A Kerék, 1939 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

iparosodtak is, akkor sem emelkedik jelentősebben a gépjárműsürüség. A GÉPJÁRMŰSÜRÜSÉG A gépjárműsürüség­el- NINCS FELTÉTLENÜL oszlását valószínűen a ÖSSZEFÜGGÉSBEN A­z utak sűrűsége . .. .. is befolyásolja, vagy le-KIÉPÍTETT UTAK SÜRÜ-­galább is jogosan gon-­SÉGÉVEL.­dolhatnánk ezt. Ebből a célból elkészítettük a hazai kiépített úthálózat sűrűségét feltüntető har­madik térképünket. Ezen a térképen a kiépített utak hosszát viszonyítottuk az egyes vármegyék területéhez. Első megállapításunk, ha erre a térképre tekintünk az lehet, hogy alföldi vármegyéinkben az útsűrűség borzalmasan kicsiny, sőt déldunántúli vármegyéink­ben is ez a helyzet. Az északi részeken és a Dunántúl nyugati felében, ahol köves vidékek vannak, a ki­épített utak aránya sokkal jobb, bár ezek között is vannak megyék (Veszprém), ahol a kiépített úthálózat meglehetősen ritka. A legsűrűbb úthálózattal rendelkező vármegyék azonban nem éppen azonosak azokkal, amelyekben a gépjárműsűrüség értéke is magasabb. Itt van például Zala­ vármegye, ahol a kiépített utak igen sűrűn hálózzák be a megyét és mégis a gépjármű­sűrűség értéke igen alacsony. Ezzel szemben Veszprém­ vármegyében, ahol viszonylag kevesebb kiépített út van, mégis sűrűbben találhatunk gép­kocsikat. Ugyanez áll az északi országrész több vármegyéjére nézve is. A LEGTÖBB A legtöbb gépjármű sa-GÉPJÁRMŰ HAZÁNK- lálságosan azokban a BAN SZEGED ÉS PÉCS vármegyékben van, ahol .. . , a kiépített utak arany-KÖRNYÉKÉN VAN,­lag ne­m oly sürűek. Szeged és Pécs környéke az országnak az a két területe, ahol a kiépített utak viszonylagos ritkasága mellett mégis nagyobbszámú gépjármű van. Áll azonban ezzel szemben az is, hogy a gépjármű­sűrűség feltétlen alacsony voltáról beszélhetünk akkor, amikor sűrü úthálózat mellett igen kevés, illetőleg ritka a gépjárművek területi eloszlása. Ilyen a helyzet Abaúj-Torna vármegyében, az északi határrészeken, stb. Nézzük például az egyes vármegyéket. Zala­ vár­­megyében sűrű úthálózattal szemben ritka gép­járműállomány van, ugyanolyan ritka, mint a szomszédos Somogyban, ahol a kiépített úthálózat is ritka. Mire vezethető ez vissza, ha nem másra, mint arra a tényre, hogy Zalában sokkal exten­­zívebb mezőgazdálkodás folyik, mint Somogyban. Az alföldi vármegyékben a kiépített utakhoz viszo­nyítva meglehetősen magas a gépjárműsürüség, azonban közel sem olyan, mint amilyen lehetne intenzív mezőgazdálkodás mellett, amint erre a szegedkörnyéki gépjárműsürüség is igazolást nyújt. Hazánkban a gépjárművek számbeli fejlődésének alapja a mezőgazdasági rendszerek tervszerű átállí­tása. Csak az a föld bíz több gépjárművet eltartani, amelyet jobban munkálnak meg és ilyen módon gazdaságosabb eredményre késztetik. Az inten­zívebb mezőgazdálkodás azonban ettől függetlenül is több és több gépjárműnek forgalomba állítását követeli meg és ilyen módon igen tevékenyen hathat ki gépjárműállományunk fejlődésére. Ruisz Rezső: A racionális üzemi gazdálkodás egyik pil­lére a Cordatic. Egyik nagyvállalat teher­autóparkja a Cordaticon. Jelmagyarázat száz km*-re jut .. km kiépített út 51— Ш 31-50 03 25—30 □ 21—25 —20 Kiépített utak sűrűsége Magyarországon A Vármegyei Mentők kocsijai egytől-egyig Cordaticon járnak.

Next