A Jövő Üzemmérnöke, 1978 (5-6. évfolyam, 1-10. szám)
1978-01-01 / 5. szám
* Ismerkedés az elméleti gondolkodás gyakorlatával A főiskola Győrbe településének befejezése indokolta a főiskolai Tudományos Diákköri Tanács (továbbiakban: TDT) újjászervezését, melyben valamennyi intézet és önálló osztály, valamint a KISZ képviselete biztosított. A TDT diák-alelnöki teendőket a főiskolai KISZ-bizottság tanulmányi felelőse látja el. Az új TDT összetétele: Elnök: Molnár Mihályné dr., főiskolai docens (Közlekedés- és Postaüzemi Intézet) Alelnök: Jártás Zoltán II. évf. hallgató (Közlekedésgépészeti Intézet) Tagok: Közlekedésépítési Intézet: Dr. Vaszari Pál főiskolai docens. Rajnai Endre III. évf. hallgató: Közlekedésgépészeti Intézet: Dr. Vermes Ágoston főiskolai docens. Heigl György II. évf. hallgató: Távközlési és Automatizálási Intézet: Oláh Ferenc főiskolai adjunktus. Szabó Lajos II. évf. hallgató: Közlekedés- és Postaüzemi Intézet: Mészáros Sándor főiskolai adjunktus. Gál András III. évf. hallgató:Miszteki Tanár,Képző Osztály: Puskás László főiskolai tanársegéd. Oroszvári Ferenc III. évf hallgató: Matematikai és Szamítástechnikai Intézet: Dr. Marton László főiskolai adjunktus, Marxizmus-Leninizmus Oktatási Intézet: Dr. Bakos László főiskolai docens. A TDT 1977. október 5-én tartott ülésén a főiskola szervezeti és működési szabályzatával összhangban határozatot hozott arra, hogy a diákkörök tevékenységét a TDT elvi irányítása mellett az intézetek és önálló osztályok szervezzék. Az 1977 78-as tanévre igényes és gazdag programokat állítottak össze az intézetek és osztályok, sok izgalmas témát hirdettek meg az érdeklődők számára. A Matematikai és Számítástechnikai Intézet önálló diákkört nem alakít, de a hallgatók tudományos tevékenységét szervezi és támogatja . — a műszaki főiskolák Neumann Jánosról elnevezett matematikai feladatmegoldó versenyen való részvételre felkészít és háromfordulós válogató versenyt rendez. — számítástechnikai szakkör alakítása céljából ebben a tanévben két alkalommal számítástechnikai feladatmegoldó versenyt rendez: — az intézetek tudományos diákkörében folyó munka során felvetődő matematikai és számítástechnikai problémák megoldásához konzulensi illetve tanácsadói segítséget nyújt, ezért minden intézethez egy matematikai és egy számítástechnikai szakembert delegál. A TDT úgy határozott, hogy a jövőben két alkalommal főiskolai Tudományos Diákköri Konferenciát tartunk. Ősszel intézeti szekcióüléseken, tavasszal — a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvényeinek keretében — összevontan az egyes diákkörök legjobb munkái kerülnek előadásra. 1977. december 7-én a Főiskolai Tudományos Diákköri Konferencia megnyitása alkalmából Dr. Hegedűs Gyula főigazgató méltatta a tudományos munka jelentőségét a hallgatók szakmai fejlődése szempontjából. Megnyitó beszédében többek között az alábbiakat mondotta: ..A KISZ KB és az OM közös előírásai alapján irányítja a TDT hallgatók munkáját, biztosítja a tárgyi és személyi feltételeket. Ennek szerves része az oktatók segítő, patronáló tevékenysége. A mostani szekcióülések során megvitatjuk az eddig elkészült dolgozatokat, hogy ezeket továbbcsiszolva, a kritikákat, észrevételeket felhasználva alkalmassá váljanak az Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre. Főiskolánk hallgatói elismerésre méltóan szerepelnek az országos seregszemléken. A további siker záloga, hogy minél többen kapcsolódjanak be ebbe a mozgalomba, hogy mind több hallgatónk ismerkedjen meg az elméleti gondolkodás gyakorlatával, és szerezzenek értékes tapasztalatokat további tanulmányaikhoz, a szakdolgozati munkához, a sikeres szakmai tevékenységhez. 1979-ben a XIV. OTDK Műszaki szekcióját főiskolánk szervezi, példamutatóan készüljünk fel!” Ezután dicséretben , valamint pénzjutalomban részesítette a főigazgató azokat a hallgatókat, akik a XIII. OTDK-n színvonalas előadást tartottak, de országos helyezést nem értek el. (A konferencián elért helyezésekről lapunk 1917. májusi számában tájékoztattuk olvasóinkat.) Jutalomban részesültek: Közlekedés- és Postaüzemi Intézet: Kóczián Jenő, Tálos Zsófia Pozsnainé Vérgh Aranka, Édes László, Gyuricza Gyula, Jäger János. Közlekedésgépészeti Intézet: Imre Gyula, Cserháti Antal, Kovács Sándor. A megnyitó ünnepség után a konferencia szekciókban zajlott. A Közlekedésgépészeti Intézet szekciójában 13 előadást tartottak. A szakmai zsűri és a hallgatótársak véleménye alapján Szilágyi Károly, III. évf. vasútgépész szakos hallgató „A MÁV közepes forgalmú vonalainak mozdonyos és motorkocsis járművekkel történő kiszolgálása” című előadása volt kiemelkedő. A Távközlési és Automatizálási Intézet az Intézeti Napok alkalmából demonstrálta a TDK tevékenységét. Márton József és Fényes László III. évf, vezetéknélküli távközlési szakos hallgatók számoltak be szép sikerrel a „Nagy stabilitású színészjelek előállítása” című munkájukról. A Közlekedésépítési Intézet hídépítési, útépítési és vasútépítési szekciókat szervezett. Mindhárom szekcióban két-két előadás hangzott el. A hozzászólásokból, a kérdésekből, az előadásokat követő vitákból örömmel állapíthatjuk meg a jelenlevő hallgatók nagy érdeklődését és lelkesedését. A Közlekedés- és Postaüzemi Intézet vasúti szekciójában öt, a postaüzemi szekciójában hét, a gépjárműüzemi szekcióban négy előadás hangzott el. A hallgatók témaválasztását és előadókészségét, valamint az oktatók nagy számban való megjelenését dicsérhetjük leginkább. A Műszaki Pedagógiai szekcióülésen három előadást hallgattak meg a résztvevők. Hegedűs Lajos II. évf. műszaki tanár szakos hallgató az OTDK társadalomtudományi szekcióján szerepelt dolgozatát ismertette. Pamlény Tamás III. évf. hallgató ..Az 1977. évi Győr-Sopron megyei személysérüléses balesetek gépi vizsgálata és elemzése”. Nónay Erika II évf. hallgató :,Baleseti ponttérképek és térképek szerepe és alkalmazása Győr és Sopron városára” című , az idei KPM pályázatra benyújtott munkájukról számoltak be. Az előadók közül külön dicséret illeti Pamlény Tamást, aki jól felkészülten, alaposan megtervezett előadásban bizonyította felkészültségét, a téma alapos ismeretét. A számítástechnikai szekcióban érdekes verseny zajlott. Egy viszonylag egyszerű, de az oktatásban tanultaktól eltérő típusú feladat számítógépes megoldása tette próbára a hallgatók felkészültségét. A verseny első részében a programot írták. A második rész (a számítógép tartós üzemképtelensége miatt) a programgépre vitele csak deceraber 21-én valósulhatott meg. Az összesített eredmény: 1. Dalbács László KPIII. évf. 2. Simon László KPI II. évf. 3. Kispál Tibor KPI II. évf. 4. Sípos György KEI II. évf. 5. Székely Gyula KEI II. évf. Örömmel számolhatunk be arról, hogy 1977. december 22-én a KPM tanácstermében átadtak Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter által meghirdetett pályázat díjait. Főiskolánk hallgatói közül I. DÍJAT NYERT Temes Zsuzsanna — Tatai Tibor (Közlekedésépítési Intézet), Damásdi Tibor — Hulma András (Közlekedés- és Postaüzemi Intézet), Szilágyi Károly (Közlekedésgépészeti Intézet). II. DÍJAT NYERT Czinkotzky Márta (Közlekedésépítési Intézet). Hajnal Judit — Kovács Ágota; Barcza László — Szeletzky Béla: Koroknái Mária (Közlekedésés Postaüzemi Intézet). Erdő János — Krasznyánszky Lajos (Távközlési és Automatizálási Intézet). III. DÍJAT NYERT Gáspár István: Konyári György; Péterfalvi Géza: Pletka József: Valkó Béla (Közlekedésgépészeti Intézet). Bársony László: Bognár László — Kanyar István: Marján Miklós (Közlekedés- és Postaüzemi Intézet). Csumsztek Imre (Közlekedésépítési Intézet). Németh Lívia — Nónay Erika (Műszaki Tanárképző Osztály). MINISZTERI DICSÉRETBEN RÉSZESÜLT Palla Ilona: Siklósi Terézia: Sámson Edit: Szabó Gábor Zoltán: Csorba Erzsébet: Lakatos Mariann: Bagdi Etelka (Közlekedés- és Postaüzemi Intézet): Kleman Elvira: Nagy Péter: Czinkos Cecília: Rajnai Endre: Tóth Zsuzsanna, Sári Erzsébet — Beál Zsolt — Vécsei Béla (Közlekedésépítési Intézet). Horváth Tivadar; Csákó Tamás (Közlekedésgépészeti Intézet). Burján György — Pamlény Tamás — Pohár Zoltán (Műszaki Tanárképző Osztály). A nyerteseknek szívből gratulálunk. A tudományos diákköröknek további eredményes, jó munkát kívánunk! A TDT nevében: Molnár Mihályné dr. elnök ,Rée: hagyomány a felsőoktatásban, hogy a hallgatók egyéni érdeklődés alapján a tudományos kutatómunkában is részt vehetnek, gyakorlatot szerezhetnek. Bensőséges oktató-hallgató kapcsolattal mélyebb szakmai ismeretekre tehetnek szert. Az egyén tudományos fejlődésének kibontakozását hivatott a főiskolai TDK elősegíteni.” A KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI Intézet a Főiskola más oktatási egységeihez hasonlóan, 1975-ben kidolgozta új tanterveit és tantárgyprogramjait. Az új oktatási dokumentumoknak megfelelően folyó oktatás harmadik félévét zárva már rendelkezünk tapasztalatokkal, amelyek igazolják a két évvel ezelőtt megfogalmazott elképzeléseinket. És reméljük a következő időszakban oktatni kívánt új tantárgyaink esetében is. Az alábbiakban egy .új, integrált tantárgy előkészítésével kapcsolatos eddigi munkánkat, az elérni kívánt célokon keresztül közvetlen feladatainkat foglalom össze. Az új tantárgy neve: Építéskivitelezés szervezése. A tantárgyat a KÉI Általános Fivetési Osztálya oktatja a Kill mindhárom szakának nappali és levelező tagozatán. A tantárgy ..anyakönyvi kivonata” nem érzékelteti a kialakításával együttjáró sokrétű munkát és oktatásának célját, feladatait. Kidolenása során alapvető feltételként vettük figyelembe a szervezési ismeretek oktatására vonatkozó kormányha- tározatokat, minisztériumi utasításokat, irányelveket és arán 'okat. Az egyéb, tájékoztató jelleggel megkapott véleményeket csak olyan mértékben vettük figyelembe, amennyire azok konstruktív, a szakterület igényei és képzési célokat is szolgáló tartalmi és didaktikai javaslatokat tartalmaznak. Az új tantárgy programja mindenben igazodik az elvárásokhoz és segíti a KEI képzési céljainak megvalósítását. Tartalmi és didaktikai szempontok szerint az MSZMP oktatáspolitikai határozatainak, valamint a Minisztertanács és az Oktatási Miniszter határozatainak megfelelően megalakult szakbizottságok vizsgálták felül az Intézet úi dokumentumaival együtt. A szakbizottságok véleményét az alábbiakban foglalom össze: — a tantárgy a szükséges elméleti alapok után nagy súllyal az építési munkahelyeken adódó szervezési feladatok oktatója. Az ismeretanyag szükséges minden építő- és fenntartó szakos üzemmérnök számára; — a tantárgy anyaga az ipari üzemmérnök igényeihez alkalmazkodik és annak megfelel; — a tantárgy anyaga gyakorlatias, megfelel az építőipar igényeinek. A szervezésoktatás integrálása a gépesítéssel az építőiparban rendkívül hasznos. Az eddig elmondottakról ifj tantárgy: építéskivitelezés szervezés A gazdaságpolitikai irányelvek megvalósításáért Győr-Sopron megye V. ötéves tervének gazdaságpolitikai irányelveiről: „...Lényegesen meg kell javítani az építkezések előkészítését, műszaki tervezését és szervezését... A beruházások kivitelezése és befejezése az eddiginél gyorsabb legyen... Az építőipari ágazaton belül szükséges a fejlett termelésszervezési módszerek — gépi programozással összehangolt — bevezetése... a feladatok megvalósításának egyik fontos feltétele a termelés hatékonyságának fokozása ... Az építőipar az eddiginél rugalmasabban igazodjon az építési igények szerkezetének megváltozásához... érzékeltetik, hogy az Építéskivitelezés szervezése c. tantárgy „születését” körültekintő, az iparág igényeit kielégíteni akaró, többségében segítő szándékú szakemberek együttes munkájaként kell értékelnünk. A tantárgy oktatásával elérni kívánt eredményeket az oktatási cél foglalja össze. ..Megismertetni a hallgatókkal az építés-kivitelezés szervezésének elméleti és gyakorlati eljárásait, a mélyépítőipari beruházások megvalósításának menetét. A tantárgy ismerteti a szervezési módszerek elméletét, gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Ennek megfelelően olyan kivitelezési-szervezési eljárások, módszerek megismertetése a célunk, amelynek valamennyi közlekedési építési tevékenység végrehajtásához szükséges programozási, kapacitáselosztási, döntési feladatok megoldásához nyújtanak segítséget. Az általános szervezéselméleti ismeretanyag mellett jelentős súlyú a gazdaságos munkaerő, anyag- és gép biztosításához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretanyag. Az előadások és gyakorlati foglalkozások tematikája lehetővé teszi az ismeretanyag elsajátítását a beruházások megvalósításának sorrendjét, aktuális feladatok kidolgozásán keresztül. Hallgatóink az ismeretanyagot birtokolva alkotóan vehetnek részt a kivitelezési feladatok hatékony szervezésében, irányításában és a módszerek fejlesztésében. Alkalmassá válnak a beruházások megvalósításában közreműködő szerveknél, de elsősorban a kivitelező vállalatoknál jelentkező közvetlen, termelésirányuló munkakörök ellátására.” A megfogalmazott célok abban az esetben válnak igazán termelőerővé, ha hallgatóink a tananyag elsajátításával alkalmassá válnak a bevezetőben idézett gazdaságpolitikai irányelvek megvalósításában való közreműködésre. OSZTÁLYUNK erőfeszítései most már arra irányulnak, hogy az oktatás feltételeit (jegyzetek, segédletek, példatárak, stb.) 1978. szeptemberére biztosítsa. Ehhez a munkához kérjük más oktatási egységek — elsősorban a Matematikai és Számítástechnikai Intézet —, valamint jelenlegi II. éves hallgatóink alkotó együttműködését. Dr. Szente Béla főiskolai docens SZOT eng. I besz. 30 ”v505 Belt. és importgép szerz. megkötés 30 ' A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE Jó tudni is TDK-dolgozatok pontozásos bírálatáról Az Országos Tudományos Diákköri Tanács állásfoglalása éjtelmében az országos konferenciák előkészítése és az értékelések egységesítése céljából szempontokat adott ki a TDK dolgozatok bírálatára, amelyet a felkészülés elősegítése érdekében lapunkban teljes terjedelemben közlünk. A dolgozat szerkesztése, stílusa max. 5 pont 1 pont — ha a dolgozat nehezen áttekinthető, gondatlanul szerkesztett munka, esetleg több hibával; 2 pont — ha a dolgozat nehézkes, körülményes, de gondosan kidolgozott. . . 3 pont — ha a dolgozat megfelelő stílusú és összeállítású, esetleg apróbb figyelmetlenségből eredő hibákkal, 5 pont — ha a dolgozat jól tagolt, gördülékeny stílusú, gyakorlatilag hibamentes munka. A téma irodalmának feldolgozása max. ill pont 2 pont — ha a dolgozat csak tankönyvek, kézikönyvek és alapvető segédkönyvekre hivatkozik vagy az irodalmi hivatkozások formálisak: 5 pont — ha a dolgozat a vonatkozó irodalmat nagyrészt tartalmazza, de nem dolgozza fel alaposan; 8 pont — ha a dolgozat a hazai és a legismertebb külföldi irodalmat tartalmazza és megfelelően értékeli: 10 pont — ha a dolgozat a téma hazai és külföldi irodalmát tanulmányozza és jól elemzi. 0 ,4 téma feldolgozási színvonala max. 10 pont 2 pont — ha a kutatási módszer kifogásolható, az adott körülmények között megfelelőbbet is választhatott volna; 5 pont — ha a módszer vagy mérési eljárás jól ismert, de az alkalmazása komoly felkészültséget igényel; 8 pont — ha a módszer vagy mérési eljárás korszerű, megbízható, eredményes, reprodukálható munkát garantál; 10 pont — ha a módszert vagy mérési eljárást eredeti elgondolások alapján helyesen továbbfejleszti, esetleg a feladat megoldásához újszerű eszközöket is készít. Az eredményei értékelése max. 10 pont 2 ponnt—ha a dolgozat csak a munka eredményeit közli: 5 pont — ha a dolgozat az eredményeket értékeli ugyan, de ez részben megalapozatlan vagy téves; 8 pont — ha a dolgozat a munka eredményeit jól értékeli, de ez nem teljes; 10 pont — ha az eredmények értékelése helyes, megalapozott, kellően bizonyított, irodalmi adatokkal összehasonlítva a továbbfejlesztésre is utal. A kapott eredmények gyakorlati alkalmazhatósága max. 10 pont 2 pont — ha a dolgozat eredményei, elméleti következtetései nem öncélúak, de a gyakorlat számára közvetlenül nem használhatók fel; 5 pont — konkrét gyakorlati feladatokat eredményesen dolgoz fel; 8 pont — ha a dolgozat új konstrukciós, tervezési, technológiai vagy vizsgálati eljárást, illetve annak egy részét dolgozza ki, amely a gyakorlatban hasznosítható; adolgozat elméleti eredményei a gyakorlatban közvetlenül hasznosíthatók, de a részletes kimunkálás, a gyakorlati alkalmazás részletes ismertetése nem szerepel; 10 pont — ha a dolgozat új tervezési, technológiai, konstrukciós vagy vizsgálati eljárást dolgoz ki, vagy elméleti eredményeinek közvetlen gyakorlati felhasználásáról számol be, amely jelentős társadalmi vagy ipari hasznossággal bír. Ha a dolgozat a bírálati szempontok bármelyikének a minimumát sem elégíti ki, akkor annál a szempontnál az adandó pontszám 0. 1978. JANUÁR