A Nép, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

ára 3 korona 2 január 15. vasárnap^*, POLITIKAI NAPILAP SMrkosztfiaégt VIII., BIOTtKIK­U gl-utea 28/a, Telefon i J. 63-80, J. 63-81. Kiadóhivatalt Vill., Saantkir&lyl-atea BO. Telefoni József 103-83. Megjelenik d. a. 4 órákon Budapest, IV. évf. 12. szám Előfizetési árak­­ Egész évva_600 kor. Félévre____340 kor. Negyedévre 370 kor. Egy hóra_____ 60 kor. Fél hóra____30 kor. Egyes szám­éra helye­ken és vidéken 3 kor. Szterényi csókja Írta: Skbert Gyula A Szabadság-téri börzepalotá­val szemben, egy kereskedelmi kaszinóban egészen szokatlan dáridó tombolt az éjszakában. A kaszinó, mely a lakomát rendezte, a Magyar Kereskedelmi Csór­­ttok. Arról nevezetes, hogy egy liberális bánkár ül az elnöki székében és az ér­dekkép­viseleti cégér alatt soha még ko­moly érde­ki kép­viseleti mannát nem végzett. A csarnok tagjai túlnyomóan kereskedők, de ezek­­ is legföljebb szórakozni járnak oda. Nos, ez a jeles testület tüntetni akart a «szabad kereskedelem» mellett s miután erre m­ás módja vagy talán tehetsége nem volt, politikai lakomát rendezett cél­kitűzése érdekében. A lakomára állítólag meghív­ták gróf Apponyi Albertet is, aki azonban állítólag kimentette , magát. Megjelent a­ dáridón báró Szterényi József úr szűkebb politikai törzskará­­val, Ugrón Gáborral és Balthazar püspök úrral, ami még nem volna meg­lepő. De megtisztelte a lakomázó ura­kat a nemzetgyűlés elnöke,­­Karl Gaszton, aki olyan hatásos, (de pusz­tán elméleti) szabadkereskedelmi tesz­­tet vágott ki, hogy percekig tagolták a nemzetgyűlés elnökét, és végezetül olyan extázis kerekedett, hogy báró Szterényi úr — szó, ami szó —­ tün­tetően megcsókolta Gaál Gasztont. — Küsste ihn lief ergriffen — írja e jele­netről a Pester Lloyd. Ennek a csókepizódnak az erkölcsi értékéről kíméletesen n­em­­­ondunk véleményt. De a szabadkereskedő, po­litikus urak vacsorájához van szavunk. A múlt év szomorú gazdasági ese­ményei napnál fényesebben igazolták, hogy a termelés és fogyasztás mai anarchiájában még nem érkezett el a szabadkereskedelem ideje. A ma­gyar piac tavaszi olcsósági hul­lámát az ősszel a drágaság akkora or­kánja váltotta fel, amely egymagában beszédesen bizonyítja, hogy a kereske­delem szabadságát még a politikai nép­szerűség­­cédjéért sem, lehet erőkelni. A Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége és éppen Szterényi politikai ambíciói mellett behozott szabadkereskedelem éppenséggel nem tette olcsóbbá sem az élelmiszerek, sem az ipari cikkek pia­cát, és a fogyasztók kénytelenek az ön­védelemhez, főleg pedig a szövetkezetek módszeréhez nyúlni. A szabadkereskedő politikus urak nyilván elfelejtették a lakomán, hogy a magyar piac mai drágaságáért elsősorban ők felelő­sök. l egyszerű­l politikai lugás a valuta­kérdés és a nemzetközi kereskedelmi politika mai helyzetében egyoldalúan sürgetni a magyar piacon a szabad­kereskedelmi irányt. És mesebeszéd Szterényiék amaz állítása, hogy az ő szabadkereskedelmi jelszavuk fog Ma­gyarországon olcsóságot előidézni. A szabadkereskedők zárt csoportja nem azért kívánja a szabad kereskedelmet, hogy ezzel a drágaságot­ letörje,­­ mert egy nagyarántgyárs hanyatlás elsősorban éppen a kereskedőknek okozna irtó­zatos veszteséget. konjunktúra, még­pedig eléggé lelkiismeretlen konjunktúra ma a szabad kereskedelem elvi dogmájáért lelkesedni. Végtelenül sajnálatos, hogy a nemzetgyűlés elnöke a szabadkeres­­kedők agitác­iójának segítségére sietett és a kereskedelmi csarnokban való fel­­s­zőlapjáva! olyan színpadi jelenetek .Distenzen, amelynek, a keresztén­y t­ömegnyomája mai idején, a közösi Vk" hízóim,rh nem­" tár­sol. Másfél milliárdot gyűjtöttek a zsidó propaganda-alapra A NNF hágai központja — Az egész világot behálózza a szervezet — Propagandautak­ Ázsiában, Afrikában — Szovjetoroszország pontosan fizeti a tagdíjakat Hága, jan. 3. A világuralomra törekvő zsidóság minden alkalmat és eszközt megraga­dott a múltban és jelenben világuralmi törekvéseinek megvalósítására. Már évtizedekkel ezelőtt ez irányú tevé­kenységüket úgy­ gondolták megerősí­­teni, ha az egész földkerekségen lakó zsidók között elhintik a nemzeti össze­tart­ozandóság és egymásra utaltség magvát s egyúttal megteremtik a jö­vendő zsidó ország alapjait, amely az­után bázisa lesz a mindent elnyelő világural­ai törekvéseknek. Ilyen cél­ból alakult már 19 esztendővel ezelőtt a zsidó Nemzeti Alap (Jüdische Na­tionalfond), mely rövid­en csak JNF-ne­k hívja magát. Ennek az egyesülésnek központja Hágában van. Innen m­a a békevárosból­ nyúlnak ki a tervszerű propaganda se­gítségével azok a szálak, melyek ma már az egész világ zsidóságát egy tá­borba egyesítik és egy gondolat szol­gálatába­­ állítják. A nemzeti érzést megvető zsidóság eleinte idegenkedés­sel fogadta az új egyesületet s igye­kezett megmaradni a ghet­tó-szer­vi el­­kozottságban, de az alapítók tevékeny­sége nem ismert akadályt. Egymásután szervezték be az egyes országok zsidó­ságát. A hatalmas, irodával dolgozó hágai központ 1921. évi jelentése már 15 millió zsidóról számol be, mint akik a JIF keretein belül helyezkedtek el, mely­ elhelyezkedés nemcsak egyénen­ként történt, hanem évtizedes, sőt év­százados múlttal rendelkező egyesüle­tek olvadtak bele a JIF-be, mert meg­értették annak nagy jelentőségét a vi­lág zsidóságának szempontjából. A NNF hágai központja semmi fá­radtságot és költséget sem kímél, hogy az egyesületet csakugyan minden zsidó egyesületévé tegye. Az egyesület egyik propagandistája, dr. Epstein Baer, az elmúlt években bejárta egész Dél-Afrikáit, messze r­­e szervezte az ott élő zsidóságot, amely az 1920. év folyamán mér 268 ezer 300 francia frank járulékot kül­dött be a hágai központnak. Ennél sokkal nagyobb eredményt­ ért el a másik propagandista, Cohen Israel, aki 1920 tavaszán Londonban szállt ha­jóra, hogy Kelet -szigeteisőségben élő zsidóságának figyelmét felhívja a zsidó világurab­os törekvések támogatására. Agitációs útjában bejárta Kínát, Ausz­tráliát és Új-20forklö. Különösen a Shanghaiban lakó zsidók­­mutattak nagy ákrozatkészséget s csakhamar 758 ezer' 800 francia 'frankkal gyara­pították az egyesület vagyonát, ami fejenként 30 ezer 353 centimét jelent. Eutigk nagy jelentősége kimagaslik akkmnyha, összehasonítjuk az­ adatokat az,,Egyesült-Államok sokkad vágyoho­, sabb zsidóinak «áldozotkéstségévBliv Az Egyesült-Államok zsiddsága ugyanis 2 railBő­ből ezer 700 francia fi­ók­ot juttatott a NIF cájaira ez az összeg azonban­, az amerikai zsidóság­­nagy számát tekintve, fejenként csak­­— A PEP tudósítóidtól !— 72 centimet jelent. A harmadik nagy agitátor, dr. Berniem Asriel, Spanyol­­ország, Portugália, Nyugat-Afrika, Me­zopotámia és India zsidó-lakta terü­leteit járta be s valamennyi ország zsidóságát sikerrel kapcsolta be a NIF munkakörébe. Az egyesületben élő tagok legfőbb kötelessége a fizetés. Nem fontos, hogy tagdíjak, külön gyűjtések vagy más módon kerülnek össze a hatalmas pénz­összegek, fő az, hogy összekerüljenek és beutaltassanak a hágai centrumba. A múlt évben 9 millió 647 ezer francia frank gyűlt össze a világ minden részéből zsidó propaganda célokra. Az évenkénti tartalékolással a zsidó Nemzeti Alap ma 27 millió frank va­gyonnal rendelkezik, ami koronaértékre átszámítva. 1 milliárd 620 millió ko­ronát jelent. De ez nem az az összeg, mellyel az egyesület vezetősége meg volna elé­gedve, hiszen egyik nem régen világgá bocsátott kiáltványában azt követeli, hogy évenként legalább 100 millió francia frankot gyűjtsön össze a zsidó­ság, mert csak így képes kitűzött célját mielőbb megvalósítani. S aki tudja, hogy a világ majdnem egész gazda­sága zsidó kézen van, aki ismeri a mindenütt megnyilvánulást kereső zsidó nemzeti öncélúságot, egy pilla­natig sem kételkedhetek abban, hogy a zsidóság minden erejével igyekezni fog az évenkénti 160 millió frankot össze­gyűjteni. A hágai központ azonban nemcsak a zsidó áldozatkészségnek gyűjtőhelye. Ide fét be minden olyan eseménynek a híre, amely csak, távolról is össze­függésben van a zsidó nemzetiségi kér­déssel. Minden országban egy elnök és egy titkár intézi a NIF ügyeit, de egyúttal figyelemmel kíséri az összes zsidóérdekű jelenségeket , azokról azonnal tudósítja a J hága központot. A másik kötelessége a ve­zetőségnek időnként jelentéseket be­küldeni. Ezek a jelentések siralman hangon emlékeznek meg a legkisebb zsidóüldözésről is, amikor is a hágai központ azonnal megteszi az intézke­déseket a szerinte «tarthatatlan anti­­kulturális» és a zsidó nemzeti eszmét mélyen sértő jelenségek megszünte­tésére, vagy éppen megbosszulására és megfelelő retorzió alkalmazására. Az elmúlt éveknek a zsidóságra nézve nem egy szomorú jelentés van elköny­velve a hágai központ irattárában. Különösen az ukrán programok híre mozgatta meg sokszor a köz­ponti vezetőséget, amely azután sietve utalt ki a pocíoiu elől menekülőknek részére nagyobb se­gélyeket és hozzásegítette őket a pa­lesztinul letelepüléshez. Szovjetorosz­­ország még 1919-ben pontosan Hágába utalta a 409 ezer francia frank jára­dékot, de az 1920. év folyamán már egy centimet sem juttatott az egyesü­let céljára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszakadtak volna azok a szá­lak, melyek az egyesületet a Szovjet­­oroszországban uralmon lévő nagyon is zsidó-izó rezsimmel összekötik. A pénzadományok elmaradásának egyik oka az orosz pénz igen gyenge valutáris értéke. Az anyagi kapcsolat helyett annál erősebb szellemi kap­csolatot tartanak fenn az orosz zsidók­kal. A NN­F az abasvérusi nyugtalanság­gal eltelve végzi tovább megkezdett munkáját. Az élelmes ügynökök ezrei fáradhatatlanul kutatják fel a világ legelrejtettebb zugában élő zsidóságot, mert elvük az, hogy­­ne legyen ország, ne legyen helyiség, ne legyen ház és ne legyen zsidó, aki távoltartja magát a zsidó nemzeti eszme ápolásától és a nemzeti vagyon növelésétől­. Budapesten folytatják magyar-osztrák tárgyalásokat Január 16.án küldódik az utódállamok gráci értekezlete István gróf visszaérkezett Buda­pestre — A NÉP tudósítójától — Bécs. jan.­­11. A . nécabim­ jeroig.l. magyar-osztrák tárgyalások elérték azt a cm, amit elő­zőleg a magyar kormány hozzájuk fűzött. Egyelőre ugyan csak gazdasági dolgok­ban­ történtek megegyezések, de remélhető, m­int az előjelek mutatják, hogy Schober dr. kancellárnak budapesti látogatása alkalmával a két ország megbízottai újból össze fognak ülni és Budapesten politikai tekintetben is lesznek megegyezések. 15? az első eset, hogy az osztrák mugyeri roenfliín­a saáiwidTaa után a két állam­ között é­inető békés ketártsigás együtt­­működés alapjait fektették le. Remény van arra, hogy ezen tárgyalások ered­ményeit mérlegelve, sikerülni fog a mindenki által óhajtott baráti viszonyt még szorosabbra fűzni, mert csak így érheti el a különvált két ország gaz­dasági fellendülését. . Az osztrák részről mostanában a legnagyobb nyomatokkal a tárgyalá­sok pénzügyi részével foglalkoznak. Fon­tosnak tartják, hogy az értékpapírok magyar értékben való kifizetése meg­kezdődjék. Különösen kívánatosnak tartják a karsatnieetée megkeedásét azok­nak az osztrák állampolgároknak körei­ben, akiknek birtokában USbbszáxmiJUó­­■Hifi magyar állampapír és hadik­ölcsöv­ van. A tárgyalások­ befejezése alkalmáva­­ Bethlen István 2 fős miniszterelnök a Bethlen

Next