A Hon, 1874. április (12. évfolyam, 75-99. szám)
1874-04-02 / 76. szám
Mihály 50 kr. Marczényi András 2 frt. Az eddig nyugtázott 623 frt 85 krral együtt 656 frt 90 kr. Nemzeti színház. »Alfonzul.« Vígjáték 3 felvonásban. Irta Dumas Sándor, fordította Paulay. Először adatott a nemzeti színpadon april 1-én. A nap, az előadás napja kitünően volt megválasztva. Akik olvasásból nem ismertük előre a darabot, mind megjártuk vele az első áprilist. A szinkóban bizva, vigjátékba mentünk s egy sajnálatra méltó eseményből tértünk vissza. (Ne tessék félreérteni a »sajnálatra méltó esemény« csak a tragoedia definitiója.) Alphonz ur nem tragedia ugyan, de lényegileg bonyodalmára úgy, mint kifejlődésére nézve sokkal sajnálatra méltóbb esemény akár a »Szegény ifjúnál« akár a »Völgy liliománál« s az ég tudná elsorolni ama franczia termékeket, amelyeket pedig drámáknak vagy legalább is színműveknek jelent be a színlap. Azok legalább post varios casus házassággal végződnek, itt meg a darab elején már jóformán nyélbe ütött házasság is füstbe megy a davégén. Egy szóval, aki ebbe a darabba azzal a szándékkal megy, hogy azon majd nevet, bizony megjárja az áprilist még deczemberben is. Aztán ha már benne vagyunk, hogy a színlap ellen polemizáljunk, kérdjük : a gyengébbek kedvéért miért nem tették oda Dumas Sándor neve elé, hogy »ifjabb.« Mert az »idősb« meghalt ? Engedelmet kérünk ! Tessék azt megjegyezni, hogy a költők soha sem halnak meg. Idősb Dumas Sándor legalább él, ha jól tudjuk, még a magyar nemzeti színház deszkáin is. — Legalább tájékozva lenne az eléggé be nem avatott ember, hogy ez alkalommal is kap valamit a »kaméliából,« habár kissé már hervadt állapotban. No de hát térjünk vissza Alfonz úrhoz. Hanem elébb húzzunk keztyüt; nem azért, mert szalonba lépünk, hanem mert tistességes ember reszel hozzá puszta kézzel nyúlni. Soha ilyen hitvány, embert, mint ez az Alfonz úr. Nincs arról önöknek fogalma, micsoda silány egy fráter ez. A jellemtelenség quintessentiája. Nincs rá elég jellemző kifejezés. Bitang, czudar, gyáva, hazug, nyomorult, — kérem, ezek a nevek egytől egyig magasztaltak ahhoz a szóhoz képest, méltóképen kifejezni tudnia, hogy milyen ő. Persze Francziaországban azt mondják az a fajta emberre, hogy kissé könnyelmű. Hanem mi bizony csak Jósikával (már t. i. Miklóssal) tartunk, hogy a könnyelműség a leghitványabb jellemvonás minden hitvány jellemvonás között, ha másért nem, hát azért, hogy a könnyelműség az az egyetlen, amelyet abban a privilégiumban részesít a bölcs társadalom, hogy mentségére őt magát hozza fel. Aki lop arra nem mentség az, hogy ő tolvaj. De aki könnyelműségből vagyonában, becsületében, családi boldogságában rabol meg másokat s fel nem veszi az általa okozott szerencsétlenséget: hja, annak meg kell bocsátani, mert, hiszen ő könnyelmű. No Alfonz ar épen jó példa erre. Apját korán elvesztette, anyját pedig, kinek minden vagyonát elpocsékolta, nyomorban engedte meghalni. Már húsz éves korában elcsábított egy leányt (hogyne! hiszen ez a darab új franczia termék), s aztán elhagyta. Az e viszonyból származott leányt paraszt emberekhez adta nevelésbe falura, s gondolt is vele annyit, hogy tizenhárom év alatt meglátogatta hatszor. Persze álnév alatt, mert tulajdonképi neve Octave csak leányának és paraszt környezetének »Alfonz ur.« — Az anya ez esemény után nőül ment egy tengerészhez, egy becsületes, gyöngéd, jellemes tengerészhez, kit becsül, tisztel, imád, szeret, — de azt a kis előzményt nem látta szükségesnek felfedezni előtte. Hiszen olyan csekélység! A tengerész sokat van hazulról távol, s olyankor neje gyakran meglátogatja leányát, kit valódi anyai szívvel szeret. Mindezek a dolgok azonban a darab kezdete előtt történnek. A darab azzal kezdődik, hogy Octave, (ez Alfonz urnak az igazi neve) meg akar nősülni, nőül venni egy vendéglőben szolgálót, ki a vendéglő tulajdonosával két órával ennek halála előtt összekelt s most Párisban két háznak és ötvenezer livre évi jövedelemnek az ura. Hogy ehhez a házassághoz mi köze akárkinek is ? s ha volna is, hogy mit törődik azzal Oetave ur ? azt ugyan nem tudjuk, elég az azon, Oetave nem hiszi, hogy leánya a parasztoknál elég jól van elrejtve, s nem hiszi, hogy azóta nyomába jutna ennek a dolognak, hajlandó lesz hozzá menni, jónak látja tehát a leánykát biztosabb helyre vinni. Ez a biztosabb hely a tengerész háza, kinek neje a leánykának anyja. Itt persze nem derülhet ki semmi. Oh ezek a francziák okos emberek! Octave úr a függöny felgürdültekor épen a helyzetet constatálja Raymondenak, Montpiglin nejének, kiborzad a gondolattól, hogy kis leánya férje házához jöjjön s egy elejtett szó, önkénytelen mozdulat, a leányka vigyázatlansága vagy saját gyöngesége árulója legyen férje előtt a féltett titoknak. Haboz, mit határozzon ? De Octave azzal fenyegeti őt, hogy a leányt Amerikába küldi, ha ő nem veszi magához. A nő még akkor is haboz. Akkor jön a tengerész. Octave ennek is constatálja a helyzetet, elhallgatván természetesen, az anya kilétét. Ami egyébiránt elég megfoghatatlan nagylelkűség egy olyan szőrű embertől, mint Octave. Nos, a tengerész belegyez, hogy a leányka házához jöjjön, hisz úgy sincs gyermekek s hőn szeretett nejének lesz legalább valakije, akivel foglalkozhatik, míg ő távol van. A kis leányt előzetik. Zárjel közt legyen mondva, ez a kis lány alighanem apjára ütött, oly zsenge kora daczára perfect tettető, hogy bármelyik jezsuita collegiumnak becsületére válnék. Csak akkor tör ki belőle a gyermek, az anya gyermeke, mikor magára marad anyjával- Ez a jelenet szép, meginditó s minden dicséretre érdemes. Az ügy tehát idáig csak el lenne intézve. Csakhogy a számadás Duchengené asszonyom nélkül történt. A féltékeny márka mindenütt nyomában volt Octavenak, beszélt a parasztokkal, kiktől mindent megtudott, a mit ők magok tudhattak s rengeteg gyanúra ébredvén, betör a tengerész házába s ott elébb Montaiglianét kínozza meg, azután előveszi az ő drágalatos Octaveját. Ez hazudik, mint a repeze lÁd normám: fizet, mint a köles.) — Előbb azt mondja, hogy az a leányka egy barátjának a leánya De az asszony nem esett ám a feje lágyára: nem hisz neki. Octave nagyon megunhatta a faggatást, mert rá hagyja, hogy jól van, a leány az övé. De hát akkor ki az anyja? Meghalt. Nem igaz, hiszen látogatta a lányát. Ő neki ki kell tudni azt az asszonyt. — Octave megreszkirozza, hogy a viszony felbontásával fenyegetődzék, de csak úgy messziről. Az özvegy megijed, s valami megmozdul a szívében. Hirtelen arra határozza magát, hogy a leányt ő veszi magához, joga van hozzá, hiszen a leány apjának ő lesz a felesége. — Oetave le akarja beszélni erről az ostobaságról, de az asszony kardos menyecske és vasfeje nem enged, tervet készít, melylyel bebizonyítja igaz szerelmét Oetave iránt s azzal vissza megy Páriába, de néhány óra múlva visszajöttét ígéri. Addig végezze el Montaiglianékel az ügyet Oetave akkép, hogy ő a leánykát magával vihesse, mert ha nem viheti, akkor neki Oetave se kell. Természetes, hogy Oetave e fenyegetést hallva, elvállalja a szép missiót. Beszél M.........nővel, ki kétségbeesik az újabb fordulatra. Érzi, hogy válságos pontra jutott, valamikép el kell vesznie: vagy mint nőnek, vagy mint anyának. Magához hívja leányát, s betanítja, hogy legyen Duchangené asszonyhoz szíves, nyájas, egyezzék bele, hogy vele fog menni, de nem ma, hanem csak másnap. Aztán szökjék meg az ő öreg dajkájához s hagyjon hátra egy levelet, melyben kijelenti, hogy nem akar sem itt maradni, sem Duchangnéval menni. D.........né erre bizonyosan le fogja róla venni kezét s igy aztán a lányka megmarad neki. A kis jezsuita jól megtanulja újabb szerepét. Most jön Montaiglin, kit Octave már rábírt, hogy a lánykát visszaadja. Közli nejével, hogy nincs joguk visszatartani a leányt atyja akarata ellen. Ekkor a nőn mind inkább erőt vesz a fájdalom, beszél a terv ellen ékesen, melegen, szenvedéllyel, amint csak egy anya beszélhet, akitől el akarják szakítani gyermekét. Montaiglin szemeiről egyszerre leesik a a fátyol: »Te vagy az anya !« kiált fel, látva az irtóztató valót, melyet lábaihoz roskadó neje is megerősít. Hát hiszen lehet valaki tengerész is, becsületes ember is, hanem hogy ily helyzetben olyan lehessen, aminőnek Montaiglin mutatkozik, bizony nem igen valószínű. Ez már több, mint szoicizmus. Eleinte meglátszik rajta, hogy a felfedezés roszul esik neki, de aztán beletalálja magát, sőt mintha örülne, hogy ily szép alkalma nyílt nagylelkűnek lenni. Nejének megbocsát, megáldja s a gyermeket in optima forma adoptálja. E hivatalos actusnál melyben Montaiglin a lány atyjának jelenti ki magát maga Octave, a valóságos apa az egyik aláíró tanú. Most már az anya szabadon ölelheti gyermekét. Igen ám, de előjön Guichardné, hogy újra keresztvonást csináljon a számításon. Ő azért járt Párisban, hogy szinte gyermekévé fogadja a lánykát, szinte in optima forma. Ennek a durva, neveletlen asszonynak jó szive van s őszintén szereti azt a himpellér Octaveot. Ennél a jelenetnél, ahol a fogadó atya, és a fogadó anya találkoznak, kezd vegyülni a darabba egy kis és egészséges vígjátéki elem. De Montaiglin nem éri be vele, hogy jót tett, hanem ostoba nagylelkűségével arra a hálátlan szerepre vállalkozik, hogy tisztára mossa Octaveot leendő neje előtt. E végből hazudik. Azt hazudja, hogy a leánykának csakugyan ő az atyja, Oetave csak baráti önzetlenségének adta jelét, mikor elvállalta márkája előtt az atyaságot egy kis időre. Ez sehogy sem fér a természetes észszel jól megáldott özvegy fejébe s kezdi észrevenni, hogy itt neki mindenki hazudik. A valódi anya végre el is árulja a titkot s Duchangesse most már tisztán lát. Megutálja Octaveot és elűzi magától. Octave vállvonogatva, hányaveti non chalanceszal távozik. A többiek összeölelkeznek. Vége a darabnak. Azt hisszük a szöveg ez előadásából könnyű lesz levonni a darab erkölcsi értékét. Azt hisszük, Dumas Alfonz úrral jóvá akarta tenni azt a hibát, amit az »öld meg !«-gel vétett, melyben azt hirdeti, hogy a férj ölje meg hűtlennek talált nejét. Nem gondoljuk, hogy ez az ellendarab amainál sokkal szerencsésebb volna. Furcsa erkölcsi érzékről tesz tanúbizonyságot az, hogy a miben mindenki hazudik. Alfonz úr hazudik, Montaiguinie hazudik, Montaiglin hazudik, a kislány hazudik. A ki nem hazudik azért nem teszi, mert nem elég mivest hozzá. Ami különben költői értékét illeti, az elvitathatlanul nagy mértékben meg van Alfonz urban s a megragadó jelenetek, a lélektani fejlés szépen vannak rajzolva s természetesnek találjuk az egészet, ha elég bátorsággal birunk arra, hogy a praemisiákat föltétlenül elfogadjuk. Nagy hibája a darabnak, hogy két élsz felvonásában alig történik valami cselekmény, csak a harmadikban fordul elő. Az előadás a kitűnőbbek egyike volt. Minden szereplőnek alkalma nyílt oly hatást kelteni, hogy nyílt jelenetben is tapsolták. Priellet, Raymonde és Felekit Monteiglin szerepében minden felvonás után zajosan és többszörösen kihitták. Nádai Alfoncz urat kitünőleg személyesítő s megérdemelte volna a tapsot, ha a jószivü közönség nem utálta volna gyomrából azt az alakot, melyet ábrázolnia kellett. Paulainé asszony Quichardné, Gábos Irma a gyermek Adrienne szerepében jól játszottak, habár az utóbbi- ■ ban kevés volt a gyermekleány naivitásából. Végül ide jegyezzük egy írótársunk megjegyzését a darab czimére vonatkozólag, miután előre megígértük neki, hogy ellopjuk előle. A darab czime »Alfonz ur« helyett helyesebben volna így s alkalmasint hatásosabb is: »A két papája és két mamája árva leány.« A magyar szinügy a főváros 3-ik kerületében. Öt évvel ezelőtt, midőn a germanisatló fennen lobogtatta a főváros fölött zászlóját s a falakon nem lehetett egyéb szemkápráztató tarkaságot látni, mint német betűktől hemzsegő falragaszokat — melyek közt a nemzeti színház színlapjai csak mint szerény ibolyák vagy ne f e l e j t t e k árválkodtak — kitűztem én is a nemzeti színészet lobogóját, s bár sötét fátyolként lebegett előttem a budai népszínház végzetes sorsának emlékezete, mégsem rettentem vissza az anyagi áldozattól, hanem daczára az alig múlt szomorú eset emlékezetének, a városligetben színkört építettem, melynek, fájdalom, szintén bukás jön vége. De a jó katona a vereség után is kész kardot ragadni, s igy én is — bár csatát vesztettem — most midőn újra tornyosulni látom védet ügyem felett a vész fellegeit, ismét kiáltam a sikrede mielőtt kitűzhettem volna zászlóimat, az ellen által vissza verettem.. Én nyílt utak alól beszélek, s kimondom, hogy ellenfelem nem más, mint a »K o r o n a« czimü szálloda bérlője, a főváros harmadik kerületében, ki a most üresen álló nagy termet egyátalában nem hajlandó kiadni magyar színtársulatnak , azt vetvén okul, hogy ott a múlt évben »még a német színtársulat is alig tarthatta fog magát.« Ezen eljárást honfiúi kötelességemnek ismertem a nyilvánosság terére juttatni, s egyszersmind őszinte kérdést intézni az illető kerület magyarajkú lakosságához, hogy ezen önérzetüket sértő nyilatkozatot, nem volnának e hajlandók tettel cáfolni meg! ? Mi nagyon könnyen kivihető volna oly formán, hogy egyelőre vagy 12 magyar színielőadásra bérletvet inditnának meg magok közt s előlegesen biztositnák a színtársulatot, s a gyűjtő iv eredményét mint tükröt tartanák az illető bérlő ur szemei elé s felébresztenék azon álomból mely őt mag mindég a germanizátió bölcsőjében ringatja. A bérletár 12 előadásra (zártszékre) csupán 5 frt lenne, s 200 bérlet által biztosítva lenne egy 20 tagból álló színtársulat s úgy hiszem 200 egyén találkoznék olyan ki oly csekély összeget kész szivvel áldozna e czélra. Jól tudom, hogy a harmadik kerület lakossága nagy mérvben német ajkú, de feltételezem, hogy magyar érzelmű s hogy nyelvben is nem magyarosodott, az főként az eddigi népnevelés czéltalan rendszerének tulajdonítható, mely a már létesített közös iskolák tanmódja által jobb irányra vezettetik. De hogy az érettebb szőrű, idegen nyelvű benszüntöttek és bevádorlottal ne oly igoványos mocsárnak képzeljék e hon talaját, a nemzet jöbblétére törekvő intézmények alatt elfüledt, szükséges, hogy a főváros azon terén is, hol túlnyomó az idegen elem, nem a német, hanem a magyar múzsa hirdesse igeit s hogy úgy legyen, oly érdekelt egyéneknek kell az ügy élére állni és szövetkezni, kiknek kebeben a nemzet viszontagságos múltja és jelene feletti aggódás el nem zsibbasztá azt a szent érzelmet, mely a részben reményt ad, s melylyel a természet a valódi honfiúi szívnek aezél szálait megegzette, s kik feltudják fogni azt, hogy a színészet oly varázseszköz a nemzet kezében, mely folytonos működése által visszavonja rendeltetésük helyére azon ingadozó korcsfiakat is, kiket egyidőben valami megmagyarázhatlan külfény elragadott. Azt mondja Tompa Mihály: »A múlton épül az emlékezet!« Ne engedjük a feledés tengerébe bukni azon tudatosságunkat, hogy hazánkban a nemzeti nyelv azért nyűgött az elnyomattatás súlya alatt, mert hosszú idők folytán a közművelődés, a felvilágosodás paradicsomának kapuit lángtorkú idegen derubok őrizték és zárták el. Itt az idő, hogy a zárakat, melyeket idegen kezek szegeztek fel, igyekezzünk kinyitogatni féltve rejtegetett kulcsainkkal , igazi honszeretetünk és nemzeti büszke önérzetünkkel. Kőmves Imre, színigazgató. Tanügy. — A nyári szünidők kérdése még mindig nincs oly élénken felkarolva a tanügyi irodalomban, mint megérdemelné. Nézetünk szerint a fővárosi tanítóknak állana leginkább érdekükben, hogy ez irányban a mozgalmat megindítsák s nem is kételkedünk benne, hogy testületi fellépésüknek teljesen sikerülene úgy az iskolatanácsnál, mint a városi hatóságnál kivívni azon csekély, de eredményében kiszámíthatlan reformot, hogy a nagy szünidő július és augustus hónapokra tétessék át. A példát kétségkívül rögtön fogják követni a vidéken s különösen az alföldön, hol a júliusi oktatás nemcsak eredménytelen, hanem valóságos emberkínzás is. A protestáns felekezetek jelentékeny részénél már tényleg létezik ezen reform s mi nem értjük, hogyan lehetett ily lényegtelen javítást, melyet bizonnyal mindenki óhajt, eddig teljesen elhanyagolni. Felhívjuk a fővárosi tanítóegyleteket, hogy e tárgygyal behatóan foglalkozzanak s ideje korán tegyenek lépéseket, hogy még a jövő tanévre nézve sikere lehessen. A jelen tanévet lehetne kivételesen julius közepén berekeszteni s az újat September közepén kezdeni. A magyar kir. tud. egyetem könyvtára ünnep és vasárnapokat kivéve naponként reggel 10-től. 12-ig, d. u. 8—6-ig. Tudományos tarsmaion gyűlései. A m. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy-társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társulat minden hó első csütörtökjén, és végre a természettudományi társulat minden hónap első péntekjén mindig d u. 6 órakor természettudományi estélyt tart a vegytani intézetben. (Országút 42. sz.) a hónap harmadik szerdáján szakgyűlést, mindig d. u. 5 órakor a m. tudományos akadémia heti üléstermében. Az országos képzőművészeti társulat tárlata (akadémiapalota Il-ik emelet, bejárat az akadémia utczából) naponkint nyitva van d. e. 8, d. u. 6 óráig. A városi vigadó termet 20 kv belépti díj mellett minden nap megszemlélhetők. A magyar tudományos akadémia könyvtára nyitva van d. e. 9—12, d. u. 3—6-ig ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap. A nagykomlóban Váry Kálmán művezetése alatt újonnan szervezett magyar daltársulat tart előadást. Bakonyi István magyar daltársulata ma este a »Corso«-ban előadást tart. A „Hona magántárgürgönyei. Bécs, apr. 2. A »N. Fr. Pr.«-nak távirják Berlinből. Bismarck herczeg betegségének lefolyásáról a hirek kedvezőtlenül, majdnem aggasztóan hangzanak. Nagy feltűnést keltenek azon félhivatalos levelezések, melyek Bálán hirtelen halálát mérgezési lehetőségnek tulajdonítják; a hulla bonczolása el van rendelve. Lindon, ápril. 1. Az 1873—74-diki számvetési évben az állami bevételek többlete 1,025,637 font sterlinget tett; a »Times« az 1874—75 évi többletet 3 és fél millió fontra teszi. Prága, apr. 1. A königsbergi alizaringyár leégett ; az Elbe partjai és a bardubitzi rayon síkjai el vannak árasztva, a viz a rendesnél 10 lábbal áll magasabban. Páris, apr. 1. Rochefort hír szerint Brüsselben szándékozik megtelepedni. Strassburg, apr. 1. Klein Gyula véglegesen visszautasította a polgármesteri állást. A »Str. Ztg.« ezen közleménhez azon óhajt kapcsolja, vajha a küldöttségnek a kormánynyal megkezdett tárgyalása kedvező eredményre vezetnének. Berlin, apr. 1. Bismarck herczeg mai születésnapja alkalmából számos üdvözletet vett a birodalom legtávolibb részeiből is, többi közt egy táviratot a bajor királytól. Bécs, ápril 2. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 200.o. Magyar földhitelintézet —.—. Angolmagyar —. —. Angol-Ausztriai 128.25 Magyar hitelrészvény 144.—. Franco-magyar —.—. Váltóbank —.—. Napoleonder —.—. Államvaspálya 334—. Lombardok 161.—. Galicziai —.—. Tramway —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —.—. 186 - es —. —. Municipalbank —.—. Unionbank 121 —. Általános épitő-bank 93.—. Angol épitőbank Bécs, ápril 2. (Előbörze.)Hitelrészvény 200. —. Angol-Magyar 33.—. M- hitelrészvény 149.—. Napoleond’or —.—.Lombardok 143 50. 1860-diki —.—. Municipalbank —. —. Általános épitő-bank 93.50. Magyar földhitel 59. — . Angol-osztrák 130. 25. Franco-Magyar 53.— . Államvaspálya 312.50 Magyar sorsjegy —.—. 1864-diki —.—. Unió- Bank 122.75. Angol épitőbank 85.—. Frankfurt, april 1. (Kezdet.) Váltóárfolyan. —. . 1864-es —.—. Lombardok 125.25. Évjáru, léki papír 61.7/1. Osztr. bankrészv. 1000.—. Osztrák hitelrészv. 203.1/o. Osztrák államvaspályi- részvény 324.75. 1860-as —.—. Ferencz-Józsefvaspálya —. — Galicziai 255 50 Évjáruléki ezüst 66.1/,. Győr- Gráczi —.—. Frankfurt, april 1. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 104.7/e Amerikai 1882-re —. 1854-ki —. —. 1859-ik E. metaliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalligura —. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 98. ».. Osztrák hitelrészvény 202 50. Osztrák ái lazavasut 322.—. 1884-ik sorsjegy 157.75. 1860-ki 94.75. Ferencz Józsefvasut —.—. Lombardok 144. 50. Galicziai 254.— Papirjáradék 62.—. Ezüstjáradék 86. VI. Osztrák bankrészvény 1005.—. Magyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Páris, april 1. Liszt 76-25. 75.—. —.—. Répaolaj 81.25, 81.75, 83.25. Lenolaj 81—, 83.25. 83.50. Szesz 6525, 66.—, ezukor finomított 146.-. Berlin, april. 1. Búza 85.3|s, 81.1/#.— rozs 62.—.61.7/s, 58.V». Zab 617/8, 60.— . Árpa helyben 60.V*. Olaj 18.'/2, 187/12, 19’1 12. Szesz —, 22.19, 23.14. Boroszló, april 1. Búza 270.—, rozs—.— zab 184.—. Olaj 18 Ve, tavaszi 17.1'/»a, szesz 22.'/a 22*/e. 22 5/e. Hamburg, apr. 1. Búza 256.—. 256.—. Rozs 186.—. 186.—. Olaj —. 69.—. 85•/*. Szesz —.—. 56.— 58.—. 58.VI. Köln, apr. 1. Búza 826—. 1221b, rozs 67 V2 516.’/a, olaj 10.*/«., 10.V».. Stettin, april 1. Búza 84,1 /2 .—.80. — .— rozs 59.12—.— 56’/*. — olaj 182/3. 18/1, szesz 22.7/12, 22.7/11. 22.Va. London, april 1. Búza 29,060, árpa 8.180 zab 4.700. Amsterdam, april 1. Búza —.—. 339. —. Rozs 221.—. —.—,204.—, repereolaj 34.*, 337/, 35 V*. wie« nmmta-fias«»—«wct» KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A szerencsi takarékpénztár 1873. márczius 1-től decz. 31-ig terjedő forgalmi és mérleg kimutatásából kiemeljük e következő főbb tételeket: Forgalmi főösszeg 341.083,94. Pénzmaradvány 1873. végén 2343 frt, kiadás leszámított váltókra 243,869, zálogokra 16,721.35, jelzálogkölcsönre 42653.93, visszafizetett betétek 32,102 ft. Bevétel: betétek 60100.97, visszafizetett váltók 211,756, zálogok 23,122, jelzálogkölcsönök 30,672 frt. Mérleg főösszeg 113,722 frt 42 fr., követelés váltókban 85,558 frt, zálogokban 2538 frt, jelzálog kölcsönökben 21901 frt. Jövedelmi kimutatás főösszeg 11956 frt 83 kr. 1873-iki tisztanyeremény a részvénytőke kamatján felül 4317 frt 18 kr. — Gyöngyösi hitelszövetkezet. A központi ipartársulati bank gyöngyösi hitelszövetkezete, mint a kézműiparosok lapja iija, közelebb megalakult. A bizottságba megválasztatott: Elnök: Streitman József; alelnök : Kékesy János; bizottmányi tagok: Bogdán János, Boskó Gábor, Kokár Ferencz, Mersits János, Makra Mátyás és Rezutsek Mátyás. Mint értesülünk e szövetkezet tagjai számára egyelőre 8.600 főt szavaztatott meg, mely összeg legközelebb a központi intézet részéről folyóvá tétetik. A marosvárhelyi hitelszövetkezet már előbb tarta alakuló gyűlését. E szövetkezetnek 90 tagja van. A központi ipartársulati bank igazgatósága 15000 minimál dozatiot szavazott meg részére. A hitelszövetkezet tényleges életbeléptetése s az üzlet megrigiditása czéljából Szalay Sándor a központi intézet igazgatója a legközelebbi napokban Marosvásárhelyre utazik s ott az ügykezelés teljes berendezése után a megszavazott hitelösszeget azonnal folyóvá teendi. — A cukorrépa iparhelyzetéről érdekes közleményt hoz a Tresor. Ép úgy mint más termelési ágak, melyek még rövid idő előtt virágzó állapotban voltak és pusztulásnak indultak, a csukoripar is a hanyatlás jeleit tünteti fel s lételéért küzd. Hogy mily fontos a czukoripar Ausztriában és Magyarországon, erre nézve elég azon tényt idézni, miszerint 1873-ban 273 czukorgyár állott fenn mintegy 100 milliónyi üzleti tőkével s ha ehez számítjuk azon mezőgazdasági tőkéket is, melyek a czukorgyártásnak szolgálnak, kitűnik, hogy 250 millió van a czukorrépa termelésnél érdekelve. Ezen számítás inkább vehető alacsonynak, mint magasnak, mert a czukorgyárak biztosító egyletének kimutatása szerint 172 gyár pusztán ennél 146,156,242 frt értékben volt biztosítva. A czukoripar Ausztriában és Magyarországon alig húsz év óta fejlődik. Róbert Flórent, Weinrich, Richter, Scholler és más jelesek buzgolkodtak. Ausztria ezykor ipara közvetlen Franczia- és Németország után következik s nemcsak a belszükségletet fedezi, hanem kivitelt is eredményez. Most azonban a 273 gyár közzül 40 az üzletet egészen beszüntette, s körülbelül még egyszer oly nagy azon vállalatok száma, melyek önként vagy kényszer árverés alá kerülnek. Csehországban tehát kiütött a »czukor Krach.« A Tresor ezt csak a tulspeculatio következményének tekinti. Nézetünk szerint azonban van a dolognak egy másik oldala is. Oly vállalatok, melyek az alapítási szédelgés kedvéért támadtak, tetszetesen nem lehetnek életképesek, ezek kimúltán nincs mit csodálkozni. De ha ezeken kívül más nagy czukorgyárak is beszüntetik az üzletet, ennek oka abban rejlik, hogy a kereslet és fogyasztási képesség, igen erősen hanyatlottéért e gyárak fogyasztó közönsége elszegényedik. Kik képezik az osztráezukorgyárak fogyasztó közönségét? Az bizonyos, hogy Ausztria csak felényi czukrot fogyaszt mint amenyit a lajtántúli gyárak termelhetnek.A felesleges terménynek Magyarország a piacza. A forgalmi kimutatásból kitűnik, hogy Ausztriából mintegy 20 millió frt. (1871- ben 15 millió ezukor és 72,864 szerk értékű czukor hozatik Magyarországba ; a cseh czukorgyárak pedig épen 1871. óta keletkeztek gomba módra s azóta a behozatal bizonyára erősen növekedett. 1870-ről 71-re is 3 milliót tett a növekedés. Azonban az is bizonyos, hogy 1871 óta Magyarország nagyon szembetűnőleg elszegényedik. A gyarmati vámpolitika alatt hazánkban a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem egyaránt hanyatlik az országnak nincs pénze hogy a cseh czukorgyárosoknak évről évre több milliót fizethessen. Ez teszi tönkre az osztrák és cseh czukorgyárakat. Hiába csak régi igazság marad az, hogy az oly gyarmati vámpolitika mindig megboszulja magát. Előbb tönkre tétetik a gyarmat, s aztán tönkre megy azon állam is, mely a gyarmaton éléskódik, hogy mindkét országban a természetes egészséges fejlődés számára szabad legyen a tér. Magyarország hivatva van arra, hogy ez a kor szükségletét maga elégíthesse ki; míg ellentétes kereskedelmi politika ellen minket megakadályoz, sem Magyarországnak, sem Ausztriának nem lesz jövedelmező czukoripara. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. A v illamarszág 100 frt. járadék, jogiakban «ij.—n... 6 pr«. . . , f.br.—mag. 6 gr*. . , eiitstb.u J»n.—fal. * pr*. . . , »prib—pet. 5 pr«. . Oiotrik értékb.n : g*r.»Ul»l l»l»-bSl «gén unj. p. p.......................... . 1S81-M1 ölöd . . .......................... . IS64-ból »0 Irtsa e»/,„.................................. . 1860-ból SOS . ............................................. , U60»bóll00 . 5%. . .......................... . ............................................. Magyar saasti kölcsön 110 frt darabja ..... , serajegy-kölcsön 100 frt.............................. d isdlódéssma.viUHg 100 frt............................ * Cömört tálaglaról 160 frt .......................... Állami domknnai jolaálsglevál 1*0 1st..................... B. Földtehermentes. 100 frt p. p-HorvátHotoraxigi 5% .................................................... Erdélyországi 5%.....................*••••• Terneai bánaág 6% Temesi 186T-dlkl sorsolási záradékkal . • • • • Vasyar 5% • • •...................... „ 1867*dlki sorsolási záradékkal . . • • • Csehországi 6%............................................................. Bukovinai 8 %.............................................................. Gávaországi *..................... .......................... Krajnai, kariatbiat 4a tangermoliAU 5y/i . • • • Morvaorangi ............................................................. Alaa-auaxtrial 6 *................................................... F«Lo5-auax trial Salzburgi Sxilinai Stájeromig! Tirol! !: !: C. Sás közkölcsünök. Peat város 6°/0 acrsoiáai kbloaene 100 frt............................... Báea város 8% vieasdfizetendő kölcsöne 190 frt. . . A török Vaaut! kölcsön díjkötvinyei, 400 frank . . . _ 400 frank»5 fr.b». D. Bankok részvényei, tcfol-«»*trák Websfteeton . . . bank 800 frt, 40#/o « • • •«trák földhitelintézat *00 frt 40ty# befizetéssel UgyAr ált. földhitelintézet 100 frt......................... cseh ált. bank 200 frt 40% bef...................................... Osztrik hitelintézet 160 frt ......................... • • anti kereskedelmi bank 500 frt ..*••• • ill ó-auszztriai leszámítoló bank £00 frt .... )sztrák-franczia bank *00 frt ezüst ..................... tiagyar- - „ *00 frt 40% befizetésű»! Ál »alános bank Bécsben *00 frt 50®/, befizetés . . Nemzeti bank ................................................... Egyleti bank *00 frt, 40% befizetés..................... Porcaim! bank *00 frt .•••*••••• , !)sxtr. magy. leszám. éa hitelbank *00 frt, 40°/, befl Bécsi vástóbank *00 frt 40%.................................... _ váltóületi járataág *00 frt 40% .... _ bank *00 frt 40% befizetéa ...... . bankegylet *00 frt 40% befizetéa .... Magyari hitelbank *00 frt, 40% ...... „ municipal!» hitelintézet *00 f. 40 ft befls Pesti bank *00 frt.................................................................. Magyar Jelzálogbank 200 frt, 50 frt bef. . . . . . . Srárczia-osztrák, magyarbank Párisban (500 frank Osztrák-egyiptomi bank (SO fent tster. (100 frt, •** 40®/° befizetéssel .............................................. Börze- és hitelbank 100 frt, 40% befizetés...................... 119 50 70 50 73 — 74 — 78 50 74 50 73 95 — 70 75 77 50 86 50 94 60 97 - 93 50 94 25 93 -85 25 43 50 127 25 31 50 58 50 198 50 855 - 37 50 53 960 — 18 50 104 — 69 — 72 _ 93 50 76 -73 50 74 74 -75 — 73 50 96 — 77 50 78 50 95 50 98 - 94 50 94 75 93 50 85 50 44 -127 75 82 50 59 60 199 60 865 — 38 - 53 50 265 — 18 75 105 -94 50 1 ceik Kereskedelmi bank (560 ft *60 frt, 40% tefle. . . betéti bank, 800 frt, 46®/, befizetés.................................. Osztrák jelzálogbank, 100 frt *5% befizetései . . . . Osztrák jelzálog járadékbank, 200 frt, 44% befl. . . . Bécsi jelzálogbank, 200 frt, 40°/, befixoteasel . . . . K jelzálog-biztositóbank, *00 frt, 40% befiz. . . . . Osztrák Ingatlan/hitelintézet, 100 frt, 40% befiz. . . . Ipar- és földhitelbank 100 frt, 40% befizetéssel . . . . Olasz-osztrák bank Vécsben, *00 frt ezüst 40% bofis. . . Alsó-ausztriai bank 100 frt.............................................. Osztrák-keleti bank (20 font st vagy 500 frt.) 200 frt ezüstben............................................................. Reál-hitelbank 100 frt, 40% befizetésnél.......................... Osztrák takarékbank 200 frt, 40% befizetése* . . . Union-bank, 200 frt . . .. Közlekedési vállalatok részsényei. Alföld-fiumei pálya *00 frt.................................................... Osztrák dunagfszhajózási társulat..................................... Erzsébet-pálya 100 frt p. p................................................... Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst..... . . Ferencs-József pálya 106 frt esüst ...... . . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst.......................................... Lajos-Károly pálya 200 frt p. p........................................... Kassa-oderbergi pálya 200 frt............................... . . Lemberg-ezemoviczi pálya 200 frt............................... Osztrák Llyod 500 frt p. p................................................... $1»1 5 erdélyi pálya *00 frt ezüst .......................... . • Állampálya 260 frt p. p.......................................................... Székesfehérvár-györ-gráczi pálya 20«' »Vt..................... Déli pálya 260 frt ............................................................. Tiszai pálya 200 frt............................................................. Bécsi Tramway 200 frt........................................................ Magyar-gácsországi pálya ..... észak-keleti „ frt ezüst.......................... . . keleti pálya 200 frt.................................................. Báttaszék-dombovár-zákányi (duna-dráv*fapálya *00 frt ezüstben................................... . . . Cseh északi pálya, 150 frt................................................... .3 ceh nyugati , *00 frt.................................................... .Morva-sziléziai közp.pálya, 200 frt szüsiben..................... Osztrák-északnyugati pálya, *00 frt . ...................... Rudolf pálya, 200 frt ezüstben.................................... . Dél-észak-német összekötő-pálya, 200 frt p. p.................. F. Iparvállalatok ráazTényfü. „Agricola*. mezőg. váll. társasága 209 frt.................... Pesti épitő-társaság 200 frt, 40% bef................................. Donau, osztrák biztositó 800 frt......................................... Vasúti kocsi kölcsönző-társ. 200 frt. 107o . . . . . Salgótarjáni kőszén 100 frt............................... . . . Securitás viszontbizt. 300 frt.................................... . . Atlas, viszontbizt. bank 200 frt 30% befizetés. . . . . Alt. osztrák épitő-társasá., 200 frt, 40% defia.................. ilécsi építőtársasig 200 frt 40% befizetéssel........................ • (rák-valut-építő-társaség 200 frt ........................... . Prágai vasipar-társaság 200 frt. Stájerországi vasipar-társaság 200 frt .... f . Europa bizt. társaság Bécsben, *00 frt........................... Erdőipar-társaság IIi&Ért . *.................................... Erdő-termény keresi. 100 frt, 50% befizetés. . Záloglevelek. Adva Tartva 83 — Osztrák földhitelintézet sorai. 5%.............................. „ 13 éves vivácafizetés 5*/................................ Cseh jelzálogb. 6%.................................................... Nemzeti bank p. p. 8% sorsolás ....... ■ •• 4. 8%............................. Magyar földhitelintézet 8%%......................... • . . . • » Járadék jegy 0%.......................... a kereskedelmi bank 23 év alatt sors..................... ..Ili!»*bR8JS 6»A% .ors........................................... Outrák relans^ii 10 ó. alatt viMufK-mdd S'/j% 7T................................. 10 ót alatt viumfix«tand* S'/»”/«............................... Kiló piatr. Akarókpóniiir 30 év.. .orsoli., SVVVo ■ . H. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya :60. frt ezüst ................................ Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5%..................................... Egyen. magyar gőzhajózási 100 és 100 frtos 8% . . . Osztrák dunggőzhajózási társulat 1000 frt p. p . . . Stájerom, vasiparién. 6%.................................................. Erzsébet-pálya 200 frt p. p.................................................... 120 50 130 528 — 193 25 20 40 — 200 246 25 146 418 — 310 50 134 50 143 75 216 50 140 50 103 — 108 52 50 90 .. 155 -100 -9212 -84 --94 50 84 25 90 — 86 25 89 — 83 50 73 — 85 2 121 50 138 — 530 — 138 75 2050 — 201 246 75 146 50 420 317 — 135 — 144 25 217 — 141 50 103 50 109 — rs 56 97 - 155 5 100 50 92 50 12 25 • *..■ 95 — 84 75 90 15 86 75 84 — 73 50 85 50 Srziébet-pitya nifizt 100 frt • • « • . . 1842-Iki.....................1 . . 1068-Ikl......................... „ «*60 frtps . . . . . Ferdinánd északi pálya 106 frt p. f. „ . . 160 frt o. é. • » • 100 , estist 8% • • • Ferenci József s *00 ..................................... Péce-barcsi , 1W , ecfist . . • • Károly-Lajos , 800 ................................... Lembergi-cseni.Jascyi pálya 300 frt eattst . • • . • • . I. kib. 1805 . . . . . . .. „ 1807 . . ■ uns UJ* e 1868 • ♦ Osztrák-Lloyd 100 frt.............................................. Első erdélyi pálya 100 frt ezftii Állampálya 500 frank .......... „ 1807-ikl................................... . a-Déli pálya 500 frank . . n 100 frt 5% .......... Tiszai „ 100 ............................................................ Magy. gal. 100 frt e- 5%......................................... Magy. északkeleti 800 frt. 5%............................... Magyar keleti pálya 800 frt ezüst.......................... Magyar nyugati 100 frt 5%.................................... Kassa-oderbergi vasút 5% 100 frt ezüstben . . .* Albrecht-vasút 860 frt 5% ezüstben 100 frt. . . . Cseh északi vaspálya 300 frt, 5% vastist, 160 frt . Cseh-nyugati vaspálya 300 frt, 5°/, redict 100 frt . . . . 1869. kibece.t100 frt, 6% . Morva-sziléziai közp. vasp. 800 frt, 5% ea. . . . Osztrák észak-nyugati vaspálya, 100 frt, 5% ezüst Rudolf vaspálya, 360 frt, 5% WattsV 100 frtéirt . . . . n. kibecs. 1809...................... I. Mitkánsorjegyek. HiMiotoul 100 frt......................................... Clary 40 frt p. p.......................... . . . Dunagőzhajózási 106 frt p. p. .... Innsbrucki városi 10 frt.......................... Keglevich 10 frt ......................................... Buda város köles. 40 frt.......................... Pálffy 40 frt p. p.......................................... Rudolf-alapitvány 10 frt ...... . Salm 40 frt p. p. . . ........................... Salzburgi dissorsi. 40 frt........................... St. Genois 40 frt. p. ..................................... Stanislau városi 20 frt.......................... . Triest város 100 p. ....................................... . • 00 p. ....................................... Woldstein *00 frt p. ..................................... WindischgiftU 20 frt .............................. Váltók (három hóra): Amsterdamra 100 frt hollandi .... Augsburgra 100 frt délnémet..................... Bornin 100 tallér ......................................... Boroszló 100 frt tallér............................... Brüssel............................................................... Frankfurti 100 frt délnémet..................... Hamburgra 100 mark. .. ...... Londonra 100 font sterling ..... Lyonra 100 frank.................................... . Milano 100 frank . .................................... Marseille 100 frank Paris 100 frank ......................................... Pétervár, 100 rubel.................................... KV. • KV. • KV. • KV. ■ KV. • K v. . »V. ■ TV.«/.•V. • 6°/. . «V. • •WAPénzek árfolyama. Arany ............................................................. *C fokos arany................................................... Orosz imperiale . .................................... Mária-Terézia-tallér.................................... Egyleti tallér............................................. • Ezüst.................................................................. Váltóleszámítolás ................................... • V Data. Arany al maróé.............................................. Friedrichs d’or................................................... Louis d’or........................................................ Angol souvereigne......................................... Porosz pénztári utalvány.......................... Esvetszelvény.............................................. Oroszpapir rubel................................... • 93 — 91 75 87 — 105 - 101 50 82 — 101 75 76 25 87 77 25 81 75 109 60 95 73 50 73 50 64 75 95 50 92 75 22 — 28 -16 50 15 24 25 23 75 32 25 17 23 50 16 50 53 50 24 — 2093 90 94 20 94 8° 55 25 112 20 44 20 5 29 8 95 105 75 11 20 1 66 105 50 1 54 Tartva 1*4 — 92 25 92 50 83 — 1 105 40 101 75 83 — 102 — 76 75 77 75 82 25 138 50 110 — 95 50 74 50 73 75 65 25 95 75 93 50 92 50 30 — 94• 17 — Ifi — 24 75 24 25 32 75 18 24 50 17 60 24 50 21 — ?94 94 40 94 75 55 30 112 80 44 30 5 80 8 96 106 111 30 1 67 108 — 155 Nyomatik a kiadótulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület 1874.