A Hon, 1875. június (13. évfolyam, 122-146. szám)
1875-06-03 / 124. szám
sorában foglaltak helyet, erének erejével azt akarja reá sütni, hogy Tiszához intézett beszédében a 67-ki kiegyezést támadta meg. Hiába védekezik Békésy László távirati uton, levélben, s hiába bizonyítja erősen, hogy mindez esze ágában sem volt, tisztelt laptársunk szerkesztője reggel azt látja, hogy Békéssyről az ő lapjában nem is mondatott az, amit az zokon vesz (tehát Békéssynek nincs igaza), este pedig a »P. Napló debreczeni tudósítója« bizonyítgatja hoszszan, hogy azt, amit most B. ur tagad, csakugyan mondta (tehát Békéssynek ismét nincs igaza.) Nagyobb bizonyság okáért idézi is Békéssy úr következő szavait, melyekben állítólag az említettük »merényletet elkövette:« Hasonlóan ahhoz, ki váratlanul jut dús örökséghez eltévesztvén a helyes irányt, kötöttünk egyezségeket, osztozkodtunk szomszédainkkal. Nem vádolok senkit, hazafiságuk kimenti azokat is, kik tévedtek. Haladni, emelkedni véltünk, s végmegsemmisülésünkhöz közeledtünk. Kellően tudjuk méltányolni azon éles látást, melylyel nagyméltóságod ellenszegült a mindent elragadó áramlatnak, melylyel hazafiságában megtagadta a magyarnak azon nagy hibáját, hogy az első perczben, ha lelkesül, mindenét odaáldozza. Nagy méltóságod hatalmas szaváral dobbant fe szivünk, mert ekkor tudtuk azt, hogy elvei diadalra jutván, a magyar nem lesz többé mostoha gyermek a két testvérházában. (Éljenzés.) Közönséges józan ész szerint ugyan Békéssy úr ebben azt mondja, hogy a 67-ki kiegyezés oldús örökség, melyhez váratlanu jutottunk, a mi abszurdumnak absurdum ugyan, de épen nem e kiegyezés megtámadása, s az azután kötött helytelen irányú egyezkedés alatt szemmel láthatólag a horvát kiegyezést érti, s a magyar »mostoha« sorsából való kimentése alatt bizonyára a nemzetiségi üzelmek megfékezésére czélzott. — A kormány, mint tanácsi határozat folytán, mint halljuk átiratban felhívta az osztr. minisztériumot a kereskedelmi s a vámszerződés ügyében a tárgyalások megkezdésére. — A vasúti forgalmi kölcsön. A »Magyar Híradó« írja :Biztos forrásból értesülünk, hogy a vasúti forgalmi kölcsön ügyében a m. hitelbank, az uniobank, két franczia csoport és egy angol előkelő ház, mely már Ghyczy pénzügyérsége alatt kormányunkkal összeköttetésben állott — versenyeznek. Az ajánlatok nagyon közel állanak egymáshoz. Azon hir, mely azt állítja, hogy a kölcsön az unio-bankkal már megköttetett és mely többi bécsi lap által közöltetett alaptalan. — Törökország és Ausztria- Magyarország viszonyairól többi közt ezeket írják Konstantinápolyból egy orosz lapnak, a »Golos«-nak : Ausztria-Magyarország, azaz Zichy gróf és báró Hirsch diadalt ülnek azért, mert az új nagyvezér rendkívüli előzékenységet tanúsít az osztrák-magyar kormány iránt, mi Hussein Avni pasa alatt nem igen észleltetett, ki főképen az orosz követ ínyére lenni igyekezett, igy szólva minden környezetéhez : »Sorsunk az orosz császártól függ ; mig ő támogatni fog„ bennünket, Törökország erős és hatalmas lesz.« Ő (Avni) Germániát is tiszteletben tartotta ennek hatalmáért s a török hadiszolgálatban állón porosz »instructorokkal« szoros barátságban volt. Ő azt állította, hogy Angolország alszik s álmában cselekszik. Ő nem szerette Francziaországot, sem Spanyolországot, Ausztria- Magyarországot pedig a török tartományokra való történeti igényei miatt gyűlölte ; különösen azonban Andrássy gróf iránt viseltetett bizalmatlansággal. — Ellenkezőleg Essad pasa az összes európai államokkal, átalában Ausztria-Magyarországgal pedig különösen jó viszonyban lenni igyekszik. Végül levelező arról tesz emlitést, hogy Konstantinápolyban szárnyalnak hírek miniszterváltozásokról, s hogy Mahmud Nedin pasa a sultánhoz és az anyasultánnő udvarába háromszor hivatott. De másrészről azt is konstatálja, hogy Abdul-Asiz Essad pasával eddig nagyon meg van elégedve, daczára azon nyiltságnak költségvetési jelentésében az udvar szólt,« a melylyel ez pazarlásáról Pártmozgalmak. Baja, jun. 1. (Ered. tud.) Tóth Kálmán volt képviselőnk beszámolása a városháznál nagy közönséget gyűjtött össze, a terem tömve volt s a közönség egy része kiszorult. Tóth Kálmán nem anynyira beszámoló, mint inkább programm-beszédet tartott ; előhozta a fusiót s védte a balközépet, mely — mint mondá — nem mondott le eddigi elveiről, mert a balközép soha sem ígérte azt, hogy elveit tűzzel, vassal, forradalommal is keresztül viszi, hanem azt mondá, hogy elvei kivitelére nézve meg fogja választani az időt, módot és eszközöket: minden alkotmány a nemzet erejének kifejezése s ha alkotmányunkat tovább akarjuk fejteni, a nemzetnek újabb erőre, gyarapodásra van szüksége s ezt fogja meghozni Tisza Kálmán programmja; ezután azt fejtegette, hogy az önálló bank, a vámszerződés revisiója s a vasutak csportosítása mennyire fognak hatni az iparra és kereskedelemre s végül a helyi érdekekről— a mennyiben azok országos érdekek is — részletesen beszélt. — Beszédét folytonos érdekeltség kisérte s gyakori éljenzés; legzajosabb volt az akkor, midőn kijelenté, megválasztatása esetén a szabadelvű párthoz fog tartozni s az ettől keletkezett kormányt, mig ez a hazára nézve hasznosnak mutatkozik, teljes erejéből támogatni fogja. Különben városunk csöndes, semmi zaj, még csak egy lobogó sem jelzi a a követválasztást, annyira elfogadott föltevés az, hogy aki háromszor képviselte városunkat az országgyűlésen, képviselje negyedszer is. Pécs, május 30. (Ered. tud.) A baranyamegyei és Pécs városi »közjogi ellenzék« mára hirdetett értekezletére annyian gyűltek a »Hattyú« terembe, hogy azt ott megtartani nem lehetett. Fölkerekedett tehát az egész tömeg, s elment a »lövészkert«-be. De engedjék meg a tisztelt közjogi ellenzékiek, hogy kimondjam, volt bizott sok, aki a számot szaporította, de illetéktelenül, mert volt ott aszszony, gyerkőcz elég, a diákság is nagy számban. Az értekezletet Simonfay nyitotta meg azzal, hogy miután a párt elnöke, Farkas István távol kénytelen lenni, most neki kell az elnökséget ez alkalomra átvennie. Simonyi Ernő lépett az asztalra, s elkezdte beszédét. Szép, higgadt, szenvedélytelen beszéd volt. Elmondta: a 8 évi rettenetes roszgazdálkodás köztudomásúlag mily szörnyű pénzügyi nyomorba döntötte az országot; ez az oka, hogy a legutóbbi 3 éves országgyűlés alatt 4 minisztérium váltotta fel egymást ; ez oka, hogy a második évben a volt Deákpárt már képtelen volt minisztériumot alakítani, s Ghyczy volt kénytelen a zavar megszüntetését magára vállalni, azonban a régi rendszer meghagyása mellett, melytől a Deákpárt eltérni nem akart, Ghyczy feláldozása eredménytelen maradt. Elsorolta a tömérdek adósságot, és pedig uzsorás adósságot, melyet e 3 év nyakunkba szaporított stb. A rosz gazdálkodásnak s minden bajnak oka a »közösügyi« kiegyezés. — A pártnak czélja: ezen közös ügyeket mind megszüntetni, s Magyarországból önálló független államot teremteni, melynek minthogy ez nem avatkozik más állami teendőibe — ügyeit szintén egyedül maga akarja rendezni. Ennél fogva mert a volt »balközép« párt ez elvről most lemondott s a Deák-pártba olvad azon kell igyekezni, hogy csupán »közjogi ellenzékiek« választatnak. Utána Helfi Ignácz beszélt, beszéde már szenvedélyesebb volt, már voltak benne üres hatásra számított mondatok, nagyon kikelt a balközép, s különösen Tisza Kálmán ellen. Azután főleg a vámról és vámügyi politikáról beszélt. Tiszának szemére vetette, hogy ki mindig sürgette az előbbi minisztériumoknál a közös vámterület megszüntetését, most minisztersége 3 hónapja alatt állítólag érkezéshiány miatt ez ügyben épen semmit sem tett. Ezután Vajda János tartott, a hallgatóságra nézve elég unalmas dissertatiót a meghozott magányjogi törvényekről. De hogy beszédje e hatástalanságát helyre hozza, nekirontott azután már harmadik gyűlésen a volt »balközépnek«-nek, mely elveihez hűtlen lett. Következett Grabarics Ernő. No de e komoly dolgokhoz szükséges volt egy kis comicum is. Szerecsent mosott azzal, hogy mentegetni vállalkozott magát, hogy tegnap még »szabadelvű« párti volt, s ma meg már ismét itt van. Mintha nem ez lenne az ő ismert következetessége! — Azután a szervezkedésre ment át a párt, megalakitottta a kerületi bizottságokat, — s azután — »magnum áldomás!« Lengyeltóti, máj. 30. (Ered. tud.) Még ápril 29-én tartott kerületi »balpárti« értekezletünkön mondta a volt »balközép«, hogy csatlakozni akar a »szabadelvű« párthoz, s elhatározta, hogy a volt deákpárti, és a volt balpárti elnökök hívjanak össze egy közös értekezletet, melyen a »szabadelvű párt" megalakul, s a leendő képviselő ki fog jelöltetni. Ez az értekezlet lett megtartva most május 27-én, melyen igen nagy számmal jelentek meg minden osztályból, az úgynevezett »nagy úri« és »gazdatiszti« osztályon kívül. — Hogy a »nagy úri osztály« miért nem jelent meg, erre megfelel a Somogyvárott május 30-án tartott értekezlet, melyen a volt képviselő gr. Festetich Pál beszámolt eddigi működéséről, s a jelen voltak által újra fel lett szólítva a követjelöltség elfogadására. Ami a gazdatiszti osztályt illeti, az, rendezetlen magánjogi viszonyai folytán, teljesen tartózkodik itt a mozgalmaktól. 27-én délután 4 órakor lett megnyitva az értekezlet Kacskovics Ignácz elnök úr által, ki is megköszönve az eddig benne helyezett bizalmat, elhagyá az elnöki széket. Ugyan azt téve Nagy Pál, volt halpárti elnök úr is. Ezután a jelenlevők által Kacskovics Ignácz úr kéretett fel korelnöknek, — az alakulás megkezdődött. Elnöknek Kacskovics Ignácz, alelnöknek — Nagy Pál és Bosnyák Gusztáv urak lettek közfelkiáltás utján megválasztva. Elnök üdvözölvén a megalakult »szabadelvű pártot« — utána Szászy József túri reform, lelkész — lelkesítő, s minden jelenlevők szivében viszhangra talált szavakban ajánlá képviselőjelöltnek Sárközy Titus urat, ki is küldöttség által felhivatván, programmját átadá, melyet Szászy József ur lelkes és hosszan tartó éljenek közt olvasott fel a nagy néptömeg előtt. — Egyéb teendő nem lévén, miután az idő alkonyult, elnök berekeszté az értekezletet, figyelmeztetve a polgárságot a kitartásra. E szerint kerületünknek három követjelöltje van, u. m. Sárközy, Festetich gr. és Szalay Imre 48-as. Arad, jun. 1. Bonis Döme volt országgyűlési képviselő következő nyílt levelet intézte a butyini választókerület választóihoz? Az 1872—1875. évi országgyűlés berekesztetett, önök becses bizalmából nyert küldetésem ereje megszűnt, a legközelebbi országgyűlésen való képviseltetésük feletti rendelkezés joga ismét önök kezébe van letéve. Most, amidőn küldetésemben eljárásomat befejeztem, önök iránt két kötelességérzetnek kívánok kifejezést adni : beszámolni a országgyűlés harmadik ülésszakának eseményeiről, és megköszönni az eddig bennem helyzet bizalmukat. Múlt 1874. évi September 26-án szerencsés voltam önök becses körében személyesen beszámolni a most berekesztett országgyűlés két ülésszakában történtekről s azokban magamtartásáról, akkor megajándékoztak önök nyilvánított bizalmuk és követett politikám feletti megelégedésük kifejezésével. Most csupán a harmadik ülésszak alatti nagy eseményekre és azokkal szemben elfoglalt álláspontomra terjesztem ki jelentésemet. Ismerve van önök előtt a volt két országos nagy párt bekövetkezett fúziója, vagyis a mostani szabadelvű párt s abból a jelenlegi kormány megalakulást Nem kétlem, hogy a volt két nagy párt összeolvadásának ténye iránt önök is élénk érdekeltséggel viseltettek s annak politikai hordereje önök politikai gondolkodását is foglalkoztatta; én azt hiszem, hogy ezen pártszövetség hazánk állami életviszonyainak jobbra fordultára biztos reményt keltett önökben is, mert ismerve önök higgadt, hazafias gondolkodását, lehetlennek tartom, hogy velem együtt a jobb jövő iránt reményt ne tápláljanak akkor, amidőn a nagy pártok az ország bajainak orvoslására szövetkeznek, a midim mindkét részről az eddig közöttük fennállott ellentétes kérdéseket férfias önmegtagadással a napirendről levéve, hazánk pénzügyi bonyodalmainak rendezésére s azzal az alkotmány és államiság konsolidálására és biztosítására erejüket és törekvéseiket egyesítik. Ezen meggyőződés vezérelt engem is azon lépésemben, amidőn azon párttal, amelyhez a fúzió előtt tartozni szerencsém volt és amelyhez tartósságomat önök is megválasztásommal helyeselték a megalakult országos szabadelvű párt tagjává lettem. Nem szűntem és nem is fogok megszűnni minda mellett a magyar állam sértetlen fennállásának és állami követelményeinek keretébe beilleszthető méltányos és jogos nemzetiségi igényeink, különösenculturál fejlődésünk és műveltségünk emelkedésének érvényesítésére, a nemzetiségi törvény teljes végrehajtásának és abban megállapított jogaink tiszteletben tartásának követelésében közreműködni, s azért törvényes és lokális fegyverekkel küzdeni. Fel is szólaltam mindannyiszor, valahányszor nemzetiségünk létének, anyanyelvünk használatának és kultúránk lehető fejlesztésének érdeke forgott fenn, felszólaltam hazafias hangon, azon hangon t. i., mely harmóniában tartja nemzetiségi jogai élvezhetését a mindnyájunk közös tulajdonát képező hazánk alkotmányának és államiságának sértetlen fennállásával. Követtem a békülékeny politikát, mert meggyőződésem szerint azzal hittem hazám és nemzetiségem ügyének használhatni. Most is a mérsékelt békülékeny politikát tartom a legüdvösebbnek úgy hazánk mint nemzetiségünk érdekeinek előmozdítására. Ha eddig felszólalásaim és követett politikám démjai nem eredményezték is nemzetiségi cultúr-követeltetettményeink megvalósítását, azt nem az általam és néhány elvtársam által követett mérsékelt nemzetiségi politika helytelen alkalmazásának, mint inkább a helyzet nehézségeinek és a nemzetiségi képviselők ellentétes iránya által táplált kölcsönös bizalmatlanság kifolyásának tulajdonítom. Egyébiránt ,az önök képviseletében a jövendőben követendő nemzetiségi politika helyes irányát meghatárzandja önök bölcsessége, mely az önök legközelebbi választásában nyilvánuland. Én most, amidőn ismét a magántevékenység terére s polgártársaim magánjogi szolgálatába lépek, szivem mélyéből eredő legforróbb köszönetemet fejezem ki önöknek a bennem helyzett becses bizalmunkért, mindig büszke leszek azon tudatra és éltem legkedvesebb emléke maradand mindig azon korszak, melyben szerencsés voltam önök választókerületét az országgyűlésen képviselni. jó Isten áldja meg önöket és hazánkat.! Bonis Döme volt orsz. képviselő. A Kisfaludy-társaság havi illése. Budapest jan. 2-án. A Kisfaludy társaság jelen ülésén az első előadás Henszlmann Imrétől volt Leonardo da Vinciről. Elmondván e nagy művész élete előtt s éltekor létezett olasz viszonyokat, mindjárt azzal kezdte meg előadását, hogy Leonardo da Vinci, kora szokásaihoz képest nemcsak egy művészetággal foglalkozott, hanem universális műveltségű ember volt. Párisban jelenleg is 10 kötet kézirata őriztetik, melyek közül azonban, miután jobbról balra vannak írva s így nehezen olvashatók, csak kettő van kiadva: a Codex atlanticus és Trattato della pittore (legjelesebb Manci kiadásában.) Különben a többi kéziratokból igen világosan látható, hogy a természettudományokban s különösen a gépészetben nemcsak kora színvonalán állott, de azt sok tekintetben mégis előzte, így p. 40 évvel Copernikus előtt már tanította a földforgását, önmaga több csatornát s hidat is építtetett s a távcsövet Galilaei előtt is ismerte. — Venturi részletesen ismerteti számos találmányait, melyek közt van olyan nyom is, mintha a gőz erejét is ismerte volna. Művészi tekintetben valószínű, hogy a szobrászat tanulásával kezdte pályáját, azonban a festészetnek kiváló fontosságot tulajdonított s ennek elsőségéről külön művet is irt. H. nagyon óhajtandónak tartaná, ha e mit némi átalakításokkal kiadatnék, miután sok újat s ismeretlent tartalmaz. Ezen műben részletesen tárgyalja az üvegtávlatot, a légtávlatot. Jellemző művészi álláspontjára nézve, hogy kortársainál kevesebbt foglalkozott az antik művészettel, s inkább a természetet s különösen az emberek szenvedélyét tanulmányozta, habár az antikot kiválóan nagyra becsülte. A tudományt tette a művészet alapjává, a művészek legtárgyilagosabbja s talán legtudósabbika. Ezzel Henszlmann befejezte előadásának ezen részét, miután »egyetemi előadásra kellett sietnie« s Gyulai Pál elnök felszólalása után, hogy ezen előadását jövőben folytassa s azt az évkönyvben kinyomassák, »még arról lehet beszélni« szóval eltávozott. Különben e kis részlet, mely tanulmányának bevezetését képezi, elég szép tanúságot tesz arról, hogy H. ezen valóban nagy férfiúval igen részletesen s alaposan foglalkozott. Utána P. Szathmáry K. értekezett a »társadalom újjászületéséről a középkorban«. Ezen értekezés nagyrészt ismert dolgokat tartalmazott s így itt csak főbb eszméit említjük fel. Az újjászületés előtt a középkorban a nő eszményképe, ellentétben az ókor fogalmaival jelentékenyen emelkedik, az egyház hatalma a világ felett döntő lesz. Legnagyobb befolyással bír a hűbérrendszer átalakulása, a lovaggáüttetés. Mindezen tárgyakat Szathmáry igen részletesen leírván, bebizonyítani igyekezik azt, hogy ezen viszonyok teljesen átalakították a társadalmi életet s ezt az ókorból vett parallel jellemzések által bebizonyítani igyekszik. Legérdekesebb volt művének azon részlete, melyben a házi életrendet, tánczot, játékokat, lakomákat, öltözködést pikáns példákkal megvilágítva írja le. Ezen középkori társadalom főalapja, nézete szerint a gyengébbek védelmében állott a hatalmasak ellen, midőn a hatalmasak nem védők, hanem elnyomók lettek, a társadalom felbomlott s egészen újjá kezdett alakulni, mely azonban még jelenleg sem fejlett ki s épen ezért erednek a társadalmi osztályok egymás közt fennálló viszálkodásai s forradalmai, melyet csak a fensőbb osztályok erkölcsileg átalakulása gátolhat meg. Gyulai Pál ezután »Egy fiatal leányhoz« czim alatt rövid, de szép hangulat teljes költeményt olvas fel, melyben busongó leányt vigasztal. Damady Győző két részből álló költeményt olvas fel »Apám sirján álczim alatt. Mindkettő csinos s érzésteljes. A hallgatóság mindkét felolvasott költeményt élénken megéljentette. Végül Greguss olvasta fel Gáspár Imre egy »Emlék« czímű költeményét, mely szintén kedvezőleg fogadtatott. Ezzel a felolvasások befejeztetvén, Gyula Pál jelenti, hogy Kisfaludy Károly 25 év óta kész szobra (Ferenczi műve) a jövő héten a múzeum kertben fel fog állíttatni s kéri a társaságot, hogy a még szükséges összeget utalványozza. Megadatik, de ünnepélyről nem is beszéltek. A szobor magas talapzaton ülő alak. Greguss jelenti, hogy az 1873-as bécsi világkiállítás alkalmával nyert haladási érmet s .oklevelet Toldy Ferencz elnök átvette, s indítványozza, hogy az oklevél a társulat helyiségében kifüggesztessék; az indítványt P. Szathmáry K. nem helyesli, miután kissé hiúságnak látszik, azonban Szász K. és Vadnai K. felszólalására a többség a kifüggesztést elrendeli. Andódról a Czuczor emlékbizottság meghívja a Kisfaludy-társaságot a Czuczorünnepélyre a társaság e czélra Gyulai Pál elnöklete alatt Dalmady Győző és Szász Károly tagokat küldi ki. Az aszódi gymnasium igazgatója Csengey értesíti a társulatot a Petőfi-ünnepélyről s kéri, hogy ennek emlékére a társulat kiadásait a gymnasiumnak megadni szíveskedjenek, megadatik. Szamossi kolozsvári tanár egy pár könyvet ad a könyvtárnak. Gáspár Imre »Otthon dalai« czimü költeménygyüjtemményt ad be bírálat végett. Dalmadynak s Szász Károlynak adatik ki. »Azrael« czimű történeti regényes dalműszöveg is mutattatik be, azonban miután a társulat dalműveket nem adhat ki, Vadnainak és Szigligetinek csak lehető ajánlat végett adatnak ki. Joanovics János »Rózsái«-nak Paulovics Lajos által eszközölt fordítását, mely az évkönyv számára elfogadtatott, a fordító külön akarja a társulat által kiadatni. Ezen kérelem folytán még egyszer kiadatok Hadzsizsnak, különösen a fordítás hűségének megbirálása végett. Puki József Moliére fordítását elfogadják. Székács és Hunfalvy, Hegedűs István fordításáról, mely Aeschylus Eumenidusára vonatkozik, általában úgy nyilatkoznak, hogy a fordítás hű, de nyelvezete és verselése itt-ott hiányos és ezért a bírálatokkal átdolgozás végett a fordítónak visszaküldetik. Ezzel az ülés, mely a múlt szerdáról az akna ülés miatt maradt el, 7-kor befejez- Fővárosi közgyűlés. Június 2. Budapest fővárosának bizottsága ma délután 4 órakor rendes közgyűlést tartott. Ráth Károly főpolgármester megnyitván a közgyűlést, mindenekelőtt felolvastatik a király ő felségének leirata a jövő országgyűlés egybehivása iránt. A leiratot a közgyűlés tisztelettel tudomásul vévén, Kammermayer polgármester jelenti, hogy a központi választmány az országgyűlést egybehívó leirat után való nap köteles ülést tartani, s ezért ő már annak tagjait összehívta. A napirend előtt még Kammermayer polgármester felelemeskálnak a »Bethesda« városligeti kórház eltávolítása ügyében emelt interpellációjára. A kórházat a miniszter csak azon esetben engedte meg három év múlva eltávolíttatni, ha ezt a fővárosi törvényhatóság követelné, ilyen követelés még eddig nem történvén, a kórházat nem lehetett eltávolítani. A közgyűlés a polgármester válaszát Zmeská felszólalása ellenére tudomásul vette. A gubacsi határkorcsma bérbeadása iránt tartott árverés eredményét, melyet már a múlt héten ismertettünk, a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi. Weisz B. F. bizottsági tag régebben ingyen dunai fürdők felállítását indítványozta. Az indítványt a pártbeosztási és ellenőrzési bizottság tárgyalta, s meggyőződvén az indítványnak a mostani viszonyok közt való kivihetetlenségéről, a tanácssal egyetértőleg oda nyilatkozott, hogy az indítvány most ne tárgyaltassék. A közgyűlés ilyen értelemben határoz A gyalogutak elfoglalhatása végett a vendéglősök és korcsmárosok folyamodványát a pénzügyi bizottság ajánlólag, a tanács pedig elutasítandóként terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlésen igen komikus vita rejlik ki a kérdés fölött. Weisz B. F. régi indokát hozza fel a vendéglősök folyamodványa mellett, hogy t. i. a szegény korcsmába járó embernek is szükséges a szabad lég. Szentkirályi tisztasági, V ecsey tisztasági és erkölcsiségi szempontból ellenzik a kérelem megadatását. Márkus ezek ellenében felhozza, hogy a kávéházak ellen inkább lehetne tisztasági szempontból kifogást emelni, mert úgymond, az emberek, mikor már a kocsmában töltött idő után tisztasági szempontból kifogás alá esnek, akkor rendesen a kávéházba szoktak menni. Légrády és Tavaszy a kérvény mellett szólnak. Ez utóbbi mély bölcseséggel kiemeli, hogy a gulyásos húsnak és a rostélyosnak jobb szaga van, mint a fagylaltnak, tehát a vendéglősöknek inkább megengedhető a gyalogátfoglalás, mint kávésoknak. Ames kár megbotránkozik a hallott kifejezéseken, s hangsúlyozza, hogy az nem fér össze a közgyűlés méltóságával, hogy határozatait minden negyedévben megváltoztassa. A kérvényt elutasítandónak véli. A kérdés szavazás alá bocsáttatván, a közgyűlés nagy többséggel a pénzügyi és gazdasági bizottság előterjesztését fogadja el, azaz a gyalogátfoglalást megengedi. A népnevelők pesti egyesülete folyamodott a községi tanítók fizetése és a népiskolai tandíj felemelése ügyében. A folyamodást a közgyűlés egyszerűen a tanácsnak és a tanügyi bizottságnak rendelte kiadatni. A rendőri költségekre fizetendő évi részlet megállapítása tárgyában egy bizottság nem rég ülést tartott. A bizottság véleményét és az egész ügyállást már ismertettük. A tanács szintén járul a bizottság véleményéhez s ezek alapján a közgyűlés kimondja, hogy az illetéktelen fizetések megszüntetése végett a minisztériumhoz felterjesztést fog intézni. A középítési bizottságba két új tag választására a gyűlés elején a szavazás megkezdődvén, annak eredményét most kihirdették. Megválasztottak Fest Frigyes és Mátyus Arisztid. A G iz e 1a-alapítványra nézve a tanács előterjesztést tesz a közgyűlésnek, mely szerint a nevezett alapítványnak Buda és Pest számára külön álló két részét a főváros egy alapítványnyá egyesítse. Az alapítvány Budára nézve 20,000 írtból állt négy 250 frtos stipendiummal árva leányok számára. Pestre nézve ugyancsak 20,000 frtnyi volt az alapítvány, de csak két 500 frtos stipendiummal. E két alapítvány most egyesítendő volna s a 40,000 frtnyi alapból négy 500 frtos stipendium létesítendő. A 30.000 frtos pesti Gizella-alapitvány, mely polgári lányiskolák számára alapíttatott, tizenöt 150 frtos stipendiummal. Ezt is a tanács az egész fővárosra akarja kiterjeszteni. A közgyűlés a tanács előterjesztését elfogadja Az osztrák államvasúttársulat, mint már említek, 20.000 darab svenit-kockát ajánlott föl a fővárosnak megvételre. A kőzetet a középítési bizottság megvizsgálván, a tanácscsal egyetértőleg annak megvételét, illetőleg a kőzet szállítása iránt a szerződést 5 évre megkötendőnek javasolja. Mátyus Arisztid a bizottságok javaslatát s a megvizsgálást elégtelennek tartja a kőzet megvételére. Azt ugyanis nem csak ránézésből, hanem erőművileg és vegytanilag is meg kell vizsgálni; különösnek találja, hogy míg a dognácskai bányaigazgatóság a követ a mauthauseni gránitnál kevéssel mondá csekélyebb minőségűnek, addig a tanács és a bizottság már azt jobbnak találja a mauthhauseni gránitnál is. Különben kísérleteket akar először a kőzettel tenni, sőt a kőszállításra egyenesen nyilvános pályázatot kíván hirdetni. De feleslegesnek is tartja, hogy az idén, midőn követési anyaggal el vagyunk látva, új szerződést kössünk. Ha a favy János Mátyás érvelése ellen emel szót. Tagadja, hogy a kő megvizsgáltatásánál a chémiai és mechanikai szempontok mellőztettek volna. A nyilvános pályázatra nézve megjegyzi, hogy hiában ír ki a tanács pályázatot a gránitszállításra, mert nincs az országban vállalkozó, ki a szükséglet a fővárosnak szállítani fogja. Indítványozza, hogy legalább 10 ezer darabot hozasson a főváros a kőzetből megpróbálás végett. Szólnak még a kérdéshez Lechner, Andreánszky, Lutzenbacher, Dobos, Mátyus végül felel Hunfalvy ellenvetéseire, kijelenti, hogy a szaktekintélyt épen nem támadta meg. A pályázat kiírását Hunfalvy ellenvetése ellenében is pártolja, már a hazai kőipart a szabad verseny kizárásával soha sem fogjuk felvirágoztatni. A kérdés és Mátyus indítványa ezután szavazat alá bocsáttatván, ez utóbbi elvettetik, s a 20.000 db kőnek próbakép való meghozatala elhatároztatik. KÜLÖNFÉLÉK. — Vilmos főherceg és Koburg herczeg nejeikkel a mai bécsi hajóval érkeztek meg. Az állomásnál várta ő fenségeiket József főherczeg, Thaisz főkapitány és Medgyasszay. A herczegek holnap Alcsuthra mennek, József főherczeg vendégei lesznek. — Trefort Ágost közoktatásügyminiszter ehó 28-én Hegedűs min. tanácsos kíséretében Sopronba érkezett, a hol a pályafőnél Kurz polgármester fogadta. Még 29-én megtekintő Trefort a paulinusok zárdáját, mely igen szép épület. — 30-án a reáliskola függőben levő ügye iránt tanácskozott, melynek 8 osztályúvá emelése határozatba ment; megtekintő ezután a benediktikusok gymnasiumának Storno által készített új épületét s az ugyancsak Storno által restaurált Szent-Mihálytemplomot. Azután a főispánnál volt díszebéden. Este a polgárság választmánya fogadta mint volt s valószínűleg leendő képviselőt. Trefort beszéde, mely a fúzió szükségét s hasznát emelte ki, igen nagy tetszéssel találkozott. A miniszter megígérte, hogy a választás előtt még egyszer elmegy Sopronba, programmbeszédét megtartandó. Sopronból az éjjeli vonattal Szombathelyre ment, meglátogatni a püspököt, ki Trefortnak személyes barátja. Másnap kiment Jákra s ott megtekintő — Lipp Vilmos vezetése mellett — a román stylü egyházat, mely legnevezetesb árpádkori műemlékeink egyike. Címe, visszatérve Szombathelyre, a múzeumot tekintő meg, mely igen fontos intézet. Eddig ugyanis a vasmegyei, Szombathely vidékén különösen rendkívül számos és érdekes leletek mind Bécsbe vándoroltak; ennek legkczélszerűbb megakadályozása a szombathelyi múzeum lesz, mely igen jól van máris fölszerelve s tárgyakban sem szegény. 31-én éjjel Veszprémbe ment, s jun. 4-én megtekinté a Balatonparton a szeretetházat. Innét délután a fellobogózott » Kisfaludy «-n Siófokra utazott s onnét haza. ■— A szegedi kiállítás érdekében felhivatnak mindazok, kik a Szegeden június 6-án tartandó országos kiállítási értekezleten mint társulati küldöttek, vagy mint az orsz. bizottmány tagjai részt venni szándékoznak, hogy ez ügyben csütörtökön június 3-án d. u. 5 órakor az orsz. m. iparegyesület helyiségében Budapest Károly körút 7-ik szám előreértekezletre megjelenni szíveskedjenek. A nemzeti színház igazgatósága meghatalmazottat küldött Bécsbe, hogy Verdit, a nagy zeneszerzőt, világhírű »Requiem«-jének, az azt Bécsben előadó európai hírű művészek közreműködésével és a szerző személyes vezetése mellett, a nemzeti szinházban leendő előadására megnyerje. Remélhető,hogy ez alkalommal a »Requiem«ben működő kitűnő művésznek és művészekkel Verdinek a nemzeti szinházban nagy sikerrel adatott »Aida«-ja is legalább egyszer elő fog adatni. — A helybeli evang. magyar egyház f. é. jun. 6-án reggeli 1t órakor a gymm. termében néhai b. Prónay Gábor egyetemes felügyelő emlékezetét gyászistentisztelettel ünnepli meg, az isteni tisztelet után közvetlenül következő gyűlésében pedig az egyetemes felügyelői hivatal betöltésére kijelelő szavazatát adja. — Egy jó magyar vendéglő. A nemzeti szinház bérházának földszinti helyiségeit Szikszay Ferencz, e derék magyar korcsmáros vette ki s fogja november hóban megnyitni. A ki ismeri e vendéglős országúti üzletének gondos vezetését, csak örülhet azon, hogy ily jó kezekbe jutott a színházépület vendéglője is, ahol a régibb időkben elég baj volt, hogy a sarkot egy dísztelen, tizedrangú korcsma foglalta el, hol a színház közönsége — mely pl. esős időkben kénytelen közel keresni estelit — igényeit semmi tekintetben sem elégíthette ki. Szikszay a helyiséget díszesen szereli föl s gondoskodni fog róla, hogy személyzet, szolgálat teljesen magyaros legyen. A színházépület első emeletét az irók és művészek társasága bérete ki. — Rendőri hírek. Schwebel Ferencz, felső-ausztria oberwaltei domfi születésű napszámos tegnap délben ittas állapotban a tabáni tűzoltóistállóba ment, hol — a kocsisok figyelmeztetése ellenére — a lovakat mindenféle fogással annyira leiingerelte, hogy az egyik kirúgott és Schwebel homlokát patájával bezúzta. Schwebel eszméletlen állapotban kórházba szállíttatott. — Kleptsák György, 50 éves nőtlen napszámos, tegnapelőtt este rózsautcza 27 sz. lakásán öngyilkossági szándékból nyakán késsel és borotvával mély sebeket vágott és életveszélyesen megsebesülve, kórházba szállíttatott. — Veszedelmes posztó. Egy szegedi paraszt újdonatúj lajblijával nagy hetykén sétálgatott az utczán. Egyszerre érez valamit, szaglász és szörnyüködve észreveszi, hogy a nap heve égésbe hozza mellényét. A szegedi posztókereskedésben, hol a szövetet vásárolták, valamint a pesti főraktárban Fellatár országos vegyész felügyelete alatt megindított vizsgálat kiderittette, hogy ama posztó tényleg oly anyagokkal van saturálva, melyek a napon meggyulladnak. A további intézkedések folyamatban vannak. — A dévai képezde román cursusára nézve. Nagy Miklós Petrozsényből azon nézetét fejezi ki hozzánk küldött levelében, hogy miután a dákoromán irány e vidéken igen gyenge s másrészt a tanítók nagyrészt a veszedelmes irányú balázsfalvi intézetből kerülnek ki, ennek ellensúlyozása végett a román cursus fenntartása múlhatatlanul szükséges. Nekünk sincs az ellen elvi kifogásunk, de azt megkövetelhetjük, hogy a tanárok tiszta érzelmű hazafiak legyenek s ezen román cursus lehetőleg csak előkészitő folyam legyen, de a nagyobbrészt a tanitók épen a magyar nyelv teljes elsajátítása végett a magyar nyelven hallgassák. Hivatalos közlemények. Az igazságügyminiszter a dettai királyi járásbioz írnokká Scheravitza Antal verseczi királyi járásbirósági bijnokot, a magyar királyi pénzügyminiszter család-szövegi kincstári uradalmi ügyészszé Paulovics Ignácz rendelkezési állapotban lévő karánsebesi kincs. urad. ügyészt; a karánsebesi kir. törvényszéki elnök az ó-orsovai kir. járásbírósághoz hivatalszolgává Csobán Péter kiszolgált őrmestert és szörénymegyei főcsendőrt nevezte ki. A „HON“ magántársürgönyei. Sátoralja-Ujhely, jun. 2. (Ered. sürg.) Zemplén megye bizottsága mai napon tartott gyűléséből a kormánynak bizalmi felirat küldését határozta. Zágráb, jan. 2. A középtanodai tanárok nyugdíjairól, a Haller-féle alapítványokról, a horvát osztály ösztöndíjairól szóló javaslatok az általános és a részletes vitában változatlanul a kormány s a codificationalis bizottság azonos szövegében fogadtat,tak el. Berlin, jun. 2. A svéd király, a császár és a trónörökös által a vasúthoz kisértetve ma délelőtt Drezdába utazott. A császár a királynak sajátkezűleg átnyújtotta a Hohenzollern házirend lánczát. Antwerpen, jun. 2. Egy lelkész tegnap este a stola-szentségekkel egy beteghez ment, ekkor az Athenaeum növendékei azzal tüntettek ellene, hogy a házakban égő gyertyákat eloltották; az épület előtt emiatt nagy néptömeg gyűlt össze; nagyobb rendzaravarásokat a rendőrség meggátolt. Jondon, jún. 2. Derby azon küldöttség előtt, mely Angolország barátságos közvetítését kérte ki a cubai felkelés elfojtására, kijelenté, hogy a britt kormány beavatkozása nem opportunus, de Angolország szívesen fog felhasználni minden alkalmat, hogy Cuba jelen állapotát megszüntesse. Berlin, jún. 2. A »Prov. Corresp.« a svéd királyi pár utazásáról szólva kiemeli, hogy a svéd király a bemutatás alkalmával az államminisztert arról biztosítá, hogy buzgó protestáns létére komoly részvéttel és buzgalommal kiséri az egyházpolitika terén történő lépéseket. A tegnapi reggelinél a Ferencz-laktanyában a császár poharat emelt a svéd királyra, megköszönvén az élénk érdeklődést, melyet ez a német hadsereg iránt tanúsít. A svéd király azon óhajjal felelt, vajha a svéd és német hadsereg fegyvertársi viszonya mind bensőbbé válnék és a két nép egyesülésével járna. Berlin, jun. 2. A »Post« jelenti: A svéd király átnyújtotta a császárnak a történetileg emlékezetes vitézségi rendjelt, megjegyezvén, hogy ily kitüntetés az uralkodása alatt még nem adományoztatott és alkalmasint nem is fog adományoztatni senkinek.