A Népbarát, 1865 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1865-06-11 / 24. szám
Budapest, 1865. 24-ik szám. Vasárnap, junius 11-én. A NÉPBARÁT. Politikai és szépirodalmi néplap. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon, másfél nagy negyedrét ivén. Szerkesztői szállás Pesten, kötő-utczában 4-ik szám , 2-ik emelet. Egész évi előfizetési ár Félévi » . . . 7 frt —kr . . 350 kr Legfelsőbb kézirat: Kedves Grróf Pálffy! Kedvelt Magyarországom szivébeni időzésem alatt a testvér-fővárosok lakosságának valamennyi osztályaiból s rétegeiből, mint szintén az ország minden részeiből folytonosan jobbágyi hű ragaszkodásnak meleg s félreismerhetlen bizonyítékait tapasztalom. Meghatva azon szívélyes bizalomtól, mely atyai szándékaimat legjobban visszatükrözi, meghagyom önnek, miszerint mindnyájuknak őszinte köszönetemet, s teljes hajlandóságom biztosítását kifejezze. Midőn kedves Magyarországomat, hol örömest töltöttem volna több időt, elhagyom , magammal viszem a nemsokára visszatérhetés kedves reményét, hogy akkor azon örvendetes művet, melynek mindnyájunk szívén kell állandóan feküdnie, úgy, miként azt megérkezésem napján ünnepélyesen kijelentem, befejezhessem. E részben Isten oltalmába vetem bizalmamat , s elvárom minden hit magyarnak tett erős gyámolitását. Budán, junius 9-én 1865. Ferenci József, s. k. , cs. kir. Apostoli Felsége, Trunk Királyunk dicső válasza a Prímás beszédére. Örömmel üdvözlöm királyi Elődeim ősi hajlékában kedvelt Magyarországom ennyi hit fiait s kedvesen fogadom azon hódolatot, melyet Eminentiád mindnyájok nevében kijelentett. Valamint mindenkor, úgy jelenleg is elhatározott akaratom, magyar koronám népeit minden tekintetben a lehetőségig kielégíteni; s ama bizalom, melylyel Önök e végből személyemhez fordulnak, kezeskedik arról, hogy Önök atyai szándékaimat helyesen fogják fel, s annak folytán mindnyájan egy reményteljes jövőnek nézhetünk elébe. A legrövidebb időn máris megnyitandom ama tért, hol egy részt annak törvényes képviselőitől a lakosság igazságos óhajtásairól értesülhetek , másrészt pedig azon kívánságaim , melyektől a birodalom hatalmi állása feltételeztetik, jogos méltánylatra találhatnak, hogy ekkor a kölcsönös jogok és kötelmek kellő figyelembe vételével, mint szintén a közbejött viszonyok helyes felismerésével közeledjünk azon ezérfelé, melyre mindnyájan törekszünk, s mely egész birodalmam jólétét s megszilárdítását biztosítani képes, nem csak, de mivel kölcsönös bizalmon alapul, kétségen kivül biztosítani fogja is. Kettős örömmel fogok azután ismét Önök körében megjelenni, hogy ama ünnepélyes alkalomkor, melyre a mennyei Gondviselés Eminentiád életét tartsa meg, megszentesíthessem azt, mi már jelenleg is honatyai óhajtásaim főczélját képezi. A BEMUTATÁS. A magyar nemesség hódoló csoportozatát, fényes nevek viselőit fényes dísz-magyar öltözetben, az ország herczeg-primása a legmélyebb megindulás hangján mondott következő beszéddel mutatá be : Felségének : Felséges Császár s Apostoli Király. Legkegyelmesebb Urunk! Ha Felségednek mindig boldogító s üdvkozó minden megjelenése hazánkban nagynál nagyobb örömre ragadta keblünket, úgy a tegnapi legkegyelmesebb fogadtatás alkalmával hozzánk intézett királyi s atyai szavai megmagyarázhatlan mérvben emelték örömünket, és végtelenül fokozták hálaérzelmünket. Felséged eme valóban atyai szavaiból lelkesedve s hálásan megismertük , mikép Felséged hisz és bízik nemzetünk hűségében, — mikép Felséged reményli hazánk boldog jövőjét, s — mikép szeretve nemzetünket, azt atyáskodó törekvéssel a legboldogabb jövő elébe vezetni is kívánja. (Mindezeket halljad te szép magyar hon!) Mindezek, Felséges Urunk Királyunk ! a legbensőbb, a szív rejtekeit is megható hálaérzetre lelkesítenek s köteleznek bennünket. Ezek vezetnek Felséged királyi trónjához határtalan bizodalommal, hogy örök hűségünket, törhetlen ragaszkodásunkat , teljes szeretetünket és hálaadatosságtól duzzadt szivünket királyi trónja zsámolyához letegyük. Sóhajtozva zokogva esdeklünk Felségednek, kegyeskedjék atyai kegyelmével eme tiszta örömtől áthatott szivünk örökkön örökké tartandó háláját s hódolatát elfogadni. Mi annál buzgóbban kérni fogjuk az egek Urát, miszerint Felségedet Felséges Királynénkkal, szeretve tisztelt magyar honanyánkkal mennyei malasztival támogassa, s adja mielőbb elérnünk ama óhajtva várt napot, melyen Felségednek, mint már dicsően megkoronázott Urunknak, Apostoli Királyunknak, ha lehetséges, még nagyobb hűséggel, forróbb ragaszkodással, mindeneket felülmúló hálával és szeretettel hódoljunk , és százszor, sőt ezerszer kiálthassuk : Éljen a Király! Éljen! A herczeg-primás e beszédére Ő Felsége a következő legkegyelmesebb választ adni méltóztatott: Örvendek magam előtt láthatni Önöket, mind megannyi jeles fiait e lovagias nemzetnek. Azon osztály, melynek Önök tagjai, mindenkor kitűnt jeles honfiúi erényekben, a Fejedelem iránti hűség- és ragaszkodásban. Ezen erények élnek kétségen kivül Önökben is. Bizton s különösen elvárom tehát Önök hűségétől s ragaszkodásától , hogy a legközelebbről életbe léptetendő , az ország közjava