A Hon, 1875. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)
1875-09-16 / 211. szám
Reggeli kiadás. Budapest, 1875. Csütörtök, szeptember 16. 211. szám, XIII. évfolyam. Kiadó-hivatal Barátok-tere, Athenaeum-épillet földszint Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra......................................6 írta ki 6 hónapra . . . ........................» » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként ... » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztési iroda : Barátok tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. 99 Előfizetési felhívás. A HÓM Xlll-dik évi folyamára. ét Előfizetési árak: ig?*H TM 12 fit 6 fit 2 fit Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre a parti utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítve tíz írtig csak 0, 10 írton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a »Hon« kiadóhivatala czim alatt Pest, Ferencziek tere Athenaeum-épület küldendők. A »Bon« kiadóhivatala. A „HON“ TÁRCZÁJA. Az égitestek lakhatóságáról. (Dr. Nendtvich Károly felolvasása a természetvizsgálók nagygyűlésén.) II. Ami már az első föltételt illeti, t. i. bizonyos alkatrészek, azaz vegytani elemek jelenléte, erre nézve épen ez az újabb kornak legszebb és legbefolyásosabb vívmányai közé tartozik, hogy Bunsen és Kirchhoff, heidelbergi tanárok által feltalált színképi elemzés segítségével képesek lettünk nem csak a napnak, de számos csillagnak, sőt az annyira távolra eső ködfoltok és üstökösök számos alkatrészeit kipuhatolni és meghatározni. E vizsgálódások, melyek kétséget nem engednek, azt bizonyították, hogy nem csak a nap, melynek kifolyása a föld és a többi bolygók , hanem az álló és saját fénynyel ragyogó csillagok, a ködfoltok és az üstökösök is ugyan azon elemeket foglalják magukban, melyekből a föld maga áll. Kétséget nem szenved, hogy lehetnek az égitesteken oly elemek is, melyek tán a földön nincsenek (hisz még a földön is még mindig új meg új elemeket találunk fel); de azok, melyeket mi eddig más égitesteken feltaláltunk, mind oly elemek és alkatrészek, melyek a földön is találtatnak , név szerint nem hiányoznak épen azon elemek, és alkatrészek, melyek a szerves élet képeztetésére kivántatnak. Már azon meteorkövek alkotása is, melyek időnként, néha igen sűrűn a véghetetlen mindenségből földünkre hullanak, és amelyek kétségtelenül nem egyebek, mint bolygók töredékei, azt bizonyította, hogy mindnyájan csak azon alkatrészekből állanak, melyek a föld felületének nagyobb részét alkotják, és hogy egyetlen egyben sem találtatott fel eddig oly alkatrész, mely a földön nem léteznék. Ezen elvitázhatlan tény arra mutat, és kétségtelenül bizonyítja, hogy a határtalan mindenségben keringő égi testek egy és ugyanazon anyagból állanak, melynek ugyanazon átalános tulajdonságai vannak, és hogy minden égi testek egy és ugyanazon családnak tagjai, melyeknek közös eredetük, és közös tulajdonságaik vannak. Ami tehát ezen első föltételt illeti,mely a szerves élet képeztetésére kívántatik, t.i. ameddig a távcső és színképi készülékek hathattak, meg van, a második föltétel melyhez a szerves élet lehetősége kötve van, bizonyos, szűk korlátok közé szorított hőmérsék. Mi ezen hőmérsékről azt állítottuk, hogy annak a víz fagy- és forrpontja közé kell esnie, azaz sem a fagy, sem pedig a forrponthoz közel állania nem szabad. Erre nézve, be van bizonyítva, hogy a holdon dermesztő hideg uralkodik, mely a tenyeletet ép úgy mint az állati életet lehetetlenné teszi, így nem szenved továbbá kétséget hogy a naptól igen távolra eső bolygókon a meleg azon mennyisége, melyet a naptól nyernek, oly csekély, hogy az a szerves élet fejlődésére nem elégséges. De más részről szintén bizonyos az, hogy a nap és a többi, saját fenyőkkel ragyogó csillagok, azon iszonyú hőségüknél fogva, mely rajtuk uralkodik, szintén nem alkalmasak a szerves élet fentartására, annál kevésbé annak fejlődésére. Sőt ha saját földünket tekintjük, a geológia és a tudomáyos kosmogónia kétségtelenül azt bizonyítja, hogy ez is, véghetetlen hosszú időn át oly állapotban volt, melyben a szerves élet azon átalában lehetetlen vala. Földünk t. i. hajdankorban szintúgy, mint a nap izzó és olvasztott anyagokból álló gömb volt, mely minden szerves életet teljesen kizárt. Csak midőn földünk azon hőfokra lehűlt, mely az állat és növényélet fejlődésének kedvező volt, kezdett az fejlődni, és mindinkább tökéletesebb és magasabb fokon álló lényeket létrehozni. Az idő pedig, mely a földnek azon hőfokra való kihűlésre szükséges volt, nem ezen de millió és sok millió év szerint számítandó. A föld volt tehát, és keringett a nap körül marad éveken át, anélkül, hogy rajta állatok vagy növények lettek volna. Keringett mint tüzes, meleget és világot szóró gömb, mely nap gyanánt saját bolygóját, a holdat világította és melegítette. A nap tehát, valamint a többi álló csillagok is, melyek saját fenyőkkel bírnak, fehér, izzó, olvasztott anyagból állván, állatok és növényeknek lakhelyül sem szolgálhatnak. Melyek tehát azon égitestek, melyek hőfokra nézve arra alkalmasak, hogy állatok, növények rajtuk fejlődhessenek ? Ha mindenekelőtt a mi napunk rendszerét vesszük tekintetbe, azt látjuk, hogy ahhoz a mi földünkön kívül még számos bolygók tartoznak, melyek fényeket ép úgy, mint melegjüket a naptól nyerik. Ezek azonban ép úgy mint holdjaik is hajdankorban szintén izzó meleg, és saját fényükkel ragyogó gömbök valának, mint amilyen még most is a nap, de sok myriád éveken át, hogy a világűrben keringenek,már annyira lehültek,hogy legalább saját hőfokuk nem lehet akadály a szerves élet fejlődésére. Igaz, hogy lehetnek köztök olyanok is, melyek annyira közel fekszenek a naphoz, mint a Merkur és Venus, hogy a naptól nyert meleg lesütne rajta minden szerves életet, míg ellenben vannak még mások, melyek annyira távolra esnek, mint a Saturn, Uranus és Neptun, hogy anap nem kölcsönözhet nekik annyi meleget és világosságot, miszerint rajtuk szerves élet még most is lehetséges volna. Igaz ugyan, hogy lehetett ezeken is valamikor oly hőfok, mely a szerves élet fejlődésére épen alkalmas vala, a midőn t. i. lehűlésükkor épen azon hőfokot elérték volt, mely a szerves élet fejlődésének kedvező vala. De azóta rajtuk az élet régen már kihalhatott, anélkül, hogy fejlődésének tetőpontját elérte volna. Hátra vannak ennélfogva még csak azon közép bolygók, melyek a föld és a Saturn közé esnek, tehát a Mars és Jupiter, és a közéjök eső számos kis bolygók, melyek a szerves élet fejlődésére ép oly alkalmatos hőmérséket nyújtanak, mint a föld. Bolygóink közül tehát a földön kívül csak a Mars és Jupiter a kezükbe eső kis bolygókkal, lehetnek azon égitestek, melyek a többi feltételek jelenléte mellett szerves életnek helyt adhatnak. A többiről, melyek a földön belül, és a Jupiteren túl vannak, határozottan mondhatjuk, hogy szerves élet, legalább jelenleg, nem lehet rajtuk. Azonban, napunk rendszerén kívül vannak, még számtalan csillagok, melyeket az ég boltozatán mint ugyanannyi napokat saját fényükkel ragyogni látunk, és melyek nagyságra és távolságra nézve számtalanszor felülmúlják a napot. E napok is bolygókkal vannak ellátva, és habár azokat távolságuk, és aránylagos kicsinységüknél fogva nem látjuk, mégis kétséget nem szenved, hogy azon múrad bolygók közül, számtalanon vannak, melyek azon hőfokkal bírnak, mely a szerves élet fejlődésére szükséges, számtalanon azonban, melyeknél a hőfok kelletinél vagy magasabb vagy alacsonyabb. Mert az okszerű természetvizsgáló soha sem fogadhatja el azon nézetet, mintha az égitestek a gondolkozó lények miatt, és ezek más valami lénynek különös örömére és gyönyörködtetésére volnának teremtve. Minden lény önmagában, különös természet tudta szükségnél fogva létezik, és mert létezik, joga van a léteire és lételének fenntartására. És azért lehetnek myriad égi testek, a melyeken szerves életnek még nyoma sem található, míg más myriadok, melyeken a szerves élet csak bizonyos fokig fejlődött, végre oly myriadok is, melyeken volt ugyan szerves élet, de már millió és milió évek előtt kihalt, valamint földünk is myriád éveken át keringett minden szerves élet nélkül, milliókon át, melyek alatt növények és állatok ugyan, de nem emberek valának, és hogy fognak következni oly idők, és földünknek oly állapota, melyben az myriád éveken át fogja futni pályáját a nap körül, a nélkül hogy egyetlen egy lény is élne rajta, valamint azt futja a hold földünk körül, a nélkül hogy élő lény volna rajta. Ami továbbá a levegőnek és viznek jelenlétét az égi testeken illeti, melyek szintén a szerves életnek nélkülözhetlen föltételét alkotják, ezekre nézve is azon kérdés támad, vájjon vannak-e a földön kívül más égi testek is, és ha igen, melyek azok, melyeken légkör és víz létezik. Hogy földünk légkörrel van ellátva, és hogy azt nagymennyiségű víz is borítja el, abból még nem következik, hogy minden más égitestnek szintén azzal kell környezve, vagy vízzel elborítva lennie; sőt, ha volna is légköre, nem következik ebből, hogy más égitesten levő légkörnek ugyanazon alkotásának kell lenni, mint földünk légkörének. Földünk légköre, mint átalában tudva van, 100 térfogatra, kerekszámmal 21 térfogatnyi előnyt és 79 térfogatnyi legenyt tartalmaz. Azonkívül van még 10000 részben 3—5 rész szénsav, és még sokkal kevesebb ammóniák. Ezen alkotása a levegőnek a földi lényekre ahogyan azokat a jelenkorban találjuk, épen a legalkalmasabb és természetöknek leginkább megfelelő. De ebből nem következik, hogy csak ezen alkotása a levegőnek alkalmas a szerves élet fejlődésére vagy annak fentartására, sőt inkább biztosan állíthatjuk, hogy földünk légköre sem volt mindig ugyanaz,hanem hogy különböző geológiai korszakokban változott annak alkotása is, hogy sokkal több volt benne a szénsav és kevesebb az eleny mennyisége. De azért mégis volt élet a földön, sőt a tenyélet sokkal dúsabb volt a mostaninál, és a vizek hemzsegtek számtalan állatoktól. De azért a növények és állatok is egészen különbözők voltak a mostan élőktől, melyekkel típusra nézve ugyan megegyeztek, de más viszonyok alatt keletkezve, csak azon viszonyok alatt élhettek is. Amint e viszonyok megváltoztak, kihaltak azon állatok is, és mások léptek helyekbe, melyek a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodtak. Az ember pedig épen csak akkor jelenhetett meg a földön, midőn a légkör alkotása, és a földön uralkodó éghajlati viszonyok csaknem ugyanazok valának, melyek a mostani korban is uralkodók. Itt már most azon fontos kérdés áll előttünk, vájjon melyek tehát földünkön kívül azon égitestek, melyek légkörrel vannak ellátva. Ami már a napot illeti, arról biztosan tudjuk, hogy az véghetetlen nagy légkörrel van ellátva. De ezen légkör izzó, és számtalan elemekből áll, melyek csak azon magas hőfoknál, melylyel a nap bír, képesek gázalakot fölvenni. Amint e nap légköre tovább lehűl, a benne létező alkatrészek nagyobb menynyisége a nap felületére lecsapódván, csak azon elemek vagy vegyületek maradandnak annak légkörében, melyek a leszállott hőmérsék mellett is gázalakot tartanak meg. A többi álló csillagokra nézve, melyek saját fénynyel bírnak, határtalan távolságuk miatt bizonyosat nem állíthatunk, de valószínű, hogy e tekintetben ugyanazon viszonyok állanak fenn mint a napnál. Áttérve a nap bolygóira, s azoknak holdjaira, az eddigi tapasztalások és észlelések azt tanúsítják, hogy a mi holdunkon, sem légkör, sem víz nincsen, hogy tehát azon, már ezen oknál fogva is, szerves élet lehetetlen. De igenis, feltaláltatott mind légkör, mind pedig vízgőz a légkörben a legtöbb bolygókon, úgy a Venus, Mars, Jupiter, Saturnus és Uranuson, melyeken a légkör egészen hasonlónak találtatott földünk légkörével, sőt a Marsban annak sarkait ép úgy találták jéggel és hóval elborítva, valamint a földnek sarkai vannak azzal elborítva. Ha továbbá még azt is adjuk hozzá, hogy több meteorkövek elemzései a vaséreget, hydrát állapotban találták fel, kétség nem lehet többé, miszerint a napunkat környező bolygókon víz is van. Megemlítendő e helyen még azon tény is, hogy a vegyelemzés némely meteorkövekben azon alkatrészt is találta fel, mely nélkül szerves lények képeztetése nem gondolható, t. i. szénenyt, vagy tulajdonképen valóságos szerves, azaz széneny, kéneny és élenyből álló vegyeket. Mindezeket tekintetbe véve, kétséget nem szenved, miszerint a naprendszerhez tartozó legtöbb bolygókon megvannak azon föltételek, melyek a szerves élet fejlődésére kivántatnak. Ha továbbá azt veszszük,hogy a mi napunk rendszere csak határtalan kis részecskéjét teszi a mindenségnek, és hogy a sötétség myriadokat mutat azon csillagokból, melyek mind napoknak tekintendők, és melyek körül szintén számtalan bolygók keringenek ; ha tekintetbe veszszük végre azt, hogy az újabb színképi vizsgálatok szerint az egész mindenségben kiterjedt anyag ugyanazon elemekből áll; nem kételkedhetünk többé, miszerint a ragyogó csillagok, mint ugyanannyi napok bolygói is hasonlók a mi rendszerünk bolygóihoz, és hogy azokon szintén meg vannak adva azon feltételek (habár nem is mindegyiken) melyek a szerves és gondolkozó lények fejlődésére szükségesek. És így nem kételkedhetünk, hogy a föld körül elterjedő mindenségben mykadnyi égi testek keringenek, melyek ugyanannyi szerves és gondolkozó lények világát képezik, valamint képezi azt a mi parányi földünk, mely egy határtalanul kis cseppet alkot határtalanul nagy világtengerben, és hogy csak gyermekies felfogásból származó nézetnek mondhatjuk azon hitet, mintha földünk a világ középpontja, és a rajta élő emberek a teremtőnek választott teremtményei volnának. ■MM—————.......................... a:*--'.. Budapest, szeptember 15. A mai ülés. A felirati vita első napját MN ética felirati javaslata, Horváth Lajos higgadt, szabatos beszéde és Simonyi Ernőnek egy félig elmondott beszéde foglalta el. A dolog érdemében kevés történt , de annál több extravagantia fordult elő. Miletics felirati javaslata vakmerő provokáczió egész Magyarország nemzeti és alkotmányos érzületéhez. E terjedelmes munkálat szerzői megfeledkeztek arról, hogy amikor írnak és beszélnek, úgy, ahogy e felirat szól, magyar polgári jogokat gyakorolnak és úgy tekintik a magyar nemzetet és hazát, mint egy »tehetetlen tömeget,« melyet nekik feldarabolni, fanatikus vágyaik rabszolgájává tenni joguk és igényük lehet. Megfeledkeznek arról is, hogy a magyar nemzet képviselői előtt beszélnek és egész szemérmetlenséggel követelnek öngyilkosságot ettől. És végül megfeledkeznek arról, hogy az alkotmányra esküt tett királyhoz szólanak és szembe állítják ennek intenzióit kormányáéval és törvényhozásával, sőt elég vakmerők azt követelni, hogy a király esküszegővé legyen és »végrehajtói, valamint törvényhozói« befolyását a mostani állapotok felforgatására, Magyarországnak a nemzetiségek közti feldarabolására, keleten Délszlávia megteremtésére és nyugaton a foederalismus létesítésére használja föl. Mindezt követelik egy, a magyar törvényhozás útján a magyar királyhoz felterjesztendő feliratban. Mi van ebben több: malitia-e vagy őrültség ? Nehéz lenne megmondani. Miután Miletics felirata lerajzolja Magyarország anyagi és pénzügyi helyzetét, kimondja azt, hogy ennek bajain csak úgy lehet segíteni, ha vége szakad a dualizmusnak, a német és magyar elem hegemóniájának ; ha a románok, szerbek vágyai kielégíttetnek, a horvát-magyar szerződés revideáltatik, a nemzetiségi törvény a magyar elem uralmának megdöntésével reformáltatik, a románok az erdélyi unió, a szerbek a szerb vajdaság iránt megkérdeztelek , a Lajthán túl Csehországgal és a többi nemzetiségekkel egyenjogú szerződés köttetik, a census leszállittatik, nagyobb szólás- és sajtószabadság adatik, az önkormányzat a nemzetiségeknek megfelelően alakíttatik át, a határőrvidék »neheztelése és fájdalmai« tanulmányoztatnak és orvosoltatnak, szóval, ha — mint szőrül-szóra kifejezik, »Magyarországon nem a magyar érdek adja a mérleget« a reformokban ; ha a »magyar állam közegei« nem lesznek a »magyar nemzet« fenntartói, terjesztői, és ha a dualismus helyét a nemzeti foederatió foglalja el. Íme, rövid kivonatban : Miletics és Polit követelésének egy része!Mit mondjunk mindezekhez ? Melyiket tartsuk nagyobb vakmerőségnek, mélyebb sértésnek és fokozottabb őrültségnek ? Nem tudjuk. De ha tudnók azt, hogy csak ezen az áron lehet anyagilag megmenteni ez országot, egy pillanatig sem haboznánk ez eszköz megtagadásában , mert inkább pusztuljunk el százszor, mintsem, hogy megtűrjük azt, hogy Magyarország (az őrültek nem szégyenük e kifejezést használni követelésük mellett) ne legyen a magyar. Hiába iparkodik a két vadrácz bevonni követeléseibe az erdélyi románokat s a horvátokat, ezek meg nem biztak érdekeikkel és jól tudják , hogy amit számukra ők követelnek, lehetetlen, és ha Csehországból megbízást nyertek a federalistáktól, az ilyen dolog a rendőrség dolga, de a magyar országgyűlésen annak helye nincs. Kell a nemzetiségi törvény revíziója? Meglesz, előbb-utóbb, kivált ha így viselik magukat, de nem az ő érdekükben, hanem rovásukra. Kell nagyobb vallási- sajtó s önkormányzati szabadság ? Lesz és van, de soha sem a nemzetiségi túlzóknak, hanem Magyarország hű polgárainak. Még úgy festik le Magyarországot, mint rendőrállamot, melyben saját szavaik szerintminden tiltva van, ami megengedve nincs !« Hazugság, mert feliratuk sincs megengedve, úgy, hogy az ország irományai közé sem kerülhet az, hazánk meggyalázása nélkül, de azért tiltva nincs. De a vakmerőség és őrültség még fokozódik ott, hol törvényhozásunk van meggyalázva azzal, hogy »óvást« tesz két ember azon politika ellen, mely »Magyarországból — újra idézünk— magyar nemzeti államot akar alkotni.« Hát ez mi? Azt jelenti ez, hogy a magyar törvényhozást és alkotmányt két proletár »óvásával« bélyegezheti meg azért, mert nem akar öngyilkos lenni. Kell-e ennél nagyobb vakmerőség? Kell, mert még nagyobb az, ahol kijelentik , hogy ha egyfelől Magyarországon nem történik az, amit ők akarnak, a nemzetiségek, »ha nem is szabadulást, de sértett érzületüknek elégtételt« követelnek, és másfelől, ha Ausztriában foederátio nem lesz, akkor ott a szlávok »hátat fordítnak az állami rendszernek.« Ez a monarchia törvényes alkotmánya elleni lázadásra izgatás ? Még nagyobb vakmerőséget és őrültséget árulnak el akkor, midőn az uralkodó dalmácziai útját, mely kizárólag az alkotmány érdekében, népei megnyugtatására volt téve, úgy tüntetik fel, hogy az adott reményt a szlávoknak— a porta elleni lázadásra. Tehát uralkodónk lázító — akarata ellen. Valóban ez botrányos vakmerőség! És ez sem elég nekik. Felszólítják az uralkodót, hogy keleten ne gátolja az »akcziót«, hadd létesüljön Bosznia, Herczegovina felszabadulása és egyesülése Montenegróval és Szerbiával. Mert csak ekkor nyerheti meg a monarchia a népek sympáthiáját és egyszersmind ajánlják is a lefegyverkezést, hogy pénzügyeinken segítni lehessen. íme: a megoldás. Legyen Délszlávia, fegyverkezzünk le, hogy védképtelenek legyünk , csináljunk Magyarországból nemzetiségi foederatiót, a monarchiából szláv foederatiót. Igen, cselekedni fogunk épen ellenkezőleg és Miletics úr őrültségeit előbb-utóbb torkára fáraszszuk. Jól mondá Horváth Lajos, az ilyen dolgokra a magyar parlamentben nagyon nehéz reflektálni. De azt hisszük, hogy hazafias szélső balunk megtanulhatta, hogy a mostani államszerződés bolygatásában, a suffrage universel követelésében, az ország jelen kormányának gyalázásában oly szövetségesek nyújtanak neki segédkezet, melyek miatt jobb a czélt feladni, mint általuk elérni. Simonyi Ernőt ez nem zavarta meg azon tétel felállításában, hogy Magyarországon addig segíteni nem lehet, míg a közös ügyek léteznek. Ezt mondja Miletics is — csak hogy más czélból. És ha csakugyan igazsága lenne Simonyinak, ha igaz lenne az, hogy hadügyi és diplomatiai községekre, az államadósság nagyobb részével együtt Magyarország képtelen 60 milliót fordítani, akkor közelebb áll Misletics, czéljához, Magyarország elpusztulásához, mint Simonyi, annak függetlenítéséhez. Szerencse, hogy igazsága nincs, sőt ilyesmit hirdetni is kár. Simonyi kikelt a trónbeszéd és a szabadelvű párt válaszfeliratának eszmeszegénysége ellen. Elismeri ugyan, hogy egyikben sem kíván programmot, de legalább követelte a kormány és többség politikájának főbb elveit. Pedig ezt az ország tudja, sőt Simonyi maga is azt mondja, hogy az államháztartás rendezése, az ipar és kereskedelem fejlesztése, az adóképesség emelése több évre szóló munkát ad, tehát egyszerre kitálalni annak tervét nem lehet. A bankkérdés megoldásában ő sem tudott többet mondani, mint a szabadelvű párt; a pénzügyek rendezésére pedig egy panaceával fizetett ki — ez az önálló vámterület; noha maga is elismerte, hogy a kormány a törvénynek tett eleget, midőn Ausztriával alkudozni kezdett, mégis kimondja, hogy semmi alkudozásra szükség nincs, hanem fel kell állítani a vámsorompót, 7 — 8 százalék vámmal fedezni lehet a deficitet. És ezt ő követeli azért, mert Anglia, melynek 20 akkora forgalma van, mint a miénk, sokat bevesz vámból; követeli azért, mert népünk a terheket nem bírja; tehát azon jámbor hitben van, hogy a vámot nem mi fognók megfizetni, hanem a mi kedvünkért elviselné a külföldi kereskedő. Mi az ellenkezőt tudjuk és ezért nem hiszünk panaceájában. Elő akarta adni azt is, hogy jelen nemzetközi helyzetünkben a 40 millió hadügyi és honvédelmi kiadásból mikép tudna 20—25 milliót megtakaritni, de az elnök szavába vágott, beszélési ideje letelt és így ebben legalább nem alkalmazhatóvá »ignotos fallit, notis est derisui!« Az ülés végén Perczel miniszter válaszolt Mocsáry Géza interpellációjára. A többség tudomásul vette azt, csak a szélsőbal és szélső jobb nyújtott kezet az elégületlen ungmegyei képviselőknek. Különös szövetség! — A szabadelvű kör ma este hét órakor Go rov e elnöklete alatt tartott értekezletén házi ügyekkel foglalkozott. A szállásra nézve kimondatott, hogy ha lehetséges a kör saját helyiségében marad. A tagsági díj évenként 30 írtban állapíttatott meg, minteddig volt, egyszer mindenkorra 10 frt járulván hozzá felszerelési költségekre. A képviselőház bírálóbizottságai közül ma délután 7 bizottság tartott ülést. Az I. a Bácsmegye kerny ai kerületi választása elleni kérvényt vette tárgyalás alá és Vojnics Jakab választási ügyében vizsgálatot rendelt el, mert a házszabályok 53 § értelmében vesztegetési gyanú forog fenn. A II. Künte József a kézdi-orbai kerület képviselőjének választása elleni kérvényt tárgyalván, a határozathozatalt holnapra halasztotta. Aki a bártfai kerület választása ellen beadott kérvényt vette tárgyalás alá s az ott megválasztott Hedry Ernő képviselőt igazoltnak jelentette ki. Az V. Antal Gyula a siklósi kerület képviselője ellen beadott kérvényt tárgyalván, azt befejezte, az ítélet kihirdetését azonban holnap reggeli 9 órakor tartandó ülésében fogja eszközölni. A VI. a pápai kerület választása ellen beadott kérvényt vette tárgyalás alá és hosszas tanácskozás után Ráth Károly képviselő választási ügyében a vizsgálat elrendelését ítélte. A vizsgálat alapját fogja képezni 1-ször hogy a házszabályok 53. §-a értelmében vesztegetési gyanú forog-e fenn, 2 szór, hogy a választásnak órai felfüggesztését mi okozta. A VII. a Baranya megye sásd i kerületi választása elleni kérvényt visszautasította s az ott megválasztott Siskovics Tamás képviselőt igazoltnak ítélte. A IX. bíráló bizottság az eperjesi kerület választása ellen beadott kérvényt tárgyalta s az ott megválasztott Bujanovics Sándor képviselőt igazoltnak jelentette ki. — A kereskedelmi törvénykönyvre vonatkozólag a »P. L.« a következőkről értesül: A kereskedelmi miniszter szigorúan ragaszkodik azon, az országgyűlésen tett kijelentéséhez, hogy a kereskedelmi törvény 1876. január 1-én életbe fog lépni; legjobb reménye van, hogy ezen határidőre meg fogja tehetni az előkészítő lépéseket. A kormány azt hiszi, hogy az új keresk. törvény a csőd- és váltótörvényjavaslat elfogadása előtt is életbe léphet, hisz a törvényhozás is kiváló sürgősséggel fogadta el a keresk. törvényt, anélkül hogy ama másik két törvény is megalkottatott volna. Ezen körülmény miatt, igaz, hogy sok ügy nem lesz kielégítően rendezve, nem egy kérdés egész megoldatlan marad, de jobb, ha az új keresktörvény hatályba lépte által legalább a legfontosabb kérdések oldatnak meg, a leglényegesebb pontok szabályoztatak, mint hogyha a jogbiztonság hiánya egész jelenlegi terjedelmében tartatik fenn, így pl. jelenleg vagy kétszáz közkereseti társulat áll fenn, minden törvényes szabályozás nélkül, ezekre nézve a legnagyobb előny volna, ha főszabványaikat az új keresk.törvény szerint lehetne megállapítani. Ha ezen szabályozás elhalasztatnék, csupán azért, mert elavult csődtörvényünk a csőd esetére nem tartalmaz intézkedéseket, ez annyit tenne, hogy 99 kérdésre nézve lemondunk a megoldás lehetőségéről, mert a századikat nem tudjuk megoldani. A kereskedelmi törvénykönyv életbeléptetéséhez 3 rendelet szükséges: 1. Rendelet a czéglajstromok berendezése és vezetéséről; ennek vázlatát a keresk.minisztérium már hónapokkal ezelőtt készítette el és átküldte az igazságügyi minisztériumhoz. Az igazságügyminiszter véleményadás végett kiadta a keresk. és váltótvszek több bírájának, s ezek véleménye alapján hozzájárult a rendelet alapelveihez. A javaslatot kiadják még szakértői bizottságnak, melynek tárgyalásain a horvát bán küldötte is részt veend és amely végleg megállapítja a rendeletét. 2. Rendelet az állami kereskedelmi vállalatok cégbejegyzéséről. E rendelet alapelveit a keresk.minisztériumban egybehívott, a különféle minisztériumok tagjaiból állott bizottság augusztus 28-án állapította meg; a rendelet elkészült és ugyanezen vegyes bizottság f. hó 10-én véglegesen szövegezte is. 3. Rendelet a bíróságok illetékességéről és eljárásáról kereskedelmi ügyekben. Ezen rendelet kidolgozásához az igazságügyminisztérium kebelében már hozzá fogtak. Eszerint az előmunkálatok részben befejeztettek, részben foganatba vannak véve, és így bizton remélhető, hogy az új kereskedelmi törvénykönyv jövő évi január 1-én minden nehézség nélkül fog életbe léphetni. Az orsz. m. iparegyesület gyáripari szakosztályának szept. 14-én Ráth Károly elnöklete alatt tartott ülésében a Szerbiával kötendő vám- és kereskedelmi egyezmény ügye tárgyaltatott, melyre nézve az egyesület a f. é. és keresk. minisztériumtól véleményadásra felhivatott. — Azon kérdésre nézve, vájjon kívánatos, hogy a monarchia Szerbiával a romániai egyezményhez hasonló szerződést kössön, a szakosztály, tekintettel az egyesületnek már régebben nyilvánitott abbeli óhajára, hogy az ország keleti és déli szomszédainkkal ily szerződések köttessenek, igenlőleg válaszolt, s azonnal belebocsátkozott a Romániával kötött egyezmény pontonkénti tárgyalásába, a végből, hogy a netaláni kívánalmakat az egyes pontoknál jelezze. — A IX. kapcsán beleereszkedett a szakosztály a tariffák megvitatásába, s az a) tariffánál, (mely a vámmentesen bevihető tárgyakról szól) a nyers és aszalt gyümölcs, valamint a formás vas felvétele javasoltatott. — A b) tariffánál, mely a romániai specificus beviteli vámokat szabja meg, hosszabb eszmecsere fejlődött a sör vámja tárgyában, melyben Fromm Antal, Yolny József, Guttman Lajos, Kraus Lajos, Mudrony Soma vettek részt. — A tanácskozás foly-