi magához. A nő még akkor is haboz. Akkor jön a tengerész. Octave ennek is constatálja a helyzetet, elhallgatván természetesen, az anya kilétét. Ami egyébiránt elég megfoghatatlan nagylelkűség egy olyan szőrű em­bertől, mint Octave. Nos, a tengerész belegyez, hogy a leányka házához jöjjön, hisz úgy sincs gyermekek s hőn szeretett nejének lesz legalább valakije, akivel foglalkozhatik, míg ő távol van. A kis leányt előze­­tik. Zárjel közt legyen mondva, ez a kis lány aligha­nem apjára ütött, oly zsenge kora daczára perfect tettető, hogy bármelyik jezsuita collegiumnak becsü­letére válnék. Csak akkor tör ki belőle a gyermek, az anya gyermeke, mikor magára marad anyjával- Ez a jelenet szép, meginditó s minden dicséretre ér­demes. Az ügy tehát idáig csak el lenne intézve. Csakhogy a számadás Duchengené asszonyom nél­kül történt. A féltékeny márka mindenütt nyomában volt Octavenak, beszélt a parasztokkal, kiktől min­dent megtudott, a mit ők magok tudhattak s renge­­teg gyanúra ébredvén, betör a tengerész házába s ott elébb Montaiglianét kínozza meg, azután előveszi az ő drágalatos Octaveját. Ez hazudik, mint a repeze lÁd normám: fizet, mint a köles.) — Előbb azt mondja, hogy az a leányka egy barátjának a leánya De az asszony nem esett ám a feje lágyára: nem hisz neki. Octave nagyon megunhatta a fagga­tást, mert rá hagyja, hogy jól van, a leány az övé. De hát akkor ki az anyja? Meghalt. Nem igaz, hi­szen látogatta a lányát. Ő neki ki kell tudni azt az asszonyt. — Octave megreszkirozza, hogy a viszony felbontásával fenyegetődzék, de csak úgy messziről. Az özvegy megijed, s valami megmozdul a szívében. Hirtelen arra határozza magát, hogy a leányt ő veszi magához, joga van hozzá, hiszen a leány apjának ő lesz a felesége. — Oetave le akarja beszélni erről az ostobaságról, de az asszony kardos menyecske és vas­­fej­e nem enged, tervet készít, melylyel bebizonyítja igaz szerelmét Oetave iránt s azzal vissza megy Pá­riába, de néhány óra múlva visszaj­öttét ígéri. Addig végezze el Montaiglianékel az ügyet Oetave akkép, hogy ő a leánykát magával vihesse, mert ha nem vi­heti, akkor neki­­ Oetave se kell. Természetes, hogy Oetave e fenyegetést hall­va, elvállalja a szép missiót. Beszél M.........nővel, ki kétségbeesik az újabb fordulatra. Érzi, hogy vál­ságos pontra jutott, valamikép el kell vesznie: vagy mint nőnek, vagy mint anyának. Magához hívja le­ányát, s betanítja, hogy legyen Duchangené asszony­hoz szíves, nyájas, egyezzék bele, hogy vele fog menni, de nem ma, hanem csak másnap. Aztán szök­jék meg az ő öreg dajkájához s hagyjon hátra egy levelet, melyben kijelenti, hogy nem akar sem itt maradni, sem Duchangnéval menni. D.........né erre bizonyosan le fogja róla venni kezét s igy aztán a lányka megmarad neki. A kis jezsuita jól megtanulja újabb szerepét. Most jön Montaiglin, kit Octave már rábírt, hogy a lánykát vissza­adja. Közli nejével, hogy nincs joguk visszatartani a leányt atyja akarata ellen. Ek­kor a nőn mind inkább erőt vesz a fájdalom, beszél a terv ellen ékesen, melegen, szenvedéllyel, amint csak egy anya beszélhet, a­kitől el akarják szakítani gyermekét. Montaiglin szemeiről egyszerre leesik a a fátyol: »Te vagy az anya !« kiált fel, látva az ir­­tóztató valót, melyet lábaihoz roskadó neje is meg­erősít. Hát hiszen lehet valaki tengerész is, becsületes ember is, hanem hogy ily helyzetben olyan lehessen, a­minőnek Montaiglin mutatkozik,­­ bizony nem igen valószínű. Ez már több, mint szoicizmus. Eleinte meglátszik rajta, hogy a felfedezés roszul esik neki, de aztán bele­találja magát, sőt mintha örülne, hogy ily szép alkalma nyílt nagylelkűnek lenni. Nejének megbocsát, megáldja s a gyermeket in optima forma adoptálja. E hivatalos actusnál melyben Montaiglin a lány atyjának jelenti ki magát maga Octave, a valóságos apa az egyik aláíró tanú. Most már az anya szabadon ölelheti gyermekét. Igen ám, de előjön Guichardné, hogy újra ke­resztvonást csináljon a számításon. Ő azért járt Pá­risban, hogy szinte gyermekévé fogadja a lánykát, szinte in optima forma. Ennek a durva, neveletlen asszonynak jó szive van s őszintén szereti azt a him­­pellér Octaveot. Ennél a jelenetnél, a­hol a fogadó atya, és a fogadó anya találkoznak, kezd vegyülni a darabba egy kis és egészséges vígjátéki elem. De Montaiglin nem éri be vele, hogy jót tett, hanem os­toba nagylelkűségével arra a hálátlan szerepre vál­lalkozik, hogy tisztára mossa Octaveot leendő neje előtt. E végből hazudik. Azt hazudja, hogy a leány­kának csakugyan ő az atyja, Oetave csak baráti ön­zetlenségének adta jelét, mikor elvállalta márkája előtt az atyaságot egy kis időre. Ez sehogy sem fér a természetes észszel jól megáldott özvegy fejébe s kezdi észrevenni, hogy itt neki mindenki hazudik. A valódi anya végre el is árulja a titkot s Duchangesse most már tisztán lát. Megutálja Octaveot és elűzi magától. Octave vállvonogatva, hányaveti non cha­­lan­ceszal távozik. A többiek össze­ölelkeznek. Vége a darabnak. Azt hisszük a szöveg ez előadásából könnyű lesz levonni a darab erkölcsi értékét. Azt hisszük, Dumas Alfonz úrral jóvá akarta tenni azt a hibát, a­mit az »öld meg !«-gel vétett, melyben azt hirdeti, hogy a férj ölje meg hűtlennek talált nejét. Nem gon­doljuk, hogy ez az ellendarab amainál sokkal sze­rencsésebb volna. Furcsa erkölcsi érzékről tesz tanú­bizonyságot az, hogy a miben mindenki hazudik. Alfonz úr hazudik, Montaigu­inie hazudik, Montaig­lin hazudik, a kis­lány hazudik. A ki nem hazudik azért nem teszi, mert nem elég mivest hozzá. A­mi különben költői értékét illeti, az elvitathatlanul nagy mértékben meg van Alfonz urban s a megragadó jelenetek, a lélektani fejlés szépen vannak rajzolva s természetesnek találjuk az egészet, ha elég bátor­­­sággal birunk arra, hogy a praemisiákat föltétlenül elfogadjuk. Nagy hibája a darabnak, hogy két élsz felvonásában alig történik valami cselekmény, csak a harmadikban fordul elő. Az előadás a kitűnőbbek egyike volt. Minden szereplőnek alkalma nyílt oly hatást kelteni, ho­gy nyílt jelenetben is tapsolták. Priellet, Raymonde és Felekit Monteiglin szerepében minden felvonás után zajosan és többszörösen kihitták. Nádai Alfoncz urat kitünőleg személyesítő s megérdemelte volna a tap­sot, ha a jószivü közönség nem utálta volna gyom­rából azt az alakot, melyet ábrázolnia kellett. Pau­­lainé asszony Quichardné, Gábos Irma a gyermek Adrienne szerepében jól játszottak, habár az utóbbi- ■ ban kevés volt a gyermekleány naivitásából. Végül ide jegyezzük egy írótársunk megjegy­­­­zését a darab czimére vonatkozólag, miután előre­­ megígértük neki, hogy ellopjuk előle. A darab czime »Alfonz ur« helyett helyesebben volna így s alkal­masint hatásosabb is: »A két papája és két mamája árva leány.« A magyar szinügy a főváros 3-ik kerü­letében. Öt évvel ezelőtt, midőn a germanisatló fennen lobogtatta a főváros fölött zászlóját s a falakon nem lehetett egyéb szemkápráztató tarkaságot látni, mint német betűktől hemzsegő falragaszokat — melyek közt a nemzeti színház színlapjai csak mint sze­rény ibolyák vagy n­e f e l e j t t e k ár­válkodtak — kitűztem én is a nemzeti színészet lo­bogóját, s bár sötét fátyolként lebegett előttem a bu­dai népszínház végzetes sorsának emlékezete, még­sem rettentem vissza az anyagi áldozattól, hanem daczára az alig múlt szomorú eset emlékezetének, a városligetben színkört építettem, melynek, fájdalom, szintén bukás jön vége. De a jó katona a vereség után is kész kardot ragadni, s igy én is — bár csatát vesztettem — most midőn újra tornyosulni látom védet ügyem felett a vész fellegeit, ismét kiáltam a sikrede mielőtt kitűz­hettem volna zászlóimat, az ellen által vissza ve­rettem.. Én nyílt u­tak alól beszélek, s kimondom, hogy ellenfelem nem más, mint a »K o r o n a« czimü­­ szálloda bérlője, a főváros harmadik kerületében, ki a most üresen álló nagy termet egyátalában nem hajlandó kiadni magyar színtársulatnak , azt vetvén okul, hogy ott a múlt évben »még a német színtársulat is alig tarthatta fog m­a­g­á­t.« Ezen eljárást honfiúi kötelességemnek ismer­tem a nyilvánosság terére juttatni, s egyszersmind őszinte kérdést intézni az illető kerület magyarajkú lakosságához, hogy ezen önérzetüket sértő nyilatko­zatot, nem volnának e hajlandók tettel c­áfolni meg! ? Mi nagyon könnyen kivihető volna oly for­mán, hogy egyelőre vagy 12 magyar színi­előadásra bérlet­­vet inditnának meg magok közt s előlegesen biztositnák a színtársulatot, s a gyűjtő iv eredmé­nyét mint tükröt tartanák az illető bérlő ur szemei elé s felébresztenék azon álomból mely őt mag min­dég a germanizátió bölcsőjében ringatja. A bérletár 12 előadásra (zártszékre) csupán 5 frt lenne, s 200 bérlet által biztosítva lenne egy 20 tagból álló színtársulat s úgy hiszem 200 egyén ta­lálkoznék olyan ki oly csekély összeget kész szivvel áldozna e czélra. Jól tudom, hogy a harmadik kerület lakossága nagy mérvben német ajkú, de feltételezem, hogy magyar érzelmű s hogy nyelvben is nem magyaro­­sodott, az főként az eddigi népnevelés czéltalan rend­szerének tulajdonítható, mely a már létesített közös iskolák tanmódja által jobb irányra vezettetik. De hogy az érettebb szőrű, idegen nyelvű benszüntöttek és bevádorlottal ne oly igoványos mocsárnak kép­zeljék e hon talaját, a nemzet jöbblétére törekvő in­­tézmények alatt elfüledt, szükséges, hogy a főváros azon terén is, hol túlnyomó az idegen elem, nem a német, hanem a magyar múzsa hirdes­se igeit s hogy úgy legyen, oly érdekelt egyéneknek kell az ügy élére állni és szövetkezni, kiknek kebe­­ben a nemzet viszontagságos múltja és jelene feletti aggódás el nem zsibbasztá azt a szent érzelmet, mely a részben reményt ad, s melylyel a természet a va­lódi honfiúi szívnek aezél szálait megegzette, s kik feltud­ják fogni azt, hogy a színészet oly varázsesz­köz a nemzet kezében, mely folytonos működése ál­tal visszavonja rendeltetésük helyére azon ingadozó korcsfiakat is, kiket egyidőben valami megmagya­­rázhatlan külfény elragadott. Azt mondja Tompa Mihály: »A múlton épül az emlékezet!« Ne engedjük a feledés tengerébe bukni azon tudatosságunkat, hogy hazánkban a nemzeti nyelv azért nyűgött az elnyomattatás súlya alatt, mert hosszú idők folytán a közművelődés, a felvilágosodás paradicsomának kapuit lángtorkú idegen d­erubok őrizték és zárták el. Itt az idő, hogy a zárakat, melyeket idegen ke­zek szegeztek fel, igyekezzünk kinyitogatni féltve rejtegetett kulcsainkkal , igazi honszeretetünk és nemzeti büszke önérzetünkkel. K­ő­m­­­v­e­s Imre, színigazgató. T­a­n­ü­g­y. — A nyári szünidők kérdése még mindig nincs oly élénken felkarolva a tanügyi iro­dalomban, mint megérdemelné. Nézetünk szerint a fővárosi tanítóknak állana leginkább érdekükben, hogy ez irányban a mozgalmat megindítsák s nem is kételkedünk benne, hogy testületi fellépésüknek teljesen sikerülene úgy az iskolatanácsnál, mint a városi hatóságnál kivívni azon csekély, de eredmé­nyében kiszámíthatlan reformot, hogy a nagy szün­idő július és augustus hónapokra tétessék át. A pél­dát kétségkívül rögtön fogják követni a vidéken s különösen az alföldön, hol a júliusi oktatás nemcsak eredménytelen, hanem valóságos emberkínzás is. A protestáns felekezetek jelentékeny részénél már tény­leg létezik ezen reform s mi nem értjük, hogyan le­hetett ily lényegtelen javítást, melyet bizonnyal min­denki óhajt, eddig teljesen elhanyagolni. Felhívjuk a fővárosi tanítóegyleteket, hogy e tárgygyal beha­tóan foglalkozzanak s ideje korán tegyenek lépése­ket, hogy még a jövő tanévre nézve sikere lehessen. A jelen tanévet lehetne kivételesen julius közepén berekeszteni s az újat September közepén kezdeni. A­ magyar kir. tud. egyetem könyvtára ünnep és vasárnapokat kivéve naponként reggel 10-től. 12-ig, d. u. 8—6-ig. Tudományos tarsmaion gyűlései. A m. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy-társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társulat minden hó első csü­törtökjén, és végre a természettudományi társulat minden hónap első péntekjén mindig d­ u. 6 órakor természettudo­mányi estélyt tart a vegytani intézetben. (Országút 42. sz.) a hónap harmadik szerdáján szakgyűlést, mindig d. u. 5 óra­kor a m­. tudományos akadémia heti üléstermében. Az országos képzőművészeti társulat tárlata (akadémiapalota Il-ik emelet, bejárat az akadémia­ utczából) naponkint nyitva van d. e. 8, d. u. 6 óráig. A városi vigadó termet 20 kv belépti díj mellett minden nap megszemlélhetők. A magyar tudományos akadémia könyvtára nyitva van d. e. 9—12, d. u. 3—6-ig ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap. A nagykomlóban Váry Kálmán művezetése alatt újonnan szervezett magyar daltársulat tart előadást. Bakonyi István magyar daltársulata ma este a »Corso«-ban előadást tart. A „Hona magántárgürgönyei. Bécs, apr. 2. A »N. Fr. Pr.«-nak távirják Berlinből. Bismarck herczeg betegségének lefolyásá­ról a hirek kedvezőtlenül, majdnem aggasztóan hang­zanak. Nagy feltűnést keltenek azon félhivatalos le­velezések, melyek Bálán hirtelen halálát mérgezési lehetőségnek tulajdonítják; a hulla bonczolása el van rendelve. Li­ndon, ápril. 1. Az 1873—74-diki számve­tési évben az állami bevételek többlete 1,025,637 font sterlinget tett; a »Times« az 1874—75 évi többletet 3 és fél millió fontra teszi. Prága, apr. 1. A königsbergi alizaringyár le­égett ; az Elbe partjai és a bardubitzi rayon síkjai el vannak árasztva, a viz a rendesnél 10 lábbal áll ma­gasabban. Páris, apr. 1. Rochefort hír szerint Brüsselben szándékozik megtelepedni. Strassburg, apr. 1. Klein Gyula véglegesen visszautasította a polgármesteri állást. A »Str. Ztg.« ezen közlemé­nhez azon óhajt kapcsolja, vajha a küldöttségnek a kormánynyal megkezdett tárgyalá­sa kedvező eredményre vezetnének. Berlin, apr. 1. Bismarck herczeg mai születés­napja alkalmából számos üdvözletet vett a birodalom legtávolibb részeiből is, többi közt egy táviratot a bajor királytól. B­é­c­s, ápril 2. (Megnyitás.) Hitelintézeti rész­vény 200.o. Magyar földhitelintézet —.—. Angol­magyar —. —. Angol-Ausztriai 128.25 Magyar hitelrészvény 144.—. Franco-magyar —.—. Váltó­bank —.—. Napoleonder —.—. Államvaspálya 334—. Lombardok 161.—. Galicziai —.—. Tram­way —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —.—. 186 - es —. —. Municipalbank —.—. Unionbank 121 —. Általános épitő-bank 93.—. Angol épitőbank B­é­c­s, ápril 2. (Előbörze.)Hitelrészvény 200. —. Angol-Magyar 33.—. M- hitelrészvény 149.—. Napoleond’or —.—.Lombardok 143 50. 1860-diki —.—. Municipalbank —. —. Általános épitő-bank 93.50. Magyar földhitel 59. — . Angol-osztrák 130. 25. Franco-Magyar 53.— . Államvaspálya 312.50 Magyar sorsjegy —.—. 1864-diki —.—. Unió- Bank 122.75. Angol épitő­bank 85.—. Frankfurt, april 1. (Kezdet.) Váltóárfolyan. —. . 1864-es —.—. Lombardok 125.25. Évjáru­, léki papír 61.7/1. Osztr. bankrészv. 1000.—. Osztrák hitelrészv. 203.1/o. Osztrák államvaspályi- részvény 324.75. 1860-as —.—. Ferencz-Józsefvaspálya —. — Galicziai 255 50 Évjáruléki ezüst 66.1/,. Győr- Gráczi —.—. Frankfurt, april 1. (Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre 104.7/e Amerikai 1882-re —. 1854-ki —. —. 1859-ik E. metaliques —.—. Uj ezüst köl­csön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalligura —. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 98. »­.. Osztrák hitelrészvény 202 50. Osztrák ái lazavasut 322.—. 1884-ik sorsjegy 157.75. 1860-ki 94.75. Ferencz­ Józsefvasut —.—. Lombardok 144. 50. Galicziai 254.— Papirjáradék 62.—. Ezüstjá­radék 86. VI. Osztrák bankrészvény 1005.—. Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Páris, april 1. Liszt 76-25. 75.—. —.—. Répaolaj 81.25, 81.75, 83.25. Lenolaj 81—, 83.25. 83.50. Szesz 6525, 66.—, ezukor finomított 146.-. Berlin, april. 1. Búza 85.3|s, 81.1/#.— rozs 62.—.61.7/s, 58.V». Zab 617/8, 60.— . Árpa hely­ben 60.V*. Olaj 18.'/2, 187/12, 19’1 12. Szesz —, 22.19, 23.14. Boroszló, april 1. Búza 270.—, rozs—.— zab 184.—. Olaj 18 Ve, tavaszi 17.1'/»a, szesz 22.'/a 22*/e. 22 5/e. Hamburg, apr. 1. Búza 256.—. 256.—. Rozs 186.—. 186.—. Olaj —. 69.—. 85­•/*. Szesz —.—. 56.— 58.—. 58.VI. Köln, apr. 1. Búza 826—. 1221b­, rozs 67 V2 516.’/a, olaj 10.*/«., 10.V».. Stettin, april 1. Búza 84,1 /2 .—.80. — .— rozs 59.12—.— 56’/*. — olaj 182/3. 18­/1, szesz 22.7/12, 22.7/11. 22.Va. London, april 1. Búza 29,060, árpa 8.180 zab 4.700. Amsterdam, april 1. Búza —.—. 339. —. Rozs 221.—. —.—,204.—, repereolaj 34.­*, 337/, 35 V*. wie« nmmta-fias«»—«wct»­ KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A szerencsi takarékpénztár 1873. márczius 1-től decz. 31-ig terjedő forgalmi és mérleg kimutatásából kiemeljük e következő főbb tételeket: Forgalmi főösszeg 341.083,94. Pénz­maradvány 1873. végén 2343 frt, kiadás leszámí­tott váltókra 243,869, zálogokra 16,721.35, jelzálog­kölcsönre 42653.93, visszafizetett betétek 32,102 ft. Bevétel: betétek 60100.97, visszafizetett váltók 211,756, zálogok 23,122, jelzálogkölcsönök 30,672 frt. Mérleg főösszeg 113,722 frt 42 fr., követelés váltókban 85,558 frt, zálogokban 2538 frt, jelzálog kölcsönökben 21901 frt. Jövedelmi kimutatás fő­összeg 11956 frt 83 kr. 1873-iki tisztanyeremény a részvénytőke kamatján felül 4317 frt 18 kr. — Gyöngyösi hitelszövetkezet. A központi ipartársulati bank gyöngyö­si hitelszövet­kezete, mint a kézműiparosok lapja iija, közelebb megalakult. A bizottságba megválasztatott: Elnök: Streitman József; alelnök : Kékesy János; bizottmá­­nyi tagok: Bogdán János, Boskó Gábor, Kokár Fe­­rencz, Mersits János, Makra Mátyás és Rezutsek Má­tyás. Mint értesülünk e szövetkezet tagjai számára egyelőre 8.600 főt szavaztatott meg, mely összeg legközelebb a központi intézet részéről folyóvá tétetik.­­ A marosvárhelyi hitelszö­vetkezet már előbb tarta alakuló gyűlését. E szövetkezetnek 90 tagja van. A központi ipartársu­lati bank igazgatósága 15000 minimál dozatiot sza­vazott meg részére. A hitelszövetkezet tényleges életbeléptetése s az üzlet megrigiditása czéljából Szalay Sándor a központi intézet igazgatója a legkö­zelebbi napokban Marosvásárhelyre utazik s ott az ügykezelés teljes berendezése után a megszavazott hitelösszeget­ azonnal folyóvá teendi. — A c­ukorrépa iparhelyzeté­­r­ő­l érdekes közleményt hoz a Tresor. Ép úgy mint más termelési ágak, melyek még rövid idő előtt virágzó állapotban voltak és pusztulásnak indultak, a csukoripar is a hanyatlás jeleit tünteti fel s lételé­ért küzd. Hogy mily fontos a czukoripar Ausztriá­ban és Magyarországon, erre nézve elég azon tényt idézni, miszerint 1873-ban 273 czukorgyár állott fenn mintegy 100 milliónyi üzleti tőkével s ha ehez számítjuk azon mezőgazdasági­ tőkéket is, melyek a czukorgyártásnak szolgálnak, kitűnik, hogy 250 mil­lió van a czukorrépa termelésnél érdekelve. Ezen számítás inkább vehető alacsonynak, mint magasnak, mert a czukorgyárak biztosító egyletének kimuta­tása szerint 172 gyár pusztán ennél 146,156,242 frt értékben volt biztosítva. A czukor­ipar Ausztriában és Magyarországon alig húsz év óta fejlődik. Róbert Flórent, Weinrich, Richter, Scholler és más jelesek buzgolkodtak. Ausztria ezykor ipara közvetlen Fran­czia- és Németország után következik s nemcsak a bel­­szükségletet fedezi, hanem kivitelt is eredményez. Most azonban a 273 gyár közzül 40 az üzletet egé­szen beszüntette, s körülbelül még egyszer oly nagy azon vállalatok száma, melyek önként vagy kény­szer árverés alá kerülnek. Csehországban tehát ki­ütött a »czukor Krach.« A Tresor ezt csak a tulspeculatio következ­ményének tekinti. Nézetünk szerint azonban van a dolognak egy másik oldala is. Oly vállalatok, me­­lyek az alapítási szédelgés kedvéért támadtak, tet­­szetesen nem lehetnek életképesek, ezek kimúltán nincs mit csodálkozni. De ha ezeken kívül más nagy czukorgyárak is beszüntetik az üzletet, ennek oka ab­ban rejlik, hogy a kereslet és fogyasztási képesség, igen erősen hanyatlottéért e gyárak fogyasztó közön­sége elszegényedik. Kik képezik az osztrá­ezukorgyá­rak fogyasztó közönségét? Az bizonyos, hogy Ausztria csak felényi czukrot fogyaszt mint a­menyit a laj­­tántúli gyárak termelhetnek.A felesleges terménynek Magyarország a piacza. A forgalmi kimutatás­ból ki­tűnik, hogy Ausztriából mintegy 20 millió frt. (1871- ben 15 millió ezukor és 72,864 szerk értékű czukor hozatik Magyarországba ; a cseh czukorgyárak pe­dig épen 1871. óta keletkeztek gomba módra s azóta a behozatal bizonyára erősen növekedett. 1870-ről 71-re is 3 milliót tett a növekedés. Azonban az is bizonyos, hogy 1871 óta Magyarország nagyon szem­­betűnőleg elszegényedik. A gyarmati vámpolitika alatt hazánkban a mezőgazdaság, ipar, kereskede­lem egyaránt hanyatlik az országnak nincs pénze hogy a cseh czukorgyárosoknak évről évre több milliót fizethessen. Ez teszi tönkre az osztrák és cseh czukorgyárakat. Hiába csak régi igazság marad az, hogy az oly gyarmati vámpolitika mindig megbo­­szulja magát. Előbb tönkre tétetik a gyarmat, s az­tán tönkre megy azon állam is, mely a gyarmaton éléskódik, hogy mind­két országban a természetes egészséges fejlődés számára szabad legyen a tér. Magyarország hivatva van arra, hogy ez a kor szük­ségletét maga elégíthesse ki; míg ellentétes keres­kedelmi politika ellen minket megakadályoz, sem Magyarországnak, sem Ausztriának nem lesz jöve­delmező czukoripara. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. A v illama­rszág 100 frt. járadék, jogiakban «ij.—n... 6 pr«. . . , f.br.—mag. 6 gr*. . , eiitstb.u J»n.—fal. * pr*. . . , »prib—pet. 5 pr«. . Oiotrik értékb.n : g*r.»U­l»l l»l»-bSl «gén unj. p. p.......................... . 1S81-M1 ölöd . . .......................... . IS64-ból »0 Irtsa e»/,„.................................. . 1860-ból SOS . ............................................. , U60»bóll00 . 5%. . .......................... . ............................................. Magyar saasti kölcsön 110 frt darabja ..... , serajegy-kölcsön 100 frt.............................. d isdlódéssma.viUHg 100 frt............................ * Cömört tálaglaról 160 frt .......................... Állami domknnai jolaálsglevál 1*0 1st..................... B. Földtehermentes. 100 frt p. p-HorvátHotoraxigi 5% .................................................... Erdélyországi 5%.....................*••••• Terneai bánaág 6% Temesi 186T-dlkl sorsolási záradékkal . • • • • Vasyar 5% • • •...................... „ 1867*dlki sorsolási záradékkal . . • • • Csehországi 6%............................................................. Bukovinai 8 %.............................................................. Gávaországi *..................... .......................... Krajnai, kariatbiat 4a tangermoliAU 5y/i . • • • Morvaoran­gi ............................................................. Alaa-auaxtrial 6 *................................................... F«Lo5-auax trial Salzburgi Sxilin­ai Stájeromig! Tirol! !: !: C. Sás közkölcsünök. Peat város 6°/0 acrsoiáai kbloaene 100 frt............................... Báea város 8% vieasdfizetendő kölcsöne 190 frt. . . A török Vaaut! kölcsön díjkötvinyei, 400 frank . . . _ 400 frank»5 fr.b». D. Bankok részvényei, tcfol-«»*trák We­bsfteeton . . . bank 800 frt, 40#/o « • • •«trák földhitelintézat *00 frt 40ty# befizetéssel UgyAr ált. földhitelintézet 100 frt......................... cseh ált. bank 200 frt 40% bef...................................... Osztrik hitelintézet 160 frt ......................... • • anti kereskedelmi bank 500 frt ..*••• • ill ó-auszztriai leszámítoló bank £00 frt .... )sztrák-franczia bank *00 frt ezüst ..................... ti­agyar- - „ *00 frt 40% befizetésű­»! Ál »alános bank Bécsben *00 frt 50®/, befizetés . . Nemzeti bank ................................................... Egyleti bank *00 frt, 40% befizetés..................... Porcaim! bank *00 frt .•••*••••• , !)sxtr. magy. leszám. éa hitelbank *00 frt, 40°/, befl Bécsi vástóbank *00 frt 40%.................................... _ váltóületi járataág *00 frt 40% .... _ bank *00 frt 40% befizetéa ...... . bankegylet *00 frt 40% befizetéa .... Magy­­ari hitelbank *00 frt, 40% ...... „ municipal!» hitelintézet *00 f. 40 ft befls Pesti bank *00 frt.................................................................. Magyar Jelzálogbank 200 frt, 50 frt bef. . . . . . . Srárczia-osztrák, magyar­­bank Párisban (500 frank Osztrák-egyiptomi bank (SO fent tster. (100 frt, •** 40®/° befizetéssel .............................................. Börze- és hitelbank 100 frt, 40% befizetés...................... 119 50 70 50 73 — 74 — 78 50 74 50 73 95 — 70 75 77 50 86 50 94 60 97 - 93 50 94 25 93 -85 25 43 50 127 25 31 50 58 50 198 50 855 - 37 50 53 960 — 18 50 104 — 69 — 72 _ 93 50 76 -73 50 74 74 -75 — 73 50 96 — 77 50 78 50 95 50 98 - 94 50 94 75 93 50 85 50 44 -127 75 82 50 59 60 199 60 865 — 38 - 53 50 265 — 18 75 105 -94 50 1 ceik Kereskedelmi bank (560 ft *60 frt, 40% tefle. . . b­­­etéti bank, 800 frt, 46®/, befizetés.................................. Osztrák jelzálogbank, 100 frt *5% befizetései . . . . Osztrák jelzálog járadékbank, 200 frt, 44% befl. . . . B­écsi jelzálogbank, 200 frt, 40°/, befixoteasel . . . . K­ jelzálog-biztositóbank, *00 frt, 40% befiz. . . . . Osztrák Ingatlan/hitelintézet, 100 frt, 40% befiz. . . . Ipar- és földhitelbank 100 frt, 40% befizetéssel . . . . Olasz-osztrák­ bank Vécsben, *00 frt ezüst 40% bofis. . . Alsó-ausztriai bank 100 frt.............................................. Osztrák-keleti bank (20 font st vagy 500 frt.) 200 frt ezüstben............................................................. Reál-hitelbank 100 frt, 40% befizetésnél.......................... Osztrák takarékbank 200 frt, 40% befizetése*­ . . . Union-bank, 200 frt . . .­­. Közlekedési vállalatok részsényei. Alföld-fiumei pálya *00 frt.................................................... Osztrák dunagfszhajózási társulat..................................... Erzsébet-pálya 100 frt p. p................................................... Ferdinand északi pá­lya 1000 frt ezüst..... . . Ferencs-József pálya 106 frt esü­st ...... . . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst.......................................... Lajos-Károly pálya 200 frt p. p........................................... Kassa-oderbergi pálya 200 frt............................... . . Lemberg-ezemoviczi pálya 200 frt............................... Osztrák Llyod 500 frt p. p................................................... $1»1 5 erdélyi pálya *00 frt ezüst .......................... . • Állampálya 260 frt p. p.......................................................... Székesfehérvár-györ-gráczi pálya 20«' »Vt..................... Déli pálya 260 frt ............................................................. Tiszai pálya 200 frt............................................................. Bécsi Tramway 200 frt........................................................ Magyar-gácsországi pálya ..... észak-keleti „ frt ezü­st.......................... . . keleti­ pálya 200 frt.................................................. Báttaszék-dombovár-zákányi (duna-dráv*f­­apálya *00 frt ezüstben................................... . . . Cseh északi pálya, 150 frt................................................... .3 ceh nyugati , *00 frt.................................................... .Morva-sziléziai közp.­pálya, 200 frt szüsiben..................... Osztrák-észak­nyugati pálya, *00 frt . .­..................... Rudolf pálya, 200 frt ezüstben.................................... . Dél-észak-német összekötő-pálya, 200 frt p. p.................. F. Iparvállalatok ráazTényfü. „Agricola*. mezőg. váll. társasága 209 frt.................... Pesti épitő-társaság 200 frt, 40% bef................................. Donau, osztrák biztositó 800 frt......................................... Vasúti kocsi kölcsönző-társ. 200 frt. 107o . . . . . Salgó­tarjáni kőszén 100 frt............................... . . . Securitás viszontbizt. 300 frt.................................... . . Atlas, viszontbizt. bank 200 frt 30% befizetés. . . . . Alt. osztrák épitő-tár­sasá.­, 200 frt, 40% defia.................. ilécsi építőtársasig 200 frt 40% befizetéssel........................ • (rák-valut-építő-társaség 200 frt ........................... . Prágai vasipar-társaság 200 frt. Stájerországi vasipar-társaság 200 frt .... f . Europa bizt. társaság Bécsben, *00 frt........................... Erdőipar-társaság IIi&Ért . *.................................... Erdő-termény keresi. 100 frt, 50% befizetés. . Záloglevelek. Adva Tartva 83 — Osztrák földhitelintézet sorai. 5%.............................. „ 13 éves vivácafizetés 5*/................................ Cseh jelzálogb. 6%.................................................... Nemzeti bank p. p. 8% sorsolás ....... ■ •• 4. 8%............................. Magyar földhitelintézet 8%%......................... • . . . • » Járadék jegy 0%.......................... a kereskedelmi bank 23 év alatt sors..................... .­­.Ili!»*bR8JS 6»A% .ors........................................... Outrák relan­s^ii­ 10 ó. alatt viMufK-mdd S'/j% 7T................................. 10 ót alatt viumfix«tand* S'/»”/«............................... Kiló piatr. Akarókpóniiir 30 év.. .orsoli., SVVVo ■ . H. Elsőbbségi köt­vények. Alföld-fiumei pálya :60. frt ezüst ................................ Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5%..................................... Egyen. magyar gőzhaj­ózási 100 és 100 frtos 8% . . . Osztrák dunggőzhajózási társulat 1000 frt p. p . . . Stájerom, vasiparién. 6%.................................................. Erzsébet-pálya 200 frt p. p.................................................... 120 50 130 528 — 193 25 20 40 — 200 246 25 146 418 — 310 50 134 5­0 143 75 216 50 140 50 103 — 108 52 50 90 .. 155 -100 -9212 -84 --94 50 84 25 90 — 86 25 89 — 83 50 73 — 85 2 121 50 138 — 530 — 138 75 2050 — 201 246 75 146 50 420 317 — 135 — 144 25 217 — 141 50 103 50 109 — rs 56 97 - 155 5 100 50 92 50 12 25 • *..■ 95 — 84 75 90 15 86 75 84 — 73 50 85 50 Srziébet-pitya nifizt 100 frt • • « • . . 1842-Iki.....................1 . . 1068-Ikl......................... „ «*60 frtps . . . . . Ferdinánd északi pálya 106 frt p. f. „ . . 160 frt o. é. • » • 100 , estist 8% • • • Ferenci József s *00 ..................................... Péce-barcsi , 1W , ecfist . . • • Károly-Lajos , 800 ................................... Lembergi-cseni.­Jascyi pálya 300 frt eattst . • • . • • . I. kib. 1805 . . . . . . .. „ 1807 . . ■ uns UJ* e 1868 • ♦ Osztrák-Lloyd 100 frt.............................................. Első erdélyi pálya 100 frt ezftii Állampálya 500 frank .......... „ 1807-ikl................................... . a-Déli pálya 500 frank . .­­ n 100 frt 5% .......... Tiszai „ 100 ............................................................ Magy. gal. 100 frt e- 5%......................................... Magy. északkeleti 800 frt. 5%............................... Magyar keleti pálya 800 frt ezüst.......................... Magyar nyugati 100 frt 5%.................................... Kassa-oderbergi vasút 5% 100 frt ezüstben . . .* Albrecht-vasút 860 frt 5% ezüstben 100 frt. . . . Cseh északi vaspálya 300 frt, 5% vastist, 160 frt . Cseh-nyugati vaspálya 300 frt, 5°/, redict 100 frt . . . . 1869. kibece.­t100 frt, 6% . Morva-sziléziai közp. vasp. 800 frt, 5% ea. . . . Osztrák észak-nyugati vaspálya, 100 frt, 5% ezüst Rudolf vaspálya, 360 frt, 5% WattsV 100 frtéirt . . . . n. kibecs. 1809...................... I. Mitkánsor­jegyek. HiMiotoul 100 frt......................................... Clary 40 frt p. p.......................... . . . Dunagőzhajózási 106 frt p. p. .... Innsbrucki városi 10 frt.......................... Keglevich 10 frt ......................................... Buda város köles. 40 frt.......................... Pálffy 40 frt p. p.......................................... Rudolf-alapitvány 10 frt ...... . Salm 40 frt p. p. . . ........................... Salzburgi dissorsi. 40 frt........................... St. Genois 40 frt. p. ..................................... Stanislau városi 20 frt.......................... . Triest város 100 p. ....................................... . • 00 p. ....................................... Woldstein *00 frt p. ..................................... WindischgiftU 20 frt .............................. Váltók (három hóra): Amsterdamra 100 frt hollandi .... Augsburgra 100 frt délnémet..................... Bornin 100 tallér ......................................... Boroszló 100 frt tallér............................... Brüssel............................................................... Frankfurti 100 frt délnémet..................... Hamburgra 100 mark. .. ...... Londonra 100 font sterling ..... Lyonra 100 frank.................................... . Milano 100 frank . .................................... Marseille 100 frank Paris 100 frank ......................................... P­éterv­ár, 100 rubel.................................... KV. • KV. • KV. • KV. ■ KV. • K v. . »V. ■ TV.«/.­­•V. • 6°/. . «V. • •WA­Pénzek árfolyama. Arany ............................................................. *C fokos arany................................................... Orosz imperiale . .................................... Mária-Terézia-tallér.................................... Egyleti tallér............................................. • Ezüst.................................................................. Váltóleszámítolás ................................... • V Data. Arany al maróé.............................................. Friedrichs d’or................................................... Louis d’or........................................................ Angol souvereigne......................................... Porosz pénztári utalvány.......................... Esvetszelvény.............................................. Oroszpapir rubel................................... • 93 — 91 75 87 — 105 - 101 50 82 — 101 75 76 25 87 77 25 81 75 109 60 95 73 50 73 50 64 75 95 50 92 75 22 — 28 -16 50 15­­ 24 25 23 75 32 25 17 23 50 16 50 53 50 24 — 20­­93 90 94 2­0 94 8° 55 25 112 20 44 20 5 29 8 95 105 75 11 20 1 66 105 50 1 54 Tartva 1*4 — 92 25 92 50 83 — 1 105 40 101 75 83 — 102 — 76 75 77 75 82 25 138 50 110 — 95 50 74 50­­ 73 75 65 25 95 75 93 50 92 50 30 — 94­­• 17 — Ifi — 24 75 24 25 32 75 18­­ 24 50 17 60 24 50 21 — ?94­­ 94 40 94 75 55 30 112 80 44 30 5 80 8 96 106 1­11 30 1 67 108 — 155 Nyomatik a kiadótulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület 1874.

Next