A Jövő Üzemmérnöke, 1990 (18. évfolyam, 1-9. szám)
1990-01-01 / 1. szám
A ROHAMOSAN FEJLŐDŐ TÁVKÖZLÉS ÉS AUTOMATIZÁLÁS TÉGED IS VÁR ...Villamos üzemmérnök szak Rohanó világunk, felgyorsult élettempónk ma már el sem képzelhető a fejlett technika legújabb csodái nélkül. A korszerű távközléstechnika lehetővé teszi, hogy telefonálni tudjunk a világ legtávolabbi zugába, a TELEFAX már iratainkat is pillanatok alatt továbbítja, de arra is mód nyílik, hogy bonyolult matematikai műveleteket végző számítógépeinket a távollevő kollégáinkéval összekapcsolva együtt dolgozzunk feladatunkon. Szabványok, találmányok, katalógusadatok, irodalom, dokumentáció bekérése a legkülönbözőbb helyekről, s azok kivetítése a képernyőre: pillanatok kérdése. A rádió megszületése után a hírközlés újabb diadalai: a televízió, sztereo-műsorszórás, színes televízió. Ezek már mindennapi életünk szerves részeivé váltak; a műholdak lehetővé teszik, hogy nagy számú átviteli csatorna közül válaszszák ki azokat a szórakoztató, ismeretterjesztő, közéleti híreket nyújtó műsorokat, amelyek éppen érdekelnek. Ugyanez a technika gondoskodik arról, hogy vonaton, autón utazva se legyünk elszakítva a mindennapi élettől, rádiótelefonunk révén bárkit felhívhatunk utazásunk alatt is. Életünket kényelmesebbé és biztonságosabbá, munkánkat hatékonyabbá teszi a sokoldalú automatizálás. Ma már szinte nem is gondolunk arra, hogy a zsebből előkapott számológépünkön tevékenykedő elektronok milyen bonyolult feladatokat oldanak meg helyettünk, s arra sem nagyon gondolunk, hogy a közúton, vasúton közlekedve milyen bonyolult automatika-rendszerek gondoskodnak biztonságunkról és a forgalom irányításáról. Kiterjedt számítógépes hálózatok buzgólkodnak azon, hogy az utóbbi évtizedekben megsokszorozódott közlekedési, szállítási igényeink kielégíthetők legyenek. Mindezeknek a műszaki csodáknak a rejtelmeibe vezeti el hallgatóit a Távközlési és Automatizálási Intézet, s arra képezi őket, hogy mint végzett villamos üzemmérnökök a távközlés, rádió- és televízió-műsorszórás, számítógépek és számítógépes hálózatok, automatizált gyárak, közlekedési hálózatok, robotok fejlesztésében folytassanak hasznos és érdekes, sok technikai szépséget rejtő izgalmas munkát. Főiskolánk hazánk egyik legfiatalabb felsőoktatási intézménye. Győrben 1974-ben kezdődött az oktatás. Az alapítás óta alig húsz esztendő telt el. Milyen hagyományokat, követendő értékeket tudott az intézmény kialakítani, továbbörökíteni ? A válaszok mindig nehezebbek, mint a kérdések. Mi is keressük a gyökereket, azokat a régi diákhagyományokat, amelyeket a mai viszonyokhoz közelítve elfogadottá tudunk tenni. Nem kis harc után — három éve — a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István lett intézményünk névadója. Gazdaságszervező közlekedési és közéleti tevékenységét a mindenkor dúló politikai divatok mellőzésével szeretnénk hallgatóinkkal megismertetni. Elsőseink — már hagyomány szerint — a bevezető foglalkozások egyik napján Nagycenken érzelmileg és értelmileg is azonosulhatnak az ő eszméivel. 1991- ben névadónk születésének 200. évében a túlzásokat elkerülve szeretnénk sokféle formában színes, érdekes programok szervezésével megünnepelni az évfordulót. Saját diákéletünkre visszagondolva a legmaradandóbb élményeket nem feltétlenül a tanulás kisebb-nagyobb nehézségeiről őriztük meg. A diákélet meghatározó része az itt szövődő barátságok, szerelmek további sorsa, a vizsgadrukk, a jó bulik, az emlékezetes csínyek. A diákélet értékmérője a sokszínűség. A főiskola életének elevensége szorosan összefügg az itt tanulók a jelenről és a jövőről alkotott képével. Szűkebb és tágabb környezetünk változásával alakul főiskolánk belső élete is. Reméljük, majd éreztetik hatásukat, s feltehetően jótékonyan, a „nyugati szellők”. Ma még nehezen tudjuk elképzelni, hogy a nyugateurópai ERASMUS-program hogyan alakítja át intézményünk belső életét szokásrendszerét. Teljesen új minőségű és jellegű kapcsolatok jöhetnek létre, s ha beindul a vendéghallgatók fogadása és küldése, olyan új hagyományelemek honosodhatnak meg intézményünkben, amelyek a képzést is karakteressé tehetik. Sajnos ma még mások a gondjaink. Tanévnyitótól ballagásig a diákélet elevenségét még más dolgok határozzák meg. Hiányzik a hallgatóság sokféle érdekét képviselő, azért harcolni képes rétegszervezet, pedig a hallgatók gondjainak, problémáinak képviseletét csak az érintettek, tehát maguk a hallgatók vállalhatják. Ez ne csak a jövő legyen, hanem már a jelenben is hangsúlyossá kell, hogy váljon ez a kérdés. Miként az is, hogy a mintát, módszereket jövendő hallgatóink mennyiben hozhatják a középiskolából? Főiskolánk külső megítélésének egyik meghatározó eleme a hagyományok ismertté tétele, elismertsége. A Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola önálló arculatának kialakítását a hagyományápolás segíti. Winkler Csaba Hagyományaink megőrzése Nappalok és éjszakák Az élőlények egyes életjelenségei visszatérő módon, ciklikusan erősödnek és gyengülnek a tevékenység és tétlenség határai között. Embernél a testhőmérséklet, a szívritmus, a belső elválasztású mirigyek működése, egyes anyagcserefolyamatok sebessége, mind-mind ritmikus napszaki ingadozást mutat. Alvás és ébrenlét alatt is 90—100 perces hullámzások figyelhetők meg. A gyomor mozgásai, az éberség, koncentráló képesség, a lelki teljesítőképesség hullámzóan változnak. A szívfrekvencia, a testhőmérséklet az említett 90—100 perces ciklusokon kívül még egész napos ritmusú hullámzást is mutat. " A szervezet szakaszos működését, az álom és ébrenlét váltakozását az idegrendszer szabályozza. Elektromos alvásvizsgálatok alapján derült ki, hogy az alvásrendszer és ébresztőrendszer egymással szoros együttműködésben fejtik ki tevékenységüket, mint „két félrendszer”. Az alvás nem egyszerűen az ébrenlét hiánya, hanem egyfajta aktivitás, sőt egyes szervek fokozottan működnek alvás idején. Az ember izomzata mindig feszültségi állapotban van, ez az izomfeszültség mérhető, s akkor is fennáll, ha semmiféle mozgást, munkát nem végzünk. Az alvás mélyülésével az izomfeszültség (mérhetően!) fokozatosan csökken, ezért igyekszünk elalvás előtt egy elernyedt izomzat mellett is stabil testhelyzetet keresni. Egy különleges alvási szakaszban (l. lejjebb), amikor a szemmozgások gyorsulnak, az izomzat feszültsége megszűnik. Az alvás többi szakaszában a test és a végtagok alvás közben is mozoghatnak, s ezeknek a mozgásoknak érdekessége, hogy számuk a környezeti hatásoktól független, az egyénre jellemző. Meglehetősen egyéni a napi alvásigény, valamint annak elosztása, vagyis az, hogy valaki az átlagos napi 6—8 órás alvástartamot az éjszaka korai ügy késői részén alakítja ki. Nincs mindenki számára egyformán ajánlható „pihentető séma”. Van azonban az alvásnak egy szakaszos jellege: első 2—10 perc szendergés, következő 6—7 perc felületes alvás, utána 10—15 perc középmély alvás, negyedik a 30—40 perc mély alvás. Ezután az alvás fokozatosan egyre felületesebbé válik, a fenti szakaszok fordított sorrendben következnek, de azokat különböző hosszúságú, gyors szemmozgásokkal és az izomfeszülés megszűnésével járó szakaszok kapcsolják egymáshoz. Ezekkel a 6—15 perces fázisokkal együtt alakul ki egy alvásciklus. Egy éjszakai alvás során 4—6 ciklus követi egymást. A természetes alvás erőltetett szüneteltetése az alvásmegvonás, kézremegést, szemgolyórezgést, a finom mozgások összerendezettségének zavarát, a beszéd összefüggéstelenné válását vonná maga után. A bioritmusból kilépni vizsgaidőszakban sem lehet. Az alvásveszteségre válaszként álmosság, fokozott elalvási készség jelentkezik, a természetes alvás-ébrenlét! ciklusnak azonban találkoznia kell a lehetőséggel. Az alvásról leszokni kb. akkora képtelenség lenne, mint ha valaki kézzel-lábba akarna repülni. Dr. Papp Magdolna Építész (magasépítő) üzemmérnök szak Az új Magyarország felépítése, az elkövetett hibák, mulasztások helyreállítása ma politikai feladat, de - tudjuk - már holnapra gazdasági, műszaki feladattá kell válnia. És a szó szoros értelmében is: rengeteg új építmény felépítése és tömérdek romossá hanyagolt helyreállítása vár ránk - s főleg a „vidéki Magyarorszá- gon ■ Építeni kell, de nem panel-lakótelepeket, hanem emberi léptékű lakóházak százezreit, nem gyáróriásokat, hanem kisüzemek tízezreit. Épületek építése az ember egyik legősibb mestersége. Az emberi társadalom fejlődésének kezdeti szintjein a rendelkezésre álló legegyszerűbb eszközöket használták az ember védelmére és kultikus célokra szolgáló építmények kialakítására. A tudomány és technika fejlődésével, a sokrétű és változó igényeket kielégítő virágzó építési kultúrák alakultak ki, emléket állítva az emberi tudásnak, képzelő- és alkotóerőnek is. A napjainkig felhalmozott építési tapasztalatok, az építéstudomány eredményei csak akkor őrizhetők meg, használhatók fel jelen korunk gyorsan változó követelményeinek megfelelő színvonalú és gazdaságos épületek létrehozására, és fejleszthetők tovább alkotó módon, ha az építés területén jól képzett, hivatásszerető, az új iránt fogékony és vállalkozó szellemű szakemberek tevékenykednek. Az új épületek létrehozása mellett időszerű feladat a meglevő épületállomány folyamatos fenntartása, értékeinek megőrzésével, használati tulajdonságainak javításával, funkcióinak korszerűsítésével. A szakon folyó képzés elsődleges célja épü-I - A — I - ^ mi?J| m m ■ » lan« mfc m-A ■■ m im ■ ■ , S- — -t.,, .1, _ itiW xmieiezesere, Tefintarrasara, rtKoniunuiciós munkáinak ellátására korszerű szakmai szinten, versenyfeltételek között is képes építészni---------* — MzemmemoKOK Képzése«