A Hon, 1875. október (13. évfolyam, 224-250. szám)
1875-10-01 / 224. szám
tokkal brilikius vizsgákat szerveztek ezen intézetekben s az innen kikerült nők, kivált ha még egy rakás selejtes franczia regényt is elolvastak, teljesen képzetteknek tekintették magukat s az önképzés szükségéről nem is álmodoztak. Műveit családanyák s honleányok nem lehettek többé, a komolyabb munkára képtelenek voltak s a nemzet középosztálya egy sentimentális, dologkerülő csoporttal gazdagodott, kik anyáik prózai munkáját is teljesen megvetették. A komoly tanférfiak gyakran felszólaltak ezen veszélyes áramlat ellen; itt-ott arattak is némi sikert, de sehol sem teljesen, miután ezen intézeteknek az anyák igényeit kellett már csak anyagi szempontból is igénybe venniök. A nőnevelés nem haladt semmit. Ekkor fogamzott meg azon terv, hogy az állam állítson fel egy mintaintézetet, melyben a nők képzése csak a paedagogiai elveket tartsa szem előtt, minden kicsinyes kívánalmak teljes mellőzésével. Nem kétkedünk felette, hogy ezen budapesti felsőbb leányiskola fordulópontot fog alkotni a magyar nőnevelés történelmében. Nem mondjuk ugyan, hogy annak tervezete minden tekintetben sikerült. Egy ily tanodának határozottan czélul kellett volna tűzni azt, hogy a komolyabb tudományos kutatásra előkészítsen, s hogy, mint a férfiközéptanodák, az egyetemek látogatására is képesítse növendékeit. Nőorvosokra már csak a finomodott ízlés szempontjából is égető szükség lesz mielőbb s a tudományok népszerűsítése következtében csakhamar beáll azon idő, midőn Sommervillek, Herschelek nálunk is támadni fognak. E tekintetben tehát a tervezet egészen hiányos. A latin nyelv behozatala, a bölcsészeti előképzés elengedhetlen feltétele volna ily női középtanodának, még azon esetben is, ha — szerintünk is helyesebben — a növendékek csak a 12-ik életévtől kezdve vétetnének fel s a tanfolyam 6 évre terjedne. Azonban daczára annak, hogy e hiányokat a tervezetben felismerjük, sőt szigorú paedagogiai mérték alá véve, abban még többet is fedeznénk fel, daczára mindennek, csak örvendeni tudunk annak létezésén, mert most először vagyunk biztosítva arról, hogy a divat s a mamák szeszélye nem leend befolyással egy női felsőbb tanoda vezetésére s igy az eredmény — különösen tekintve a kitűnő tanerőket — sokkal jobb leend, mint a magántanintézetekben. Az új intézet terve lényegesen megváltozott s eltérő azon előirányzattól, melynek létesítésére szavazta meg az országgyűlés a a költséget. Jelenleg két előkészítő 84 középiskolai tanfolyamból áll, míg a miniszter eredeti terve szerint — a gráczi felsőbb leányiskola mintájára — az előkészítő osztályon kívül hat osztályból állott volna. Nézetünk szerint ez a kevesebb beosztás s óhajtjuk, hogy ezen változtatás, illetőleg javítás mielőbb bekövetkezzék , még egy szót. Az új intézet tervezeténél s intenziójánál fogva a férfiközéptanodákhoz hasonló nevelőintézetnek felel meg, mely azonban, ezen középtanodától (reméljük csak egyelőre) eltérőleg önmagában befejezett egészet képezne. Látszólag tehát ezen intézet új gyakorlati pályát nyitna meg a növendékeknek és pedig a tudományos tereken. S épen ez a valódi különbsége a női polgári iskoláktól, melyek csak átalános műveltséget nyújtanak szakképzés nélkül. A közönséges életben — fájdalom! — mindeddig éles határvonal áll fenn ezen, a polgárság s alsóbb osztály leányai által látogatott intézetek s az arisztokraczia által kegyelt felsőbb leánytanodák között. Az új leány középtanoda (e név helyesebb lenne a bombasztikus »felsőbb leányiskola« elnevezés helyett) ezen rangversenyt is hivatva van legalább enyhíteni. Az állam nem tehet különbséget e tekintetben s a magánintézeteknél divatos magas tandíj itt magától érthetőleg nem képez válaszfalat. Társadalmi tekintetben jelentékeny e lépés s egyátalán nem eltűnő az uj intézet azon megbecstílhetlen haszna mellett, hogy a tanitónőképezdék növendékei s az egyetemek leendő női hallgatói ezentúl bizonyosan több s rövid időn a férfiakkal egyenlő előképzettséget fognak vinni új tanulmányaik kezdetéhez. Mindenesetre tehát a kezdet nehézségeiből könnyen megmagyarázható hiányok daczára csak örvendenünk lehet ezen új intézet létesítésének, mely egykor — erősen hiszszük — a magyar nőnevelést gyökeresen reformálandja. begyakorlás tekintetéből felette szükséges, hogy a csapattiszt hivatásának megtartassák. Szavazásnál elfogadtatik Sturm indítványa, mely szerint a 4133 frt többlet függőben tartandó. »Katonai intendaturák és szakellenőrzésekre« (3. czim) 842,022 frt, »katonai lelkészekére (4. czim) 154,116 frt, »katonai igazságszolgáltatásra« 267,947 frt szavaztatik meg vita nélkül az előirányzat szerint. Az utóbbi tételnél azt kérdi Grosz, hogy váljon a katonai igazságügy reformja nem sokára létesíttetni fog-e és a katonai senatusok elnöki állomására szakemberek fognak-e alkalmaztatni. Koller hadügyér kijelenti, hogy ez iránt informáltatni (!) fogja magát és fenntartja magának, hogy megadhassa a felvilágosítást. Sturm hangsúlyozza, hogy az igazságügyi senatusok okvetlen szakemberekből állíttassanak össze. Herbst megjegyzi, hogy a katonai biróságok inkább csak mint büntető bíróságok fungálnak s hogy azok organizatiója a büntetőtörvény és büntető eljárás reformjától függ. A 8. és 9. czimek előzetesen függőben tartatnak. »Élelmezési raktárak«-ra (10. sz.) az előirányzat szerint megszavaztatik 541,674 frt. — Az előadónak az utóbbi czimre tett megjegyzése következtében Frith osztályfőnök azon reményének ad kifejezést, hogy jövőre e czimnél kevesebb összeg fog igényeltetni. Ágyraktárakra (11. ez.) 34,453 frt, ruhakezelési intézetekre (12. ez.) 119,500 frt szavaztatik meg az előirányzat szerint. A »technikai tüzérség«-nél (13. ez.) előadó indítványozza, hogy 172,710 frt töröltessék, és csak 2 667,290 frt szavaztassák meg. Müller ezredes kéri az előadó által törölni javaslati összeg megszavazását s kiemeli, hogy különösen a várbeli tüzérségi anyagszernél nem lehet megtakarítás. Weeber és Brestei indítványára e czim függőben tartatik. 14. czim: »szekerészeti-anyag-raktár« az előadó ajánlatára 106,500 írttal, és a 15. czim: »utászati szeranyag« 32,000 írttal a kormány előterjesztése szerint elfogadtatik. A 16. czimnél: »mérnökkari és katonai építési igazgatóságok« az előadó indítványozza, hogy a többletkövetelés a vízvezetéknek a bécsi helyőrség által való használására, 17,300 frttal hagyassák meg, ellenben a katonai épületek fenntartására vonatkozólag a bécsi építési igazgatóságnál 7171 frt, a linzinél 210 frt, a brünninél 1000 frt, a grátzinál 2000 frt, a klagenfurtinál 2319 frt, a prágainál 3000 frt, a terézienstadtinál 1000 frt, a budapestinél 1300, a komárominál 600 frt, a temesvárinál 8632 frt, a kassainál 1000 frt, a lemberginél 1320 frt, a zágrábinál 1200 frt, a péterváradinál 900 frt, a károlyvárosinál 3800 frt, a gradiskainál 200 frt, az innsbruckinál 300 frt, a nagyszebeninél 1300 frt, a karlsburginál 500 frt, a ragusainál 550 frt, a cattaróinál 2520 frt, összesen 39,822 frt törülendő, s e czimnél 2.085,529 frt veendő fel. Pecer ezredes kiemeli, hogy e czimnél csak a 17,300 frt, mely a vízvezetékre van felvéve, hagyatott jóvá az előadó által. A további követelés hasonló az előbbeni években jóváhagyotthoz, csak a felhasználásra vonatkozó beosztás különbözik attól. A katonai épületek megfelelő készen tartására az előirányzott összeg sürgetőleg szükséges. Winterstein báró a kormánytól kért összeg megszavazását, Dr. Sturm a 17,300 frt átlagos térülését indítványozza, mint amely összeg magasabb az előbbi években megszavazottnál. Dr. Weeber és Jablonovsky herczeg a javaslatba hozott összeg megszavazását ajánlják. A előadó Dr. Klier megmarad ajánlata mellett, s megjegyzi, hogy a részletkimutatások szerint az illető tételeknél csak átlagos összegek vannak felvéve, melyek a valódi szükségletnek nem felelnek meg. Koller báró hadügyminiszter a kaszárnyák rész állapotára utal s kiemeli, hogy a kívánt összegek az épületek jó karban tartására sürgetően szükségesek. A szavazásnál Winterstein ajánlata a 2.125.351 forint felvételére nézve elfogadtatott. Dr. Grosz megjegyzi, hogy a welsi lovassági kaszárnyában iható víz nincs s kérdést tesz ez iránt, hogy e bajon nem lehet-e segíteni. A hadügyminiszter e kérdésre igenlőleg felel s Pecker ezredes egyszersmind előadja az ide vonatkozó intézkedéseket. A 17. czimnél: »katonai-földrajzi intézet,« azon kérdést veti föl az előadó, hogy e czim elintézése nem hozható-e összeköttetésbe a táborkar reformjával. Miután a bizottság e tárgyban tagadólag felelt, az előadó indítványozza, hogy a kormány előterjesztésének megfelelőleg fogadtassék el a 350,277 frtnyi összeg, ez indítvány elfogadtatik. Épugy elfogadtatik az előadó javaslata a 18. czímnél »katonai egészségügy« a kormány előterjesztése: 3.095,242 forint. Dr. Grosz felemlíti, hogy Wels községének az ottani garnison számára kaszárnyát ígértek építeni. Fenntartja magának e tárgyban az extraordinárium tárgyalásánál, azon kérdést intézni a hadügyminiszterhez, hogy a hadügyi igazgatóság nem szándékozik-e az ottani helyőrség betegeinek ápolásáról gondoskodni. A hadügyminiszter megjegyzi, hogy azon laktanyában vannak betegszobák, a hadügyiigazgatóság azonban nem építhet minden helyőrség számára külön kaszárnyát. Ha a kérdés fölmerül, erre ő felelni fog. 19. czím: »ellátási ügy.« Az előadó indítványára elfogadtatik a kormány javaslata 10.000.000 ft. Dr. Herbst azt kérdi a hadügyminisztertől, hogy mily stádiumban van az új nyugalmazási törvény tárgyalása. A hadügyminiszter előadja, hogy a magyar miniszterelnök közlése szerint e törvény még ez év folyamában elő fog a magyar országgyűlésnek terjesztetni. 20. czim: »katonai fegyintézetek« 61,435 írttal, 21. czim : »különféle kiadások« 303,000 írttal és 8. czim: »katonai képzőintézetek« 1,207,830 írttal jóváhagyatnak. Az osztrák delegáczió pénzügyi bizottsága, mint esti lapunkban is írtuk, tegnapi ülésében a hadsereg rendes költségvetését tárgyalta. Az 1. czimnél (»központi kormányzat«) az előirányzat szerint Klier előadó javaslatára megszavaztatik 469,512 frt. vita nélkül. A 2. czimnél (»territoriális és helyi katonai hatóságok«) előadó javasolja az előirányzatban fölvett 435.600 frt megszavazását s megjegyzi, hogy 4133 frtnyi többlet az által van indokolva, hogy bizonyos számú nyugdíjazott tiszt szolgálatra behivatott. Sturm helyesli az előadó azon nézetét, hogy a nyugdíjazottak aktiv szolgálatra alkalmaztassanak, de indítványozza, hogy e kérdés függőben hagyassék, miután az még más tételeknél is eldöntésre fog kerülni. B r e s t e t azt kérdi, hogy váljon a nyugdíjazottak alkalmazása által eszközölhetők-e megtakarítások. Klier hangsúlyozza annak szükségét, hogy a tisztek tulajdonképeni hivatásukra alkalmaztassanak és ez megtörténik azáltal, hogy a pensionisták a közigazgatási szolgálatokrahasználtatnak, utal a számfölöttiekre. Roller hadnővér a korrál -----összeg megszavazását kéri , hangsúlyozza, hogy a fegyelem és a Az előadó felhívja a hadügyminiszter figyelmét a hadapró-iskolák állapotára, s megjegyzi, hogy azok nem felelnek meg a czélnak. Azon kérdést teszi, hogy e körülményt vette-e már fontolóra, s szándékozik-e ez iskolákat újra szervezni. A hadügyminiszter igenlőleg felel e kérdésre s az ide vonatkozó tárgyalásokat Wurnit alezredes előadja. Továbbá megemlíti még az előadó, hogy a hadügyi igazgatóság azon intenziója, hogy kipróbált tiszteknek, kik a tanintézetekben tanárokat alkalmaztatnak, a hadseregben való előléptetést megengedni, igen czélszerű. Erre hosszabb vita fejült ki a katonai reáliskolák alapításának czélszerűségéről. 9. czím : »Műszaki és közigazgatási katonai bizottság.« Az előadó csak az 1675-ik évre jóváhagyott 184.687 frtnyi összeg megszavazását indítványozza. Wurmb alezredes a kormány álláspontját, Dr. Sturm a referensét védi, melyet a szavazásnál határozattá is emelnek. Az ülés 3 órakor ért véget. Legközelebbi ülés holnap. Napirend: a hadügyminiszteri előirányzat tágyalásának folytatása, az állandó hadsereg rendes és esetieg rendkívüli szükséglete. Az osztrá delegáczióból. KÜLFÖLD. Keleti ügyek. -Mulatságot csinál magának »St. P. V.« arök minisztériumból, mely, miután benne négy volt nagyvezirül, kik négy egymással egyenes ellentétben álló politikai rendszert képviselnek, körülbelül úgy veszi ki magát, mintha Francziaországban Gambetta, Rouher, Omar herczeg és Chambord grófból, vagy pedig Bécsben Schmerling, Hohenwart, Rauscher bibornokból és Beuerből alakítanának minisztériumot. Nézete szerint Mihad pasa a reformok barátja, Mahmud régi szabású ó-török, ki az eddigi ügyrend mellett van, Hussein Avni török chauvinista és Essad pasa minden béltartalom nélküli egyezkedések barátja. Ilyenek, úgymond, a főorvosok, kik a beteg embert gyógyítani hivatvák, s megkínálták isztét annak idejében egyenkint gyógyszerekkel, melyeket részökről universálisoknak tartottak s mégis elbocsáttattak, most pedig közös erővel új orvosság után kell látniok. Mint a bibornokokat a pápaválasztás előtt, úgy zárták be Stambulban a négy volt nagyvezért és orvost, hogy a négy elpróbált gyógyítási rendszerből egy ötödiket találják fel, mely amazoknak előnyeit, de nem hiányaikat is, egyesítse magában. Ezen miniszter- összeállításban a czikk »csak a balkáni félszigeten uralgó haos és fejetlenség« magyarázatát találja. A »Nov. Vremia« vizsgálja a törökországi eseményeknek az 1871-ik évtől alakult új európai viszonyokra, nevezetesen a hármas szövetségre gyakorolt hatását. Mindenekelőtt constatálja a kormányok és népek béke hangulatát, mely annál inkább kerül a felszínre, minél kevésbé létesülhetett az európai hatalmak végleges egyetértése Konstantinápolyban s minél jobban észlelhető a különbség nézeteikben és óhajtásaikban. Arra utal továbbá, hogy az ottomán birodalom szilárdsága a görög függetlenségi háború óta oly annyira megingatva mint jelenleg sohasem volt, hogy a düledező török államépület fentartására való eszközöket illetőleg sohasem létezett annyi kétség és habozás mint most, s megérintvén, hogy a döntő rendszabályokat újra paralizálta a nagyhatalmak kölcsönös bizalmatlansága, irigysége és a miatti félelme, hogy kinek jusson az ozmánok öröksége — vagy ki fogja majd a felosztást eszközölni — azon következtetésre jön, hogy az új európai szövetségek s az 1871. év óta megalakult új Európa épen oly képtelenek a beteg ember mggyógyítására, mint képtelen volt, az ő Európa s előbbi egyensúlya. S mégis mindezen szembetűnő (?) tények daczára mindnyájan hiszik, hogy az európai béke, ha mindjárt a porta saját ereje nem is lenne elegendő a nyugalom helyreállítására, meg nem zavartatik. Ezen békebizalmat szerző egy részt és főleg Oroszországba helyezett bizalomból származtatja s e tekintetben az érdem egy részét az orosz sajtónak is tulajdonítja ,mely a mostani keleti eseményeket a bécsi német sajtó által a szlávokkal való minden rokonszenvezés ellen intézett kihívó megtámadások közepette mérséklettel tárgyalta.« A békés közhangulat alól a »Vremia« csakis a bécsi centralista sajtót veszi ki, szemére lobbantván, hogy a szlávok iránt a vakbuzgóságig menő ellenséges indulatot tanúsít, s nevezetesen, abbeli állítás ellen polemizál, hogy a török népfaj és mohamedán vallás sokkal kedvezőbb egy európai államrendszernek s az európai culturának a balkáni félszigeten meghonosítására, a görög nagy katholikus vallású szláv fajnál. Áttérvén a keleti vagy az úgynevezett „hármas szövetségre, bizonyítja, hogy ennek egyedüli erejével Törökország le nem csendesíthető, s hogy kell, miszerint ezen egyetértés vagy a többi első rangú államokra is terjedjen ki, vagy pedig nyugaton hasonló, de az elsővel ellenséges szövetséget idézzen elő. Czikkét következő szavakkal végzi: »Ha alaposak a hírek egy átalános európai értekezletnek a törökországi ügyekre nézve s Oroszország javaslata folytán leendő összehívásáról, akkor várható, hogy a herczegovinai lázadás kezdetül fog szolgálni a keleti egyetértésnek közeurópai egyetértésre való kifejlődésére. Az európai béke tartóssága ezáltal csak nyerne, de épen úgy nyerhetnének a törökországi keresztények s Oroszországnak drága érdekei is. Semmi sem lehet oly természetes, mint az, hogy Oroszország a közeurópai nemzetközi ítélőszék elé hozza az ügyet, melyben az egész Európa az összes Oroszországgal egyenlő irányban van érdekelve, s melyet képtelenség volna egyedül hazánk felelősségére, háritni. — S még rosszabb volna, ezen ügyet »Ausztria« egyoldalú magyar és német érdekeinek és Germániának közönyössége szempontjából elintézni akarni. KÜLÖNFÉLÉK — Az aradi vértanuk emlékünnepélye a nap magasztosságához méltóan, Aradon f. évi oct. 6-án fog rendeztetni. — A budapesti zenekedvelők egyesülete, idei nyári szünetelése után tevékenységét folyó hó 15-én Káldy Gyula jeles karmesterének vezetése alatt Gaade N. »A vészkirály leánya« czímű nagyobb dalműve (zenekar, magán- és karénekekre) betanulásával kezete meg és ez a legközelebbi (ez idei harmadik) nagy hangversenyen fog előadatni. . Az érdekes műsor, melyet az egyesületi műbizottság megállapított, egyebeken kívül nevezetesen Beethoven »Athene romjai« czímű művének teljes előadatá-sát is helyezi kilátásba, a minthogy az egyesület működő tagjainak jelenlegi létszáma átalában nagyobb zene-s dalművek előadását nemcsak lehetségessé de kívánatossá is teszi. Az alapszabályilag kötelezett négy nagy hangversenyen kívül egyébiránt az egyesület zeneteremépítési pénzalapja javára a városi vigadó nagy termében egy ötödik nagy hangversenyt is szándékozik adni, míg az eddigi kisebb hangver- senyeket a műbizottság 14—14 napi időközökre eső , házi zeneestélyekké változtatta, melyeknél úgy műkedvelőknek, valamint művészeknek is alkalom nyujtassék magukat a fővárosi közönségnek bemutathatni. Uj tagok s név szerint működők a zenekar számára minden hétfőn esti 7 órakor a férfikar számára, minden szerdán esti 7 órakor s a nőkar számára, minden pénteken esti 5 órakor az egyesület titkai hivatalában (bálványutcza 10. szám I. em.) vétetnek fel; pártoló tagok pedig Steinhausz István egyesületi pénztárnok urnái (József tér 6. sz. Gottschald és társa elég) a folyó év végéig terjedőleg a tagsági évi dijak felének lefizetése mellett. — Cselédszegődtetési vásár. Dunaföldvárról Írják nekünk: Minden évben Szent- György és Szt.-Mihály napján városunkban leányvásár van a szó valódi értelmében. Városatyáink már több ízben akarták megszüntetni a régi szokást. Kidoboltatták, hogy a legszigorúbb büntetés mellett tilos a vásár. Kiküldették az őröket, hogy botokkal hajtsák szét a leányokat. »Mind hiába! Amint a kisbirák hátat fordítottak, újra és még nagyobb számmal ott termettek az »eladók«. Az óra delelt, és a piacz közepén kezdenek gyülekezni a leányok, rangfokozatonként foglalják el állásukat, úgymint: szakácsnők, száraz és szoptatós dajkák, szobaleányok és szolgálók. Mindegyikök iparkodik első ott lenni és lehetőleg szembetűnő helyre jutni. Oly czifrán vannak öltözködve, mintha lakodalomba készülnének. És mily lármával vannak! A fecsegés, zajongás leírhatatlan! 500 asszony nyelve pereg! Egyszerre elnémul a lárma; átalános és ünnepélyes csend között jönnek a vevő hölgyek, cseléd válogatásra. Most kezdődik a vásár. Vannak leányok kik minden vásáron szerepelnek, ezek legolcsóbban kelnek, mivel a vevők tudják, hogy csak rövid ideig maradnak házukban, azért csak akkor fogadják őket, ha már másokat nem kaphatnak. A szakácsnők, mint a legdrágábbak, legkevesebben is vannak. A (szoptatós) dajkákat leginkább fiatal házaspárok az orvos kíséretében keresik, ki a dajkát ott helyben mindjárt vizsgálja. — Csak későn este végződik a vásár. — Jutalmazott iparosok. A pesti kath. legényegyesület alapításának 20 ik emlékünnepén rendezett munkakiállítás alkalmával a következő iparosok részesültek kitüntetésben. Erkölcsi jutalomban a következők: Jelinek Nándor bádogos, Ratatics Péter asztalos, Koronczi Antal szabó, Csáky Antal szabó, Schock János czipész, Gajdossik Béla lakatos, Helbert Pál kosárkötő. Jó munkáért: Horváth Béla szabó, Borkai Pál asztalos, Óvári Antal szabó, Ország István asztalos, Szabó Vincze szabó, Horváth Máté asztalos, Emmer Rafael szabó, Tanos János asztalos, Kiss János szabó, Annók József czipész, Kalotay István czipész, Agner Dániel czipész, Kidley Lajos asztalos, Ludányi László czipész, Schultesz Ferencz asztalos, Kiss József czipész, Jankó Zsigmond czipész, Lipóczi Pál czipész, Kiss Márton czipész, Keisert Károly czipész, Kalausek Ferencz czipész, Kesztler Károly czipész, Melicher Flórián czipész, Soós György czipész, Kövér Ferencz könyvkötő, Sturm Károly lakatos, Dékán Márton asztalos, Tóth Gyula gépkovács, Wirth Lajos esztergályos, Janovják Antal lakatos, Hajnal Benjamin asztalos, Kresztics Dénes bognár. Különösen megdicsértettek: Vitek György szabó, Schöck János czipész, Jelinek Nándor bádogos. — Eltiltott tankönyv. A mai kir. lap közli: »A »Krátky zemepis« czimü munkát T. Ottó Matzenauer-tól (kiadatott Szakolczán 1689-ben) mint nemcsak hibás módszerü, de elavult és törvényellenes adatokat tartalmazó tankönyvet, nemkülönben a Belgrádban 1869 ben kiadott szerb nyelvű »lstoria srpsky naroda« stb. cziműt, mely idegenek számára külföldön szerkesztetvén hazai viszonyainkra semminemű tekintettel nincs, és hazánkról folyvást mint idegen országról emlékezik meg, a vallás- és közoktatási m. kir. minisztérium az iskolai használatból szigorúan eltiltotta. — Tömeges tanító- és tanítónő-választás történt a fővárosi tanács mai ülésében a főv. iskolatanács előterjesztései szerint. Megválasztották: a lipótvárosi elemi leányiskolához igazgató-tanítói állomásra: Kafka Károly; 20 helyettes tanítói állomásra: Krammer Gusztáv, Wayand Béla, Zsengeri Samu, Walló Mihály,Gyurkovics Béla, Dániel Gizella, Károlyi Clementin, Bakics Janka, Schuszter Emma, Rónai Paula, Gőth Ilka, Rózsavölgyi Mari, Tolnaffy Irén, Büchl Matild, Hentaller Mária, Fürst Emma, Márky Ida, Illési Aranyka, Bayer Hedvig, Singer Janka, Vanyek Emilia. A női kézimunka tanítónői állomásra: Sterio Gabriella , Croizkerl Mária, Perlaky Vilma Reményi Aranka, Kimnach Clotild, Drumár Irma, Burian Mari, Hodoky Laura, Moser Anna, Lauersitz Péterné, Zube Ilka, Grega Ilona, Geppel Vilma. Polgári iskoláknál I kér. menység- és természettani tanári állomásra egy évi próbaidőre Schmidt Károly, magyar nyelv, irodalom és történet rendes tanári állomásra Irmey Ferencz, énektanári állomásra Zólyomi János. II. ker. leányiskolánál mennyiség- és természettan rendes tanitói állomásra Horváth Miklós, rajzos szépírás tanitói állomásra Löschinger Zsigmond. Éneksegédtanitói állomásra Erney József, III. kerületi polgári fiúiskolánál magyar nyelv és irodalmi történet rendes tanári állomásra Tanas. IV. ker. polgári leányiskolánál, mennyiségtan és természettan rendes tanári állomásra Huhotky Sándor. Németnyelv tanári állomásra Halász Gyula. Németnyelv s irodalom segédtanári állomásra Hentaller Elma. Rajz s szépírás tanári állomásra egy évi próbaidőre Hochrein Lajos. VI. ker. polgári fiúiskolánál: Történet és földrajz rendes tanári állomásra Feesz János. Németnyelv rendes tanári állomásra Goli János. Mennyiségtan segédtanári állomásra Hulacsek Alajos. VII. ker. polgári leányiskolánál : rajz és szépírás rendes tanári állomásra Szentes Gyula. Mennyiségtani könyvviteltan rendes tanári állomásra Wittinger János. Ének segédtanári állomásra Vajdafi Béla. Német nyelv és történet ideiglenes tanári állomásra Igó Ida. VIII. ker. reáltanodánál : magyar- és németnyelv és irodalmi segédtanári állomásra Német József. — Franczia nyelvtan ideigl. állomásra további intézkedésig Fölgyi Gyula. Központi főrajz. tanodai műszaki főtanitói állomásra, Szoltsányi Ferencz. — A VII. ker. polg. leányiskolánál. Terményrajzi segédtanári állomásra ideiglenes minőségben kineveztetik Szetskay István. — A margitszigeti hid balparti feljáratának egy része a fővárosnak mai napon átadatott s az építési munkák miatt ott jó idő óta fennakadt közlekedés ismét helyre állt. A feljárat e része egészen kész , ki van kövezve és korlátokkal ellátva oldalain. A hid balparti feljárata 180 méter hosszú lesz s a lejtősödés 16 ölre 1 ölet teszem Budán a főúton a lóvonatu vasút vágánya áthelyeztetett a támfalak közti feljárókra. Ezek feltöltését a Holzpach elég eszközli, s a munka itt is annyira előre haladt, hogy a hid a közlekedésnek jövő tavasszal bizonnyal , átadható lesz. A hídfő falazata kész a gránittáblák magasságáig, valamint a rakodó part áthidalására szolgáló vasszerkezet nagyobb része is. E vasszerkezet a magyar államvasutak műhelyében készül Zimmermann igazgató vezetése alatt, tisztán magyar erők közreműködése mellett. Ez az első ilynemű mű, melyet hazai erők hoztak nálunk létre. — A józsefvárosi I. számú iskolaszék f. bő 30-án tartott alakuló ülésén közfelkiáltással elnöknek megválasztatott: Szentkirályi Mór; alelnöknek: Perlaky Elek ; jegyzőnek : Fa 1ter Mihály és gondnoknak: Auspitz Róbert. — Népesedési mozgalom Budapesten. — A lefolyt szept. 19-től sept. 25-dikig terjedő héten élve született 265 gyermek, elhalt 212 személy; a születések tehát 44 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élve szülöttek közt volt 178 törvényes, 78 törvénytelen; nemre nézve 130 fiú, 126 leány. Halva született 8 gyermek, köztük 7 törvényes, 1 törvénytelen. A halottak közt volt 121 férfi, 91 nő, egy éven aluli gyermek 66. Élve szülöttek vallás szerint így oszlanak meg: katholikus 186, ágostai 11, helvét 18, görög n. e. 1, zsidó 40. — Nevezetesebb halálokok: Veleszületett gyengeség és alkathiba 12, heveny agyvízkór 2, agykérláb 3, rángások 9, croup 5, roncsoló torokláb 4, kökhurut —, derme és állgörcs —, kanyar —, vörheny 7, orbáncz —, himlő 3, bélhurut 23, vérhas 1, cholera —, typhus 9, genyláz 1, tüdő- és mellhártyalob 8, hashártyalob 1, vízkör 6, rák 4, tüdőgümő 32, gyermekágyi bajok 2, agytüdös 2, agykór 5. A halálozások kerületek szerint: I-ső kerületben 14;II. 13; III. 10 ; IV. 4; V. 9 ; VI. 22; VII. 29; VIII. 34 ; IX. 18; X. 4; kórházakban 55. — A központi háziipar egyesületbe lépett tagok számáról minap hozott első közlésünk kapcsában folytatjuk a gyüjtőivenkénti felsorolást: Bátory Mihály irén 2. r. t., Csáky Tivadar gr.-én 1. r. t., alapitó Wodianer Albert b., Eisert Tiv.-én 4. r. t., alapitó Győry Gschwindt Mihály, Eisert évi 5 forinttal, Guda Dömén 36 r. t., Márton Alajos évi 5 írttal, Hets Ödönén 1 r. t. Dr. Jelenik Zsigmén 2 r. t., Kozilek Ignáczén 6 r. t., Kokn Isfiáczén 11 r. t., Körössy Józsefén 20 r. t. alapítók Apponyi Albert gr. és Körössy József 150 írttal, Luksics Bódogén 6 r. t., Dr. Luxén 7 r. t, Mikszáth Kálmánén 6 r. t., Mudrony Soma irén 1 r. t., Marsovszky Gyuláén 11 r. t., Mezey Mórén 2 r. t., Nagy Józsáén 5 r. t., Papp Lajos irén 31 r. t., alapítók : Kégl György, Houchard Ferencz, Pejacsevich Péter gr., Simonyi Lajos br., Keglevich Gábor gr., Radóczy Ferencz irén 5 r. t., Ráth György ivén 1 r t., Szapáry István gr. ivén 21, r. t. alapitó Szapáry István gr., Széky Antal ivén 5 r. t. Schön Vilmosén 12 r. t. alapitó: Pesti biztositó intézet Schön Vilmos évi 10 fttal, Volny Józsefén 1 r. t. , alapitó Volny József. Az előbbi közléssel együtt 31 alapitó, 380 rendes tag. A teivtartók kéretnek iveiket mielőbb Körössy Józsefhez Budapest, újvárosháza, beküldeni. A budapesti lengyel segélyző egyesület f.é. okt. hó 3-án d. u. 3 órakor a Deák Ferencz utczai 9. sz. helyiségben tartandja évi rendes közgyűlését melyre az egyesületi tagok meghivatnak. A napirend tárgyát képezik : az alapszabályok módosítása, az 1874/5. évi számadás előterjesztése és az egyesületi választmányi tagok megválasztása. — Fővárosi hirek. A VI. ker. rózsa-utczai csatorna elkészítését a fővárosi tanács engedélyező, továbbá 250 db csatornafedő lap beszerzésére árlejtés kiírását határozta. — A dr. S i n a S imon-féle zugligeti telken létesítendő kútra nézve a mérnöki hivatalnak 914 írttal tervezett javaslatát a tanács elfogadta. — A II. k. kacsa utczának 3150 ft 54 kr költséggel leendő kiköveztetését a tanács elrendelte. — A tanács kimondotta, hogy azon fuvarosok, kik a város határából földet stb. naponta többször szállítanak s a vámot többször érintik, ha a határt túl nem lépik, egyszeri kövezetvám fizetésére köteleztetnek. — A szatócsok és bormérőknek a tanács kötelességévé tette, hogy az illető ipartársulatokba magukat bejegyeztessék. A kávésok iparegyesülete ma d. u. 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Kamona Flóris elnöklete alatt. Jelen volt 28 tag. A választmány azon javaslatot tette, hogy a pénzügyminiszterhez egy kérvény intéztessék az iránt, hogy a kávésokra rótt magas játékadót szállítsa le. E kérvény felolvastatott s egy küldöttség neveztetett ki, mely az elnök vezetése alatt e kérvényt a pénzügyminiszternek át fogja nyújtani. Napirendre volt kitűzve, az elnök, jegyző, pénztárnok stb. választása, miután a jelenlegiek leköszöntek. A közgyűlés Kamona Flórist egyhangúlag választja meg tiszteletbeli elnökké,továbbá Dr. Schmiedt Titus, a társaság eddigi jogtanácsosa közsajnálat közt leköszönt, mit a közgyűlés jegyzőkönybe iktat. Elnökké Walter Ferencz 19 szavazattal választatott. Mint jogtanácsos, Dr. Hauer Sándor, pénztárnokká Hargl Márk választatott. Az elnök jelenti, hogy a társaság a budai vízkárosultak részére 100 irtot ajánlott fel, mi helyesléssel tudomásul vétetik. Schéla azon indokból, hogy a társaság tagjai a helyett, hogy szaporodnának, naponként fogynak, indítványozza, hogy a választmány e baj megakadályozására valami módot találjon fel, s egyúttal mivel a tagok fogyatkozásából a pénztári bevétel csökken a beállható deficit fedezéséről gondoskodjék. Ez indítvány elfogadtatik. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök a gyűlést feloszlatja. — A magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémián rendszeresített nagy kísérleti állomásnál a tansegédi állás üresedésbe jővén, annak betöltése czéljából nyilvános pályázat hirdettetik az alábbi feltételek mellett. Pályázó tartozik kimutatni korát, orvosi bizonyítványnyal igazolt egészségi állapotát, eddigi tanulmányait, melyek legalább a gymnasiumi vagy reáliskola befejezéséig kell, hogy terjedjenek ; a vegytan alapismereteiben, a quantitativ analyticus munkákban, a magyar és német nyelvben kellő jártasságot, kik már vegyműhelyekben alkalmazva voltak, előnyben részesíttetnek. Az alkalmazás ideiglenes, s a próbaidő fél évre terjed; javadalmazás egyelőre 500 frt. évi fizetés, s batorozatlan szabad lakásból áll. A próbaidőnek sikeres eltöltése után az alkalmazás véglegessé tétetik, s a készpénzjavadalom a szerint, amint az alkalmazott használhatósága és képességei nyilvánulnak, évi 600 esetleg 800 írtra emelhető. A véglegesen alkalmazott tansegéd, ha állomásától megválni kíván, köteles ide vonatkozó lemondását fél évvel előbb az akadémia igazgatóságánál benyújtani. Pályázók folyamodványaikat legkésőbb f. é. október 15-éig a fent érintett akadémia igazgatóságához benyújtani, s közülök azok, akik ez irányában az igazgatóság részéről felhivatnak, magukat ott személyesen bemutatni tartoznak, mely alkalommal egyszersmind a vegykisérleti állomás vezetője által tájékozás végett ismereteik iránt megkérdeztetni fognak. Budapesten, szeptember 23-án a földmivelés, ipar s kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. — Öngyilkosság. Behr János kereskedő tegnap este a rendőrségnél bejelenté, hogy neje, szül. Günther Amália, 21 éves fiatal nő, ki már több idő óta elmezavartságot és búskomorságot tanúsított és egy ízben magát phosphoroloxidokkal megmérgezni is szándékozott, tegnap este 8 órakor hazulról eltávozott. Ma reggel 7 órakor az osztr államvaspályán az állatkert mellett egy tisztességesen öltözött nő hullája feküdt, melynek fejét a keresztül haladott vonat a testtől egészen elválasztotta. A rögtön eszközlött nyomozásból kitűnt, hogy a vaspályán talált női hulla Behr Amáliával azonos ; az ujján talált arany jegygyűrűt, valamint a kórházba szállított hullát férje felismerte. Az elmezavartság Behr Amália családjában örökösnek mutatkozik, mert állítólag atyja is megtébolyodott. Kétségtelen, hogy a szerencsétlen nő öngyilkossági szándékból maga feküdt a vasúti vágányra. A „HON” magántársürgönyüi. Bécs, szept. 30. (Ered. sürg.) Az ötös albizottság ma hitelesítette az ágyukérdésre vonatkozó jelentést, mely már holnap fog a hadügyi bizottságban tárgyaltatni. A hadügyi bizottság vasárnapra valószínűleg már elkészül a munkájával.A tengerészeti bizottság átalános jelentést fog készíteni, mely e bizottság holnapi ülésében hitelesítietik. Bécs, szept. 30. A magyar delegáció hadügyi albizottságának mai ülésében a hadügyi rendes költségvetés elintéztetett és miután az előirányzott ,több követelések már az előbbi üléseken tárgyaltattak, a többi czimek az előirányzat szerint szavaztattak meg. A magyar delegáczió külügyi bizottsága két órai értekezletben melyen gróf Andrássy és báró Orczy is jelen voltak, megállapította a jelentés azon passusát, mely a külpolitikára vonatkozik. A jelen.