A Jövő Üzemmérnöke, 1977 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1977-05-01 / 5. szám

1977. MÁJUS BÚCSÚZÁS Főiskolánkon 250 harmadéves üzemmérnök fejezi be Győrött tanulmányait az idei tanévben. Képeinken a főiskola végzős hallgatói búcsúznak az Alma Matertől, a diákélettől, tanároktól, régi és új barátokétól. A ballagás előestéjén kedves hagyománnyá vált a vidám felvonulás Győr város utcáin, melyből néhány jelenetet megörökítettünk. Felvétel: Horváth Róbert Felvétel: Szabó Miklós Felvétel: Szabó Miklós Felvétel: Szabó Miklós a jövő Üzemmérnöke Könyvtárosok ajánlják Adorján Bence Számítástechnika tegnap, ma, holnap" című könyvében ismerteti a számítástechnika eddigi fejlődését, a jelenlegi helyzetet és a fejlődés várható főbb irányzatait, kitérve mind a software, mind a hardware kérdéseire. Részletesen foglalkozik az ember-gép - kapcsolat alakulásával, s megismertet a számítógép legfontosabb felhasználási területeivel. A kötet négy fő témakörre tagolódik. Az első rész a jövőkutatás módszertanával, a gazdaság különböző területeinek és az ember életének jövőbeni alakulásának vázolásával «foglalkozik. A második rövid elemzését adja a számítástechnika fejlődéstörténetének és jelenlegi helyzetének. A harmadik rész a számítástechnika műszakigazdasági fejlesztésének több irányzatait, s a fejlődést befolyásoló tényezőket elemzi, egyebek közt a félvezető eszközök fejlesztését, az integrált áramköröket, az új elveken működő memóriatípusokat, a hardware- és software-technológiákat, a távfeldolgozást, s mindezek megbízhatóságát. Az utolsó, negyedik rész pedig az alkalmazott számítástechnikát, s ezen belül a jövő számítástechnikája iránti új típusú felhasználói követelményeket írja le. A könyvet ábrák, táblázatok és rendkívül értékes bibliográfia teszik teljessé. A tartalomelemzés, vagyis a legkülönbözőbb szövegek egzakt, statisztikai jellegű vizsgálata, ma már a társadalomtudományok egyik legjelentősebb és általánosabban használt módszertani segédeszköze. Antal László könyve „A tartalomelemzés alapjai” magyarul az első munka, amely bemutatja ezt a vizsgálati módszert, ismerteti kialakulását, tárgyalja legfontosabb elméleti problémáit és egyúttal megtanít alkalmazására is. A könyv első fejezete a tartalomelemzés meghatározásával foglalkozik, de nem öncélú definíciókeresés céljából, hanem, hogy bemutassa miképpen fogják föl különböző időszakokban a tartalomelemzést, hogyan váltak a meghatározások egyre pontosabbá, tükrözve egyben a módszer kialakulását, gazdagodását, lehetőségeinek és határainak feltérképezését. E fejezet tartalmazza egyúttal a tartalomelemzés útján nyert adatok értelmezésének kérdéseiről szóló, megfontolásokat is. A második fejezet a legfontosabb tartalomelemzési kódokat és kategóriákat mutatja be, ismertetve néhány kiemelkedő jelentőségű tartalomelemzési szótárt (tezauruszt) is. A harmadik fejezet a mintavétel kérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel a megbízhatóság és az érvényesség kritériumaira. A negyedik, leginkább újszerű fejezet a számítógépes tartalomelemzéssel foglalkozik, végül egy konkrét vizsgálat bemutatására kerül sor, illusztrálva és egyúttal igazolva az előző fejezetek következtetéseit. „Látlelet” Indiáról Meghívásunkra főiskolánkra látogatott Eifert János budapesti fotóművész, hogy bemutassa diaanyagának egy részét az érdeklődőknek. Eifert János neve már nem ismeretlen az amatőrök körében, hisz számtalan folyóiratban találkozhatunk fotóival. A fiatal művész felvételeivel főleg az embert ábrázolja, környezetébe helyezve. A környezet jól megkomponált, melynek főterébe a különböző karakterű arcokat helyezi. Ezt szűrhettük le tanulságként az Indiából hozott diaanyagából is. Személyes élményeivel is kommentálta, az amúgy is érdekes és jól összeállított diaestet, melyben bemutatta az indiai népek művészetének gazdagságát, ugyanakkor az éhezők millióinak nyomorúságát. Láthattuk és tanúbizonyságot szerezhettünk arról, hogy mennyire értéktelenné válik az emberi élet, s hogyan pusztulnak éhen a legszerencsétlenebbek. Az egyik képen sóvárgó szemű gyermekek csoportja, a következőn félhalott öregember képe villan fel. Ezt mutatta be nekünk Eifert János. Személyisége példa lehet minden fotós számára, mert bárhol megfordul, művészi szinten, szerető együttérzéssel emeli kameráját embertársaira. Koller Antal VG. 103 A komolyzenei klub 1977. április 29-i rendezvényén a győri „Liszt Ferenc” Zeneművészeti Főiskola és a győri Zeneművészeti Szakközépiskola tanárai működtek közre: Gábor József, a zeneművészeti szakiskola igazgatója (zongora). Bodonyi Anikó zongoraművész. Fehérvári Sándor kürt. Felvétel: Horváth Róbert A KIRÁNDULÁS Nagyon gazdag és eredményes második félévi tevékenységének elismeréseként a Közművelődési Bizottság egynapos kirándulásban részesítette a csillagász szakkör tagjait. A szakkör a második félévben 7 előadásból álló sorozatot szervezett a csillagászat témaköréből heves előadók közreműködésével. Az 1977. április 16-i kirándulás alkalmával a szakkör tagjai a Piszkés tetői csillagvizsgáló dolgozóinak munkájával ismerkedtek meg. MŰSOROS EST A Hazafias Népfront Győr megyei Városi Bizottsága május 6-án a Rába Művelődési Házban rendezte a Béke- és Barátsági Hónap Győr városi megnyitó ünnepségét. A műsort, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola és a Győri Tanítóképző Főiskola művészeti csoportjai és szólistái adták. Főiskolánkat a tánccsoport, az irodalmi kör, valamint Hídvégi László, Hegyi Ákos (városi népzene) és Lévai Attila (polbeat) képviselték. FILMKLUB A május11-i Mr. Rippis című filmmel befejeződött a Győri Tanítóképző Főiskola és a Közlekedési és Távköz IKOZAII€ lési Műszaki Főiskola hallgatói részére a Győri Tanítóképző Főiskolán szervezett filmklub. A második világháború utáni franciafilmművészetet bemutató filmsorozat sikere nyomán az őszszel a két főiskola új sorozatot szervez hallgatóinak. AMATŐR FILMKLUB Megkezdte munkáját főiskolánk amatőr filmklubja. A még kis létszámú tagság a Petőfi Sándor Ifjúsági Házban, az ott működő országos hírű amatőr filmklub patronálásával, Kovács Róbert vezető segítségével ismerkedik az amatőr filmezéssel. EGYÜTTMŰKÖDÉS Főiskolánk közművelődési titkársága a közművelődési feladatok sikeres végrehajtása érdekében tovább bővíti kapcsolatait. Az elmúlt napokban a Határőrség illetékeseivel folytattak megbeszélést a határőrség és a főiskola művészeti csoportjainak együttműködési lehetőségeiről és műsorairól a határmenti községekben. Megtörténtek,az első lépések a Győr városban élő és alkotó fiatal képzőművészek ■főiskolánkon történő bemutatkozása, alkotásainak bemutatása érdekében is. Az 1977/78-as oktatási évben vámosunk fiatal képzőművészei kiállításokat, tárlatokat rendeznek és vezetnek főiskolánk aulájában.