A Jövő Üzemmérnöke, 1987 (15. évfolyam, 1-8. szám)
1987-02-01 / 1. szám
A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE 1987. FEBRUÁR Pártbizottságunk állásfoglalása Pártunk XIII. kongresszusa megerősítette az MSZMP Politikai Bizottsága 1981. február 3-i határozatát, mely meghatározza a KTMF pártbizottságának feladatait is. Ez alapján, valamint a felsőbb állami szervek koncepciója figyelembevételével elkészült a főiskola távlati fejlesztési terve, megfogalmazódtak az abból adódó középtávú feladatok, melyek pártbizottsági jóváhagyása megtörtént. A tervek, feladatok végrehajtása megkezdődött. Időarányos teljesítésük áttekintése alapján megállapítható, hogy több területen előrelépés történt. Elkészültek az új tantervek, melyek most léptek a harmadik tanévbe. Az új tantervekben csökkent a heti kötelező óraszám, erősödött a számítástechnikai oktatás, érvényesült a törekvés a szélesebb szakmai alapképzésre, megnőtt a szakdolgozatokkal szembeni követelmény. Növekedett a főiskolánkra jelentkezők aránya, ami a beiskolázási propagandamunkánk eredménye is. Emelkedtek a felvételi pontszámok. Folyamatossá tettük az oktatók hallgatói véleményezését. Jelentős előrelépés történt a posztgraduális képzés bevezetése és kiterjesztése terén. Szélesítettük az együttműködést mind belföldi, mind nemzetközi vonatkozásban. Erősítettük a decentralizálási folyamatokat a pártszenvek hatáskörénél és az önálló szervezeti egységek gazdálkodásában. A fenti pozitív folyamatok ellenére a fejlődés több területen lassúnak mondható, illetve nem történt érezhető javulás. Ennek okai részben objektívek, részben saját munkánk hiányosságából adódnak. Növekedtek a főiskola működési, fenntartási költségei, a mérséklésükre hozott takarékossági intézkedések nem hoztak javulást. Az oktatás-tartalmi korszerűsítés folyamata üteme nem kielégítő. Ajegyzetírási tevékenység lelassult. Romlott a laboratóriumi oktatás eszközellátottsága, a rendelkezésre álló pénzeszközök nem elegendőek a szintentartáshoz sem. Az oktatók, dolgozók anyagi helyzete — különösen az alapbérek vonatkozásában — az iparhoz képest folyamatosan elmaradt. A demokratizálódás a formai keretek bővülése ellenére, nem hozott áttörést a mindennapi munkánkban. A hallgatók részvétele a főiskolai közéletben nem kielégítő. A vállalt feladatok, a hozott határozatok következetes végrehajtása, ellenőrzése területén, a célkitűzések melletti határozott kiállásban bizonytalanság tapasztalható. A fenti vázlatos értékelés alapján is látható, hogy mely területeken kell a súlyponti feladatokat kijelölni, végrehajtásukat segíteni. A főiskolai pártbizottság 1986. december 10-i ülésén az MSZMP KB 1986. november 19—20-i határozatával öszszefüggésben meghatározta az előttünk álló feladatokat. Az oktató-nevelő munkában a fő hangsúlyt a tartalmi színvonal emelésére, a tananyag korszerűsítésére, a fegyelmezett hallgatói munkára, az igényességre, a határozott követelményekre kell helyezni. A kutatás-fejlesztés területén a pályázatokon való részvétel, az országos kutatási főirányhoz való kapcsolódás, a kutatóintézetekkel, vállalatokkal történő együttműködés fokozása, szélesítése a feladat. A laboratóriumoknál az eszközellátottság szelektív fejlesztését kell támogatni. Az igazgatásban, gazdálkodásban az oktatási törvényből adódó főiskolai szabályzatok kidolgozása a feladat, nagy figyelmet fordítva a különböző érdekek összehangolására. Minden területen meg kell kezdeni a takarékossági intézkedések bevezetését, a meglévő tartalékok feltárását, hasznosítását, melyek célja a főiskola működési költségeivel és a munkaerővel való ésszerű takarékosság. Fejleszteni kell a főiskola belső irányítását, fő hangsúlyt helyezve a folyamatok egyszerűsítésére, és az érdekeltségi, ösztönzési mechanizmusok racionálisabbá tételére. Tovább kell növelni a szakszervezeti egységek és azok vezetőinek önállóságát, felelősségét. A személyzeti munkában következetesen érvényt kell szerezni a káderpolitikai elveknek. A vezetők munkájának megítélésében elsődleges legyen az adott egység össztevékenységének eredményessége. A hatáskörben lévő vezetők beszámoltatásának rendszeressé tétele mellett azt is értékelni kell, hogy munkájuk mennyiben segítette a főiskolai célkitűzések megvalósítását. A főiskolán a demokratizálási folyamat további elmélyítése, a hallgatók közéleti aktivitásának fokozása az egyik legfontosabb cél, a közösségért vállalt munka felelősségének hangsúlyozásával. Javítani kell a szervezeti egységeknél a munkafegyelmet, kapjon támogatást a rendet, fegyelmet megkövetelő vezető. Feladataink megvalósítása, céljaink elérése érdekében a pártbizottság meghatározta a testületek alapszervezetek teendőit, az ellenőrzés és beszámoltatás továbbfejlesztési területeit, a propaganda, agitáció és tájékoztatás feladatait. Szily István HÍREK ■ „Győr bemutatkozik" címmel kiállítás nyílik a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában 1987. március 30-án. Főiskolánk is helyet kapott a kiállításon: bemutatjuk a főiskolai oktató-nevelő és tudományos tevékenységet, valamint a főiskola MSZBT tagcsoportjának munkáját. □ A SZAKÜZEMMÉRNÖKI képzésben is befejeződtek a félévi vizsgák. A közúti forgalomtechnika, a távközlési hálózattechnika és a gépjármű diagnosztika szakon ez év áprilisában kerül sor először államvizsgára. A három szakon mintegy 60 szakember végez és kap szaküzemmérnöki diplomát. ■i „Gazdasági helyzetünk, feladataink 1987-ben” címmel, összevont pártnap keretében tartott előadást főiskolánkon Vass Zoltán, a RÁBATEXT igazgatója 1987. január 28-án. Előadásában kiemelten szólt az ipari termelés növelésének feladatairól, a szervezettség, a technika, a technológia fejlesztésének fontosságáról. Foglalkozott a munkafegyelem és a társadalmi környezet öszszefüggésével, a műszaki értelmiség megbecsülésével, helyzetével. Ismertette a kibontakozás programját, a műszaki fejlesztés lehetőségeit és a szemléletmód megváltoztatásának kérdéseit. Kiemelten foglalkozott a textilipar helyzetével és a bankrendszer fejlesztésének várható pozitív hatásaival. A FARSANGI BÁLT rendeznek hallgatóink február 21-én este 7 órától az aulában és a menzán. Programok: sramli, diszkó, filmvetítés, kabaré. Belépődíj: kb. 60 forint. 30 éves a Munkásőrség Egy munkásőr portréja Gulyás Antal, a főiskola dolgozója, laborszakalkalmazott, 20 éve munkásőr. 1987. január elsején a haza fegyveres szolgálatában teljesített 20 éves helytállása, eredményes munkája elismeréséül a „SZOLGÁLATI ÉRDEMÉREM” kitüntetést kapta. Megyei parancsnoki dicséretek, számos köszönőlevél, pedagógus- és egyéb ünnepségekre szóló meghívók tanúskodnak önzetlen és lelkes társadalmi tevékenységéről. — Mindig szerettem volna valahova tartozni, egy jó közösség tagja lenni. Mint egyszerű falusi gyerek, kisiskolás koromban vallásos nevelést kaptam. Az 1956- os ellenforradalom idején kezdett nyiladozni az értelmem, akkor már saját véleményem volt a dolgokról. Két év múlva, 1958-ban vonultam be Fertődre, egy karhatalmi kiképző bázisra. Decemberben tettem esküt. Ködös, barátságtalan idő volt, amikor az eskü szövegét mondtuk, eső verte a fejünket. Talán akkor indult el bennem valami. Egy elhatározás született... és azóta sem tettem le a fegyvert. A karhatalom átformáló erő volt számára. Kiképzés, tisztes iskola, rajparancsnok, őrvezető, tizedes, szakaszparancsnok-helyettes. Szívós, állandó önképzés és képzés fémjelzi a katonai éveket. 1961-ben leszerel, s ettől kezdve sem vonul tartalékba, hanem az iskolai honvédelmi nevelőmunka lelkes támogatója. 1967 fontos állomás életében. — A munkásőrséget történelmi szükségszerűség hozta létre — vallja Gulyás Antal hittel és meggyőződéssel. A munkásőr nem születik, a munkásőr azzá lesz. Megértettem a szót, amire vezetőim kértek, hogy ne csak a polgári é életben álljak helyt, hanem a munkásőrségben is. Megértettem, éppen 1956 tanulságaként, hogy egy rendszert nem elég megszervezni, hanem azt meg is kell tartani, így és ezért lettem 1967-ben munkásőr. A munkásőr itt nem kis lemondással, társadalmi tevékenységgel jár. Gulyás Antalt a mindennapi munkásőr-kiképző feladatok, a gyakori ügyeletesi teendők mellett erős szálak kötötték és kötik ma is az iskolákhoz 1976-ban a Jedlik Ányos Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola munkásőr Ifjú Gárda szakaszait készíti fel a megyei versenyre, ahol mind a két szakasz a városi első helyezett közé kerül, 1978-ban mintegy 120 órában oktatta ugyanezen intézmény Ifjú Gárda szakaszát, mely eljutott az országos döntőbe. S a jutalom, a honorárium mindezen és hasonló mai lelkes tevékenységéért: a köszönő szó, az őszinte kézfogás. — Ez volt, és ma is ez a legnagyobb elismerés számomra, hiszen a munkásőrtevékenység önkéntes. Nem kell magyarázni, s meggyőzni arról, hogy mit s miért kell tenni. Elismerés számomra az is, ha az ottani gazdasági, politikai vezető észrevesz, és jókívánságait fejezi ki. Ekkor érzem azt, hogy én őértük is vagyok. — s. n. — Posztumusz kitüntetés A Közlekedésépítési Intézet Tanácsa december 5-én rendkívüli nyilvános ülést tartott abból az alkalomból, hogy a Közlekedéstudományi Egyesület dr. Klatsmányi Tibort a KEI igazgatóját, a Hídépítési Osztály vezetőjét halála után a Széchenyi emlékplakettel tüntette ki. Megemlékezést mondott dr. Kerkápoly Endre, egyetemi tanár, a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke. A tanácsülésen részt vett Hegyi Kálmán, a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője. MI VAN a főiskolai klubbal?_____ Megkérdeztük... Sorozatunkban ezúttal Ottovay László könyvtárigazgatónál érdeklődtünk a főiskolai klub működésének tapasztalatairól, a jövő terveiről. JÜM: Ha főiskolánkon beszélgetés közben a klub szó elhangzik, akkor általában arra a helyreállított villaépületre gondolunk, amelyet a főiskolai vezetés nem kis költséggel felújíttatott, és részben berendezett. Ezzel lehetővé vált, hogy a különféle kisebb rendezvényeket kulturált környezetben itt a főiskolán tarthassuk. Milyenek az eddigi tapasztalatok? Ottovay László: Feltétlenül kedvezőek. A klub berendezett helyiségei, a HIFI-torony és a lemeztárban megtalálható mintegy 300 lemez, a teletextes színes TV, a napilapok, hetilapok, folyóiratok, valamint az olcsó büfé valóban kulturált környezetet kínál a különféle rendezvényeknek, baráti összejöveteleknek. Klubházunk mind ez ideig kísérleti jelleggel „üzemelt”. Ez azt jelenti hogy lényegében előzetesen bejelentett igények alapján lehetett a különféle szolgáltatásokat igénybe venni. Egyre növekvő népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt hónapokban kereken 100 alkalommal fogadtunk vendégeket. JOM: Ezek valóban meggyőző számok. A főiskola közvéleménye azonban lényegesen többet várt, többet vár a klubtól. Mikor lesz eleven, igazi klubélet a főiskolán? Ottovay László: Reméljük, hamarosan. Hiszen a főiskola állami és társadalmi vezetése is azért áldozott és biztosít 1987-ben is jelentős összegeket, hogy az igazi klubélet feltételeit minél előbb megteremtsük. Ennek eredményeképpen idén folytatni tudjuk a helyiség berendezését, és úgy tűnik, hogy belső átszervezéssel a folyamatos „nyitvatartás” személyi feltételeit is sikerül megteremteni. Ha ez megvan, akkor valóban megalakulhat a klub, amelynek munkáját a tagság megbízásából elnökség irányítja, illetve szervezi. De az elnökség feladata lesz a klub jó működéséhez oly fontos kapcsolatok kialakítása és ápolása is. És itt nem csak és elsősorban a különféle előadók, vagy neves vendégek meghívására gondolunk, hanem arra, hogy a klub a jövőben a „kifelé nyitás” egyik fontos színhelyévé váljék. Szeretnénk, ha azok a különféle intézmények, szervezetek és társaságok, amelyek munkájában főiskolánk oktatói, dolgozói is aktívan közreműködnek, rendezvényeik, tanácskozásaik színhelyéül a klubot választanák. Erre egyébként már eddig is vannak jó tapasztalatok. A tagsági díjat fizető, és természetesen igazolványnyal is rendelkező klubtagok és vendégeik részére a klub egyelőre hetenként három alkalommal áll majd rendelkezésre — a jövőben nemcsak helyiségeivel, — hanem reméljük, színvonalas és gazdag programkínálatával is. A fennmaradó napokon a főiskolai kollektívák, vagy az előzőekben már említett bejelentkezés alapján vehetik igénybe klubházunk szolgáltatásait. A klub titkára Winkler Csaba lesz. JVM: Köszönjük a tájékoztatást! Gál Péter